Hunter

Folyamatos az emberi agy fejlődése

A biológusok szerint két, az agy fejlődését szabályzó gén új variánsai söpörtek végig az elmúlt évezredekben az emberiség nagy részén.

Egy új kutatás szerint még mindig fejlődésben van az emberi agy. Bruce Lahn és munkatársai a Chicago Egyetemen az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvencia-változásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál jóval kisebb aggyal rendelkeznek, ez az úgynevezett mikrocefália, azaz kisfejűség.

Korábban Lahn már megállapította, hogy a szóban forgó két gén jelentős változásokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció alatt. Ennek azonosítása érdekében a kutatók számos főemlősnél vették szemügyre a két gén DNS szekvenciáit, majd elkezdtek különbségek után kutatni az emberi és a nem emberi főemlősöknél. A statisztikai elemzés jelentős szekvencia változásokat mutatott ki az emberré váláshoz vezető vonalon.

A fentiek alapján Lahn és csapata elhatározták, hogy megvizsgálják vajon a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók 89 etnológiailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvégezték a csimpánzzal is, megállapítandó a gének "ősi" állapotát illetve, hogy felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésüket. A csapat a gének több tucat változatát azonosította, egy bizonyos sorozat azonban kitűnt a többi közül. Az adatok megbízhatóbbá tételéért a kutatók a kísérletet nagyobb populáció mintán is elvégezték, ami több mint ezer embert jelentett. Az elemzések megerősítették a korábbi eredményt.

A génváltozat elemzése szerint mindkét variáns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin variáns nagyjából 37 000 évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció főként az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai népeknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változata 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negyedénél van jelen és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi táján. Az új variánsok megjelenése azonban mindkét esetben az emberiség történetének egy jelentős állomásához köthető. Az új mikorcefalin megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel.

A kutatók az új gének földrajzi eredetéről és terjedésük köréről csak találgatni tudnak. Lahn szerint talán Európából és a Közel-Keletről származnak, ahonnan a népvándorlásokkal viszonylag gyorsan terjedhettek keleti és nyugati irányba, de mivel az elméletek szerint a korai ember Afrikából származik ezért nem zárható ki a déli eredet sem. Ugyanígy elég bizonytalan a hatásuk is. Feltehetően a változások valamilyen előnyhöz juttattak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy méretére vagy az intelligenciára. Mitöbb, nem mindenki rendelkezik az új génvariánsokkal, csak körülbelül az emberek 70%-ának agyában található meg. Ez a tény újra felerősítheti azt az amúgy is ellentmondásokkal teli vitát, ami azt hivatott eldönteni, hogy a különböző embercsoportok agyai különböző­képpen működnek-e.

Összefoglalva tehát a mutáció nemrégiben keletkezett és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között egy kiválasztódási kényszer hatására. Az új variánsok működése és hatása nem ismert. Sokan kétlik hogy ma is létezne bármilyen mechanizmus, ami által a természet kiválogatná a magasabb intelligenciát, mivel szerintük a műveltség gyakorlatilag meggátolja a természetes kiválasztódás befolyását agyunkban. Az agy azonban továbbra is fejlődik és fejlődni fog, pontosan a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, állítja Lahn, akinek szilárd meggyőződése, hogy ha az emberiség fennmarad még legalább egy évmillióig, akkor az agy jelentős szerkezeti különbségeket fog mutatni a maihoz képest.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #155
    "Azt, hogy nem csak az agy fejlődik, hanem egyre jobban tudjuk használni. Valójában az utóbbiban sokkal többet fejlődtünk az utóbbi 2-3 ezer évben (főleg a legutóbbi párszáz), mint amennyit maga az agy genetikailag változott."

    Ez persze igaz, csak nem sok köze van a témához.
  • dez #154
    Azt, hogy nem csak az agy fejlődik, hanem egyre jobban tudjuk használni. Valójában az utóbbiban sokkal többet fejlődtünk az utóbbi 2-3 ezer évben (főleg a legutóbbi párszáz), mint amennyit maga az agy genetikailag változott.
  • BiroAndras #153
    Nem egészen világos, hogy ezzel mit is akartál mondani.
  • abelr #152
    mi van??!
  • abelr #151
    És arra nem gondoltál/gondoltak, hogy a gyerekeknél szinte minden nyelvtani szerkezet magától felbukkan egy adott fejlődési szakaszban, nem kell tudatosan tanítani, és ez azért is lehet, mert a gyereknek adott az emberi agy! Mást nem kezdhet egy emberi aggyal csak azt amire egy ember képes használni. Valóban folyamatos az emberi agy fejlődése, de az agy ezköz haszálatának fejlődésében jobban haladunk napról-napra, Pozitiv és negativ értelemben is! szerintem
  • BiroAndras #150
    "Ha sok fajtárs átveszi, és így alapvetővé válik a faj életében, egy idő után visszahat a génkészletre is."

    Igen, de pont arról beszéltem, ami nem ez az eset.

    "És arra nem gondoltál/gondoltak, hogy ez azért is lehet, mert ezek a nyelvtani szerkezetek "adják magukat"?"

    A nyelvészek szerint nem. Többek közt az is alátámasztja ezt, hogy a majmoknak iszonyatos erőfeszítések árán is csak minimálisan sikerült megtanítani ezket. Meg az is, hogy ha gyerekkorban elmarad a beszéd megtanulása, akkor később már nem lehet pótolni.
  • dez #149
    "Az önálló tanulás és problémamegoldás más tészta."

    Attól függ. Ha sok fajtárs átveszi, és így alapvetővé válik a faj életében, egy idő után visszahat a génkészletre is. (Előnybe kerülnek azok a változások, amik segítik ezt a viselkedést.) De erről már volt szó.

    "de alapvetően az ösztönök dolgoznak."

    Ez az adott állatfaj fejlettségi szintjétől függ, és így az ösztönös, ill. tanult dolgok arányától.

    "Még a rég háziasított kutyák is sokszor elboldogulnak a természetben, ha rákényszerülnek."

    Mert a kutyákban élénken él a falkaszellem. (Az embert a falkavezérnek tekintik.)

    "Én nem ezt mondtam?"

    Nem egészen ezt. Túl enyhe kifejezés a finomhangolás arra, ami még történik a genetikailag kódolt történések mellett és után.

    "Megfigyelték, hogy a gyerekek önállóan is kialakítanak nyelvet egymás közt, és hogy szinte minden nyelvtani szerkezet magától felbukkan egy adott fejlődési szakaszban, nem kell tudatosan tanítani."

    És arra nem gondoltál/gondoltak, hogy ez azért is lehet, mert ezek a nyelvtani szerkezetek "adják magukat"?

    "Ez lényegében ugyanaz. Ha a fejlődés lelassul, vagy megáll idő előtt, annak az eredménye félkész agy. Persze lehet olyan hatás is, ami összezavarja a fejlődést, nem csak megállítja."

    A fejlődési lehetőségek egy része később is pótolható. Kivéve, ha pl. valamilyen kémiai behatás ezt eleve megakadályozza.
  • BiroAndras #148
    "Semmit, és itt a viselkedés nagyrészt tényleg genetikailag programozott, de azért ők sem olyan robotikusak, mint gondolod, megvan a magukhoz való eszük."

    Természetesen. De arról volt szó, hogy miért van szülőktől/fajtársaktól való tanulás az öröklött viselkedésminták mellett. Az önálló tanulás és problémamegoldás más tészta.

    "Éppen hogy egy ilyen állat már általában nem képes visszailleszkedni (nem tudja, hogy kell viselkedni, és a fajtársai sem nagyon fogadják be - vagy pl. nem tudja, hogy kell megépíteni a fészkét, honnan és hogyan gyűjtsön élelmet, stb.)."

    Láttam már több példát is rá, hogy sikerült. Persze többnyire nem árt egy kis segítség, de alapvetően az ösztönök dolgoznak.
    Még a rég háziasított kutyák is sokszor elboldogulnak a természetben, ha rákényszerülnek.

    "Genetikailag csak "nagy vonalakban" van tárolva a szerkezet."

    Én nem ezt mondtam?

    "Most a tudat kérdését félretéve, ha pl. egy gyereket egy pincében tartanak kiskorától tizenéves koráig (voltak ilyen esetek), ugyancsak erősen visszamaradott lesz (egyes alapvetőnek tartott képességek is). (Ugyanakkor mégis alapvetően emberi lesz.)"

    Pontosan. A környezeti ingerek szükségesek a finomhangoláshoz, de alapvetően a genetika határozza meg a fejlődést. Például a beszéd megtanulásához kell vaalkivel beszélgetni, de nem feltétlen kell annak felnőttnek lennie. Megfigyelték, hogy a gyerekek önállóan is kialakítanak nyelvet egymás közt, és hogy szinte minden nyelvtani szerkezet magától felbukkan egy adott fejlődési szakaszban, nem kell tudatosan tanítani. Viszont, ha a gyerek soha senkivel nem tud beszélni, akkor idősebb korban már nem lehetséges megtanítani beszélni.

    "Ez nem a "félkészség" esete, hanem ilyenkor valami erősen akadályozza a fejlődést."

    Ez lényegében ugyanaz. Ha a fejlődés lelassul, vagy megáll idő előtt, annak az eredménye félkész agy. Persze lehet olyan hatás is, ami összezavarja a fejlődést, nem csak megállítja.
    A lényeg az, hogy a rendszer elég hibatűrő, nem úgy, mint mondjuk egy CPU gyártása, ahol 1 tranzisztor hibája a 300.000.000-ból már többnyire végzetes.
  • BiroAndras #147
    "És ez miért nem következett be az akár évszázadokig elkülönítve tenyésztett kutyáknál, macskáknál? (Miközben külsőleg eléggé mások lettek.)"

    A macskák csak pár ezer éve vannak háziasítva (ha jól tudom, az egyiptomiak kezdték), ez még kevés. A kutyák már régebb óta, 5-10 ezer éve, de ez még mindíg nem túl sok. De így is elég sok alfaj kialakult, amik nem feltétlen párosodnak egymással (pl. méretkülönbség miatt), hiába lennének rá alkalmasak biológiailag.
    Azt is hozzá kell venni, hogy a faj definíciója nem túl egzakt (igazából cask egy erőltetett kategória). Pl. csak a külső és a viselkedés alapján a kutyák bőven sok fajra váltak már szét.
  • dez #146
    "Miért, nincsenenk ilyenek? Pl. a rovarok mit tanulnak a szüleiktől (többnyire nem is találkoznak velük)."

    Semmit, és itt a viselkedés nagyrészt tényleg genetikailag programozott, de azért ők sem olyan robotikusak, mint gondolod, megvan a magukhoz való eszük. (Pl. fokozatosan tanulnak meg az egyedek vigyázni magukra, stb. Bár vannak nagyon buta bogarak is. :) )

    "De amikor az ember helyettesíti a szülőt, akkor később képesek lehetnek a túlélésre a természetes környezetükben is."

    Éppen hogy egy ilyen állat már általában nem képes visszailleszkedni (nem tudja, hogy kell viselkedni, és a fajtársai sem nagyon fogadják be - vagy pl. nem tudja, hogy kell megépíteni a fészkét, honnan és hogyan gyűjtsön élelmet, stb.).

    "A fizikai struktúrrának is ki kell alakulnia."

    A kapcsolatok is a fizikai struktúrához tartoznak. Genetikailag csak "nagy vonalakban" van tárolva a szerkezet.

    "A tudat semmire sem megy egy félkész aggyal."

    Pedig valami ilyesmiről van szó. Ha nem is félkész, hanem 3/4 kész. (Főleg, hogy nem is nagyon van itt olyan, hogy "100% kész".)

    Most a tudat kérdését félretéve, ha pl. egy gyereket egy pincében tartanak kiskorától tizenéves koráig (voltak ilyen esetek), ugyancsak erősen visszamaradott lesz (egyes alapvetőnek tartott képességek is). (Ugyanakkor mégis alapvetően emberi lesz.)

    "Pl. amikor az agy fejlődését valami megzavarja (pl. nehézfém mérgezés), a megszülető gyerek véglegesen csökkent értelmi képességű lesz."

    Ez nem a "félkészség" esete, hanem ilyenkor valami erősen akadályozza a fejlődést.

    "Sok alapvető képesség fix ütemterv szerint alakul ki a gyerekekben, és viszonylag függetlenül a környezeti hatásoktól, ami genetikai programozottságra utal."

    Ezt nem vitatom.