1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#502
Paks 9,5 forint / kWh áron termel áramot. Az árám eladásából befolyó bevétel 25%-a egy alapba megy, ami az elbontást fogja majd fedezni.
A szélerőmű telepítést dotálják, kötelező átvétel van - tehát más erőmvet rángatnak csak azok kedvéért - olyan 28-30 Ft/kWh áron termelnek. A szén és olaj olyan ~15 Ft/kWh, a gűz is már ennyi, mert sokat drágult, régen (~2007) 11-12 Ft/kWh) volt.
Ezek elbontásáról nem gondoskodik senki. Az intotai erőmű 11 év úgy rohad, ahogy ott hagyták... -
#501
Előfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.
Itt sajnos tévedsz. Lásd lent. Fejődési rendellenesség nem egyenlő genetikai torzulás.
-
#500
Emberekben nem sikerült genetikai elváltozást kimutatni. A pajzsmirigy rák kockázata nőtt meg eszémletlenül Csernobil környékén.
BTW torzszülöttek voltak az atomenergia előtt is, egyes vegyi anyagokról gyógyszerekről kimutatták, hogy igen súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okoz. Pl. simán elég, ha az anya piás...
Viszon a fejlődési rendellenesség nem egyenlő genetikai torzulás.
Nem ártana az alapfogalmakkal tisztában lenni... -
#499
Az felejted el, hogy egyik sem normál üzem közbeni eset volt. Az egyikben gyak. öngyilkosságban hajszolták a reaktort egy elvben biztonságot növelő kísérlet elvégzése közben. A másiknál meg minden idők TOP5-ös természeti katasztrófája volt. Senki nem halt bele a többletdózisba, de valóban ki kellett telepíteni egyes részt.
Hozzá teszem, hogy a régi erőmű csak azért működőtt ilyen idősen, mert Csernobil után a sötétzöldek elérték, hogy politikailag vállalhatatlan legyen új atomerőmű építése. Így használták tovább a régieket. Korszerűsíthetsz te egy 1. generációs forralóvizets akármeddig, akkor sem lesz olyan 2. generációs reaktor, ami természetes cirkulációval is képes elvezetni a remanens hőt. Ha ilyen lett volna F-ben, akkor mínuszos hír lett volna a földrengés utáni helyzet... -
1sajat #498 [b]Bár ebből, a közvetlen károkozás szempontjából ha jól tudom a szél és naperőművek jelenleg elég jól állnak[/bg
Meg még azok is, amik szabadalmai fiókok mélyén pihennek. -
F1End #497 A gond az, hogy a többi energia sem olcsóbb ebből a szempontból.
A vízerőművek nagyságrendekkel nagyobb kárt okoztak mind emberi életek, mind az egyéb élőlények és életterük megváltoztatása szempontjából.
http://en.wikipedia.org/wiki/Vajont_Dam
http://en.wikipedia.org/wiki/Banqiao_Dam
Bár ebből, a közvetlen károkozás szempontjából ha jól tudom a szél és naperőművek jelenleg elég jól állnak, de ha az előállításukhoz gyakran használt anyagok, például ritkaföldfémek ( egy cikk, melyben megemlítik a kitermelés természeti hatásait is -> http://index.hu/tudomany/2011/08/02/igy_tartja_markaban_kina_a_hitech_ipart/ ), kőolaj, szén, vas, stb kitermelését is belevesszük, akkor itt is rengeteg, balesetek során egészségkárosodást szenvedő, vagy elpusztuló emberről és állatról beszélhetünk. De ez igaz rengeteg egyéb dologra is, a számítógéptől kezdve az autón át egészen a villanykörtéig. -
1sajat #496 Nem igazán nyugtattál meg ezekkel az adatokkal, de tény, hogy én eddig mást gondoltam erről. De nem ejtettél szót a gazdasági számításokról. Pedig minden híradásban most ez a kulcsszó. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#495
Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga
Tévedés. Az Exxon Valdez katasztrófája után még a mai napig nem tért magához az életvilág a Bligh Reef zátonynál, pedig az 20 éve történt, és jelentős erőfeszítések történtek az olajszennyezés felszámolására és az állatvilág újratelepítésére. Még most is folynak a környezeti károk elhárításai, és becslések szerint még több ezer tonnányi kőolajat kell eltávolítani a régióból.
míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhető idő alatt képes kijavítani.
Ezt nem teljesen értem. A 100 000 éves felezési idejű radioaktív elemek nagyon-nagyon gyengén sugárzóak, ezért az élettani hatásaik is elhanyagolhatóak. Az erősen sugárzó, igazán káros anyagok viszont néhány napostól néhány tíz éves felezési idővel bírnak. Az, hogy az erős hatású sugárzásnak milyen hosszú távú hatásai vannak, pontosan meghatározni nem lehet. De Hiroshimából és Nagaszakiból kiindulva azért annyira drasztikusnak nem mondanám a dolgot. Mindkét nukleáris bomba ledobásának a helyén élnek emberek. Előfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.
És el ne feledkezz az igazi kérdésemről: az új, még nem működő technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetősége.
Már az első nukleáris reaktor idejében ismert volt a lehetséges problémák köre. A fúzió esetén szintén ismerünk minden lehetséges forgatókönyvet. Maga a reakció elégé ismert, és a folyamatát is letesztelték: minden termonukleáris fegyverben ott van második fokozatként a triciumgáz, amelyet az első fokozat gyújt be, és amely a harmadik fokozatban, az U238-ban indítja el a fissziós reakciót.
A fúziós reakció esetén maga a reakció biztonságos, mivel a reakciótérben csak korlátozott mennyiségű reakcióanyag (D, T, Li6, He3) található. Szemben az atomreaktorokkal, ahol a reaktormagban ott van a teljes üzemanyagkészlet a huzamos működéshez. Szóval ha valami probléma lép fel a reakció közben, akkor az üzemanyag-utánpótlás elvágásával a reakció magától kialszik.
Továbbá a fúziós reakciótér sajátosságai miatt a plazmát elektromágneses térben sűrítik össze. Ha az elektromágnesek leállnak, a plazma kitágul és lehűl (fizika), emiatt pedig megszakad a reakció.
Egyszóval magának a fúziós reaktornak a működése biztonságos, e téren nincsenek meglepetések.
Az egyetlen káros hatás az, hogy létrejönnek szabad neutronok a reakció folyamán, így maga a reaktortest besugározva lesz, vagyis olyan gyengén radioaktív hulladék lesz, mint mint a mostani reaktorok acél kapszulája például.
Egyébként egy apróságot hozzá tennék: a katasztrófák nem kizárólagosan az ember által létrehozottak. Egy földrengés vagy egy árvíz természeti katasztrófa, és sokszor nagyon-nagy károkat képes okozni, akár komplett szigeteket, élővilágokat tud lenullázni. A rombolás és az építés a természetes körforgás része, tehát ezzel számolni lehet és kell.
Csak arra kell ügyelni, hogy lehetőleg minimalizáljuk a rombolást vagy kellő mértékben építsünk is a rombolás után. -
1sajat #494 Leszarod? Hümmm...
-
#493
Az első mondatot köszönöm, a maradékot gondolom nem nekem szántad, ill. leszarom. -
1sajat #492 OK, legyen párszáz. És az akkor mennyibe kerül? Hogyan árasítható? Mennyibe számoljuk a torzszülötteket? Mondjuk egymillió$/darab? mert ha gazdasági számítást végzünk, akkor a megtermelt áram piaci ára és a ráfordítások hányada nem számolható ki másképp, mint valamiféle pénzegységbe. Ilyenformán a pár száz év és a pár százezer év közötti különbség elhanyagolható. Nem forintosítható egyik sem. Ebben gondolom egyetértünk. -
#491
Tudom mi az, és?
5. What radioactive elements were emitted into the environment?
There were over 100 radioactive elements released into the atmosphere when Chernobyl’s fourth reactor exploded. Most of these were short lived and decayed (reduced in radioactivity) very quickly. Iodine, strontium and caesium were the most dangerous of the elements released, and have half-lives of 8 days, 29 years, and 30 years respectively. The isotopes Strontium-90 and Caesium-137 are therefore still present in the area to this day. While iodine is linked to thyroid cancer, Strontium can lead to leukaemia. Caesium is the element that travelled the farthest and lasts the longest. This element affects the entire body and especially can harm the liver and spleen. -
1sajat #490 http://hu.wikipedia.org/wiki/Felezési_idő -
#489
Az a százezer jó ha párszáz, IMHO. -
1sajat #488 Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga, míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhető idő alatt képes kijavítani. És el ne feledkezz az igazi kérdésemről: az új, még nem működő technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetősége.
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb volumenű, minél hatékonyabb egy energia-átalakítás, annál nagyobb veszélyei lehetnek. És itt a "nagyot" nem csak a pillanatnyi rombolásra kell érteni, hanem arra az időre, amíg 0-hoz közeli állapotba kerülne az a "rendszer", amit érintett a baleset. -
#487
Ott van remark példája a Nigériai olajszennyezés kapcsán. A kőolaj vagy földgáz-tüzelésű erőművek költségeibe sincs beleszámolva egy Exxon Valdez szintű katasztrófa vagy a most februárban, Pennsylvániában történt földgáz-vezeték robbanás (öt halott, soktízmilliós kár). A katasztrófákkal nem számol senki, nem csak az atomenergia... -
1sajat #486 A fő probléma, hogy a fúziós energia gazdaságossága nincs jelenleg megoldva.
Szerintem a jelenlegi atomenergiáé sincsen. Még Csernobilt sem, Fukushimát se rakták rendbe. Vajon mekkora költsége van egy valódi rendberakásnak? Olyannak, mintha ott sohasem történt volna atombaleset? Szerintem meg sem lehet csinálni. De ha ez így van, gazdaságossági számításokat sem lehet végezni. Legalább-is olyanokat nem, aminél valódi értékek jönnének ki. És akkor még az a technológia -amiről te beszélsz- vajon miféle eddig nem ismert veszélyt tartogathat? És azt hogyan lehetne számításba venni? Biztosnak hangzik a válasz: sehogy. -
remark #485 Atomenergia és alternatívái:
Hangszigetelő buborékfüggöny a tenger mélyén
A német kormány azt kívánja elérni a jövőben, hogy a tenger mélyében lévő szerkezetek és üzemek zaja ne zavarhassa meg a delfineket és a bálnákat. A tervek szerint úgynevezett „buborék köpeny” venné körül a Balti-tengerben lévő szélmalmok szerkezeteit, hogy ne legyen a mélyben hangzavar.
30 évig tarthat a nigériai olajszennyezés megtisztítása
A nigériai Ogoniland a világ egyik legszennyezettebb területe, ahol minden ragad az olajtól. Itt ötven éve nyerik a mélyből az olajat, ám annak szabályozása és kezelése valószínűleg hanyag volt, így a terület szó szerint haldoklik a szennyezéstől.
Csökkenthető a nukleáris biztonsági övezet
Csökkentheti a nukleáris biztonsági övezetet a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendelet, ha az erről szóló előterjesztést elfogadja a kormány. -
#484
Az ITER remélhetőleg nem 50 év múlva lesz valóság, de az még nem fog áramot termelni. Az ITER célja a tartósan fenntartható fúziós reakció bebizonyítása, megvalósítása.
Az ITER utánra tervezett DEMO célja lesz az, hogy elektromos energiát is termelhessenek vele. Az előzetes tervek szerint 2033-tól (ezt a dátumot akkor állapították meg, amikor az ITER még a tervek szerint 2015-ben működni kezdett volna).
DEMO @ Wikipédia
A fő probléma, hogy a fúziós energia gazdaságossága nincs jelenleg megoldva. A piac inkább fog pénzt fektetni egy olyan megoldásba, aminek van számolható gazdaságossági kerete, és reális esély van a rentábilis üzemeltetésre. Emiatt kell az országoknak összedobni a pénzt az ITER-re és a DEMO-ra, mert a piaci szereplők számára anyagilag túlságosan is kockázatos... -
forrai #483 A sötétzöldekről csak annyit, hogy szakmányba dobálom a szemétbe az elolvasatlan reklámokat, (sajna néha levelekkel együtt) és ugyanezt teszik a szomszédaim is.
E tekintetben a reklámipar úgy látszik, tabu a részükre.
-
#482
Értem. Érdekes.
#481 A fúziós dolgot majd meglátjuk, remélem. Sötétzöldek pedig pont ezért sötétzöldek.
-
#481
A fúziós energiáról soha senki nem bizonyította be, hogy egyáltalán műszakila megoldató, nemhogy gazdaságosan. Az atom már most is az úgy, hogy alapvetően 50 éves alaptechnológia a nyomottvizes. Ha csenobil miatt nem rúgnak alá indokolatlanul az atomiparnak, akkor már a 2. generációs reaktorok egy része helyett újabb lenne és talán Fukushima sem történt volna meg. A sötétzöldek elérték, hogy a jelenlegi technika balesetveszélysebb legyen, mert újak építése politikailag nem volt vállalható.
Anyátok... -
#480
Az első mondat finoman szólva zavaros. Alapvető befolyásoló tényezők a következők.
A sugárzásos hőterjedés. A levegő - bármily hihetetlen - sugárzás elnyelődő képessége szinte 0. A levegő úgy melegszik fel, hogy a sugárzás a földfelszínt és vízfelszín melegíti és utána hőátadással és hővezetéssel a melegszik fel a levegő. Ezért van az hogy felfele hűl a légkör, mert x óránál tovább nincs energiabevitel a felszínre. A
A levegő rohadt szar hővezető. Napi x óra energiabevitel nem melegítiheti fel adott hőmérsékeleten és magasságon a légkört egy szintnél jobban. Ráadásul a levegő ritkul, ami még tovább rontja a pocsék hővezetést.
A folyadék hiába jó hővezető, nagy a hőkapacitása, ahogy a talajnak is. Először teáht a talajt kell felmelegíteni utána kezdi átad ni a hőt.
A naperőmű ebbe rondít bele, mert oda pupmál fel 90 fokos levegőt, ahol jóval alacsonyabb a levegő hőmérséklet normál állapotban...
Egy kis érdekesség. A hővezetés / sugázás miatt lehetséges az, hogy tiszta reggelen 5-6 fokos levegő hőmérsékleten is az autó szélvédője deres (3 fok táján már simán jeges, ha este hamar hűlt le a levegő. Hogyan? A sugárzásos hőátadás kétirányú. Naplemente után az ég felő néző felületekkel szemben a világűr van, lényegében 0 sugárzásos hőforrással. Mivel az ablak felszín melegebb ezért sugárzás formájában hőt veszít. A sugárzásos hőleadással így az ablak akár 0 fok alá is tud hűlni, a környező álló levegő nem melegíti fel eléggé. Érdekes ugye? :) -
#479
Az nem lehet, hogy az a +40-50°C amivel melegebb levegő száll fel, az nem mérvadó annyira, mivel a sivatagban eleve nagy a kisugárzás, lévén nincs felhő az égen? Így nem terhelik annyira a "rendszert" mint az elsőre tűnik. Nem vagyok klimatológus fingom nincs.
Én nem vagyok sötétzöld, sőt atomenergia ellenes se. Én úgy látom, hogy az ellátás gerincét atomerőművekkel kéne adni ezt kiegészítve annyi "zöld" erőművel amennyivel csak lehet, amennyi még nem veszélyes a szabályzásra és folyamatosan fejleszteni, nem számban inkább technológiailag. Persze gondolom ezek mellé kéne egy-két gázerőmű is ami gyorsan ki-be kapcsolható, hogy követni lehessen az igényt. Az atomerőmű gondolom erre annyira nem alkalmas. Ebben nem vagyok biztos.
Ha pedig 50 év múlva már használható lenne az ITER akkor talán az még jobb.
Sötétzöldeket én sem csípem, mert mindent zsigerből elutasítanak, attól függetlenül, hogy értenek e hozzá avagy sem. Pl. 10-es főút katasztrófa, de nem épülhetett elkerülő út, mert a levegő munkacsoport megvétózta, miszerint ki kéne vágni 20 fát. Igaz az elkerülő mellé lehetett volna építeni +100-at, és kevesebb lenne a károsanyag-kibocsátás, mert nem tötymörögnek az autók a dugóban pest felé vagy vissza. -
#478
Nem vagyok fejlesztés ellenes. Csak éppen röhejes, hogy zöldek az általuk preferált technológia környezeti hatásait rohadul nem vizsgálják meg, de miben másba belekötnek. Nem értem, hogy mitől gondolják azt, hogy belenyúlva egy komplex rendszerbe, aminek előrehajtó erő a lényege, az megmarad úgy, ahogy régen volt.
Valahol szánalmas, hogy a pöcsköszörű kibocsátású biomassza erőművet megfúrták Tokaj szélén, de ez ellem meg nem hadakoznak.
Ezen alapkoncepcióval épülő naperőmúvek működésből fakadóan iszonyatos tömegű hőt küldenek fel oda, ahova nem menne semmi. Ezen változtatni alapvetően nem tudsz. Mintha a repülőgépek (vagy ventilátor) zaját akarnád megszüntetni, fikai képtelenség. A működési elvük lényegéből fakad, hogy zajosak.
A pofátlan kettősség és gigantikus hülyeség zavar. -
#477
Am Molni miért vagy ilyen fejlesztés ellenes mérnök létedre?
Nem várj el egy gyerekcipőben járó technológiától, ötlettől, tervtől olyan eredményeket, teljesítményt amiket több évtizedes vagy egy évszázados működési/kutatási múlttal rendelkező berendezések, erőművek tudnak.
Ezek még csak fejlesztések, próbálkoznak. Ha nem építed meg nem tudod milyen és hogy úgy működik e ahogy elvártad Statikus is kiszámolja milyen terhelést tud híd, de azért ráküldik a kamionokat, hogy tényleg így van e. -
#476
Más linkelta máshol - talán pont a gp blogn - hogy a Kaliforniában a szélerőművek megváltoztatták a széljárást, ezáltal az egyik hegygerinc mögött drasztikusan lecsökkentetette a csapadék mennyiséget. -
#475
Kérdezd a németeket. De szerintem ott is, mint sok helyen politikai döntés áll a háttérben. Az emberek félnek az atomtól, kb. úgy mint a repüléstől, pedig nagyobb eséllyel van baleset kocsival, csak a repülő látványos és egyszerre sokan halnak meg. A politikusok pedig hatalmon akarnak maradni, ez nem újdonság.
Azt nem tudom, hogy 40-50 fokos levegő helyett a 80-90 fokos mennyivel változtatja meg jobban az áramlásokat, mint a szén, vagy gáz erőmű füstje, de majd kiderül. Gyanítom ez a kisebb rossz.
Kérdezd a sötétzöldeket, de gyanítom onnan ahonnan az "atom-sötétek" veszik, hogy ez a megoldás mindenre és minden más pénzkidobás. -
remark #474 A "sötétzöldek" pontosan tudják, hogy pl. az erdők kivágása környezet- és klímaformáló tényező.
A szélerőművek által gyakorolt hatásra van valami forrásod? -
#473
"Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgő szénerőművet maga körül "
Akkor meg mit állítják le a németek? Olyan rövid idő alatt szén és gáz tudja csak az atomot pótolni.
A klíma változás meg nem olyan, hogy egy helyen megváltoik, akkor máshol nem. Ha kellően megzavarod a rendszert, akkor igen messzire is kihathat. Namármost, ha tucatszámra okádják fel ezek majd a meleg levegőt az igenis durván átrendezi a helyi áramlási viszonyokat és hőforgalmat. Ugyanez igaz a szélerőművekre is. Miért hiszi azt a sok sötétzöld, hogy ezek nem környezetformálók, mint a duzzasztógátak tava? Hm...? -
#472
Hát minimális, mert hát index cikk. Szerintem ipari titok még a koncepció tervezet is. :)
Nekem még ez tűnik a legjobb ötletnek a naperőmű tervek közül. Mikroklíma kapcsán, talán azt a "3 skorpiót" a sivatagban nem fogja zavarni. De még mindig ez a legkietlenebb terület a földön, azt Antarktiszt leszámítva.
Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgő szénerőművet maga körül jó ha ilyennel is próbálkoznak. Ha nem tolják bele a pénzt sosem kerül olyan szintre a technológia ami már hatásos, gazdaságos, tiszta, biztonságos, stb.
Majd meglátjuk mi lesz belőle. -
#471
Eléggé szólva minámlis infó van benne. Azért szívesen elolvasnám minimum a koncepció tervét egy ilyennek. Egy ilyen projetkthez mindig hurrápotmistán állnak hozzá, ennek megfelelően a költségvetés és a megtérülés is ehhez fogható.
BTW méz ebből is nagyon korlátos mennyiségű húzható fel. Ja, hadd ne ecseteljem, hogy a mikroklímát ezt mennyire befolyásolja. Na, akkor képzeld el, ha elkezdik ezeket viszonylag közel egymásmellé halmozni... -
#470
Flém, de nem, nem az. Éjjel is működő naperőművek. -
patiang #469 Bocs, azt hittem, nekem szólsz. -
patiang #468 Ja. Másoltam. -
#467
Fléééééééééééééééééééééééém... :) -
patiang #466 Konyhájában próbált atomot hasítani egy svéd férfi, akit letartóztattak furcsa hobbijáért.
Richard Handl szerdán mondta el az AP amerikai hírügynökségnek, hogy rádium, amerícium és urán volt nála dél-svédországi társasházi lakásában, amikor a rendőrség felbukkant és letartóztatta nukleáris anyag jogosulatlan birtoklásának vádjával.
A 31 éves Handl hónapok óta próbált otthon atomreaktort összerakni, sőt kísérleteiről blogot is vezetett, amelyben leírta, miként hozott létre a kályhában egy kisebb leolvadást.
Csak egy idő elteltével gondolt arra, hogy talán nem legális, amit tesz. Ekkor elküldte erre vonatkozó kérdését az illetékes svéd hatósághoz, amelyik válasz helyett a rendőrséget küldte ki hozzá.
A rendőrség nem kommentálta az esetet, maga Handl azt állítja, hogy nem mértek veszélyes sugárzási szintet lakásában a rajtaütéskor. -
forrai #465 Vegyük a napkollektort.
Ha azt olyan helyen állítják fel, pl. egy nyaralóban, ahol évente a víztakarékosság címén csak 10 m3 meleg víz fogy, és kifizetnek érte 1 milkót, akkor adtak a valaminek- valamit, miközben döngetik a mellüket- mi itt környezetet takarítunk, nem látjátok?
Holott azt az 1 milkót napokon belül energiára váltják, amit pedig a földből bányásznak ki. Ami 3000-4000 lityi benzin, nem beszélve egyéb szivattyú költségekről. 20 év alatt az eredmény: 200 m3 melegvíz:~800 m3 gáz.
Mi ez, ha nem a környezet rombolása- MA?
Természetesen minden az árviszonyoktól, és az üzemi feltételektől függ, és lehet a napkollektor is nagyon hasznos.
-
#464
Ezt előre megmondani nem nagyon lehet, túl sok minden befolyásolja az árakat (ugyebár az áramtermelés is részben földgáz felhasználásával történik...), de ugye hozzávetőleg most egy kWh áram 46-47 forint, egy kWh-nak megfelelő gáz pedig 10-12 forint körül van (1kWh ~ 3,6MJ). Szóval még egy jó ideig mindig a gáz lesz az olcsóbb, de igen, várhatóan növekedni fog az ára, én amúgy arra számítanék (szigorúan hasracsapás elvén), hogy úgy 2025-2030 körül érheti el a Földgáz ára kWh-ra bontva az Elektromos áramét.
Itt egy 2030-ig tartó előrejelzés fogyasztás / kitermelés témakörben. -
forrai #463 Az utóbbi időben megszaporodtak, és olcsók azok a lehetőségek, amelyek pénzt és energiát pazarolnak. Az ahhoz szükséges tőkét pedig valahol meg kell vonni.
Valahol elszabadult egy ló, amit hátulról kell táplálni, hogy elszabadulhasson, mert a szája messze elől van.
Én csak úgy mondom...