DcsabaS#103
"De az, hogy a "minden anyagból van" mennyire esik egybe azzal, hogy "minden anyagi alapon áll", inkább valami nyelvészeti téma, nem? :)"
Korabban nem azt az egyszerusitest kifogasoltam, hogy "minden anyagbol van" (ezt majdnem el is fogadhatnam), hanem hogy szerinted en #91: "mindent belesorolsz az adott dologba. Ott per. def. minden anyag lett", vagyis hogy allitolag:
- "minden letezo anyag", avagy
- "semmi sem letezik, ami nem anyag"
Holott en egyaltalan nem allitottam, hogy ne letezhetnenek olyasmik, amik maguk nem anyagok, csak azt, hogy barminek a letezesehez kell anyag. Roviden szolva, az anyag az altalaban vett letezesnek SZUKSEGES FELTETELE, de nem allitottam, hogy a minket erdeklo strukturak szempontjabol ez egyuttal elegendo feltetel is volna. Hasonlattal elve a Te letezesed csak az atomok letezese reven valosulhat meg, de en megsem allitom, hogy Te magad ATOM LENNEL, sot, azt sem, hogy a Teged alkoto atomok egyutt automatikusan (vagy akar csak valoszinuleg) "dez"-t alkotjak - es ez nem csupan nyelveszeti differencia.
"1. a fizikai törvények általánosak, minden azokon alapul, 2. ha ma nem is ismerjük még ezeket a törvényeket, egyszer majd talán megismerjük őket."
Igy van. A fizika fejlodik es ennek a fejlodesnek tudataban is vagyunk, kovetkezeskeppen vannak becsleseink, hogy mi varhato. Pl. varhato, hogy meg felfedezunk tovabbi altalanos torvenyszerusegeket, noha (most figyelj!), ezzel nem allitom, hogy volna barmifele garancia arra, hogy az emberiseg (vagy annak gepi utodai) valaha is felfedezik az OSSZES ilyen torvenyt.
"Ha nem ismeri a teljes rendszert, hogyan jelenthetné ki, hogy ismeri az összes általános törvényt?"
Epp az iment taglaltam, hogy ilyesmirol egyaltalan NINCS SZO!
"Mert a materializmus szerint mindennek az alapja az anyag, amely a fizikai törvényeknek engedelmeskedik, és a nem a fizika-tudomány által vizsgált tulajdonságok is csak ezekből következnek."
Magyarazat:
1.) Mindennek VAN anyagi alapja, mert az (alap)anyag SZUKSEGES a letezeshez.
2.) A fizika torvenyei KERETTORVENYEK, vagyis megfogalmaznak bizonyos altalanos korlatokat, de szo sincs arrol, hogy maradektalanul mindent meghataroznanak. Valojaban baromira sok szabadsagi fokot hatarozatlanul hagynak, es ennek reven valik lehetsegesse, hogy egy magasabb anyagi struktura a SAJAT TORVENYSZERUSEGEINEK IS engedelmeskedjen, mikozben engedelmeskedik a fizikai torvenyeknek is.
3.) A fizika szempontjabol az elobb vazolt HATAROZATLANSAGOT nem hogy letagadnank, vagy elhallgatnank, hanem egyenesen elvi szintre emeltuk!
4.) Az elobbi hatarozatlansagrol (avagy veletlenrol) mondhatjuk, hogy kivezet a fizikabol, mert a fizika ezt csak felhasznalja, de az okara nem tud vilagosan ramutatni.
5.) A fizika mellett az evolucioelmelet is tudatosan felhasznalja a veletlent, mint ami szukseges a strukturak fejlodesenek, bonyolodasanak a megertesehez.
"Mi van akkor, ha valaki objektíven olyat tapasztal, amit az ismert törvények nem támasztanak alá, és nem is nagyon található benne szabályosság? Akkor a fizika széttárja a kezét?"
A fizika ilyen esetekben RENDKIVUL SZIGORU vizsgalodast iranyoz elo, ha ez egyaltalan lehetseges, es ha valamilyen szempontbol erdemes (potencialisan hasznos). Ha e vizsgalatok nem lehetsegesek, akkor a kerdes FUGGOBEN LESZ HAGYVA, vagyis nem eroltetunk ki idonek elotte valamifele "vegsonek szant" valaszt.
"Persze, hogy köze van a fizikának a pszichológiához, elvégre mégiscsak egy fizikai objektum az agyunk. Azonban a psziché mélyebb "dolgai" nem feltétlenül vizsgálhatók fizikával."
Manapsag meg tul nagy kihivasnak szamit, de ki tudja meg meddig.