15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#6818
Hol volt akkor vasút?
Hol volt akkor távközlés?
Hol volt NKVD és iszonyatsan köpontosított diktatúra?
Melyik orosz tartotta felszabadítónak NapóleonT -
harcu #6817 Napóleon elfoglalta Moszkvát és mire ment vele? Belebukott a hadjáratba, emberei 95%-át elvesztette. -
harcu #6816 Szerintem Rommel csak azt látta, hogy őrültség a páncélosokat a parttól távol állomásoztatni, mert ha ott szállnak partra, akkor vagy azonnal visszanyomják az amcsikat a tengerbe, vagy megvetik a lábukat, és akkor végük. Azt nem tudta Rommel, hogy pont azon a partszakaszon történik, ahol végül is megtörtént. Az időpont meg nem volt olyan nehezen kiszámítható, megfelelő időjárás és dagály kellett hozzá, ami talán havonta egyszer állt csak össze. Ahhoz képest Rommel elutazott egyet bulizni pont azon a napon. -
harcu #6815 A védelmi vonalak kiépítése már több évtizedes tapasztalatra épült, 1914-18 között azért elég jól begyakorolta minden fél. A magyarok vonala a Kárpátokban is kitartott, csak azért adták fel, mert a szovjetek megkerülték Románián keresztül, de át nem törték.
Azért a védők mindig előnyben vannak ilyen megerősített védelmi vonalak mentén, kisebb erőkkel is sikeresen tudnak védekezni nagyobb támadóerők ellen. -
NorBear #6814 Hothnak is volt néhány szerencsés húzása.A kurszki csata idején pl módosította a támadás időpontját illetve helyét.Mivel a döntését nem egyeztette rádión a vezérkarral ezért az oroszok nem tudták elcsípni az infót.Ezért sikerült meglepni a ruszkikat délen. -
Lacusch69 #6813 "Esetleg Rommel? Ahhoz képest, hogy lángelme, nem látta meg ő sem a partraszállás helyét - bár ezt a zseniális felderítésnek kellett volna."
Nem úgy volt, hogy R. jól gondolta a helyet (de a többiek -elsősorban Rundstedt- leugatták), csak az időpontot tévesztette el? -
#6812
Guderian majdnem Lengyelben is elvesztette a fejét, de lehet venni szó szerint is.
Könyvben volt, hogy páncélozott járművével a Lengyel hadjárat elején elől haladt, konkrétan vezette a páncélosokat amikor is egy tüzérségi löveg elkapta járművüket. Kiderült hogy az a saját tüzérségük volt. Guderian túlélte de (ha jól emlékszem) mindenki más meghalt. (testőrei vezető stb.)
Rohant vissza, elküldte a francba a tüzérség vezetőjét majd átvette tőle a pozíciót és ő vezette le a támadást.
Tudott valamit. Rommel pedig Hermann Hoth-tól tanult, aki szerintem az egyik legnagyobb alakja volt a II. világháborús páncélosok között. (de mondhatnám Kurt Knispel-t, akiről nem régen hallottam és olvastam). -
NorBear #6811 Ha a németeket egy jól felkészített szovjet védelmi vonal várja abból nyilván nagy szívás lett volna.Bár azért így is volt néhány ilyen pl: Sztálin vonal,Szevasztopol stb.Az oroszok defenzívában már ekkor is nagyon erősnek számítottak.Kurszk szintű védelmet itt nem tudtak volna létrehozni mivel ekkor még az orosz hadsereg nem állt azon a szinten illetve jóval szélesebb arcvonalat kellett levédeni.
Amúgy nem csak Rommel volt az aki közvetlenül az első vonalban felbukkant.Például Guderian kis híján elpatkolt Franciaországban mert
a harci cselekmény színterének kellős közepén ólálkodott.A német hírszerzés pedig valóban gyengébb munkát végzett mint a szövetségesek de ez azért nem mindig volt így.Rommelnek pl volt egy speciális rádió kódfejtőkből álló hírszerző csoportja akik sikerrel tevékenykedtek Észak Afrikában.
Amúgy igaz hogy a Blitzkrieg angol,orosz doktrínákból is merített, de azért az érdekes hogy a szövetségeseknek jóval több időbe került mire felismerték saját katonai szakértőik javaslatainak helyességét. -
#6810
Ezzel az állásponttal egyetértek, mármint azzal, hogy a támadást nem lehetett újabb egy évvel elhalasztani, hiszen az akkori szovjet-orosz határ mentén nagy számú támadólag fellépő orosz csapatösszevonások ás átrendezések zajlottak, ez már önmagában is egy olyan ómen, hogy készülnek valamire. Épp emiatt nem is volt nehéz felszámolni a támadóékeket, melyeket "meglepetésként" ért a támadás. Nem mondom, hogy szándékos ellentámadás volt, de azt igen, hogy az oroszok is simlisek voltak, ezért volt olyan gyenge a védelem... mert nem arra rendezkedtek be.
A "szegény Sztálin bízott a megnemtámadási szerződésben" blamát meg egész egyszerűen nevetséges kommunista koholmánynak tartom. Még nekem is ezt tanították az általános iskolában és már akkor is nevetségesen hülyén hangzott azt figyelembe véve, hogy Sztálin senkiben, még a saját anyjában sem bízott, nem csak a saját katonai vezérkarát irtotta ki pár éves ciklusok alatt, hanem több rokonát is képes volt a Gulagra küldeni. Eleve nevetséges azt feltételezni, hogy Sztálin bízott Európa és talán a világ legnagyobb antikommunistájában, a náci ideológia vezéralakjában, aki már a Mein Kampfban is olyan hevesen bírálta a kommunistákat, mint a zsidókat.
A srác a modern hadviselés alapjait pedig szerintem úgy értette, hogy a német hadsereg alkalmazta először a blitzkrieg taktikáját éles háborús helyzetben, mely valljuk be, valóban a modern gépesített háborúk alapjait vázolta fel. -
#6809
Ez egy fatális tévedés volt, amit a Német vezérkar is tudott és folyton figyelmeztették Hitlert, hogy ne adja fel a moszkvai és a kaukázusi offenzívát és hagyja Sztálingrádot. Én azt is meg merem kockáztatni, hogy ha a Moszkva és a Kaukázus elesik akkor az oroszok hátrálásra kényszerülnek és így már Sztálingrád ostromgyűrűje teljesen bezárulhatott volna, csapdába ejtve a megmaradt harcoló orosz alakulatokat.
Továbbá Moszkva volt a legfontosabb vasúti csomópont, az egyik legfontosabb vasúti vonal is oda futott be, melyen nyugati utánpótlást kaptak, ha ezt elvágják az egy nagyon komoly érvágás lett volna. Ha nem is kapitulált volna Sztálin, akkor is teljesen az Urál mögé lehetett volna szorítani őket és komolyan be tudták volna ásni magukat védelemhez. -
harcu #6808 Enyhén szólva sem hiszem, hogy a németek gondolkodtak volna abban, hogy tél előtt ne foglalnák el Moszkvát. A saját adataik szerint vagy akkor támadtak, vagy soha többé. Nem kell elfelejteni, hogy a szovjet ipar akkor kezdett felfutni, megindult a képzés tömegével. Ha nem állítják meg, akkor messze túlszárnyalják őket a szovjetek. Harckocsik tekintetében sem hátrány, ha 6x-os fölényben voltak eleve a németekkel szemben. Repülőgépeik elavultak voltak, de megint csak sokszoros létszámfölényben. Ráadásul ez az arány a németek számára folyamatosan csak romlott.
Az 1940-es finn hadjárat azért mutatott valamit a szovjet hadsereg képességeiből, és nem azt, hogy ők a világ legjobbjai. Tehát ha támadni kellett, akkor legkésőbb 1941-ben meg kellett tenni.
A legújabb adatok szerint ráadásul Hitler olyan info birtokába jutott, ami nem hagyott neki más lehetőséget: megtudta, hogy Sztálin készül lerohanni a németeket. A legjobb esély ez ellen az volt, ha ő támad. Így ahogy az már -remélhetőleg- köztudott, telibe kapta a támadásra éppen felvonuló szovjet seregeket, pár hét alatt teljesen felszámolta az egész támadóerőt, gyakorlatilag lenullázta a légi és páncéloserőit a szovjeteknek.
Itt csak az a kérdés, hogy mi lett volna, ha a szovjetek normálisan, védekezésre készültek volna. Azaz a németek a határ mentén sokszoros védvonalba futottak volna, egymást átfedő páncélelhárító-körletekkel, aknamezőkkel, tartalékban hagyott páncélosokkal, létszámfölényben levő légierővel, nagyon erős légelhárítással. Ráadásul többszörös létszámhátrányból támadtak volna a németek. A szitu egyébként ismerős lehet 2 évvel későbbről, egy Kurszk nevű helyről.
Azt tudni kell, hogy a szovjetek óriási mennyiségű páncéltörő ágyúval bírtak, és a 45 mm-es ágyúik is képesek voltak a PIV-esek kilövésére is. Az sem kell elfelejteni, hogy a technikai fölény messze nem a németek oldalán volt, a T-34 sokkal korszerűbb konstrukció, mint a PI-IV 1941-ig. A Klimov Vorosilov tankok meg pont az nyújtották, amit a Tigerek majd jó két év múlva: nem tudták őket páncélossal kilőni. Ráadásul volt belőle annyi a támadásra, mint a németek PIII- PIV-eseiből. A támadásban résztvevő 750 T-38-cal is bőven összemérhetők mondjuk a BT széria utolsó tagjai, csak kissé több volt belőlük.
Ilyen feltételek mellett várhatóan nemhogy Moszkva elfoglalása, de még a szovjet területeken maradás is igencsak rózsaszín álomnak tűnt volna 1941 végére.
A történelem azonban nem így alakult. Meg is lepődött Sztálin, hogy a nagy ellenség átvágta őt, és meg merte támadni. Egy hétig a sértődés és a pánik között lebegve nem jelent meg nagyon a nyilvánosság előtt. Év végére aztán stabilizálódott a helyzet, és az áttelepített gyárak elkezdték a termelést. Onnantól fogva a németek vesztésre voltak ítélve.
"Én ezt nem gondolom. A német hadigépezet piszok jól működött, piszok jól informált volt és olyan (katonai értelemben vett) lángelmék irányították, kik a modern hadviselés alapjait fektették le."
A piszok jól informált hadigépezet elég sokat szopott amiatt, mert nem volt megfelelő a felderítés. A briteknél pl. nem volt épkézláb ügynökük. Elég csak a partraszállásra gondolni, milyen szépen megszopatták a németeket. Vagy az Enigma feltörése, amiről fogalmuk sem volt. A megszállt területeken a lakosság végig ellenséges volt velük, mindenki az angolszász felderítésnek dolgozott. Meglepő, de a szovjet felderítés sokkal hatékonyabb volt Németországban, elég magas szintre tudtak beépülni. Többek között Sztálinnak is jelezték, hogy Hitler támadásra készül ellene.
Amúgy meg kik azok a katonai géniuszok? Mondjuk Guderian? Aki meglepő módon a szovjet-német hadgyakorlatokon döbbent rá, hogy milyen hatásos az önállóan tevékenykedő páncéloserő? Tény, az Achtung, Panzer jelentős könyv volt, és sokban hozzájárult a villámháború sikereihez - megfelelő ellenfél és túlerő esetén, de szovjet, és angol mintára született. Esetleg Rommel? Ahhoz képest, hogy lángelme, nem látta meg ő sem a partraszállás helyét - bár ezt a zseniális felderítésnek kellett volna. Kétségtelen, hogy remekül rögtönzött az erősen létszámhátrányos egységeivel, de ugyanakkor voltak nagyon mázlis pillanatai is, pl. mikor a britek kilőtték a féllánctalpasát. Sajna komoly hibája volt, hogy imádott a frontvonalban tevékenykedni.
Az is igaz, hogy a német haderő tényleges irányítója Hitler volt. Nos, hát ő aztán tényleg lehetett géniusz.
Egyébként a katonai hadviselés mely alapjait fektették le 1930-as években Németországban? -
#6807
ettem is rá ma 3 sajtburgert,koka kólával :) -
Freeda Krueger #6806 Ma van az Amerikai hadüzenet évfordulója,tegnap meg Pearl Harbour . -
Freeda Krueger #6805 Off
:Valóban nem, az europai rekordot a belgák tartják évi 2,5 kg-val,de nem is akkora tabu mint gondolnánk.
lásd pecsenyecsikó,hízóló
on
hogy on is legyen -
#6804
Amíg nem próbálod ki nem tudhatod. -
#6803
Bocsi, hogy így belerondítok, de amúgy a jobb helyeken nem sűrűn esznek lovat! :D Azt nem azért tartják, mint a marhát, hogy aztán megsüssék. A német hadseregben pedig kifejezetten visszataszító dolog volt, hiszen nagy múltja volt a történelem korábbi szakaszaiban a lovasságnak és tisztelték őket. Több első és második világháborús visszaemlékezés is bizonyítja, hogy a katonák nem szívesen ették meg a lovakat, maximum csak akkor ha már amúgy is elpusztult és nekik tényleg nem volt más, de egyébként már az összeomlás kerülgette őket a gondolattól, hogy erre kényszerültek.
Ez azért Ivánékra is igaz... nem voltak ők sem barbárok (akármennyire is szerette volna a propaganda gépezet annak beállítani őket), a többségük vidéki falvakból jött, ahol a ló szinte családtag. -
#6802
Egy igen hosszan elnyúlt területrész volt ottan. Egyetlen offenzíva elvágta volna az utánpótlástól az egész Kaukázust német szemszögből.
Attól, hogy Sztálin nevét viselő város elesik, az infrastruktúra még nem esik szét. Moszkva eleste estén meg lehet örülni, hogy juhéééééééééé, Sztálin városa még megvan. Az, hogy nincs ellenőrzés kommunikáció és vasúti szállítás, az nem rendít meg senkit... :) -
SZU #6801 Hátha valaki még nem ismeri! -
NorBear #6800 Szibériából elég nyomorúságos lett volna folytatni a háborút a németek ellen.Ez azt jelentette volna hogy lakosság 75-80%-a már németek által ellenőrzött területeken ragad.A SZU keleti része pedig messze gyengébb infrastruktúrával rendelkezett mint a nyugati régió.Nyersanyagok terén szibéria egyáltalán nem volt kedvezőtlen de stratégiailag fontos nagy városból elég kevés volt ezen a területen.Oroszország így népességének és feldolgozó iparának java részét is elvesztette volna a termelést pedig egy jóval nagyobb és logisztikailag is kedvezőtlenebb területen kellett volna megszervezniük.Viszont ha Németország ne adj isten ide is be akart volna masírozni annak valószínű vereség lett volna a vége... -
Lacusch69 #6799 42.oldal -
NorBear #6798 Megfelelő bizonyítékok hiányában én inkább tartózkodom.Bár az valóban érdekes hogy a japók fő célpontja Pearl harbornál két anyahajó volt.Ezek megsemmisítése elsődleges prioritást élvezett mivel így a US navy egy darabig légi támogatás nélkül maradt volna.Azonban pár nappal a támadás előtt a USS Enterprise és a USS Lexington teljes harckészültségi parancsban tengók és cirkálók kíséretében elhagyta Pearl kikötőjét.Ez időtájt az usásoknak volt még egy anyahajójuk ami épp javítás alatt állt.Állítólag a Lexington célpontja Midway volt. -
#6797
ÉS dokumentum eredetiségéről van valami?
Én is így gondolom hogy kellett egy ürügy az Amerikaiaknak hogy beszálljanak a háborúba és az emberek hadi kötvények vásárlásával valamint a bankok és jó pár szervezet pénzzel támogassa a hadiipar fejlesztést. Amúgy Amerika se kifogyhatatlan és 44-45ben igen csak a vége felé voltak már anyagilag. A futószalagon való gyártás rengetegbe került. -
Lacusch69 #6796 Már egyszer linkeltem, újra:
Pearl Harbor 1941. december 7-ei megtámadásával kapcsolatban:
1941. november 26-án a német birodalmi rádiófelderítő szolgálatnak
Hollandiában települt és a tengeralatti nemzetközi telefonkábelek lehallgatására
szakodosott egyik alegységénél sikerült lehallgatni Roosevelt amerikai elnök és
Churchill brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetést. Ennek során Churchill
jelezte, hogy a japán flotta – hat repülőgépanyahajóval – a Hawaii-szigetek felé tart
és valószínű célpontja Pearl Harbor kikötője. -
#6795
Ivánéknak az lett volna fájdalmasabb ha Sztálingrádot vesztik el. Az egy meghatározó város a nagy vezér nevével illetve. Ráadásul akkor fedezve van az út Bakuig.
Amúgy mivel ha jól tudom az ipar telepeket Szibériába vitték ezért még jó pár hónapig, évig kibírták volna a Szovjetek elméletileg. Bár ismerve az Oroszokat... Amikor a Barbarossa elkezdődött Sztálinról 5 napig semmit nem lehetett hallani mert bezárkózott a kis szobácskájába.
A lényeg hogy jól jöttek azok a segítségek számukra. Ember volt fegyver annál kevesebb. -
Freeda Krueger #6794 link
Nehogy elkallódjon.
De tényleg én voltam figyelmetlen olvasó.
félig off
pont ideillik :) -
Lacusch69 #6793 Lehet. Imádom, amikor saját maguknak mondanak ellent. -
Freeda Krueger #6792 Igazad van,valamit elnéztem .(hamu a fejre)
Jürgen:
Mi a baj a lóhús evéssel?Manapság is kapni sok helyen lovat részletre. -
#6791
A SZU erős centralizáltságát figyelembevéve szerintem koporószög lett volna. A vasútvonalak elég nagy részét is elvágták volna, ahogy a koomunikációs vonalak egy részét is. NKVD központ kilőve, stb. -
NorBear #6790 Igen csak hogy a Blitzkriegnek volt egy nagyon súlyos hibája amiről a tisztek nem tehettek...a szállító járművek csekély száma.A gyalogos alakulatok sokszor több száz kilométerre lemaradtak mivel a legtöbb német baka gyalog masírozott ki a csatatérre.Ha a gyalogság is mobilabb lett volna jobban ki tudták volna aknázni a bekerítő hadműveletből származó előnyeiket.Az orosz hadseregnek is nagyon sokat segített az a több 100000 amerikai jármű amit a Lend-lease keretein belül kaptak az amerikaiaktól.
Megfelelő gépesítés nélkül a Blitzkrieg egyik lényegi eleme, az ún. mozgékonyság és a gyors reagálás is ledegradálódik időt adva ezzel az ellenfélnek hogy valamelyest újraszervezze az egységeit illetve védelmi állásokat építsen ki.Másfelől kis számú harckocsival nem könnyű több százezres nagyságrendű seregtesteket csapdában tartani (éppen ezért a harckocsizó alakulatokra óriási teher nehezedett).Pláne ha a logisztika és az erősítés heteket késik.Márpedig a Barbarossa hadművelet idején erre számos példa volt.Szóval ez a szempont is nagyban bele szólt abba hogy a németek elérik e Moszkvát a tél beállta előtt.
Amúgy az is egy jó kérdés hogy Moszkva bevétele elég lett volna a győzelemhez.Nem biztos hogy Ivánék ezután már simán beadták volna a derekukat az viszont biztos hogy ez fájdalmas lett volna a SZU-nak... -
#6789
A Barbarossa kezdetén még biztosan nem volt tervben, hogy lovat fognak enni, tehát erre nem alapozott a német vezérkar. Ráadásul azokban az időkben (illetve ma is) tabunak számít a ló elfogyasztása, az tényleg csak a legnagyobb éhínségek idején fordul elő. Ráadásul képzeld már el a löveget mozgató zászlóaljat, amely ló vontatta erő nélkül teljesen megbénul.
Amikor elindult a Barbarossa akkor még reménykedtek benne, hogy a tél beállta előtt olyan előnyös pozícióba kerülhetnek, melyben könnyedén beáshatják magukat a fővárosban, kikényszerítve a kapitulácót. Szokás a komcsi történelemkönyvekből fújni azt, hogy a németek hülyék voltak, mert nem számítottak a télre, hülyék voltak mert nem vették figyelembe a sarat és nem vették figyelembe az oroszok számbeli fölényét.
Én ezt nem gondolom. A német hadigépezet piszok jól működött, piszok jól informált volt és olyan (katonai értelemben vett) lángelmék irányították, kik a modern hadviselés alapjait fektették le.
Biztos vagyok benne, hogy számításba vették az orosz telet, a sarat és a túlerőt is, de tudták, hogy a jóval fejlettebb technika és a jóval modernebb harcmodor alkalmazásával sokat elérhetnek (például a kezdetekben a T-34 harckocsikon nem volt fedélzeti rádiókészülék, csak az előzetesen meghatározott hadműveleti tervhez igazodhattak harckocsizó tisztek, ezzel szemben a németeknél teljes "pompájában" működött a blitzkrieg, a modern hadviselés alapja). El is jutottak Moszkva kapujába, de azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz tankok és az orosz teherautók is ugyan úgy elakadtak a sárban, mint a németeké (jobban mondva ők eleve bele sem mentek velük a sárba, de ennyi "hazai pálya előnye" jár nekik).
A telet jobban viselték az oroszok, de ez megint csak a hazai pálya előnye és ezen felül a németeknek komoly gondot okozott a logisztika, már csak pusztán a fizikai megvalósítás is. A legfőbb szállítási mód akkoriban a vasút volt... és vedd azt is figyelembe, hogy Európában és Oroszországban más nyomtávon közlekednek a vonatok. Ez a mai napig nagyon komoly logisztikai probléma a két régió vasúti összekötését tekintve, hát még háborús helyzetben!
A németeknek volt elég meleg téli ruházatuk (nagyon sokat a franciáktól zsákmányoltak, példádul jéger alsókat és melegítőket), de ezeket nehezen tudták eljuttatni a fronton harcoló katonákhoz, hiszen a németek vélekedése szerint a hadianyag magasabb prioritást élvezett, mint a ruházat. Ennek is meglett az eredménye!
Az USA - Pearl Harbor konspiráció pedig abban a tekintetben megalapozott, hogy valóban sok előjele volt annak, hogy támadnak majd a japánok, de szerintem a US Navy nem tudta pontosan, hogy hol, továbbá egy összehangolt tengeralattjáró támadás nagyobb valószínűség szerint történhetett volna meg, mint egy több száz torpedóvető repülőgéppel végrehajtott öszpontosított támadás, ezért visszahívták a hajózó állomány nagy részét Pearl Harborba. Ez idáig logikus lépés, de az már kevésbé, hogy a kikötő védelmét nem erősítették meg... könnyen lehet, hogy azért, mert nem is akarták és arra számítottak, hogy néhány japán tengeralattjáró fog próbálkozni, mellyel könnyen elbánnak, főleg ilyen sekély vízben. Hát nem így lett. Persze ez csak az én verzióm. -
#6788
A másik meg az, hogy az érvelés ott el is bukik, hogy az USA nem éppen az az állam amely kimaradna egy ilyen jó kis csetepatéból, melyből csakis nyertesen kerülhet ki, ráadásul egy igazi gazdasági gyarmatosítást hozhat (hozott) magával, mindezt a demokrácia álcahálója alatt! -
Lacusch69 #6787 Nono...
LINK -
NorBear #6786 A magam részéről én nem tartom egyértelműnek hogy az USA részvétele nélkül mi lett volna a II. VH várható kimenetele.Igaz a németek logisztika problémái sem elhanyagolhatóak de ezzel együtt is hatékonyabbak voltak a vörös hadseregnél.A szovjetek kb 83000-84000 harckocsit vesztettek bő 4 év alatt.Ez átlagosan nagyjából 20000 harckocsi volt évente.Ezzel szemben a friccek kb 25000 harckocsija került veszteséglistára 4 év alatt.Azért azt Ivánék is megérezték volna ha nem kell nyugatra küldeni több mint 1 millió katonát, számos harckocsit illetve repülőgépet. -
NorBear #6785 Jogos!
A német logisztika sem állt éppen erős lábakon.Déli és az Északi hadsereg csoportnak is elég nagy gond volt hogy nem állt rendelkezésre megfelelő számú és fajtájú szállítójármű.A rendelkezésre álló,túlnyomó részt opel blitz teherautó ráadásul nem felelt meg a keleti front terep és klíma körülményeinek sem.Ezen felül volt egy csomó zsákmány teherautó amit még a francia hadjárat idején einstandoltak.Ezekre néhány példa: Peugeot DK5J ,Renault AGC, Peugeot DMA, Citroen T45.A sok féle típusú teherautó üzemeltetése és karbantartása azonban nem volt éppen szerencsés.Ráadásul ezek ugyanúgy elakadtak az orosz sárban/hóban mint a többi német teherautó.
Ha jól rémlik a Barbarossa hadművelet megindításakor kb 750000 lovat használt a Wehrmacht szállítási célokra.Ennek mondjuk volt egy előnye is, mivel a benzinből nem lehetett teát főzni de az elhullott lovakból még össze lehetett dobni egy jó adag "pörköltet" a -40 fokban fagyoskodó bakák részére.
Az USA hadba lépését elég nehéz lett volna elkerülni szvsz.Arról máig is viták folynak hogy az USA hagyta magát megtámadni Pearl harbornál illetve hogy ez az eset mennyire volt kiprovokált.Azt viszont tudjuk hogy az amerikai hadipar nem Pearl harbor után kezdte meg a hadiipar felkészítését a II. VH-ra hanem már jóval azelőtt. -
Freeda Krueger #6784 A legnagyobb elsűlyesztett hajó 20638BRT volt,és bálnafeldolgozó.
Ez csak érdekesség.
Amit írsz az érdekes és talán valaki már meg is csinálta,de én biztos nem vállalkoznék ilyen kutatómunkára.Legalábbis munka mellett nem. -
#6783
Jaja. Szerintem, ha kb. a transzatlanti és oroszba tartó konvojfajtából kerülne egyet ilyen részletességgel megismeri az elég lenne. Kb. 250-270 hajó rakománya kellene a BRT nagysággal, meg azt, hogy a tanker BRT mellé mekkora befogadóképessé van. Ez már a teljes esüllyesztett mennyiség 10%-a lenne. Lényeges eltérésre nem számítanék a nagy összképhez képest.
Kijönne, hogy egy pl. 10000 BRT szállító hajó vagy tanker elveszétse fajlagosan mekkora kárt okozott. Azért 10k, mert ez két kis / átlagos vagy 1 nagyobb hajó volt akkoriban.
Egyébként félelmetes, hogy az akkori szállítóhajók milyen törpék a mai átlagos hajókhoz képest. -
Freeda Krueger #6782 Oké.
Valóban írásban nehéz jól kifejezni,és szánom bánon de a cikkeid közül csak a költészetesnek jutottam a végére eddig,és az F-111 nek a részéig.
csak nehogy valaki előjöjjön egy egy hajós konvojjal,mert ugye az mindent visz mint példa.Pro és kontra.És volt ilyen nem is egy.
ilyesmire gondolsz?
PQ-17 -
#6781
Félreértettél, nem a konrét esetben elvesztett hajó mennyisége volt a lényeg. Sajnos sokan nem értik meg, hogy mit akarok a legtöbbször, a legutóbbi HTKA-s cikk lényegét sem értették meg sajnos a kommentek alapján sokan. :(
5 perc alatt ez volt a legnagyobb minta amit találtam. Ki kell szemezgetni, hogy ebből hány tanker, hány szállítóhajó volt, és BRT-s átlagban. Ezzel már lehetne extrapolálni. Pontatlan lenne, de a semminél több. :) -
Freeda Krueger #6780 Nem fog kiderülni,bár érdekes lenne átnézni a statikat. :)
Vajon a tengelyek hány eszközt vesztettek ugyanígy?
A PQ-17 nem etalon,nem túl gyakori eset.Ráadásul még oda is dobták.
A következő konvoj ugyanott 45 hajó ból 4 veszett el.Miért nem ezt a példát dobtad fel?
elismerem hogy ugyanolyan kiragadott példa. -
Freeda Krueger #6779 És a német logisztika?
Reménytelenül messziről kellett mindent hozniuk,és ők sem voltak túl gépesítettek.
Ha az USA nem száll be akkor nyugaton is minden változik,talán Afrikában is.A távol keletről ne is beszéljünk.
De elkerülhető lett volna az USA hadba lépése?
Hasonló téma ment nemrég a Makettinfon is.