Informatika és tudomány

Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
  • [NST]Cifu
    #495
    Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga

    Tévedés. Az Exxon Valdez katasztrófája után még a mai napig nem tért magához az életvilág a Bligh Reef zátonynál, pedig az 20 éve történt, és jelentős erőfeszítések történtek az olajszennyezés felszámolására és az állatvilág újratelepítésére. Még most is folynak a környezeti károk elhárításai, és becslések szerint még több ezer tonnányi kőolajat kell eltávolítani a régióból.

    míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhető idő alatt képes kijavítani.

    Ezt nem teljesen értem. A 100 000 éves felezési idejű radioaktív elemek nagyon-nagyon gyengén sugárzóak, ezért az élettani hatásaik is elhanyagolhatóak. Az erősen sugárzó, igazán káros anyagok viszont néhány napostól néhány tíz éves felezési idővel bírnak. Az, hogy az erős hatású sugárzásnak milyen hosszú távú hatásai vannak, pontosan meghatározni nem lehet. De Hiroshimából és Nagaszakiból kiindulva azért annyira drasztikusnak nem mondanám a dolgot. Mindkét nukleáris bomba ledobásának a helyén élnek emberek. Előfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.

    És el ne feledkezz az igazi kérdésemről: az új, még nem működő technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetősége.

    Már az első nukleáris reaktor idejében ismert volt a lehetséges problémák köre. A fúzió esetén szintén ismerünk minden lehetséges forgatókönyvet. Maga a reakció elégé ismert, és a folyamatát is letesztelték: minden termonukleáris fegyverben ott van második fokozatként a triciumgáz, amelyet az első fokozat gyújt be, és amely a harmadik fokozatban, az U238-ban indítja el a fissziós reakciót.

    A fúziós reakció esetén maga a reakció biztonságos, mivel a reakciótérben csak korlátozott mennyiségű reakcióanyag (D, T, Li6, He3) található. Szemben az atomreaktorokkal, ahol a reaktormagban ott van a teljes üzemanyagkészlet a huzamos működéshez. Szóval ha valami probléma lép fel a reakció közben, akkor az üzemanyag-utánpótlás elvágásával a reakció magától kialszik.

    Továbbá a fúziós reakciótér sajátosságai miatt a plazmát elektromágneses térben sűrítik össze. Ha az elektromágnesek leállnak, a plazma kitágul és lehűl (fizika), emiatt pedig megszakad a reakció.

    Egyszóval magának a fúziós reaktornak a működése biztonságos, e téren nincsenek meglepetések.

    Az egyetlen káros hatás az, hogy létrejönnek szabad neutronok a reakció folyamán, így maga a reaktortest besugározva lesz, vagyis olyan gyengén radioaktív hulladék lesz, mint mint a mostani reaktorok acél kapszulája például.


    Egyébként egy apróságot hozzá tennék: a katasztrófák nem kizárólagosan az ember által létrehozottak. Egy földrengés vagy egy árvíz természeti katasztrófa, és sokszor nagyon-nagy károkat képes okozni, akár komplett szigeteket, élővilágokat tud lenullázni. A rombolás és az építés a természetes körforgás része, tehát ezzel számolni lehet és kell.

    Csak arra kell ügyelni, hogy lehetőleg minimalizáljuk a rombolást vagy kellő mértékben építsünk is a rombolás után.