3993
Fizika 2006
-
#2186
Stop. Nem számolsz az alábbiakkat.
1. Hővezetés.
2. Hőátadás.
3. Fémolvadékokra a konvencionális modellek nem vonatkoznak és a sugárzásos hőátadás is máshogy megy.
Röviden, nem próbálj földhözragadtabb lenni. Kis túlzással olyan vagy, mint Mulder az X-aktákban. -
forrai #2185 Ez persze igaz, és meglepő, hogy csak ekkora a kár.
Ez bizonyítja a felkészültségüket.
Csak azt nem értem, hogy miért nincs az atomreaktorokban sehol külön vészmaghűtés, ilyen, vagy olyan. A reaktor egy közel állandó hőáramú berendezés, amelyet csak leállítani lehet, de akkor jelentős maradvány hője van.
Így szüksége van biztonsági hűtésre.
Az pedig nemigen van, nem hallottam róla, hogy van.
Mindent a keringetéssel oldanak meg, az pedig csődöt mondhat, mint most. -
forrai #2184 Vagy lehetne egy torpedóvetőszerű nyíláson bevezetni nagy olvadáshőjű anyagot, néhány tonnát.
Ihaj-la: az Al, 620 oC olvadáshő, C=900 J/kgK. 20 o-on bevezetve =540 kJ/kg, meg az olvadáshő 360 kJ/kg, összesen =900 kJ/kg.
Ebből 10 m3=27000 kg, =25 GJ, ami 7MWh. Viszont 3 órán keresztül olvadásig (620 o-ig) tehermentesíti a reaktort.
Annyit meg biztos kibir, illetve kereshető valamiféle ötvözet is.
De persze a legjobb, ha eleve benn van reaktorban, csak akkor több kell belőle.
A konyhasó 820 o-on olvad, az olvadáshője se rossz (520 Kj/kg). Az alminiumnál jobb, persze lehet, hogy korróziv, de ilyenkor úgyse fontos, ha egyébként jó.
Biztos van megfelelő hűtő anyag. -
#2183
1. Olvasd el az alábbi leírást
2. Japánban vis mayor helyzet van. Benne van az első 5 legnagyobb földrengés között. Erre még rájött a szökőár. Sok mindenre felkészültek a japánok - ha nem készültek volna fel sokkal nagyobbak lennének a károk - de ekkora pusztításra nem számítottak (nem is számíthattak). -
forrai #2182 Köszi.
Most azon gondolkodom, hogy abba a két renitens reaktorba lehet, hogy csak 1-2% maradó teljesítmény okoz galibát. Nem lehet nagyobb, vagy több, mert akkor nagyobb lenne a balhé.
Miért nincs bennük ilyen esetre egy külön maghűtő áramkör, 40 m hosszú 150 es cső, 3 cm falvastagsággal, hogy 300 bar nyomás ellen is álljon, és tudja hűteni a magot, vagy legalább önmagát?
Q=20 m2*1500W/m2*100K=3 MW., 50 m3/h, 0,8 m/s (hasból)
Még csak külön csatlakozása se kéne, hogy legyen, beleférne a kilépő csonkokba, és napelemmel is meghajtható.
Lehet, hogy egy 2"-os csővel is el lehetne vezetni a balhés hőt, ha az benn volna most a reaktorban?
Vagy miért nincs benne legalább egy tíz tonnás tonhal, vagy valami más, ami ilyenkor felolvad, és hőt von el? Jelenleg csak a víz az egyedüli, ami igen hamar gőzzé alakul, és nincs idő cselekedni. Persze, akkor nagyobb tartály kéne, vagy kevesebb rúd férne el. De jobb, ha a kapszulák olvadnak el?
Kellene ott legyen valami hűtési tartalék, ami lassítja a folyamatot néhány órával.
Nem megy ki a fejemből, hogy ilyen előfordulhat, mikor megelőzhető.
-
#2181
"Várj, a kapacitás alatt mit értesz? Én a feszültségre gondoltam."
Erre a kapacitásra - ugyanis az embernek ez van. A külső feszültségforrás tölti fel adott mennyiségű (C*U) töltéssel.
De elsődlegesen a "tejedési feltételek" a lényegesek (a kívánt objektumig el kell jutnia a gömbnek), majd másodlagosan a test potenciálja.
"Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülső potenciálja lehet?"
"Mehetne" arra is, de végül nem arra "megy", mert a fal szigetelő - "keres" valami "vezetőbbet". -
forrai #2180 Most olvastam: a reaktort (állitólag) sikerült leállítani, csak a hűtést nem lehetett elindítani, vagyis a szivattyúkat.
Ha a dolgok idáig fajulnak, akkor az egyidejű kényszer és szabadáramlás már kismiska valóban, akármilyen irányú. Legfeljebb a folyamat kezdetén volt szerepe, amikor a kigőzölgés elkezdődött.
Azt nem értem, hogy a tartalékáramforrások miért nem üzemeltek kezdettől?
Azok egy perc alatt működésbe léphetnek, bizonyára diesel üzemanyagúak, vagy gáz, sok ilyet terveztem. És annyi idő alatt nem történhetett még nagyobb baj!
Oké, várjunk a jelentésig.
Megolvadhat a mag, ha teljesen leállt a reaktor? Eddig miért nem olvadt meg maga a mag?
-
forrai #2179 Várj, a kapacitás alatt mit értesz? Én a feszültségre gondoltam.
Ha egy feltöltött ember megérinti a radiátort, akkor is szikra képződik, vagy nem? Konkrétan, van egy potenciál különbség a gömbvillám, és az ember, és egy másik a gömb és a radiátor között? Ha így van, ez is közömbös?
Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülső potenciálja lehet?
Mondjuk ezt a sorrendet gondolom, (ex has)
Ember....radiátor...fal... gömbvillám.
Te azt mondod:
Ember=radiátor...fal (mert nem megy neki)...gömbvillám?
-
#2178
"Ezt a kérdést tettem fel. Hogy az ember is feltöltődhet, és tartósan lehet feltöltve."
Az emberi test kapacitása és az Anaid által leírt gömbvillám mozgása (hogy a vas radiátort vagy az emberi testet választja) nem függ össze.
Az emberi test és a radiátor közötti légtér (például az ellenállása, a levegő mozgása, hőmérséklete, páratartalma) inkább a kérdéses. Amerre "kedvezőbbek" a "terjedési feltételek" arra fog menni a plazmagömb. -
forrai #2177 Számtalan energia pocsékoló tevékenységünk van, csak nem vesszük azt észre, sőt- dicsekszünk vele.
Ha egy ürrepülő kirándulás 100 millió dollár, akkor az ma 100 millió m3 földgáz ára. Amit a földből termelnek ki, és elégetnek.
Magyarország éves földgázigénye ~13-14 Mrd m3.
150 ilyen út ennyi földgázt fogyaszt. No nem közvetlenül, hanem a "tőke- energia ekvivalencia elv" alapján.
Eljöhetne az idő, amikor ez megengedhető lesz. De így nem biztos. -
forrai #2176 Ezt a kérdést tettem fel. Hogy az ember is feltöltődhet, és tartósan lehet feltöltve.
Nem tudom, hogy folytak e olyan mérések, hogy mi mennyire, szokásosan.
Mert ha nem egyformán vannak feltöltve, és valamiféle relatív mozgás is van, akkor erő is ébredhet közöttük, ami mozgathatja őket.
S így előfordulhat, hogy éppen az ember válhat kiszemelt célponttá, mert 70% vízből van, ami a fejében még sűrűbb. -
forrai #2175 Olyan reaktort kell építeni, amelyik minden körülmények között leállítható, illetve magától leáll, és mindig hűthető. Úgy tudom, vannak ilyenek. És ebben az ügyben jóformán ez a legfontosabb.
De ezek nyilván nem olyanok voltak, ha nem álltak le.
Most terveznek szuperkritikus hőmérsékletü atomerőmű blokkokat, szivattyúval minden szögletben. Tele van tőlük máris a gatyám.
Ugyanakkor mi a fenének ürkirándulóknak űrrepülőgépet tervezni, ha tudományosra sem jut pénz?
Így minden kistilű bohóc arra gyüjti majd a pénzt (mások zsebéből), meg az energiát, hogy egyet bukfencezhessen az űrben. Ott még nem tartunk, és így talán el se fog jönni. Ülljön inkább ringlispielre, attól is lehet hányingere.
-
#2174
Akkor egy kicsit magyarázom - leginkább Anaidnek: az emberi test úgy viselkedik mint egy kondenzátor - vagyis az elektromos töltést képes tárolni (nagyob durva hasonlattal élve mint egy akkumulátor, csak ott a töltések vegyi úton tárolódnak). Ezt az elektromos töltést a ruházat súrlódása (tessék visszaemlékezni az iskolai tanulmányokra amikor egy szörmedarabbal dörzsölték az ebonitrudat/börrel dörzsölték az üvegrudat) juttatja az ember testére.
Mivel ez a töltés nem tud földelődni/távozni (a cipő/papucs szigetelő tulajdonsága miatt) más utat fog keresni - ez lesz a kézen keresztül a kilincs vagy az ajkakon keresztül (ami ráadásul a nyálkahártya nedvessége miatt kisebb ellenállású) a partnered, vagy a Blöki.
A feszültségekről: az ábra egy kicsit megtévesztő lehet - ez pár száz volttól akár 30000 voltig (forrás) terjedhet!
De mivel az ember kapacitása (elektronikai értelemben) kicsi, a kisülés rövid idejű (az ábra ezt szimbolizálja), és a kisülés az emberi bőrfelületen távozik, így "csak" kicsiny kellemetlenség ér minket. -
forrai #2173 Bocsi, remélem nem bántottalak meg.
Rosszul sikerült tréfa.
-
#2172
az anekdikus sugárzás négyzete atól még nem haladhatja meg a patetikus sugárzás maximális értékét különben nagy gebasz lenne ám...
De amúgy jó kis elmélet... -
#2171
"Amitől ő még rémületében ma is fórumozik, pedig szerintem az a veszélyesebb!"
Nem rémületből, csupán megértési szándékkal. Kamikaze típus vagyok olykor: Szeretném megérteni azt a jelenséget, amit nálam sokkal okosabbak sem értenek még.:):) És az a fixa ideám, hogy a tapasztalataim talán segíthetnek ebben.:)
Dehát, ahogy bölcs öreg nagyapám mondta a szándék is fontos.:):)
Na mindegy kell pár titokzatos dolog az embereknek, különben miről lehetne találgatni, hogy micsoda is, meg milyen.... -
forrai #2170 Egy reaktorban nem csak áramlás miatt alakulhat ki egyenletlen hőáram.
A cellák különböző fokon vannak kiégve.A mag közelében nagyobb a neutronsűrűség, mint a széleken.
Sok ok van tehát arra, hogy egyfajta áramlási önszabályozás létrejöjjön, vagy még inkább, hogy ne legyen rá szükség. Ezért a keringetés biztonságos megoldása alapkérdés.
Oké, lehet hogy nincs igazam. Lesznek majd jelentések, hogy itt is csak elmérgesedett a helyzet.
Én meg minek mérlegelődjek? Csak hasznom lett abból, hogy nem kezdhettem tudományos pályagyaloglást.
-
forrai #2169 Bármilyen mulatságos, ez a jelenség legkönnyebben nem egy csőkötegfalas kazánnal, hanem inkább egy vízszintes létraszerű, oszlopos radiátorral demonstrálható, ami sokak lakásában van.
Régebben az volt a szokásos, hogy a melegvizet a radiátor felső osztócsövébe, a lehült vizet pedig alul vezették el.
Ez általában jól működött, mert ez az önszabályozó jellegű, "azonos irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás" esete. Mert ha valamelyik oszlopba az áramlás lassul, a víz jobban lehűl, és nagyobb sűrűsége miatt felgyorsítja ott is az áramlást. Minden kétcsöves fűtőrendszer így épült.
Később szereléstechnikai okokból újítottak, az egycsöves radiátorok egy részébe alul vezették be a vizet, ami meglepő következményekkel járt. A közeli oszlopok melegek voltak, a távolabbiak pedig hidegek.
Ugyanis ez az ellentétes irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás esete, amikor az áramlási instabilitás azért alakul ki, mert ha bármely oszlopban csökken a sebesség, a nagyobb lehülés tovább fékezi, az áramlás leáll, sőt: visszafordul.
A radiátor három részre bomlik:
A csatlakozás közeli forró részre, ami a kényszeráramlásúnak nevezhető.
A távoli, hidegebb részre, ami visszaáramlik: az a természetes áramlású.
És a közöttük lévő keverő oszlopra, amelyben ez a két áramlás keveredik.
Mindez jól látható pld. lemezradiátorokról készült termóviziós felvételeken is. (www.megismerhetetlen.com)
A keverőelem helyzete vándorol. Így előfordulhat, hogy növelve a hőmérsékletet, vagy a térfogatáramot, a hőleadás csökken.
Egyfajta áramlási félvezető ez!
Emiatt előfordulhat az is, hogy két szomszédos oszlop között jelentős hőmérsékletkülönbség ébredjen, ami azonban nem teszi tönkre a radiátort.
Egy kazánt azonban igen.
És ahogyan a macskának tigris, úgy rokona ennek a jelenségnek a tornádó, és még sok más.
Mindazonáltal, nem igen hallok róla, hogy közszájon forogna.
-
forrai #2168 Ez a mechanikai része, amihez uwu egyébként biztos jobban ért.
Ha ezen szerencsésen túllépünk, akkor jöhet az áramlási rész, ami szerintem nagyon izgalmas! -
forrai #2167 A rácszerkezet ugyanis egy létra, nagyon sűrű, hosszú fokokkal, és nem mint a Szabadsághídnál, ferdén, hanem merőlegesen a szárakra.
Most képzeljük, hogy a létra két szára nagyon erős, a fokok meg bele vannak hegesztve.
Tegyük fel, hogy mindegyik azonos hőmérsékletü, kivéve egyet, középen, ami valamiért jóval melegebb, mint a többi. Szóval- nem fér a bőrébe, tágulni akar! Ám a többi nem engedi, erősen tartják a szárakat- tanuljon rendet a nyavajás, vagy gebedjen bele!
Nos, ha csak 60- 70oC- ig erőlködik, majd belenyugszik- senkinek kutya baja se lesz, legfeljebb többé nem próbál feszengeni, mint tornaórán a matekzseni.
De nem, ő majd megmutatja a világnak, stb.- hogy 150 oC-on is lehet!
...Olyan létrákkal van tele a rozsdatemető.
(Így talán érthetőbb)
-
forrai #2166 Köszönöm a választ.
Ebből azt értem, hogy ha az emberi test feltöltődik, hamar ki is sül.
De hová? A levegőbe? Ha az ágyán alszik, ami falábú, és + műanyag padlón van?
Az egészet pedig csak azért kérdezem, mert felmerült, hogy egy ilyen vacakság, amint észlelte egy kedves fórumtársunkat, nekiiradomot, hogy köszöntse őt. Amitől ő még rémületében ma is fórumozik, pedig szerintem az a veszélyesebb!
Feltételezzük tehát, hogy az ágyban fekve olyan elektromos töltése volt, ami azt odavonzotta jobban, mint az éjjeli óra a sublóton, ami pedig még tik-takkozik is, s így nagyon kellemetlen lehetett számára.
Vagyis a kérdésem más jellegű: tartósan volt e töltése, milyen előjelü, és mekkora, hogy azzal képes volt odavonzani a "gömbvillámot"?
Ezen pedig nem segít a szabvány.
Mert az ágyon fekve nyilván átveszi annak eltérő töltését, ha van annak. Márpedig, ha egy kocsinak van, akkor az ágynak is lehet. Mert a kocsi messze nem tud olyan lassan állni, mint egy ágy, ha fekszenek rajta. -
forrai #2165 Ha jól tudom, hidász vagy. Van dolgod tehát rácsszerkezetekkel. Az áramlástanban azonban olyan rácsszerkezetek szokásosak, amikor pld. egy 3 cm- vtg csőköteg falban egymástól 2 cm-re 150 db 2"-os cső van, legtöbbjük mondjuk 3-4 m vagy még hosszabb.
Na mármost én láttam ilyen csőkötegfalakat úgy eltörni, hogy abban a pici 2 cm lemezrésben, a két cső között ~10 % vékonyodás következett be, maga a cső meg kirepedt.
A víz kazánból kifolyt, a lakók fáztak.
Ez a hidaknál nem számít (annyira), de ott is figyelembe veszik. A hidaknál ritkán fordul elő 70-100-K két elem között, aminél az acél már nem rugalmas, hanem megfolyik, és ha van is, helyük is van hozzá.
Van még egyéb gonoszság is, mégpedig a csövek kihajlása. Egy reaktorban, ahol közéjük kell ereszteni a grafit vagy más rudat, szabad út kellene legyen.
De ha két 5 m-es cső között 100 K különbség van, mert a csőkötegfal ezer csöve közül csak egyikük másképp tágul, akkor az számold ki hány mm, és mekkora kihajlást okoz.
Utána már hiába próbálják leengedni a rudat, nem megy.
Már csak mérgelődni lehet. Kitalálni, hogy a reaktor mérgelődött.
(Hogyne, ha lekapcsolták előbb a szivattyút, vagy elmosta a cunami a tartalékáramforrást, mert talán a pincébe rakták)?
És itt jön a képbe mixed forced and free convection.
Amitől az egyik csőben forró víz fel, mellette a másikban sokkal hidegebb le. Nem akarlak ijesztgetni, de hitetlen erők keletkeznek.
Ez van persze egy gőzkazánban is, de azt elzárhatod legalább, vagy magától kialszik.
Itt sincs más baj, csak egy földrengés cunamival.
(Kiváncsi vagyok, mit találsz ki. Már nagyon fenheted rám a fogad, ha így érdeklődsz...)
-
#2164
Minden kérdésedre ott a válasz a #2156-ban.
Gyorsan (2-25ns) sül ki az emberi testből, 0.3A áram lép fel, és 500V feszültség.
Sokkal többre nem töltődik fel, mert kisül, minél nagyobb a töltés, annál könnyebben. Ha ez van a szabványban, akkor ezt tekintheted kb gyakorlati maximumnak is. -
forrai #2163 Mondjuk ez is érdekes, hogyan sül ki az emberi testből az elektromosság Hogy milyen áram lép fel?
De én arra gondoltam, hogy az emberi test, ha nem sül ki belőle a töltet, ami benne van, hány voltra töltődik fel pld. az ágyban, ha éjjel forgolódik rajta. -
uwu hun #2162 NWO-ban emlegetted azt a csőtöréses témát.
Kifejthetnéd bővebben, itt elfér. -
#2161
Nemigazán erre gondoltam. Pontosabban: régebbi kérdés volt: melyik dolognak nagyobb az ellenállása: egy öntöttvas radiátornak, vagy az emberi testnek? Ugyanez a kérdés, csak töltésre is vonatkoztatva.
Tudok ám kérdezni, ugye.:):) -
#2160
Gondolom azt, hogy ha záródik egy áramkör és benne vagy akkor az embert ezzel a modellel írod le és erre kell méretezni egyes berendezések érintésvédelmét. -
#2159
És ez mit jelent? -
forrai #2158 Nem is gondoltam, hogy van szabvány erre is.
Igaz, a szakmámban, az épületgépészetben minden vezetéket bekötnek a földelőhálózatba, a gázvezetékeknél is ügyelnek erre.
Furcsa viszont, hogy a gyártók, például a gépkocsigyártók ezen nem gondolkodnak? Halljuk a trolibuszok ráznak. A villamos ugyebár, jól földelt, azzal nincs baj. Bár az is lehet, hogy autónál nehezen oldható meg. Valami olyasmi kéne, hogy csak amikor leáll, akkor érne le a földre, menetközben meg úgyse szoktam kiszállni. Furcsa lenne, ha ez az apróság egy Bentleybe se lenne megoldva?
A másik dolog a klima, a légnedvesség.
Télen rendkivül kicsi.
Lehetne párologtatni, de ott több tényező is van:
- víz kell hozzá
- hő kell hozzá
- Légionella és egyéb probléma.
- Korrózió
- Felületi lecsapódás
- Drága (=mer nincs harang", mondták Napóleonnak)
Amikor padlószönyeget vásárolunk, nem gondolunk erre.
Csak a robbanásveszélyes környezetben.
Nekem például sajna, hosszú lábszárszőreim vannak.
Nyáron, amikor klottgatyában vagyok, az egér vezetéke kellemesen, bizseregtetően simogatja őket, talán közömbösítve a közeli trafó által keltett, persze kevésbé érzékelhető hatásokat. Tényleg, mi igaz a trafókkal?
-
#2157
Fura, de én jobban tölthető lehetek az átlagosnál. Már 3 db mp3 playernél figyeltem meg, hogy néha ha hozzáértek, akkor lecsapom vagy csak simán a fülemben megrázott a fülhallgatóm.
A cégnél mikor felkelek a székről és bőrcipő van rajtam, szinte mindig megráznak a fém kilincsek. :) -
#2156
"In MIL-STD-883G the charged human body is modeled by a 100 pF capacitor and a 1500 ohm discharging resistance. During testing, the fully charged capacitor is discharged through the resistor connected in series to the device under test."
Forrás
Szóval: az elektronikai eszközök elektrosztatikus kisülés (ESD) elleni védelmét tesztelő MIL-STD-883G szabvány szerint az emberi testet egy teljesen feltöltött 100 pF-os kondenzátor és egy 1500 Ohm-os ellenállás soros ellenállásaként írja le.
A kisülés:
![]()
-
forrai #2155 Köszönöm a tanácsod.
Minthogy hozzáértőnek gondollak, kérlek, hogy válaszolj, hogy milyen mértékben töltődhet fel az ember és szokásos környezete viharos időben?
Most nem Tesla hajmeresztő kisérleteire gondolok.
Hanem valaki az ágyban, a fal meg az alapokon fekszik.
Például, ha valaki egy megawattal forgolodik az ágyban, mondjuk lenvászon lepedőn? -
#2154
Földeld le a kocsidat (köss rá fémláncot), illetve a műszálas ruháról térj át pamutra.
Idevágó tudományos-fantasztikus novella: Mihail Gresnov: ELTD-73 (A Galaktika című antológia 1980-as 39. számának 49. oldalán jelent meg magyarul Kucsera Judit fordításában).
-
forrai #2153 Kellene egy műszer, amellyel a dolgok feltöltöttsége könnyen mérhető.
Akkor minden tárgyra le lehetne mérni. Egyáltalán nem mindegy, hiszen robbanáshoz is szikrát adhatnak. A kocsim meg rendszeresen megrázással köszön el, ha kiszálok.
Tényleg, csak engem? Titeket nem? Persze nem az én kocsim, hanem a sajátotok.
Elég kellemetlen, hogy összerándul a karom.
Mit lehetne tenni ellene?
Földeljem le a tweed zakóm otthon?
De akkor megfázom az utcán, vagy a kocsi nem indulhat el! -
forrai #2152 A számítógép mellett én is sokszor érzem. Valahogy feltöltődik benne a por, leginkább. -
#2151
A múltról írok. A leírásban is szerepelt, hogy ritkulva a végén már csak vihar előtt előfordulva megszűnt az egész. Cirka fél év.
Töltése, na igen az tuti hogy van. Bőrön bizsergést csak ilyen esetben produkálhatott kb. centis távolságból.
Ha ilyen bukkana fel, inkább menekülni kell előle. Nemigazán tudtak legalábbis itt hirtelen begyorsítani, de már erről is írtam.
Csak most kapcsolódtál be, pedig már jó ideje ment a hülyézésem:):) -
forrai #2150 Az, hogy gömböket látsz a levegőben sok minden fizikait jelenthet még. Fiziológiailag meg azt, hogy éles a látásod, és a tudatod is objektiv, mert kiemeli.
A légtér tele van első másod és x-ed rendű határokkal, ahol megváltozik pld. a sebesség, a hőmérséklet és a fénytörésmutató, ami miatt az láthatóvá válik.
Azt látod nyáron a forró betonút felett, illetve a tornádó tölcsérében, amelynek sötét falán csodálkozva kikukucskálhat a kecske, amit épp a mészárszékről ragadott el.
Miért furcsálod, hogy a számítógéped hűtőventilátora meleg levegőt bocsát ki?
Ami minden bizonnyal fel is töltődött, amikor a holnapi moziműsort, vagy az időjárást nézted rajta? Legalább is a por benne biztos feltöltődött.
Lehet, hogy valahogy a por okozza, hogy együttmarad?
Márpedig elég, hogy 20 K hőmérsékleteltérése legyen, máris megváltozik a törésmutatója, és te- mert jó a szemed- látod. Ha meg elmondod a szomszédasszonynak, vagy itt valakinek a fórumon, azt mondják: rémeket látsz.
Nekem se higgy, csak magadnak.
-
forrai #2149 Csak hasznos érdekességként.
Valahol olvastam, hogy ha a kocsi ajtót távolabbról szeretnéd kinyitni, érintsd a nyomót a fejedhez is, és úgy nyomd meg. Kipróbáltam- nekem ~ dupla távolság adódott.
Állitólag az agyvíz miatt.
Mindenesetre példa arra, hogy az emberi test másképp viselkedik mint a fal.
(Ha most valaki azzal jön, hogy nála csak másfélszeres a távolság, nagyon szomorú leszek...) -
forrai #2148 Majd elolvasom, így nem tudom még miről beszélsz.
Van egy kabátom, abban mindig szikrát hányok, vagyis feltöltődök benne. Ma a kocsiból kiszállva egy kutyát megsimogattam, igen szigorúan tekintett rám, de nem harapott meg.
Ágyban fekve lehet hogy gyapju párnád van, fizika órán azzal dörzsölik az ebonit rudat.
Még néhány arcpakolás és máris feltöltődtél.
A dolgok nem egyforma feszültségre töltödnek fel, így feszültségkülönbségek vannak, amelyeket a levegő nem vezet le.
A falnak is lehet feltöltöttsége, de a tied lehet a legnagyobb!
Emellett a huzat útja is átgondolandó, mert van egy COANDA nevü effektus, ami azt szereti a falra szorítani.
Az óriási problémám, amihez kellene tanuljak még, hogyan alakulhat ki egy gázgömbben hidegen egy efféle plazma állapot, viharban, a talaj alatt.
Itt jó lenne, ha néhányan, akik ehhez jobban értenek csatlakoznának.
Mert képzelj el egy rondat viharfelhőt, tele töltéssel, ami alig várja, hogy odacsapjon a barackoslekvárba, ami azonban jól el van zárva a srácok elöl a spejzba.
Ezért dühében a földön keresgél, és ha talál egy buta kukacot, aki kidugja épp a fejét a földből, azt tölti fel ellentétesen és belécsap.
Ám ehhez hatalmas területen heves folyamatok játszódnak le, amelyek eredménye a "ki tudja mi"? Mi lehet az a kis gömb? Én honnét tudjam még? Egy biztos: van elektromos töltése minden részecskéjének, ami egyfelől össze is tartja, másfelől mégis eltaszítja kellő erővel a levegő brown mozgást végző, elég gyors molekuláit. Ami ellentmondó, de ha létezik, akkor érthető, hogy átmegy a kulcslukon is.
Lezárja magát a gömbi térbe. Nem enged se ki, se be.
Olyan, mint egy szappanbuborék.
Lehet, hogy a hőmérséklete is más! Nekem van infra hőmérőm, és ha egy ilyen idemerészkedne, hát én előbb lemérném vele, aztán meg a levélmérlegen a súlyát, súblerral az átmérőjét is, utána meg elkérném az igazolványát, és azután még jól fejbe is kólintanám. (Vagy ő engem)
-
#2147
Na és mi vonzhatja őket az emberhez? Nélunk pont akkor változtatott irányt és több beszámolóban is azt olvastam, hogy követett gv embert. Ahogy írtam a számcsigép, a lámpa ill. a testem közelében lebegő ilyen halvány (szerintem veszélytelennek mondható) gömbök bár halványabbak voltak, de nagyobbak és stabilabb lehetett az állapotuk, mert a kisebb bár erősebb fényűekhez képest tovább voltak láthatóak. Ez is szimplán töltés miatt lehetett? (megjegyzem: A TV képernyő helyett miért volt érdekesebb egy felnőtt ember?) Nem mindegy, mekkora a töltés? Lehet, van ami a gv-nek is sok(k)?:):)
