Hunter
Miért tanulnak könnyebben a fiatalok?
Köztudott, hogy a fiatalabbak könnyebben tanulnak az öregeknél. Az Oxford Egyetem tudósai most azt is megmondják miért.
A Neuron című szaklapban publikált tanulmány szerint a különbség abból adódik, hogy a fiatal elme még egészen más struktúrában tárolja az emlékeket, melynek következtében a fiatal agy könnyebben tanul, az idősebb viszont hatékonyabban tárolja az információkat.
A fenti következtetéseket egy patkányokon végzett kísérletsorozat alapján vonták le, melyben a tanulás és az emlékezés kapcsán kialakuló idegsejt tevékenységet tanulmányozták.
Az idegsejtek a köztük levő csomópontokon, a szinapszisokon átmenő jelekkel kommunikálnak. Egyes szinapszisok azonban "némák" és nem aktiválódnak, amikor a sejtek elküldik egymásnak kémiai jeleiket. Az oxfordiak egy rendkívül részletes lézeres leképezés alkalmazásával figyelték meg a sejtek közötti ingerület átadását végző szinapszisok viselkedését, elsősorban elektromos tevékenységükre, valamint a kalcium ion molekulák mozgására összpontosítva.
Az 1 mikron széles felvételekből kiderült, hogy a néma szinapszisok sokkal gyakoribbak a fiatal agyban, és elsősorban akkor szólítják őket a sejtek, amikor friss emlékek áramlanak be az agyba. Ilyenkor az ingert észlelő receptorok aktívvá teszik ezeket a szinapszisokat. Az idősebb agyban kevesebb a néma csomópont, a kutatók szerint azért, mert a receptorok többségüket már felhasználták, így az idősebb agynak a korábban aktivált szinapszisokat kell újra használnia, amit jókora adag, a kémiai jelek átvitelét tápláló neurotranszmitterek bejuttatásával ér el, fokozva a szinapszisok erejét.
A kutatást vezető dr. Nigel Emptage szerint felfedezéseik segíthetnek megismerni a fiatal és az idős agy tanulása közötti különbségeket. A sok aktiválható szinapszis nagyban hozzájárulhat a csecsemők fogékonyságához, például a nyelv elsajátításához. Később azonban egyre nehezebbé válik a visszaemlékezés, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy alapjaiban más módon raktározzuk el az információkat, a rendszer azon elemeit is igénybe véve, melyeket egyszer már felhasználtunk.
Az egyértelmű, hogy a fiatal agy könnyedén szippantja magába az adatokat, azonban kevésbé hatékony a korábban megtanultakkal való összekapcsolásban. Az észlelési- és viselkedéstudományi szakértők szerint az elmélet, mely szerint mindez sejtmechanizmusok műve, érdekes és manipulálásuk akár új távlatokat is nyithat a tanulásban, azonban további kísérletekre lesz szükség az igazolásukhoz.
A Neuron című szaklapban publikált tanulmány szerint a különbség abból adódik, hogy a fiatal elme még egészen más struktúrában tárolja az emlékeket, melynek következtében a fiatal agy könnyebben tanul, az idősebb viszont hatékonyabban tárolja az információkat.
A fenti következtetéseket egy patkányokon végzett kísérletsorozat alapján vonták le, melyben a tanulás és az emlékezés kapcsán kialakuló idegsejt tevékenységet tanulmányozták.
Az idegsejtek a köztük levő csomópontokon, a szinapszisokon átmenő jelekkel kommunikálnak. Egyes szinapszisok azonban "némák" és nem aktiválódnak, amikor a sejtek elküldik egymásnak kémiai jeleiket. Az oxfordiak egy rendkívül részletes lézeres leképezés alkalmazásával figyelték meg a sejtek közötti ingerület átadását végző szinapszisok viselkedését, elsősorban elektromos tevékenységükre, valamint a kalcium ion molekulák mozgására összpontosítva.
Az 1 mikron széles felvételekből kiderült, hogy a néma szinapszisok sokkal gyakoribbak a fiatal agyban, és elsősorban akkor szólítják őket a sejtek, amikor friss emlékek áramlanak be az agyba. Ilyenkor az ingert észlelő receptorok aktívvá teszik ezeket a szinapszisokat. Az idősebb agyban kevesebb a néma csomópont, a kutatók szerint azért, mert a receptorok többségüket már felhasználták, így az idősebb agynak a korábban aktivált szinapszisokat kell újra használnia, amit jókora adag, a kémiai jelek átvitelét tápláló neurotranszmitterek bejuttatásával ér el, fokozva a szinapszisok erejét. A kutatást vezető dr. Nigel Emptage szerint felfedezéseik segíthetnek megismerni a fiatal és az idős agy tanulása közötti különbségeket. A sok aktiválható szinapszis nagyban hozzájárulhat a csecsemők fogékonyságához, például a nyelv elsajátításához. Később azonban egyre nehezebbé válik a visszaemlékezés, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy alapjaiban más módon raktározzuk el az információkat, a rendszer azon elemeit is igénybe véve, melyeket egyszer már felhasználtunk.
Az egyértelmű, hogy a fiatal agy könnyedén szippantja magába az adatokat, azonban kevésbé hatékony a korábban megtanultakkal való összekapcsolásban. Az észlelési- és viselkedéstudományi szakértők szerint az elmélet, mely szerint mindez sejtmechanizmusok műve, érdekes és manipulálásuk akár új távlatokat is nyithat a tanulásban, azonban további kísérletekre lesz szükség az igazolásukhoz.