Europa Universalis 3

Hali!

Szerintem az 5.2 patch a ludas. A SW-nek is vannak különbözõ változatai, tudtommal az 1.16 a legutóbbi, de ez a július 22-i 5.1-es patchcsel megy. Nézd meg valahol, hogy a te SW-dnek melyik EU III kell.

told fel a kapcsolataidat a pápával 100 fölé, utána le tudod szedni a debuffot.

Dehogy toltok. Eros vagyok, huseges szovetsegesem Ausztria, Lengyelorszag es Bajororszag akik minden haboruban kovettek es van 6 vazallusom is. Senki nem mer megtamadni, csak Napolyt nem akarnam elvesziteni a kiatkozas miatt. Na de vegulis mindegy, ugyis csak 3 tartomanya van, nem tul eros orszag, ha elveszitem, majd megszerzem kesobb.

Elég baj. Elõzõ játékomban engem is kiátkoztak. Fõleg ilyen korán amikor még kevesebb a pénz. Én biztos vissza tölteném.

A kiralyom 10 eves, szoval meg sokaig nem fog meghalni. Ha pedig meghal es meg mindig ki van atkozva, akkor elveszitem a personal uniont.
Ezert kellene valahogy elerjem, hogy visszavonjak a kiatkozast.
Vallast nem valthatok, 1414-ben vagyok.

Ezt bevágom, de nincs kedvem lefordítani:

1) When your monarch dies, there's a good chance (but not a guarantee) that you will stop being excommunicated.
2) When a new pope is elected, there's a small chance that you will stop being excommunicated.
3) You may ask for dispensation; this is a random event that will fire for the Curia Controller that will give them the option to lift the excommunication of your state. You need to be on decent terms with the Papal States and the Curia Controller, and the lower your reputation, the more likely this is to work.
4) If you become Curia Controller, you will have your excommunication lifted quite quickly.
5) If you do the pope a favor (such as giving up a province to him in an event, capturing Rome in a crusade, or defeating the antipope) you will have your excommunication lifted quite quickly.
6) If you convert to Protestant or Reformed, excommunication will cease to matter.

http://forum.paradoxplaza.com/forum/showthread.php?399171-Excommunicated-now-what

Meg kell halnia az uralkodódnak! Nem tudok jobbat. Vagy ha te vagy a kúria támogatója akkor meg tudod szüntetni, de az a -100 mallusz miatt szinte lehetetlen!

Valamennyire jóban kell lenni a pápai állammal Asszem 100? felett nem tud kiátkozni, de nem tudom megerõsíteni! Nálam mindig 190-200 a kardinálisok miatt.
Vagy át kell térni katolikusról akkor sem tud kiátkozni asszem.
http://www.paradoxian.org/eu3wiki/Excommunicate

Csak egy dolog. Ha a HRE-ben vagy és úgy csinálod a perszonáluniót, akkor örökléskor rögtön core-t is kapsz!

Csehországos játékomat végre befejeztem 😄 HRE-t nem egyesítettem, csak mindenkit vazallussá tettem. Az elejéna britek nagyon benyomultak Európába, de aztán kivertük õket, gyarmataim pedig Amerikában vannak mérsékelt számban.

Hali
Szeretnek jatszani a steppe wolf moddal, rendesen betol a jatek de mikor kivalasztom az orszagot es ranyomom hogy play a betoltesnel mikor kiirja azt hogy adapting history akkor osszeomlik a jatek.
Toroltem a cache mapot 5.2 patch is rajta van

Tegnap evgre nekem is osszejott egy personal unio. Eddig egyszer sem sikerult. Napolytol orokoltem meg a tront.
Viszont a hulye litvan kiraly kiatkozott, annak ellenere, hogy en is hadban voltam a csehekkel, akik oket epp ostromoltak. Szoval el fogom vesziteni Napolyt, ha meghal a kiralyom. Bar meg csak 10 eves, ha megeli a 60 evet, akkor bekebelezhetem oket.
Mit lehet tenni azert, hogy visszavonjak a kiatkozast?

Megalapitottam az elso COT-ot is. Velencevel leronottam a viszonyom es alapitottam egyet Pesten. Megugrott rogton a jovedelmem ennek hala.

Az elején még amúgy sincs annyi évi kém/arany sztem.

A végefelé, amikor nagyobb a bevétel el lehetne árasztani "patriot"-okkal és a csehek még lehet csatlakoznának a magyarokhoz, de ilyen korán csak várni lehet az újabb választásra ha fiatal a császár!

Kémekkel kellene megoldani az ilyen helyzeteket. Kár, hogy nincs ilyen lehetõség a játékban. Mert a valóságban volt pár gyanús eset! :-)

Az elozo jatekomban is ezt remeltem, egy csomo haborut inditottam ellene, de a gaz kiraly nem halt meg egy csataban sem. Vagyis ha jol emlekszem, nem is vett reszt bennuk. Nagyon feltette az eletet.
De egyebkent is szinte folyamatosan harcol mas orszagok ellen megsem hal meg a csatakban.

HRE tag ellen nincs CB-éd? Mert akkor van rá esély, hogy hadba lép magától. És úgyis tábornokot csinál a királyból, tehát nagyobb az esély, hogy az Úr magához szólítja bûnös lelkét...

Igen sajnos csak várni lehet és közben mást csinálni.

Viszont ha sokat háborúzol vele néha elõfordul h generálist csinál a császárból és van esély rá h meghal csatában.
De ennek kicsi az esélye. Persze lehet h épp olyan pillanatban megint, amikor csak mondjuk 2-en szavaznak rád...

Meg meglatom mit teszek, de szerintem varni fogok. Legalabb 3 haborut kellene meg vivjak ellene, hogy kisebb legyen az orszag es vazalizalhato legyen. A viszont sok stabilitasvesztessel jar, mert nincs CB-m ellene. Lehet, hogy inkabb kivarok. A 4 vazallus megvan, mar ugyis 100%, hogy en kapom a csaszari cimet.

Nem feltétlen adja ár, de egy vazallus nem lehet császár és ilyenkor triggerelõdik egy HRE választás!
+1 vazallus meg jól jön a szavazásnál.

Persze magyarokkal azért ez nehezebb gondolom és ha közben ha sok infamy-t szerzel, akkor rosz pillanatban jön a választás és tipikusan az osztrák sógor röhög a markába.

Ha Bohemia vazallus, akkor atadja a csaszarsagot?

Nem tudtam vazallussa tenni, mert allandoan ker teruleteket masoktol. Az elso haboruban felszabaditottam 2 tartomanyt, ahogy lejart a beke, ismet tamadtam, de neki mar 5-el tobb tartomanya volt.
Inkabb megvarom, amig meghal a csaszar, addig csokkentem az imfamym, mert elegge felment a vazalizalasok altal.

Az jó ha már most megvannak a vazallusok! 😊

Kéne vmi "trigger HRE election" kém küldetés. 😊 Amúgy meg kb 3 háború amíg vazallussá teszi az ember Bohémiát!

Hoi-t gyakran megunom a végére bár ennek ellenére azért elég sokáig viszem. EU3-at még nem játszottam annyit egyelõre bírom a végét is. 😊

Ezzel mindenki igy van. Mindig elhatarozom, hogy ezt vegigviszem, de miutan eszreveszem, hogy mar nincs ellensegem, hirtelen unalmas lesz. Tul gyorsan el lehet jutni egy olyan szintre, ahol mar mindenkit lazan le tudsz verni.

Tegnap egyebkent jatszottam a magyarokkal, nem kezdtem gyarmatositasba. Igy meg jobban jartam, mint eddig. 1414-ben jarok, 2 haboruval vazalizaltam 4 valasztofejedelmet es a cseheket is sanyargattam kicsit. Most arra varok, hogy meghaljon a cseh csaszar. Sajna ismet hosszu menet lesz, 10 eves es most kerult hatalomra. Fene enne meg, a multkori jatekomban 1415-ben halt meg az elso csaszar. Ha most is akkor halt volna, mar meglenne a csaszari cim.

Kr. U. 73-ban Róma hadat üzent. Nagyszerû! Úgyis meg akartam támadni azt a két római szövetségest, aki köztem és a Kárpát medence közé ékelõdött. A harc kissé egyenlõtlennek tûnhetett, mert Rómának több mint 300 ezer katonája volt, nekem meg csak 70 000. De nem jött mind a 300 ezer egyszerre! :-)

A rómaiak 15-25 ezres seregekkel jöttek, én pedig a szokásos 14 ezres csapatokat állítottam ellenük. 14 ezer emberrel még egy 25 ezres csapatot is le tudtam verni maximum néhány ezer fõs veszteséggel, a 15+os tábornokoknak hála. A háború vége az lett, hogy a magyarok megvetették a lábukat Erdélyben, a Fekete-tenger magyar beltenger lett, és magyarok ellenõrzik a Márvány-tenger mindkét partját, a Boszporuszt és a Dardanellákat.

Közben a szövetségeseim révén a déli határok mentén is volt némi csetepaté, itt a Parthusoktól hoztam el egy-két tartományt.

És az egyik legérdekesebb: Rómával úgy kötöttem békét, hogy 50 ezer aranyat vasaltam be rajta. Ebbõl megnyitottam az elsõ állandó CoT-om (ez 6000-be kerül a SW-ben), egyenlõ jogokkal ruháztam fel minden nemzetiséget (5000 arany és -5 revolt risk). Plusz mindig van mibõl építeni. Váltottam adminisztratív monarchiára, évi nettó bevételem 730 arany, ha a seregek zsoldja a felén van. Kr. u. 90-et írunk.

dettó. Nagyon kevés játékot viszek végig, mert addigra én is megunom. Ha eljutok 1750ig, az már siker😄 Ált. mindig hamarabb ráunok. Victoriában szoktam eljutni a végére néha, de ott se mindig. Hoi-ban meg sztem még soha😄

Érdekes, én sose csináltam végig a world conquestet, mert addigra meguntam. Sõt! Ha jól emlékszem, még egyszer sem vittem végig egyik játékomat se... Se EUI-ben, se II-ben, se III-ban...

Az biztos😊

Pedig az a kihivas, hogy a magyarokkal hoditsd meg a vilagot a Hoi-ban is. 😊

BTW hoi-ban sosem voltam az usa-val mert az unalmas. Mindig a németekkel voltam és world conquestre mentem😊 De ott ez a lehetõség reális volt, még ha kicsi is volt a valószínûsége (reálisabb, mint a magyarokkal világot hódítani a középkorban).

Mint mondtam, ízlés kérdése. Ez egy játék. És mint ilyen, lehetõség van benne a játék szabályainak megfelelõen bármire. De a valóságban azok a lehetõségek, amik a játékban meg vannak, nem reálisak. Ez nem azt jelenti, hogy most ezért úgy kell játszani, ahogy a valóságban volt. Korábban is írtam, hogy ez ízlés kérdése. De a játék esszenciáját az adja, hogy minél reálisabb, de ha a játékban véghez lehet vinni a world conquestet, akkor vidd véghez, nem mondtam hogy ne tedd.
Itt most két külön dologról beszélünk.

Viszont pontosan újra lejátszani a történelmet meg nincs értelme és unalmas. Nincs kedvem a brittekkel, spanyolokkal 3-edjére gyarmatosítani ahogy valójában volt!
Abban mi a kihívás?
Ugyanígy Hoi-ban miért kihívás USÁ-val lenyomni a világot...?

Hát, akkor te jól jártál😊

Még mindig nem játék = történelemmel. Amit meg lehet csinálni a játékban közel sem biztos hogy a valóságban is meglehetett csinálni. Nem szabad a kettõt összekeverni. A játék egyáltalán nem modellezi le jól a világot, csak a jelen stratégiai játékai közül (és a valaha készült összes közül) ez modellezi a legjobban és ez közel sem ugyan az! De még így is, fényévekre van a valóságtól, de mint mondtam, ez egy játék és egy olyan játék, mely mûfajában egyedül álló, de attól még továbbra sem reális, csak próbál közelíteni ahhoz és az egyre újabb kiegészítõk,játékok egyre jobban közelednek, de elérni sosem fogják az origót😊

Nalam a lengyelek mar az elejen elfoglaltak Moldvat es igy veluk haboruztak, velem nem volt szomszed. Aztan a torokok foglaltak el, de nem tudtak megtartani, mert a Balkanon csak annyi teruletuk maradt, fellazadtak es fuggetlen lett. Ezutan ismet a lengyelek foglaltak el.

Jó!
Akkor ha a magyarokkal befejezem a világhódítást akkor meg a Ryukyu world conquestet fogom végigcsinálni... <#eljen>

Elvileg mindenkit támad 4-5 évente, aki a szomszédja, és Erdély kapcsán a szomszéd, az elején pedig elég erõs (legalábbis a magyarokhoz viszonyítva).

Én amikor utoljára gémeltem úgy emlékszem hogy folyamatosan támadott a golden horde.

Én nem mondtam hogy nem volt, csak azt hogy azért maradjunk a realitások talaján. Egy közép európai feudeális állam nem kezd gyarmatosításba ahogy egy közép szibériai állam nem fogja feltalálni az atombombát...

Nezegettem adatokat, hogy Matyas koraban mennyi volt mas orszagok bevetele:

Magyarorszag bevetelei kb: 750000 forint korul lehettek, ha a hadiadot csak egyszer szedtek be.
Franciaországban XI. Lajos trónralépésekor (1461) az éves bevétel– magyar forintra átszámolva – 1365000, míg halála évében(1483) 3345000 volt.
Velencei köztársaság: 1464. évijövedelme 1020800
Oszmán Birodalom: 1475-ben 1800000.
Sajnos Ausztriarol, Cseh- es Lengyelorszagrol nem talaltam adatokat. Ha esetleg van valakinek, megadhatna.

Persze 1399-ben, amikor a jatek is kezdodik a mindegyik orszagnak kevesebb volt a bevetele, hisz mind kisebb volt, vagyis ezekhez az orszagokhoz viszonyitva a jatekban Magyarorszagnak kb. jol van osszedobva. A baj, hogy a korulottunk levo orszagok vannak feltapolva. Pl. Ausztria, Akvarium es talan meg az olahok is.

Egy zsoldos lovaskatona havi bére 3, egy gyalogosé 2 forint volt akkoriban, ami azt jelenti, hogy 10 000 lovas-ból és 5000 gyalogosból álló „fekete sereg” évi zsoldja 480000 forintra rúgott.
Persze ez csak a zsoldosok. E mellett Matyasnak meg volt kb. 40000 katonaja a nemesi felkelokbol, aminek a fenntartasa nem az o zsebet terhelte.
Szoval a hadseregi szempontbol hazank nagyon le van gyengitve.

Forras

A Horda sosem tamadt meg eddig, mindig a lengyelekkel harcolnak.
Ausztriaval szovetseg kell es biztonsagban van az anyaorszag. Szallitoflotta kell csak, az olcso.
En viszont most kezdtem ujat es nem fogok gyarmatositani, sem rabolni az indianoktol. Kivancsi vagyok, igy mire jutok.

Nekem nagyon megerte. 4 szallitohajo es 8 lovassereg kellett csak. Ha nem akarsz gyarmatokat, akkor Marokkot nem kell megtamadni. Eleg ha kifejleszted a 7-es trade techet es mehet a felfedezo Portugaliabol (kersz athaladasi jogot).
8 lovassereget atviszel Portugaliaba, miutan felfedezted az indianokat kapsz ra CB-t, megtamadod oket a 8 lovassereggel es siman vered. Elobb a Zapotekokat verd meg, utana menj le delre a szarazfoldon es verd meg az inkakat is. Zapotekoktol egy teruletet el kell foglalni, hogy tudd megjavitani a hajoid es az egysegeket feltolteni.
En kb. 4000 aranyat szedtem ossze egy haboruval ez az akkori evi teljes bevetelem 8-szorosa volt.

Mellesleg nekem a játék pont azt jelenti h bemutatni h igenis volt potenciál a középkori magyar királyságban és ezt egy ilyen alternatív történelmi sandbox-ban be lehet mutatni. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nem hiába tette Magyarországot európa egyik legnagyobb hatalmávaá!

Egyébként a szõr feláll a hátamon amikor valami román emberke veri magát a paradox fórumon vagy a youtube-on h ezt biztosan magyar írta...

Itt most földrajzi determinizmusról volt szó, nem pedig a marxi értelemben vett társadalmi determinizmusról. Nem tartom magam deterministának (sem földrajzi sem társadalmi értelemben) de abból a szemszögbõl nézve, hogy Magyarország miért nem kezdett gyarmatosításba (és miért nem kezdhetett) annak pozícióbeli okai voltak. A földrajz valójában csak lehetõségeket kínál (földrajzi posszibilizmus), de minél alacsonyabb egy civilizáció technológiai és társadalmi indexe, annál nagyobb hatást gyakorol rá a földrajzi környezet.

Az elsõ bekezdés második részét, az Angliával kapcsolatos szöveget meg nem egészen tudom hova tenni most így a beszélgetésen belül,bár gyanítom hogy a determinizmusra írtad, de ott meg sztem alapvetõen félre értettél, mert én földrajzi determinizmusról írtam, nem társadalmiról.

Második bekezdésre reagálva: sehol nem írtam azt, hogy Anglia szükségszerûen lett az, ami. Félre érthettél, de én nem tettem erre utalást. Max a leírtak logikájából lehetne azt következtetni, hogy Anglia földrajzi helyzete determinálta a gyarmatosítást(ami valóban igaz is RÉSZBEN), de ahhoz, hogy Anglia világbirodalmat épített NEM csak ennek van köze,hanem számtalan más tényezõnek is.

Egyébként nem sértésnek szántam, csak elég determinista a szemléleted. A lehetõségek fontosak, de a XVI. században kevesen fogadtak volna a kortársak közül például arra, hogy Anglia építi fel a legnagyobb gyarmatbirodalmat a világon. Még csak gazdag országnak sem számított akkoriban. Utólag meg könnyû okosnak lenni. :-) Persze ez inkább a történészeknek szólt.

Az meg, hogy Anglia szükségszerûen lett az, ami, butaság. Mítosz. Számos szerencsés fordulatra volt szükség hozzá. Persze minden nemzetnek megvannak a maga mítoszai, amit féltve õriznek. Õ dolguk.

Megéri. Nagyon sok pénzt hoznak a gyarmatok. És még csak el sem kell foglalni Marokkót. Szövetség a portugálokkal, például.

Elfoglalod az õslakosokat és megtéríted õket. És máris magyarok lesznek. :-)

Elhatároztam, hogy (ha egyszer végére érek ennek a szaros ppt-nek😛) kipróbálom amit írtál kíváncsiságból😊 Nem fogok gyarmatosítani, csak lerabolom a közép-amerikai államokat. Kíváncsi leszek megéri e és megtérülnek-e a befektetett költségek😊

Különben míg ezt megléped, nem tépnek szét a szomszédos államok (példának okáért az arany horda)? Biztos sok forrást elvon a flotta építés meg a háborúzás nyugaton (bár lehet hogy picsa gyenge Marokkó, bár az elején nincsenek akkora különbségek technológiában kelet és nyugat közt, szal épp lehet erõs egy M.O-hoz képest a játékban, majd meglássuk😊).

?😄 Ezt mibõl gondolod? Ha az érvelésem logikai részét marxista szempontúnak gondoltad, az miben nyilvánult meg?
Ha pedig sértésnek szántad - ami a megfogalmazás módjából sejthetõ- én nem személyeskedtem veled, szóval kölcsönösen elvárom ezt tõled is. Nem baj, ha le marxistázol, de akkor indokold is meg. Én nem tartom magam annak, révén hogy szerintem sok dologban nem volt igaza Marxnak és sok dologban nem értek vele egyet. Viszont meg termékenyítõleg hatott a kor gondolkodóira, fontos problémákat feszegetett(amikre a megoldási javaslatai voltak hibásak) és új perspektívát adott a történet és gazdaságtudománynak.

A lényeg általában egy ország elõnyhöz jutása egy másik ország kihasználása volt. Lehetett ez piac, nyersanyag,rabszolga, arany vagy szimplán jól mutatott a térképen, tök mind1. De a különbözõ korok lehetõségeinek és indíttatásainak összekeverése, továbbra is anakronizmus. Ez olyan mintha a mai gazdasági helyzetet a középkorral próbálnánk magyarázni és fordítva. Nem lehet, értelmezhetetlen.

A lényeg mindig a nyersanyag és a piacszerzésen volt, és ez ma is így van. Nincs itt semmiféle anakronizmus. A késõbb befutó államoknak meg az volt a baja, hogy a többiek lenyúlták a jobb helyeket.

Te egyébként ugye marxista vagy? Nincs ezzel semmi gond, csak tisztázzuk.

Pl.: A spanyol szempontok jórészt az arany szerzésre (a kor gazdasági okaiból eredõen, ugyan is hiányvolt az akkori értékközvetítõ szerepét betöltõ aranyból Európában).
Az angolokat és franciákat jórészt a kapitalista szemléletû gyarmatosítás (fõleg az angolokat) jellemezte, amikor már nem az adott terület "kirablása" volt a fõ cél, hanem azt hasznosítani oly módon, hogy profitot termeljen (fõleg mezõgazdaság és nyersanyag termelés).
Késõbb (és ugyan akkor párhuzamosan is) egyre jobban elõtérbe került a kereskedelmi szempont, tehát a lerakatok létesítése(hangsúlyozom, ez mindig is létezett, már az ókorban is, itt most az arányokról van szó), a kulcs pozíciók megszerzése (pl hollandoknál fokföld vagy a Kínai gyarmatvárosok, koncessziós háborúk stb.).
A 19. században pedig volt ehhez egyfajta ideológiai töltet, presztízs szempont is volt a minél nagyobb terület, valamint az ipari forradalomnak köszönhetõen drasztikusan megnõttek a nyersanyag igények és ezek kielégítése is fontos szerepet játszott.
Minél elõrébb haladt a gyarmatosítás, a "késõbb befutó" államoknál annál inkább presztízs kérdés volt a gyarmatok szerzése,mivel ez a nagyhatalmi státusz fokmérõje is volt (németek, olaszok).
A gyarmatok függetlenné válása után megjelenõ jelenség, az úgynevezett "neokolonializmus" pedig a függetlenedõ gyarmatok gazdasági érdekszférába történõ bevonása, illetve megtartása.

Ez csak egy kisebb szösszenet, melyet most így hirtelen összeírtam, de ez egy nagyon nagy vonalú összefoglalás, de ebbõl is látszik, hogy hülyeség a gyarmatosításról "úgy általánosságában" beszélni. Illetve lehet, de nem abban a formában ahogyan teszitek. Az anakronizmus más történelmi témájú beszélgetésekben is hiba, nem csak itt. Vannak persze alapsajátosságai a gyarmatosításnak, mint jelenségnek (különben nem lenne fogalom) mint pl: egy terület kihasználása, elõnytelen cserearány kialakítása és ezáltal kizsákmányoló szempontból alá-fölé rendeltség kialakítása 2 terület között stb.

Hogy érted, hogy más szempontok? Mondjál már néhányat!

Pont errõl van szó, hogy nem arról beszélünk.
A gyarmatosítás meg "csak úgy általában" nem releváns. Mások voltak a szempontok a technológia, a társadalom, a gazdaság mind a 19. században mind a korábbi gyarmatosításokkor. De igazából kb a 16. században is más szempontok uralkodtak, mint a 17. században, vagy a 18.-ban és stb. Ezért teljesen értelmetlenek az ilyen összehasonlítások.

Nem, én a gyarmatosításról beszélek, általában! De ha már a XIX. századról beszélünk: a németek is kerestek a gyarmatokon. Mint ahogy Belgium is nagyon sokat köszönhetett Kongónak.