Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1436
Nem hûl le a levegõ, tudtommal szó nincs errõl. Az igaz, hogy levegõ nyomásától és hõmérsékletétõl is függ, hogy mennyi lehet a nedvességtartalma. A szuuperszónikus lökéshullámok határán látható nagy nyomásváltozás hatását látod.
Ehhez haspnló, mikor a gépet erõs fordulóba viszik, akkor is van erõs párakicsapódás. Viszont ott sem változik a hõmérséklet. A gép szívott oldalán lecsökken a légnyomás és a levegõnek az a nedvességtartalma ami a környezõ állapotban még nem látható, az kicsapódik. Az alacsonyabb nyomáson kisebb a levegõ abszolút páratartalma ami felett már "köd" képzõdik.
1. példa
2. példa. Nagy állásszögû repülés. Remekül látszik, hogy a csupaszárny áramlási tere más. Az egyik gépen semmi leválás, a csupaszárny gépen meg akkora a szívott oldalon a nyomásesés, hogy a pára már leválik.
3. példa
Ehhez haspnló, mikor a gépet erõs fordulóba viszik, akkor is van erõs párakicsapódás. Viszont ott sem változik a hõmérséklet. A gép szívott oldalán lecsökken a légnyomás és a levegõnek az a nedvességtartalma ami a környezõ állapotban még nem látható, az kicsapódik. Az alacsonyabb nyomáson kisebb a levegõ abszolút páratartalma ami felett már "köd" képzõdik.
1. példa
2. példa. Nagy állásszögû repülés. Remekül látszik, hogy a csupaszárny áramlási tere más. Az egyik gépen semmi leválás, a csupaszárny gépen meg akkora a szívott oldalon a nyomásesés, hogy a pára már leválik.
3. példa
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1435
A sugárhajtású vadászgépek keltette hangrobbanáskor a nyomásesés okozta hõmérsékletcsökkenés miatt a víz kiválik, de miért hûl le annyira a levegõ, hogy ez megtörténjen? Vagy csak kis reakciótérben történõ éles állapothatározói különbségek folytán következik be a jelenség?
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#1434
Minden olyan probléma, amit a út, idõ integrálás módon bonyás megoldani, ott gondolj a "potenciál - eregiamegmaradás" alapú megoldásra.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1433
Abszolút értékben ugyanazt kapja, tehát eredményben kihozná a helyeset. Csak ha a tanár ránéz az ábrájára, akkor szívás.
Amibe bele lehet kötni, az nem tökéletes/hibátlan, szal sztem ez jó kifejezés.
Amibe bele lehet kötni, az nem tökéletes/hibátlan, szal sztem ez jó kifejezés.
#1432
Illetve nem 2.04s, mert ez a rajz alapján nem állapítható meg. De Δt>0,04s idõhöz tartozó elmozdulást ábrázoltál.
#1431
ez nem belekötés, hanem ez a helyes megoldás - mivel a rajzon két vektor összege szerepel, a gyorsulás pedig a sebesség különbséggel arányos.
"józan paraszt ésszel" pedig: ha eddig balra ment, akkor jobbra kell lökni, hogy jobbra menjen az ütközés után, tehát balról jobbra mutat a gyorsulsávektor
"józan paraszt ésszel" pedig: ha eddig balra ment, akkor jobbra kell lökni, hogy jobbra menjen az ütközés után, tehát balról jobbra mutat a gyorsulsávektor
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1430
Végülis errõl lenne szó.
De hogy azért belekössek: Te a 2,04s alatt lezajló elmozdulások vektorait és összegüket jelölted helyesen. Az alsó fekete a v1, a felsõ a v2, a piros a Δv.
Mivel a vektorok eltolhatók egymáson és az adott golyó sebességérõl van szó - nem pedig 2 elmozdulás vektor összegérõl - így a v2-t v1 "támadáspontjába" kéne tolni és ekkor rajzolod be a különbségüket. Vagyis jelen rajzon, a Δv vízszintesen jobbra kéne mutasson ugyanezzel a hosszal.
De hogy azért belekössek: Te a 2,04s alatt lezajló elmozdulások vektorait és összegüket jelölted helyesen. Az alsó fekete a v1, a felsõ a v2, a piros a Δv.
Mivel a vektorok eltolhatók egymáson és az adott golyó sebességérõl van szó - nem pedig 2 elmozdulás vektor összegérõl - így a v2-t v1 "támadáspontjába" kéne tolni és ekkor rajzolod be a különbségüket. Vagyis jelen rajzon, a Δv vízszintesen jobbra kéne mutasson ugyanezzel a hosszal.
#1429
így valahogy?
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#1428
valszeg sebességvektorral és gyorsulásvektorral kell számolni, így pedig van sebességváltozása, hiszen az egyik irányból a másikba fog mutatni
felrajzolod a 3szöget és kiszámolod a megváltozást, aztán pedig megvan a gyorsulás is
felrajzolod a 3szöget és kiszámolod a megváltozást, aztán pedig megvan a gyorsulás is
#1427
Egy billiárdgolyó 3m/s sebességel, 45 fokos szögben a billiárdasztal szélének ütközött, majd az eredeti haladási irányra merõleges 3M/s sebességgel visszapattant a golyó 0,04 másodpercig érintkezett az asztal széléve.
mekkora volt a golyó sebesség változása? 3m/s rõl 3m/s az nulla nem?:d vagy rosszul értelmezem?
mekkora és milyen irányú volt az átlaggyorsulása? iránya megegyezik a gyorsulás irányával? de hogy hogy kéne kiszámolni?
mekkora és milyen irányú átlagerõ hatott a golyóra? ?😄
mekkora volt a golyó sebesség változása? 3m/s rõl 3m/s az nulla nem?:d vagy rosszul értelmezem?
mekkora és milyen irányú volt az átlaggyorsulása? iránya megegyezik a gyorsulás irányával? de hogy hogy kéne kiszámolni?
mekkora és milyen irányú átlagerõ hatott a golyóra? ?😄
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#1426
Elõször számítsd ki az erõt - ugyanis a fa fékezõ ereje által végzett munka egyenlõ a lövedék mozgási energiájával - vagyis:
ebbõl következik
ahol a d a lövedék behatolási mélysége.
Ha tudjuk az erõt és a tömeget, ezekbõl könnyedén kiszámítható a gyorsulás is, ugyanis
F=m*a
Ha pedig tudjuk a gyorsulást és a sebességet, abból kiszámítható az idõ is, ugyanis:
a=v/t
ebbõl következik
ahol a d a lövedék behatolási mélysége.
Ha tudjuk az erõt és a tömeget, ezekbõl könnyedén kiszámítható a gyorsulás is, ugyanis
F=m*a
Ha pedig tudjuk a gyorsulást és a sebességet, abból kiszámítható az idõ is, ugyanis:
a=v/t
#1425
Na ha egyneletesen áll meg, akkor az átlagsebessége 350 m/s
Ebbõl az idõ az 0,35/350 sec
ebbõl a=700/(0,35/350) és F=m szer a és ebõl megvan
Ebbõl az idõ az 0,35/350 sec
ebbõl a=700/(0,35/350) és F=m szer a és ebõl megvan
#1424
milyen képlettel kellene ezeket számolni?
1-höz gondolom a t=v/a képlet kell vagy tévedek?
a második meg a=F/m?😄 mert ha igen akkor 0,00000714M/s2 lesz?
3 kérdés meg kg*m/s2 ?😄 vagy hogy számoljam
segítség kellene😄
1-höz gondolom a t=v/a képlet kell vagy tévedek?
a második meg a=F/m?😄 mert ha igen akkor 0,00000714M/s2 lesz?
3 kérdés meg kg*m/s2 ?😄 vagy hogy számoljam
segítség kellene😄
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#1423
nos! egy 20g tömegû 700m/s sebességû lövedék 35 cm mélyen fúródott egy fába.Ha feltélezük hogy a mozgása egyenletesen lassú volt akkor?
mennyi idõ alatt állt meg a fában?
mekkora volt a gyorsulása?
mekkora erõ fékezte a mozgását?
mennyi idõ alatt állt meg a fában?
mekkora volt a gyorsulása?
mekkora erõ fékezte a mozgását?
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#1422
Ja. Szerintem is csak közelítéssel lehet megoldani, de ha véletlen lenne rá idõd én is kiváncsi lennék rá h, hogy néz ki 😄
#1421
Sztem nem is lehet, csak valami numerikus közelítéssel... Összetett programot meg nem akarok írni rá.
Szal ugye a kötélerõ a megnyúlás, tehát közvetetten a megtett út függvénye. Az út a sebességé. A sebesség a gyorsulásé. A gyorsulás a testre ható erõé. Ami meg a megtett úté. Körbeértünk.
Szal ugye a kötélerõ a megnyúlás, tehát közvetetten a megtett út függvénye. Az út a sebességé. A sebesség a gyorsulásé. A gyorsulás a testre ható erõé. Ami meg a megtett úté. Körbeértünk.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#1420
Nem lenne az gond, de fel kéne írni a kötélerõt az idõ függvényében... Ahhoz most nincs kedvem... 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#1419
Szia!
Az a baj, hogy olyan módon nem tudom megoldani.
A legnagyobb probléma az az hogy miután a kötél mefeszült utána az ugró sebessége folyamatosan csökken, és a lassulása pedig nõ. És valami jelenleg még számomra leíírhatatlan görbe jönne ki gyorsulásnak, ha ábrázolnám. Szerintem tudni kéne hozzá integrálni, vagy valami ilyesmi.
Innentõl már matek 😄
Az a baj, hogy olyan módon nem tudom megoldani.
A legnagyobb probléma az az hogy miután a kötél mefeszült utána az ugró sebessége folyamatosan csökken, és a lassulása pedig nõ. És valami jelenleg még számomra leíírhatatlan görbe jönne ki gyorsulásnak, ha ábrázolnám. Szerintem tudni kéne hozzá integrálni, vagy valami ilyesmi.
Innentõl már matek 😄
#1418
Köszi szépen.
Én egyáltalán nem ilyen módon próbáltam megoldani, hanem dinamikai-kinematikai úton. Az én esetembe hogyan lehetne kihozni ezt a szakaszt?(Csak úgy nagy-nagy léptekben el tudnád mondani?)
Egyébként ami kijött az teljesen jó, semmi gond nincsen vele.
Én egyáltalán nem ilyen módon próbáltam megoldani, hanem dinamikai-kinematikai úton. Az én esetembe hogyan lehetne kihozni ezt a szakaszt?(Csak úgy nagy-nagy léptekben el tudnád mondani?)
Egyébként ami kijött az teljesen jó, semmi gond nincsen vele.
#1417
Szia!
Ezt a feladatot egyszerûbb lenne az mechanikai energiamegmaradás törvényével megoldani: Az ugró akkor éri el a legmélyebb pontot amikor megállt, tehát ekkor a mozgási energiája 0. Tehát a helyzeti energia itt teljesen rugalmas energiává alakult. Helyzeti E: m*g*h Rugalmas E: 0,5*D(ez a direkciós állandó)*l(a megynúlás)^2
Tehát abban a pontban ahol az ugró megáll ott m*g*h=0,5*D*l^2
Az l=h-20 mivel a kötél alapból 20 méteres, tehát addig még nem nyúlik meg. Ekkor azt az egyenletet kapod hogy: 70*10*h=0,5*140*(h-20)^2
Ezt megoldod akkor kijön a h, ami a távolság a hídtól.
Ezt a feladatot egyszerûbb lenne az mechanikai energiamegmaradás törvényével megoldani: Az ugró akkor éri el a legmélyebb pontot amikor megállt, tehát ekkor a mozgási energiája 0. Tehát a helyzeti energia itt teljesen rugalmas energiává alakult. Helyzeti E: m*g*h Rugalmas E: 0,5*D(ez a direkciós állandó)*l(a megynúlás)^2
Tehát abban a pontban ahol az ugró megáll ott m*g*h=0,5*D*l^2
Az l=h-20 mivel a kötél alapból 20 méteres, tehát addig még nem nyúlik meg. Ekkor azt az egyenletet kapod hogy: 70*10*h=0,5*140*(h-20)^2
Ezt megoldod akkor kijön a h, ami a távolság a hídtól.
#1416
Lenne egy ilyen feladatom:
Mély szakadék fölötti hídról kötélugrásra készül egy 70 kg tömegû extrém sportoló. A 20m hosszú gumikötél egyik vége a hídhoz van kötve, míg a másik vége az ugró derekához. A gumikötelet tekinthetjük egy 140 N/m direkciós erejû rugalmas szálnak. Milyen mélyre jut eredeti helyétõl számítva a kezdõsebesség nélkül leugró sportoló? A kötél tömegétõl és a légellenállástól eltekintünk.
Elõször nekem az jutott eszembe, hogy a 700 N súlyú sportoló 5 méterrel nyújtja meg a kötelet, de van egy olyan sejtésem, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen ez akkor van, ha nincsen sebessége. Kezdetben volt valamennyi sebessége, és le is érhetett egy mélypontra, ezután már csak fölötte helyezkedett el a sportóló, s mikor megállt, akkor nyúlt meg a kötél 5m-el. De azt nem tudom kiszámolni, hogy ez a rugalmas szál mekkora fékezõerõt adott neki, tehát hány m/s2 volt a gyorsulása. (természetesen ez egy negatív érték.) Ugyan ki tudom számolni hogy 20 m múlva mekkora volt a sebessége, de ezzel nem jutottam még elõbbre.
Elõre is köszi.
Mély szakadék fölötti hídról kötélugrásra készül egy 70 kg tömegû extrém sportoló. A 20m hosszú gumikötél egyik vége a hídhoz van kötve, míg a másik vége az ugró derekához. A gumikötelet tekinthetjük egy 140 N/m direkciós erejû rugalmas szálnak. Milyen mélyre jut eredeti helyétõl számítva a kezdõsebesség nélkül leugró sportoló? A kötél tömegétõl és a légellenállástól eltekintünk.
Elõször nekem az jutott eszembe, hogy a 700 N súlyú sportoló 5 méterrel nyújtja meg a kötelet, de van egy olyan sejtésem, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen ez akkor van, ha nincsen sebessége. Kezdetben volt valamennyi sebessége, és le is érhetett egy mélypontra, ezután már csak fölötte helyezkedett el a sportóló, s mikor megállt, akkor nyúlt meg a kötél 5m-el. De azt nem tudom kiszámolni, hogy ez a rugalmas szál mekkora fékezõerõt adott neki, tehát hány m/s2 volt a gyorsulása. (természetesen ez egy negatív érték.) Ugyan ki tudom számolni hogy 20 m múlva mekkora volt a sebessége, de ezzel nem jutottam még elõbbre.
Elõre is köszi.
#1415
köszi!
\"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.\"
#1414
igen, így is mondhatjuk, h a víz nyomása az alján "felfelé" nyomja.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1412
ez meg is van és fennmarad a pohár... akkor azért van mert kiszorítja a vízet oldalra és a nyomás nem engedi elmerülni? levegõhöz semmi köze?
\"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.\"
#1411
ahhoz 2 dolog kell, az egyik h a vödör súlya kisebb legyen, mint az általa kiszorított víz súlya, a másik meg hogy stabil egyensúlyi helyzetben legyen, vagyis a súlypontja lejjebb legyen mint a kiszorított víz súlypontja.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1410
üdv,
lenne egy egyszerû kérdésem... mi a magyarázata a fizikának arra, hogy egy üres pohár, vödör stb fennmarad a vízen? miért marad fenn?
lenne egy egyszerû kérdésem... mi a magyarázata a fizikának arra, hogy egy üres pohár, vödör stb fennmarad a vízen? miért marad fenn?
\"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.\"
#1409
wikin azt mondja, h ha levegõ van, akkor kb. annyi, ha más anyag van akkor kevesebb ez felhasználható becsléshez, a feladat viszont elég konkrétan fogalmaz
de ez a gáz ezzel a kérdéssel, középisk szintû feladat elvileg és TK-ban és máshol sem írnak ehhez hasznos dolgot
lehet vmi másra gondoltak a legnagyobb feszültséggel...
de ez a gáz ezzel a kérdéssel, középisk szintû feladat elvileg és TK-ban és máshol sem írnak ehhez hasznos dolgot
lehet vmi másra gondoltak a legnagyobb feszültséggel...
#1408
az átütési feszültség anyagfüggõ, lehet h a relatív permittivitásból kéne meghatározni milyen anygról van szó? a wikipédia szerint a kondenzátorork 10^7 V/m átütési feszültséggel vannak tervezve.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1407
Van ez a példa:
Amibõl az utolsó kérdésre, vagyis hogy mekkora max. feszültség kapcsolható a kondira szeretném megtudni, hogyan mondható meg.
Max. feszültség = átütési feszültség, de annak meghatározására nem találok semmilyen képletet, mindenfelé csak mérésekbõl következõ értékeket találok.
Amibõl az utolsó kérdésre, vagyis hogy mekkora max. feszültség kapcsolható a kondira szeretném megtudni, hogyan mondható meg.
Max. feszültség = átütési feszültség, de annak meghatározására nem találok semmilyen képletet, mindenfelé csak mérésekbõl következõ értékeket találok.
#1406
ma már
#1405
A linken ez van:
"Object not found!
The requested URL was not found on this server. If you entered the URL manually please check your spelling and try again.
If you think this is a server error, please contact the webmaster.
Error 404"
"Object not found!
The requested URL was not found on this server. If you entered the URL manually please check your spelling and try again.
If you think this is a server error, please contact the webmaster.
Error 404"
#1404
én a következõket vettem észre:
-U helyett E-t szokás a térerõsséghez használni
-A-ra és B-re ugyanúgy viselkedik, vagyis hiába van A-ban -2 írva az egyikre, azt -1 ként kezeli
-a C-nél pedig amikor kiszámolja, h mennyi a térerõsség az adott pontban, akkor helytelenül összegzi a vektorokat és nem összeadja mindet, hanem a - és + töltések által létrehozott különbségét veszi
-U helyett E-t szokás a térerõsséghez használni
-A-ra és B-re ugyanúgy viselkedik, vagyis hiába van A-ban -2 írva az egyikre, azt -1 ként kezeli
-a C-nél pedig amikor kiszámolja, h mennyi a térerõsség az adott pontban, akkor helytelenül összegzi a vektorokat és nem összeadja mindet, hanem a - és + töltések által létrehozott különbségét veszi
#1403
http://fefe.inf.nyme.hu/szigfiz/0field_potentials.html
evvel a Java-animációval kapcsolatban vannak a következõ kérdések:
- Választani lehet a három szcenárió közül (az egyik ábrázolás hibás, de melyik??)
- Kattintgassuk körbe a töltéseket (Milyen erõvonal és potenciál rendszer alakult ki?
- Ha utólag elmozdítjuk a töltéseket, újrarajzolja az E vektorokat, majd az egész ábrát is (HF: mi nem stimmel, hogyan lehet kijavítani?)
evvel a Java-animációval kapcsolatban vannak a következõ kérdések:
- Választani lehet a három szcenárió közül (az egyik ábrázolás hibás, de melyik??)
- Kattintgassuk körbe a töltéseket (Milyen erõvonal és potenciál rendszer alakult ki?
- Ha utólag elmozdítjuk a töltéseket, újrarajzolja az E vektorokat, majd az egész ábrát is (HF: mi nem stimmel, hogyan lehet kijavítani?)
#1402
Elnézésedet kérem, félreérthetõen válaszoltam.
Azt írtad, hogy kb 15 percig leng.. Azaz nagyon jó a felfüggesztés "csapágyazása". Ez idáig rendben van.
A tömege kb 1-1,5 kg, ezt lengette meg (valószínûsíthetõen) a légmozgás. Ez is rendben van.
Hol a mindent tudó képlet? Nos, olyan képlet sajnos nincs.
És bármilyen csekély erõ elegendõ a lengetéshez. Fõleg egy 15 perces lengési idejû ingánál.
Oldalra kilendítve 30 fokkal, h magasságot emelkedett a súlypontja, azaz E=m*g*h energiát 15 perc alatt X db, különféle sebességû lengés emésztett fel.
Az utolsó lengés energiája az ami igazából a minimum huzat energia közlõ képességét jellemzi, ill a belengés során az a legnagyobb kilengés amit elér anélkül, hogy beavatkoznál, a felhalmozódó energia nagyságát jellemzi.
Persze a felhalmozódás idejét is ismerni pontosan kellene.
Azt írtad, hogy kb 15 percig leng.. Azaz nagyon jó a felfüggesztés "csapágyazása". Ez idáig rendben van.
A tömege kb 1-1,5 kg, ezt lengette meg (valószínûsíthetõen) a légmozgás. Ez is rendben van.
Hol a mindent tudó képlet? Nos, olyan képlet sajnos nincs.
És bármilyen csekély erõ elegendõ a lengetéshez. Fõleg egy 15 perces lengési idejû ingánál.
Oldalra kilendítve 30 fokkal, h magasságot emelkedett a súlypontja, azaz E=m*g*h energiát 15 perc alatt X db, különféle sebességû lengés emésztett fel.
Az utolsó lengés energiája az ami igazából a minimum huzat energia közlõ képességét jellemzi, ill a belengés során az a legnagyobb kilengés amit elér anélkül, hogy beavatkoznál, a felhalmozódó energia nagyságát jellemzi.
Persze a felhalmozódás idejét is ismerni pontosan kellene.
#1401
Kérdeztem, hogy milyen adatok kellenének. Nem válaszolt senki. Idõt kérdeztél, megmértem csak nem másodprcre pontos.Fokot 32 fok. Mást nem kérdeztetek.94 cm a "fonal" hossza, 117 cm az egész hossza, súlyát nem tudom. (leszereljem, hogy megmérhessem?) kb.1-1,5 kg.
32 fokos kilengésért nem érezhetõ légáramlat? Na ne már!
Hol az a kiszámolási képlet, ami mindent figyelembe vesz? Légellenállást, esetleges rezgéseket, állandó fiktív erõket (amik nem is annyira állandóak, mert nem mindegy a Föld melyik részén mérünk...stb) Hát szorri, hogy nem fizikai laborban élünk tele mindenféle spéci mûszerekkel. Tehetek én róla, hogy nem ott történnek ilyesmik?
32 fokos kilengésért nem érezhetõ légáramlat? Na ne már!
Hol az a kiszámolási képlet, ami mindent figyelembe vesz? Légellenállást, esetleges rezgéseket, állandó fiktív erõket (amik nem is annyira állandóak, mert nem mindegy a Föld melyik részén mérünk...stb) Hát szorri, hogy nem fizikai laborban élünk tele mindenféle spéci mûszerekkel. Tehetek én róla, hogy nem ott történnek ilyesmik?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1400
Gondolom tudod, hogy ilyen adatokkal nem sokra lehet menni.
"Érezhetõ huzat".. Nálam érezhetõnek nem érezhetõ huzat, meglengeti a csillárt és "becsapja" a résre nyitott ajtót.
lehet, hogy nálad is hasonló nagyságú áramlás felelõs a lengetésért?
"Érezhetõ huzat".. Nálam érezhetõnek nem érezhetõ huzat, meglengeti a csillárt és "becsapja" a résre nyitott ajtót.
lehet, hogy nálad is hasonló nagyságú áramlás felelõs a lengetésért?
#1399
Kézzel azt a csillárt a legnehezebb. Régebben leellenõriztem, ajtót ablakot nyitottam, érezhetõ huzat volt, nem mozgott, csapkodtam az ajtót amennyire csak bírtam, semmi, még a fújkálást is leellenõriztem, nuku. Ha a csillárt néztem, kb.15 perc után tûnt úgy, hogy megállt, ha a falon az árnyékot (pontosabb asszem) 18 perc körül volt, mikorra úgy tûnt teljesen megállt akkora kilengés után, amekkorát akkor "produkált" kb. 30-40 foknyi. (Sacc)
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1398
Próbáld meglengetni kézzel. Mekkora erõ kell a lengetéséhez? Mennyi ideig leng ha pl. 5 foknyi kilengésbe hozod?
Összehasonlításul ugyanezen adatokat a többi csillárnál is nézd meg!
Összehasonlításul ugyanezen adatokat a többi csillárnál is nézd meg!
#1397
Az épületben levõ csillárok közül, amelyek hasonlóan vannak felfüggesztve az a legnehezebb és nem gömb, hanem ilyen kalapszerû alakja van, üveg.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1396
Az összes helységben 3 kivételével "lógós"😄 a csillár, a többit nem vettem észre, hogy mozgott volna. Sõt a környéken senki sem számolt be ilyesmirõl. Az nem valószínû, hogy csak egy szoba alatt rengett volna, kb. az elhaladó nehéz jármû sem valószínû.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1395
Egy jó inga órákon át képes lengeni.
(Mondjuk ott éppen azért gömb az alak, hogy a légellenállás ne nagyon hasson rá.)
(Mondjuk ott éppen azért gömb az alak, hogy a légellenállás ne nagyon hasson rá.)
#1394
És akkor még nem beszéltünk a földrengésekrõl. A kisebb rengéseket észre sem vesszük.
legfeljebb, ha a hatására percekig lengõ csillár fényének lengésére fel nem figyelünk.
De nappal általában nem nézegetjük a lekapcsolt csillárt. Nem vagyunk mellette 24 órában.
legfeljebb, ha a hatására percekig lengõ csillár fényének lengésére fel nem figyelünk.
De nappal általában nem nézegetjük a lekapcsolt csillárt. Nem vagyunk mellette 24 órában.
#1393
Hagyd, annak idején ingamozgásos képlettel kiszámoltam. Csak azt nem tudtam, hogy levegõ tekintetében ez mekkora áramlást jelenthetett. Mindegy. Gondoltam hozzáértõeknek hátha van erre okos megoldásuk.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1392
Hát igen érdekes, a legérdekesebb pedig az, hogy három év alatt csak egyszer csinált ilyet (pár héttel azután, hogy gömbvillám jelenséget "álmodtam") elõtte sem, meg azóta sem, más dolgok voltak, de ez többször nem. Pedig isti bizi nem cseszegettük szegényt.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1391
Ez megint csak nagyon érdekes, mert a csillár felfüggesztésének a minõségétõl függ a lengetéshez szükséges energia nagysága.
Ugyanis, ha a felfüggesztés nagyon jó "hatásfokkal mûködik" akkor már egy lehelet sorozattal lengésbe hozható.
Olyan parányi energia befektetéssel, hogy azt az áramlást amely belengette, nem is érzékeljük.
Ugyanis, ha a felfüggesztés nagyon jó "hatásfokkal mûködik" akkor már egy lehelet sorozattal lengésbe hozható.
Olyan parányi energia befektetéssel, hogy azt az áramlást amely belengette, nem is érzékeljük.
#1390
Milyen adatok kellenek?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1389
Attól függ milyen pontosan kell, és mennyi adatunk van.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#1388
Ki lehetne számolni, mekkora erõ kell ahhoz, hogy egy ilyen "inga" ilyen mértékben lengjen?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1387
El tudsz képzelni akkora áramlást, amitõl 1-1,5 kg üvegcsillár beleng? Mekkora hõmérséklet különbség kell ahhoz? Azt azért észre kellett volna venni.És ha az ember ott van az ajtó felöli oldalfal mellé helyezett ágyon ebbõl lehetséges hogy alig valamit vesz észre, úgymond fel sem tûnik? Ha jól sejtem a levegõ nem arányosan is áramolhat befele, nem?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...