3993
Fizika 2006
-
#2146
Nem ott volt, de tetszik az ötlet.:) A mocsarakban gázok miatti lidércfények is eszembe jutottak természetesen, de ezen a vonalon semmi, még a szennyvízvezeték is arréb van jópár méterrel, a régi betemetett emésztő is. Ettől lehet a talajból feltörő gáz is, bár a lakásban is?
Tényleg jó lenne, ha elolvasnád a villámos topicban a leírást, bár lehetett volna részletesebb, azért igyekeztem. A benti és kintiek különbözőségére mi az ötleted? -
polarka #2145 "A pillanatnyi sebesség pedig bármely pontban a végtelenül kicsiny
dt időszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ)"
Itt a hatalmas tévedésed.
Emlékeztetlek megint, ahogy te is mondtad "A sebesség: Az időegységre eső elmozdulás."
Időegységed már megvan (Δt). Akkor az elmozdulás? Nos Δy≠sin(Δt).
t0-ban sin(t0)-ben volt a test, t1-ben pedig sin(t+Δt), így Δy=sin(t+Δt)-sin(t). És hogy lásd megint, h mikor használjuk a "d"-t:
![]()
-
polarka #2144 "Egy túrót! A kérdés az állandó szögsebességű szinuszosan változó mozgás deriváltja volt."
Látszik gyorsan felejtesz és még mindig pontatlanul fogalmazol. Állandó szögsebességű körmozgás egy tengelyre vetülő kitérés-idő fv-e szinuszosan változik (sin(t)). Te azt állítottad, h a sebessége (v(t)) is szinuszos és a gyorsulása koszinuszos.
Arra már rá sem mertem kérdezni, ezért nem is téma (miután még ezen alap dologokkal sem vagy tisztában), h hogyan egyezteted össze azon állításaidat, h "minden rezgőmozgást körmozgásból vezetünk le" és a rezgőmozgásnál igaz, h a kitérés szinuszos, a sebesség koszinuszos, a gyorsulás pedig -szinuszos.
Senkit nem érdekel, h ki hogyan derivál, mert már mindenki belátta, h te nem tudsz, ezért mutattam neked még 2 módszert, ahogyan láthatod a tévedésed (ignoráltad is őket, szar dolog a kogn. disszonancia...).
De mondok egy 4.-et is neked (h ezt is ignorálhasd):
Legyen a tengelyünk (amire a vetítést végezzük) függőleges. Ekkor a y=sin(t) -s leírás szerint a t=k*π (kϵZ - k egész szám FYI) esetekben 0-t ad eredményül, ahogyan a v(t)=sin(t) is 0-t ad. Vagyis a te elgondolásod alapján a sebesség, ami érintőirányú a körmozgásnál (remélem ezt még tudod) 0 értékű a 0 kitérésnél, vagyis a körmozgás azon pontjában nincsen sebessége sem a testnek. Ezért nem is mozdulhatna el y irányban, hacsak nem volna gyorsulás, ami pedig sugárirányú (remélem ezt is tudtad) vagyis ponthogy nem is növelné a sebességet olyan irányban, h az a kört követve haladjon.
Egyszerűen képzeld el, vagy próbáld ki, h vmit körpályán mozgatsz, rögtön látszik, h a sebesség tengelyre eső vetülete azon pontokban nem lehet 0. (Bár tudom, h úgysem fogod kipróbálni mivel gyáva vagy hozzá, inkább hallgatásba merülsz)
"Te szerencsétlen bikfic, az út hossza és az út menti elmozdulás hossza azonos."
Út menti elmozdulás? Talán pálya menti elmozdulásra gondoltál? Tényleg leszokhatnál a fogalmak keveréséről. Hogyan volna azonos a kettő? Gondolkozz már néha egy kicsit és rajzolj is:
![]()
Az ábrán a Δs az út, Δr az elmozdulás. FYI: a vektorokat úgy jelölik, h a betűjüket aláhúzzák, vastagon szedik vagy föléjük kis nyilat rajzolnak.
""A sebesség: Az időegységre eső elmozdulás." vagy másként fogalmazva az időegység alatt megtett út hossza."
"De bizony, a kettő egy és ugyanaz."
Nem. Lsd. előző ábra.
"Nos, ez is baromság. De annyira hülye vagy, hogy a sebesség fogalmát sem érted."
Ez is a tudatlanságodat bizonyítja. A sebesség csupán illúzió, elvont fogalom, amit mi alkottunk meg. Emiatt is volt problémás foglalkozni vele oly hosszú ideig (olvasnivaló: Zénón és társainak a paradoxonjai) Rendes matematikai definíció Newtonig nem is volt rá.
"A Δt-vel a büdös életben soha sem tartunk nullához. MERT a Δt egy valós, végesen nagy időszakasz jele.
Ami a nullához tart azt "dt"-vel jelöljük.
Nem. Csupán akkor használjuk (Leibniz óta) ezen jelölést, ha már egyből deriválást kívánunk jelölni vele. FYI: a deriválásban van egy limesz is és annak argumentumában Δ-kat és nem d-ket írogatunk.
"persze mivel, ez már meghaladná felfogóképességed" - Nem ez réges-régen meghaladta a felfogó képességedet."
Eddig bírtad?:) Már külön reagálsz a sértegetésekre is. Már te is látod, h régen kifogytál az értelmes érvekből...
"Soha ne lépj túl annyival, hogy elfelejtsd és ekkora baromságokat írogass."
Már nem azért, de az ált. sulik tele vannak balfasz tanárokkal, akik azt adják le, amit nem értenek még ők maguk sem rendesen. De ez most nem téma.
"Na akkor még egyszer. FIGYELJ!
sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ)/dt
gyorsulás: a=dv/dt= cos(φ)
Magold be, vagy jegyezd meg, mit' bánom én, csak ne írogass tovább baromságokat!
Érted?"
Miért használsz továbbra is deriválás jelöléseket, amiket már bebizonyítottad, h nem értesz? Ráadásul úgy, h nem is helyesen használod.
Úgy néz ki, h ki is mondod a módszeredet a világ megismerését illetően: "Magold be, vagy jegyezd meg".
Úgy látszik neked sikerült bemagolnod. De alátámasztanod már nem megy, sem pedig a felhozott érvekre, levezetésekre reagálnod. Tisztára, mint az ált. isk. tanárok többsége is. :) (csak nem az voltál?) -
forrai #2143 Persze lehet hogy nem ennyi. Dehát én mindig érthető magyarázatra hajtok. -
forrai #2142 Nos, megebédeltem, ami ösztönzőleg hat.
Szakmailag van tudomásom arról, hogy betemetett hulladék tárolók felett mindenféle, köztük éghető gázok is keletkeznek. Gázmotoros blokkfűtőerőművek működnek, amelye drenage rendszeren gyűjtik a gázt.
Ahol olyan nincs, ott vagy a hulladék rohad, vagy a gázcső reped, és ereget gázokat, amikor kedve van.
Viharfelhő alatt azonban nemcsak a talaj, de ezek a gázok is feltöltődhetnek. Ha pedig nem úgy, mint kivül, akkor létrejöhet valamilyen erő, ami összetartja, nem emgedi őket keveredni. Sűrűségük a levegőhöz hasonló, ezért a szellő viszi őket, de nem ahová akarja! Mert a töltés miatt szivesebben haladnak felületek mentén, oda, ahol ellentétes töltés van.
Ha lefekvés előtt babaszappannal hajat (én lassan csak fejet) mos valaki, törülközővel fényesre dörzsöli, szarufésüvel (ha van neki...), mellirozza, és kész az anód, vagy a katód.
Ennyi.
Na már most, az a kérdésem, hogy ahol ez megjelenik az udvarotokban, ott nem volt szemétlerakat, vagy budigödör, vagy nem oda szokta elásni a blöki a majonézes lecsós marhaszeletet? Csak egyszer ettem tejfölös töltöttkáposztat- a rendőr véletlenül (?) leállított, megszondáztatott, és egy korty ital nélkül bezőldült a fúvóka...
Ha kutató lennék, minden helyszínen, ahol gömbvillám volt, kétszáz évre visszamenőleg kibányásznám a budigödröket, és erőművet telepítenék rajtuk!
De ezeknek a mai kutatóknak büdös az ilyen munka. Így a gömbvillám természetének feltárására még a finnyanélküli robotokig várni kell! -
#2141
menthetetlen vagy, látszik bele sem néztél a házi feladatba, amit adtam neked, sebesség definíciója nem megy, deriválás nem megy, mi lesz így veled, albertus? én a helyedben gyorsan kitörölném az adatlapodon a 60-65 közötti életkort, és helyette 10-15-öt írnék, így talán még menthető a dolog. belinkelem még egyszer, hátha sikerül megértened.
Sebesség
Derivált
végülis elég ha csak ezt a kettőt megtanulod, onnan már menni fog, sok sikert. majd akkor jelentkezz, ha ezeket már érted. -
Albertus #2140 Nos rendben, nézzük úgy, hogy t=φ
Akkor a szinusz függvény t időpontban y=sin(t) nagyságú y értéket ad.
Azaz t=t1-t0 időszakaszhoz tartozó teljes kitérülés y nagyságú.
Tehát a kitérülés átlag sebessége t0 -> t1 intervallumban
v=y/t=sin(t)/t
A pillanatnyi sebesség pedig bármely pontban a végtelenül kicsiny
dt időszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ)
ami egy távolság érték.
Így a dy távolság és a dt időszakasz hányadosa az elmozdulás időegységre eső átlaga, azaz az elmozdulás idő szerinti deriváltja:
v=dy/dt azaz a forrással: v=dy/dt=sin(dφ)/dt
ami ugyan nagyon hasonlít a sin(dφ/dt) alakra, de nem azonos vele.
Egyébként könnyen belátható a szinusz függvény valamely pontjához illesztett érintő iránytangensén, az adott ponthoz tartozó függvény érték változás azaz a gyorsulásának a nagysága.
-
#2139
Lehet, hogy a sok belső csomópont miatt elég egyenlet van. A csuklókban lehet koncentrált nyomaték, mint reakció erő / nyomaték? Ha nem, akkor az segíthet. Ugyanis akkor azokra fel lehet (?) írni, hogy az összes erő nyomatéka rá az 0. Ez + 3 (2?) egyenlet. Így már az 5 szabadságfokhoz van elég egyenlet.
A bibi az, hogy a II.-es rúd melletti csuklón van M.... -
#2138
Mármint statikád sem volt? Nekem ez anno úgy volt, hogy a 2. féléves szilárdságtan 11-12. hetében vett anyag volt asszem. -
lasoabt #2137 Ha belátod hogy:
"sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ)/dt"
és hogy
"Természetesen derivált: v=ds/dt=sin(dφ)/dt"
ill.
"A sin fgv. deriváltja pedig cos.",
akkor a sebesség cos,nem pedig a gyorsulás.
-
#2136
hát kurvajó hogy mecha 1-ből ilyen HÁZIT kapunk :D csak kamilláztam énis... tényleg nagyon sok a szabadságfok a rudak (nomeg a csukló érdekes elhelyezése) miatt.
szóval fogalmam sincs, de nekünk ezt elvileg szimpla nyomatéki tétel felírással, meg vetületi egyensúlyi kijelentésekkel kellene megoldani... -
#2135
Cirka 8-9 éve nem csináltam ilyet, de ez nem egy legalább egyszeresen határozatlan szerkezet? Vagy inkább kétszeresen? Emlékeim szerint két fajta módszerrel lehet határozottá tenni. Van erőmódszer és van elmozdulás módszer. (Castigliano tétel neve az egyik.)
A modell egyes pontjaira fel lehet tenni, hogy vagy nincs nyomaték (erő?) vagy elmozdulás az adott irányban. Integrálokat lehet felírni virtuális erőkre és onnan már megy a dolog. Lényegében új egyenleteket állítasz erő, hogy az rendszer szabadságfokainak megfelelő számú egyenleted legyen.
Hajrá. -
#2134
nekem egy statikás kérdésem lenne, ezt az erőrendszert hogyan tudom egyensúlyba hozni?
nem teljes megoldást várok, hanem mankót hogy hogy csinálhassam meg.
az I. részét a rendszernek egyensúlyba tudom hozni, de utána nemtudom hogyan tovább (igazából a C csukló kavar be engem, hogy nem 1-2.es párban van, hanem 3. résszel is rendelkezik, és bejön x komponens is később ha jól feltételezem)
![]()
-
#2133
tehát a sebesség maximális értéke nem abban a pontban van, ahol a gyorsulás maximális értéke van, ezzel szépen megint ellent mondtál magadnak. -
Albertus #2132 Így van. A pálya menti gyorsulás értékét a cos(φ) azaz a sin(φ) deriváltja adja. -
lasoabt #2131 A sin fgv. deriváltja pedig cos. -
Albertus #2130 "Ezt írod: "sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ)/dt"
Te is írtad hogy itt dt tart nullához,sin(dφ)pedig azt a feltételt teljesíti amit az előbb leírtam,így ez egy derivált."
Természetesen derivált: v=ds/dt=sin(dφ)/dt hiszen így képezzük a pálya menti sebességet.
-
#2129
ezt olvas el és tanuld meg:
Harmonikus rezgőmozgás
majd ha megértetted az alap összefüggéseket, szólj. addig csak tanulgass. -
#2128
sebesség
ezt magold be, vagy jegyezd meg, mit bánom én, csak ne írogass tovább ostobaságokat -
#2127
Derivált
érted?
majd akkor szóljál ha érted -
lasoabt #2126 Attól még hogy valami nem tér vissza a kiindulási pontjára,a megtett útja és az elmozdulása nem lesz egyenlő.
Ezt írod: "sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ)/dt"
Te is írtad hogy itt dt tart nullához,sin(dφ)pedig azt a feltételt teljesíti amit az előbb leírtam,így ez egy derivált. -
Albertus #2125 "A megtett út és az elmozdulás nem ugyan az."
Általános esetben egyetértünk, nem ugyanaz. Itt viszont, ahol a szinusz függvény szerinti mozgás sebességéről beszélünk, a kettő ugyanazt jelenti, mert az elmozdulás a mozgás során, annak haladó volta miatt nem kerül vissza a kiindulási pontra.
"Ha a sin(dφ)/dt esetén (sin(φ(t2))-sin(φ(t1)))/t2-t1,és ahogy te is írtad, dt tart 0-hoz,akkor ez a képlet tart egy határértékhez,ami ennek a sinφ függvénynek a deriváltja,cosφ."
Így van, a sebesség változást, azaz a gyorsulást a cos(φ) függvény értéke adja.
-
lasoabt #2124 Ha a sin(dφ)/dt esetén (sin(φ(t2))-sin(φ(t1)))/t2-t1,és ahogy te is írtad, dt tart 0-hoz,akkor ez a képlet tart egy határértékhez,ami ennek a sinφ függvénynek a deriváltja,cosφ.
A megtett út és az elmozdulás nem ugyan az.
http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=38&node=a138&pbka=0&savebtn=1 -
#2123
Olvastam bizonyos elméletekről, amelyek a gv-t fényjelenségnek állították be, nameg olyanokról is, amik a villámhoz hasonlítják. Ezeket összevetettem a saját tapasztalataimmal és bizonyos sztem egyszerű kérdések merültek fel bennem: ( viszonylag részletes leírást találsz a Villámokkal próbáltak meg gömbvillámot létrehozni topicban)
1. Ha fényjelenség és a fénynek nincs tömege a kintiek röpályáját tekintve miért "viselkedtek" úgy, mintha tömegük lett volna. Úgy viselkedtek, mint egy kilőtt puskagolyó, ugyanolyan ívet írtak le a levegőben mialőtt "eltűntek" volna. Valahol sántít a dolog.
2. Ha a villámból indulunk ki totál érthetetlen az első "viselkedése": amikor felmeltem a fejem és már nem taka az ágy épp a szekrény előtt lebegve haladt egy irányba. Abban a pillanatban megállt a levegőben és ugyanúgy a szekrény, majd a fal mellett haladva felém lebegett (később "rajtam sült ki elég hülye megfogalmazás, de mindegy). Egy derékszögű háromszöget felrajzolva ahelyett, hogy a legrövidebb úton az átfogó mentén jött volna oda hozzám, vagyís keresztül a szobán, inkább a befogók mentén haladva közelített meg a szekrények, fal mentén. Miért nem a legrövidebb úton igyekezett ahhoz a dologhoz (hozzám), ami valamiért "vonzotta"? Miért nem a legrövidebb úton próbálta meg elérni azt a dolgot, ahol kisülhet? Arra következtettem (lehet tévesen), hogy a nagyobb tárgyak (szekrény, fal) hatással vannak rá. Talán tömegüknél fogva, talán más okból.
Nem kerit végeztem, de tényleg csak középfokú végzettségem van. Úgyhogy ne várj tőlem képlethalmazokat, meg bonyolult tudományos indoklásokat. Ennek ellenére maximálisan egyetértek Turner professzorral, aki cirka 10 éven át tanulmányozta a gv jelenségeket és arra a következtetésre jutott, hogy a gv-k felbukkanásának köze lehet a poltergeist jelenségekhez, amely következtetést ha jól tudom erősen vitattak. Sajna a munkásságáról és véleményéről nem sok infót találtam (álltalam ismert nyelven, de angolul sem).
A talajt meg azért kérdezem, mert nálunk spec, bár már megszűntek az ilyen jelenségek azon a helyen, ahol az udvaron a gv-k voltak egy ideig kb. 1 négyzetméternyi helyen enyhén besüppedt a talaj és a nöényzetben is változás történt ott: a fa kipusztult (aminek lehet más is az oka ez kétségtelen) a fű pedig kiritkult és helyette mohás rész jelent meg kb. 30*30 cm-es körzetben. (ami szintén lehetett másnak is a következménye, de az is lehet, hogy nem)
Miért írok le ilyesmiket is? Azért, mert ha jól vettem észre nemigazán lehet tudni ma még errő a jelenségről semmit biztosan, ilyen formán meg sosem lehet tudni, milyen apróságnak lehet jelentősége a megértéséhez.
A titok sokszor a részletekben van:):) Az jutott eszembe, hátha azért nem sikerült még megfejteni a gv-t, mert apróságnak tűnő dolgokat nem vettek figyelembe, de lehet, hogy van jelentőségük. Az tuti, hogy egy emberi megfigyelés mindig szubjektív, de az is, hogy jelenleg nincs más, ami mankóul szolgálhatna, hogy előrelépegethessen a dolog a megfejtésig.:) -
Albertus #2122 Drága Édes picinyem Polarka!
A hülyeség tömkelegét írogatod:
"v(t) volt a kérdés," - Egy túrót! A kérdés az állandó szögsebességű szinuszosan változó mozgás deriváltja volt.
" s-sel a megtett utat szokás jelölni és nem az elmozdulást"
Te szerencsétlen bikfic, az út hossza és az út menti elmozdulás hossza azonos.
"A sebesség: Az időegységre eső elmozdulás." vagy másként fogalmazva az időegység alatt megtett út hossza.
" A kettő nem ugyanaz. " - De bizony, a kettő egy és ugyanaz.
"Érdekes is, h észre se veszed, de még egy hsz.-odon belül is 2 képlettel ellentmondasz magadnak." - Nos, ez is baromság. De annyira hülye vagy, hogy a sebesség fogalmát sem érted.
"Viszont Δt-vel nullához tartva" - A Δt-vel a büdös életben soha sem tartunk nullához. MERT a Δt egy valós, végesen nagy időszakasz jele.
Ami a nullához tart azt "dt"-vel jelöljük.
"persze mivel, ez már meghaladná felfogóképességed" - Nem ez réges-régen meghaladta a felfogó képességedet.
"továbblépned az általános iskolában tanultakon." - Soha ne lépj túl annyival, hogy elfelejtsd és ekkora baromságokat írogass.
Na akkor még egyszer. FIGYELJ!
sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ)/dt
gyorsulás: a=dv/dt= cos(φ)
Magold be, vagy jegyezd meg, mit' bánom én, csak ne írogass tovább baromságokat!
Érted?
-
forrai #2121 Most pedig képzelj el egy univerzumot, ami nem elektromos és tömegtöltés fényatom bázisú. Egy külön világot, az "Alice csodaországát", amit nem is érzékelhetsz!
Ha az sikerülne, azt hívnám "Töltésfizikának", ami már nem lenne mese.
És megérezhetnéd, hogy a tudatos világ milyen sokrétű, hogy egyetlen hárombetüs képlettel sohase lesz leírható, sem nekem, sem másnak.
És hogy pont az benne talán a jó? -
forrai #2120 Maxwellnek sikerült megrajzolni a képbe a fehér színű Jinget (elektromos töltés) ami természetesen óriási dolog. A Jang helyét azonban üresen hagyta, azt mondta rá- az a vákuum!
Azonban sokan nem hiszik még ma sem, hogy az úgy jó, ezért a vákuum helyébe az étert javasolják- ami adott esetben nagyjából a "Móriczka". Ami szintén szép név, én azonban egy szimpla "Tömegtöltés" nevet adnék neki. (A névnapja minden február 30.-ka lehetne- az~ 3200 évenként időszerű.)
-
forrai #2119 A mi univerzumunk alapvetően az elektromos, és tömegtöltés alapú bivalens fényatomokra épül.
De lehetségesek más összetételü bi, és multivalens fényatomok is. Amelyeken a monovalens (egytöltetü) sugárzások ugyancsak a fény sebességével terjednek (lásd gravitáció). Csak az a különbség, hogy a monovalens sugárzások nem záródnak, ezért önmagukba- a végtelenig terjedhetnek! (Néha találóak a "hiedelmek"- a kinai Jing Jang félholdak pont olyanok, mint ahogy egy fényatom elképzelhető).
A mezőkre viszont hatással van, ha gyorsulnak, vagy irányt változtatnak. Mert ilyenkor a korábbi, és az aktuális fénysebességű mezők átfedik egymást! A fénysebességnél pedig pontosan végtelenszer, mintha a tömegük lenne akkora. (Lorentz transzformáció).
-
forrai #2118 Ismétlem: maga a töltés nem anyag, hanem tudati jellegü, egy rá jellemző mezőt produkál a környezetében, ami átalakulva keletkezik, megszűnik, összeadódik, kivonódik, stb.
A töltést meglátni nem lehet, csak valamely töltéshordozót, ami lehet nukleon, kvark, fényatom stb. és a töltés csak azok hatásain keresztül észlelhető.
A töltések által létrehozott elektromos, gravitációs stb. mezők emiatt a fény jellemző sebességével terjednek.
Amiből származtatható a tehetetlenség, és talán a specrel is.
Mindez a klasszikus fizika keretében. -
forrai #2117 Mondtam, hogy jól gondolkodol, (ahhoz képest, hogy kerit végeztél...). Pontosan úgy gondolom én is, hogy a fényben az elektromos és a tömegtöltés periódikus átalakulása történik. Így a fény bázisa, a fényatom, e kettő periódikus átalakulásából származó, külön kis univerzum, emaga is egy bivalens (kéttöltetü) sugárzás..
Az analógia a léghang, ami az atomokon, ez meg a fényatomokon terjed.
Vagyis nem a fényatomok repülnek maguk el fotonként fénysebességgel, hanem a hatás terjed rajtuk olyan sebességgel.
És ahogyan a hangsebesség is egyfajta kompresszió modulustól függ, ami nyomás jellegü, éppen úgy a fénysebességünk is a mi univerzumunk fényatom kompressziómodulusától, ami meg a sűrűségétől, hőmérsékletétől függ. (univerzumuk sűrüsége ~6-7 nukleon/m3)
Más univerzumokban (amilyenek a fekete lyukak is) ezek a paraméterek szintén mások.
A kozmológia ma egy elértelmezett fényelmélettel kezdődik, és fordult rossz irányba. Onnan kell mindent újrakezdeni. Sőt- kezdettól.
-
forrai #2116 Egyébként rájöttem, hogy tréfálsz, de már csupa ideg vagyok, ami persze hülyeség.
Pont azért, amire hivatkoztál! Mert ha elképzelem, hogy mi minden történik gógyi nélkül (és hogy annak ellenére mégis milyen jól) elveszítem magam alatt a talajt.
Nem lehet, hogy világhírű tudósok a konferencia kávészünetében, legalább a kávézaccból, vagy dacból ne jöjjenek rá, hogy miről van szó?
Talán az UFÓ-k, vagy UFÓ-nők csavarják el a fejüket?
A fénnyel meg az a bajom, hogy az periódusként eltűnik, és megjelenik, ami senkit sem zavar. Míg ha egy piskótaszelet kilopok a sütőből, abból mindig nagy balhé va, és a kezemet is megégetem.
És erre az igazságtalanságra épül az egész mai tudomány?
Azon vitatkoznak, hogy a vákuum nem éter, és fordítva?
Én meg azt mondom: egyik sem. A fény nem a vákuumba bújik el, hanem valami mássá alakul. -
#2115
A fényről sokat faggatóztam. Az egyik kérdésem az volt, miért a fény az egyetlen(?) ami hol részecskeként, hol hullámként viselkedik. Meg a fotonokról. Főleg az érdekelt, hogy mekkora a tömegük, bár olvastam, hogy nincs nekik. Felvetettem, hogy mi van, ha van tömegük, csak nem tudják mérni. Hülye vagyok a fizikához. Vagy annyira azért nem? De azért kérdezősködöm, meg olvasok is. Legalább az igyekezet megvan:):):) -
#2114
kb erről van szó? -
#2113
"Tudom, Diana a vadászat istennője volt, és a név meg kötelez.
De azért nem kell mindenkire lőni, mert akkor a szelidek is megvadulnak!
És olyankor- ne tudd meg!!!"
Szeptember 18-án, Diana napon születtem, nem a nevem, szal nem kötelez.:) És fiú ikertesóm sincs, mint neki volt. Sőt nem éltem szűzi életet (bár horoszkóp szerint az vagyok).
Ok, nem vadítom a szelindekeket, pardon szelídeket. Inkább nem akarom megtudni.:):)
-
#2112
Nem vitatkozni akartam. Láttam az idézőjelet. Mondtam, hogy néha sajátos a humorom. Bocsesz. Vagy beszélgetünk majd annyit, hogy kicsit megismerj, vagy nem. Az idézőjelet természetesen láttam. Nemigazán rád céloztam, hanem találkoztam már ilyennel, hogy van egy elmélet és "bele akarnak tuszkolni" sokmindent erőltetetten. Szóval az elmélethez igazítanák legszívesebben az eseményeket, nem pedig fordítva, ahogy kellene. Nem tüzeltem, se kutya nam vagyok, se puskám nincs és momentán begyújtanom se kellett. -
forrai #2111 A fizika egyébként rászokott arra, hogyha bármit nem ért (mert az átlagosnál nehezebben érthető), akkor elnevezi valaminek, és azzal manipulál sokkal bonyolultabban, mintha megpróbálná megérteni. Ettől azután az outsider is úgy megszédül, hogy tapogatózva megpróbál utána menni, de na- ná, nem sikerül neki! Az ilyen tévelygőkket azután beterelik a fórumokba, rájuk zárják a kaput- elvannak, mint a savanyú uborka a befőttes üvegben.
Különösen kedvenc teremtményük a "vákuum", amelyet műlábként lehet használni rengeteg helyen, például kézként is. Igaz, hogy emiatt biceg pld. a fényelmélet is, de azért járni még tud, és kiviszi a bilit maga után,vagy alatt, ahogy időben adódik.
-
forrai #2110 Azt várja ugyanis el "valaki", hogy a galaxisok peremén a csillagok sebessége kisebb legyen, mint beljebb. Ezt az elvárást azonban a csillagok nem teljesítik, sőt fittyet is hánynak rá. (Ha tudod, mit jelent az, írd meg, mert én nem tudom, de én is fittyet hányok rá).
Ez az egyik ok, amiért a sötét tömegeket kitálalta a fizika, vagy a csillagászat, vagy lehet, hogy összedugták amijük van, és együtt. (Van több oka is).
Én meg azt állitom, hogy ez természetes következménye a galaxis forgási IM-je keringésibe való átrendeződésének. Ezt szépen bizonyítom is a honlapomon.
Vagyis hogy szerintem nem létezik sötét tömeg, vagy anyag, de ha létezik is, akkor nem azért, és nem úgy.
Mármost ha van valami, ami tényleg röhejes, akkor az az, ha mégis igazam van a fizikával és a csillagászattal szemben. Akkor nagyot nevethetnénk együtt, utána még röfögnék is, ha éppen jól esik.
-
forrai #2109 Melyik volt az első üzeneted ehhez? -
forrai #2108 Különben elolvasom, figyelmesen amit irtál, mert érdekel, és majd hozzászólok.
Mondtam, hogy nekem érdekesek a gondolataid. -
forrai #2107 Hello, anaida! Idézőjelben irtam "rendellenesség" - ami gondolati asszociációra kellett, hogy késztessen. Rendellenesség, nem törvényszerű tehát, vagyis hogy létezik egy törvény, amit nem tart be. Dehát rossz az, aki másra gondol.
Tudom, Diana a vadászat istennője volt, és a név meg kötelez.
De azért nem kell mindenkire lőni, mert akkor a szelidek is megvadulnak!
És olyankor- ne tudd meg!!!
Szívesen vettem volna, ha legalább megkérdezed, mi az a "rendellenesség?
Akkor elmondtam volna, ami senkit sem érdekel, és nekem is fárasztó.
Látom, te is inkább vitatkozni szeretsz.
Rendben, legyen úgy.
