3993
Fizika 2006
-
#1986
Még egy dolog: Sok helyen leírják, hogy elektromos készülékek elromlottak a hatására. Nem ez lenne a leglényegesebb, azt kellene felsorolni, hogy hogyan. Mi romlott el bennük és mi okozhatta. Azért ehhez bőven sok a jelenlegi fizikai és műszaki tudás, nem? Hamár azt nem tudjuk, hogy milyehatása lehet megközelítőleg ki lehetne sakkozni, ha ezt is megvizsgálnák és le is írnák. Kiégtek, vagy olyan eomlás, mintha zárlatosak lettek volna, elolvadt bármi, vagy mitől? Ha egy irányból nem jutunk előrébb közelítsük meg ellenkező irányból, hátha hoz eredményt. Sztem. Nem tudom, hogy nem volt róla infójuk, vagy nem tartották annyira fontosnak, vagy miért nem lehet ilyesmiket is olvasni a beszámolókban, pedig ahhoz, hogy a hatásait megértsük lényeges apróságok lennének. -
polarka #1985 Te tényleg ennyire sötét vagy a matekhoz? xD
"sin(ω(t+Δt))-sin(ωt) = sin(ωΔt)"
Ez nagyon csúnya volt.
Nézzük általános esetre:
f(x+Δx)-f(x) szerinted = f(Δx)-szel
nézzük 1 egyszerű, nem hosszadalmas ellenpéldát:
legyen f(x)=x^2, ekkor:
(x+Δx)^2-x^2=x^2+2xΔx+Δx^2-x^2=2xΔx+Δx^2, ami ≠ Δx^2
Ha pedig még mindig nem érted, akkor legalább számolni tudnál:
sin(45+1)-sin(45)≠sin(1)
Az átlag sebesség vs pillanatnyinál meg a fogalmazásodból kitűnik, h még mindig nem érted teljesen a deriválás fogalmát. Nem "végtelenül picinyről" szól (az csak didaktikai egyszerűsítésből fakad), hanem tetszőlegesen megközelítheted a Δt=0-t, vagyis tetszőlegesen pontosan meghatározhatod Δt=0-beli értéket ha akarnád. A pontosságot pedig Δt=0 eltérésre vizsgálva látjuk, h mi lesz az ottani érték. Persze feltéve, h a test valóban azon (absztrakt) matematikai fv. szerint mozog. -
#1984
És ahhoz mit szólsz, hogy külön elemezve is megvizsgálni a dolgokat, meg komplexen is feltéve a kérdést, hogy eredhetett-e pár hónapon belüli eseménysorozat, furcsa események sorozata egy dologtól. Lefedi-e az összes eseményt egy bizonyos elenség és hatásai (teszem azt elektromos, elektromágneses hatásai). Lehet, hogy olyan véletlenek sorozatáról van szó, amik bár egy helyen rövid időn belül történtek, de miel lefedi, lehet ez az oka is az eseményeknek. Mindenesetre elég szokatlan ennyi véletlen egy rakáson olyan helyen, ahol gv is volt, meg villám is okozott bajokat később.
Jó, oké nem soroltam fel, hogy elátkozott hely is lehet, sajna én nem hiszek az ilyesmikben.:( -
Albertus #1983 Szia! :)
"Megjegyzés az elemzéses módszeredre: az élet bonyolultabb annál, minthogy mindent elemenként megvizsgálva, ahogy javasoltad megérthetnénk."
Másként pedig nem lehet.
Egely György tanár urat a google segítségével elérheted, ha valóban akarod.
-
#1982
Nem azonnal, de akkor, amikor még előforduló jelenség volt próbáltam felvenni a kapcsoatot olyan szervezettel, amely parának nevezett jelenségekkel foglalkozik. Sajnos nem kaptam választ. De mint írtam már megszűnt.
Megjegyzés az elemzéses módszeredre: az élet bonyolultabb annál, minthogy mindent elemenként megvizsgálva, ahogy javasoltad megérthetnénk. Lehet, hogy a fizika és kémia terén működik, hogy így elemezzünk egy anyagot, de az életben nem minden megérthető ezt az utat követve.
Egyszerű példa: lányom odajön hozzám, közli, hogy anya, nem lehetne megváltoztatnom a vezetéknevem, hogy a te vezetéknevedet használhassam, ne apámét? Mondhatjuk, hogy véletlenül pont volt egy ilyen ötlete a gyereknek és nem kell vele foglalkozni. CSAKHOGY, ha tudjuk azt az előzményt, hogy előtte nem sokkal műtötték a koponyában levő cisztáját és az apja annyit sem tett, hogy megkérdezze hogy van, akkor már nem véletlennek tűnik, hanem feltesszük neki a kérdést: Csalódtál benne? A "véletlen" kérdést feltevő gyerek pedig közli: Igen.
Az életben nem mindig működhet a vizsgáljuk meg elemenként módszer. Én is így próbáltam elős, aztán rájöttem, hogy csak kuszább lesz tőle minden és tényleg nem vezet ilyen esetben sehova.
Természetesen lehet az is véletlen, hogy két állat is pont ugyanazon a helyen (cirka 40*40cm-es területről van szó) múljon ki, ráadásul úgy, hogy a varjú miután rászállt a faágra pár másodpercen belül fejjel előre lebucskázott, a hátára esett és mindaddig, amíg el nem pusztult nem mozdult. Olyan szinten nem reagált sem arra, hogy odamegyek hozzá, sem arra, hogy "megbökdösöm", majd erősebben még egyszer, hogy még a lábujjai sem mozdultak. A kutya ugyanígy nem reagált külső ingerekre. Lehet véletlen. De az már elgondolkodtató, hogy ez pont az a hely, ahonnan előtte, meg utána is rövid ideig a föld felett keletkező és pár méteres távolságban eltűnő halvány gv-k voltak láthatóak. Az első eset után én sem találtam furcsának a dolgot. Az azonban önmagában kicsit furcsa volt, hogy egy madár nem próbál menekülni előlem, nem mozdul és akárhogy nézegettem utána semmilyen külsérelmi nyomot nem találtam rajta. Lehet túlkombinálom, de a második eset után az jutott eszembe, hogy lehet-e összefüggés a hely és a furcsa kómás állapotuk, esetlegesen az elpusztulásuk között. Nem biztos, de lehetséges.
Jó, tudom, tudom: pont mindkettő pont ott kapott végelgyengülést, vagy halála előtt alvási paralízis miatt nem tudott mozdulni még erőteljes fizikális hatásra sem, vagy "elefánttemető elmélet"...A véletlenen kívül nekem azért hadd maradon valószínűbb az, hogy olyan esetlegesen elektromos hatás érte őket ott, ami ilyen "kómás" állapotot okozott.
Sokkal igazibb indoklásnak tűnik a véletlen mellett, mint sok más. És még a jelenlegi fizikai és élő szervezetre vonatkozó ismereteknek sem mond ellent.
Egely munkásságát nem ismerem.
-
Albertus #1981 Ha nálatok ilyen gyakori a gv előfordulás, akkor miért nem jelezted ezt Egely György tanár úrnak? Úgy tudom, hogy Ő nagyon érdeklődik a gv kialakulására alkalmas környezetek irányt. -
Albertus #1980 Polarka!
Hibátlanul levezetni nem tudsz, és olvasni sem:
"Polarka!
Minden szinuszos amplitúdó változást a körmozgásból vezetünk le.
A különbségek az időfüggésekben vannak. "
A levezetésedben pedig a számláló:
sin(ω(t+Δt))-sin(ωt) = sin(ωΔt)
azaz
. sin(ωΔt)
. v= lim ----------- = Δy/Δt
. Δt ->0 Δt
![]()
Egyébként pedig kiemelted, hogy azért nem jó mert átlag.. Nos, mindig átlag, még a pontbeli sebesség is, csupán végtelenül kicsit (v=Δy/Δt -nél) Δy útszakasz és az ehhez tartozó végtelenül kicsiny Δt időszakasz hányadosa azaz a végtelen kicsiny Δt időszakaszhoz tartozó átlagsebesség.
Amit pedig látnod kellett volna az az, hogy az állandó ω szögsebesség esetén v=Δy/Δt határértéke nem azonos a v=f(t,Δy)/Δt határértékével.
Az első az egyenletes körmozgás, a második a változó szögsebességű körmozgás esetén érvényes.
-
polarka #1979 jut eszembe, egy ω-t lehagytam az eredmény cos-a elől -
polarka #1978 "Minden szinuszos amplitúdó változást a körmozgásból vezetünk le."
Ti lehet. Mások meg az e^(ix) ismeretével megoldják a mozgásegyenletet. -
polarka #1977 mivel lusta vagyok rajzolni: 5. és 6. oldal
a levezetésnél csupán a merőleges szárú szögek szabályosságát kell ismerni
"elmozdulás=út=(y2-y1) és ezzel Yv=(y2-y1)/t sebesség van."
ezzel "csak" annyi a baj, h ez még csak átlagsebesség, de a pillanatnyira vagyunk kíváncsiak, azaz:
![]()
ahol 1→2. sor az addíciós tétellel való átírással,
a 2→3. sor egyszerűsítéssel, ugyanis cos(ωΔt)→1,
a végeredmény pedig a sin(x)/x→1 azonosságot felhasználva kapható ■ -
#1976
A másik gond az, hogy nemigen tudjuk komplexen milyen feltételek szükségesek a kialakulásához. Még nálunk a házon belül sem volt mindenhol. Érdekesnek tartom, hogy ahol a kazán van pl. sosem. Ez a fürdőszoba. A legalapvetőbb különbség (nekem ez jutott eszembe) a fürdő és más helyek közt a levegő páratartalma valszeg, na meg nálunk spec a hőmérséklet. A leg melegebb hely a házban. A konyhában sem volt, ahol szintén melegebb és párásabb szokott lenni a levegő a főzés egyebek miatt. Nem tudhatom ez számít-e, de ezt tapasztaltam(tuk). A legsőűrűbben abban a helyiségben bukkantak fel, ahol az első volt, de azok már áttetszőek és kékes fényűek voltak ill. a közvetlen mellette levő két helyiségben. Az a poén, hogy a fürdő is közvetlen mellette van, de ott mégsem.És egy régi felvetésre a válasz: nem azokban a helyiségekben tartózkodom, tartózkodunk az éjjeli órákon kívül a legtöbbet. Nálunk akkor egyértelműen az ebédlőnek is kinevezett konyha volt a fő élettér. (leckeírás, főzés, vasalás...stb) Az elektromos készülékek meg bár nem mentek tönkre begabalyodtak néha. Így kapcsolódtak, úgy kapcsolódtak, úgy tűnt elromlottak, majd maguktól megjavultak.
Lehetségesnek tartom, hogy azok a bizonyos optimális feltételek, ill. közel optimálisak itt meg voltak, azért "szeretek itt lenni":) -
#1975
Máshol már beszámoltam róla (ha jól emlékszem villámokkal akartak gömbvillámot létrehozi topicban próbáltam nagyjából összegezni), hogy nem egy volt. Egy gv, utólagos kisülés majd hónapokon át tartó jelenségsorozat. Érdekes volt, hogy kinn főleg viharos idő előtt lehetett látni (bár az is benne van a pakliban, hogy csak akkor vettük észre, noha amikor az ember kimegy a mellékhelyiségbe áthalad azon az előszobán, ahonnan jól látható az a hey az udvaron ahol sűrűn előfordult) Szal elég gyakran nézelődtúnk arrafele.
Vannak olyan tapasztalataim, amik teljesen megegyeznek mások álltal leírt tapasztalatokkal. Valahol később erről is olvastam, hogy ahol egy felbukkan bizonyos időn belül van esély arra, hogy több is megjelenik. Azt már saját tapasztalatból teszem hozzá, hogy a későbbiek "gyengébbek". Sztem okozott olyan hatást, ami lassan múlt, főleg mivel gyakorlatilag hónapokig meg-meg jelent.
A fémekkel kapcsolatban meg: a fémrács szerkezetét, vezetőképességét valamint polarizálhatóságát asszem nemigen kell ecsetelnem itt. Ezekkel a dolgokkal valszeg jobban tisztába vagytok, mint én. Szerintem a fémek ilyen tulajdonságai a kulcs a gv-nél is. Ill az, hogy pl. az élő szervezet is mutat polaritást. Az ember szervezetében lezajló elektromos folyamatokatis valszeg ismeritek.
Arra meg, hogy miért "matatónak" nevezik, hisz falak nagyobb tárgyak mentén közlekedik álltalában sztem a tömegvonzás a kulcs. Sztem van tömege, így bizonyos erők ugyanúgy hatnak rá, mint más tömeggel rendelkező dologra, de változó ez is, ahogy az erőssége. -
Albertus #1974 A gv keletkezési helyén a gv megjelenése előtt is után is olyan feltételek vannak amik lehetővé tették a gv kialakulását.
Ahová pedig bejutott a gv. ott a hatás csak addig tartott amíg a töltések eloszlottak.
Így hetekkel, esetleg évekkel később már csak legfeljebb a megrongált berendezések jelenségei vannak-lehetnek jelen.
A gv. nem okoz a szoba anyagában olyan változást ami fennmaradhatna..
-
#1973
"Az utólagos rész, már erősen vitatható."
Milyen utólagos rész?
-
Albertus #1972 Nem csak a "látható áram" tud ölni, hanem a rovarcsapdák tapasztalata alapján a térerősség okozta mikro útvonalakon folyó, de nagyon nagy áramok is ölhetnek. Ezek általában nem okoznak külsérelmi nyomokat.
Az utólagos rész, már erősen vitatható.
-
#1971
"A fürdőszoba zárt üvegablakán át "belibegő" gv a kádban robbant, és a fél öntöttvas kád leolvadt, szabályosan elfolyt.
Az egyik áramszolgáltatónál a zárt trafóházban felrobban egy gv. Minden fém elfolyt..
Ugyanakkor több esetben a lakószobában "felrobbanó" gv csak az elektromos berendezéseket tette használhatatlanná-javíthatatlanná, a bent lévőknek a "csoda folytán" nem esett baja."
Sztem ez leginkább annyit jelent, hogy ugyanúgy mint más természeti jelenségeké a gv erőssége és így hatásai is különbözőek lehetnek. A semmilyen hatástól a romboláson át az utólagos jelenségeket is okozóig. Az nem tűnik furcsának, nagyon is illik a természeti jelenségekre.
-
#1970
A gv után rajtam nem volt égésnyom. Az "utólagos földből felfele irányuló kisülés" után viszont a másik lábamon igen kb. 2 év múlva egyre halványodva eltűnt.
A gv-vel kapcsolatos más beszámolók alapján, amiket azóta olvastam ez nem tűnik furcsának. Zömében arról szólnak, hogy ahol gv-t láttak és állat vagy ember meghalt tőle nem találtak sem külsérelmi nyomot, sem szervi elváltozást. (Bár arról nem szól a fáma, hogyan vizsgálták meg őket.Ez is igaz.) Magyar nyelven, könyvekben is viszonylag kevés leírás található.
-
Albertus #1969 Zárt helyen?
A fürdőszoba zárt üvegablakán át "belibegő" gv a kádban robbant, és a fél öntöttvas kád leolvadt, szabályosan elfolyt.
Az egyik áramszolgáltatónál a zárt trafóházban felrobban egy gv. Minden fém elfolyt..
Ugyanakkor több esetben a lakószobában "felrobbanó" gv csak az elektromos berendezéseket tette használhatatlanná-javíthatatlanná, a bent lévőknek a "csoda folytán" nem esett baja.
(Nem rajtuk folyt át az áram.)
Erre a fizikai magyarázat a skin- azaz a bőrhatás. A nagy sebességű áramerősség változás úgy viselkedik mint a nagyfrekvenciás áram:
Azaz kiszorul a vezető felületére.
Ezzel nem folyik át az élő szervezeteken sem, csak rossz esetben a bőrüket égeti meg, de pl. szív leállást nem okoz.
A villámcsapások esetében már nincs ekkora áram változási sebesség, így a bőr égés mellett légzés és szív leállást is okozhat.
-
#1968
Olvastam róla. Arról is, hogy állítólag a fehér színűben van a legtöbb felhalmozódott energia..stb. A fehér villámhoz hasonlították.
Pont ezért voltam kiakadva, hisz ha eltalálja az embert, az nagyon is hasonló következményekkel járhat, mint egy villámcsapás (csak hasonló), amely okozhat olyasmiket, amiket tapasztaltam szervezetileg és bár jópár embernél évekbe telt átmenetileg. Hagyjuk.
Ezek alapján lehetséges, hogy ahogyan leírtam a gv-re is hatással van a Collins-erő (ha jól írom)? Zárt térben ekkora (mekkora is?) "robbanás", szétszóródás milyen hatásokat okozhat? Lehet hatással fémekre, amik viszonylag könnyen polarzálódnak? Okozhat elektroms zavarokat átmenetileg? Én azt tapasztaltam, hogy igen, megeshet, de mi a tudományos álláspont? Élő szervezetet nem kérdezem azzal sajna hellyel közzel tisztában vagyok. -
Albertus #1967 Na jó, látom, ittál és még nem hatott eléggé.
Akkor talán ihatnál még többet! -
#1966
![]()
-
Albertus #1965 Kedves (?)qetuol!
Te aki az élő fába is belekötsz, miért nem fordítod az energiáidat értelmes dologra?
Mondjuk igyál kicsit többet, az úgy is jobban meglátszik rajtad, mint az okítások hatása! -
#1964
atyaúristen... minél jobban magyarázod, annál nagyobb baromságokat hordasz össze. már ott problémáid vannad, hogyan mozog egy matematikai inga. -
Albertus #1963 Szia! Nagyon szívesen!
Nos, a legerjesztődés. Ha úgy szemléled a folyamatot, hogy nem veszed figyelembe a sok, egymás mellett létező hatást, mint például a rács "rugalmasságát", akkor nyilván a rács deformálódására fordított energia "eltűnése" is meglepő lehet.
-
Albertus #1962 Oké, misztifikálás..
A "gv"-t megfigyelve, sikerült néhány mérést is elvégezni.
Az elektronáramlás a gömb felszínén zajlik, frekvenciája a képződő e.m. hullámoknak a mikrohullám tartományba esik.
A gömb metszete a kör, és mint ahogy azt az elektromágnesesség ismereteink alapján tudjuk, a köríven haladó töltés mágneses mezőjében egy azonos fajú töltés ugyanezen körívű mozgást akkor végez, ha elegendően nagy a térerősség.
Mert ekkor a töltések közötti taszító erő és az általuk keltett mágneses térerősség eredőjeként zárt körívet,
gömbi felszínen pedig zárt gömbfelszínt futnak be a töltések.
Azaz ha elő lehet állítani olyan "elektron-plazmát" amelyik teljesíti az egyensúlyi feltételeket, akkor mind addig fennmarad az így képződött gömb, amíg a töltés szóródással, a lehűléssel, stb. elszivárgó energia után még marad annyi energia a gömbben, ami az egyensúlyt fenntartja.
A gömb felhasadásakor, a "spontán" azaz a környezetében lévő hatások eredőjeként robbanás szerű "villámlással járó" - helyesebben villámlás szerű jelenséggel is megtörténhet a felhalmozódott energia eloszlása.
Természetes ha ezekkel nem vagyunk tisztában, akkor jöhetnek az inkább hiedelem mint tudományosan ismert tények alapján történő magyarázatok.
És máris misztikum lett egy egyszerű fizikai jelenség együttesből.
-
NorBear #1961 Albertus és polarka köszönöm!
Azért így is sikerült elkövetnem egy súlyosabb elvi hibát.Amikor Albertus egyik hozzászólásában, a lézerek kapcsán megemlítette a láncreakció fogalmát.Én kis naiv azt hittem hogy egy felgerjesztett atommal már az egész közeg többi atomját is fel lehet gerjeszteni
Nagyon az U235-ös maghasadása során keletkező láncreakcióból akartam kiindulni...hát igen nem volt túl jó ötlet a részemről.Pedig a lézerek jegyzetben is nagy betűkkel feltüntetve szerepel az alábbi fogalom POPULÁCIÓ INVERZIÓ!
A populáció inverzió kapcsán lenne még egy kérdésem.A három nívós lézerek kapcsán a jegyzet ezt írja:
"A molekulát W' állapotba gerjesztjük,-ahonnan az SUGÁRZÁS nélküli legerjesztődéssel- az Wm állapotba jut.A lézerátmenet az, amelynek során a molekula Wm-ből W0-ba jut."
Szép és jó de ha a W'-ből Wm állapotba jut valami féle energiának fel kellene szabadulnia (semmi sem vész el csak átalakul).Mit ért sugárzás nélküli legerjesztődésen? Netán spontán emissziót? Ott ugyan is nincs szükség a legerjesztésnél sugárzásra.Vagy úgy érti hogy az átmenet nem jár sugárzással?
Vagy én értelmezem rosszul a jegyzetet vagy a jegyzet ezen pontja egy picit félreérthető. -
Albertus #1960 Bocs, de én nem "ti" vagyok.
Ami pedig a jelenség "utóhatásait" illeti, nagyon könnyen megeshet, hogy ezen nem utóhatások, hanem az a hatásegyüttes, amely eleve lehetővé tette magát a jelenséget.
-
#1959
De könyörgöm miért misztifikálás, ha egy természeti jelenség utóhatásairól beszélek? Ráadásul nem csak én, hanem más "állítólagosan megbízhatatlan szemtanúk" is. On pack. Mit neveztek ti misztifikálásnak? Akkor kezdjük azzal, hogy mit jelent szerinted a misztifikálás szó? -
Albertus #1958 A szubjektív véleményünket nehéz önmagunknak felülbírálnunk.
Alapvetően minden hit alapja ugyanez a "nehézség".
Amit nem látunk közvetlenül, (mint például a talaj vezetőképességét, potenciálját, törésvonalakat, relatív magasságát, stb.) azt a következményeken át képesek lehetünk megérteni.
Ez nem kiragadás, de nem is szabad olyat misztifikálni, amiről pontosan tudhatjuk a fizikai okot.
-
#1957
Tökéletes igazad van. Az eseményekre különálló eseményként szemlélve az adott hely sajátosságait figyelmen kívül hagyva, egy eseménysorozatból kiragadva flottul meg lehet magyarázni. Ha ezen szeleteket külön nézzük és figyelmen kívül hagyjuk, hogy előtte, utána mi történt, mi az adott helyen a normális állapot, akkor ez egyértelműen működő taktika.
Ha az adott hely sok éves előző és utólagos "normál állapotát" is figyelembe vesszük és időrendbe sorba rakjuk az eseményeket, akkor már más képet kapunk. A valóságot szemléljük, vagy a valóság kiragadott szeleteit külön-külön? Egyéni döntés kérdése. Ott volt hibás a dolog, hogy külön-külön próbálták megmagyarázni az eseményeket és nem vették figyelembe azt, hogy esemény sorozatról volt szó, sem azt, hogy az adott helyen milyenek voltak előtte és utána a körülmények. Komplexen szemlélve másképp fest a dolog és míg külön szemlélve az eseményeket különböző magarázatokkal szolgáltak (huzat, stb.) egységesen szemlélve a dolgot leszűkül a kör, mi az, ami az összeset folyamatában megmagyarázza, sőt azt is, hogy fokozatosan múló állapotról volt szó.
Abban az időben a kutyák is majd meg voltak bolondulva a környéken, annyit nyüszítettek, hogy a gazdáik már csak tehetetlenül üvölteni tudtak velük.(A tudomány is megfigyelte, hogy természeti katasztrófák helyszínéhez közel az állatok viselkedése megváltozik) Gyakorlatilag majdnem mindent leírtam, ami leírható voltaz eseménysorozattal kapcsolatban és az időrend is fontos, nem értem miért erőltetjük ezt a külön magyarázzuk meg a dolgot szemléletet. Ez nem visz közelebb senkit a megoldáshoz, csak távolabb.
Mellesleg pont az az időszak volt addigi életem egyik legboldogabb szakasza.
Abban viszont igazad van, ha így gondoltad, hogy átmenetileg érzékenyebb lettem utána, amelyet szerintem a gv-nak köszönhetek. Viharok előtti szúrásérzetek...stb. (bár szerintem ennek több köze volt a levegő elektromosságához, mint az én pszichés állapotomhoz, vagy figyelmességemhez) -
Albertus #1956 Kedves NorBear!
"Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat."
Elismerem félreérthető.
Nos, az első felgerjesztés során a gerjesztő foton energiája nagyobb vagy egyenlő mint a legerjesztő foton energiája. Így korrekt.
A "duplázódás"-t arra értettem, hogy a legerjesztéskor kapott két foton teljesen azonos tulajdonságokkal bír.
Való igaz, a a kiindulási foton darabszámokat nézzük, akkor két fotonból kaptunk két fotont, azaz nem történt darabszám változás.
Ha viszont úgy nézzük, hogy két, egymástól akár teljesen eltérő jellemzőjű foton helyett kapunk két teljesen azonos jellemzésűt,
a legerjesztést végző foton "megduplázásával" akkor ilyen értelemben kevésbé félreérthető.
-
Albertus #1955 Egyébként pedig a "gv" körébe sok, olyan jelenséget sorolnak, ami csak rokon, mert elektromossággal kapcsolatos, de nem "gv".
-
Albertus #1954 Nézd!
Azt megértem, hogy ha messziről az akaratoddal mozgat tárgyakat, akkor arra nincs hivatalos magyarázat.
De az égő cserék gyakoriságára mindig van. A leggyakoribb az életmód megváltozásával a kapcsolási szám korai elérése, a másik sorozatból származó égők sokkal kisebb kapcsolási számú változataira való áttérés,
és a fázisfeszültség szabványtól eltérő értéke.
Egyik helyen az egyszerű műszerekkel mérve állandóan azt előírt effektív feszültséget lehetett mérni.
Az oszcilloszkópos méréssel kiderült, hogy a szomszédban folyamatosan üzemelő nagyfrekvenciás hegesztőgép miatt a csúcsfeszültség kétszeres értéke mellett volt az effektív szabványos.
A szomszéd nem volt hajlandó kijavíttatni a gépét, így nem maradt más lehetőség, mint a zavarszűrők beépítése.
Azóta nem mennek tönkre az elektromos eszközök.
-
#1953
Egy dologban legalább egyezik a spontán reakció fizikustól és laikustól, ha meglát egy gv-t: döbbenet és áhitat - jé, mi ez? van ilyen? gyönyörű! Lenne rá egy fogadásom, hogy amikor meglátta "földbe gyökerezett a lába" és mozdulatlanul figyelte...
:)
Sovány vigasz.
Azért lenne pár kérdésem: milyen színű volt maga a gv? Mozgott-e a levegőben a forgómozgáson kívül, vagy előtte, vagy utána?...stb. Lehet, hogy nem olvastam el elég alaposan (ami ugye megbocsájtható egy magamfajta figyelmetlen nőnek:)) de hasonló infókat nem találtam a szövegben, annak ellenére sem, hogy tudományos helyen megjelent cikkről van szó. Vagy csak velem szembeni elvárás VOLT, hogy mindent aprólékos részletességgel és bizonyíthatóan, na meg reprodukálhatóan, különben nem tekintjük tudományosan értékelhetőnek a leírást még elméletileg sem? -
#1952
"Hívj egy szakembert és az összes csavart "szorítsa meg"! Azzal megszűnnek ezek a hangok.."
Írtam, hogy megszűntek. Egyre ritkábban fordultak elő, majd teljesen megszűntek.
"A "gv" és a megjelenés között lehet ilyen kapcsolat, ha a "gv" előtt kevésbé voltál érzékeny a környezeti jelenségekre, azaz ott voltak, de nem figyeltél fel rájuk."
Nem figyeltem fel rá, hogy kb. 10szer olyan sűrűn kell izzót vennem, mint előtte, és a közelmúltban? Nahát, micsoda figyelmetlen nőszemély vagyok....Ne már!!!!
-
Albertus #1951 Előbb az elektromos hálózatotokban hallható sercegésekről.
A vezetékek anyagát a kötéseknél átjáró áram felmelegíti, ezzel a diszlokációk vándorlási sebessége megnövekszik és mintegy "elfolyik" a szilárd anyag a csavarok szorítása elöl.
Az így keletkező szabad felszínt oxid borítja be, növelve a felmelegedést és az elfolyás mértékét, majd ez a folyamat a szikrázások megjelenéséig tart. Ezen szikrázást hallod bekapcsolás után pár percig, amíg annyira fel nem melegszik a vezető annyira, hogy "beledagad", hogy megszűnik a szikrázás.
Hívj egy szakembert és az összes csavart "szorítsa meg"! Azzal megszűnnek ezek a hangok..
Az izzók kiégésének is lehet ez is az oka, de akár az is, hogy az elektromos hálózat egyik földelője a lakás közelében van, és ezzel a talajpotenciál a fázisáram hatására megemelkedett.
Így megeshet, hogy az általad használt fázis-nulla érpáron nem az Ueff=240V van hanem időnként akár 400 V is lehet.
Ehhez a túlfeszültséghez a szikrázás indukciós tüskéit hozzáadva, bármi "kiéghet", nem csak az égők.
A "gv" és a megjelenés között lehet ilyen kapcsolat, ha a "gv" előtt kevésbé voltál érzékeny a környezeti jelenségekre, azaz ott voltak, de nem figyeltél fel rájuk.
Például a milta típusú átbillenéstől hobbog egy-egy fémlemez, vagy ahhoz hasonlóan amit leírtál, ugrik szét két két összenyomott mágnes, természetesen nem az összenyomáskor, hanem később, akkor amikor már az asztalon hevernek egy ideje. -
#1950
milta típusú hirtelen átbillenés
Nem tudom miről van szó, de örülnék, ha leírnád... -
#1949
A gv után a ház elektromos hálózata is érdekes dolgokat produkált, olyasmiket, amik azelőtt nem fordultak elő és ritkulva később megszűntek. Pl.: eleinte hetente kellett izzót vennem, folyton kiégtek, főleg a hálóban, ahol a gv volt eleinte naponta, majd egyre ritkábban olyan hangot lehetett hallani a konnektor ill a csillár irányából, mint mikor a sztatizált ruha "serceg", amilyet pl. kóbráram is okozhat ugyan, de az elektromos hálózathoz nem nyúlt senki. Megjegyzem, ahol az utólagos kisülés volt nincs elektromos vezeték a falban onnan cirka 2-3 méteres távolságra fut. (Csak azért írtam le, mivel olvastam olyan elméletet, amiben a falban lévő elektromos vezetékkekel igyekeznek indokolni tapasztalati tényezőket) Erre az esetre ez sem "illik".
Hangsúlyoznám, hogy az elektromos hálózat zavarai a gv után jelentkeztek, nem előtte. Lényeges tényező asszem. -
Albertus #1948 A körbe-forgást több úton elérhetjük.
A hétköznapi életben használt eszközeink zömében a forgó test tömegének és az erőhatásnak az egymásra hatása ad egy rezonancia frekvenciát, ezen gerjesztve, kicsiny hatással is elérhető a körbefordulás.
A másik csoport a milta típusú hirtelen átbillenés.
Az általad leírt jelenséget ez utóbbi csoportba illőnek vélem.
-
#1947
Mekkora mágnesesség kell ahhoz, hogy egy íránytű mutatója gyorsan (az óramutató járásával megegyezően) körbeforogjon?
Nincs annyi iránytűm....:)
