15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#6538
Harckocsi-rohamlöveg gyártásban a SZU is nagyon a topon volt:Sztálingrádban még az ostrom idején is folyt a T-34 gyártás a Vörös Október traktorgyárban mikor szinte néhány utcára voltak a németek.A lövegtornyok öntőformáit egyszerűen a földbe ásták-meglepően igénytelen de termelékeny ötletes eljárásokat vezettek be-csak ott voltak precíziós alkatrészek ahol elengedhetetlenül fontos volt. -
Freeda Krueger #6537 Talán nem is annyira mint hangzik.
Mindent gyártottak két három,néha több helyen is,és teljes nyugalomban,biztonságban.
És azon eszközök egy része 1941 decembere elött is létezett,tehát csak gyártani kellett őket.
Ez nem lebecsülés,félreértés ne essék. -
NorBear #6536 Ebben igazad van de nem csak a konszernek száma számít.3 nagyobb fegyver gyártó cég nem biztos hogy kevesebbet ér mint 30 kisebb.Mindazonáltal van igazság abban amit mondasz.A hidegháború némiképp visszavetette a hadipart és több fegyvergyártó cég bukásához is busásan hozzájárult.Azonban az Egyesült Államok azóta sem maradt háború nélkül...de ez már eléggé OFF téma. -
#6535
Idézek egy művemből.
A ‘60-as években nagyjából az alábbi nagy konszernek – régi jól csengő nevek – léteztek az Egyesült Államokban. Grumman, Farchild, North American, Lockheed, Boeing, Northrop, Rockwell, McDonnell Douglas, Martin Marietta, General Dynamics, Vought, Convair, Republic. Mára gyakorlatilag csak Boeing, Lockheed Martin és Norhrop-Grumman maradtak meg, mint cég önálló nagy cégek, akik harci repülőgépek tervezésével és gyártásával foglalkoznak. A többieket felvásárolták és / vagy összeolvadtak a többivel vagy képtelenek voltak a versenyt tartani és csak beszállítóként léteznek.
Az angol és kanadai cégek sem jártak másképp. Avro, Bristol, Hawker Siddeley, British Aerospace, Fairey, Handly Page, de Havilland, Canadair cégek nagy része már a múlté... -
#6534
Szerintem ez orbitális butaság. Nézg meg a forgalmat, amit az USA fegyverexport tesz ki. kb. 40-60 milliárd dollár egy jobb évben, ha sikerül vadászgépeket és egyéb katonai gépeket eladni. Ez nem nyereség, ez a forgalom!
A teljes gazadság tized %-a lehet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6533
Hát azért nem eszik olyan forrón a kását. Az amerikai hadiipar sokkal nagyobb volt arányaiban a második világháborúban, mint most. Ugyan pontos adatot nem tudok, de tippre 1942-45 között a gazdasági termelés 50-60%-át tehette ki a tisztán vett hadiipar, amely csak fegyvereket és háborús eszközöket gyártott. A II. Vh után sok hadiipari cég ment tönkre vagy olvadt össze. Anno készítettem vagy ide, vagy a HT topicba egy összesítést, hogy hány komolyabb katonai repülőgép gyár volt a II.Vh alatt. Valami 50 cég. Amiből 1960-ra maradt tucatnyi, jelenleg meg van mondjuk 3 (Boeing, Lockheed és a NorthropGrumman, de az utóbbi nem gyártott pilóta vezette katonai repülőgépet sorozatban a B-2A Spirit óta). -
NorBear #6532 Az USA-val máig ez a probléma.A hadiipar monopól helyzetben van mivel az ami gazdaság nagyon ráált a fegyverek előállítására.Mind2 világháború kapóra jött nekik... -
#6531
A jenki ipar valami elképesztő volt pedig elvielg a gyárókapacitás kisebb volt a mainál. (Vagy nem?)
Olyan eszméletlenm mennyiségben tolta a doglokat, hogy én azt mai napig nem fogom fel, hogy hogy az istenbe húzták meg az ipart ennyire ilyen rövid idő alatt. Az USA egymaga szinte többet termelt, mint az összes többi hadviselőfél együttvéve. -
#6530
Nem sokáig. Először is az USA és Anglia légiereje brutális fölényben lett volna, különösen a bombázók terén. Másodszor a tengeren is ők voltak az urak, tehát kelet felől is támadhatták volna a Szovjetuniót. Harmadszor ugyebár az USA ekkor már atomhatalom volt, tehát ledobnak Moszkvára egy atombombát, és megkérdezik Sztálintól, hogy akarja-e folytatni? Negyedszer a szovjet gazdaság nem versenyezhetett az amerikai gazdasággal, márpedig itt anyagháború lett volna továbbra is. -
NorBear #6529 A békekötésnek vagy egy megnemtámadási szerződésnek semmi köze az érzelmekhez.A pillanatnyi érdekeket kell szem előtt tartani.Ha Sztálin összes II. Világháború alatti kijelentését összefoglalnák bizony sok ellentmondással találkoznánk és ez főként az adott szituáció miatt volt.Szerintem bőven meg volt az esély egy német-szovjet békére hiszen voltak olyan időszakok amikor a szovjetúnió helyzete kilátástalannak tűnt ezzel eggyütt a német hadseregnek is megvoltak a maga problémái.Azt se felejtsük el hogy a szovjetúnió is rendesen kivérzett a háború alatt.Kérdéses hogy ha közvetlenül a II Világháború után sor kerül egy amerikai,ruszki háborúra akkor a Szu valyon meddig húzta volna a jenkik ellen? -
#6528
Egyébként valóban voltak ilyen félelmeik az amerikaiaknak, hogy ők küldik a sok fegyvert a szovjeteknek, ők meg majd szépen kiegyeznek a németekkel, de később maguk az amerikaiak is elismerték, hogy ez valótlan állítás.
Mármint a félelem volt valótlan? -
robgros #6527 Időközben találtam egy érdekes történetet, Red Inferno:1945 címmel.
Sajnos a könyv letölthető verzióját még nem találtam, de némi szerencsével hátha meglesz.
Röviden annyit a könyvről, hogy az alternate history műfajába tartozik, melyben a Vörös Hadsereg nem áll meg '45-ben Berlinnél, hanem tovább támad, az amerikaiak pedig kénytelenek a német haderő maradványait is igénybe venni, hogy valamiképp megállítsák a támadást. -
harcu #6526 Hát eléggé meglepőnek találnám, ha Sztálin békét akart volna kötni Hitlerrel. Sztálin alapvető célja az volt, hogy az imperialista államok egymást véreztetik ki a háborúban, majd ha ez megtörtént, akkor szépen megszállja a világ legerősebb hadseregével Európát. A támadás is ki volt tűzve, a hadsereg pedig majdnem teljesen fel volt szerelve. Támadásra. Nem védekezésre. Hitler támadott, hogy esélye legyen bármire is a későbbiekben. Nem kellett tudnia arról, hogy a szovjetek támadni akarnak, vagy éppen mikor akarnak támadni, de támadni akartak, és ezt a német vezérkar is tudta. Ezért kezdték 1940 végén kidolgozni a Barbarossa tervet.
A szovjetek 1939-ben felajánlották az angoloknak és a franciáknak, hogy megtámadják a németeket, ha azok elismerik a követeléseiket bizonyos területekre. A franciák ezt kissé később elfogadták volna, a britek nem. Erre született meg a híres Molotov-Ribbentrop paktum.
Ezek után, hogy Sztálin egész életét arra tette fel, hogy elfoglalja Európát, és eltörli a német birodalmat a földről, tényleg kiegyezett volna velük? Kétlem.
Egyébként valóban voltak ilyen félelmeik az amerikaiaknak, hogy ők küldik a sok fegyvert a szovjeteknek, ők meg majd szépen kiegyeznek a németekkel, de később maguk az amerikaiak is elismerték, hogy ez valótlan állítás.
-
#6525
1941: Egyes források szerint 1941-ben, mikor a német hadigépezet még megállíthatatlannak tűnt, és Sztálin a sorozatos vereségek miatt éppen a depresszióval küzdött, egy olyan békeajánlat merült fel szovjet részről, hogy Lengyelországot, a Balti államokat, Finnországot, Ukrajna nagyobb részét és Belorusszia nyugati felét odaadnák a békéért cserébe. Sztálin parancsára Berija a Bulgáriai nagykövet (aki a németekkel szoros kapcsolatot ápolt) segítségével próbálta volna eljuttatni az ajánlatot a németeknek, ám a nagykövet visszautasította azt, hogy segítsen.
Forrás
1943: Japán a Salamon-szigetek elvesztése után, illetve látva a németek vereségét Sztálingrádnál úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak egy diplomáciai manőverrel az elkerülhetetlennek tűnő vereséget mégis megakadályozni. A cél egy Szovjet-Német tárgyalás tető alá hozása. Úgy vélték, hogy a szovjetek, máris 15 millió áldozatot számolva minél hamarabb ki akarnának szállni a háborúból, a németek pedig így koncentrálhatnának a nyugati hadszíntérre. A tárgyalások háttérszándéka az lett volna, hogy ha kudarcot is vall, éket verhet a Washington-London-Moszkva tengely közé, hiszen korábban megállapodtak arról, hogy semmiféle tárgyalásos megoldást nem fogadnak el, csak és kizárólag a feltétel nélküli megadást. Az amerikaiak tudomást szereztek a japán mesterkedésről, Roosevelt pedig be is vetette diplomatikus énjét, hogy megdicsérje Sztálint a Sztálingrádi győzelemért, és felhívta a figyelmét arra, hogy a németekkel nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
Forrás
1943: Egyes fórumokon említik, hogy Sztálin felajánlott egy olyan javaslatot, hogy a németek visszavonulnak az 1941-es (Barbarossa-hadművelet előtti) határokhoz, és békét kötnek. -
robgros #6524 Ismerős a könyv: Sorsfordító csaták, El-Alamein és Kurszk.
Ha tényleg volt ilyen ajánlat Sztálin részéről, Hitler elfogadhatta volna nyugodt szívvel. Lehet, továbbra is azt gondolta, a haderejének még mindig van esélye legyűrni a Vörös Hadsereget. Vagy már ismerte Sztálint annyira, hogy semmilyen ajánlatot ne fogadjon el tőle? -
#6523
Lehet hogy amiatt de azok a nehézpáncélos zászlóaljak amiket a kurszki frontról kivontak nem is vettek részt rögtön az olaszországi harcokban-hetekig a Brenner hágó mentén állomásoztak-Augusztusban értek csak oda és a következő 2 hónap valóságos pihenőnek számított nekik.(a Tigris páncélos c. könyvben olvasható)Csak néhány kisebb nehézpáncélos egység vett részt a szövetséges hídfő elleni harcban azonnal-azok sem a keletről kivont egységek voltak.
Olyasmit is hallottam hogy nem sokkal kurszk előtt a szovjetek békeajánlatot tettek a németeknek amit azok nem fogadtak el-erről komolyabb történelmi könyvekben nem olvastam még-azt hiszem egy Földi Pál könyvben olvastam először. -
#6522
Teljesen mindegy mit csináltak volna. Az Usa hadba lépése felborított minden számítást,egy egyszerű anyagháborúban , több fronton Németország mindenképpen veszített volna. Az orosz emberanyag utánpótlás meg kimeríthetetlennek tűnt. Ha megnézed a veszteségi adatokat ,félelmetes számok látszanak. Minden egyes összecsapásnál megdöbbentő az arány . -
robgros #6521 Lehet, a mi történik hiányzott belőle. -
robgros #6520 Ajaj, úgy látom, többeknek elég kijelentés szagúra sikeredett a dolog.
Azért a tényekkel én is tisztában vagyok, ez inkább egy kérdés/feltevés volt az események másfelé fordulásáról. -
Freeda Krueger #6519 Szerintem ő mi lett volna ha kérdést dobott fel.
Főleg hogy Tigris gyártásának befejezése elég könnyen ellenőrizhető.
Bár valóban kijelentésnek hangzik. -
#6518
Egyik állítás sem igaz. Hitler egyre ikánbb belepofázott mindenbe és a Tiger I-et is 1944 májusági vagy juniusáig gyárották.. -
robgros #6517 Ha többség elkezdett elmélkedni Kurszkról, én is beszúrok valamit, csak aztán legyen értelme. Kurszk után gyökeresen megváltozik a helyzet:
1: Hitlerben tudatosítják, ne szóljon bele a hadvezetésbe, aki ezt tudomásul veszi és abszolút cselekvési szabadságot ad.
2: nem gyártanak több Tiger páncélost, csak a Panthereket.
Ha a tábornokok több km-t vonulnak vissza és egy erős védelmet hoznak létre, melyet még a Párducokkal is megerősítenek, képesek egy ellen-Kurszk létrehozására és megtörik a szovjet gőzhenger, vagy az orosz 'szökőár' elsodor mindenkit és Sztálin katonái vígan bemasírozhatnak Berlinbe?
(Tudom, ennyi erővel arról is lehetne elmélkedni, mi van, ha Rommel megy keletre.) -
Freeda Krueger #6516 Csendes Oceán
Ezek is érdekes képek -
Freeda Krueger #6515 Akkor és most
Normandia akkor és most.Lehet volt vár. -
Lacusch69 #6514 További probléma volt, hogy von Strachowitz elég hülye módon felderítés nélkül aknamezőre vitte az új Panthereket, valamint nem törődtek a P.-ek vékonyabb oldalpáncélzatával, és nem fedezték őket rohamlövegekkel.
Persze az új hk-k hűtőrendszere sem volt a helyzet magaslatán.
AZ Elefantok sok orosz hk-t kilőttek, de a gyalogság ellen tehetetlenek voltak géppuska híján, így közelről ártalmatlanították őket. -
#6513
Volt szerencsém közelebbről ismerni egy Urat aki ott volt Kuszk-nál.
Valamelyik SS egység tisztje volt, páncélos parancsnok. ( A kisöreg 8 nyelven beszélt, Helmuth Kohl volt kancellár személyes jó barátja volt!
Jelzem nem nagyon találkoztam ilyen művelt emberrel még az életemben).
Na szóval ővele beszélgetve egyszer annyit mondott,hogy igen sok páncélos azért maradt ott a csatamezőn ,mert a legénysége felrobbantotta mivel elfogyott a benzinjük. Mondta,hogy nem volt ritka amikor a Tigrisek egyszerűen nekimentek az orosz harckocsiknak és felborították azokat.Sokat nem beszélt ezekről, (érdekes ezek az öregek igen szófukarok voltak ha a háborúra terelődött a szó)de láttam pár fényképet ,kitüntetést nála,úgy hogy kétségem sincs afelől .hogy így történt. -
#6512
Mi fura abban, hogy egy idióta ember idióta döntését kell értékelni?
Hitler lehet, hogy értett a politikai manőverezéshez és nehéz gazadasági helyzetben kiépített egy diktatúrát, de alapvetően egy senkiházi tudatlan pojáca volt. Tehetséges emberek szolgáltak alatta és ez vitte el valameddig egyáltalán a 3. birodalmat és nem az ő személye, azt leszámítva, hogy rábírta az embereket, hogy kövessék.
Mondjuk Churchill sem volt különb. Sok honfitársa viccesen mondta, hogy azért volt jó miniszterelnöknek, mert nem értett semmihez... :) -
Lacusch69 #6511 Vélhetően az olaszországi partraszállás miatt állt le a Citadella. -
#6510
Inkább patthelyzetnek lehetne nevezni,a németek leállították a támadást nem egészen értem hogy miért hiszen viszonylag szépen alakult a győzelem-vereség arányuk.Manstein a legjobb tábornok állítólag azt mondta Hitlernek hogy ha leállítja a támadást azzal elajándékozza a győzelmet.E szerint látott győzelmi lehetőséget a folytatásban,pedig korábban ő egy "fordított" Kurszkot támogatott-ki akarta várni a szovjet támadást és tőrbecsalni őket.Nehéz megérteni Hitler furcsa óvatosságát amikor Sztálingrádban a 6. hadsereg(a legerősebb hadsrege)hiábavaló kitartást erőltette 42 telén-ezzel feláldozva azt a győzelem minden reménye nélkül-itt meg a szovjet tartalékok felbukkanásának első jelére lefújta a támadást.Elég fura. -
#6509
A tények!
Kurszk.
Német :2465 harckocsi és rohamlöveg
Orosz :4938 (8200) harckocsi és rohamlöveg
Veszteség:
Német: 252–323 harckocsi/rohamlöveg
Orosz: 1614–1956 harckocsi
3929 löveg
És az Oroszok győztek! Hoppácska! -
#6508
Ja és a töltési sebesség is egy fontos dolog-ebben is a németek oldalán volt az előny:míg az orosz harckocsi 1 lövést leadott addig a német kettőt is. -
#6507
A német páncélosok azért voltak kissé fölényben mert 3 helyett 5 fő volt a személyzet,pontosabbak voltak az optikák,nagyobb fókuszt adtak.Minden páncélosban volt megbízható rádió és a támogató fegyvernemekkel és az egység járműveivel folyamatos volt a kapcsolatuk.A szervezetlen tömeges roham helyett pedig nagy hangsúlyt helyeztek a terepadottságok kihasználására és alakzatokban való harcra-ezekben tapasztaltabbak voltak az oroszoknál. -
#6506
Őőőő....
Számvéber Norbert a Prohorovkai (ez volt az a bizonyos legnagyobb harckocsi-csata) ütközetről ezt írja:
A szovjet harckocsizók határozott parancsot kaptak arra, hogy a lehető legnagyobb sebességgel rohamozva minél hamarabb zárkózzanak fel a németek harcrendjére és kényszerítsék közelharcra a német páncélosokat.
...
Mivel a szovjetek a nagy sebességgel való előretörés érdekében menetből tüzeltek, jóval pontatlanabbul lőttek, mint a németek rövid megállásokból tüzelő páncélosai.
...
Mihail Jefimovics Katukov, a Kurszknál szintén harcolt 1. harckocsihadsereg akkori parancsnokának emlékiratai szerint a menetből való tüzelést maga Sztálin rendelte el a szovjet harckocsizó csapatok számára még 1942 nyarán.
Forrás -
harcu #6505 Asszem már az M3 is stabilizált löveggel bírt, bár ott ennek nem volt még nagy jelentőssége. -
harcu #6504 Tudtommal pont Kurszknál kerültek amiatt a németek előnybe, mert ők menet közben is tüzeltek, a szovjeteknek meg előírták, hogy meg kell állniuk. A kis távolság és a folyamatosan mozgó harckocsik miatt így a németek részén volt az előny. -
#6503
Amennyire én tudom, az első lövegstabilizátorok az amerikai M4 Sherman harckocsikban jelentek meg, de azokban még csak függőleges irányban stabilizált, és sok vélemény szerint nem volt elég hatékony - igaz a célok felderítésében és azonosításában segített, hiszen az irányzó célzóperiszkópja is stabilizálva volt általa.
A német doktrína tudomásom szerint az volt, hogy rövid megállásokat eszközöltek. Vagyis a parancsnok meghatározta a célt, az irányzó megkereste a célt, a löveget megtöltötték, majd a megállt a harckocsi, pontosítottak az irányzékon, és tüzeltek, utána pedig újra mozgásba lendültek.
Nekem legalábbis nem rémlik, hogy a menet közbeni lövés tiltva lett volna, ám tény, hogy találatot így elérni kevésbé volt esélyes, legalábbis ha nem sík műúton haladtak éppen. -
Lacusch69 #6502 Menetből biztosan lőttek a Tigerek, elég ha Wittmann Villiers-Bocage-i akciójára gondolunk. -
#6501
Cifu,
Bocsánat,hogy itt kereslek,de a privát nem működik nálam és hátha más is tudja a választ.
Egy II.VHs tankos MMO topicjában felmerült egy kérdés.
A menet közbeni löveg használata.
Én ugy hallottam,hogy a menet közbeni löveg használata tilos volt a németeknél,mert károsítja a harckocsit,másrészt a pontosság is kérdéses.
A másik erre felmerült kérdés a giroszkópos rendszer használata.Erre nem találok írást,mikor használták elöször a tankokban,hogy a menet közbeni lövést elősegítse.
Ha erről tudnál pár szót mondani megköszönnénk.:) -
#6500
Kösz,magyarul nem találtam leírást ezekről az ütközetekről. -
#6499
Érdekes filmek,vajon utólag színezték őket vagy eredeti színesfilm lehet?Nagyon brutális volt az orosz front itt is jól látható.A településeken karneváli látványosság volt a partizán akasztás,a csatatereken hegyekben álltak a hullák.