15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6578
Mondjuk az Operationbarbarossa.net adatai jók?
Itt egy másik... -
tom1944 #6577 tudnatok linkelni egy megbizhato csatarendet (order of battle) a nemet hadseregrol 1941 jun 21-en mert ugyan talaltam egyet de nem teljesen megbizhato tul keves a hadosztaly benne elore is koszi
-
robgros #6576 20. századi hadtörténet sorozatból mely kiadásokat ajánlanátok? -
Lacusch69 #6575 Szokás szerint szarakodik a freeweb.
Klikkelj rá 4-5-ször egymás után, az néha segít. -
Freeda Krueger #6574 A linken bejön,amúgy nehezen találom én is... -
#6573
Mi van oli oldalával? Nem érhető el az új és pár régi cikk sem. -
TakyL #6572 YAVUZ - az utosó csatacirkáló története c. cikkről van szó. -
TakyL #6571 Sajnos ez nem egyedi, hogy a tények közé a saját, néha valóságól elrugaszkodott vélemény belekerül.
Vegyük csak a Haditechnikában Laci bacsi által írt cikkhez írt Sárhidai kiegészítést. A hajózástörténelemmel foglalkozók nagy része még most is csak pislog, és csóválja a fejét hogy ezt hogy tudta elkövetni az öreg. Illetve aki ismeri az nem lepődött meg rajta annyira állítólag. -
#6570
Nem ertem ezt az embert. A technikarol es a tortenelmi kornyeterol eleg jol ir, de amit a vegen levag az eleg meredek. Mintha a kozel-kelet topik egy trollja jonne szembe. :( -
#6569
Az írás érdekes, de hogy egy ilyen terjedelmes és tartalmas munka végén mégis képes mocskolódásba menni, az számomra visszatetsző. Ha az utolsó fejezetet nem olvasom el, azt mondom hibátlan... -
Cnut #6568 Én hatkor kezdtem, de már legalább a csata elkezdődött :) -
Lacusch69 #6567 Ne is mondd... Délután 4 óta olvasom, és még nincs vége. -
#6566
Oli iràsaival egy "baj" van. Kegyetlen hosszuak. :) -
Lacusch69 #6565 Kicsit off:
Olli oldalán megjelent az új cikke a csuzimai ütközetről.
A legjobban az tetszett, amit az epilógusban a japánok megítéléséről írt:
"A nyugati nagyhatalmak vezetői még Pearl Harbour után is sokáig azon törték a fejüket, hogyan kerültek a támadást végrehajtó német gépek és pilóták Japánba? "
link -
SZU #6564 Az igaz, hogy francia alakulatok harcoltak itt-ott a brittek ellen afrikában is?
Legalább is olvastam elszigetelt idegenlégiós védekezésekről, de nem emlékszem már, hogy hol. -
#6563
1940-ben a Vichy-Franciaországnak meglehetősen nagy volt a függetlensége, megkapták a flotta feletti uralmat, a gyarmatok feletti uralmat, és effektíve meglehetősen békén voltak hagyva. Igaz persze, hogy a vezetésük német-párti volt, és voltak német "tanácsadók" az országban, ám még így is közel akkora szabadságot élvezett Vichy, mint az elvileg csatlós állam Magyarország és Románia... -
#6562
Az tény, hogy nem volt egységes véleményen minden francia. A támdás után Vichy úgy döntött, hogy Giblaltáron áll bosszút, és többször is bombázta a várost. Ám a bombák egy részét a személyzet a tenger felett oldotta ki, nem pedig a célpont felett. Volt még néhány támadás angol kereskedelmi hajók ellen, ha jól rémlik hármat sűllyeztettek el. Akkor 1940-ben elképzelhető, hogy ha nagyon akarták volna, találnak olyan tiszteket és személyzetet, amely vállalta volna a harcot.
1942-ben, miután már az USA is belépett, és egyre nyílvánvalóbbá vált, hogy van esély legyőzni a németeket, a szél már más irányból fújt. Toulonban volt két francia csatahajó (ha jól rémlik a Strasbourg és a Dunkuerqe), amit a németek meg akartak szerezni, de a legénység mikor tudomást szerzett a közeledő német egységekről önelsűllyesztést hajtott végre. -
NorBear #6561 Egy szövetség megkötése esetében a legfőbb mozgató erő az érdek szvsz.Megfelelő gazdasági ajánlat esetén pedig nem sokat nyom a latba a nemzeti lobogó színe.Nagyobb autonómia fejében talán létrejöhetett volna valamilyen kezdetleges szövetség a franciák és a németek között.Az azonban erősen kérdőjeles hogy a németek valóban hajlandóak lettek volna nagyobb mozgásteret engedni a franciknak.
-
Freeda Krueger #6560 De azok után hogy a Brit Flotta már korábban tüzet nyitott rájuk talán nem nagyon kellett volna győzködni őket.
Szertartás ide vagy oda a keserű szájíz biztos megmaradt. -
#6559
Upsz, ez mar volt.
Az alatad emlitett kozos temetesi szertartas utan nagyon eros ketesegeim vannak, hogy franciak harcoltak volna az angolok ellen. -
#6558
Es nemet szemelyet hogyan hasznalt volna francia hajokat? Nem ket het a legenyseget kikepezni egy idegen filozofiaval epult hajora... -
#6557
Amennyire rémlik, a francia matrózok (és tisztek) nagy része nem rajongott éppenséggel az angolokért, tehát adott esetben akár harcoltak is volna az angolok ellen. -
Lacusch69 #6556 Ezzel az a gond, hogy milyen legénység üzemeltette volna a francia hajókat? -
#6555
A probléma az volt, hogy amennyire én tudom, nem voltak a németek által komolyan figyelembe véve a francia hajók. Legalábbis nem foglalkoztak velük, még a megmaradt egységekkel sem. Hozzá kell tenni, hogy a Vichy-kormány a békeajánlat mellett mindenképpen meg akarta őrizni a flottáját, de ígéretet tett az angoloknak, hogy azokat sose fogják az angolok (és a szövetségesek) ellen használni.
Hogy mennyire lett volna veszélyes? Hát, a két Dunkerque-osztály elég modern volt, a Jean Bart és a nem teljesen kész Richellieu pedig szintén elég potens, tehát effektíve 4 modern csatahajóról beszélhetünk (viszonyítás képpen: az angolok volt a 2 Nelson osztályuk és az egy szem, 1940 végén átadott (tehát az operation Seelöwe idején még csak tesztüzemben lévő) King George V.), és 5 elavult első világháború előtti, vagy első világháború alatt befejezett csatahajó állta még rendelkezésre (az angholoknak: Queen Elizabeth-osztály: 5 egység, Revenge-osztály: 5 egység, Repulse-osztály: 2 egység, illetve talán még ide lehet sorolni a HMS Hood-ot). Az egyetlen francia repülőgép-hordozó, a Béarn elmenekül Kanadába. Volt még 10 nehéz- és 10 könnyű cirkáló, továbbá jelentős számú romboló és tengeralattjáró. Elég komoly kiegészítése lett volna a Kriegsmarine-nak, szó se róla. De ezzel együtt is a brit haditengerészet egy közvetlen támadást pusztán flotta-flotta szinten azért képes lett volna visszaverni. A gondot a légierő okozta volna, adott esetben a La Manche csatorna vidékét ugyanis a Luftwaffe és az egyesített Vichy flotta illetve Kriegsmarine feltehetően meg tudta volna védeni. Csak ugye a Vichy flotta gerince megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott 1940 július 3.-án... -
#6554
Ez egy olyan kérdés amire csak akkor tudnánk válaszólni hogyha megtörtént volna. A trafalgari csatánál papíron a francia-spanyol flotta volt az esélyesebb, mégsem ők nyertek. -
robgros #6553 Úgy tudom, hogy a francia-német hadjárat után a francia hadiflottát Churchill mindenáron meg akarta szerezni a brit haditengerészet számára, csakhogy a flotta idő előtt elsüllyedt(nehogy legyen esélye a Kriegsmarine-nak egy sikeres támadásra a Home Fleet ellen).
Lehetséges lett volna egy valóban sikeres támadás a brit tengerészet ellen a francia hajók segítségével, vagy netalán az angol hadihajók nagy nehezen, de visszaverik? -
#6552
Gyártott atomfegyverek:
1945: 2db
1946: 7 db
1947: 4 db
1948: 43 db
Ezek 1946 esetében feltehetően még vegyesen Mark I. (little boy) és Mark III. (fat boy) típusúak voltak, elöbbiből összesen 5 darabot gyártottak. A Mark III. típusúakat 1947-ben kezdték el nagy mennyiségben gyártani, abból összesen 120db-ot gyártottak. Mindkét típusba tartozó első generációs atomfegyvert 1950-ben kivonták a szolgálatból.
1946 nyarán két nukleáris tesztett hajtottak végre a Bikini atollnál Operation Crossroads néven. Ezeknél Mark III. bombákat használtak, az Able nevűt 1946 július 1.-én, a Baker nevűt július 25.-én robbantották fel.
Tehát 1946 közepén legalább két bevethető atombomba állt az amerikaiak rendelkezésére (szvsz ennél több volt, hiszen a Mark I.-eseket nem használták tesztekhez, tehát azokból is lehetett 1-2 darab bevetésre készen 1946 közepére). -
NorBear #6551 Azért ehez az alternatív nukizzuk meg a Szu-t sztorihoz tegyük még hozzá hogy a 40-es évek első felében amerika sem dúskált az urániumban.Már pontosan nem emlkészem rá hogy Hirosima és Nagaszaki után még hány atombombára futotta volna a meglévő készletekből... -
#6550
Azt nem mondanám, hogy teljesen süket fülekre talált, de az általános politikai (és társadalmi) hangulat az volt, hogy legyen már vége a háborúnak. Nem lett volna népszerű egy újabb háború képével pattogni. Anglia, Franciaország és Németország pedig gazdaságilag ki volt vérezve, plusz Németország földig volt rombolva.
Viszont ami a szétverést illeti... A Japán kapituláció után az amerikai, (brit, francia és német) haderőt durván leépítették, mert egyfelől újra kellett építeni a gazdaságot, amihez dolgozó emberek és nem katonák (akik pénzbe kerülnek, de pénzt nem termelnek) kellenek. A Brit haditengerészet, amely évszázadok óta a brit erő jelképe volt, és a II. Vh előtt még büszkén mondta magáról, hogy a világ legerősebb haditengerészete, gyakorlatilag 3 év alatt elvesztette hajóinak 80%-át, a csatahajóiból 11-et, ami 70% (5 egység maradt, a King George V. osztály 4 egysége, melyeket 1957-ben adtak el ócskavasnak és a Vanguard, amelyet 1960-ban vontak ki). Az USAAF 1945-ben 2,25 millió (!) katonával és pilótával, illetve több, mint 70'000 repülőgéppel rendelkezett. 1947-ben ugyanezek a számok 304'000 (!!!) illetve papíron 30'000 (azért papíron, mert könnyen belátható, hogy 30'000 géphez 304'000 ember "picit" kevés, a gépek nagyobb része konzerválva lett, és tartalékba lett helyezve, az aktív gépállományról megbízható adatot nem találtam, de 12-13 ezerre teszem hozzávetőleg). Látható, hogy az amerikai légierő is ötödére zsugorodott alig két év alatt. -
robgros #6549 És nem is verték szét a hadsereget(még a németet sem), vagy Patton véleményét már nem vették figyelembe? -
#6548
de ne feledjük, az orosz fél irdatlan mennyiségű ember-és hadianyaggal rendelkezett.
Ellenben az utánpótlással már voltak azért gondok mindkettő terén. Az anyagháborúban pedig ez legalább ennyire számított.
azért a ruszkiknak lett volna annyi eszük, hogy egy fél hadosztályt, vagy hadsereget nem tesznek ki a szabad ég alá,
Akkor hova teszik őket? Nem volt a keleti hadszíntéren épkézláb város, nemhogy erődítmény. A támadó seregek pedig még kevésbé tudnak rejtőzködni...
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a szovjet tömegrohammal szemben az amerikai fél mit tudott volna szembeállítani, pláne, ha páncélosokkal is bőven meg vannak támogatva?
Az amerikai, angol, francia és esetleg a német fél. Ne feled, hogy voltak elég decens hangok, akik egyenesen megmondták, hogy nem szabad szétverni a hadsereget, még a német hadsereget sem, mert szükség lesz rájuk a szovjetek ellen. Talán a legismertebb ilyen nézetet valló ember George S. Patton volt... -
#6547
És mit kezdenek azzal a maradékkal? A jenki haderő sem éppen pöttömségéről és nehézfegyverezetének hiányáról volt híres. -
#6546
Atomot:) Itt valaki írta talán Cifu:) Moszkvára egyet ,osztán ha még mindig rohamozni akarnak akkor egy másik városkára. Azért akkor ez még nem volt olyan lelkiismereti kérdés mint most. Kicsit elsivatagosították volna az orosz földet .
Se gyár ,se ember, hamar vége lett volna a dolognak.
-
robgros #6545 Na meg a légvédelmet se hagyjuk ki. -
robgros #6544 Norbear és Cifu érvelését meg is értem, amit az esetleges 2. v.h. utáni amerikai-orosz háború kapcsán fejtegetett a légi és tengeri hadviselés szempontjából, azaz nem sokáig húzz az orosz fél, de ne feledjük, az orosz fél irdatlan mennyiségű ember-és hadianyaggal rendelkezett. Még ha bombázzák is őket a levegőből, azért a ruszkiknak lett volna annyi eszük, hogy egy fél hadosztályt, vagy hadsereget nem tesznek ki a szabad ég alá, vagy bárhova, ahol észlelhetik őket és egy kedvező támadó alkalomig elrejtik őket. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a szovjet tömegrohammal szemben az amerikai fél mit tudott volna szembeállítani, pláne, ha páncélosokkal is bőven meg vannak támogatva? -
boomsly #6543 Amúgy sok esetben hiányzott még ülés, gyakrabban lövegirányzék és különböző zárak. -
boomsly #6542 A szovjetek pedig zsákmányolt magyar hk.-at állítottak szolgálatba.
Pedig volt elég orosz és nyugati kölcsön tankjuk. -
robgros #6541 A szovjeteknél meg pont a rádió hiányzott, mert csak a parancsnoki példányokat szerelték fel vele. Na igen, a kommunikáció hiánya is szülhet problémákat.
Volt egy előzetes terv, de a terv is változhat menet közben, ha váratlan problémák bukkannak elő. -
#6540
Meg voltak elégedve vele, de azért általában szépen át is alakították őket, parancsnoki kémlelőtornyot szerelve rá (sérült Pz.III vagy Pz.IV-esekről leszereltek), rádióval látták el őket, stb... -
robgros #6539 A német alakulatok is meg lehettek elégedve a T-34-gyel, ha egy ilyen tankokból álló alakulatot is felállítottak.