Informatika és tudomány

Hunter

Irány a neuro-memória chip!

Izraeli kutatóknak sikerült többszörös elemi emlékeket eltárolniuk mesterségesen kitenyésztett élő idegsejtek hálózatában. Bár az ember alkotta neuronhálóban történő információ rögzítés elég kiborgosan hangzik, a kutatás célja az agy információ szerzése és eltárolása mögött meghúzódó folyamatok jobb megismerése, amiből főként a neurológusok profitálhatnak.

A Physical Review E online folyóiratban publikált tanulmány szerint egy elektrodasorral figyelték a kapcsolt neuronok hálózatában kialakuló tüzelési mintázatokat. Ahogy azt több korábbi tanulmány is bizonyította már, a neuronok egymáshoz kötése spontán tüzeléshez vezet, egy koordinált mintázatot hozva létre. A tanulmányt jegyző Itay Baruchi és Eshel Ben-Jacob, a Tel-Aviv Egyetem munkatársai felismerték, hogy képesek szándékosan létrehozni további tüzelési mintázatokat is, melyek egyidejűleg léteznek a spontán változatokkal. Állításuk szerint az új tüzelési mintázatok lényegében egyszerű emlékeket képviselnek, melyek eltárolódtak a neuron hálózatban.

Az új emlékek megalkotását a neuronokban a kutatók egy kémiai stimuláns parányi adagjainak a tenyészet egy kiválaszott helyére történő bejuttatásával érték el. A stimuláns egy második tüzelési mintázatot indukált az adott helyről, ami az eredetivel egyidejűleg létezett. Huszonnégy óra elteltével újabb adag stimulánst juttattak be egy új helyre, ahol egy harmadik mitázat keletkezett. A három emlék több mint negyven órán át maradt fenn anélkül, hogy zavarták volna egymást.

Amellett, hogy elkészítették az első kémiai működtetésű neuro-memória chipet, a kutatók szerint munkájuk azt is magába foglalja, hogy a kémiai stimuláció elengedhetetlen lehet az élő organizmusok tanulásánál és emlékeik kialakításában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DcsabaS #103
    "De az, hogy a "minden anyagból van" mennyire esik egybe azzal, hogy "minden anyagi alapon áll", inkább valami nyelvészeti téma, nem? :)"
    Korabban nem azt az egyszerusitest kifogasoltam, hogy "minden anyagbol van" (ezt majdnem el is fogadhatnam), hanem hogy szerinted en #91: "mindent belesorolsz az adott dologba. Ott per. def. minden anyag lett", vagyis hogy allitolag:
    - "minden letezo anyag", avagy
    - "semmi sem letezik, ami nem anyag"

    Holott en egyaltalan nem allitottam, hogy ne letezhetnenek olyasmik, amik maguk nem anyagok, csak azt, hogy barminek a letezesehez kell anyag. Roviden szolva, az anyag az altalaban vett letezesnek SZUKSEGES FELTETELE, de nem allitottam, hogy a minket erdeklo strukturak szempontjabol ez egyuttal elegendo feltetel is volna. Hasonlattal elve a Te letezesed csak az atomok letezese reven valosulhat meg, de en megsem allitom, hogy Te magad ATOM LENNEL, sot, azt sem, hogy a Teged alkoto atomok egyutt automatikusan (vagy akar csak valoszinuleg) "dez"-t alkotjak - es ez nem csupan nyelveszeti differencia.

    "1. a fizikai törvények általánosak, minden azokon alapul, 2. ha ma nem is ismerjük még ezeket a törvényeket, egyszer majd talán megismerjük őket."
    Igy van. A fizika fejlodik es ennek a fejlodesnek tudataban is vagyunk, kovetkezeskeppen vannak becsleseink, hogy mi varhato. Pl. varhato, hogy meg felfedezunk tovabbi altalanos torvenyszerusegeket, noha (most figyelj!), ezzel nem allitom, hogy volna barmifele garancia arra, hogy az emberiseg (vagy annak gepi utodai) valaha is felfedezik az OSSZES ilyen torvenyt.

    "Ha nem ismeri a teljes rendszert, hogyan jelenthetné ki, hogy ismeri az összes általános törvényt?"
    Epp az iment taglaltam, hogy ilyesmirol egyaltalan NINCS SZO!


    "Mert a materializmus szerint mindennek az alapja az anyag, amely a fizikai törvényeknek engedelmeskedik, és a nem a fizika-tudomány által vizsgált tulajdonságok is csak ezekből következnek."
    Magyarazat:
    1.) Mindennek VAN anyagi alapja, mert az (alap)anyag SZUKSEGES a letezeshez.
    2.) A fizika torvenyei KERETTORVENYEK, vagyis megfogalmaznak bizonyos altalanos korlatokat, de szo sincs arrol, hogy maradektalanul mindent meghataroznanak. Valojaban baromira sok szabadsagi fokot hatarozatlanul hagynak, es ennek reven valik lehetsegesse, hogy egy magasabb anyagi struktura a SAJAT TORVENYSZERUSEGEINEK IS engedelmeskedjen, mikozben engedelmeskedik a fizikai torvenyeknek is.
    3.) A fizika szempontjabol az elobb vazolt HATAROZATLANSAGOT nem hogy letagadnank, vagy elhallgatnank, hanem egyenesen elvi szintre emeltuk!
    4.) Az elobbi hatarozatlansagrol (avagy veletlenrol) mondhatjuk, hogy kivezet a fizikabol, mert a fizika ezt csak felhasznalja, de az okara nem tud vilagosan ramutatni.
    5.) A fizika mellett az evolucioelmelet is tudatosan felhasznalja a veletlent, mint ami szukseges a strukturak fejlodesenek, bonyolodasanak a megertesehez.


    "Mi van akkor, ha valaki objektíven olyat tapasztal, amit az ismert törvények nem támasztanak alá, és nem is nagyon található benne szabályosság? Akkor a fizika széttárja a kezét?"
    A fizika ilyen esetekben RENDKIVUL SZIGORU vizsgalodast iranyoz elo, ha ez egyaltalan lehetseges, es ha valamilyen szempontbol erdemes (potencialisan hasznos). Ha e vizsgalatok nem lehetsegesek, akkor a kerdes FUGGOBEN LESZ HAGYVA, vagyis nem eroltetunk ki idonek elotte valamifele "vegsonek szant" valaszt.

    "Persze, hogy köze van a fizikának a pszichológiához, elvégre mégiscsak egy fizikai objektum az agyunk. Azonban a psziché mélyebb "dolgai" nem feltétlenül vizsgálhatók fizikával."
    Manapsag meg tul nagy kihivasnak szamit, de ki tudja meg meddig.
  • mikike #102
    Balogh Béláról hallottál már?
  • dez #101
    Én sem szeretem a túlzott leegyszerűsítéseket. De az, hogy a "minden anyagból van" mennyire esik egybe azzal, hogy "minden anyagi alapon áll", inkább valami nyelvészeti téma, nem? :)

    "1.) eloszor is, a fizika, mint tudomany, nem fennhatoja a termeszetnek."
    Igen, csakhogy azt írtad, 1. a fizikai törvények általánosak, minden azokon alapul, 2. ha ma nem is ismerjük még ezeket a törvényeket, egyszer majd talán megismerjük őket.

    "2.) A fizika kereteben az ember kivanja kifejezni a termeszet viselkedeseben megfigyelheto torvenyszerusegeket"
    Persze, de lásd fenti 2 pont.

    "4.) ezert a FIZIKA SEM TELJES ISMERETI RENDSZER (ahogy a matematika sem, ;asd elozo uzenetem)."
    Ha nem ismeri a teljes rendszert, hogyan jelenthetné ki, hogy ismeri az összes általános törvényt?

    "5.) Az, hogy a "fizika torvenyei mindenutt ott vannak", ABSZOLUT NEM jelenti azt, hogy CSAK a fizika torvenyei lehetnenek "ott". (Ez miert nem magatol ertetodo?!?)"
    Mert a materializmus szerint mindennek az alapja az anyag, amely a fizikai törvényeknek engedelmeskedik, és a nem a fizika-tudomány által vizsgált tulajdonságok is csak ezekből következnek.

    Mi van akkor, ha valaki objektíven olyat tapasztal, amit az ismert törvények nem támasztanak alá, és nem is nagyon található benne szabályosság? Akkor a fizika széttárja a kezét? Általában nem, hanem - jobb esetben - azt mondja, hogy a mai fizika alapján lehetetlen, és amíg nem változik a helyzet, addig tartjuk is magunkat ehhez.

    Persze, hogy köze van a fizikának a pszichológiához, elvégre mégiscsak egy fizikai objektum az agyunk. Azonban a psziché mélyebb "dolgai" nem feltétlenül vizsgálhatók fizikával.
  • DcsabaS #100
    Kedves dez!

    Vannak "egyszerusitesek", amelyek nem engedhetok meg. Es fuggetlenul attol, hogy megertetted-e amit irtam, vagy sem, ha egyszer azt irom AZ ALTALAM LEIRTAKROL, hogy olyan formaban nem egyszerusithetok le, ahogyan Te tetted, akkor ezt igazan elfogadhatnad.

    Azt mindenesetre helyesen irod, hogy szerintem "anyag nélkül, mint építőelem és hordozó" nelkul nincs semmi.

    Tevesen velekedsz:
    "szerinted minden alapvetően a fizika fennhatósága alatt áll."
    NEM! Hiszen
    1.) eloszor is, a fizika, mint tudomany, nem fennhatoja a termeszetnek.
    2.) A fizika kereteben az ember kivanja kifejezni a termeszet viselkedeseben megfigyelheto torvenyszerusegeket, megpedig
    3.) csak az altalanosan ervenyeseket,
    4.) ezert a FIZIKA SEM TELJES ISMERETI RENDSZER (ahogy a matematika sem, ;asd elozo uzenetem).
    5.) Az, hogy a "fizika torvenyei mindenutt ott vannak", ABSZOLUT NEM jelenti azt, hogy CSAK a fizika torvenyei lehetnenek "ott". (Ez miert nem magatol ertetodo?!?)

    "Kár, hogy a fizika egy egzakt tudományág, és az elméleteket alaposan meg kell alapozni jó ki matematikával is, különben csak hiedelem marad."
    A fizikat NEM az "egzaktsag" definialja (ez legfeljebb a matematikara igaz), hanem hogy a valosagban (tapasztalatainkban) feltarulo altalanos torvenyszerusegeket kutatja.
    Ebbol fakadoan az egzaktsag csak resze, ha tetszik eszkoze, amit csak addig hasznal, amikor es amennyire az ertelmes. Ha pl. valaki nem vegez el egy kezenfekvo szamitast, amelynek reven egybol belathatna a tevedeset, azt a fizikusok hulyenek nezik (mar bocsanat, de tenyleg). Hasonloan arrol az emberrol sem lesznek jo velemennyel, aki "jo kis matematikaval" akar igazolni egy elmeletet, amirol kiserleti szempontbol kezenfekvo, hogy teves.

    "A tapasztalat emlegetésével is vigyáznék, mert pl. a szubjektív tapasztalat is tapasztalat, de nem éppen a fizika foglalkozik vele, hanem pl. a pszichológia."
    A tapasztalatszerzes szubjektiv oldalaval valoban a pszichologia foglalkozik (es meg par rokon tudomanya). Azonban a FIZIKANAK IS van koze a [szichologiahoz (lasd pszichofizika). Hogy egy aktualis temaval hozakodjak elo, gondolj a kulonfele HAZUGSAGVIZSGALO berendezesekre.
  • dez #99
    De, természetesen értettem, amit a materializmussal kapcsolatban írtál, csak most kicsit leegyszerűtve fogalmaznam meg, ami viszont szerintem nem befolyásolja az ide vonatkozó lényeget, tehát hogy anyag nélkül, mint építőelem és hordozó, szerinted nincs semmi.

    "Hasonloan azt sem irtam, hogy "per. def. minden beletartozik" a fizikaba."
    Aham, szóval meg sem próbálod rugalmasan értelmezni, amit írok. Akkor pontosítok: szerinted minden alapvetően a fizika fennhatósága alatt áll.
    Legalábbis ez jött le ebből:
    "1.) A fizika az univerzum altalanosan ervenyes torvenyszerusegeit, viselkedeset, tulajdonsagait kutatja. A fizikai torvenyei tehat mindenutt "ott vannak" (kulonben nem is sorolnank be a fizikaba)."

    "Az, hogy a fizika "mindenben benne van" (altalanos torvenyszerusegeiei reven), meg nem jelenti azt, hogy egyedul o hivatott vizsgalni egy adott jelenseget, sot, meg csak azt sem jelenti, hogy a jelenseg lenyeget a fizika ragadja meg legjobban, es ezt en sem allitottam."
    Hát, peddig mintha éppen erre utaltál volna ezzel:
    "Ezert a biologiabol, pszichologiabol (vagy plane a human es tarsadalomtudomanyokbol) konnyen lehet peldakat hozni olyan jelensegekre, amelyeknek ugyan szinten megvannak a fizikai alapjai, de nem az a lenyeguk, es ami a lenyeguk, azt a MAI FIZIKA nem vizsgalja."

    Érdekes, amit a fizika és matematika viszonyáról írsz... Kár, hogy a fizika egy egzakt tudományág, és az elméleteket alaposan meg kell alapozni jó ki matematikával is, különben csak hiedelem marad. A tapasztalat emlegetésével is vigyáznék, mert pl. a szubjektív tapasztalat is tapasztalat, de nem éppen a fizika foglalkozik vele, hanem pl. a pszichológia.
  • DcsabaS #98
    Kedves dez #91!

    Eleg felszinesen ertetted meg az altalam leirt materializmust, ha ugy osszegzed, hogy: "per. def. minden anyag", UGYANIS NEM!!! Hogy mast ne mondjak, az anyag tulajdonsagai onmagukban NEM ANYAGOK (ezekbol ugye eleg sok van, nem?). Azzal kevered (ki tudja miert), hogy a materializmus szerint a tulajdonsagok onmagukban nem kepesek letezni, csak valamilyen anyagi hordozohoz kototten.

    Hasonloan azt sem irtam, hogy "per. def. minden beletartozik" a fizikaba. Ehelyett arrol irtam, hogy a termeszet egyetemesen ervenyes torvenyszerusegei beletartoznak, a nem egyetemesen ervenyesek pedig nem nagyon. Utobbi bizonytalansag abbol fakad (ezt is irtam), hogy idovel felismerhetjuk bizonyos torvenyek altalanosabb jelleget, maskor meg esetleg azt, hogy csak szukebb korben ervenyes.

    Az, hogy a fizika "mindenben benne van" (altalanos torvenyszerusegeiei reven), meg nem jelenti azt, hogy egyedul o hivatott vizsgalni egy adott jelenseget, sot, meg csak azt sem jelenti, hogy a jelenseg lenyeget a fizika ragadja meg legjobban, es ezt en sem allitottam.

    Irod:
    "Csakhogy: a fizikai számítások alapvetően a matematikán alapulnak - nos, honnan tudhatnád, hogy a világon minden "belefér" a matematikába, ill. a világon minden kifejezhető matematikailag."
    A kerdesedbol kiderul, hogy matematika es a fizika viszonyat is teljesen helytelen iranybol nezed. Nehany megfontolasra ajanlott gondolat:
    1.) A fizika NEM MATEMATIKA!
    2.) A fizikaban az igazsag vegso probakove a TAPASZTALAT.
    3.) A matematika igazsaga kulonfele axiomarendszereken belul ervenyes, es pont ezert A MATEMATIKABOL NEM IS TUDHATO, hogy abbol vonatkoztathato e barmi is a valosagra.
    4.) A fizika pontosan tudja, hogy a matematika ilyen szempontbol HIANYOS, NEM IRJA LE A VALOSAGOT, ES EPPEN EZERT egesziti ki a TAPASZTALATI MODSZERREL!
    5.) A fizika tehat a matematikai igenyu gondolkodas es a korultekinto kiserletes tapasztalatszerzes SAJATOS OTVOZETE (ahogyan az evolucioelmelet meg a veletlen es a szuksegszeru folyamatok otvozete volt).
    6.) Valtozik (fejlodik) a matematika is, ezert elofordulhat, hogy amit meg a jelenben nem tudunk matematikai modszerrekkel kezelni, kesobb megtanuljuk. Ettol fuggetlenul, mint az megertheto az elobbiekbol, a fizika egyaltalan nem esik ketsegbe, ha valamit nem lehet matematikailag kezelni, vagy esetleg eleve az a gyanu tamad vele kapcsolatban, hogy kesobb sem lehetseges.

    Megjegyzes 1:
    Ha az az erzesed, hogy tul gyakran hivatkozom "gyanus otvozodesekre", akkor mondok meg egyet, talan az egyik legklasszikusabbat: a Maxwell elmelet az elektromos es magneses jelensegeknek egy szetvaghatatlan otvozete.

    Megjegyzes 2:
    Ha Te azt gondolod, hogy "a tudatos átélőképesség nem fejezhető ki matematikailag", abbol nem kovetkezik, hogy ez a gondolatod helyes, de az nagy valoszinuseggel kijon belole, hogy ha volna ilyen matematikai kifejezhetoseg, arra bizonnyal nem Te fogsz rajonni...
  • dez #97
    Egyébként én is osztom a "meditálós elvet", és gyakorlom is. És azt gondolom, ill. "vettem észre", olyan tapasztalatokhoz és felismerésekhez vezet, amit logikus-deduktív úton nem lehet elérni (mert az csak a világ bizonyos aspektusait tudja megfogni).
  • dez #96
    Attól még a matematikán fog alapulni később is. A matematika meg kénytelen elég egzakt (ez talán nem a legjobb szó), deduktív, logikus, stb. lenni. Különben már nem matematika lesz.
  • Tetsuo #95
    LOL hát nem olyan.
    A fizikusok ugyanis (akik tényleg keresik az új ismereteket és nem begyöpösödöttek mint idehaza, esetleg külföldön némelyik - de ez egy morális, társadalmi probléma és nem tartozik ide) előbb-utóbb elvetik a tutibiztosnak hitt nézeteiket, ha bebizonyosodik h téves ill jönnek az újabbnál újabb hipotézisek amiket sok oldalról megvizsgálnak, így (ha nem is gyorsan de idővel) fejlődik és már számos példa mutatta, h kiterjeszthetik a számításokat, a megfigyelő módszereket és számtalan definíciót módosítottak, (max) ha széles körben elterjedt a bizonyítás (az egyházi nyomás sem volt elegendő a folyamat megállításához).

    Vmit alapnak kell tekintenünk, vmitől el kell indulnunk, nem csaponghatunk parttalanul tapasztalatokkal és 'megérzésekkel', be kell illesztenünk 1 szabályrendszerbe ha meg akarjuk érteni őket.
    A tudomány mai ismeretei szerint a matematika erre a legjobb alap (a fölött meg a fizika az, ami a "fizikai" dolgokat a lehető legjobban megmagyarázza), a tudomány jövőbeni állása szerint pedig 1 fejlettebb matematika fogja majd leírni a világ működésének alapjait..

    Nem végtelenül hatékony ez a "szabálykönyv" de 1re jobb, pontosabb lesz. Ennél többet nem tehetünk.
    Néhány ember szerint pl meditáljunk éveken át és így számítások nélkül közelebb kerülünk a mindenség megismeréhez, de nincs rá bizonyíték, arra viszont van h a Föld 1 picit meggörbíti a teret.. tehát csak az utóbbit tudjuk figyelembe venni. A jövőben esetleg a természettudományos megismerés találkozik a meditáció lehetőségeivel és más "alternatív" dolgokkal, az alap szabályrendszer, a matematika nem zárja ki ezt.
  • mikike #94
    mármint a te világod leírására bizonyult "végtelenül hatékonynak"...
További bejegyzések a fórumban...