SG.hu·
Hogyan tüntessünk el egy rossz emléket?
Sokakat foglalkoztat, hogyan lehetne kitörölni egy adott emléket anélkül, hogy a többi emlékkép sértetlen maradjon. Egy készítmény segítségével úgy tűnik megvalósult a dolog, legalábbis patkányoknál már működik.
Az eredményekről készült tanulmány a Nature Neuroscience-ben jelent meg és készítői szerint segít megismerni hogyan jönnek létre és hogyan módosulnak az agyban az emlékek. Siker esetén az eljárás nagy segítséget nyújthat a poszt-traumatikus stresszben szenvedőknek (pl. Irakban szolgált katonák), akiknek életét tönkreteszik a nyomasztó emlékek. Az agy az emlékeket a rövid távúból a hosszú távú memóriába történő átvitellel rögzíti. Korábban már bebizonyították, hogy a megszilárdítási folyamat gyógyszerek alkalmazásával megszakítható.
Ezt vette alapul a New York Egyetem Idegtudományi Központjának kutatócsoportja, megvizsgálva, hogy a módszerrel meggátolható-e egy bizonyos emlék átvitele anélkül hogy több másik is eltűnne.
Ennek megállapításához patkányokat tanítottak be, hogy két különböző zenei részletre félelem alakuljon ki bennük, azaz a dallam elhangzásával egyidejűleg a patkányok áramütést kaptak. Ezután a kísérleti állatok fele egy olyan gyógyszert kapott, ami részleges amnéziát okoz, majd az összes állatot emlékeztették az egyik félelmetes emlékre a zenék egyikének lejátszásával. Egy nappal később újra tesztelték a patkányokat a két dallammal.
A gyógyszer nélküli példányok továbbra is ugyanúgy tartottak a hangoktól mint korábban, amikor elszenvedték az áramütést, a kezelt patkányok azonban már nem mutattak semmilyen reakciót arra a dallamra, amit a gyógyszer hatása alatt visszajátszottak nekik. Az eredmény tehát arra utal, hogy az emlék felidézése a gyógyszer hatása alatt teljes egészében kitörölte önmagát, míg a másik emlék sértetlen maradt.
A kutatók azt az elméletet is megerősítették, hogy a folyamat központjául az amigdala agyterülete szolgál. Megfigyeléseik szerint a rossz emlékek kialakulásakor ezen a területen megnő a neuronok közötti kommunikáció intenzitása, a kezelt patkányoknál azonban csökkent, jelezve, hogy valójában a félelemmel teli emlék törlődött. A szakértők biztatónak tartják a kísérlet eredményeit a poszt-traumatikus rendellenességekkel küzdők kezelésére vetítve, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a gyógyszeres kezelésekre. Ez persze egyelőre csak a jövő ígérete marad, mivel a mostani kísérletben részt vett U0126 jelű készítmény még nem kapta meg az engedélyt az embereken való alkalmazáshoz.
Az eredményekről készült tanulmány a Nature Neuroscience-ben jelent meg és készítői szerint segít megismerni hogyan jönnek létre és hogyan módosulnak az agyban az emlékek. Siker esetén az eljárás nagy segítséget nyújthat a poszt-traumatikus stresszben szenvedőknek (pl. Irakban szolgált katonák), akiknek életét tönkreteszik a nyomasztó emlékek. Az agy az emlékeket a rövid távúból a hosszú távú memóriába történő átvitellel rögzíti. Korábban már bebizonyították, hogy a megszilárdítási folyamat gyógyszerek alkalmazásával megszakítható. Ezt vette alapul a New York Egyetem Idegtudományi Központjának kutatócsoportja, megvizsgálva, hogy a módszerrel meggátolható-e egy bizonyos emlék átvitele anélkül hogy több másik is eltűnne.
Ennek megállapításához patkányokat tanítottak be, hogy két különböző zenei részletre félelem alakuljon ki bennük, azaz a dallam elhangzásával egyidejűleg a patkányok áramütést kaptak. Ezután a kísérleti állatok fele egy olyan gyógyszert kapott, ami részleges amnéziát okoz, majd az összes állatot emlékeztették az egyik félelmetes emlékre a zenék egyikének lejátszásával. Egy nappal később újra tesztelték a patkányokat a két dallammal.
A gyógyszer nélküli példányok továbbra is ugyanúgy tartottak a hangoktól mint korábban, amikor elszenvedték az áramütést, a kezelt patkányok azonban már nem mutattak semmilyen reakciót arra a dallamra, amit a gyógyszer hatása alatt visszajátszottak nekik. Az eredmény tehát arra utal, hogy az emlék felidézése a gyógyszer hatása alatt teljes egészében kitörölte önmagát, míg a másik emlék sértetlen maradt.
A kutatók azt az elméletet is megerősítették, hogy a folyamat központjául az amigdala agyterülete szolgál. Megfigyeléseik szerint a rossz emlékek kialakulásakor ezen a területen megnő a neuronok közötti kommunikáció intenzitása, a kezelt patkányoknál azonban csökkent, jelezve, hogy valójában a félelemmel teli emlék törlődött. A szakértők biztatónak tartják a kísérlet eredményeit a poszt-traumatikus rendellenességekkel küzdők kezelésére vetítve, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a gyógyszeres kezelésekre. Ez persze egyelőre csak a jövő ígérete marad, mivel a mostani kísérletben részt vett U0126 jelű készítmény még nem kapta meg az engedélyt az embereken való alkalmazáshoz.