Europa Universalis III
-
Brave89 #11234 Pl.: A spanyol szempontok jórészt az arany szerzésre (a kor gazdasági okaiból eredően, ugyan is hiányvolt az akkori értékközvetítő szerepét betöltő aranyból Európában).
Az angolokat és franciákat jórészt a kapitalista szemléletű gyarmatosítás (főleg az angolokat) jellemezte, amikor már nem az adott terület "kirablása" volt a fő cél, hanem azt hasznosítani oly módon, hogy profitot termeljen (főleg mezőgazdaság és nyersanyag termelés).
Később (és ugyan akkor párhuzamosan is) egyre jobban előtérbe került a kereskedelmi szempont, tehát a lerakatok létesítése(hangsúlyozom, ez mindig is létezett, már az ókorban is, itt most az arányokról van szó), a kulcs pozíciók megszerzése (pl hollandoknál fokföld vagy a Kínai gyarmatvárosok, koncessziós háborúk stb.).
A 19. században pedig volt ehhez egyfajta ideológiai töltet, presztízs szempont is volt a minél nagyobb terület, valamint az ipari forradalomnak köszönhetően drasztikusan megnőttek a nyersanyag igények és ezek kielégítése is fontos szerepet játszott.
Minél előrébb haladt a gyarmatosítás, a "később befutó" államoknál annál inkább presztízs kérdés volt a gyarmatok szerzése,mivel ez a nagyhatalmi státusz fokmérője is volt (németek, olaszok).
A gyarmatok függetlenné válása után megjelenő jelenség, az úgynevezett "neokolonializmus" pedig a függetlenedő gyarmatok gazdasági érdekszférába történő bevonása, illetve megtartása.
Ez csak egy kisebb szösszenet, melyet most így hirtelen összeírtam, de ez egy nagyon nagy vonalú összefoglalás, de ebből is látszik, hogy hülyeség a gyarmatosításról "úgy általánosságában" beszélni. Illetve lehet, de nem abban a formában ahogyan teszitek. Az anakronizmus más történelmi témájú beszélgetésekben is hiba, nem csak itt. Vannak persze alapsajátosságai a gyarmatosításnak, mint jelenségnek (különben nem lenne fogalom) mint pl: egy terület kihasználása, előnytelen cserearány kialakítása és ezáltal kizsákmányoló szempontból alá-fölé rendeltség kialakítása 2 terület között stb.