• DcsabaS
    #98
    Kedves dez #91!

    Eleg felszinesen ertetted meg az altalam leirt materializmust, ha ugy osszegzed, hogy: "per. def. minden anyag", UGYANIS NEM!!! Hogy mast ne mondjak, az anyag tulajdonsagai onmagukban NEM ANYAGOK (ezekbol ugye eleg sok van, nem?). Azzal kevered (ki tudja miert), hogy a materializmus szerint a tulajdonsagok onmagukban nem kepesek letezni, csak valamilyen anyagi hordozohoz kototten.

    Hasonloan azt sem irtam, hogy "per. def. minden beletartozik" a fizikaba. Ehelyett arrol irtam, hogy a termeszet egyetemesen ervenyes torvenyszerusegei beletartoznak, a nem egyetemesen ervenyesek pedig nem nagyon. Utobbi bizonytalansag abbol fakad (ezt is irtam), hogy idovel felismerhetjuk bizonyos torvenyek altalanosabb jelleget, maskor meg esetleg azt, hogy csak szukebb korben ervenyes.

    Az, hogy a fizika "mindenben benne van" (altalanos torvenyszerusegeiei reven), meg nem jelenti azt, hogy egyedul o hivatott vizsgalni egy adott jelenseget, sot, meg csak azt sem jelenti, hogy a jelenseg lenyeget a fizika ragadja meg legjobban, es ezt en sem allitottam.

    Irod:
    "Csakhogy: a fizikai számítások alapvetően a matematikán alapulnak - nos, honnan tudhatnád, hogy a világon minden "belefér" a matematikába, ill. a világon minden kifejezhető matematikailag."
    A kerdesedbol kiderul, hogy matematika es a fizika viszonyat is teljesen helytelen iranybol nezed. Nehany megfontolasra ajanlott gondolat:
    1.) A fizika NEM MATEMATIKA!
    2.) A fizikaban az igazsag vegso probakove a TAPASZTALAT.
    3.) A matematika igazsaga kulonfele axiomarendszereken belul ervenyes, es pont ezert A MATEMATIKABOL NEM IS TUDHATO, hogy abbol vonatkoztathato e barmi is a valosagra.
    4.) A fizika pontosan tudja, hogy a matematika ilyen szempontbol HIANYOS, NEM IRJA LE A VALOSAGOT, ES EPPEN EZERT egesziti ki a TAPASZTALATI MODSZERREL!
    5.) A fizika tehat a matematikai igenyu gondolkodas es a korultekinto kiserletes tapasztalatszerzes SAJATOS OTVOZETE (ahogyan az evolucioelmelet meg a veletlen es a szuksegszeru folyamatok otvozete volt).
    6.) Valtozik (fejlodik) a matematika is, ezert elofordulhat, hogy amit meg a jelenben nem tudunk matematikai modszerrekkel kezelni, kesobb megtanuljuk. Ettol fuggetlenul, mint az megertheto az elobbiekbol, a fizika egyaltalan nem esik ketsegbe, ha valamit nem lehet matematikailag kezelni, vagy esetleg eleve az a gyanu tamad vele kapcsolatban, hogy kesobb sem lehetseges.

    Megjegyzes 1:
    Ha az az erzesed, hogy tul gyakran hivatkozom "gyanus otvozodesekre", akkor mondok meg egyet, talan az egyik legklasszikusabbat: a Maxwell elmelet az elektromos es magneses jelensegeknek egy szetvaghatatlan otvozete.

    Megjegyzes 2:
    Ha Te azt gondolod, hogy "a tudatos átélőképesség nem fejezhető ki matematikailag", abbol nem kovetkezik, hogy ez a gondolatod helyes, de az nagy valoszinuseggel kijon belole, hogy ha volna ilyen matematikai kifejezhetoseg, arra bizonnyal nem Te fogsz rajonni...