3993
Fizika 2006
-
Qetanolit #1866 Így se értem. Mitől 94300 a 95600 helyett? -
Albertus #1865 Nagyon egyszerű. A platinában jól oldódik az atomos hidrogén. Viszont a platinában oldott hidrogén koncentrációjának függvénye a bontási potenciál nagysága.
Így ha például készítenénk platinából egy poharat aminek külső fele az elektrolitba merülne a belső felén vákuumot csinálnánk, akkor az elektrokémiai egyenérték eltolódna, azaz a 95600 C helyett elegendő lenne kb 94300 C töltés ugyanazon hidrogén tömeg leválasztásához.
De a gróf úr magyarázatában lévő szeparálódásnak valóban lehet sokkal komolyabb jelentősége.
Ugyanis ha a plazma generátorral atomossá bontjuk a vizet, akkor az atomok nem egyesülnek molekulákká, így a gyorsítás hatására valóban aktív gyökökként szétválasztódva magasabb fűtőértéket adhatnak ..
Csak van egy kis bibi.. Az rendben van, hogy a hidrogén fűtőértéke megnövekszik, még akkor is ha a beszívott levegő oxigénjében ég el.
Viszont a szabadon maradt oxigén minek az égését fogja táplálni?
Mert ha azt a hidrogént égetjük el vele amiből elbontottuk, akkor csak az ionizációra fordított energiát nyerjük vissza.
Csak akkor lehet nyeresége a bontásnak, ha az atomos-aktív hidrogént és az aktív "OH"-t tartalmazó oxigént olyan anyagokkal reagáltatjuk, amelyek a bontástól függetlenek.
Vagyis kell fűtőanyag a vízen kívül is abba a motorba, különben az oxigén a falazatot oxidálja el.
-
Qetanolit #1864 Jogos, tényleg ugyanannyi akkor kell, ha a folyamatok azonos neműek.
Ezt a Platinás dolgot nem értem. Elmagyaráznád? -
Albertus #1863 "mert ugye pont ugyanannyi kell. "
Ez nem feltétlenül igaz. Azt ugyan nem tudom, hogy a gróf úr ketyeréje működik-e, de azt tudom, hogy a katalitikus folyamatok képesek az energia mérleget megváltoztatni.
Példa lehet erre az amikor kevés vizet bontunk platina és "oxigén" elektróddal, majd a potenciál kiegyenlítődéskor leengedjük az elektrolitot és bár az elektrolit nyomása alatt a hidrogén csak akkor távozna a platinából ha már túltelítődik, vagy munkát(energiát) kellene befektetni ahhoz, hogy a platinából a hidrogént kivonjuk,
az elektrolit nélkül viszont "önként" távozik a hidrogén.
-
#1862
hát ha a kinyerésnél a hatásfok 100% lenne, akkor igen, de valójában nem, mert befektetett energia egy része ide-oda elillan (ellenállás, stb), szal még több is kell 
-
Qetanolit #1861 "vízből kinyerni az oxigént és a hidrogént több energia kell, mint amennyi keletkezi az égés során"
mert ugye pont ugyanannyi kell.
-
#1860
"...amikor bekövetkezik az égés, a hidrogén égési sebessége 3000 m/s.."
hátöö.. izé, wtf? 3000 méter hidrogén ég el másodpercenként?
namind1,
különben ha nem értesz a fizikához, józan ésszel gondolkodva, kamu az egész. ne mondja már, h ő nem akarja eladni a találmányát, mert h maradjon MO-gon, blabla, na persze. azért nem akarja eladni, mert nem tudja! ha működne a dolog, már rég gyártanának ilyen erőműveket, vízből ingyen energia? vicc. érdekes, h egy prototípust sem tud megépíteni, amin demonstrálni tudná h működik a a dolog.
ha pedig fizikai magyarázat kell, akkor a vízből kinyerni az oxigént és a hidrogént több energia kell, mint amennyi keletkezi az égés során. ez nyilvánvaló, mert ha nem így lenne, akkor a víz magától felbomlana, hiszen úgy lenne energetikailag kedvezőbb. videón semmi az égvilágon nem látszik. valami pisztolyból jön ki vmi plazma. ráadásul áramforrásra van kötve. az áramot használja arra, h szétbontsa a vizet, majd elégeti. ha áramforrás nélkül csinálná, na az lenne az energiakinyerés, de így semmire sem jó. -
Albertus #1859 Kedves NorBear!
Két filmecske a LASER elv működéséről:
-
Albertus #1858 Kedves NorBear!
Einstein amikor felismerte, hogy az atomok a vegyületek egy részében molekulákat, azaz speciális csoportokat alkotnak, akkor rájött arra is, hogy az ezen molekulák szerkezetét biztosító kötő elektronok Pauli-féle eloszlásai olyan energia szinteket is rejthetnek, ahol hosszú időre stabil helyzetbe kerülhetnek elektronok az által, hogy az arra a szintre feljuttató foton energiája mellé, még egyszer pontosan akkora energiájú másik foton kellene ahhoz, hogy az elektron az eredeti energia szintjére visszaugorhasson.
Azaz egy második fotonnal kell indukálni-stimulálni a fotonok kisugárzását.
Az eszköz neve innen lett: "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation" szavak kezdőbetűiből LASER.
Tehát nem interferencia, hanem stimulált kisugárzás a jelenség alapja.
A rezonátorra viszont azért van szükség, mert nagyon kicsiny a hatásos keresztmetszete az optikailag aktív anyagoknak.
Azaz a stimulációval létrehozott foton párok többségükben anélkül eltávoznának a forrás térfogatból, hogy a már LASER nívón lévő elektronok közül " azaz a többieket" stimulálják.
A tükrökről visszaverődve, szóródva viszont a keltett foton párok tagjai, külön-külön egy-egy újabb fotonpárt tudnak kelteni a LASER nívón már fent lévő elektronok stimulálásával.
Azaz a helyes tükröződési szint megválasztásával "láncreakció"-szerűen létrehozható a maximális stimulálási szint.
A félvezető lézer-diódákkal szépen nyomon követhető a folyamat.
Az áram csökkentésével általában úgy 10% gerjesztési szint megközelítésekor ugrás szerű változással, a lézerdióda LED-ként kezd működni.
A gerjesztő áram növelésével, a láncszerű gerjesztés, szintén ugrás szerűen beindul, és lézerré változik a dióda.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverődésekből se jusson a szembe a lézer fény. -
ultrared #1857 hmmm, valami kurva gáz ezzel a fórummal, mert én még véletlenül se a lenti videot linkeltem, de akkor itt van újra:
A viz energája és hasznosítása
(Ez a random Scooter zene amúgy nem rossz, csak ez a tánc kurva gáz, viszont a kiscsaj nézhetővé teszi:D) -
ultrared #1856 jajj segítsetek! Nem vagyok sem fizikus, sem vegyész, de annyi magamnak való eszem van, hogy az alábbi, újabban fészbukon terjedő videó láttán a röhögő és sírógörcs két alternatívája kerülgessen:
Legyetek szívesek és minden a videóban elhangzó ökörséget cáfoljatok meg, úgy, hogy a szerencsétlen laikusnak is eltudjam magyarázni, hogy miért baszták át az agyát! Köszi! -
#1855
igen -
NorBear #1854 Üdv!
A lézereknél a fényhullámok interferenciáját használják ki illetve a rezonátorral szelektíven választja ki azokat a hullámokat amelyek képesek felerősíteni egymást?
Persze ez csak egy megérzés szintű dolog....lehet hogy tévedek
-
polarka #1853 Először ellenállásoknál tanítják, utána pedig, amikor megmutatják, h a soros kondikat úgy lehet számolni, mint a párhuzamos ellenállásokat, akkor a már ismertetett repluszt természetes, h használja az ember. Elvégre ugyanazon az algebrán alapul, ezért lényegtelen, h C-ket vagy R-eket írogat az ember. -
Albertus #1852 Kedves NorBear!
Nagyon szívesen, örömömre szolgált hogy segíthettem.
(Zárójelben megsúgom, hogy jól emlékszel. Az érintő iránytangensét adja a derivált. Azaz érdemes felelevenítened a tudásodat.) -
NorBear #1851 Köszönöm a válaszokat :)
qetuol!
Igen igazad van, csak sajnos nem minden ember olyan megértő mint te, Albertus és ZilogR.Volt egy két fórum ahol belefutottam pár olyan emberekébe akik a kommenteket a pszichológiai hadviselés eszközének tekintették :S
Albertus köszönöm a részletes leírást :)
Bevallom őszintén már a deriválás fogalmára is alig emlékszem.Ha jól rémlik a függvény egy pontjába húzott érintő meredekségét adja meg (azaz érintő és a x tengely által közbe zárt szöget)?
Na jó azt hiszem előbb matek ismétlést tartok inkább :D
-
#1850
ne felejtsd, soha nem az a hülye, aki nem tudja és kérdez, hanem aki nem tudja és nem kérdez. (aztán van olyan is, aki nem tudja és magyaráz, na az az idióta, gondolom mindenki tudja, kiről beszélek :D) -
Albertus #1849 Nem baj ha az ember valamit eltéveszt.. ZilogR válasza arról szólt, hogy nem önmagában v/t, hanem helyesebb lenne az a=(v2-v1)/(t2-t1) függvény..
És miután a gyorsulás Newton nyomán a=(1/m)* F(x) függvényt követi,
így nem minden esetben állandó, vagy helyesebben nagyon kevés esetben állandó a gyorsító erő nagysága, ezzel a gyorsulás függvény sem állandó.
vagyis a sebesség változások függvényei sem állandók, hanem valamilyen F(x) függvényt követőek.
Ezért csak végtelenül kicsiny változások hányadosai, azaz a sebesség differencia és az időpont differencia hányadosának az az esete adhat
pontos értéket a gyorsulásra, ahol a nulla elmozdulást és a nulla időt végtelenül megközelítjük, de el nem érjük.
Azaz képezzük a sebesség változás idő szerinti deriváltját vagy más néven az idő szerinti differenciálhányadosának határértékét ami ez esetben a=dv/dt alakkal is jelölhető.
Ami pedig a szinusz függvényt követő rezgőmozgás leírását illeti,
arra is igaz, hogy csupán nézőpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van.
Ha a körmozgás központi szögéhez tartozó függvény érték változást nézzük, akkor a nulla átmeneteknél a legnagyobb a függvényérték megváltozásának mértéke.
A tömegre ható gyorsító erők különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb.
Azaz ha a lengőre felírjuk az a=dv/dt függvényt, akkor nem a holtpontokon, hanem ott ahol az időegységre eső sebesség változás értéke a legnagyobb, azaz a nullátmeneteknél a legnagyobb a gyorsulás mértéke.
-
NorBear #1848 Köszi ZilogR!
Most már bánom hogy ezt a kérdést egyáltalán feltettem.Elég kellemetlen mikor az ember ilyen alapvető tudnivalókkal égeti le magát...Sebaj :/ -
#1847
Talán mert a=v/t nem igaz, ellenben az a=dv/dt már inkább... -
NorBear #1846 Üdv!
Van egy kis problémám rezgések témakörben.Előástam egy kicsit a régi fizika könyveim hogy egy picit felelevenítsem amit régebben tanultam és az alábbi eset értelmezésével van egy kis gondom:
"A gyorsulás ott a legnagyobb ahol a legnagyobb a kitérés /sinφ/=1, tehát a rezgőmozgás két szélső helyzetében, ahol a mozgás iránya ellentétesre változik."
/sinφ/=1 --> amax= A*ω^2
A kör és rezgőmozgás közötti kapcsolatból levezetett képlet az imént említett megfigyelést támasztja alá.Ha a F=m*a dinamikai alapegyenletet használjuk szintén ugyanerre a konklúzióra juthatunk.Azonban a két szélső helyzetben a sebesség 0 tehát a test rövid ideig nyugalomban van ,nincs gyorsulása?! (javítsatok ki ha tévedek).
A könyv állítása szerint azonban csak egy esetben 0 a gyorsulás, amikor a test éppen az egyensúlyi helyzetén halad át, itt a D*-y rugóerő és az m*g nehézségi erő kiegyenlítik egymást.Dinamikai szempontból ez is világos,viszont itt is csalóka eredményre jutok az a=v/t képlet alapján.Valószínűleg a megközelítésemmel van probléma.Kinematikai szempontból rosszul értelmezem az említett esetet és ezért jutok ellentmondó eredményekre.Ebben szeretném kérni útmutató segítségeteket. -
lotsopa #1845 Ha jól olvastam akkor úgy van írva hogy a párhuzamosan kapcsolt ellenállásoknál az eredő ellenállás kiszámításához....ott a replusz. A sorosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitásával mi van, azt pont ki lehet számolni a replusz művelet segítségével, azért meg lehetett volna említeni. -
#1844
Csak biciklis, másik fórumról származó tapasztalatokat tudok írni:
Országúton ez a méret, ahol ilyen szempontból ideális a gördülési ellenállás még mindig nagyon vékony, valahol a 19-23mm széles gumiknál van ez, terepen viszont sokan mondták, hogy a szélesebb gumival kisebb gördülési ellenállást értek el, ott jóval nagyobb deformációk lépnek fel ugyebár. Azoknál a gumiknál a 2" fölötti szélességnél beszéltek erről. -
polarka #1843 "így a felületek deformációjának mértéke is kisebb"
most olvasom a schwalbe HP-ján, h azonos nyomáson ezen deformáció még lehet annyival kisebb a nagyobb felületű abroncson, h még kisebb is lesz a gördülési súrlódása -
polarka #1842 közben bővítettem a wikit -
polarka #1841 Mint mondtam a µ kísérletileg állapítható meg, így benne van minden hatás. Pont azért kell kísérletileg megállapítani, mert annyi kicsi, nehezen vagy egyáltalán nem mérhető hatás játszik közre az értékében.
A keréknyomással egyet is értettem, de a felület nagyságával nem.
A kerék szélessége pedig valóban úgy tűnne, mintha nagyobb deformációt okozna, viszont nem szabad megfeledkezni arról, h attól még ugyanakkora súlynak kell ellen tartson, de nagyobb felületen, így a felületek deformációjának mértéke is kisebb. Persze ez csak kvalitatív magyarázkodás, kísérleti eredményekről nem tudok. -
#1840
"elvégre a gördülési μ-t pont az érintkező anyagok deformációinak tulajdonítják"
Ami egy keréknél nagy mértékben függ a keréknyomástól, és a gumi szélességétől is, meg még sok dologtól.
A képletet ismerem, de valószínű a versenyautókra sem véletlenül raknak szélesebb gumit, mégha magának az anyagának a mű értéke meg is egyezik, a többi paramétere változtatni fogja azt. -
polarka #1839 Hova jársz? A repluszt tudtommal nem szokták gimikben említeni (én szakközépben tanultam)
Wikin is csak a legfontosabb maradt le. Tfh az egyik R a másik n-szerese, ekkor:
Re = n*R²/(n*R+R) = n/(n+1) * R
Vagyis az eredő ellenállás a nagyobbik ellenállás (n*R) osztva (n+1)-gyel.
Valójában mivel n-re nem kellett semmilyen kikötést tennünk, ezért, ha n tört szám volna, akkor is működne és akkor a kisebb ellenállást kéne venni, de általában nem úgy alkalmazza az 1szerű ember és ha elsőre gondolsz bele, akkor jó az a mondat.
Lássunk egy példát:
R1=5kΩ, R2=35kΩ
n=R2/R1=7 → Re=R2/8=35/8kΩ≈4,4kΩ
A te példádban Ce = (1x2)x3µF = 2/3x3µF = 6/11µF≈545,5nF
Q=Ce*U
Ui=Q/Ci Ahol i 1-től 3-ig amelyiket ki akarod számolni.
Sztem 1szerűbb megérteni, h 1/Ce miért = SZUMMA 1/Cn, minthogy csak bemagold és megjegyezd. -
polarka #1838 Iskolában is tanítják:
F = μN
ahol nincsen a felület mérete, pont ez az érdekes benne és erre kellett volna felhívják a figyelmed
a "törvény" kísérleti tapasztalatokon nyugszik, ezt elvileg be is kellett volna mutassák
Feynmann könyve alapján ('60-as évek elején) még nem létezett a μ értékét meghatározó összefüggés
a felvetésedre sztem az a helyes magyarázat, h a kerék nyomása befolyásolja, hiszen folyamatosan mélyebb deformáció halad a gumin, ami nagyobb veszteséggel is jár, mintha jobban fel lenne fújva. (elvégre a gördülési μ-t pont az érintkező anyagok deformációinak tulajdonítják) -
lotsopa #1837 A C1 = 1 µF; C2 = 2 µF; C3 = 3 µF sorba
kapcsolt kondenzátorokra U = 12 V
egyenfeszültség van kapcsolva.
Kiszámítandó az eredő kapacitás
Ce = ……………F
a kondenzátorok töltése
Q = …………… C (As)
Meghatározandó az egyes kondenzátorok feszültsége.U 1 = ……………V
U2 = ……………V U3 = ……………V
Na akkor. Az eredő kapacitás a megadott kapacitások reciprokának az összege? Tehát 1/Ce = SZUMMA 1/Cn . Ce=Eredő kapacitás, Cn=az egyes kapacitások.
Töltés: CxU=Q. ( As/V=F ) Tehát 12x0,000001=0,000012. 12µC?
Gondolom fesz. meg a képlet átrendezésével számolható. Arra lennék kíváncsi hogy akkor ez így hibátlan megoldás? Ha van valami észrevételetek örömmel veszem ha hangot adtok neki. ;)
Replusz műveletekről valaki tud többet mint a wiki? :D mert nem volt bőbeszédű. ( replusz használatos ellenállások párhuzamos kapcsolásánál, kapacitások soros kapcsolásánál ) -
#1836
Aero küllő: nem kör keresztmetszetű, hanem teljesen el van lapítva, így kisebb a keresztmetszete a mozgás irányába.
Az érintkező felület nagyságától meg valahogy biztosan függ, elég arra gondolni, hogy autón egy szélesebb gumi nagyobb fogyasztást is eredményezhet, vagy biciklin kicsi/nagy nyomásnál a gördülési ellenállás. -
polarka #1835 *nyomáskülönbség -
polarka #1834 De a gördülési ellenállás (is) pont hogy a súlytól függ és nem függ az érintkező felületek nagyságától.
Az aero küllő mit takar? Könnyebb anyagból készül vagy a küllők maguk olyanok és olyan elrendezésűek, h csökkentsék a légellenállást? -
polarka #1833 aham, tehát mondjuk igyekeznek minél kisebb tömegű kereket összeállítani, h így a forgási energiára kevesebb kelljen az adott sebesség eléréséhez
és ehhez gondolom segít akkor az is h a köpeny vastagságot is igyekeznek minél kisebbre belőni, vagyis bejön a "gumi" nyomás hatására való deformációja (akár szakadása) -
#1832
Van egy nagyon sokak számára ideális kerékméret, valahol a 19-22mm könyékén(nem emlékszek pontosan), aminek a gördülési ellenállás a legjobb, az többet számít, de persze a kerék súlya sem elhanyagolható.
Viszont aero küllővel egy hegyi szakaszon több időt nyernek, mint a könnyebb gumival, ami ráadásul kevésbé defektálló az esetek legnagyobb részében.
Autóknál utcán szerintem a lehető legjobb tapadás a cél normális gumikopás mellett. -
#1831
Vagy azért, hogy kisebb tömeget kelljen baromi nagy sugáron szöggyorsítani.
Egy nagy tömegű köpenynek nagyon nagy a tehetetlenségi nyomatéka. -
polarka #1830 valóban, extrém helyzetekben előjöhet az is, de
ez valóban felmerülő probléma mondjuk a versenybringáknál vagy -autóknál? pl. a versenybringák kerekeit fújnák még nagyobb p-ra és csökkentenék még kisebbre a futófelületet, vagy már régen elérték az optimális méretet a jó kormányozhatóságért? (legalábbis én úgy vélem, h azért csökkentették eddig is) -
#1829
Már ha van neki... -
#1828
a kerékbelső szakítószilárdsága?
-
polarka #1827 Vki esetleg tudja, h a futófelületen és a jármű súlyán kívül van-e még vmi, ami lényegesen megszabja, h a jármű kerekét mekkora nyomásra fújják fel?