SG.hu·
Jót tesz az agynak a marihuána?
Egy, a marihuána egyik aktív összetevőjéhez nagyban hasonlító szintetikus kémiai anyaggal új agysejtek termelődését sikerült elérni patkányoknál.
A patkányoknál az agysejtképződés csökkentette a szorongást és a depressziót is, az eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy a marihuána vagy annak származékai jót tehetnek az agynak. Az emlősöknél folyamatosan termelődnek az új idegsejtek az agy hippokampusz nevű részében, ami a tanulással, az emlékezettel, a szorongással és a depresszióval köthető össze. Más függőséget okozó szereknél, mint az alkohol, a nikotin és a kokain bebizonyították, hogy elfojtja ezt a termelődést.
Xia Zhang, a kanadai Saskatchewan Egyetem neuropszichológusa és kollégái elhatározták, hogy megvizsgálják milyen hatással van egy szintetikus kannabinoid, a HU210 a patkányok agyára. Azt észlelték, hogy napi kétszeri magas HU210 dózis körülbelül 40 százalékkal növeli az idegsejt kialakulást a hippokampuszban.
Egy korábbi tanulmány szerint az antidepresszáns fluoxetin szintén elősegíti az új sejtek képződését, az eredmények pedig azt mutatták, hogy ennek a sejt növekedésnek tudható be egyes gyógyszerek antidepresszáns hatása. Zhang kíváncsi volt vajon ugyanez-e a helyzet a kannabinoidoknál is, ezért letesztelte a patkányok magatartásának változásain keresztül. Amikor a kannabinoidot kapott patkányokat stresszhatásnak tették ki, jóval kevesebben mutatkoztak az idegesség és a depresszió jelei, mint a kontroll csoportnál, melynek tagjai nem kaptak semmiféle kezelést.
Amikor a sejtképződést röntgensugárzás segítségével leállították, a hatás is eltűnt, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az új sejtek kialakulásának köszönhetők a viselkedésbeli változások. Egy másik tanulmányban, ami a Princeton Egyetem idegtudósa, Barry Jacobs nevéhez fűződik, a marihuánában található természetes kannabinoidot, THC-t (D9-tetrahidrokannabinol) adtak egereknek. Jacobs azonban nem észlelt sejtképződést, akármilyen dózissal kísérletezett is.
Jacobs szerint elképzelhető, hogy a HU210 és a THC nem ugyanazt a hatást fejti ki az agyra és a sejtek termelődésére. Az is előfordulhat, hogy a kannabionidok másként viselkednek a különböző rágcsáló fajok esetében, így nyitott marad az a kérdés is, hogy vajon az embernél hogyan viselkednek. Persze az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy a HU210 közel százszor erősebb a THC-nél.
A szakértők szerint mindenesetre további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a kannabinoidok alkalmazhatók lesznek-e egy nap az emberi depresszió kezelésére, tehát nem szükségszerű azt leszűrnünk a fenti tanulmányból, hogy a marihuána szívása gyógyhatású lenne ránk nézve, igaz évezredek óta használják a gyógyításhoz és a kikapcsolódáshoz, de könnyen függőséghez vezethet.
A patkányoknál az agysejtképződés csökkentette a szorongást és a depressziót is, az eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy a marihuána vagy annak származékai jót tehetnek az agynak. Az emlősöknél folyamatosan termelődnek az új idegsejtek az agy hippokampusz nevű részében, ami a tanulással, az emlékezettel, a szorongással és a depresszióval köthető össze. Más függőséget okozó szereknél, mint az alkohol, a nikotin és a kokain bebizonyították, hogy elfojtja ezt a termelődést.
Xia Zhang, a kanadai Saskatchewan Egyetem neuropszichológusa és kollégái elhatározták, hogy megvizsgálják milyen hatással van egy szintetikus kannabinoid, a HU210 a patkányok agyára. Azt észlelték, hogy napi kétszeri magas HU210 dózis körülbelül 40 százalékkal növeli az idegsejt kialakulást a hippokampuszban.
Egy korábbi tanulmány szerint az antidepresszáns fluoxetin szintén elősegíti az új sejtek képződését, az eredmények pedig azt mutatták, hogy ennek a sejt növekedésnek tudható be egyes gyógyszerek antidepresszáns hatása. Zhang kíváncsi volt vajon ugyanez-e a helyzet a kannabinoidoknál is, ezért letesztelte a patkányok magatartásának változásain keresztül. Amikor a kannabinoidot kapott patkányokat stresszhatásnak tették ki, jóval kevesebben mutatkoztak az idegesség és a depresszió jelei, mint a kontroll csoportnál, melynek tagjai nem kaptak semmiféle kezelést. Amikor a sejtképződést röntgensugárzás segítségével leállították, a hatás is eltűnt, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az új sejtek kialakulásának köszönhetők a viselkedésbeli változások. Egy másik tanulmányban, ami a Princeton Egyetem idegtudósa, Barry Jacobs nevéhez fűződik, a marihuánában található természetes kannabinoidot, THC-t (D9-tetrahidrokannabinol) adtak egereknek. Jacobs azonban nem észlelt sejtképződést, akármilyen dózissal kísérletezett is.
Jacobs szerint elképzelhető, hogy a HU210 és a THC nem ugyanazt a hatást fejti ki az agyra és a sejtek termelődésére. Az is előfordulhat, hogy a kannabionidok másként viselkednek a különböző rágcsáló fajok esetében, így nyitott marad az a kérdés is, hogy vajon az embernél hogyan viselkednek. Persze az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy a HU210 közel százszor erősebb a THC-nél.
A szakértők szerint mindenesetre további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a kannabinoidok alkalmazhatók lesznek-e egy nap az emberi depresszió kezelésére, tehát nem szükségszerű azt leszűrnünk a fenti tanulmányból, hogy a marihuána szívása gyógyhatású lenne ránk nézve, igaz évezredek óta használják a gyógyításhoz és a kikapcsolódáshoz, de könnyen függőséghez vezethet.