1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
  • forrai
    #302
    Úgy gondolom, hogy mert a kazetták bizonyára nem azonos hőteljesítményűek, akkor vagy önszabályozottak (természetesy áramlásnál) vagy pedig szabályozottak (kényszeráramlásnál) kell, hogy legyenek.
    Ha nem is egyenként, de legalább szektoronként. Mégpedig a kilépőhőmérsékletről. Hogy ne legyen nagy hőmérsékletkülönbség, szivattyú nélkül sem.
    Mert az áramlási instabilitás ha erőt vesz, a maximális különbségen állapodik csak meg. És olyankor elég, ha az 5000-ből csak egynél következik be.
  • forrai
    #301
    uwunak igaza van, szeretek irni.
    Elemnek azt gondoltam, amit hűteni kell, mert hőt fejleszt. Ez elsősorban a kazettákat jelentheti. Minthogy nem tudom, hogy vannak kiképezve, elsősorban azt szeretném tudni. Hogy cserélik őket? Hogy milyen teljesítménykülöndbségeik vannak térben és időben,.. Csak feltételezem, hogy középen nagyobb az energiasűrűség, de ezért ott előbb is kiégnek. Ilyenkor mi történik, kicserélik őket, vagy a széléről áthelyezik?

    Ellenőrzik a rudakat, hogy jól működnek? Apropó- hogyan hányszor ellenőrzik a működésüket? Nem lehet, hogy elgörbülnek? Nekem a kulcsom pld néha magától elgörbül.
    Most lehet tudni, hogy lezárt mind?
    Szóval, amíg nincs képem az egészről, nem tudok áramlási modellt épiteni, kérdezni is alig.
    Biztos vagyok, hogy legalább egy helyen a kazette fixen van megfogva, de lehet hogy két helyen is?
    Ha leáll az áramlás, az elgőzölgés tovább történik. Hány méter víz van a kazetták felett? Mekkora víztérfogat?
    Az inkjektorszivattyú keverő szakaszában gyors áramlás kell, hogy legyen, hogy a nyomáskülönbség (amit néhány 10kPa -ra becsülök,) létrejöhessen. Vagyis azok keresztmetszete szűk. Ha tehát a keringető szivattyúja leáll, akkor a kazetták miatti természetes áramlás nem tud rajtuk keresztül lecsengeni. Az aktivabb kazetták emiatt meghajthatják visszafelé a renyhébbeket, és ez az az örvénylés, amit gyanítok, hogy felléphet.
    Szóval- teljes és részletes öszkép nélkül még kérdést se tehetek fel.
    De a pletykákból azt szűrhető le, hogy a rudak nem záródtak teljesen valamiért, s így a maradó hő emiatt nagyobb most. Én tehát az okot keresem, hogy miért nem emelkedtek végig a rudak.
    Tisztában vagyok persze, hogy most semmit nem tudok.
    De azt hiszem, ha jobban megismerhetném, látnám a kapcsolást, a helyszínrajzot, stb. tudnék hozzátenni új szempontokat. Kutató is voltam, szakértettem is. Pld. kazánokat, amelyek egyenetlen hőtágulás miatt mentek tönkre.


  • uwu hun
    #300
    Valószínűleg semmit se ért alatta. Ő csak szeret írni.
  • justin
    #299
    Mit értesz külön elem alatt?
  • justin
    #298
    Nos elég sok minden felvetődött most akkor egy gyors összegzés a szabályzó rudakról:
    A szabályzó rudak a nyomottvizes atomerőművekben valóban az üzemzavari jel első pillanatában "leesnek" (elenged az elektromágnes és a gravitáció teszi a dolgát), mivel a reaktortartály fölött helyezkednek el.
    A forralóvizes reaktornál a gőz szárító berendezés miatt a szabályzó rudak alul helyezkednek el, így azokat hidraulikusan lehet "benyomni". Tehát ha ez a segédrendszer megsérül, akkor a szabályzó rudak nem kerülnek be az aktív zónába.
  • forrai
    #297
    Egy atomreaktor tervezését én azzal kezdeném, hogy minden elemének KÜLÖN biztosítanám valahogyan a szükséges hűtést, pontosabban az egyforma hűtést, ami a legfontosabb.
    Ez pedig sehol sincs így a tudomásom szerint, pedig megoldható.
  • forrai
    #296
    A bizonyiték erre Csernobil. Ott is a szivattyú teljesítmény csökkent a kritikus alá.
    Onnan kezdve nem volt megállás már- a rudak nem működtek.
    Kiváncsi lennék, itt mind működött, mind végig bement? Akkor nem lehetett volna 80 MW maradó hőleadás órák után is.
  • forrai
    #295
    A maradék hő részben a kazetták tömegéből van, ami elég nagy.
    A többi a maghasadásból.
    Ha néhány rúd pld. nem zár tökéletesen, mert elakad. Az pedig akkor van, ha a kazetta mindkét végén fixen megfogott, és valamiért kihajlik.
    Azért hajlik ki, mer ha az injektoros keringetés és az áramlás leáll, akkor a lassú mozgású neutronokkal legjobban felizgatott kazetták mentén intenzívebb áramlás lép fel, míg a többiben visszaáramlás.
    A dt két ilyen szomszédos kazetta között tíz- száz fokokkal is nőhet, illetzve fázisátalakulás következhet be, ami a hőátadást megbolydítja.
    Ha a kazetta fixen megfogott (itt nem biztos, hogy van csőkötegfal), akkor kihajlik, vagy elreped. Ha nincs csőkötegfal, akkor a legkedvezőtlenebb elreped.
    Szivattyú nélkül, vagy kis szivattyú teljesítménynél a mixed forced & free áramlásé a hatalom. Az pedig kegyetlen úr.
    Ellenszenves még a kritériuma is, jellemző formában :
    Re^2/Gr.
    Ha a sebesség csökken, a dt meg nő, szinte köbösen vált áramlási formát, és jaj az áramlás és a hőmérsékletprofilok egyenletességének. Az áramlási instabilitás a maximális dt kialakulását támogatja, és ott megáll.
    Ez pedig- áramlási törvényszerűaég- nem egy helyen találkoztam vele.
    Hogy tréfásat is mondjak, ide tartozik a szifonkötésü radfiátorok esete, amelyek annál inkább nem működnek, minél hidegebb van kinnt, és nagyobb a fűtővíz hőmérséklete.
  • forrai
    #294
    Rájöttem, hogy nem lehet gőzhajtású- nagyon nagy teljesítményű lehet az injektorszivattyú. Vagy tévedtem?
    500MWe~1600 MWgőz. Mennyi az injektált víz aránya? Izgat nagyon ez az injektor, mert több is lehet belőlük, és igen nagyok lehetnek.
  • forrai
    #293
    Megkérdezhetem, hogy a fűtőelem kazetták mindkét végén fixen megfogottak, vagy tágulhatnak?
    És hogy injektoros a keringetés? Az injektorszivattyú áram, vagy gőzhajtású?
    (Először fordul velem elő, hogy egy témában ami engem, és sokakat érdekel, szakértővel beszélhetek. Így kellő tisztelettel fogom ezt tenni. Általában a fórumokon csak a legbátrabb szakértők jelentkeznek. Az indexen pld. egy matematikus volt ilyen. Vallásfilozófiában meg senki)
  • forrai
    #292
    Bocsi, nem legelőször a rudak nyomulnak be a fűtőelemek közé? A rajzon láthatók ilyen, nyilván nem grafit hanem más rudak.
  • forrai
    #291
    Azonnal mélyen megalázkodom, és csak kérdezni merészelek, azt is csak rettegeződve...
    Bevallom, nem terveztem még atomerőművet, de ezt nem is szégyenlem, sem nem dicsekszem vele.

    Mindjárt megkérdezem: jól gondolom, hogy azon a sémán egy gőzzel hajtott vészüzemi turbó tápvízszivattyút látok? Mert annak magától is kéne üzemelnie, a kondenzátor meg léghütésű, vagy medence lehetne, s így keine problem.
  • Molnibalage
    #290
    A BME-s link.

    A bibi az, hogy az valszeg arra vonatkozik, hogy mi történik akkor, ha a hűtés normális megy. Mivel a fűtőelemek egy része kikerült a víz alól nem a tervezett hűtési folyamat játszóhatott le, a hőt semmi nem vitte el. Ergo egy része benne maradt a tartályban. Ez mondjuk a maradék hőt okozó hasadási folyamatot nem befolyásolja, hiszen az magfizikai folyamat végeredménye.
  • justin
    #289
    Nem az tette tönkre a reaktorokat.
    Üzemzavari jelre (ami sok minden lehet, pl. külső betáplálás kiesése)automatikusan elkezdődik a reaktor leállítása (turbina leáll, dízelek indulnak, stb.). Amennyiben nem sikerül a nyomást és a hőmérsékletet csökkenteni különböző üzemzavari rendszerek lépnek be (nagynyomású üzemzavari hűtőrendszer, hidroakkumulátorok, stb.). További lehetőségek is rendelkezésre állnak a reaktor nyomás csökkentésére és a remanens hő elvonásra (pl. térfogatkompenzátor lefúvatás).
    Japánban az volt a baj, hogy a dízelek csak kb. 1 óráig mentek és utána az összes kiesett, tehát semmilyen módon nem tudták a hőt elvinni a reaktorból és a nyomást csökkenteni.
    Visszatérve az előző hozzászóláshoz a remanens hőt tervezési üzemzavarok (design basis accidents) során simán el lehet vinni, illetve a reaktortartálynak és a fűtőelempálcáknak ki kell bírniuk azt a kezdeti szakaszát is a görbének.
    Amúgy én atomerőművek biztonsági elemzésével (valószínűségi és determinisztikus) foglalkozom és termohidraulikai számításokat is végzek.
  • forrai
    #288
    Láttam valahol egy görbét a maradó hőleadásról, mi az első órákban nagyon- nagyon nagy, később esik 1% alá.
    Két részre kell tehát a problémát bontani: egy rövid ideig tartó nagy túlterhelésre, és egy későbbi mérsékeltre, és külön védelmi rendszert kidolgozni rájuk.
    A második fokozat viszonylag könnyen megoldható, sőt, láthatólag megoldott, az elsőre viszont nincs ötletem még. Pedig az tette tönkre a reaktorokat.
  • forrai
    #287
    Valóban , akkor csak kezdődött. De pont, mert az atomerőmű olyan fontos, és társadalmilag vitatott,kellett volna szakértő szemekkel ellenőrizni. És szigorú követelményekkel fellépni, ha pld. nem volt hozzá tápvíz gőzszivattyú, mint az ábrán pedig van.
    Az ugyanis csak a maradó hőleadásra kell, és utólag is felszerelhető, külső elem, és pont akkor működik jól, ha nagy a gőznyomás. Ma már lehetne turbina meghajtású is.
  • forrai
    #286
    Éreztem is- jó arc vagy.
    Az első gázmotoros kiserőművek egyikét terveztem, és azután is sokat. Vagy 25 MW-ot. Ez persze nem nagyerőmű,vagy atomerőmű, de azért rálátni dolgokra, a többit, meg ami épp kell, hozzátanulja az ember.
    Végül, is akik azt tervezik, azok is megtanulták valahogy.
    Hát nézzük együtt ezt a BWR sémát, ami korszerűnek tűnik.



  • forrai
    #285
    Nem kell, persze, nagyon jól tudom én is, hogy vannak optimális határok, amelyek a kockázattal, és mellesleg a kárral, és haszonnal is összemérhetők. "Egy tervezőnek semmi se drága", szokta mondani a vállalkozó nekem, aki elnyerte a megbizást, jól alul kínálva, és utána meg is tervezteti, hogy haszna is legyen. Ha tervezők lennétek, tudnátok.
    Itt nem is erről van szó.
    Mert belinkeltem egy BWR biztonsági kapcsolási sémát.
    http://en.wikipedia.or/wiki/Boiling_Water_Reactor_Safety_Systems
    Valaki nem tudná betenni ezt a képet?
    Ezt is megbeszélhetnénk.
    Hogy ez e a teljes, mi van benne, mi hiányzik, hogy ilyen volt e a mostani is: az szerintem titeket is érdekelhetne.
    Érdekes például az injektoros belső keringetési megoldás, ilyen szivattyúkat, persze kissebbeket én is méreteztem.
    Sőt-van egy jópofa gőzzel hajtott tápvíz(?) szivattyú is, régen a gőzkazánok csak ilyennel működtek. Persze ezer tonnákat nem, de néhányat tizet hiba nélkül szállítanak akkor, ha van gőz, és nincs áram. Itt pedig pont így volt.
    Volt tehát ilyen szivattyújuk is? Ha nem, miért? Hiszen ezt Wattson óta ismerik. Ha volt, nem volt elég?
    Látszanak a kis és nagynyomású maghűtők is. Azok is voltak? Dehát ha azok ha működnek, valahová ki kell dobni a fejlődő gőzt! Ahogy ki is dobták! Nem lehet azt másképpen, hogy ne kelljen kidobni?

  • Molnibalage
    #284
    Egyébként meg majd írj email a japánoknak. Vagy válaszolnak, vagy nem.
  • Molnibalage
    #283
    Termék- és gáztávvezetékek tervezése, szakaszoló állomások, bázistelepek, tartályparkok, szivattyú telepek és egyéb kapcsolódi létesítmények technológiai tervének elkészítése. Kiserőművi hőséma modellezés, erőmű basic tervezés, szakértések egyéb témákban, stb.

    Elég lesz?
  • forrai
    #282
    Szívesen válaszolok, sőt- válaszoltam. (lásd 258).
    Egyébként közöd nincs hozzá.

    Azért elmondhatod, hogy te mit csinálsz. Hisz nekem sincs közöm hozzá.
    Egyébként nem basztatlak, és örülök, hogy beszélgethetünk.

  • remark #281
    Jó kérdés.
  • Molnibalage
    #280
    Ez nem értelmezhezető. Villamos csatlakozást? Csőcskapolatokat? Mi a pék ez?
  • Molnibalage
    #279
    Ne feledjük 1967-ben kezdődött a történet. Hol volt akkor még a "Japán csoda" és mikroelektronika térhódítása? Sehol?
  • remark #278
    Ctrl+f: "milyen szakterületen"+Enter. -> "Gépészmérnök tervező vagyok. Most éppen erőművi csatkakozásokat tervezek."
  • justin
    #277
    Talán azért, mert van egy ésszerű tervezési alap, amit úgy kell megválasztani, hogy egy bizonyos gyakorisággal fellépő eseménnyel szemben védett legyen az erőmű. A mostani erősen tervezésen túli üzemzavar volt. (pénzügyileg is magyarázható, hiszen ha minden biztonsági rendszert megtöbbszöröznek, akkor a költségek nagyon elszállnak). De ezt ugye nem kell magyaráznom egy tervező mérnöknek?
  • Molnibalage
    #276
    Honnan tudjam? Én sem vagyok mindentudó. Viszont kezd elegem lenni a basztatásdból. Arra még mindig nem válaszoltál, hogy milyen szakterületen dolgozol...
  • forrai
    #275
    Azért nem bánnám, ha Molniebalage elmesélné, hogy miért nem telepítettek 40 év alatt a közeli dombon (a fényképen látható is) egy víztárolót, két nagy köcsöggel, amivel a víz a lefolyóba önthető, és magától elmegy az erőműig.
  • forrai
    #274
    Azt irtad, hogy offtopik itt hőszivattyúról írni.
    Ha hőszivattyús hőfejlesztő berendezések vannak, kisebbb a terhelés az atomreaktorokon. De azóta nyitottam hőszivattyú topikot.
    Ezt itthagyom, és jelzem: nem atomenergia ellenes vagyok.
    Hanem az ellen, hogy egy berendezésről annyi bőrt húzzanak le valakik, amennyit már nem lehet.
  • remark #273
    "Mert minden, ami helyettesítheti az atomenergiát, vagy bármely másikat, azzal egyenlő."

    Ezt nem értem. Mire gondolsz?
  • forrai
    #272
    Van hőszivattyú topik? Mindjár megnézem.
  • forrai
    #271
    Engem nem mernek kirámolni, mert négy csillaggal ragyogok (nézd csak meg) és mert a CIFU igazságos!
    Egyébként általában igazad van. Egyben viszont nincs.
    Mert minden, ami helyettesítheti az atomenergiát, vagy bármely másikat, azzal egyenlő.
    Sőt: a tőke is. Ha hallottál a tőke-energia ekvivalencia elvről, ami persze itt offtopik. De ugye jó név?
  • remark #270
    Sunday 13 March 2011 (0800 hrs Tokyo Time)

    Following a high-level meeting called by the lame-duck prime minister, Japanese agencies are no longer releasing independent reports without prior approval from the top. The censorship is being carried out following the imposition of the Article 15 Emergency Law. Official silencing of bad news is a polite way of reassuring the public. According to the chief Cabinet Secretary, reactor heat is being lowered and radiation levels are coming down. The Unit 1 reactor container is not cracked despite the explosion that destroyed its building.

    The explosion did not erupt out of the reactor.

    So what caused the explosion that blasted away the reinforced concrete roof and walls? Silence.

    Yes, there's nothing to worry about if residents just stay indoors, turn off their air-cons and don't breathe deeply. Everyone, go back to sleep.

    ...The mayor of Tsuruga City, home of the trouble-plagued Monju plutonium-breeder reactor in Fukui Prefecture, isn't buying Tokyo's weak explanation about the Fukushima 1 blast...
    ...De persze mit tudhat egy polgármester? Az nem szakember, ugyebár! Vagy mégis? Hisz mibe is "szólt bele"? A kormány által hivatalosan is jóváhagyott közlemények hitelességét kérdőjelezte meg. És ez már politika. És a politikához igenis érthet egy polgármester...

    Offtopik kiegészítés: USA: The White House sent in a team to consult withe US-friendly Naoto Kan government. Instead of dispatching in experts from the Department of Energy, Nuclear Safety Agency and Health Department, President Obamas sent representatives of USAID, which is cover for the CIA.
  • remark #269
    A hőszivattyúkról hallottam én is. És érdekel is a kérdés. De az sem atomenergia.
  • remark #268
    "Nagyon összetett probléma ez szerintem."

    Igen, ezzel úgy gondolom tisztában vagyok. Itt van azonnal az egyik felvetésed, mely önmagában egy nagyon komplex kérdést takar:

    "Mert van egy népesség, és lesz is, ami adott technológiai szinten van, illetve szeretné azt elérni, van aki meg még jobbat."

    Ezt mindenképp végig kellene gondolni, hogy pontosan mire is fordítjuk azt az energiamennyiséget, melyet nem általunk különféle kockázatos módokon előállítani. Ki ad utasítás a kockázatvállalásra, és milyen célból? Ez már nem atomenergetikai, hanem civilizációs kérdés. És mivel tilos a témákat összemosni, így most elhallgatok. (Mint a sajtó.)

    "A fejlődésnek van egy tempója, amin nem csökkenteni, de inkább növelni akarnak."

    Szintén offtopic. Ki határozza meg, hogy mi számít fejlődésnek? Ki határozza meg, hogy mi az elvárt tempója ennek a fejlődésnek? Ki határozza meg, hogy mikor kell csökkenteni és növelni a fejlődés ütemét? A hivatalos válasz az, hogy te meg én. Az én válaszom pedig az, amit az NWO fórumban ki is fejtettem.

    "Egy idő után elkezdi doppingolni magát. Nem látja a veszélyt, növeli az adagot."

    Avagy: kényszerítik, hogy vegye be a doppingot, hisz ha versenyben akar maradni, akkor kötelező megtennie minden tőle telhetőt. Ez a sima munkavállalóra, a munkahelyért versengő versenyzőre is érvényes. Doppingolja magát reggeltől estig. De ez megint offtopik.

    "A sport= tiszteséges."

    A sport hazugság. Ráadásul ez is offtopik.

    "A gazdaság? Hát, nem annyira. Mert ha hagyja, hogy egy 40 éves erőmű egy földrengés és cunami biztos területen működhessen?"

    Az atomenergetika gazdasági vonatkozásait is nagyon gyorsan offtopiknak minősítik, majd meglátod. De azelőtt még leírom, hogy amirõl te írsz, azt hívják profitmaximalizálásnak. A profitmaximalizálás nevű játékot egy különleges, mesterséges játéktáblán játsszák, aminek a neve "korlátolt felelősség rendszere". Tehát minden játékos anélkül kockáztathatja döntő részben mások vagyonát és esetenként életét (lásd. atomenergetika), hogy a következményekért (katasztrófákért) önmaga nem kell vállalja a felelősséget. Nem is tudná vállalni, de amennyit esetleg tudna, még annyit se kell neki, hisz az esetleges szankció (legyen szó politikáról, gazdaságról, vagy akár professzionális munkáról - mérnökiről, orvosiról stb.) töredéke annak, ami kárt okoz az ember.
    Tehát a korlátolt felelősség rendszerének játéktábláján játszott játékban a játékosok arra vannak ösztönözve, hogy kockáztassanak még egy kicsit, és ha balul sül el valami, akkor fogják az egészet a nyuszira. Ha viszont jól sül el valami, akkor zsebre teszik a profitot. Erről szól minden (mainstream) játszma a világban.

    "A fejeken is van "ennivaló"."

    Tudom. Csak az a kérdés, hogy mi van a fejekkel, az MINDENHOL OFFTOPIC, és mindenhonnan kirámolják az embert "provokációért", "offtopic-ért", "trollkodásért". Mert ha valaki azt kezdi el feszegetni, hogy na de mi van a fejekben, akkor azt mindenki személye ellen irányuló támadásnak, és személyes sértésnek veszi. Ez akadályozza meg azt, hogy meghatározzuk a problémák valódi okait.
  • forrai
    #267
    Vegyük például a ma leginteligensebb szervezetet: az emberét. (Ha valaki tud jobbat?).
    Szerintem is jó, inkább lennék ember, mint szunyog, vagy pemetefű-ánizs.
    Nos mennyivel gyorsabb lenne az ember, ha árammal működne?
    Gyorsabb lenne a gazellánál is!
    De nem, az áramot fontosabb célokra hasznosítja. Az idegrendszeri működésre. A többi energiát a környezethez legalkalmasabb módon veszi.
    Kivéve az elektromos ráját, akinek nem jutott kalasnyikov.
    Természetesen ma más a helyzet. De ha lehet hőszivattyúzni hővel is, mégpedig nagyobb primer hatékonysággal, akkor arra miért csak áramot akarunk használni?
    Valahol olvastam (azt hiszem, én irtam), hogy a dinószauruszok is azért halltak ki, mert a farkukat villamos generátorral akarták működtetni, de mindig átütött a nagyfesz.
  • remark #266
    Japan's Earthquake, Hidden Nuclear Catastrophe

    Nature's terrifying power, however we may dread it, is only as great as the human-caused vulnerability of our civilization.
    ...high water wasn't the sole cause of the massive death toll. No, it's buildings that kill - to be specific, badly designed structures
    ...Other threats are built into the vulnerabilities of our critical infrastructure and power systems.

    ...Japan is just better than elsewhere in organizing official cover-ups. The recurrent tendency to deny systemic errors - "in order to avoid public panic" - is rooted in the determination of an entrenched bureaucracy to protect itself rather than in any stated purpose of serving the nation or its people.
    ...Back in 1996 amid a reactor accident in Ibaraki province, the government never admitted that radioactive fallout had drifted over the northeastern suburbs of Tokyo. Our reporters got confirmation from monitoring stations, but the press was under a blanket order not to run any alarming news, the facts be damned.
  • forrai
    #265
    Kedves Remark.
    Nagyon összetett probléma ez szerintem.
    Mert van egy népesség, és lesz is, ami adott technológiai szinten van, illetve szeretné azt elérni, van aki meg még jobbat.
    Kinában szenet égetnek, Japánban ez volt a háttér, ha telerakják napelemmel, talán az se elég.
    A fejlődésnek van egy tempója, amin nem csökkenteni, de inkább növelni akarnak.
    Mint egy távfutó is, szeretne messzebb, gyorsabban futni.
    Egy idő után elkezdi doppingolni magát. Nem látja a veszélyt, növeli az adagot.
    Csakhogy a pálya mentén vannak okosok, aki vizeletmintát vesznek a sörből, és kizárják.
    A sport= tiszteséges.
    A gazdaság? Hát, nem annyira. Mert ha hagyja, hogy egy 40 éves erőmű egy földrengés és cunami biztos területen működhessen?
    Nem biztos tehát, hogy a technológiával van a baj, vagy biztos, hogy nemcsak azzal.
    A fejeken is van "ennivaló".
  • remark #264
    Anti-nuclear campaigner Dr Helen Caldicott says:

    “If both reactors blow then the whole of the Northern Hemisphere may be affected,”

    “Only one reactor blew at Chernobyl and it was only 3 months old, with new cores holding relatively little radiation; these ones have been operating for 40 years and would hold about 30 times more radiation than Chernobyl’s.”

    “But I think the nuclear industry is finished worldwide.”

    “I have said before, unfortunately, the only thing that is capable of stopping this wicked industry is a major catastrophe, and it now looks like this may be it.”
  • remark #263
    Caldicott: Japan may spell end of nuclear industry worldwide

    Then, at 1.50pm today (ami melyik nap is? március 16?) it was reported: “It is clear that radiation has been spewing out into the atmosphere”.

    The UK Telegraph has raised the spectre of a potential “nuclear nightmare” and is calling this the second worst nuclear disaster in history.

    “The Fukushima crisis now rates as a more serious accident than the partial meltdown at Three Mile Island in the US in 1979, and is second only to the 1986 Chernobyl disaster, according to the French nuclear safety authority. After insisting for three days that the situation was under control, Japan urgently appealed to US and UN nuclear experts for technical help on preventing white-hot fuel rods melting.”

    Dr. Michiko Kaku, a theoretical physicist at the City University of New York, yesterday offered a dire worst case scenario.

    “The worst-case scenario is a steam/hydrogen gas explosion which blows the reactor vessels apart, sending uranium dioxide fuel rods and radioactive debris into the air. This might happen if the core is fully exposed for a few hours, which is a distinct possibility. This is what happened at Chernobyl, when such an explosion blew about 25 per cent of the core’s radioactive by-products into the air.”

    (...)

    Confusingly, at 4.14pm, the Financial Times reported that Shan Nair, the nuclear physicist who advised the European Commission on its response to the Chernobyl disaster, as saying that “It’s a bad accident but it’s not a Chernobyl”.

    It seems we have no alternative but to painfully wait and see just how severe this disaster will turn out to be.


    Akkor most nagy a baj, vagy nem nagy? Össze-vissza beszélnek.