11580
Europa Universalis III
-
blitzkrieg1 #11260 Ezzel mindenki igy van. Mindig elhatarozom, hogy ezt vegigviszem, de miutan eszreveszem, hogy mar nincs ellensegem, hirtelen unalmas lesz. Tul gyorsan el lehet jutni egy olyan szintre, ahol mar mindenkit lazan le tudsz verni.
Tegnap egyebkent jatszottam a magyarokkal, nem kezdtem gyarmatositasba. Igy meg jobban jartam, mint eddig. 1414-ben jarok, 2 haboruval vazalizaltam 4 valasztofejedelmet es a cseheket is sanyargattam kicsit. Most arra varok, hogy meghaljon a cseh csaszar. Sajna ismet hosszu menet lesz, 10 eves es most kerult hatalomra. Fene enne meg, a multkori jatekomban 1415-ben halt meg az elso csaszar. Ha most is akkor halt volna, mar meglenne a csaszari cim. -
Lysandus #11259 Kr. U. 73-ban Róma hadat üzent. Nagyszerű! Úgyis meg akartam támadni azt a két római szövetségest, aki köztem és a Kárpát medence közé ékelődött. A harc kissé egyenlőtlennek tűnhetett, mert Rómának több mint 300 ezer katonája volt, nekem meg csak 70 000. De nem jött mind a 300 ezer egyszerre! :-)
A rómaiak 15-25 ezres seregekkel jöttek, én pedig a szokásos 14 ezres csapatokat állítottam ellenük. 14 ezer emberrel még egy 25 ezres csapatot is le tudtam verni maximum néhány ezer fős veszteséggel, a 15+os tábornokoknak hála. A háború vége az lett, hogy a magyarok megvetették a lábukat Erdélyben, a Fekete-tenger magyar beltenger lett, és magyarok ellenőrzik a Márvány-tenger mindkét partját, a Boszporuszt és a Dardanellákat.
Közben a szövetségeseim révén a déli határok mentén is volt némi csetepaté, itt a Parthusoktól hoztam el egy-két tartományt.
És az egyik legérdekesebb: Rómával úgy kötöttem békét, hogy 50 ezer aranyat vasaltam be rajta. Ebből megnyitottam az első állandó CoT-om (ez 6000-be kerül a SW-ben), egyenlő jogokkal ruháztam fel minden nemzetiséget (5000 arany és -5 revolt risk). Plusz mindig van miből építeni. Váltottam adminisztratív monarchiára, évi nettó bevételem 730 arany, ha a seregek zsoldja a felén van. Kr. u. 90-et írunk. -
Brave89 #11258 dettó. Nagyon kevés játékot viszek végig, mert addigra én is megunom. Ha eljutok 1750ig, az már siker:D Ált. mindig hamarabb ráunok. Victoriában szoktam eljutni a végére néha, de ott se mindig. Hoi-ban meg sztem még soha:D -
Lysandus #11257 Érdekes, én sose csináltam végig a world conquestet, mert addigra meguntam. Sőt! Ha jól emlékszem, még egyszer sem vittem végig egyik játékomat se... Se EUI-ben, se II-ben, se III-ban... -
Brave89 #11256 Az biztos:) -
blitzkrieg1 #11255 Pedig az a kihivas, hogy a magyarokkal hoditsd meg a vilagot a Hoi-ban is. :) -
Brave89 #11254 BTW hoi-ban sosem voltam az usa-val mert az unalmas. Mindig a németekkel voltam és world conquestre mentem:) De ott ez a lehetőség reális volt, még ha kicsi is volt a valószínűsége (reálisabb, mint a magyarokkal világot hódítani a középkorban). -
Brave89 #11253 Mint mondtam, ízlés kérdése. Ez egy játék. És mint ilyen, lehetőség van benne a játék szabályainak megfelelően bármire. De a valóságban azok a lehetőségek, amik a játékban meg vannak, nem reálisak. Ez nem azt jelenti, hogy most ezért úgy kell játszani, ahogy a valóságban volt. Korábban is írtam, hogy ez ízlés kérdése. De a játék esszenciáját az adja, hogy minél reálisabb, de ha a játékban véghez lehet vinni a world conquestet, akkor vidd véghez, nem mondtam hogy ne tedd.
Itt most két külön dologról beszélünk. -
kozi001 #11252 Viszont pontosan újra lejátszani a történelmet meg nincs értelme és unalmas. Nincs kedvem a brittekkel, spanyolokkal 3-edjére gyarmatosítani ahogy valójában volt!
Abban mi a kihívás?
Ugyanígy Hoi-ban miért kihívás USÁ-val lenyomni a világot...? -
Brave89 #11251 Hát, akkor te jól jártál:) -
Brave89 #11250 Még mindig nem játék = történelemmel. Amit meg lehet csinálni a játékban közel sem biztos hogy a valóságban is meglehetett csinálni. Nem szabad a kettőt összekeverni. A játék egyáltalán nem modellezi le jól a világot, csak a jelen stratégiai játékai közül (és a valaha készült összes közül) ez modellezi a legjobban és ez közel sem ugyan az! De még így is, fényévekre van a valóságtól, de mint mondtam, ez egy játék és egy olyan játék, mely műfajában egyedül álló, de attól még továbbra sem reális, csak próbál közelíteni ahhoz és az egyre újabb kiegészítők,játékok egyre jobban közelednek, de elérni sosem fogják az origót:) -
blitzkrieg1 #11249 Nalam a lengyelek mar az elejen elfoglaltak Moldvat es igy veluk haboruztak, velem nem volt szomszed. Aztan a torokok foglaltak el, de nem tudtak megtartani, mert a Balkanon csak annyi teruletuk maradt, fellazadtak es fuggetlen lett. Ezutan ismet a lengyelek foglaltak el. -
kozi001 #11248 Jó!
Akkor ha a magyarokkal befejezem a világhódítást akkor meg a Ryukyu world conquestet fogom végigcsinálni...
-
Brave89 #11247 Elvileg mindenkit támad 4-5 évente, aki a szomszédja, és Erdély kapcsán a szomszéd, az elején pedig elég erős (legalábbis a magyarokhoz viszonyítva). -
Brave89 #11246 Én amikor utoljára gémeltem úgy emlékszem hogy folyamatosan támadott a golden horde. -
Brave89 #11245 Én nem mondtam hogy nem volt, csak azt hogy azért maradjunk a realitások talaján. Egy közép európai feudeális állam nem kezd gyarmatosításba ahogy egy közép szibériai állam nem fogja feltalálni az atombombát... -
blitzkrieg1 #11244 Nezegettem adatokat, hogy Matyas koraban mennyi volt mas orszagok bevetele:
Magyarorszag bevetelei kb: 750000 forint korul lehettek, ha a hadiadot csak egyszer szedtek be.
Franciaországban XI. Lajos trónralépésekor (1461) az éves bevétel– magyar forintra átszámolva – 1365000, míg halála évében(1483) 3345000 volt.
Velencei köztársaság: 1464. évijövedelme 1020800
Oszmán Birodalom: 1475-ben 1800000.
Sajnos Ausztriarol, Cseh- es Lengyelorszagrol nem talaltam adatokat. Ha esetleg van valakinek, megadhatna.
Persze 1399-ben, amikor a jatek is kezdodik a mindegyik orszagnak kevesebb volt a bevetele, hisz mind kisebb volt, vagyis ezekhez az orszagokhoz viszonyitva a jatekban Magyarorszagnak kb. jol van osszedobva. A baj, hogy a korulottunk levo orszagok vannak feltapolva. Pl. Ausztria, Akvarium es talan meg az olahok is.
Egy zsoldos lovaskatona havi bére 3, egy gyalogosé 2 forint volt akkoriban, ami azt jelenti, hogy 10 000 lovas-ból és 5000 gyalogosból álló „fekete sereg” évi zsoldja 480000 forintra rúgott.
Persze ez csak a zsoldosok. E mellett Matyasnak meg volt kb. 40000 katonaja a nemesi felkelokbol, aminek a fenntartasa nem az o zsebet terhelte.
Szoval a hadseregi szempontbol hazank nagyon le van gyengitve.
Forras -
blitzkrieg1 #11243 A Horda sosem tamadt meg eddig, mindig a lengyelekkel harcolnak.
Ausztriaval szovetseg kell es biztonsagban van az anyaorszag. Szallitoflotta kell csak, az olcso.
En viszont most kezdtem ujat es nem fogok gyarmatositani, sem rabolni az indianoktol. Kivancsi vagyok, igy mire jutok. -
blitzkrieg1 #11242 Nekem nagyon megerte. 4 szallitohajo es 8 lovassereg kellett csak. Ha nem akarsz gyarmatokat, akkor Marokkot nem kell megtamadni. Eleg ha kifejleszted a 7-es trade techet es mehet a felfedezo Portugaliabol (kersz athaladasi jogot).
8 lovassereget atviszel Portugaliaba, miutan felfedezted az indianokat kapsz ra CB-t, megtamadod oket a 8 lovassereggel es siman vered. Elobb a Zapotekokat verd meg, utana menj le delre a szarazfoldon es verd meg az inkakat is. Zapotekoktol egy teruletet el kell foglalni, hogy tudd megjavitani a hajoid es az egysegeket feltolteni.
En kb. 4000 aranyat szedtem ossze egy haboruval ez az akkori evi teljes bevetelem 8-szorosa volt. -
kozi001 #11241 Mellesleg nekem a játék pont azt jelenti h bemutatni h igenis volt potenciál a középkori magyar királyságban és ezt egy ilyen alternatív történelmi sandbox-ban be lehet mutatni. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nem hiába tette Magyarországot európa egyik legnagyobb hatalmávaá!
Egyébként a szőr feláll a hátamon amikor valami román emberke veri magát a paradox fórumon vagy a youtube-on h ezt biztosan magyar írta... -
Brave89 #11240 Itt most földrajzi determinizmusról volt szó, nem pedig a marxi értelemben vett társadalmi determinizmusról. Nem tartom magam deterministának (sem földrajzi sem társadalmi értelemben) de abból a szemszögből nézve, hogy Magyarország miért nem kezdett gyarmatosításba (és miért nem kezdhetett) annak pozícióbeli okai voltak. A földrajz valójában csak lehetőségeket kínál (földrajzi posszibilizmus), de minél alacsonyabb egy civilizáció technológiai és társadalmi indexe, annál nagyobb hatást gyakorol rá a földrajzi környezet.
Az első bekezdés második részét, az Angliával kapcsolatos szöveget meg nem egészen tudom hova tenni most így a beszélgetésen belül,bár gyanítom hogy a determinizmusra írtad, de ott meg sztem alapvetően félre értettél, mert én földrajzi determinizmusról írtam, nem társadalmiról.
Második bekezdésre reagálva: sehol nem írtam azt, hogy Anglia szükségszerűen lett az, ami. Félre érthettél, de én nem tettem erre utalást. Max a leírtak logikájából lehetne azt következtetni, hogy Anglia földrajzi helyzete determinálta a gyarmatosítást(ami valóban igaz is RÉSZBEN), de ahhoz, hogy Anglia világbirodalmat épített NEM csak ennek van köze,hanem számtalan más tényezőnek is. -
Lysandus #11239 Egyébként nem sértésnek szántam, csak elég determinista a szemléleted. A lehetőségek fontosak, de a XVI. században kevesen fogadtak volna a kortársak közül például arra, hogy Anglia építi fel a legnagyobb gyarmatbirodalmat a világon. Még csak gazdag országnak sem számított akkoriban. Utólag meg könnyű okosnak lenni. :-) Persze ez inkább a történészeknek szólt.
Az meg, hogy Anglia szükségszerűen lett az, ami, butaság. Mítosz. Számos szerencsés fordulatra volt szükség hozzá. Persze minden nemzetnek megvannak a maga mítoszai, amit féltve őriznek. Ő dolguk. -
Lysandus #11238 Megéri. Nagyon sok pénzt hoznak a gyarmatok. És még csak el sem kell foglalni Marokkót. Szövetség a portugálokkal, például.
Elfoglalod az őslakosokat és megtéríted őket. És máris magyarok lesznek. :-) -
Brave89 #11237 Elhatároztam, hogy (ha egyszer végére érek ennek a szaros ppt-nek:P) kipróbálom amit írtál kíváncsiságból:) Nem fogok gyarmatosítani, csak lerabolom a közép-amerikai államokat. Kíváncsi leszek megéri e és megtérülnek-e a befektetett költségek:)
Különben míg ezt megléped, nem tépnek szét a szomszédos államok (példának okáért az arany horda)? Biztos sok forrást elvon a flotta építés meg a háborúzás nyugaton (bár lehet hogy picsa gyenge Marokkó, bár az elején nincsenek akkora különbségek technológiában kelet és nyugat közt, szal épp lehet erős egy M.O-hoz képest a játékban, majd meglássuk:)). -
Brave89 #11236 ?:D Ezt miből gondolod? Ha az érvelésem logikai részét marxista szempontúnak gondoltad, az miben nyilvánult meg?
Ha pedig sértésnek szántad - ami a megfogalmazás módjából sejthető- én nem személyeskedtem veled, szóval kölcsönösen elvárom ezt tőled is. Nem baj, ha le marxistázol, de akkor indokold is meg. Én nem tartom magam annak, révén hogy szerintem sok dologban nem volt igaza Marxnak és sok dologban nem értek vele egyet. Viszont meg termékenyítőleg hatott a kor gondolkodóira, fontos problémákat feszegetett(amikre a megoldási javaslatai voltak hibásak) és új perspektívát adott a történet és gazdaságtudománynak.
A lényeg általában egy ország előnyhöz jutása egy másik ország kihasználása volt. Lehetett ez piac, nyersanyag,rabszolga, arany vagy szimplán jól mutatott a térképen, tök mind1. De a különböző korok lehetőségeinek és indíttatásainak összekeverése, továbbra is anakronizmus. Ez olyan mintha a mai gazdasági helyzetet a középkorral próbálnánk magyarázni és fordítva. Nem lehet, értelmezhetetlen. -
Lysandus #11235 A lényeg mindig a nyersanyag és a piacszerzésen volt, és ez ma is így van. Nincs itt semmiféle anakronizmus. A később befutó államoknak meg az volt a baja, hogy a többiek lenyúlták a jobb helyeket.
Te egyébként ugye marxista vagy? Nincs ezzel semmi gond, csak tisztázzuk. -
Brave89 #11234 Pl.: A spanyol szempontok jórészt az arany szerzésre (a kor gazdasági okaiból eredően, ugyan is hiányvolt az akkori értékközvetítő szerepét betöltő aranyból Európában).
Az angolokat és franciákat jórészt a kapitalista szemléletű gyarmatosítás (főleg az angolokat) jellemezte, amikor már nem az adott terület "kirablása" volt a fő cél, hanem azt hasznosítani oly módon, hogy profitot termeljen (főleg mezőgazdaság és nyersanyag termelés).
Később (és ugyan akkor párhuzamosan is) egyre jobban előtérbe került a kereskedelmi szempont, tehát a lerakatok létesítése(hangsúlyozom, ez mindig is létezett, már az ókorban is, itt most az arányokról van szó), a kulcs pozíciók megszerzése (pl hollandoknál fokföld vagy a Kínai gyarmatvárosok, koncessziós háborúk stb.).
A 19. században pedig volt ehhez egyfajta ideológiai töltet, presztízs szempont is volt a minél nagyobb terület, valamint az ipari forradalomnak köszönhetően drasztikusan megnőttek a nyersanyag igények és ezek kielégítése is fontos szerepet játszott.
Minél előrébb haladt a gyarmatosítás, a "később befutó" államoknál annál inkább presztízs kérdés volt a gyarmatok szerzése,mivel ez a nagyhatalmi státusz fokmérője is volt (németek, olaszok).
A gyarmatok függetlenné válása után megjelenő jelenség, az úgynevezett "neokolonializmus" pedig a függetlenedő gyarmatok gazdasági érdekszférába történő bevonása, illetve megtartása.
Ez csak egy kisebb szösszenet, melyet most így hirtelen összeírtam, de ez egy nagyon nagy vonalú összefoglalás, de ebből is látszik, hogy hülyeség a gyarmatosításról "úgy általánosságában" beszélni. Illetve lehet, de nem abban a formában ahogyan teszitek. Az anakronizmus más történelmi témájú beszélgetésekben is hiba, nem csak itt. Vannak persze alapsajátosságai a gyarmatosításnak, mint jelenségnek (különben nem lenne fogalom) mint pl: egy terület kihasználása, előnytelen cserearány kialakítása és ezáltal kizsákmányoló szempontból alá-fölé rendeltség kialakítása 2 terület között stb. -
Lysandus #11233 Hogy érted, hogy más szempontok? Mondjál már néhányat! -
Brave89 #11232 Pont erről van szó, hogy nem arról beszélünk.
A gyarmatosítás meg "csak úgy általában" nem releváns. Mások voltak a szempontok a technológia, a társadalom, a gazdaság mind a 19. században mind a korábbi gyarmatosításokkor. De igazából kb a 16. században is más szempontok uralkodtak, mint a 17. században, vagy a 18.-ban és stb. Ezért teljesen értelmetlenek az ilyen összehasonlítások.
-
Lysandus #11231 Nem, én a gyarmatosításról beszélek, általában! De ha már a XIX. századról beszélünk: a németek is kerestek a gyarmatokon. Mint ahogy Belgium is nagyon sokat köszönhetett Kongónak. -
Brave89 #11230 te 1919-ről beszélsz én pedig a 16-18. századról. A kettő pedig egyáltalán nem ugyan az. Ne anakronizáljunk kérem szépen! -
Lysandus #11229 Ja, és az állandó harcoknak köszönhetően folyamatosan tudok jó hadvezéreket képezni, jelenleg három van, és 15-ösnél egyik semo rosszabb. -
Lysandus #11228 Újat kezdtem very hardon. Először a szarmaták estek áldozatul. Ők a legnagyobb probléma az elején, mert ők is 9,9 land/naval techhel kezdenek, mint a magyarok. No meg a Kangju, csak hát vele megint szövetséget kötöttem kezdettől. Mondjuk ők keletre terjeszkednek, én meg nyugatra, tehát az érdekek nem ütköznek.
A szarmatákkal szerencsém volt, mert amikor megtámadtam őket Róma is nekik esett. Így szépen elfoglaltam az egészet. Az inflációt egy kicsit el kellett engednem, hogy a 20 ezres seregem fenn tudjam tartani. Inkább infláció, mint kölcsön, mert a kamatok sokkal többet visznek el. Volt egy 14 ezres seregem (12 ezer lovas, és 2 ezer gyalogos) és még hatezer lovas egy másik hadtestbe szervezve a betörő kisebb hordák ellen. Az uralkodóból tábornok lett, és mivel kettes siege volt, elég jól tudtam haladni a foglalásokkal. Így nagyon hamar annyi lett a bevételem, hogy vissza tudtam venni az inflációt, megállt két százalékon. (Még szerencse, hogy a játékban a pénzromlás nem kumulálódik, mint a valóságban, mert akkor évi 2 százalék 100 év alatt már nagyon durva lenne.) Plusz a második seregem is felfejlesztettem 14 ezresre.
Utána az alánok jöttek. Illetve őket "felszabadítottam", mert eredetileg szövetségben voltam velük. Amikor Pontus megtámadta őket be is léptem a háborúba, de a szarmaták miatt csapatokat nem tudtam küldeni. De megbosszultam őket! :-) Pontust és a vele szövetséges Trebizodot is elfoglaltam.
Következtek a Proto Finnek. Őket nem feltétlen akartam elfoglalni, de teljesen megbízhatatlan szövetségeseknek bizonyultak. Pontus ellen sem jöttek, és ráadásul kitiltottak a CoT-jukból. Utóbbit kegyesen feloldották később, örültem is neki, amíg rá nem jöttem, hogy közben megszűnt ez a CoT.
A Proto Finnek birodalomba történő integrálása után következtek a Morvák. Majd a gótok. Mivel pár morva terület csak a gótokon keresztül lehetett elérni. Meg még valami kisebb germán nép, akik valahol Gdansk (Danzig) környékén laktak és szövetségben voltak a gótokkal.
Itt tartok most, Kr. u. 70-ben járunk, és nagyon érik a konfliktus Rómával. A Kárpát medencébe ugyanis a Dákokat rakták a Steppe Wolf készítői, ezt a szentségtörést pedig nem lehet annyiban hagyni! :-) Már közel a Vereckei hágó, de addig még át kell "utazni" néhány népen, akik viszont római érdekszférában vannak.
Egyébként a káni államforma teljesen jó, feldobta a gép a kaganátust is, de az bukta, ugyanis ott bejöhet az incapable ruler módosító.
Ezen kívül szerintem teljesen véletlenszerűen dobálja a national decision-ket. Most például a távol-keleti tech groupot még nem kínálta fel, viszont az adminisztratív monarchiát már igen. Még egy kicsit foglalgatok, aztán váltok.
Jó lenne vallást is váltani, mert pillanatnyilag 0 misszionáriusom van évente. Csak nem tudom, mire váltsak, még korán van. A legitimacy-hoz viszont kellenének a királyi házasságok, mert még közepes legitimacynál is csökken az elfoglalt területek népessége. Királyi házasság pedig azonos vallású népekkel lehetséges.
Összességében a helyzet nem rossz, van egy csomó katonám, pénzem, és manpowerem. :-) -
Lysandus #11227 A német gyarmatokat nem azért nyúlta le Anglia, Franciaország, meg a többiek, mert "gazdaságilag-társadalmilag nem voltak megfelelőek". :-))) De ugyanez igaz azokra a francia, holland gyarmatokra, amelyeket az angolok nyúltak le. :-) -
kozi001 #11226 Utána nem nagyon tud megfogni semmilyen szövetség.
A reformok ugyan eltűnnek, de bizonyos reform (rebirth of rome)szerintem meg is marad. (ezt csak otthon tudom megnézi tutira :) )
Gazdag területek és megkapod az olasz és más államok manufakturáit is.
Igen a név sajnos eltűnik. Az a baj ha nem egyesítesz akkor kapsz 40-50 vazallus államot ami 10 évvel számolva 400-500 év mindet annektálni.
Persze ha nem világhódítást játszol hanem valamilyen más célod van akkor lehet találni ellenérvet. :) -
blitzkrieg1 #11225 Egyebkent jo HRE-t egyesiteni? En kicsit viszakozok. Jobban szeretek Magyarorszaggal jatszani. -
kozi001 #11224 Én egyébként most a HRE-vel vacakolok. Azon töprengek h inkább várjak-e a protestáns terjedésig 1500-ig a reformokkal?
Mivel utána olyan egyszerűen lehet Imperial Authority-t szerezni az áttérítésekkel. Előtte meg nehezebb! -
Balfars #11223 HI!
Köszönöm a válaszokat. :)
A 26mb-s mentést nem a játék nem nyitotta meg, hanem pl a word, v wordpad. Nem tudom, h miért. -
kozi001 #11222 Értem. Esetleg kisebb hajókat kell csinálni vagy csak szállító hajókat. -
blitzkrieg1 #11221 Lejjebb vittem a fenntartast, megis brutalisan nagy volt.
Az indianokat tenyleg megeri kifosztani, csak elfoglalni nem nagyon, mert minden tartomanyhoz kell egy nagy hajo, Magyarorszagnak meg nagyon kicsi a naval force limitje. Szoval ugy eri meg, hogy elfoglalod az orszagot es a bekeert cserebe csak penzt kersz, nem tartomanyokat. Ehhez nem kell csak vagy 6 szallitohajo.
De nekem most tenyleg nagyon megjott a kedvem egy valosaghubb jatekhoz. Nem fogok menni Amerikaba, tulsagosan megkonnyiti a jatekot, ha onnan hazahozok vagy 5000 aranyat mar 1440-ben.