15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Lacusch69 #6738 "Az már csak hab a tortán, hogy ha mindhárom fegyvernem összehangolható lett volna, akkor pont ide/ilyen célokra kellett volna pazarolni a taktikai bombázókat és a vadászkiséretet, s nem a városokra."
Lásd Kréta. Nem sok babér termett a brit haditengerészetnek. -
SZU #6737 A feltevésem alapja, hogy ezeket a népeket előre megfőzi a német diplomácia/hírszerzés.
Így ha pl. az írek-skótok boldogan ragadnának fegyvert egy háború utáni nagyobbacska szuverén Írország-Skócia reményében, lehetett volna nekik fegyvereket passzolni tengókon, vagy éjszakai ledobásokkal.
Azt aláírom, hogy megszálláshoz nem elég az a pár század. De ahhoz igen, hogy egy legyengült, alulfegyverezett szárazföldi haderőt leverjenek a felfegyverzett "partizánokkal", esetleges légitámogatással. Apránként azért csak át tudtak volna dumpolni egy ír/skót repülőtérre pár eje, vagy akár gyalogos ezredet. Persze ideális Luftwaffe, Wehrmaht és esetleges Kriegsmarine cooprodukcióval! =)
Tudom, ezeke egyike sem volt meg.
Azt sem értem, hogy a tengok és a felszini flotta miért nem együttes erővel számolta fel a brit flottát. Amíg a szépreményű Biscmarkot lődözte a fél honi flotta, addig 10-20 VII-es is komoly pusztítást okozott volna az ellenségnek.
Az már csak hab a tortán, hogy ha mindhárom fegyvernem összehangolható lett volna, akkor pont ide/ilyen célokra kellett volna pazarolni a taktikai bombázókat és a vadászkiséretet, s nem a városokra. -
#6736
a gyártás ennek csak mintegy felét-harmadát pótolta.
Az még hagyján. De a lelőtt pilóták mentek a levesebe, vagy fogságba. A délelőtt lelőtt RAF pilóta, ha túlélte egyben és épségben, délután vagy másnap röppent fel új géppel...
Egy bármilyen más ország már rég kapitulált volna
Németország más ország. Az anglia bombázokhoz képest mérhetetlenül sokat szenvedtek. Japánok és japánoktól a kínaiak is. Kapituláci mikor is volt lehetséges? Két A bomba és Hitler halála után... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6735
Igen, de ott volt a tény, hogy az Angliai csata első heteiben a RAF alig győzte pótolni az elvesztett pilótáit, a lelőtt gépeket meg pláne.
A veszteségek tényleg jelentősek voltak, ám veszteségek a németeknél is voltak és azokat nekik is pótolni kellett volna, erről kevesebb szó esik, pedig legalább annyira kínos volt. Az Angliai csata folyamán naponta 10-30 gépet vesztett a Luftwaffe, miközben a gyártás ennek csak mintegy felét-harmadát pótolta. Ezért is kellett aztán egyre radikálisabban átállni a haditermelésre a náciknak is (paradox, de az Angliai csata idején egy hónap alatt több gépet gyártottak az angolok, mint a németek!).
Egy bármilyen más ország már rég kapitulált volna, csak hagyják abba a terrorbombázásokat, de ez (gondolom a Luftwaffe vezérkarának meglepetésére is) nem így történt.
Terrorbombázások már az I.Vh idején is voltak (Zeppelinekről bombázták Londont), akkor sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Luftwaffe vezérkara általánosságban tisztában volt ezzel, csak nem mertek komolyabban ellent mondani a Führernek és Göringnek, miután az előbbi kitalálta, hogy átálljanak inkább terrorbombázásra.
A terrorbombázással nem nagyon sikerült a II.Vh alatt (sőt, előtte sem, lásd Spanyol polgárháború) senkit megtörni, hacsak nem számítjuk ide a Japán ellen bevetett két atombombát. Viszont azokhoz meg azt is hozzá kell tenni, hogy Japánnak nem a két atombomba volt a legnagyobb civil áldozatot hozó támadás, hanem a Tokiót ért gyújtóbomba-támadás.
Viszont az 1940-es német Terrorbombázás sehol sincs az 1943-44-45-ös szövetséges bombázótámadásokhoz... -
#6734
1-2 század? Esetleg 6-10 hadtest. Itt nem csak a haderő legyőzéséről, de a terület megszállásáról is beszélünk... -
#6733
Paradox módon a náci eszmék pont az 'angolok' esetében tudtak némi gyökeret verni, a Skótoknál, Íreknél, Welsieknél nem annyira.
És hogy viszed Skóciába azokat a katonákat? Németországnak 1940-ben közel nem volt olyan légi szállító kapacitása, mint a szövetségeseknek a Market Garden idején. Márpedig kb. ahhoz fogható erőket kellett volna felvonultatni. Nem századokat, hanem ezredeket, sokat. -
Sequoyah #6732 Pontosan, a németek oroszország felé akartak terjeszkedni, ott volt az élettér, és az alacsonyabb rendű fajok. Csakhát nem hagyhatták, hogy eközben az angolok hátbatámadják őket. Legszívesebben talán békét kötöttek volna az angolokkal, csakhát Churcill nagyon pattogott... -
#6731
"A "jelentős légi fölény" azért egy kissé túlzás, mert a németeknek továbbra is problémát okozott volna a folyamatos légi fedezet. Ahhoz, hogy egyenrangúak lehessenek a levegőben, minél hamarabb át kellett volna települniük az angliai területre, mert így kevés üzemanyaguk volt hatásos támogatásra."
Igen, de ott volt a tény, hogy az Angliai csata első heteiben a RAF alig győzte pótolni az elvesztett pilótáit, a lelőtt gépeket meg pláne. Komoly volt a fenyegetés, hogy a németek kivívják a légifölényt a Dél-Anglia feletti légtérben, ami végülis valamilyen szinten teljesült is, tekintve a terrorbombázások sikerességét. A hiba alapvetően az volt, hogy a légifölényből politikai kérdést csináltak a hadászati helyett és inkább civil célpontokat támadtak a katonai célpontok helyett.
Egy bármilyen más ország már rég kapitulált volna, csak hagyják abba a terrorbombázásokat, de ez (gondolom a Luftwaffe vezérkarának meglepetésére is) nem így történt. -
#6730
Szerintem nem lett volna járható út. Maximum csak az Íreknél, ők nagyon szabadulni akartak, de ők sem voltak hülyék, tudták, hogy ha az egyik hatalomtól szabadulnak akkor egy másiknak a karjaiba futnak egy ilyen lépéssel. A többi állam szerintem pedig inkább a Korona védelmét kívánta élvezni, mint a Hitleri Németországét.
Bár egyébként a Rudolf Hess összeesküvés elméletek között olyan is fellelhető, hogy nem Churchillel kívánt egyezkedni, hanem az Anglián kívüli államokkal.
Ezt valószínűleg mi földi halandók sosem tudjuk meg. -
#6729
Ez lett volna akkor is, ha elszakadással próbálkoztak volna. -
Lacusch69 #6728 Az angolok '40-ben I.vh-s Mark-x (a pontos típus nem jut az eszembe) harckocsikat is állomásoztattak a csatorna partvidékén.
Egyébként szerintem a németek nem akarták komolyan a partraszállást. Ha igen, akkor nem 140db Bf109-est gyártottak volna havonta, hanem 2000+ -t, mint '44-ben.
-
Lacusch69 #6727 1920-21-es ír lázadás, ahol bizonyos B.L.Montgomery civileket lövetett agyon? -
SZU #6726 Oké, de amikor az angolok visszamenekültek Francia honból, milyen fegyvereik voltak? Úgy tudom 0 hk, 0 tüzérség, és pl.: a kézifegyvereikből is igen gyatrán álltak.
A lázadó kedv nem tudom milyen volt. 1-2 századdal korábban biztos még kitaposták volna az angolok belét a kedves kényszerszomszédok. -
#6725
Nem volt önálló fegyveres erejük. Innentől fova milyen ellenállás lehetett volna? Az angol polgárháború óta nem túl lázadozó az angol társadalom. (Épp pár napja hallottam egy spektrumok dokufilmben. Valami meghirdetett radikális munkástüntetésra a londoni világkiállítás előtt a vár tömeg kb. 10%-a érkezett..) -
SZU #6724 Oké, de ha beígérik nekik a határ revíziót és önálló országot alapíthatnak, akkor azért sok derék skót meggondolta volna magát szvsz.
Más az, amikor egy nagy csapat ejtőernyős ellenséges területen érkezik meg és várja be a következő csapatot, mint ha már baráti partizánok hada fogadja őket naprakész helyi infókkal.
Skóciában, Walesben volt használható repülőtér akkoriban? Mert ügye nem csak ejék jöhettek volna akkor rögtön. Az első pár hétben bőven tudtak volna a németek védőernyőt adni a szállítógépeiknek.
Nehézfegyverek nélkül a honi véderő nem biztos hogy le tudott volna verni egy ilyen hídfőállást. -
Lacusch69 #6723 AZ Emilnél még nem volt páncélozva az ülés. -
#6722
Erősen kétlem, hogy a németek ezt az opciót komolyan vették volna, hiszen akkor sokkal korábban nekiállhattak volna a propagandamunkának. Ráadásul a Skótok, Írek, Walsiek is nagyban függtek a központi kormányzattól, és nem mellesleg a beérkező hajórakományoktól. Szvsz ez így ebben a formában járható út nem lett volna. Esetleg a foglyul ejtettekből építhettek volna fel egységeket, de azért az nem ugyanaz... -
SZU #6721 Vajon megbírták volna főzni az íreket-skótokat-walesieket, hogy álljanak az "ügy" mellé és forduljanak a brittek ellen?
Ugyanis így sokkal egyszerűbb lett volna kiütni Angliát, akár csak ejtőernyősökkel és minimális partraszállókkal is Dunkerque után, ha eleve egy barátságos/szövetséges területre érkezne, mint Wales, vagy Skócia. -
NorBear #6720 No igen, de az Afrika korps már nem kapott érdemi légi támogatást mivel a Luftwaffe jó része kitelepült a keleti frontra.A JG 26 és a JG 2 pedig Észak-Franciaországban próbálta felvenni a RAF ellen a harcot....jókora létszámbeli hátránnyal.
Az Észak-Afrikai csata végkimenetele szempontjából kulcsfontosságú volt Málta.Amíg a Luftwaffe néhány gruppéja a Földközi tenger térségében tudott tevékenykedni addig Málta nem igazán tudott veszélyessé válni a német utánpótlásra.Sőt a Luftwaffe 1941 elején az RN-nek is sok fejfájást okozott egészen addig amíg a Barbarossa hadművelet elkezdődött.Ezután már az is nagy csoda volt ha valamelyik JG egy hónapra leruccant hogy felvegye a harcot a máltai sólymokkal.
A JG 27 is nagyjából csak 1941 végére települt ki teljesen Észak-Afrikába. -
#6719
de ne gondoljuk, hogy ez lehetetlen vállalkozás lett volna... az Atlanti fal áttörését is annak tartották és keserű veszteségek árán, de csak megtört és partra szálltak Normandiában
Azért lássuk be, hogy 1944 nyarán a szövetségesek már olyan iszonyatos fölényben voltak, hogy esélyesen próbálkozhattak az Atlanti fal feltörésével, és biztosak lehettek benne, hogy egy esetleges kudarc nem jelenti azt, hogy végérvényesen elvesznek.
1940-ben a Németek korántsem élveztek ilyen fölényt, és a keleti határaiknál ott volt a szovjet medve, akiktől jó okkal tarthattak.
Egy szóval a két eset nem mérhető igazán össze.
Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkor még nem kellett volna számolni az amerikaiakkal, hiszen a Seelöwe az eredeti tervek szerint még Pearl Harbor előtt elindult volna és ha lendületből támadott volna a német összfegyvernemi hadsereg, akkor Dunkerque után egyenesen az Angol kikötőkig üldözhették volna a Tommykat.
Az amerikaiakkal effektíven úgy 1942 közepéig nem kellett számolni így sem, ennyi idő kellett, amíg már effektíven elkezdtek beleszólni a katonai erejük miatt az eseményekbe. Viszont ismét: a németeknek szemmel kellett tartaniuk a szovjeteket is...
Az Angol hadsereg törzsét pedig pont az az expedíciós haderő jelentette, akik Dunkerquenél fejvesztve menekültek a németek által határolt ostromgyűrűből. Egy vert sereg volt, így az is biztos, hogy a német szárazföldi haderőnek egy erős légifölény mellett (ami valljuk be az Angliai csata első heteiben megvolt a dél-angliai partok mentén) komoly esélye lett volna a partraszállást követően.
A "jelentős légi fölény" azért egy kissé túlzás, mert a németeknek továbbra is problémát okozott volna a folyamatos légi fedezet. Ahhoz, hogy egyenrangúak lehessenek a levegőben, minél hamarabb át kellett volna települniük az angliai területre, mert így kevés üzemanyaguk volt hatásos támogatásra. -
#6718
A Kriegsmarine volt a három (négy, ha a Waffen SS-t külön számítjuk) fő fegyvernem közül a legjózanabb, ők voltak azok, akik a már láthatóan nem teljesíthető elvárásokra élből nemet mertek mondani.
Én inkább arra hajlok, hogy pontosan átlátták, hogy mekkora katonai és logisztikai feladat is lenne egyfelől a kikötők elfoglalása, megtisztítása az aknazáraktól, majd a csapatok be- és kihajózása. A Kriegsmarine még arra sem volt képes, hogy az Angliai-csatornát az uralma alá hajtsa, így pedig egy Seelöwe szintű átkelés rövid úton kudarcba fulladhat. Ne feledjük, hogy az Észak-Afrikai olasz-német haderőt sem tudták megfelelő utánpótlással folyamatosan ellátni, pedig az egy jóval kisebb egység volt, mint amennyire Anglia ellen szükség lett volna.
Ami a Francia flotta elleni támadást illeti, az angolok keményen túlreagálták a dolgot meglátásom szerint. A Vichy kormány hadihajói csak jóval később, 1943 környékén kezdték el érdekelni a nácikat, az előtt nem is próbálták rájuk tenni a kezüket... -
#6717
Még az Angol partraszálláshoz annyit hozzáfűznék, hogy ha sikerült volna partraszállni (amit persze a történelem utólag igazolt, hogy nagy valószínűséggel nem sikerült volna, de ne gondoljuk, hogy ez lehetetlen vállalkozás lett volna... az Atlanti fal áttörését is annak tartották és keserű veszteségek árán, de csak megtört és partra szálltak Normandiában). Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkor még nem kellett volna számolni az amerikaiakkal, hiszen a Seelöwe az eredeti tervek szerint még Pearl Harbor előtt elindult volna és ha lendületből támadott volna a német összfegyvernemi hadsereg, akkor Dunkerque után egyenesen az Angol kikötőkig üldözhették volna a Tommykat. Bár tény, hogy ez egy újabb front megnyitását eredményezte volna és épp elég volt az, hogy a Wehrmacht és a Luftwaffe Párizs ellen vonult, nem maradt volna elegendő erőforrás az Angol front megnyitására.
Ám miután a franciák kapituláltak, már egyszerűbb lett volna a képlet és végtére is nem lett volna kivitelezhetetlen. Az Angol hadsereg törzsét pedig pont az az expedíciós haderő jelentette, akik Dunkerquenél fejvesztve menekültek a németek által határolt ostromgyűrűből. Egy vert sereg volt, így az is biztos, hogy a német szárazföldi haderőnek egy erős légifölény mellett (ami valljuk be az Angliai csata első heteiben megvolt a dél-angliai partok mentén) komoly esélye lett volna a partraszállást követően.
De aztán jött a Barbarossa és a Tájfun hadművelet... az ártatlan, támadásra kész orosz hadsereg pedig az első hónapokban fejvesztve kapálózott, mert a Németek előbb támadtak mint ők (nem volt véletlen a hatalmas harcászati siker a keleti front első hónapjaiban, az Oroszok épp úgy támadásra voltak berendezkedve, nem pedig védelemre, szóval a gonosz agresszor németek (náci hordák) mellé a történelemkönyvekbe fel lehetne vésni azt a "honvédő" Vörös Hadsereget is akik egy nyugati irányú támadásra készültek). Joggal gondolhatta Hitler, hogy hamar lezárulnak a hadműveletek keleten, hogy még az USA hadbalépését megelőzve indíthassa el a Seelöwét. Nem így lett. -
#6716
Miért irigykednének a németek?
-A németeknek már a bf109-esen is páncélüvegeket alkalmaztak,azzal,hogy a hátuk mögé is berakjanak egy 30 kilós fémet a gép teljesitményének rovására mehet.
-Ettől függetlenül az FW-190-es gépenken már volt páncél,fej és vállvédő is.
Sajnos a kilátás a 109-eseken tényleg rosszabb,de a védelemért kárpótolhatta öket.
-a futóműről nem írok,azokkal tényleg elmaradásban vannak. -
#6715
Szerintem a német admiralitás másban látta a partraszállás lehetőségét. Mivel az Angol partoknál, főleg Dovernél a partraszállás teljesen lehetetlen volna úgy, mint a csatorna túloldalán Normandiában. Szóval nem egy Ryan közlegény megmentése nyitósort kell elképzelni német partraszállókkal, hanem nagy erőket vontak volna össze a fontosabb kikötőknél, azok elfoglalását követően pedig partraszálltak volna. Illetve Hitler elképzeléseiben egy Skandináv félsziget felől történő átkelés képe is élénken élt, talán pont ezért hitt annyira abban, hogy a szövetségesek nem Észak-Franciaországban, hanem a az északi félszigeten fognak partraszállni, esetleg Dánia, Belgium felől. Nem hiába volt, hogy az Atlanti falat pont itt erősítették meg legjobban.
Persze ez csak egy személyes elméletem, de ezt az is alátámasztja, hogy Churchill a háború első hónapjaiban, mikor Franciaország kapitulált, akkor parancsot adott, hogy a Dél-Franciaországban állomásozó, még mindig ütőképes francia flottát süllyesszék el, amennyiben nem hajlandók a királyi haditengerészettel együttműködve "megszökni", hogy szövetségesük oldalán folytassák a háborút. A legfontosabb érv a flotta átállítására vagy megsemmisítésére az volt, hogy Churchill tartott tőle, hogy ezzel a flottával kiegészülve próbálnak majd partra lépni Angol földön a németek.
Mint ismeretes, felsőbb jóváhagyás hiányában a flotta a baráti felkérés ellenére tovább vesztegelt a kikötőben, így a királyi haditengerészet tűzet nyitott a már lefegyverzés alatt álló hajókra és súlyosan megrongálták, illetve el is süllyesztették azokat. (És mellesleg 1700 francia matróz veszett oda baráti tűz által) -
#6714
Igen ám, de a Market Gardennek pont ez volt a buktatója, hiszen a pusztán ejtőernyősökkel végrehajtott akciók egyik LEGFONTOSABB lépése a felderítés, hiszen nincs is annál nagyobb és fatálisabb hiba a harcászatban, mint hagyni, hogy bekerítsenek, ha pedig az ellenséges vonalak mögé dobsz le szárazföldi alakulatokat, akkor azok élből bekerítve vannak, így az eszközbeli és technikai fölény mindig a támadóknak kell, hogy kedvezzen, ezen felül atombiztosan meg kell oldani a megfelelő utánpótlást bármi áron. Ha ez nem teljesül, akkor az ernyősök egyenesen a mészárszékbe szállnak alá és így volt ez a pokol országútján is.
A hadművelet önmagában jó volt, jó elképzelés, ráadásul hatalmas harcászati előnyt hozott volna magával, de sokszor elfelejtjük, hogy a modern hadviselésben a felderítés is épp oly fontos és elválaszthatatlan hadi lépés, mint egy bekerítő hadmozdulat vagy a légifölény biztosítása. Itt a felderítés óriásit hibázott, nem fedték fel, hogy a térségben a legkeményebb elit SS alakulatok egyike állomásozik. És hiába a legkeményebb elit alakulatok egyike, a százegyesek tartottak feléjük, a káosz hatalmas volt. Az utánpótlás sem ért be időben és mire megérkeztek a gépesített alakulatok akkor már rég nem a támogatás, hanem a kivonás volt a legfontosabb feladatuk. Tankokon, teherautókon, terepjárókon... amin csak tudtak összezsúfolódtak az ernyősök és szaladtak vissza a saját vonalaik mögé. -
Lacusch69 #6713 "több paraméterben verték"
Pl.:
-vízszintes gyorsulás?
-legnagyobb sebesség?
-legnagyobb zuhanósebesség?
-maximális emelkedő képesség?
-konstans emelkedő képesség?
-hatótáv? (most eltekintve az adott szituációtól)
-fordulókör?
-tűzerő?
-negatív G-s manőverek?
-sérülésállóság?
Szerintem az a néhány dolog, amit a német pilóták kifejezetten irigyeltek a Hurrykon:
-ülés mögötti páncéllemez
-valamivel jobb kilátás
-fel- és leszállási tulajdonságok -
harcu #6712 ...a lelövések 60 SZÁZALÉKÁT... -
harcu #6711 A tesztek szerint nem voltak eleve alárendelt szerepben a "Hurry"-k a 109-eseknek, több paraméterben verték, fordulékonyságuk hasonló volt. Úgyhogy az a hullás valószínűleg gyakoribb volt a csillagok részéről, mint hogy Hurricane-ek részéről a faleveles viszonylatban. Talán az is ezt tükrözi, hogy a veszteségadatok valahogy nem voltak annyira rosszak, sőt. Minthogy a lelövések 60-át azért csak azok a régi gépek adták. Legnagyobb hibájuk inkább az volt, hogy hirtelen leégtek, ha egyszer kigyulladtak. -
Lacusch69 #6710 Jelesül melyik statisztikának? Amelyikben a britek megduplázták a német veszteségeket? -
#6709
A statisztikák nem támasztják alá a poszt elejét. Nagyon nem. -
Lacusch69 #6708 Éppen elég volt, ha a Spit kötelékeket elfelejtve szétszórták a Hurrikat.
Ha energiafölényből támadtak, egyszerűen faképnél hagyták a Spiteket, a Hurrik meg ama bizonyos nyárfalevél módjára hullottak.
Ennek természetesen az volt a hátránya, hogy a bombázók részben vagy egészében egyedül maradtak.
Emiatt rendelték el a szoros kíséretet, de ez vadász vs. vadász elleni szintbeli forgolódáshoz vezetett. Ami ugye kétesélyes... (A német vadászok kellőképpen utálták is ez utóbbi módszert)
A szétszórásnak az volt az értelme, hogy egy-két-három magányos brit vadász ellen a bombázó kötelék összpontosított tüze viszonylagos védelmet nyújtott (persze meg sem közelítette a későbbi USAF kötelékek hasonló képességét.)
A német bombázókat meg 8mm-es gpu-kal nehéz volt lelőni. -
harcu #6707 De ha az angolok nem egy kötelékben repültek (márpedig nem egy kötelékben repültek), akkor csak egyet tudtak szétszórni, a másik addigra lerendezte a bombázókat.És a Hurricane / Spitfire kötelékeket nem vegyesen vetették be, hanem egymástól függetlenül. Ha meg a német kötelék rávetette magát a Spitekre, akkor tökéletesen működött a brit taktika, még ha szét is szórták őket ( de lelőni nagyon nem lőtték le). -
harcu #6706 Szerintem pont ugyanarról beszélünk. A Spitfire-t kifejezetten air superiority (légifölény??) szerepkörben vetették be, míg a Hurricane-eket interceptor(elfogó) szerepkörben. Az előbbiek támadták meg a vadászokat, és elvonták a tüzet a Hurricane-ekről, míg utóbbiak kifejezetten a bombázókat támadták. A vadászkíséretet sokszor már a csatorna fölött megtámadták, így a brit szárazföld felett a védtelen bombázókat már szabadon támadták a Hurricane-ek. Persze nem véletlen, hogy a Hurricane-ek érték el a lelövések 60%-át, hiszen nagyobb mennyiségben vetették be, és a könnyebb célpontok ellen. A Spitek is támadtak bombázókat, ha nem volt más, de az elsődleges célpontjuk a vadászok voltak. És nem azért, mert a 109-es volt a fő célpont, hanem azért, hogy a Hurricane-ek tökéletesen betölthessék a szerepüket, és pusztíthassák a német bombázókat.
Az lehet, hogy a Messzereknek csak 15-20 percnyi idejük volt a sziget felett, aztán már fordulni is kellett, és ha fordulóharcra került a sor, akkor max 5 perc után ki kellett fordulniuk, de azért reálisan egy, a londoni dokkokig berepülő bombázóraj se töltött nagyon fél óránál többet az ellenséges légtérben (80 km be, 80 vissza, mindez mondjuk 300 km/h-val).
(Hülye példa, de ha valaki játszott anno a Tie Fighter nevű játékkal, akkor az tudja, mire gondolok. Amikor egy birodalmi hajó kapott egy lázadó támadást, ahol Y-Wingeket kísértek A-Wingek, ott egyértelműen az Y-Wing volt a veszélyes, de ahhoz, hogy esély legyen lelőni, előtte el kellett takarítani az A-Wingeket, vagy legalább le kellett foglalni őket, különben gyorsan megjelent a You were killed felirat. A Y-Wing bármivel lelőhető volt, lassú és nehezen manőverezett, de egymaga kilőtt egy Koréliai-korvettet, 2 meg kényelmesen kiütötte egy csillagromboló pajzsát. Az A-Wing méltó ellenfele viszont a Tie Interceptor volt. ) -
Lacusch69 #6705 Ez legfeljebb akkor lehetett reális elképzelés, amikor a hülye Göring követelésére a német vadászok a bombázók szoros fedezetét adták.
Ha a Messzereknek jelentős E fölényük volt, azelőtt szétszórhatták a brit vadászokat, mielőtt azok a bombázók közelébe értek volna. -
NorBear #6704 Nyilván a RAF is meggátolta a jagdfligereket abban hogy a bombázógépek kíséretét sikerrel ellássák de mint már említettem nem a Bf-109-es volt a fő veszély forrás hanem a német bombázók.Ráadásul az előbbi nem tudta ellátni a bombavetők kíséretét lásd 6697-es komment.Egy olyan bombázó kísérettel ami mélységben max 15-20 percig tudott a célzónában tartózkodni nem biztos hogy érdemes lett volna felvenni a kesztyűt.Ellenben ha kénytelenül otthagyják a bombázókat sokkal egyszerűbb a helyzet, bár mondjuk nem mindegy hogy a vadászok még a bomba teher kipotyogtatása előtt vagy csak utána tudnak közbe lépni.Persze ez inkább csak feltevés szóval lehet hogy tévedek :)
-
#6703
A brit szigetek körül a repülők hatósugarán belül nappal? Hááát...
A sekély vizek sem biztosan olyan jók, akkor még nem volt inerciális navigálás. Amúgy is nagyon kevés tengó volt '40-ben. -
harcu #6702 Ellenkérdés. Ha a brit tengók a német haditengerészettel foglalkoznak, mennyire lett volna hatékony. -
harcu #6701 Tudtommal a Spitek kifejezetten a vadászvédelmet támadták, hogy leválasszák a bombázókról, míg a Hurricane-ek támadták magukat a bombázókat. -
NorBear #6700 Üdv bundáskenyér!
Még az előző témához hozzászólva...az RN-nek 1940-ben már volt nagyszámú hatékony anti tengó fegyverzete?
Vajon mennyire lettek volna hatékonyak a német tengók ha inkább az RN-el foglalkoznak és nem a kereskedelmi flottával? -
bundáskenyér #6699 Az a kérdésem, hogy találtam régi papírok, levelek között egy Hitler-ellenes verset, ami 1934-35 körül íródott Berlinben. Azért maradt fenn a papírka, mert a családnak az a fele Pestre jött 1941 körül. Szerintem megérdemli a vers, hogy fennmaradjon, de ha csak egyeseket érdekel, akkor ővele is szívesen felveszem a kapcsolatot emailben. Az is lehet, hogy ismert a vers, csak én nekem új, bár az ilyen költők nem voltak hosszú életűek.