1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1463 Ha egyszer véletlenül mégis ide tévedne valami szakadt UFO, és érdeklődne a (kül)földi elméleti fizika, és csillaqászat jelenlegi állásáról, akkor bemutatva azt szégyenembe eltakarnám az orcámat, és azt hazudnám, hogy azt az ellenség megtévesztése miatt csinálta a földi tudomány!
Erre úgy megijedne, hogy ijedtében olyan dimenzióba menekülne, ami nincs is, és jól pofára esne...
Erre jó a jelenlegi elméleti fizika itt vizsgált ágazata. -
forrai #1462 Az, hogy valamely testnek kicsi az árapály tényezője, nem jelenti azt, hogy nem vesz részt az árapály folyamatban. Mert a távoli relációjában éppen úgy együttműködik pl. egy központi gázbolygóval, és okoz benne árapályt, ahogyan a Hold is aFöldben.
Alaptörvényként kimondható:
"Bármely testekből álló keringési rendszer eredő árapály csatolási tényezője a benne lévő legnagyobb értékűhöz közelít"
Így a galaxisoké a fekete lyukakhoz, a Naprendszeré a gázbolygókéhoz, és a Naphoz.
A Földdé a felszínén, és belsejében lévő folyadékokéhoz.
A fázisváltó (metán, víz) holdaké kezdetben kicsi, azonban ahogy egy kis része megolvad, maga körül gyorsítva okoz növekedést.
Így robbant szét a marsi Phobos'Deimos kishold is.
A Naprendszer bugyuta "porbacsinálási" keletkezési története: szörnyü SKANDALUM! -
forrai #1461 Vagyis "skandalum".
De szeretném tovább folytatni az általános árapály energetikai hátterének részletezését.
Először is, hogy mit jelent a "saját árapály potenciál"?.
Wk=g*(fi)*K....m^2/s^2...
Ez az adott relációban központinak tekintett égitest árapály munka potenciálja, amellyel bármely más testtel árapály kapcsolatot létesíthet.
g...m/s^2...felületi gyorsulás
K...m...kerület
(fi)=0...1,0 ...komplex árapály csatolási (disszipációs) tényező, amiről még vastagon szó lesz.
A Földre ez Wk~78,5 m^2/s^2
A Napra Wk~7,2 E+6 ...m^2/s^2
Ha ezt elosszuk a gyorsulással, akkor a maximális árapály referencia elmozdulást (dH, zuhanást, távolodást) kapjuk az égitest felszínén.
A földfelszin közelében ez fordulatonként ~8,0 m. A napfelszínnél ~26,3 km. Ennyit zuhanhat maximálisan az egyenlítői felszín közelében 1 fordulat alatt bármi. Más irányokba kevesebbet, az atmoszférikus ellenállás miatt pedig sokkal többet.
A legérdekesebb azonban a komplex árapály csatolási (disszipációs) tényező szerepe. Amely megmutatja, hogy az árapály energia hányadrésze alakul át különböző módokon munkává. Maga a munka nemcsak melegedés, hanem darabolódás, fúzió, fázisváltás, elektromágnesség stb. formájú lehet.
Ezek folyamodványaként "csatolódik" a távoli égitest a központihoz, amely ezáltal képes vele energiát és impulzust cserélni, távolodni, zuhanni.
A (fi) értéke egyfelől elméletileg modellezhető, pl. gázbolgóknál, csillagoknál hidraulikailag, szilárd égitesteknél mechanikailag, (rugalmatlanság), vegyes struktúra, stb.
Különféle mérések és számítások eredményeképpen a (Fi) értékeire első próbálkozásként) a következő táblázat ajánlható:
1. 0,1-1,0 univerzumok, fekete lyukak.
2. 0,001...0,1 galaxisok
3. 1E-6...0,001 gázbolygók
4. 1E-7...1E-4 Csillagok (Nap~5E-6)
5. 1E-9...1E-6 Vegyes struktúrájú égitestek: (Föld 0,5-2E-7)
6. 1E-11...1E-9 Szilárd testek, Hold
7. <1E-11 Porok, műholdak?
8. ~0<...elemi részecskék?
Ezek közül többet mérések, számítások alapján közelítettem, pl. Nap, Föld, galaxis.
Másokra még vizsgálódok, pl az elemi részek disszipációjára a ciklotron kísérletek adhatnak választ. Melyek eredményeihez kicsi a hozzáférésem, ahogy a többihez is.
A Norád műhold táblázatok alapján bebizonyosodott, hogy a Föld árapálycsatolási tényezője poláris irányban ~4x kisebb, mint ekvatoriálisan.
Az árapály csatolási tényező: új paraméter, amelyhez hasonlót sem ismer az elméleti csillagászat.
Ehelyett az energetikai számításait "árapály púpokkal, daganatokkal, meg egyéb értelmezhetetlen és értelmetlen dolgokkal végzi, száz évek óta.
Ki kell már lendíteni a mély kerékvágásból, amelybe már a tengely(izé: tengernyi) agyáig belesüppedt.
(SKANDALUM!!!)
-
forrai #1460 Nem akartam még belekezdeni, de muszáj: az általános árapály a Naprendszer, és az univerzum történetéhez elválaszthatatlanul kapcsolódik, a jelenlegi hiedelmekkel jóformán teljes ellentmondásban.
A tölcsérszerűen ábrázolni szokott Big Bang történetben nincs helye egy olyan árnyalt dolognak, mint a leheletfinom és lassú árapály.
Ami pedig egy másik lehetséges "teremtéstörténet" részeként a Naprendszerünket, és az univerzumunkat valójában alakította.
Különösen fájdalmas a gondolkodó, és nem magoló embernek a Naprendszer porkorongból történő csomósodásának hihetetlen története, a Hold morbid ütközéses teoriájával, és a többi hasonló, még fantáziának is nehezen nevezhető "tétellel":
Hogyan várható el, hogy ezekről tudományos tárgyilagossággal írjon bárki is!
Mesék a tudományban?
Nem: mindez botrányos, ami pedig botrányos, azt látni, és láttatni kell, minden eszközzel!
Rá kell mutatni: ez skandalum!
Na, ezt próbálom megtenni mindenféle nyelvi, stilisztikai eszközökkel, ja meg bizonyításokkal is.
Mert ami:
SKANDALLUM,
az
SKANDAQLLUM!
-
brozy #1459 Már küldtem linket. A fizikus professzor érthetően elmondja amiért feltételezik a sötét anyagot, miért feltételezik a sötét energiát. Nem kell nekem semmit sem bizonyítani neked. Én ugyanis nem állítok semmit. Te állítasz, neked kell bizonyítanod állításod helyességét.
Eddig (számomra) még szóban sem tudtad megindokolni, logikus következtetésekkel alátámasztani az állításodat. Addig amíg ezt nem teszed meg, képleteidet, görbéidet meg sem nézem. Minek. Logikátlan, hibás alapokon nyugvó állításnak nem kell képlet.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán.
Egy újabb állításod. Minek? Még az előzővel sem végeztünk. Megkérlek koncentrálj előbb arra. Indokold meg szép kerek magyar mondatokkal, logikus módon, hogy miért nincsen sötét energia, miért nincsen sötét anyag szerinted.
Én egyébként hajlamos vagyok neked hinni. Tudom, hogy a tudománynak szüksége van nagy rejtélyekre, hogy kutatásait megindokolva pénzhez jusson. Nem esik nehezemre azt feltételezni, hogy az egész ciklotron kísérlet is erre kell. De feltételezni valamit, vagy tudni valamit két külön dolog. Nem vádaskodhatunk csak úgy vaktában. Állításod emiatt bizonyításra szorul.
Egy jótanács: Haladj szépen sorba! Az egymásból következők első tagját próbáld itt megindokolni. Jó, ha az eszedbe vésed, ha már az elsőt sem sikerül, akkora többire nincs is szükség. -
forrai #1458
"Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna."
A te logikád korlátolt.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán. Ma több, mint hatszáz óra. Óriási mértékü a forgási energia, amit gázbolygói kivetésére, és árapály távolítására fordított. A Naprendszer impulzusának már csak 200-ad része az övé, a nagyobb része a távolodó Jupiteré, és a Szaturnuszé.
Vagyis szörnyü hülyeség amiről írsz.
Egyébként úgy írsz, mintha általánosan ismert lenne, hogy a bolygók a Naptól távolodnak (ráadásul a távolságukkal növekvő "Hubble" sebességgel?)
Erről elsőként én írtam. Küldj linket, hol olvashattál még róla, a Holdon kívűl, amelyről egyedül irják?
Hol olvastál stacioner pályákról, a szinkron pályán kivül? Pedig pl. a Deimos-1 ilyen, i=98 fok hajlásszögű pályán kering! Ha ismerik, miért titkolják?
Nem lehet úgy, hogy az elméleti fizikát ne kelljen vagy aljasnak, vagy hülyének vélni?
Gondolkodj tehát. Az unalmas akadémikus stilusodat pedig, amellyel marhaságokat szoktak örökérvényűsíteni, tartsd meg magadnak. Én azt és úgy irok, ahogy nekem tetszik.
-
brozy #1457 A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hővé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul.
Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna. De mint tudjuk, nem ez történik. Nem csökken a forgási sebesség, viszont távolodik az égitest. Magyarázatod tehát nem jó. Nem magyarázza meg a többlet-energiát, hanem ellenkezőleg, energia-vesztést ír le.
Nem. A tudománynak igaza van. Ha többlet energia van, akkor azt azt előidéző erő is létezik. Ezt keresik, s mivel nem találják, mivel láthatatlan, elnevezték sötét energiának. Szerintem ez így logikus.
Ja-igen, hagyd már ezt a gyerekes haragszást! Kit érdekel, hogy te indulatból, vagy ész által vezérelve írsz le valamit. Csak az számít, amit leírsz. Semmi más. -
forrai #1456 Mégse bocsátok meg, de azért válaszolok!
Az elméletben szereplő árapály sokféleképpen szórja szét az energiát, és annak révén vagy távolítja, vagy közelíti vagy stabil pályán tartja a testeket!
A stabil pályát nevezem USP-nek, amely egy krirérium pálya. A Clarke (szinkron) pályán keringő műholdak ilyenek. De ilyen a Deimos-1 műhold is, ami pedig i~98 fok hajlásszögű pályán kering.
A földi geostacioner pálya is tehát csak egy az USP-k közül.
Ezt egy ennél tudományosabb fórumon is leirtam már, diagramot adva a műholdak zuhanására, távolodására, és stagnálására, amelyet számtalan műhold adattal teszteltem.
Valódi égimechanikai- kritérium hely tehát nem annyira az égitest közepe, sem a felülete, hanem inkább az USP kritérium pályája, vagy a zónája, ahol az döl el: idáig ami kering, az enyém, rám zuhan, onnan kezdve meg minden távolodik- hát menjen is a francba! Akár ha a Hold is lenne az! Erre a Hold évi 40 mm távolodásba kezdett...
(Ez elég nehéz téma, úgy gondolom, így könnyebben megérthető)
Mert a földi USP, pl. a geostacioner pálya ~42000 km-re van a Föld közepétől.
A Napé: 20-30 Mkm, azon belül már minden visszazuhant, kivül meg távolodik.
De ahogyan csökken a forgássebessége- az USP-je is távolodik, és a közben furcsa dolgok történnek, ha pl. beéri, vagy túlhaladja a keringő testeket.
Az univerzum tehát egyfajta árapály táncot jár. Most mindenki azt hiszi, hogy ha a partnerét egyszer már kidobta, az soha vissza se tér?
Hát ennyit a fizikáról, ami mit se tud az árapályról.
A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hővé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul. Mert a Föld magját is az árapály dobálja. Erre vonatkozó számításokat is közlök mindjárt: jobbat nem érdemelsz! -
brozy #1455 Összefoglalom. Egy égitest kering a másik körül. Mozgási energiája van, mégsem távolodik. Az elméletedben szereplő árapály felemészti ezt energiát, az átalakul hővé. Ebben az esetben idővel belezuhanna, ütköznének. Szerinted mégsem ez történik. Pont az ellenkezője. Többletenergiához jut, távolodik. Miért, honnan az energiatöbblet? Ne írj több képletet amíg ezt a súlyos ellentétet pár szóban fel nem oldod. -
forrai #1454 Az árapály modellt többször ismertettem már, és fogom még, ha igénylitek.
Az egyszerű modellből mégis igen lassan, több közelítésben jutottam el a következő, az árapály munka meghatározására szolgáló már szintén egyszerű képlethez.
dE=P*Wk 1./
Itt
Wk=g*(Fi)*K...2./ m^2/s^2, amit a központi égitest "saját árapály potenciáljának" nevezek. Ebben g... m/s^2 a felszíni gyorsulása, K...m a kerülete, és (Fi) az árapály csatolási potenciál, amiről még sokat szeretnék írni, mert új, nagyon fontos, gyakorlati disszipációs jellemző. Amelynek jellemző értékeit a Földre, a Napra, a galaxisokra meghatároztam.
A P viszont a két égitest forgási- keringési szituációjára jellemző, meglehetősen bonyolultan felírható tényező, amelyet műholdakra, űrszondákra, égitestekre sikerrel teszteltem. Mindezt részben már leírtam a dolgozataimban.
Ezt a képletet szeretném alkalmazni a CERN-részecske csomagjára is, már alig várom, hogy egyikük a tányéromba repüljön! -
forrai #1453 Az árapály jellemzően két test között értelmezhető, amelyek lehetnek nagyobb test alkalmasan szétválasztott részei.
Az univerzumban a fizikai testek soros, és párhuzamos keringési (mozgási) hierarchiába rendeződnek.
A soros hierarchia fokaira jellemzők a Tejút- Nap-Föld- Hold, a párhuzamosra pedig a bolygók egymás között.
Árapály bármelyikük, például egy porszem és a Nap között is felléphet.
Azonban a soros hierarchia esetén a kapcsolat folyamatos, ismétlődő, és tartós, a párhuzamos esetén pedig alkalomszerű. Mindez az árapály munka szempontjából meghatározó.
A különböző testek közötti árapálykapcsolat összegezhető.
Így például számítható az összes bolygónak a Napra kifejtett eredő árapály hatása.
(Ezt el is végeztem 4,7 Mrd évre).
Elementárisan, csak két test árapály hatását vizsgálva egyiküket "központinak", a másikat "távolinak" kell tekintsük.
A távoli árapálya okoz a központin árapály munkát, amelynek eredőjeként jön létre távolodása, zuhanása, gyorsulásuk, lassulásuk.
Ráadásul ez a reláció megcserélhető, amitől ugyanazon vizsgálat egészen más eredménnyel zárulhat.
Például az egyik relációban a központi közelíteni akarja a távolit, a másikban megfordítva.
Ilyenkor az eredő hatást kell megkeresni, amelyek között gyakran több nagyságrendnyi a különbség.
Például a Föld árapálya a Napon igen nagy, emiatt a számításom szerint a Föld méter/év nagyságrendű távolodása történik a Naptól.
Ugyanakkor a Nap árapálya a Földre több nagyságrenddel kisebb, a Holdénak csupán a fele.
Mi mégis csak az utóbbiról tudunk, a nagyobbat pedig nem is mérjük?
-
forrai #1452 Tévedés azt hinni, hogy az általános árapály csupán a tömegvonzás egyik következménye, ahogyan azt sokan állítják.
Annál ugyanis sokkal több, mert nemcsak a gravitációt, hanem minden más kölcsönhatást is magába foglal, mert kiterjed a valós testek összes fizikai paraméterére, struktúrájára! A gravitáció többnyire csupán az első tényező abban a kölcsönhatás- sorban, amely sorozatos átalakulások során energiadisszipációt okoz!
Ezért is jár hozzá az "általános" jelző. Az árapály pedig azért, mert történetileg nevezik így.
Az általános árapály emellett többnyire "forgástörvény" is, mert a testek forgási és keringési impulzusmomentumainak átrendeződésével jár, amelynek egyenes következménye, és kísérője a geometriai változás, a távolodás és közeledés, továbbá a gyorsulás és lassulás is. Amelyek közül most előszeretettel csupán a távolodást emelik ki (Hubble törvény) holott az csupán egy szituatív jelenség- valamik, éppen most távolodnak még...
Ugyanakkor az árapály nem csak forgástörvény, mert "egyenes " pályákon haladó testek között is fellép.
A szituációtól függően vannak erőtani, és energetikai hatásai.
Erőtani hatása pl. a Roche törési kritérium pálya.
Az energetikai hatásait azonban csak korlátozottan vizsgálják. Így például ismeretlen az általam USP (univerzális stacioner pálya) néven nevezett energetikai törési kritérium pálya, amelynek pl. a Mars általam feltételezett Phobos'Deimos kisholdja esett áldozatul.
Amelyet a Mars forgáslassulása révén távolodva kb USP 17-18000 km-re ért az utol, megolvasztotta a magját, és szétrobbantotta azt.
Most a Phobos zuhan, a Deimos pedig a marsi USP-n túl távolodik.
(A Naprendszer keletkezésének egyébként szerintem köze sincs a bohókás porbacsomósodási elmélethez.)
Amint látjátok, általában émelygésem van az elméleti fizika és csillagászat említett ágaival szemben.
Ami persze lehet kölcsönös.
Ugyanakkor elismerésem a mérnöki tudományokkal is gazdagított, gyakorlati ágaikkal szemben.
Amiből láthatjátok, hogy nem vagyok megátalkodott tudomány ellenes.
-
forrai #1451 Először persze kellene olvasnom valamit a ciklotronokról, főképpen a CERN-ről. (jól jönne egy jó link, könyv stb...)
Mert a ciklotronban nem csak elektromosság és mágnesesség, de a gravitáció is (mégpedig az általam gondolt súlyos=tehetetlen tömeg ekvivalencia) jelen van. Erről szerényen hallgatunk, holott az áltrel szerint a relatív tömeg a fénysebességhez közelítve igencsak megnő!
Az elektronvolt az elektronvolt. De miféle fajta az a tömeg, ami növekedik? Olyan mint a többi? És ha igen, milyen a hatása? Van e árapálya annál az iszonyú sebességnél, ami a földre, vagy a berendezésre hat, és viszont, ahogy azok őreá hatnak? Mert hogy van, és pedig nem kicsi, abban tökéletesen biztos vagyok!
Létezik, hogy itt ez senkit se érdekel?
Természetesen létezik!
Létezik, hogy ez máshol is senkit se érdekel?
Természetesen az is.
Nahát, pontosan emiatt fogok én erről (is) írni ide! Mert nem érdekel, hogy kit érdekel, és kit nem!
-
forrai #1450 brozy linkje azonban megfogta a képzeletem.
Mert a ciklotronok árapály hatásával még egyáltalán nem foglalkoztam, holott a legérdekesebb , ami csak létezhet! Ehhez tehát fel fogom írni az árapály munka képletét, és olyan számításokat végzek majd itt, amelyet egyetlen csillagász, vagy fizikus se tett meg! Mert Einstein se foglalkozott az árapállyal annak rendje módja szerint. Sok mindennel, de azzal nem. Abból pedig látni fogjátok...(hogy mit, még én se tudhatom!)
De a "ciklotron árapály", ami a részecske csomag, és a sok ezer tonnás körív, na meg a föld között is kialakul, igazi csemege kellene, hogy legyen!
Mert az is!
-
forrai #1449 brozy felé mérlegelem a megbocsátást. qetuolnak pedig nehezemre esik még leirni is: (húh, erőszakkal erőltetem a billentyűzetet, de nehéz volt, alig sikerült...): köszönet a szép fotókért! Nem merem még kommentálni se őket, nehogy abbahagyja, mert ténylegesen ez illik a topikba.
-
#1448
2200 fokos bolygót fedeztek fel
![]()
-
brozy #1447 Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
Komoly tudományos folyóiratban te soha nem fogsz publikálni semmit ezzel a hozzáállással. Csak nem képzeled, hogy engedik lebuktatni magukat? Ha bebizonyítod, hogy hagyományos fizikai modell is megválaszolható a sötét anyag/energia nélküli univerzum problematikája, akkor oda lenne a legnagyobb pénzforrásuk. Kiderülne a szélhámosság. Ezt neked nem fogják megengedni.
Nemhogy azon járna az eszed, hogy a sötét anyag, a sötét terrorizmus, a sötét üvegházhatás és a sötét egyéb mellet egy sokadik sötétet is kitalálj. De piszok tudományos köntösűt ám! Akkor kapnál teret. Ömlene a pénz, ömlengenének a hallgatók, őrjöngenének a valódi tudósok. Szóval minden rendben lenne. Miért nem ezen agyalsz? -
forrai #1446 Megharagudtam rád, neked nem mondom el! Most rászúrtál a sompolygásra! -
forrai #1445 Végig néztem a linket.
És megragadott a hangulata! A hallgatók csillogó szeme, boldog tekintete, ifjak, öregek, igen, a kvarkok, a hadronok, a 11. dimenzió, a lajtorja az ég felé!
Hát nem csodás? Ó ha én is, én is köztetek lehetnék, szép tudós vitézek, aranyos leventék, akár WC-s néniként is, egy a 2500 közül, akik hamarosan lehet, hogy 25000 -en lesznek!
A Higgs bozon is meglesz, meg még vagy millió részecske, ahogyan mélyülünk egyre mélyebbre, a Big- Bangba, aminek köze sincs az univerzumunk keletkezéséhez.
És persze a memória, a web, a gyógyászat is mind- mind fejlődik vele!
Mindez nagyon jó, és szükséges, a szemeknek meg csillognia kell a jövőben is.
Már a hófehérke mesétől a sötét árnyékvilágig, kell ez!
Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság. -
brozy #1444 Na-jó, akkor mondd el amennyiben akarod. Elolvasom! -
forrai #1443 Ez Carducci híres mondása, hogy aki x szóval nem tud elmondani valamit, az egyéb aljasságokra is képes.
Az x helyébe mindenki mást ír.
Leonardo da Vinci ezzel szembe leszólta azokat, akik kellőképpen nem magyarázzák el a dolgokat!
Neki adok igazat.
A nickedből ítélve Rozi lehetsz. Ezért, mint hölgyhöz, udvarias leszek, és megkérlek, hogy ne tegyél fel a továbbiakban értelmetlen kérdéseket!
A dolgozataimat pedig, ahol ez 5>x mondatban le van írva, nem küldöm el, ne félj... -
brozy #1442 Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti!
Valóban? Ez érdekes. El tudod mondani 5 mondatban, hogy ez hogyan lehet? -
forrai #1441 Azért még egyszer meghallgattam odáig, pedig meglehetősen unalmas. És még sokszor meghallgatom, annyira élvezem! Mert lehet hogy tényleg olyan okos vagyok? Nagy felelősség!
Ő ugyanis többször kifejti, "hogy nem tudjuk" ami részéről igen érett gondolkodásra, és egyuttal képzetlenségére is utal, pl. az általános árapály területén.
Mindez azonban Einstein profiljával együtt, (meg hogy még ő sem tudta), olyan mély benyomást tett rád, (talán ott is ültél), hogy egyből rájöttél, arra, hogy bizonyára én se tudom?
Sajnos, tévedtél. Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti! Most pedig jól figyelj, mert te kérdezted így: az van a "sötétség" helyett! Most már harmadszor válaszoltam. Egy ráadás jár neked is, nekem is. -
forrai #1440 Kétszer leírtam a helyes, mértéktartó választ. Hogy mi az, amit nem fogadok el sötét anyagnak, és energiának, az árapály helyett.
Ezután nem érdekel, mit irogatsz.
-
brozy #1439 "Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném."
Köszönöm, de nem kell. Van elég tanulnivalóm anélkül is. Megjegyzem nem válaszoltál érdemben a beírásomra. Emiatt én sem érzem kötelességemnek, hogy érdemben írjak választ neked. Megkérlek (ha van annyi időd) olvasd el légy-szíves még egyszer azt a néhány mondatot, illetve azt a három percet abból a filmből amit belinkeltem külön a te kedvedért. Aztán válaszolj nekem érdemben. Ha nem tisztelsz meg ezzel, másodszor sem, végérvényesen levonom a konzekvenciát.
-
forrai #1438 Szerintem a "fizika" belemászott egy kelepcébe, a deklarált sötétségeivel, és most tulajdonképpen hálás szeretne lenni nekem, hogy ezt felmutatom, és segítek őt kivezetni belőle!
Erre ti meg hogyan viselkedtek?
Nem féltek, hogy a tudomány dühös lesz rátok? -
forrai #1437 Dolgozok egy 200 oldalas fizika könyvön.
Megirtam két dolgozatot:
1. A flyby anomálikról, ebben van a Hubble effektus árapály magyarázata.
2. A galaxisok rotációs sebesség eltéréséröl.
Még négy, árapály dolgozathoz gyüjtök anyahgot, pl. a műholdak zuhanása, távolodása, a Naprendszer keletkezése és árapály távolodása, stb.
Aki velem vitatkozni akar, tegye lehetővé, hogy publikáljam, vagy kérje el véleményezésre.
Elegem van abból, hogy itt csak külföldről érkező szellemi árura van befogadó képesség. Nincs kedvem, nem is tudnék újra indítani máshol.
Sokan írják: publikálni, küzdeni kell. Azt teszem.
-
forrai #1436 Nagyon köszönöm a linket, egy részét megnéztem már, és végig nézem.
Ha nem szükséges, nem gunyolódóm én sem. Csakhogy szó van benne egy erdélyi tudósról, aki Laurence előtt leírta a ciklotront, és akinek a publikációját nem fogadták el. Pedig ő németül irta. Az én magyarul irt dolgozatom ugyan ki fogadná el?
Hát nem röhejes? Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném.
Mert az sem egyszerű, hogy mit kifogásolok? Már próbáltam magyarázni.
Mert sötét anyagnak sok minden nevezhető, és sötét energiának is.
Van olyasmi, amire én is rábólinthatnék, mondván: igen- ez szerintem is nevezhető sötét anyagnak, és energiának, ha nincs jobb elnevezés rá.
Azonban konkrétan az, ami az előadásban elhangzott, hogy a galaxisok rotációs sebessége, az univerzum tágulása stb: ezek téveszméi a tudománynak, amelyek alaptalan alapján alapulnak!
És ez akkor is így van, ha egy nagyon tanult ember nagyon sok tátott szájúnak magyarázza el.
A dolgozatbot, amit magyarul arról írtam, hogy mindennek az oka az általános árapály nem fogadják el! De nem ez a szörnyűbb, hanem az, hogy titeket se érdekel, ti se fogadjátok el.
Egyébként figyeld meg: a kisérő szövegben alig esik szó fizikai eredményekről, csak gyógyászatról, erről- arról. Az is persze nagy szó. Azonban maguk se hisznek benne, az a nagyobb baj.
-
forrai #1435 Jaj brozy, megnéztelek, hát csupa minusz vagy! Ott van a neved mellett! Még nálam is rosszabbul áll a szénád! Beszéljük meg tehát, hogy te nekem, én meg neked mindig plusszat adunk, meg hogy kinek még. Mert így megy ez a tudományokban is, csakis így győzhetjük le a képmutató hazugot! Mert ott is az nyer, akire többen hivatkoznak (a tudomány meg veszít).
Ugyebár azonban itt nincs szó titkos összeesküvésről, mint egy fércelt szerelmes film végén...
Mert a tudományoknak is szüksége van új, "kívánatos" gondolatokra, hogy mint intézmény, a "rokonaival" kövérre hizlalhassa magát. Aki nem tud olyat kitalálni, mint a nagy sötétség, menjen a fenébe!
Így megy végbe a tudományokba is az anti-evolució.
De ma már a végletekig elment, új játszmát kellene indítani, több hozzáértővel. -
forrai #1434 Ugyan már, te!
Hiszen pont azt imádom az egészben, hogy nem vagyok nagy tudós, és hogy nem kell elvágólag viselkedjem! Elmondhatom amit gondolok, (mert gondolkodhatok), nem kell kórusban vonítsak. És hogy téged is elküldhetlek a francba, ha arra rászolgálsz. De most irulhatsz- pirulhatsz, mert dícsérlek a szép fotókért, és ezzel lejáratlak a többi troll előtt! Hogy pedig ki is közösítsenek (normálisnak minősítve!), azt állítom, hogy igazán jó nicktársam is vagy. Csak így tovább!
A fizikát meg nem tudom alapjaiban megdönteni, mert pontosan azt állítom, hogy az nincs neki!
Nosza, csináljuk meg, mondom én!
De hiszen éppen azt csináljuk, csak kissé rendhagyóan? Egyelőre kölcsönös akadémiai tiszteletadás nélkül. De mégis az lesz, majd meglátod!
Furán kezdődik, az igaz, de jobb lesz!
-
brozy #1433 Please! -
#1432
de hát tök komolyan írtam 
-
#1431
-
brozy #1430 Nem szeretem a gúnyolódást. Ha legközelebb ilyesmit akarnál írni nekem, ne tedd! Kímélj meg tőle kérlek!
Másrészről pedig tudomásul kell venni, hogy a fejlett demokráciákban a közpénzek elosztása nyilvános. Ennek megfelelően szükségesek azok az álcák, amikből az összegeket titokban át lehet csoportosítani olyan dolgokra, amik viszont nem publikusak. Így lesz a Cernben egy WC-ülőke harmincezer euró, egy harapófogó meg negyvenötezer, és akkor még magáról a szerkezetről nem is beszéltünk. Mivel ez itt offtopic, nem folytatom. De annyi világos kell, hogy legyen minden kedves idelátogató fizikus-hallgatónak, hogy sötét anyag nélkül, vagy üvegházhatás, stb. nélkül, nem lennének meg ezek a források azokra a valószínűleg szintén fontos dolgokra, amik nem publikusak. -
#1429
hogy beszélsz vele! ő egy zseniális tudós, akit a tudományos lobbi elnyom, ezért nem engedik publikálni a fizikát alapjaiban megdöntő elméleteit! -
brozy #1428 Az ami konkrétan téged foglalkoztat a 3:27-től indul és a 6:44-ig tart. Szigorúan véve tehát elég alig több mint három percet szánnod rá és látnád, hogy te valami egészen másról beszélsz. Persze tévedhetek is és te valóban megoldod az Einstein által akkor még megoldhatatlannak tűnő és ma is fejtörést okozó problémát ciklotron nélkül is, de engedd meg, hogy a magam részéről ebben kételkedésemnek adjak hangot. -
brozy #1427 Ezt láttad már?
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/2531-a-teljess%C3%A9g-fel%C3%A9?-%E2%80%93-a-cern-nagy-hadron%C3%BCtk%C3%B6ztet%C5%91je-az-elm%C3%A9leti-fizika-szolg%C3%A1lat%C3%A1ban.html -
forrai #1426 Nem létezik olyan anyag (szerintem), amit azért hívnak sötétnek, mert a galaxisok rotációs sebesség eltérését (lásd diagram), az Univerzum tágulását, és még sok mindenféle jelenséget próbálnak magyarázni.
Azoknak a jelenségeknek a magyarázatára ugyanis egy klasszikus fizikai ismeret: az általános árapály szolgál. Ezt tudom bizonyítani, csak publikálni nem: a fizika nem fogad el...
Ugyanakkor nem vitatom,létezhetnek olyan dolgok, amelyeket nem láthatunk, és azért pl sötét anyagoknak lennének nevezhetők. Ilyenek lehetnének a nem sugárzó anyagok, vagy pl. a párhuzamos univerzumok barionos tömegeinek a gravitációs hatása, amelyek bizonyosan vannak (szerintem), de szintén nem láthatók. Ez persze nem párosítható a Big Bang elmélettel.
Viszont egy Little Bang elmélettel igen, amely egy, a szülő univerzumunkban megtörtént kollapszusról szól, ami ugye nem szét, hanem összeroppant. Így a mi univerzumunk egy fekete lyuk, amibe egész jól lehet éreznünk magunkat.
(Na jó, ez csak egy feltételezés, most pl. fáj a lumbágom.)
Vagyis mint minden probléma, ez sem intézhető sommásan el.
Ami pedig a sötét energiát illeti, azt most nem keverném ide. A relatív tömeg megjelenési formái pontosan a már előbb ismertetett tehetetlenség kérdéséhez kapcsolódnak. Ahhoz, hogy a gravitáció terjedési sebessége véges. Többen (pl. Einstein) a fénysebességgel párosítják. Eddig vitatott kísérletek is azt támasztják alá.
Egészen bizonyos azonban szerintem, hogy véges sebességű. Az pedig az egész gravitáció elméletet, a tehetetlenség, és a specrel megnyilvánulásait más színben mutatná.
De ezzel most én nem foglalkozhatom, mert kis családom fenntartása érdekében éppen egy fürdőt tervezek (mosdó is van benne, úgy nehezebb, de komfortosabb is!).
És az sokkal fontosabb, legalább is nekünk.
-
brozy #1425 Tehát nincsen sötét anyag? Akkor talán sötét energia sem létezik? Mi van helyette? -
forrai #1424 A probléma akkor nagy, ha a tudomány maga köti a kezét gúzsba!
Én sem akarok itt politizálni, inkább azt mondom- hogy ahhoz mindenki (legalább is azt hiszi), hogy ért!
A tudományhoz azonban (legalább is azt hiszik), hogy csak ők, a tudósok értenek! És ezt mi kritika nélkül elfogadjuk? Így valójában a legnagyobb csalódás ebben az irányban érhet minket! A tudomány felnőtt már, és magától is tud tudatlan lenni, nem kell hozzá segítség! Ahhoz viszont, hogy azt kritizáljuk, valamit nekünk is tudnunk kell!
Minden energiámat arra fordítom, hogy ezt megmutassam!
A Tudomány, a Fizika, (ami nagybetűs), nem engedhetné meg magának, hogy pl. a tehetetlenséget, amelyhez pedig Newton óta minden megvan, hogy elméletileg a tömegvonzással azonosítani, magyarázni lehessen...mérésekkel próbáljon igazolni?
Meg áll az ész, ekkora tehetetlenségük láttán!
Mert a "tehetetlenség: a test vonzása önmagára". És nincs kérdés- ezt kell bizonyítani! Azért van tehetetlenség, mert a tömegvonzás véges sebességű! Ezt már Einstein is mondta, és mondhatták volna előtte is!
Balfék elméleti fizikára csak még balfékebb modern fizika épülhet. Annak pedig aktuális betetőzése a jelenlegi sötét anyag koncepció, amely ugyan talán más értelemben létezhetne, de ahogyan most alkalmazzák, az merő szójáték. Játék az ismeretlennel. Ami pedig ésszel megismerhető lenne!
MÉG EGYSZER ILYEN FELÜLETESSÉG TUDOMÁNYBAN NE FORDULJON ELŐ!!!
Csakis ezt kívánhatja mindenki, aki a Tudományt, a Fizikát, és a Csillagászatot is tiszteli.
Most pedig irány- Surány- százszor leírni ezt szabad kézzel, (íróeszköz is használható) és pótolni a hiányosságokat!
