SG.hu·
Sikeres számítógép-emberi agy kísérlet
A Mátrix után valósággá válhat az emberi agy összekötése a számítógépekkel és a gondolatok segítségével szörfölhetünk egy virtuális világban, vagy irányíthatunk tárgyakat.
John Donoghue, a Brown Egyetem kutatója és társai sikeresen teszteltek egy olyan készüléket, amelyet két évvel ezelőtt már majmokon is sikeresen próbáltak ki és amely képes a gondolatirányítás megvalósítására. A szakemberek egy elektródákkal teli chipet ültettek be egy bénult ember agyába és összekötötték egy számítógéppel. A 25 éves személy a gondolatai segítségével mozgatni tudta például az egérkurzort, meg tudta nyitni az e-maileket, képes volt pingpongozni a PC-vel és távirányítóval kezelni egy televíziót. A megoldást most egy 55 éves kísérleti alannyal is tesztelik.
A kutatók szerint ez az első eset, amikor sikerült létrehozni egy valóban működő agy-számítógép interfészt (BCI). "Az eredmények nagy reményekre jogosítanak fel - lehetővé válhat majd, hogy hónapok vagy évek múlva a gondolatainkkal irányítsuk például az izmainkat. Lehetséges lenne a különböző idegprotézisek vagy akár a tolószékek irányítása" - mondta Donoghue. Nem véletlen, hogy a program iránt a kezdetektől érdeklődik a DARPA amerikai védelmi ügynökség is, ami még támogatta is a projektet.
A készülék lelke a Cyberkinetics cég által kifejlesztett rendszer, amelynek chipjébe 100 elektródát integráltak és ezt ültették be a motoros kéregbe (motor cortex). Az agynak ez a területe felel az egészséges embereknél a testmozgások irányításáért. Mivel itt jóval több neuron van, mint ahány elektróda a chipben található, egy különleges szoftver segítségével az elektronikus jeleket át kell alakítani.
A kísérletek során a három éve bénult páciensnek el kellett képzelnie, hogy a kezével mozgatja az egeret. Az elektródák eközben feljegyezték a működésbe lépő neuronokat és azok tevékenységét. A szoftver ezután egy algoritmus segítségével létrehozott egy szűrőt, ami le tudja fordítani ezt az agytevékenységet a számítógép számára és mozgásba lendülhetett a kurzor. A kutatók legnagyobb meglepetésére a 25 éves kísérleti alany nagyon gyorsan képes volt elsajátítani az új módszert. A tesztek során az illető 73 és 95 százalékos pontossággal képes volt a kívánt helyre mozgatni a kurzort. Ráadásul az agy képes volt azonnal reagálni az új gondolatokra.
Érdekes az interfész adatátvitel sebessége is. A Stanford Egyetem egyik kutatócsoportjának korábban sikerült annyira tökéletesítenie a szoftvert, hogy az percenként 390 bitet vagyis másodpercenként 6,5 bitet tudott továbbítani.
Stephen Scott, a Queen's Egyetem neurológusa szerint a Donoghue-csoport nagyon fontos eredményeket ért el, ráadásul kiderült, a rendszer akár éveken át működőképes lehet. Rob Burke, a Media Lab Europe Mind Games csoportjának tagja a megoldás segítségével egy újfajta játékirányítási rendszert akar kidolgozni.
John Donoghue, a Brown Egyetem kutatója és társai sikeresen teszteltek egy olyan készüléket, amelyet két évvel ezelőtt már majmokon is sikeresen próbáltak ki és amely képes a gondolatirányítás megvalósítására. A szakemberek egy elektródákkal teli chipet ültettek be egy bénult ember agyába és összekötötték egy számítógéppel. A 25 éves személy a gondolatai segítségével mozgatni tudta például az egérkurzort, meg tudta nyitni az e-maileket, képes volt pingpongozni a PC-vel és távirányítóval kezelni egy televíziót. A megoldást most egy 55 éves kísérleti alannyal is tesztelik.
A kutatók szerint ez az első eset, amikor sikerült létrehozni egy valóban működő agy-számítógép interfészt (BCI). "Az eredmények nagy reményekre jogosítanak fel - lehetővé válhat majd, hogy hónapok vagy évek múlva a gondolatainkkal irányítsuk például az izmainkat. Lehetséges lenne a különböző idegprotézisek vagy akár a tolószékek irányítása" - mondta Donoghue. Nem véletlen, hogy a program iránt a kezdetektől érdeklődik a DARPA amerikai védelmi ügynökség is, ami még támogatta is a projektet.
A készülék lelke a Cyberkinetics cég által kifejlesztett rendszer, amelynek chipjébe 100 elektródát integráltak és ezt ültették be a motoros kéregbe (motor cortex). Az agynak ez a területe felel az egészséges embereknél a testmozgások irányításáért. Mivel itt jóval több neuron van, mint ahány elektróda a chipben található, egy különleges szoftver segítségével az elektronikus jeleket át kell alakítani.
A kísérletek során a három éve bénult páciensnek el kellett képzelnie, hogy a kezével mozgatja az egeret. Az elektródák eközben feljegyezték a működésbe lépő neuronokat és azok tevékenységét. A szoftver ezután egy algoritmus segítségével létrehozott egy szűrőt, ami le tudja fordítani ezt az agytevékenységet a számítógép számára és mozgásba lendülhetett a kurzor. A kutatók legnagyobb meglepetésére a 25 éves kísérleti alany nagyon gyorsan képes volt elsajátítani az új módszert. A tesztek során az illető 73 és 95 százalékos pontossággal képes volt a kívánt helyre mozgatni a kurzort. Ráadásul az agy képes volt azonnal reagálni az új gondolatokra.Érdekes az interfész adatátvitel sebessége is. A Stanford Egyetem egyik kutatócsoportjának korábban sikerült annyira tökéletesítenie a szoftvert, hogy az percenként 390 bitet vagyis másodpercenként 6,5 bitet tudott továbbítani.
Stephen Scott, a Queen's Egyetem neurológusa szerint a Donoghue-csoport nagyon fontos eredményeket ért el, ráadásul kiderült, a rendszer akár éveken át működőképes lehet. Rob Burke, a Media Lab Europe Mind Games csoportjának tagja a megoldás segítségével egy újfajta játékirányítási rendszert akar kidolgozni.