Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#480
Az első mondat finoman szólva zavaros. Alapvető befolyásoló tényezők a következők.
A sugárzásos hőterjedés. A levegő - bármily hihetetlen - sugárzás elnyelődő képessége szinte 0. A levegő úgy melegszik fel, hogy a sugárzás a földfelszínt és vízfelszín melegíti és utána hőátadással és hővezetéssel a melegszik fel a levegő. Ezért van az hogy felfele hűl a légkör, mert x óránál tovább nincs energiabevitel a felszínre. A
A levegő rohadt szar hővezető. Napi x óra energiabevitel nem melegítiheti fel adott hőmérsékeleten és magasságon a légkört egy szintnél jobban. Ráadásul a levegő ritkul, ami még tovább rontja a pocsék hővezetést.
A folyadék hiába jó hővezető, nagy a hőkapacitása, ahogy a talajnak is. Először teáht a talajt kell felmelegíteni utána kezdi átad ni a hőt.
A naperőmű ebbe rondít bele, mert oda pupmál fel 90 fokos levegőt, ahol jóval alacsonyabb a levegő hőmérséklet normál állapotban...
Egy kis érdekesség. A hővezetés / sugázás miatt lehetséges az, hogy tiszta reggelen 5-6 fokos levegő hőmérsékleten is az autó szélvédője deres (3 fok táján már simán jeges, ha este hamar hűlt le a levegő. Hogyan? A sugárzásos hőátadás kétirányú. Naplemente után az ég felő néző felületekkel szemben a világűr van, lényegében 0 sugárzásos hőforrással. Mivel az ablak felszín melegebb ezért sugárzás formájában hőt veszít. A sugárzásos hőleadással így az ablak akár 0 fok alá is tud hűlni, a környező álló levegő nem melegíti fel eléggé. Érdekes ugye? :)