SG.hu
Génszerkesztett babákat akarnak a techmilliárdosok
A Szilícium-völgy legbefolyásosabb milliárdosai által finanszírozott startupok a reproduktív genetika határait feszegetik, abban a reményben, hogy megelőzhetik a betegségeket, valamint javíthatják a magas IQ és más előnyös tulajdonságok kialakulásának esélyét.
A legtöbb történet a génszerkesztett gyerekekről He Jiankuival kezdődik, azzal a renegát kínai tudóssal, aki 2018-ban bejelentette, hogy titokban létrehozta a világ első ilyen babáit. Három genetikailag módosított, a HIV-vel szemben immunis gyermeket hozott létre embrióként. Kínában három év börtönbüntetésre ítélték illegális orvosi gyakorlat miatt. Nem hozta nyilvánosságra a gyermekek személyazonosságát, de azt állítja, hogy egészségesek. Vakmerő és illegális tettének jelentősége azonban hamar háttérbe szorulhat, ahogy újabb kezdeményezések indulnak génszerkesztett gyermekek létrehozására, ezúttal a Szilícium-völgy milliárdosainak támogatásával és finanszírozásával.
Október végén derült fény a Preventive nevű amerikai startupra, amely emberi embriók CRISPR-rel, egy génszerkesztő eszközzel történő módosítására szakosodott. Lucas Harrington, a vállalat 34 éves alapítója egy X-bejegyzésben azt állítja, hogy 30 millió dollárt gyűjtött a vállalkozáshoz, és később kiderült, hogy azt az amerikai technológiai elit finanszírozta. A támogatók között van Brian Armstrong, a Coinbase kriptotőzsde vezetője, valamint Oliver Mulherin, ausztrál szoftvermérnök, Sam Altmannek, az OpenAI vezetőjének a férje. A Preventive májusban alakult, székhelye a WeWork épületében van San Franciscóban. Kis létszámú csapatról van szó, amely közel hat hónapig titokban tartotta terveit.
He Jiankui
A cég weboldalán Harrington doktor azt írja, hogy a Preventive kezdetben arra fog koncentrálni, hogy kutatásokkal megállapítsa: biztonságos-e az embriók szerkesztése emberekben, végső célként pedig a súlyos genetikai betegségek megelőzésével foglalkozik majd. "Olyan súlyos genetikai betegségek megelőzésére összpontosítunk, amelyek esetében a családoknak korlátozott a lehetőségük vagy egyáltalán nincs alternatívájuk”. De nem ez az egyetlen vállalat ezen a területen. A Manhattan Genomics is ide tartozik, amelyet Cathy Tie biotechnológus vezet, aki rövid ideig kapcsolatban volt He doktorral. Egy másik vállalat, amely már célozgatott a gondolatra, a kaliforniai Bootstrap Bio. Bár az emberek szerkesztése az orvoslás egyik legvitatottabb törekvése, ezeknek a cégeknek - és gazdag, nagyhatalmú támogatóiknak - a felemelkedése egy ellentétes hitet tükröz: hogy az embriók szerkesztésének képessége egyben kötelességet is teremt arra, hogy éljenek vele. Néhány cég az embriószerkesztésen dolgozik, míg mások máris olyan genetikai szűrőeszközöket árulnak, amelyek több tucat vagy több száz génnek egy-egy tulajdonságra gyakorolt hatását igyekeznek figyelembe venni.
A CRISPR génszerkesztő technológia lehetővé teszi a tudósok számára, hogy precíz változtatásokat végezzenek egy élőlény DNS-ében. A módszert 2012-ben Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier biokémikusok találták fel, és 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak érte. A technológia alapjaiban alakította át a biológiát. Terápiák is kezdenek megjelenni, például a Casgevy,, mely az első engedélyezett génszerkesztő kezelés, és képes meggyógyítani a sarlósejtes betegségben szenvedő embereket. Ezeknek a kezeléseknek azonban megvannak a maguk kihívásai. A terápia eljuttatása a test megfelelő részébe nehéz. A Casgevyhez a beteg csontvelő őssejtjeit ki kell vonni, laboratóriumban szerkeszteni, majd visszaültetni. Ez megterhelő és drága folyamat. A gyógyszert készítő Vertex Pharmaceuticals és CRISPR Therapeutics jelenleg körülbelül 2 millió dollárt számít fel adagonként.
Elméletben az embrió szerkesztése olcsóbbá tehetné a folyamatot, és megoldhatna néhány eljuttatási problémát is. A CRISPR alkalmazása genetikai hibák kijavítására egyetlen sejtből álló embrióban, vagy akár petesejtekben vagy spermiumokban viszonylag egyszerű kellene, hogy legyen. És ahogy az embrió növekszik, a genetikai javítások továbbszaporodnak az újonnan létrejövő szövetekben. Harrington doktor úgy becsüli, hogy a költségek embriónként 5000 dollárra csökkenhetnek, és ha a folyamat biztonságosnak bizonyul, a genetikai betegségek által érintett párok így lehetőséget kaphatnának arra, hogy saját gyermekeik legyenek anélkül, hogy továbbadnák ezeket a betegségeket.
Ez azonban nagy „ha”. A CRISPR működéséhez először meg kell törni a DNS kettős spirálját, hogy a sejt aztán kijavíthassa. Az viszont bizonytalan, hogy a javítások mennyire működnek jól emberi embriókban. A törések esetleg helyrehozatlanul maradnak, vagy a DNS-spirál végei szokatlan módon kapcsolódhatnak össze, új mutációkat okozva. Sok gént ráadásul még nem értenek eléggé ahhoz, hogy garantálni lehessen, hogy egy módosítás, amely egy betegség kockázatát csökkenti, nem növeli meg egy másikét. Az embriókban végzett szerkesztések továbböröklődnek az így megszülető ember ivarsejtjeibe is, vagyis az eredeti módosítást a jövő generációi is öröklik, kiszámíthatatlan következményekkel.
És akkor ott van a dizájner babák kérdése. Harrington doktor azt állítja, hogy a Preventive súlyos betegségekre fog koncentrálni. Ám csak egy apró lépés választja el a genetikai hibák kijavítását attól, hogy rák vagy demencia ellen védő génváltozatokat szerkesszenek. Végső soron akár olyan cégek is megjelenhetnek, amelyek egy személy megjelenését vagy intelligenciáját célzó módosításokat ígérnek. Harrington doktor - aki Doudna professzor tanítványa - azt mondja, hogy a cég nem fog emberkísérletekbe kezdeni, ha a biztonság nem megfelelő. Egyébként is törvénytelen lenne az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság számára, hogy ilyen embrió-szerkesztési kísérletek engedélyezését egyáltalán mérlegelje. A médiában megjelent hírek szerint az Egyesült Arab Emírségek potenciális helyszínként merült fel, de Harrington doktor szerint „korai bármilyen joghatóságot klinikai felhasználásra fontolóra venni”, és a cég minden munkája az Egyesült Államokban zajlik.
A kriptovaluta-milliárdos Armstrong élen jár az embriószerkesztés megvalósításában. Szerinte a génszerkesztési technológia segítségével olyan gyermekek születhetnek, akik kevésbé hajlamosak a szívbetegségekre, alacsonyabb a koleszterinszintjük és erősebb a csontjuk, ami megelőzi a csontritkulást. Már befektetőként részt vesz vagy tárgyalásokat folytat embriószerkesztési vállalkozásokkal. Alkalmanként magánvacsorákat szervez, hogy összehozza a Szilícium-völgy elitjét és a génszerkesztési szakértőket. Altman férje, Oliver Mulherin egy nyilatkozatában elmondta, hogy ő ösztönzi a házaspár befektetését a Preventive-be. „Azért döntöttem a Preventive-be való befektetés mellett, mert fontos számomra az a kutatás, amely segít az embereknek elkerülni a betegségeket” - mondta Mulherin. „Sam támogatja ezt, ahogyan minden más munkámat is, és ezt az ügyet is.”
Oliver Mulherin és az OpenAI vezetője, Sam Altman
He doktort leszámítva a tudósok nagyrészt ellenzik az emberi embriók szerkesztésének gyakorlatát. Ám ez az ellenállás talán nem tarthat örökké - véli Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet fejlődésbiológusa. Az újabb generációs technológiák, például a bázisszerkesztés - amely a CRISPR olyan változata, amely nem töri meg teljesen a DNS spirálját - biztatóan fejlődnek. Lovell-Badge professzort ugyanakkor aggasztja a Szilícium-völgy érdeklődése. "A technológiai ipar szereplői gyakran azt a hozzáállást követik, hogy ‘csináljuk, és ha elromlik, nem számít’" - mondja. "Nos, ezt emberekkel nem lehet megtenni.”
A tudományos közösség más tagjai is szkeptikusan állnak a vállalat terveihez és céljaihoz. „Ezek az emberek nem genetikai betegségeken dolgoznak” - mondta Fyodor Urnov, a kaliforniai Berkeley Egyetem Innovative Genomics Institute igazgatója. „Vagy hazudnak, vagy téveszmékkel élnek, vagy mindkettő. Ezek az emberek, akik hatalmas pénzeszsákokon ülnek, a „babák javításán” dolgoznak.” A tudósok szerint még mindig nem értenek mindent az emberi genomról, és arról sem, hogy a különböző gének hogyan hatnak egymásra. Az embrió génjeinek bármilyen módosítása, megváltoztatása vagy törlése átörökíthető a jövő generációira, beleértve a nem szándékos hibákat is. Áprilisban Armstrong az X-en azt írta, hogy elképzelése szerint „a jövő mesterséges megtermékenyítési (IVF) klinikája” Gattaca-szerű technológiákkal fog működni - utalva az 1997-es filmre, amely egy disztópikus eugenetikai jövőt ábrázol -, amely ötvözi az embriószerkesztést és a genetikai szűrést. Így együttesen ezek a technológiák „elkezdhetik felgyorsítani az evolúciót” - írta.
Az embriószerkesztéstől függetlenül a startupok jelentősen bővítik a genetikai szűrési technológia lehetőségeit. Az IVF-kezelésen áteső szülők már régóta igénybe vehetnek bizonyos genetikai teszteket az embriók nemének és olyan betegségek, mint a cisztás fibrózis és a Tay-Sachs-szindróma kimutatására. Egyes szülők ezeknek a teszteknek az eredményei alapján választják ki, melyik embriót ültetik be, és eldöntik, hogy a fel nem használt embriókat fagyasztják, megsemmisítik vagy adományozzák. Néhány startup egy poligén szűrésnek nevezett eljárásra koncentrál, amelynek során DNS-t vonnak ki az embrióból, statisztikai algoritmusokkal elemzik azt, és valószínűségeket állapítanak meg a gyermeknél előfordulható jellemzők és betegségek sokkal szélesebb körére vonatkozóan. Néhány vállalkozás már értékesíti ezeket a szolgáltatásokat, olyan befektetők támogatásával, mint Armstrong, Peter Thiel és Alexis Ohanian, a Reddit társalapítója.
Az Orchid és a Genomic Prediction a betegségek kockázatának valószínűségét adja meg, míg a Herasight és a Nucleus Genomics azt állítja, hogy betekintést nyújthat a gyermek várható intelligenciájába, magasságába és egyéb tulajdonságaiba is. A szülők bejelentkezhetnek a portálokra, hogy gazdagon színezett táblázatokat és grafikonokat tekintsenek meg, amelyek bemutatják, hogy embrióik genetikailag hogyan viszonyulnak a különböző betegségekhez és tulajdonságokhoz. Például különböző tesztek azt mutathatják, hogy egy embrió IQ-ja várhatóan 130 lesz, vagy hogy 1,5% eséllyel skizofréniában fog szenvedni, vagy hogy 14% eséllyel fog szorongásos tüneteket mutatni testvéreihez képest. Hasonló valószínűségi pontszámok állnak rendelkezésre ADHD, bipoláris zavar, cukorbetegség vagy akár férfiaknál előforduló kopaszodás esetében is. „Vállalkozásként úgy véljük, hogy az embrióválasztás, a genetikai optimalizálás nem csak keveseknek, hanem mindenkinek szól” - hangzott el a Nucleus poligén embriószűrő termékének júniusi bemutatóján.
A vállalatok szerint ezek laboratóriumban kifejlesztett tesztek, amelyek nem tartoznak az FDA szabályozása alá. Az American College of Medical Genetics and Genomics, a genetikusok és genetikai tanácsadók szakmai szervezete tavaly arra a következtetésre jutott, hogy a poligén szűrés nem nyújt bizonyított klinikai előnyt. Az orvosi társaság szerint még nem teljesen tisztázott, hogy a poligén szűrés során az embriókra vonatkozóan feltételezett betegségkockázatok felnőttkorban is fennállnak-e. A Virginia Egyetem viselkedésgenetikus szakértője, Eric Turkheimer szerint a bizonyítatlan, homályos optimalizálási ígéretek marketingje „vállalati eugenika”. „A technológiai szakemberek annyira irányítják az életüket, hogy azt kérdezik: 'Miért ne lehetne tökéletes gyermekem?'” - mondta Dr. Marcelle Cedars, a kaliforniai egyetem, a San Francisco-i IVF klinika vezető orvosa. „De a gyermekek előre meg vannak határozva, és nem hiszem, hogy ezt előre lehetne jelezni.”
Négy poligén szűréssel foglalkozó vállalat szerint módszereik működnek, és a tesztek értékes betekintést nyújtanak a gyermek jövőbeli egészségi állapotába és jellemzőibe. Néhányuk szerint sok kritikus nem érti az alapul szolgáló tudományt, és ügyfeleik elsősorban a betegségek csökkentésére koncentrálnak. „Nem genetikai felsőbbrendűségről van szó, hanem a betegségek kockázatának csökkentéséről. Azok a gyermekek, akik életveszélyes betegségek nélkül érik el a felnőttkort, genetikailag szerencsések” - mondta az Orchid szóvivője. Az Orchid alapítója, a 31 éves Noor Siddiqui befektetői között van Armstrong, az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin, valamint a 23andMe társalapítója és vezérigazgatója, Anne Wojcicki. Az Orchid 2500 dollárt számol fel embriónként egy sor genetikai teszt elvégzéséért és egy „kockázati pontszám” elkészítéséért olyan betegségek tekintetében, mint az Alzheimer-kór, a bipoláris zavar és a skizofrénia.
A Nucleus alapítója, Kian Sadeghi - Siddiqui mellett a Thiel Fellow program korábbi résztvevője, amely egy ösztöndíj- és mentorprogram volt egyetemi lemorzsolódók számára - a poligén szűrést „genetikai optimalizáló szoftvernek” nevezte, és egy „neoevolúció” részeként beszélt róla, amely kifejezést egy mára már törölt X-bejegyzésében úgy definiált, mint „genetikai mérnöki munkát magunkon, nagy léptékben”. „A genetikai optimalizációs iparág már a jelen: az embrióválasztástól a génszerkesztési kutatásig terjedő technológiák bővítik a szülők ismereteit - és választási lehetőségeit - jövőbeli gyermekeik tekintetében” - véli Sadeghi. A Nucleus eddig 32 millió dollárt gyűjtött és 9999 dollárt számol fel 20 embrió poligén szűréséért. A 25 éves Siddiqui és Sadeghi egy olyan világot képzelnek el, amelyben több pár hoz létre embriót IVF-en keresztül, ami lehetővé teszi számukra, hogy genetikailag előnyösebb embriókat válasszanak ki. „A szex a szórakozásról szól” - mondta Siddiqui. „Az embriószűrés a babákról szól.”
A szilícium-völgyi elit több prominens tagja, köztük Altman és Elon Musk is poligén szűrést alkalmazott gyermekeik embrióinak értékelésére. Musk az Orchid segítségével választotta ki az embriókat két gyermekéhez, akiket Shivon Zilis-szel, az agy-számítógép interfész cégének, a Neuralinknek a vezetőjével nemzett. Az Orchid a 2019-es indulása óta 16,5 millió dollárt gyűjtött, és tesztjeit részben a magántőke által támogatott Kindbody meddőségi klinikák láncán keresztül forgalmazza. Az Orchid szóvivője szerint a cég „erős és növekvő érdeklődést” tapasztal a tesztjei iránt az ország klinikáin. Sadeghi szerint a Nucleus több ezer családnak nyújtott már szolgáltatást, „jóval a Szilícium-völgy határain túlra” is kiterjedve.
A legtöbb történet a génszerkesztett gyerekekről He Jiankuival kezdődik, azzal a renegát kínai tudóssal, aki 2018-ban bejelentette, hogy titokban létrehozta a világ első ilyen babáit. Három genetikailag módosított, a HIV-vel szemben immunis gyermeket hozott létre embrióként. Kínában három év börtönbüntetésre ítélték illegális orvosi gyakorlat miatt. Nem hozta nyilvánosságra a gyermekek személyazonosságát, de azt állítja, hogy egészségesek. Vakmerő és illegális tettének jelentősége azonban hamar háttérbe szorulhat, ahogy újabb kezdeményezések indulnak génszerkesztett gyermekek létrehozására, ezúttal a Szilícium-völgy milliárdosainak támogatásával és finanszírozásával.
Október végén derült fény a Preventive nevű amerikai startupra, amely emberi embriók CRISPR-rel, egy génszerkesztő eszközzel történő módosítására szakosodott. Lucas Harrington, a vállalat 34 éves alapítója egy X-bejegyzésben azt állítja, hogy 30 millió dollárt gyűjtött a vállalkozáshoz, és később kiderült, hogy azt az amerikai technológiai elit finanszírozta. A támogatók között van Brian Armstrong, a Coinbase kriptotőzsde vezetője, valamint Oliver Mulherin, ausztrál szoftvermérnök, Sam Altmannek, az OpenAI vezetőjének a férje. A Preventive májusban alakult, székhelye a WeWork épületében van San Franciscóban. Kis létszámú csapatról van szó, amely közel hat hónapig titokban tartotta terveit.
He Jiankui
A cég weboldalán Harrington doktor azt írja, hogy a Preventive kezdetben arra fog koncentrálni, hogy kutatásokkal megállapítsa: biztonságos-e az embriók szerkesztése emberekben, végső célként pedig a súlyos genetikai betegségek megelőzésével foglalkozik majd. "Olyan súlyos genetikai betegségek megelőzésére összpontosítunk, amelyek esetében a családoknak korlátozott a lehetőségük vagy egyáltalán nincs alternatívájuk”. De nem ez az egyetlen vállalat ezen a területen. A Manhattan Genomics is ide tartozik, amelyet Cathy Tie biotechnológus vezet, aki rövid ideig kapcsolatban volt He doktorral. Egy másik vállalat, amely már célozgatott a gondolatra, a kaliforniai Bootstrap Bio. Bár az emberek szerkesztése az orvoslás egyik legvitatottabb törekvése, ezeknek a cégeknek - és gazdag, nagyhatalmú támogatóiknak - a felemelkedése egy ellentétes hitet tükröz: hogy az embriók szerkesztésének képessége egyben kötelességet is teremt arra, hogy éljenek vele. Néhány cég az embriószerkesztésen dolgozik, míg mások máris olyan genetikai szűrőeszközöket árulnak, amelyek több tucat vagy több száz génnek egy-egy tulajdonságra gyakorolt hatását igyekeznek figyelembe venni.
A CRISPR génszerkesztő technológia lehetővé teszi a tudósok számára, hogy precíz változtatásokat végezzenek egy élőlény DNS-ében. A módszert 2012-ben Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier biokémikusok találták fel, és 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak érte. A technológia alapjaiban alakította át a biológiát. Terápiák is kezdenek megjelenni, például a Casgevy,, mely az első engedélyezett génszerkesztő kezelés, és képes meggyógyítani a sarlósejtes betegségben szenvedő embereket. Ezeknek a kezeléseknek azonban megvannak a maguk kihívásai. A terápia eljuttatása a test megfelelő részébe nehéz. A Casgevyhez a beteg csontvelő őssejtjeit ki kell vonni, laboratóriumban szerkeszteni, majd visszaültetni. Ez megterhelő és drága folyamat. A gyógyszert készítő Vertex Pharmaceuticals és CRISPR Therapeutics jelenleg körülbelül 2 millió dollárt számít fel adagonként.
Elméletben az embrió szerkesztése olcsóbbá tehetné a folyamatot, és megoldhatna néhány eljuttatási problémát is. A CRISPR alkalmazása genetikai hibák kijavítására egyetlen sejtből álló embrióban, vagy akár petesejtekben vagy spermiumokban viszonylag egyszerű kellene, hogy legyen. És ahogy az embrió növekszik, a genetikai javítások továbbszaporodnak az újonnan létrejövő szövetekben. Harrington doktor úgy becsüli, hogy a költségek embriónként 5000 dollárra csökkenhetnek, és ha a folyamat biztonságosnak bizonyul, a genetikai betegségek által érintett párok így lehetőséget kaphatnának arra, hogy saját gyermekeik legyenek anélkül, hogy továbbadnák ezeket a betegségeket.
Ez azonban nagy „ha”. A CRISPR működéséhez először meg kell törni a DNS kettős spirálját, hogy a sejt aztán kijavíthassa. Az viszont bizonytalan, hogy a javítások mennyire működnek jól emberi embriókban. A törések esetleg helyrehozatlanul maradnak, vagy a DNS-spirál végei szokatlan módon kapcsolódhatnak össze, új mutációkat okozva. Sok gént ráadásul még nem értenek eléggé ahhoz, hogy garantálni lehessen, hogy egy módosítás, amely egy betegség kockázatát csökkenti, nem növeli meg egy másikét. Az embriókban végzett szerkesztések továbböröklődnek az így megszülető ember ivarsejtjeibe is, vagyis az eredeti módosítást a jövő generációi is öröklik, kiszámíthatatlan következményekkel.
És akkor ott van a dizájner babák kérdése. Harrington doktor azt állítja, hogy a Preventive súlyos betegségekre fog koncentrálni. Ám csak egy apró lépés választja el a genetikai hibák kijavítását attól, hogy rák vagy demencia ellen védő génváltozatokat szerkesszenek. Végső soron akár olyan cégek is megjelenhetnek, amelyek egy személy megjelenését vagy intelligenciáját célzó módosításokat ígérnek. Harrington doktor - aki Doudna professzor tanítványa - azt mondja, hogy a cég nem fog emberkísérletekbe kezdeni, ha a biztonság nem megfelelő. Egyébként is törvénytelen lenne az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság számára, hogy ilyen embrió-szerkesztési kísérletek engedélyezését egyáltalán mérlegelje. A médiában megjelent hírek szerint az Egyesült Arab Emírségek potenciális helyszínként merült fel, de Harrington doktor szerint „korai bármilyen joghatóságot klinikai felhasználásra fontolóra venni”, és a cég minden munkája az Egyesült Államokban zajlik.
Excited to be an investor in Preventive!
— Brian Armstrong (@brian_armstrong) November 6, 2025
More than 300 million people globally live with genetic disease. Foundational research should be done to determine if safe and effective therapies can be developed to cure these diseases at birth. It is far easier to correct a smaller… https://t.co/UOO5MOItOo
A kriptovaluta-milliárdos Armstrong élen jár az embriószerkesztés megvalósításában. Szerinte a génszerkesztési technológia segítségével olyan gyermekek születhetnek, akik kevésbé hajlamosak a szívbetegségekre, alacsonyabb a koleszterinszintjük és erősebb a csontjuk, ami megelőzi a csontritkulást. Már befektetőként részt vesz vagy tárgyalásokat folytat embriószerkesztési vállalkozásokkal. Alkalmanként magánvacsorákat szervez, hogy összehozza a Szilícium-völgy elitjét és a génszerkesztési szakértőket. Altman férje, Oliver Mulherin egy nyilatkozatában elmondta, hogy ő ösztönzi a házaspár befektetését a Preventive-be. „Azért döntöttem a Preventive-be való befektetés mellett, mert fontos számomra az a kutatás, amely segít az embereknek elkerülni a betegségeket” - mondta Mulherin. „Sam támogatja ezt, ahogyan minden más munkámat is, és ezt az ügyet is.”
Oliver Mulherin és az OpenAI vezetője, Sam Altman
He doktort leszámítva a tudósok nagyrészt ellenzik az emberi embriók szerkesztésének gyakorlatát. Ám ez az ellenállás talán nem tarthat örökké - véli Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet fejlődésbiológusa. Az újabb generációs technológiák, például a bázisszerkesztés - amely a CRISPR olyan változata, amely nem töri meg teljesen a DNS spirálját - biztatóan fejlődnek. Lovell-Badge professzort ugyanakkor aggasztja a Szilícium-völgy érdeklődése. "A technológiai ipar szereplői gyakran azt a hozzáállást követik, hogy ‘csináljuk, és ha elromlik, nem számít’" - mondja. "Nos, ezt emberekkel nem lehet megtenni.”
A tudományos közösség más tagjai is szkeptikusan állnak a vállalat terveihez és céljaihoz. „Ezek az emberek nem genetikai betegségeken dolgoznak” - mondta Fyodor Urnov, a kaliforniai Berkeley Egyetem Innovative Genomics Institute igazgatója. „Vagy hazudnak, vagy téveszmékkel élnek, vagy mindkettő. Ezek az emberek, akik hatalmas pénzeszsákokon ülnek, a „babák javításán” dolgoznak.” A tudósok szerint még mindig nem értenek mindent az emberi genomról, és arról sem, hogy a különböző gének hogyan hatnak egymásra. Az embrió génjeinek bármilyen módosítása, megváltoztatása vagy törlése átörökíthető a jövő generációira, beleértve a nem szándékos hibákat is. Áprilisban Armstrong az X-en azt írta, hogy elképzelése szerint „a jövő mesterséges megtermékenyítési (IVF) klinikája” Gattaca-szerű technológiákkal fog működni - utalva az 1997-es filmre, amely egy disztópikus eugenetikai jövőt ábrázol -, amely ötvözi az embriószerkesztést és a genetikai szűrést. Így együttesen ezek a technológiák „elkezdhetik felgyorsítani az evolúciót” - írta.
The IVF clinic of the future will combine a handful of technologies (the Gattaca stack):
— Brian Armstrong (@brian_armstrong) April 1, 2025
1. In vitro gametogenesis (IvG) - make eggs from skin or blood cells (much less invasive)
2. Preimplantation genetic testing (PGT) - choose the embryo that best matches what you want,…
Az embriószerkesztéstől függetlenül a startupok jelentősen bővítik a genetikai szűrési technológia lehetőségeit. Az IVF-kezelésen áteső szülők már régóta igénybe vehetnek bizonyos genetikai teszteket az embriók nemének és olyan betegségek, mint a cisztás fibrózis és a Tay-Sachs-szindróma kimutatására. Egyes szülők ezeknek a teszteknek az eredményei alapján választják ki, melyik embriót ültetik be, és eldöntik, hogy a fel nem használt embriókat fagyasztják, megsemmisítik vagy adományozzák. Néhány startup egy poligén szűrésnek nevezett eljárásra koncentrál, amelynek során DNS-t vonnak ki az embrióból, statisztikai algoritmusokkal elemzik azt, és valószínűségeket állapítanak meg a gyermeknél előfordulható jellemzők és betegségek sokkal szélesebb körére vonatkozóan. Néhány vállalkozás már értékesíti ezeket a szolgáltatásokat, olyan befektetők támogatásával, mint Armstrong, Peter Thiel és Alexis Ohanian, a Reddit társalapítója.
Az Orchid és a Genomic Prediction a betegségek kockázatának valószínűségét adja meg, míg a Herasight és a Nucleus Genomics azt állítja, hogy betekintést nyújthat a gyermek várható intelligenciájába, magasságába és egyéb tulajdonságaiba is. A szülők bejelentkezhetnek a portálokra, hogy gazdagon színezett táblázatokat és grafikonokat tekintsenek meg, amelyek bemutatják, hogy embrióik genetikailag hogyan viszonyulnak a különböző betegségekhez és tulajdonságokhoz. Például különböző tesztek azt mutathatják, hogy egy embrió IQ-ja várhatóan 130 lesz, vagy hogy 1,5% eséllyel skizofréniában fog szenvedni, vagy hogy 14% eséllyel fog szorongásos tüneteket mutatni testvéreihez képest. Hasonló valószínűségi pontszámok állnak rendelkezésre ADHD, bipoláris zavar, cukorbetegség vagy akár férfiaknál előforduló kopaszodás esetében is. „Vállalkozásként úgy véljük, hogy az embrióválasztás, a genetikai optimalizálás nem csak keveseknek, hanem mindenkinek szól” - hangzott el a Nucleus poligén embriószűrő termékének júniusi bemutatóján.
A vállalatok szerint ezek laboratóriumban kifejlesztett tesztek, amelyek nem tartoznak az FDA szabályozása alá. Az American College of Medical Genetics and Genomics, a genetikusok és genetikai tanácsadók szakmai szervezete tavaly arra a következtetésre jutott, hogy a poligén szűrés nem nyújt bizonyított klinikai előnyt. Az orvosi társaság szerint még nem teljesen tisztázott, hogy a poligén szűrés során az embriókra vonatkozóan feltételezett betegségkockázatok felnőttkorban is fennállnak-e. A Virginia Egyetem viselkedésgenetikus szakértője, Eric Turkheimer szerint a bizonyítatlan, homályos optimalizálási ígéretek marketingje „vállalati eugenika”. „A technológiai szakemberek annyira irányítják az életüket, hogy azt kérdezik: 'Miért ne lehetne tökéletes gyermekem?'” - mondta Dr. Marcelle Cedars, a kaliforniai egyetem, a San Francisco-i IVF klinika vezető orvosa. „De a gyermekek előre meg vannak határozva, és nem hiszem, hogy ezt előre lehetne jelezni.”
Négy poligén szűréssel foglalkozó vállalat szerint módszereik működnek, és a tesztek értékes betekintést nyújtanak a gyermek jövőbeli egészségi állapotába és jellemzőibe. Néhányuk szerint sok kritikus nem érti az alapul szolgáló tudományt, és ügyfeleik elsősorban a betegségek csökkentésére koncentrálnak. „Nem genetikai felsőbbrendűségről van szó, hanem a betegségek kockázatának csökkentéséről. Azok a gyermekek, akik életveszélyes betegségek nélkül érik el a felnőttkort, genetikailag szerencsések” - mondta az Orchid szóvivője. Az Orchid alapítója, a 31 éves Noor Siddiqui befektetői között van Armstrong, az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin, valamint a 23andMe társalapítója és vezérigazgatója, Anne Wojcicki. Az Orchid 2500 dollárt számol fel embriónként egy sor genetikai teszt elvégzéséért és egy „kockázati pontszám” elkészítéséért olyan betegségek tekintetében, mint az Alzheimer-kór, a bipoláris zavar és a skizofrénia.
A Nucleus alapítója, Kian Sadeghi - Siddiqui mellett a Thiel Fellow program korábbi résztvevője, amely egy ösztöndíj- és mentorprogram volt egyetemi lemorzsolódók számára - a poligén szűrést „genetikai optimalizáló szoftvernek” nevezte, és egy „neoevolúció” részeként beszélt róla, amely kifejezést egy mára már törölt X-bejegyzésében úgy definiált, mint „genetikai mérnöki munkát magunkon, nagy léptékben”. „A genetikai optimalizációs iparág már a jelen: az embrióválasztástól a génszerkesztési kutatásig terjedő technológiák bővítik a szülők ismereteit - és választási lehetőségeit - jövőbeli gyermekeik tekintetében” - véli Sadeghi. A Nucleus eddig 32 millió dollárt gyűjtött és 9999 dollárt számol fel 20 embrió poligén szűréséért. A 25 éves Siddiqui és Sadeghi egy olyan világot képzelnek el, amelyben több pár hoz létre embriót IVF-en keresztül, ami lehetővé teszi számukra, hogy genetikailag előnyösebb embriókat válasszanak ki. „A szex a szórakozásról szól” - mondta Siddiqui. „Az embriószűrés a babákról szól.”
A szilícium-völgyi elit több prominens tagja, köztük Altman és Elon Musk is poligén szűrést alkalmazott gyermekeik embrióinak értékelésére. Musk az Orchid segítségével választotta ki az embriókat két gyermekéhez, akiket Shivon Zilis-szel, az agy-számítógép interfész cégének, a Neuralinknek a vezetőjével nemzett. Az Orchid a 2019-es indulása óta 16,5 millió dollárt gyűjtött, és tesztjeit részben a magántőke által támogatott Kindbody meddőségi klinikák láncán keresztül forgalmazza. Az Orchid szóvivője szerint a cég „erős és növekvő érdeklődést” tapasztal a tesztjei iránt az ország klinikáin. Sadeghi szerint a Nucleus több ezer családnak nyújtott már szolgáltatást, „jóval a Szilícium-völgy határain túlra” is kiterjedve.