Hunter
Folyamatos az emberi agy fejlődése
A biológusok szerint két, az agy fejlődését szabályzó gén új variánsai söpörtek végig az elmúlt évezredekben az emberiség nagy részén.
Egy új kutatás szerint még mindig fejlődésben van az emberi agy. Bruce Lahn és munkatársai a Chicago Egyetemen az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvencia-változásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál jóval kisebb aggyal rendelkeznek, ez az úgynevezett mikrocefália, azaz kisfejűség.
Korábban Lahn már megállapította, hogy a szóban forgó két gén jelentős változásokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció alatt. Ennek azonosítása érdekében a kutatók számos főemlősnél vették szemügyre a két gén DNS szekvenciáit, majd elkezdtek különbségek után kutatni az emberi és a nem emberi főemlősöknél. A statisztikai elemzés jelentős szekvencia változásokat mutatott ki az emberré váláshoz vezető vonalon.
A fentiek alapján Lahn és csapata elhatározták, hogy megvizsgálják vajon a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók 89 etnológiailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvégezték a csimpánzzal is, megállapítandó a gének "ősi" állapotát illetve, hogy felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésüket. A csapat a gének több tucat változatát azonosította, egy bizonyos sorozat azonban kitűnt a többi közül. Az adatok megbízhatóbbá tételéért a kutatók a kísérletet nagyobb populáció mintán is elvégezték, ami több mint ezer embert jelentett. Az elemzések megerősítették a korábbi eredményt.
A génváltozat elemzése szerint mindkét variáns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin variáns nagyjából 37 000 évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció főként az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai népeknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változata 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negyedénél van jelen és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi táján. Az új variánsok megjelenése azonban mindkét esetben az emberiség történetének egy jelentős állomásához köthető. Az új mikorcefalin megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel.
A kutatók az új gének földrajzi eredetéről és terjedésük köréről csak találgatni tudnak. Lahn szerint talán Európából és a Közel-Keletről származnak, ahonnan a népvándorlásokkal viszonylag gyorsan terjedhettek keleti és nyugati irányba, de mivel az elméletek szerint a korai ember Afrikából származik ezért nem zárható ki a déli eredet sem. Ugyanígy elég bizonytalan a hatásuk is. Feltehetően a változások valamilyen előnyhöz juttattak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy méretére vagy az intelligenciára. Mitöbb, nem mindenki rendelkezik az új génvariánsokkal, csak körülbelül az emberek 70%-ának agyában található meg. Ez a tény újra felerősítheti azt az amúgy is ellentmondásokkal teli vitát, ami azt hivatott eldönteni, hogy a különböző embercsoportok agyai különbözőképpen működnek-e.
Összefoglalva tehát a mutáció nemrégiben keletkezett és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között egy kiválasztódási kényszer hatására. Az új variánsok működése és hatása nem ismert. Sokan kétlik hogy ma is létezne bármilyen mechanizmus, ami által a természet kiválogatná a magasabb intelligenciát, mivel szerintük a műveltség gyakorlatilag meggátolja a természetes kiválasztódás befolyását agyunkban. Az agy azonban továbbra is fejlődik és fejlődni fog, pontosan a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, állítja Lahn, akinek szilárd meggyőződése, hogy ha az emberiség fennmarad még legalább egy évmillióig, akkor az agy jelentős szerkezeti különbségeket fog mutatni a maihoz képest.
Egy új kutatás szerint még mindig fejlődésben van az emberi agy. Bruce Lahn és munkatársai a Chicago Egyetemen az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvencia-változásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál jóval kisebb aggyal rendelkeznek, ez az úgynevezett mikrocefália, azaz kisfejűség.
Korábban Lahn már megállapította, hogy a szóban forgó két gén jelentős változásokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció alatt. Ennek azonosítása érdekében a kutatók számos főemlősnél vették szemügyre a két gén DNS szekvenciáit, majd elkezdtek különbségek után kutatni az emberi és a nem emberi főemlősöknél. A statisztikai elemzés jelentős szekvencia változásokat mutatott ki az emberré váláshoz vezető vonalon.
A fentiek alapján Lahn és csapata elhatározták, hogy megvizsgálják vajon a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók 89 etnológiailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvégezték a csimpánzzal is, megállapítandó a gének "ősi" állapotát illetve, hogy felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésüket. A csapat a gének több tucat változatát azonosította, egy bizonyos sorozat azonban kitűnt a többi közül. Az adatok megbízhatóbbá tételéért a kutatók a kísérletet nagyobb populáció mintán is elvégezték, ami több mint ezer embert jelentett. Az elemzések megerősítették a korábbi eredményt.
A génváltozat elemzése szerint mindkét variáns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin variáns nagyjából 37 000 évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció főként az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai népeknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változata 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negyedénél van jelen és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi táján. Az új variánsok megjelenése azonban mindkét esetben az emberiség történetének egy jelentős állomásához köthető. Az új mikorcefalin megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel.
A kutatók az új gének földrajzi eredetéről és terjedésük köréről csak találgatni tudnak. Lahn szerint talán Európából és a Közel-Keletről származnak, ahonnan a népvándorlásokkal viszonylag gyorsan terjedhettek keleti és nyugati irányba, de mivel az elméletek szerint a korai ember Afrikából származik ezért nem zárható ki a déli eredet sem. Ugyanígy elég bizonytalan a hatásuk is. Feltehetően a változások valamilyen előnyhöz juttattak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy méretére vagy az intelligenciára. Mitöbb, nem mindenki rendelkezik az új génvariánsokkal, csak körülbelül az emberek 70%-ának agyában található meg. Ez a tény újra felerősítheti azt az amúgy is ellentmondásokkal teli vitát, ami azt hivatott eldönteni, hogy a különböző embercsoportok agyai különbözőképpen működnek-e.
Összefoglalva tehát a mutáció nemrégiben keletkezett és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között egy kiválasztódási kényszer hatására. Az új variánsok működése és hatása nem ismert. Sokan kétlik hogy ma is létezne bármilyen mechanizmus, ami által a természet kiválogatná a magasabb intelligenciát, mivel szerintük a műveltség gyakorlatilag meggátolja a természetes kiválasztódás befolyását agyunkban. Az agy azonban továbbra is fejlődik és fejlődni fog, pontosan a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, állítja Lahn, akinek szilárd meggyőződése, hogy ha az emberiség fennmarad még legalább egy évmillióig, akkor az agy jelentős szerkezeti különbségeket fog mutatni a maihoz képest.