15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#6498
Biztos sokan látták már ezt. (van benne pár +18as részlet)
-
#6497
BTről jut eszembe hogy miket lehet még manapság találni.
-
#6496
Ha esetleg valaki akar róla olvasni magyarul is akkor itt van (Zicherman István szerzeménye az index egyik forumáról):
"1941. június 23-án, Nyugat-Ukrajna területén, kezdetét vette a világtörténelem legnagyobb páncélos ütközete, amely egy héten át tartott. A Brodi-Rovno-Luck szakszon élethalál harcot vívtak a szovjet 8., 9., 15., 19. és 22. gépesített hadtestek, és a német 11., 13., 14. és 16. páncélos hadosztályok.
Június 22-én ebben az öt szovjet gépesített hadtestben összesen volt: 33db KV-2, 136db KV-1, 48db T-35, 171db T-34, 2415db T-26, OT-26, OT-131, T-27, T-36, T-37, BT-5 és BT-7 harckocsi. Összesen - 2803 szovjet tank. Azaz, az öt nyugati katonai körzetben összpontosított teljes szovjet harckocsi-állomány egynegyede, ami a Szovjetunió európai területén volt akkoriban elszállásolva. (Lásd:??????-???????????? ??????, N"11, 1993) Hozzá kell tenni azt is, hogy Broditól nyugatra harcolt a szovjet 4. gépesített hadtest - a Vörös Hadsereg legerősebb hadteste, amely akkoribanrendelkezett 892 harckocsival (ebből 89db KV-1 és 327db T-34 harckocsi). Június 24-én az állományából evakuálásra került a 8. harckocsizó hadosztály egységei (összesen 325 harckocsi, kizárólag T-34 és KV-1 harckocsikkal), és később a hadtest megmaradt egységei szintén belefolytak a 15. gépesített hadtestbe.
Június 22-én,a velük szemben álló négy német páncélos hadosztályban volt: 80db Pz-IV, 195db Pz-III (50-mm), 89db Pz-III (37-mm), 179db Pz-II, 42db BefPz. Ez körülbelül a Keleti fronton akkoriban fellelhető teljes német páncélos állomány egyhatod része. Ezenkívül, június 28-tól az adott ütközetbe belépett a 9. német páncélos hadosztály is (június 22-én - 20db Pz-IV, 60db Pz-III (50-mm), 11db Pz-III (37-mm), 32db Pz-II, 8db Pz-I, 12db BefPz (Lásd bővebben: T.Jentz, Panzertruppen 1933-1942.).
(a továbbiakban, a megkülönböztetés megkönnyítése végett a szovjet egységeket harckocsizónak nevezem, a németeket - páncélosnak. Ennek megfelelően - a szovjet ek egyéb egységeit - lövész és gépesített lövésznek (bár formálisan ezek motorizáltnak számítottak), a németekét - gyalogságinak és motorizáltnak).
Június 23-án, az I.I.Karpezo tábornok által vezetett 15. gépesített hadtest 10. és 37. harckocsizó hadosztályai támadást intéztek a német hadsereg jobb szárnyára, hogy áttörjék a Miljatyin környékén bekerítésben harcol 124. lövészhadosztály körüli gyűrűt. Mindeközben a hadtest 212. gépesített lövész hadosztályát kénytelenek voltak hátrahagyni, mivel nem volt elegendő teherautó és vontató az egység szállítására. A mocsaras terep és a Luftwaffe állandó támadásai lassították a harckocsizó hadosztályok előretörését (a 19. harckocsizó ezred, teljes létszámban, a mocsarakba ragadt, és így nem vett részt az adott nap harci eseményeiben), így a német 197. gyalogos hadosztály képes volt erőteljes védelmi övet építeni saját szárnyán. A szovjet előőrsben haladó pár darab T-34 harckocsi támadása pánikot váltott ki a német katonákban, mivel a páncéltörő eszközök hatástalannak bizonyultak az új szovjet harckocsikkal szemben. Mindössze a hadosztály parancsnokának személyes példaadása mentette meg a helyzetet. A támadás után a T-34-eket hátravonták, így a továbbiakban nem vettek részt a harcban. Ráadásul estére megérkezett a 11. páncélos hadosztály.
Június 24-én a 11. páncélos hadosztály elindult Dubno irányában, letörve a 37. harckocsizó hadosztály ellenállását és súlyos veszteségeket okozva annak. A 10. harckocsizó hadosztályt, amely aktív védelemben harcolt és állandó ellentámadásokkal zaklatta a németeket, a német gyalogság megállította Lopatyin környékén. Ugyan ezen a napon, Brodi körzetébe lett vezényelve a 8. gépesített hadtest. A hadtest parancsnokának, D.I.Rjabisev tábornok visszaemlékezései szerint, útközben elveszítették a könnyű harckocsik felét (k.b. 300db BT harckocsi; az okok: kifogyott üzemanyag, technikai meghibásodás, balesetek, a német légierő támadásai, stb.).
Június 25-én a 13. és 14. páncélos hadosztályok bevették Luckot, és folytatták előretörésüket Rovno irányába. Itt belerohantak a felvonulóban lévő 9. gépesített hadtestbe. Ugyan ekkor, az erősen megtépázott 22. gépesített hadtest egységei védelembe helyezkedtek Luck környékén, a 27. lövészhadtest megmaradt egységeivel együtt. Közben Rovno alá kezdtek beérkezni a 9. és 19. gépesített hadtest 20., 35., 40. és 43. harckocsizó hadosztályai. Ők kapták azt a feladatot, hogy menetből intézzenek támadást a német 11. páncélos hadosztály ellen. Egy másik irányból ugyan ezt a német hadosztályt a 8. gépesített hadtest 12. és 34. harckocsizó hadosztályainak kellett volna támadniuk.
Június 26-án kezdetét vette a Keleti-front első szovjet hadászati ellentámadása. A gépesített hadtestek közötti együttműködést senki sem koordinálta, ráadásul a 9. és 19. gépesített hadtestek több egysége még úton volt, vagy még nem rakodott ki a szerelvényekből. Az ütközetben kizárólag a harckocsizó egységek vettek részt, részben lövész egységek támogatása mellett. Sikerült elvágniuk a Luck-Rovno országutat, miközben a 43. harckocsizó hadosztály egységei bevették Dubnót, de csupán azután, hogy a 11. páncélos hadosztály vő csapásmérő egységei elhagyták a várost és folytatták az előretörést keleti irányban.
A németek, megérezve a rájuk leselkedő komoly veszélyt, visszafordították a 13. páncélos hadosztályt, Lucktól délre, pedig a Berilnből érkező parancs előírta a további keleti előretörést. Ezenkívül, a németek bevetették a 75., 111. és 299. gyalogsági hadosztályokat, hogy azok biztosítsák a 11. páncélos hadosztály közvetlen hátországát és kommunikációs vonalait.
A 15. gépesített hadtest és a 8. gépesített hadtest egységei egymás felé haladtak, és egyesülésük már csupán idő és üzemanyag kérdése volt.
Közben a 8. gépesített hadtest parancsnoka megparancsolta a 34. harckocsizó hadosztálynak, és a 12. harckocsizó hadosztály előörsének, hogy azok vágják el azt az országutat, amelyen át a 11. és 16. német páncélos hadosztályok ellátása folyt. Közben Lemberg (Lvov) irányából megérkezett a 4. gépesített hadtest 8. harckocsizó hadosztálya, hogy részt vegyen az ellentámadásban.
Június 27-én Rokosszovszkij 9. és Feklenko 19. gépesített hadtesteinek támadása kezdett lassulni. Az előörsök szinte teljesen megsemmisültek vagy felmorzsolódtak, ráadásul fogytán volt a lőszer és üzemanyag, így a hadtestek előbb megálltak, majd kénytelenek voltak visszavonulni. Az előörsök maradványai így teljesen elszakadtak a többi egységtől, és 10 kilométeres mélységben, a német csapatok hátában, bekerítésbe kerültek. Ezek végleges felszámolására lett bevetve a 13. páncélos hadosztály, amely oldalba támadta ezeket, majd miután végzett velük, keletnek fordult, és elindult Rovno irányába. Úgy jött ki, hogy a 13. páncélos hadosztály hírtelen a négy szovjet harckocsizó hadosztály hátában találta magát, így a következő két nap folyamán a szovjet csapatok a német hadosztály mögött haladtak, szintén keleti irányban. A 11. páncélos hadosztálynak sikerült birtokba venni az Osztrog környékén található átkelőhelyeket, így a szovjet parancsnokságnak nem maradt más választása, mint hogy összegyűjtse minden fellelhető (és igen kis létszámú) tartalékát, hogy blokád alá vonhasság a németek 13. és 11-ik hadosztályát.
A szovjet ellentámadás a német hadseregcsoport déli szárnyán nem sokban volt sikeresebb. Ott a csapáshoz összegyűjtötték a 8. gépesített hadtest 12. és 34. harckocsizó, 7. gépesített lövész hadosztályokat, illetve a 14. lovassági hadosztályt. A 15. gépesített hadtest 10. harckocsizó hadosztályának megsegítésére végre megérkezett a 4. gépesített hadtest újonnan, megmaradt harckocsik egységeiből feltöltött 8. harckocsizó hadosztálya (mint korábban írtam, a hadosztály előző harckocsiparkját evakuálták). Viszont ezekben az alakulatokban az eredeti állománytáblákhoz mérten mindössze a harckocsik fele volt meg (k.b. 800db). A 12. és 34. harckocsizó hadosztályoknek sikerült előrenyomulniuk k.b. 5 kilométert, de nem tudták áttörni a 111. német gyalogsági hadosztály védelmi övét. Miután a szovjet támadás kifulladt, a németek bevetették a 13. páncélos hadosztályt, amelyet a 111. gyalogsági hadosztály támogatott. Sikerült kierőszakolniuk egy folyosót, ami elvágta egymástól a 9. és 19. gépesített hadtesteket, amelyek Dubnótól északra operáltak, illetve a 8. gépesített hadtestet, amely Dubnótól délre harcolt. A 7. gépesített hadosztályt hátbatámadta a 16. páncélos hadosztály, miközben a 75. gyalogos hadosztály megrohanta a 12. harckocsizó hadosztály hátországi egységeit, elvágva az első vonal alakulatait a törzstől és ellátmánytól, technikai bázistól.
Június 28-án a 13. páncélos hadosztály elérte Rovnót, viszont nem rendelkezett gyalogsági támogatással, mivel minden gyalogsági alakulatot a németek Dubno alá vezényeltek. A 9. és 22. gépesített hadtesteknek, visszavonulva Dubno alól, sikerült védelembe helyezkedniük Lucktól délkeletre. Ezzel létrejött egy ,,erkély", amely feltartóztatta a német ,,Dél" hadseregcsoport előretörését Kijev irányába. Úgy tartják, hogy ennek eredményeképpen döntött Hitler úgy, hogy megváltoztatja stratégiai terveit, és újabb csapatokat küld a déli hadseregcsoport megerősítésére, ezeket elvonva a moszkvai csapásmérő főirányból.
Június 28-án, a 12. és 34. harckocsizó hadosztályok Dubnótól nyugatra harcoltak, viszont a főbb harckocsi-erőket igyekeztek ekkor már kivonni a harcból.
Mindeközben, Osztrog körzetébe megérkezett az 5. gépesített hadtest (június 22-én, papíron, 1070db harckocsival rendelkezett). Más adatok szerint, Osztrog alatt csupán az 5. gépesített hadtestből mindössze a 109. gépesített hadosztály és egy harckocsiezred harcolt, és ezeknek sikerült megállítani a 11. páncélos hadosztály egységeit. Ugyan ezen a napon Brodi védelmét megerősítették, a helyszínre vezényelve a 37. lövészhadtest egységeit. Viszont a németek is új erőket dobtak a szovjet védelem bal szárnyára (Lvov körzetében) - a 9. páncélos hadosztályt. Ez a manőver teljesen rombadöntötte a szovjet védelem bal szárnyát.
Ekkor a szovjet harckocsik gmár gyakorlatilag üzemanyag és lőszer nélkül maradtak.
A nehézségek június 29-én csaptak át katasztrófába. Reggel a 13. páncélos hadosztály Rovnótól keleti irányban megindult, miközben a szovjet csapatok a várostól északabbra és délebbre elkezdték a visszavonulást, gyakorlatilag a támadó német ékekkel párhuzamosan. A szovjet harckocsik egyre gyakrabban álltak le az út mentén, és a német gyalogság elkezdte felszámolni a 12. és 34. harckocsizó hadosztályok lemaradozó alegységeit.
Június 30-án a 9. páncélos hadosztály megtámadta a 3. lovassági hadosztály maradványait. Ezután elvágta egymástól a 8. és 10. harckocsizó hadosztályokat, befejezve ezek bekerítését. Ekkorára a 6. szovjet hadsereg parancsnoka elrendelte a visszavonulást a Lvovtól keletebbre található védelmi övhöz. A németek közben egybegyűjtötték Lucktól délebbre a 13. és 14. páncélos hadosztályokat, hogy ezzel az ,,ököllel" csapást mérjenek Zsitomir és Berdicsev irányába.
Július 1-re a Délnyugati-front gépesített hadtestei gyakorlatilag megsemmisültek. A 22.-ben mindössze a harckocsik 10% maradt meg, a 8. és 15.-ben - 10-15%, a 9. és 19.-ben - 30%. Valamivel jobb helyzetben volt a 4. gépesített hadtest, amelyet A.A.Vlaszov tzábornok vezetett (igen, az a bizonyos) - neki sikerült megőriznie a harckocsipark k.b. 40%-át.
Viszont ha összehasonlítjuk a Délnyugati-front, és atöbbi szovjet front eredményeit, meg kell jegyezni, hogy ez tudott a legtöbb kárt okozni a németeknek, a háború adott időszakában.
Végezetül had szerepeljenek a 11. páncélos hadosztály egyik neves személyiségének, Guderiannak a szavai, amelyekt éppen az adott események kapcsán írt:
,,Személy szerint az orosz katona jó volt kiképezve és kemény ellenfélnek bizonyult. A lőkiképzésük nagyszerű volt - nagyon sok katonánkkal fejlövés végzett. A felszerelése egyszerű volt, de hatékony. Az orosz katonák földbarna egyenruhát hordtak, amely jól álcázta őket. Az ételük spártai volt, nem úgy, mint a miénk. Kénytelenek voltak szembekerülni a német páncélos hadosztályok profi harcászatával. Azaz, a mőverező készséggel, váratlan támadásokkal, éjszakai harccal, illetve a páncélosok és gyalogság szoros együttműködésével.
Ami az oroszok határmenti harcokban bemutatott harcászatát illeti. A benyomásaink szerint, az orosz századok és szakaszok önmagukra voltak hagyva. Nem volt megszervezve az együttműködésük a harckocsikkal és tüzérséggel. A felderítést ekkor egyáltalán nem alkalmazták. Nem volt rádiókapcsolat a parancsnokságok és alegységek között. Ezért a támadásaink gyakran teljesen váratlanul érték őket."
Ahoyan Glantz ezredes tartja - az elkeseredett, de eredménytelenül zárult szovjet ellentámadások hátráltatták a német ,,Dél" hadseregcsoportot legalább egy héten keresztül. Ezzel elérték, hogy Hitler a ,,Közép" hadseregcsoporttól csapatokat vezényeljen át a déli hadseregcsoport megsegítésére, azaz megerősített az ukrajnai csapásmérő irányt, és gyengítette ezzel a moszkvait. Glantz arra is rámutat, hogy a Nyugat-Ukrajnában zajló ütközetek azt is világossá tették a németek számára, hogy harckocsizóik nem legyőzhetetlenek. Ráadásul hatalmas tapasztalatokra adtak lehetőséget a későbbi nagy szovjet harckocsi-parancsnokoknak, mint például Rokosszovszkijnak, ami bár nagyon sokba került a szovjeteknek, de rendkívül hasznosnak bizonyultak." -
#6495
A Rovno-Brodi-Lutsk háromszögben már egyből a német támadás 2. napján kibontakozott a háború legnagyobb páncélosütközete ami majdnem egy hétig tartott.A szovjet gépesített hadtestek dühös,elszánt rohamokat intéztek Kleist 1. páncéloscsoportja ellen észak-dél irányokból.A szovjet hadmozdulatok azonban kordinálatlanok voltak és a Luftwaffe légtérfölénye végül kifullasztotta az masszív rohamokat.Itt már T-34-eseket és KV-kat is bevetettek a szovjetek.Nagyon durva ütközetek lehettek ezek,magyarul keveset lehet olvasni róla-pedig több páncélos vett részt bennük mint a Kurszki csatában-igaz jelentős részük BT könnyű harckocsi volt.
Angol nyelvű leírás az ütközetről. -
robgros #6494 Nos, én azon irányított rakétákra és bombákra gondolok, amiket pár sorral ezelőtt fejtegettek. Henschel rakétákra, meg az amerikai Azonra. -
Freeda Krueger #6493 Mire gondolsz mint irányított fegyverek?Távirányítós repülőgépeket például mindkét fél használt. -
robgros #6492 A németek meddig is jutottak el az atomprogramban? -
robgros #6491 Én azt néztem volna meg, a szövetségesek és a németek irányított fegyverei milyen kölcsönös pusztítást végeznek a két fél célpontjaiban kölcsönösen, ha sikerül ezeket tökéletesíteni és harcba is vetik.
(Erre viszont csak a háború elhúzódása adott volna esélyt, a tényeket figyelembe véve.) -
NorBear #6490 Köszi a segítséget Fredda ;)
A közel 50%-os találati arány nem is rossz főleg ha éjszakai bevetéseknél is használták a Hs 293-at... -
Freeda Krueger #6489 Itt 49.3% a találati arány ha jól értelmezem.
hs-293 -
NorBear #6488 Helyesbítek irányított rakéta ill. bomba mert az Azon inkább az utóbbi kategóriát képviselte. -
NorBear #6487 Érdekesség gyanánt itt van néhány hajó elleni irányított rakéta:
http://www.youtube.com/watch?v=kyHZw92TbNU&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=rqOVXnNUcYo&feature=related
Hasonló cuccuk volt az amiknak is Azon néven:
http://www.youtube.com/watch?v=W20ayF7e9NI
A késöbbi Hs szériákat már több robbanóanyaggal bélelték ki (Hs 294,295)
mert a korábbi 293-es verzió nem volt annyira hatékony.
Azért kiváncsi vagyok hogy milyen találati arányt értek el ezekkel a holmikkal... -
Freeda Krueger #6486 Régi gépek új fényben
Naptár készül(t) 2. világháborús gépekkel.Érdemes megnézni,ha volt már elnézést. -
Freeda Krueger #6485 Épül a hajó
érdekesség -
robgros #6484 Egy kicsit gondolkodhatott volna a manus, mielőtt ezt beleírja. Lehet, kissé be volt állva szerencsétlen? -
robgros #6483 Ismerem a gépet. Géczi volt olyan pofátlan, hogy az F-86-ost nevezte meg az amerikai projekt eredményeként(Hitler titkos fegyverei). Azért egy variaszárnyú prototípushoz sima nyilazott szárnyú gépet tenni végeredményül nagy hülyeség. -
NorBear #6482 A 10 legjobb c. műsor no meg a legtöbb TV adó viszont nem az űrben hoz létre fekete lyukat hanem... 
Más...Még egy igéretes projekt amiből végül az amcsik profitáltak:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Messerschmitt_Me_P.1101 -
#6481
A Raptok kill aránya végtelenül jó, mert 0/0-ás eredmény az mit is hoz ki? Egyesek szerint fekete lyukat az űrben. :) -
NorBear #6480 Igen a 10 legjobb c. műsor rangsorolása is egészen érdekes.Azon röhögtem a legjobban mikor az öntöltő karabélyokat a forgó-toló záras reteszelésű ismétlőpuskákat no meg a gépkarabélyokat is egy kalap alá vette.Helikoptereknél ugyanez volt a helyzet.Szerintem nem célszerű külömböző feladatokra készült fegyvereket összehasonlítani.Ennyi erővel a tengeralattjárót is simán össze hasonlíthatnánk egy vadászrepülővel :D
Kicsit OFF.A raptort azért húzták le mert alacsony volt a győzelmi aránya illetve kevés készült belőle.
Szerintem egy vadászgép győzelem veszteség aránya nagyban függ a szituációtól is.Még egy jó vadászgép sem több mozgó célpontnál ha nincs hozzá képzett pilóta.A koreai háború eredményei alapján azt lehetne mondani hogy a Mig-15 egy pocsék vadászgép volt holott ez egyáltalán nem igaz.Több tényező is hozzá járulhat egy adott típus győzelmi arányaihoz.
Pl: A Luftwaffe 1941-es keleti fronton elért győzelmi arányai mellett azért érdemes kiemelni a szovjet légierővel kapcsolatos porblémát is.Ugyanez érvényes az amerikai pilóták 1944-1945-ben elért sikereire. -
#6479
Vagy ott a top 10 műsor. A Mustang jobb mint a Raptor, mert olcsóbb :)
Ezek a műsorok inkább arra jók hogy felkeltsék az ember figyelmét valamelyik eszköz iránt és utána nézzen. Valamint sok esetben szép felvételek vannak. -
NorBear #6478 A II. Világháborús tábornokok neve álltal fémjelzett könyvekben elég sok részrehajlást lehet találni.Néhány példa: K.K Rokosszovszkij-Katonai kötelesség, Eisenhower-Keresztes háború európában...stb
A rendszer váltás elötti történelmi témájú könyvekben is lehet találkozni pár furcsasággal (pl: "a németek az első világháború útáni béketárgyalásokon megfizethetetlen nagyságú jóvátételt kértek" krhhmm...).
A rendszerváltás elött sajnos nagyon sok propaganda jellegű könyv íródott ezek egyenesen kerülendők.
Ugyanez él a csatamező nevű műsorra is.Az első három évad szörnyen részre hajló.A 2000-2002 között leforgatott újabb évadok már azért porbálnak tényszerübben vizsgálódni de még itt is nagyon sok pontatlansággal találkozhatunk Pl: harckocsik és egyéb fegyverek adatainak hibás feltüntetése de sajnos azért itt is találkozhatunk ennél jóval súlyosabb tévedésekkel is.
A média nem a tények objektív ábrázolásától vált híressé és álltalában a hatalmon lévő rendszer szája íze szerint tálalja a dolgokat.
-
robgros #6477 Rieder bátyó könyvei tényleg csak utánajárás szintjén jók.
Van még esetleg szerző ilyen témában, akit nem kell túl komolyan venni? -
#6476
Másik topicban találtam egy vicces képet. Propaganda poszternek elment volna annak idején :D
![]()
-
#6475
Szerinted miért 4-500 forintba kerülnek eme remek olvasmányok?:)
Egy saját gondolata nincs az ipsének,bár ahogy Lacusch tagtárs említette a klotyón jó olvasmány:)) -
Lacusch69 #6474 jav: ... én is ... -
Lacusch69 #6473 Alias Kurt Rieder, ill. Joachim Peiper.
Másképp: II. Földi Pál
El lehet olvasni a könyveit, de ezek leginkább összeollózott tákolmányok.
(Mondjuk a klotyón és is ezeket olvasgatom)
Korábban már írtam: érdemes utánanézni a neten a forrásainak.
-
robgros #6472 Géczi Zoltánról, mint 'író'-ról, mi a vélemény?
Olvastam néhány könyvét és enyhén szólva, a többi forrás mellett kissé Blikk-íze van a kiadványainak. Arról nem is beszélve, hogy pár helyen elég nevetséges infókat közöl. -
Freeda Krueger #6471 Pontosan.Van ahol Ju-88 ast írnak,de már olvastam Do-217 est is. -
Lacusch69 #6470 SS John Harvey -
NorBear #6469 A Jetfly viszont 1944 augusztusra teszi a 263-as első felszállását.Azért érdekes a wikipédia cikke is.A jobb felső sarokban pl: ott van az első felszállás időpontja: "First fligh August 1944 (Unpowered)"
-
#6468
Nem akarok izélni de itt azt írják hogy a fa makettje készült el 44 szeptemberre.
Me-263 -
NorBear #6467 Az Me 263 vitorlázó prototípusa 1944 augusztusában Dessauban emelkedett először a levegőbe és már a próbarepülések alatt egész jó teljesítményt nyújtott. A tervezett BMW 708 salétromsavas hajtóműve a háború végéig azonban már nem készült el. -
NorBear #6466 Molni és Cifu :)
Igazatok van.A szövetségesek az esetek többségében mindig magukkal szállítottak kisebb nagyobb mennyiségű mérgesgázt, de ezekhez csak akkor nyultak volna hozzá hogyha az ellenség vegyi csapást mér.Eisenhower többször is utal a szövetségesek mustárgáz készleteire és azok céljára a Keresztes háború európában c. könyvében.
Azért azt tegyük hozzá hogy a mustárgázok ellen még lehetett védekezni de az ideggázokkal már nem ez volt a helyzet.Részben talán ez is indokolja hogy a németek miért nem vetették be ezeket a fegyvereket, de Hitler 1944-1945-ös állapotát illetően nem volt 100%-ig bizonyos hogy tényleg hagyja a raktárokban porosodni a németek Tabun és Szarin készleteit.Még Churchillben is felmerült az ötlet hogy a német nagyvárosokat mérgesgázokkal kellene bombázni de végül a brit légierő vezérkarának sikerült lebeszélnie erről. -
Freeda Krueger #6465 Bari kikötője,1943 decemberében,légitámadásban.
A Japánok használtak gázfegyvereket Kínában a háború alatt. -
#6464
Úgy emlékszem 45 februárjában egy hajtómű nélküli repülést végrehajtottak vele. De mivel az idő elfogyott, a prototípusok a szövetségesekhez kerültek. Pontosabban az amerikaiakéba. A Junkers gyártól meg megszerezték a terveket a szovjetek, és ebből épült meg a MiG I-270. De mivel a légvédelmi rakéták gyorsabban fejlődtek megszűnt az igény a "pont légvédelemre" ilyen gépekkel -
robgros #6463 Norbear, a Me 263-asnak mi lett a sorsa a későbbiekben?
Gondolom, ezt is felhasználták, annak ellenére, hogy egyetlen német vadászpilóta nem lőtt le vele senkit. -
#6462
Tudtommal a németek Szevasztopolnál be is vetették.
És egy magyar vonatkozás -
#6461
Közben látom, hogy Cifu is megírta. :) -
#6460
És mennyit jutattak volna célba belőle? A szövetségesek is halmoztak fel mustárgázos bombákat, minden esthetőségre. Egy ilyenből baleset is lett Olaszországban, mert a hajó támadás áldozata lett. Vagy szimpla baleset volt? Már nem emlékszem.
A vegyi fegyver már akkor is atomfegyver szerepet töltött be. Az I.Vh alat már bevetették és az akkori kezdetleges gázok is borzalmasak voltak. Ezek után egyik fél sem akarta bevetni, mert tudták, hogy akkor a másik is jött volna. Lényegében már itt műödött az atomfegyvereknél meglevő kölcsönös elrettentés. Fura, hogy ott aztán ezt 10-15 évig fel sem tűnt senkinek. -
#6459
És mennyit jutattak volna célba belőle? A szövetségesek is halmoztak fel mustárgázos bombákat, minden esthetőségre. Egy ilyenből baleset is lett Olaszországban, mert a hajó támadás áldozata lett (vagy szimpla baleset volt?).
A vegyi fegyver már akkor is atomfegyver szerepet töltött be. Az I.Vh alat már bevetették és az akkori kezdetleges gázok is borzalmasak voltak. Ezek után egyik fél sem akarta bevetni, mert tudták, hogy akkor a másik is jött volna. Lényegében már itt műödött az atomfegyvereknél meglevő kölcsönös elrettentés. Fura, hogy ott aztán ezt 10-15 évig fel sem tűnt senkinek...
