15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Freeda Krueger #6778 Lehet tényleg félreértelmezhatő volt valóban,de viharos idő békeidőben is van.
Nem háborús tényező,mindig számolni kell vele.
Olyan mint a téli hideg.
Mindig van tehát számolni kell vele. -
NorBear #6777 Attól mert egy hadsereg elveszít egy csatát vagy hosszabb ideig képtelen az előrenyomulásra még nem jelenti automatikusan azt hogy a háborút is elveszíti.Amerika támogatása nélkül a vörös hadsereg mobilitása erősen legyengült volna.A logisztika és a gyalogság gépesítése pedig kulcsfontosságú tényező.Ez behatárolta volna az oroszok mobilitását és kevésbé lettek volna rugalmasak.Másfelől az USA részvétele nélkül a németek jóval több csapatot állomásoztathattak volna a keleti fronton.
Jól lehet hogy a SZU így is jelentős létszámbeli fölényben volt a németekkel szemben de azért őket is alaposan C vágányra tette a háború.A ruszkik erőforrásai sem voltak kimeríthetetlenek.Még emberanyag terén sem.A háború után Ivánék is rákényszerültek hogy főként nőkkel végeztessék el az általában férfiakra szabott munkákat.A kb 20 millió orosz halott mellett ott volt még több 10 millió sebesült is... -
NorBear #6776 A viharos idő nem tényező? :S
Lehet hogy én értelek félre de szerintem igen is számítanak az időjárási körülmények.Olykor csaták/háborúk kimenetelét is eldönthetik.Az időjárás nem tartozik azon körülmények közé amiket figyelmen kívül lehetne hagyni.
Erre számos példa volt a történelem során...
-
#6775
Érdekes képsorok (bár ismertem már őket eddig is), mert segítségükkel egy olyan D-Napot képzelhet el az ember, mely inkább közelebb áll a valósághoz, mint az USA egyik legszánalmasabb propaganda filmje a Ryan közlegény megmentése.
Emberközeli! -
SZU #6774 Pár kép a D napról! -
#6773
Hát nem csoda, ha nem lett volna a Liberty Ship project akkor valószínűleg sokkal több regisztertonna veszteséget könyvelhettek volna el, hiszen a korlátlan tengeralattjáró háború legkritikusabb szakaszában már alig volt befogható hajója az Tommyknak, még a kis halászhajókat is befogták hadianyag szállításra (mint Dunkerquenél a kimentésre).
Az első világháború számait pedig az is növeli, hogy akkoriban még nem volt olyan komoly szonár, vízalatti radar megfigyelés, valamint a tengeralattjáró-romboló repülőket sem vetették még be.
Sok korabeli forrás is azt bizonyítja, hogy az U-Boot hajózói a repülőgépektől féltek a legjobban, pedig a háború korai szakaszában semmitől sem kellett tartaniuk, egy hadihajó flotta is kevesebb potenciális veszélyt rejtett, mint egy köteléknyi repülőgép, melyek kifejezetten tengeralattjáró-elhárító feladatokra lettek felkészítve.
-
#6772
PQ-17
http://www.uboat.net/ops/convoys/convoys.php?convoy=PQ-17
All in all 24 ships were sunk out of the 33 which made up the convoy. 153 merchant men lost their lives, of those only 7 had perished before the convoy was scattered. The loss of material was extremely heavy; 22 merchant ships had been lost for a total of 142,518 tons of shipping and with them 3,350 motor vehicles, 430 tanks, 210 bombers and 99,316 tons of general cargo including radar sets and ammunition to name a few.
Félemetesen jól illusztrálja, hogy egyetlen komoly konvojeveszteg mekkroa szárazföldi ütközetben kapott kokinak felel meg. Persze a tankerés egyáb szállítóhajók torzítják a képet, de növelve a mintaszámot kijönne egy fajlagos szám, hogy egy hajó elveszétse fajlagosan hány tank / repcsi / benzin elvesztésének felel meg.
A végén még kiderülne, hogy a szövetségesek több harckocsit vesztettek el hajók elsüllyedése által, mint ellenséges kéz által. -
#6771
Az egész háborúra nézve igen. 1942-ben messze nem. Az egész háborúra nézve a teljes szövetséges hajótér 20%-a elsüllyedt. Az első Vh alatt ez 40% volt. (Persze ez szállításra vonatkoztatva jóval kevesebb.)
Viszont attól lett alacsony az arány, hogy a jenki nekiáltt hajókat okádni plusz konvojokat védeni és uboatot irtani. -
#6770
Viszont '42-ben már elég nagy súlya volt, hogy a náci siker ne legyen meg. Ennek ellenére is délen azért még előrementek párszáz km-et. -
Freeda Krueger #6769 még
Sok érdekesség a témában.
-
Freeda Krueger #6768 A sima hajóút a tengeralattjáró menteset jelenti,és a szállitmányok nagyon nagy része bizony sértetlenül átjutott.
Viharos idő a háborún kivül is volt.,nem tényező.
link -
Freeda Krueger #6767 Ez igaz,de a szállítmányok még sehol sem voltak amikor a németeket már megállították Moszkva alatt,igy vagy úgy.
A téma sokat kibír,de német győzelmet semmiképp nem feltételeznék. -
#6766
Mert nem is lehet kitermelni. Gazdaságtalan az egész folyamat. -
#6765
Szibéria nagy részben ma is értintetlen és nem áll semmiféle kitermelés alatt. -
harcu #6764 "A SZU, és Kanada nagy része az érintetlen vadon.Ezzal senki nem nyer háborút..."
Asszem olajat pl. sohasem sűrűn lakott területeken találnak. Meg Alaszka és Szibéria is egész jól ellátott fontos nyersanyaglelőhelyekkel. Mondjuk Kanada katonailag valóban nem jelentett túl sokat a háború folyamán. -
harcu #6763 Ez így kissé nagyon erős. A 41-es évben a konvojok jó része 50%-os veszteséggel ért célba. Persze ez mindig csak időszakos volt, hogy a tengeralattjárók fölénybe kerültek, de ez volt az az időszak, amikor a süllyesztések száma meghaladta a gyártott hajóteret. A Liberty program is jóval később indult be. Az oroszok meg híresen bunkón fogadták a szállítmányokat, amit a tengerészek kifejezetten zokon vettek.
Tény, hogy arányaiban nem voltak nagyok az összes szállítóhajó / elsüllyesztett hajó mennyiségek a háború egészét nézve, és a szállítások volumenét nem veszélyeztették komolyan - sokáig -, de a tengerészek azért földre borultak és hálát adtak azért, hogy partot értek. -
#6762
A szovjet katonai veszetségek jelentéktelenek voltak a háború hosszához mérten és azt is inkább az odacipelt korszerű nyugati és zsákmányolt orszo fegyverzet okozta.
Egyszerűen képtelenek voltak ellenőrzés alatt tartani az országot a hiányos infrastruktúra miatt, emiatt semmiféle értelemben nem volt kiaknázható a jelenlét. A jenki gazdasági potenciál még úgy / ahogy kibírta egyszerre vietnámot, a fegyverkezési versenyt és a holdprogramot. A szovjetekenk ebből már kettő is sok volt. Összedőlt a SZU. -
robgros #6761 Akkor kérem a felvilágosítást, miben is tévedtem. -
#6760
Ez így messze nem igaz... -
robgros #6759 Ez a szovjet-afgán konfliktusban is szerepet kapott. Hiába volt Afganisztán nagysága csekély a SZU-hoz képest, ha a gerillák jól elgyepálták a szovjeteket. -
#6758
Ja. Attól, hogy valami vagy valaki hatalmas nem feltétlen hatékony. Lásd SZU... -
NorBear #6757 Igen valóban aránytalanok voltak az erő viszonyok.De ha papírforma szerint nézzük a dolgokat akkor a németeknek már jóval előbb el kellett volna veszíteni a II. Világháborút.Azért az SZU-nak is fájdalmas lett volna ha nem kap semmilyen utánpótlást a jenkiktől.Ez a tény az egész vörös hadsereg mobilitását leredukálta volna.Másfelől Anglia egyedül nem hiszem hogy sikerrel véghez tudott volna vinni egy partraszállást Európában.Ez még az 1944-re alaposan legyengült német hadsereg ellen sem volt nászmenet.
Ha az arányokat nézzük akkor elméletileg az IDF-nek sem voltak olyan jók az esélyei a hatnapos háborúban.A gyakorlatban mégis alaposan helyben hagyták az arabokat. -
#6756
Majdhogynem sima hajóút
Kb. 2200 kereskedelmi hajót süllyesztettek el. Ennek kb. 90%-át 1943 előtt a jenki bevatkozás súlya előtt. Megkérdezném az életben levő veteránokat errőkl a "sima" hajótúról amit a viharos észak-atlanti vizeken tettek... -
Freeda Krueger #6755 Majdhogynem sima hajóút.Nagy kérdés hogy mi a felállás amikor az USA belép,de ugye itt az a tétel hogy nem lép be. -
#6754
Pedig a térkép fontos dolgot megmutat. Azt, hogy USA az óceán túloldalán van. Onnan át kell hozni mindent! -
Freeda Krueger #6753 Lehet gazdasági térkép volt:)
Az mindenesetre látható egy térképről hogy milyen aránytalanok voltak a németek az ellenfeleikhez képest,és akkor az USA tényleg nincs képben. -
#6752
Ja, ezt ismerem, csak elfelejtettem. :)
Egyébként nem mond semmit. A SZU, és Kanada nagy része az érintetlen vadon. Ezzal senki nem nyer háborút...
Pisitkének az ipari termelés grafikonjait keleltt volna megmutatni. :) -
Freeda Krueger #6751 OFF :)
A II. világháború idején az ötéves Pistike apjával a földgömböt forgatja. Ide-oda pörgeti, majd megkérdezi:
- Apu, mi ez a sok rózsaszín?
- Anglia és gyarmatai.
- És mi ez a nagy kék?
- A Szovjetunió.
- És mi ez a pici barna?
- Németország.
Pistike eltűnődik, majd azt kérdi:
- Mondd apu, a Hitler bácsinak nincs térképe?
Nem a legjobb,de mond valamit...
-
#6750
Nem. Halljuk! :) -
Freeda Krueger #6749 Annak a német haderőnek az 1940 es sikerei is meglepőek.Talán tovább tartott volna,de esélytelenek voltak.
Biztos ismered a viccet Hitler térképéről. -
#6748
Mármint, ha nincs AC + 50 instant romboló, később fegyer és jenki kísérőhajó? Hááááááááát... Szerint nagyon remeg a léc. Nagyon kiegyensúlyozatlanok voltak az erőviszonyok. -
Freeda Krueger #6747 Nem tudtak volna győzni semmiképp. -
NorBear #6746 Igen anélkül.Ha jól tudom az amerikai fegyver és utánpótlás szállítás korántsem volt elhanyagolható.Szvsz ha Amerika továbbra is szállít de nem vesz részt a harci cselekményben a Reich ugyanúgy kikapott volna csak max fél évvel később.Az mondjuk még így is kérdéses számomra hogy a krautok le tudták volna győzni az SZU-t és Angliát az USA részvétele nélkül. -
Freeda Krueger #6745 Amerikai részvétel nélkül?
Ha fegyvereket sem szállítanak? -
NorBear #6744 Anglia tengókkal való kiéheztetése mennyire lett volna megvalósítható ha mondjuk a Luftwafféval jobb az együttműködés?
Az amerikaiak részvétele nélkül mi lett volna az Atlanti csata várható kimenetele? (tudom, jó kérdés)
-
#6743
ide kapcsolódhat:) -
Freeda Krueger #6742 Ma repült először
-
#6741
Egyetértek! A német terrorbombázás akkor szélesedett ki, mikor a V projekt elindult és a V1 és V2 rakétákkal Londont kezdték tűz alá vonni, korábban nem voltak olyan komoly terrorbombázások, mint amit a RAF művelt (például Drezda ellen). De azért nem szabad csökkenteni a tényét annak sem, hogy az Angliai csata végjátékában a Luftwaffe letett a katonai célpontok támadásáról és a civil lakosság megtörésében látta a kiutat, így fordultak a nagyvárosok ipari negyedei felől a civilek által lakott területek felé, vagy éppen London történelmi negyedei felé.
És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Kriegsmarine hatalmas mennyiségű regisztertonnát süllyesztett el, javarészt nem katonai hajókat, hanem civil transzport járatokat támadva. Függetlenül attól a ténytől, hogy ezek sok esetben a haditermeléshez nélkülözhetetlen eszközöket és nyersanyagokat szállították.
Szóval egyik oldalnak sem csökkenteném a "terrorista faktorát"! -
Kurfürst #6740 "Viszont az 1940-es német Terrorbombázás sehol sincs az 1943-44-45-ös szövetséges bombázótámadásokhoz..."
Már csak azért sem mert 1940-ben a németek nemigen terrorbombáztak.. ipari és katonai célpontokat támadtak, csak hát abból a városok is kaptak.
Az egész angliai csata alatt volt összesen 3 olyan megtorló/terrorbombázás, ami kifejezetten a lakosságot célozta, a RAF németországi támadásaira válaszul.
Persze hozzá kell tenni hogy elméletileg a RAF is ipari-katonai célpontokat támadott ekkor még (egészen 1942 tavaszáig), csak az éjszakai bombázáshoz való technikai felkészültségük a németekkel ellentétben nullával volt egyenlő, gyakorlatilag a városokat alig tudták megtalálni, és a gyakorlatban szórtak mindent, amit a németek persze válogatás nélküli bombázásnak tekintettek. -
Kurfürst #6739 Nem páncélozott ülés volt, hanem a törzsben egy 8 milis páncéllemez ami az üzemanyagtartályt is védte egyben + a pilóta fejénél egy 10 milis páncéllemez.
Hogy mikor lett pontosan bevezetve az kérdés. Az 1939 végi Emil kézikönyv már említi a páncéllemezt, de az akkortájt (1939) zsákmányolt Emilben még nem találtak a szövik - valszeg akkor kezdék őket utólag beépíteni. Az 1940 őszén zsákmányolt E-4esben már találtak páncéllemezt. Gyaníthatóan az angolokkal párhuzamosan kerültek ezek beépítésre (ők 1940 májusában láttak neki ennek a munkának).