Fizika

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#1736
Nem is olyan régen, az érettségire készülõ emberek még tudták mi az a szökési sebesség.

Aki komolyabban foglakozik fizikával annak ismerõs számnak kellene hogy legyen a föld tömege és a hozzá tartozó szökési sebesség. Ilyen bután rákérdezni erre az alapvetõ mennyiségre lesújtó bizonyítvány.

A kemény kritikán túl is futja azért valamire. Elismerésre méltó a tudásvágyad. De a "tudatos létezés" azon szakaszában ahol tanyázol célszerû tanulásra fordítani az energiát. Nem túl elegáns a tudásnak egy megrekedt szintjérõl játszani a tanult embert. Egy tökéletesen mûveletlen fajankót megtéveszthet a szöveged, de mások elõtt inkább szánalmas. Nem szeretném hogy így maradj, csak ezért hozlak most ilyen kellemetlen helyzetbe, ezt kérlek bocsásd meg nekem.

Ha rám hallgatnál és tovább haladnál az úton amire rátoppantál, pár év tanulás után elkezdenél "felfedezni" dolgokat, amikrõl kis utánajárással kiderül, hogy mások már rég megtették. Ha így lenne azt jelenti jó úton jársz. Ez a rész nagyon hosszú, és kicsit terhes is az az érzés, hogy semmi újat nem tud az ember nyújtani, de egyszer csak megtörik a jég, és olyat fogsz kitalálni amit senki más. Ez nagyon sokára lesz, ha lesz egyáltalán; majd akkor lesz rá jogod, hogy kritizáld a többi tudóst, mert akkor már te is tudósnak fogsz számítani.

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1735
Bocsi, ha nem te vagy uwu, aki volt itt, vagy van is? Mert akkor az 1730-as hozzászólás nem rád vonatkozott.
Ugyanis azt hittem, hogy új névvel ugyanaz a szószátyár, semmitmondó nick jelent meg.
De hát a nicked, sõt a stilusod is kicsit azért hasonló reá.
Ha lennél szíves tárgyszerû lenni, akkor szívesen leveleznék veked is, de így mindketten csak vesztegetjük a szellemi energiánkat.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1734
Ha ez a válaszod az én tárgyszerû 1729-es üzenetemre, akkor én kiegészíteném a te három pontodat még eggyel:
4. Semmitmondás

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1733
Sztem arról, h nem érti mire céloztál az #1728-ban.

#1732
Nem értem mirõl beszélsz.

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1731
Azt hogy a következõ sorrendet kell betartani, ha szeretnél valami hasznosat is csinálni az életben. (teleírni a fórumot lózungokkal nem az)
1. tanulás
2. gondolkozás
3. kételkedés
Nagy divat manapság a 3. ponttal kezdeni...

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1730
Ne haragudj, de így talányosabb vagy még az uwu de la naturálisnál is!
Olyan, mint a Turandotból a Kalaf nagyherceg áriája.
"Nevem nem mondom senkinek
Hangom nem hallja senki meg..."

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1729
Még egy kérdés! Jobbnál jobbak ezek már- úgy néz ki, hogy végre belejöttem!!!
Szóval, ha valóban egy párhuzamos univerzum világmindenségben élünk, ahol a mi univerzumunk is egy zárt "egyed", akkor annak is van tömegvonzása, kifelé, de befelé is. Valamely zárt, homogén gömb közepén azonban a vonzás nulla, kifelé meg nõ! A maximumot a felületén éri el.
A mi univerzumunk felületén könnyû kiszámolni a folytonos képlettel a gravitációs gyorsulást:

a= 4(PI)/3*G*(ró)* r
itt (ró)=~E-26 kg/m3 közelített érték.
r=13,7Mrd fényév =~E+26 m (mások mondják!)

Ebbõl az univeruzumunk határán a gravitációs gyorsulás:

a(univ)~ ~E-10 m/s^2.
Ebbõl adódna homogén tömegeloszlása esetén, hogy benne a lokális erõtér, amely a közép felé irányul, a sugárral lineárisan csökken...:

a(lok)= a(univ *r/r(univ)

Vagyis a közepén nulla, máshol meg a kettõ között.
Persze ez egy csillag, vagy galaxis közelében nem érvényes.

Mert a Naprendszer gravitációja már a Föld távolságában is nagyságrendekkel kisebb ennél, a Naprendszer határán pedig még sokkal kisebb! Ami azt jelenthetné, hogy az univerzum homogén tömeg eloszlása esetén mi nagyon a középpontjához közel kellene, hogy legyünk, ahol az univerzum felületi gyorsulása már nem érzékelhetõ (bár lehet, hogy az téríti el a Pioneer ürszondákat...)! Sajnos, ez érvényes szerintem a Big Bambára is, e tekintetben nincsen ok a különbségre.
Viszont akkor mivel magyarázható, hogy minden galaxis még ott lenne a középpontban? Semmivel.

Akkor viszont az univerzumunk, akár Big Bang, akár nem, nem lehetne homogén! Mert olyan a tömegeloszlása, hogy mindjárt a falához (eseményhorizonthoz) közel, nagyságrendileg csökken a gyorsulása is! Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a tömege ott öszpontosul (ez is sötét tömeg? Már vagy a tizedik fajtáját vizsgálom...). Vagyis univerzumunk tömege ezek szerint csakis az eseményhorizontjában öszpontosulhat. Amely felé marha nagy sebességgel igyekszünk? Hogy le ne maradjunk, amikor majd "visszaolvad" a szülõuniverzumba?
Egyre érdekesebb.
Kiváncsi vagyok, mit tudtok felhozni az érvelésem ellen?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1728
Érettségi?

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1727
A galériámban meg lehet nézni.

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1726

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#1725
Mindenesetre ebbõl az is következhet- hogy a tér kiterjedésének energia egyenértéke van.
Az energia pedig tõkével egyenértékû. Akkor pedig a tér is! (Ezt csak hangosan gondolom).

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1724
Az igazság az, hogyha eltekintünk a relatív ztömegnövekedéstõl, akkor a végtelenbõl tartó zuhanás sem lehet végtelen sebességû, csak véges, de a fénysebességnél azért nagyobb is adódhatna. És a relatív tömegnövekedés is csak szélsõséges esetben okozna újabb sebesség, és tömegnövekedést.
Azonban szélsõséges esetet figyelembe véve felmerülhet a kérdés: nem lehet ez egy önerõsítõ folyamat is? Nõ a tömeg, nõ a sebesség, mindkettõé, azután ütköznek is?
Kapásból azt mondom: ilyen nem lehetséges, hogy elõbb lesz stabil forintunk, mint ez megtörténik!
De belül nem vagyok bizonyos...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1723
De ahogy nõ a tömege, és meghaladja a tejútét, akkor már az is gyorsul õ feléje, ezáltal megnõ a tömege? Hogy a végén azonos, növekvõ tömeggel és sebességgel gyorsuljanak egymás felé? Közel végtelenné válik a tömegük, pusztán mert messze voltak? Ilyen sokat ér a tér? És még mindig nem érik el a fénysebességet?
Feladom! Ez több, mint amennyit a konyharenoválásban tönkrement idegeim tolerálhatnak! Megyek inkább, csempét furni, az elõbb eltörik, mint én...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1722
15 éve még jártál fizika órára? Hányszor buktál akkor meg! Mert én sokkal idõsebbnek gondoltalak!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1721
Bocsi, de akkor ugyan legyen véges távolság, de jó nagy! Olyan mint egy méretes lópikula. Mondjuk 10 fényév. Onnan elkezd zuhanni egy miniatom a Tejútra. Azt kellene kiszámítanunk.
(Egyébként jó a humorod, mindig is éreztem!)
Tényleg, ha valami a Földre negyven napig esik, honnan indul, és milyen sebességgel érkezik? Mert az, hogy a relatív tömege megnõ, semmit se csökkent a tejút gravitációján, az ugyanúgy gyorsítólag hat reá. Szerintem ez már egy idevaló kérdés, és tényleg nem tudom még a választ.
(Nahát, hogy ez már elõbb rádjött, bocsi, de izé, hogy már elõttem rájöttél!)

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

dronkZero
#1720
Végtelen távolságban pontosan 1/(végtelen)^2 gravitációs erõ hat rá, ami gyorsítja. Azért lássuk be, hogy ez nem túl nagy. Ha neked más jön ki, mint nulla, akkor elbasztad. Ami egyébként nem lep meg, azon csodálkoztam volna, ha valamit jól ki tudsz számolni.

Egyébként ezt a poént kb 15 éve egy fizikaórán már elsütöttem (Medárd napja volt, az adta az apropót), hogy ha valami negyven napig esik, akkor bõven túllépi a fénysebességet, meg is állapítottuk, hogy a Medárd-nap nagyon veszélyes egy valami.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1719
Tényleg, mi a fenének nem zuhan a Tejútrendszerre a világmindenség világából, vagy mindenségébõl valami végre ránk, a fényét több nagyságrenddel meghaladó sebességgel? Vagy akáre a mi univerzumunk egy távoli szegletébõl?
Én már nagyon kezdek félni attól is. Brrr. Egyetlen termonukleoid felgyorsulva onnan nagy kalajmakát okozhatna!
Akár a Big -Bangot is elõidézhetné! Kezdek tisztelettel nézni a nukleonokra, mert a családjukra is! :-)

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1718
Te jó ég, még a kozmikus sebességet is magadról nevezed el! Nem semmi.
Végül is a földhöz~11 km/s, a naphoz 620 km/s sebességgel érkezne. Na és, a tejútrendszerhez? Hát arra meg mennyi jönne ki? Csak nagyságrendileg: nem inkább nem írom le, mert jócskán meghaladná a fény sebességét.
Hogy az univerzumra a végtelenbõl zuhanóról ne is beszéljek. Lehet, hogy nincs is végtelen? Nem, ez a kérdés olyan filozófiai mélységekbe visz, amihez szintén nem értek, de mélyebben nem, mint máshoz! És ezen nem segíthet más, csak donk~Zéró, a relativitás nagy tudója!
Segits tehát, te hát nekem, ne haggyj kétségek között!

De ha más is tud segíteni, az se haggyjon a kétségek között.

Egyáltalán: sûrû társadalmi összefoggást igényelnék most ahhoz, hogy ne maradjak kétséágek között a világmindenség mindensége végtelensége miatt.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

dronkZero
#1717
Igen, ismert, és "nulla" néven.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1716
Ja, és ismert e ez a sebesség, és milyen néven?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1715
Kitaláltam egy szerintem érdekes kérdést.
Hiszen azt tudjuk, hogy ha valami egyenesen zuhan, a Földtõl nem nagy távolságra indulva, akkor légellenállás nélkül a sebessége:

v=(2gh)^0,5

Igen ám, de a g=9,81 m/s^2 gyorsulás a Föld felszinétõl kifelé távolodva szintén csökken, mégpedig négyzetesen! Mondjuk tehát azt meg, hogyha valami a végtelenbõl zuhanna egyenesen a Földre, mennyi lenne a végsebessége?
És ha a Napra zuhanna a végtelenbõl?
Egyáltán- véges e az így elérhetõ sebesség?
Én osztottam, szoroztam, integráltam stb. Már tudom az eredményt.
Vagy tévedtem? Ki tudja megmondani?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1714
A kitöréssel átlós oldalon pedig szintén gödör tátong! Ott szerintem maga a kitörés gyakorolt szívó hatást!
A dolog egyébként kezd meglehetõsen világossá válni. Olvastam egy rövid közleményt egy ismert tudományos publicista tollából, aki a gát kialakítását bírálta.
De várjuk meg a hivatalos közleményt, amelyre több okból is kiváncsi lennék, úgy tíz-tizenöt év múlva...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1713
És az is látszik, hogy 100 helyen szivárog.

aki kételkedik, az gondolkodik

#1712
A képek alapján úgy látom. hogy a tározóban a vörösiszap szintje méteres nagyságrendben csökkent.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1711
Kivételesen kerülöm most az elmeosztást, mert túl kevés az információm ahhoz, hogy olyasmirõl nyilatkozzak, ami tévesen valakiknek ártatlanul a kárára lehetne. (a matematika az más, azt nyugodtan szapulhatom...)
Persze van formálódó véleményem azért...Ami viszont, ha igaznak bizonyulna, el kellene mondanom, hogy máshol meg ne ismétlõdhessen.
Úgyhogy alkalom szerint lehet, hogy írnék még róla.
Egyébként a panelben nem hiszem, hogy salakbetont alkalmaztak tömegesen. Jártam házgyárakban, ahol a panelt jó minõségû betonból készítették, gõzölési technológiával, úgyhogy nem is vállalkoztam lyukat furni az éppen folyamatban lévõ konyha felújításokon. Mert baromi kemény.
Egyébként, itt a Franzstadtban sincs panelfóbiám, mert mi egy utolsó szériás panellakásban lakunk, ahol 27 m2-es szoba is van, elviselhetõ, 2,65 belmagassággal, és normális szomszédokkal, jól érezzük magunkat. Kivéve a távfûtést, és egyes társasházi problémákat, amelyek azonban máshol is sajnos így vannak, pedig lehetnének jobban is.
Ugyanakkor jártam új építésû tégla házakban, monstre 36-50 m2 garzonokban, ahol a tányérok szinte csak lapjával rakhatók be a szûk konyhaszekrénybe. Hasonlóakból rengeteg épült, horribilis pénzért. Az ott lakóknak lehetne inkább lehetne fóbiájuk.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

dronkZero
#1710
Kurvára nem nagy csoda ez. A salakbeton idõvel elveszíti a szilárdságát.

Akinek salakbeton panelban van ingatlanja, az sztem kezdjen el tõle megszabadulni, lassan lesznek botrányok azokkal kapcsolatban is.

Amíg építettük a szocializmust, nagy divat volt ez a salakbeton téma, mert ugye a panelba telepítés az csak "ideiglenes" megoldás volt, amíg eljön a világkommunizmus. Arra meg elégnek tûnt az 50 év élettartam.
Na, az most kezd lejárni, itt az elsõ problémás eset.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1709
Én is azt gondolom, hogy nagyon is fizikus oldala van a dolognak, de azzal inkább a gumiszoba foglalkozzon. Az a hozzászólásom másról szólt, nem a fizikáról...meg akartam emlékezni róla, minthogy máshol nem látok ilyen topikot?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

gothmog
#1708
Ugyan nézd már meg hogy ki mondja, hogy a szakadás "ellentmond a fizika törvényeinek"!
Az elsõ becslések alapján 10 milliárd forintnyi kár és (az eltûntekkel együtt) 10 elveszett emberélet az amiért -lévén ipari katasztrófa- a MAL Rt.-nek kell majd felelni. Még szép, hogy próbálnak minden áron mosakodni.
Fõleg ha fény derül még pár dologra.

#1707
Sajnos, szomorú aktualitása van most a fizikának, ha azt irják, hogy a vörösiszap- zagytározó szétomlása ellentmond a "fizika törvényeinek"
Mint hogy más, ilyen témájú topikot hiába kerestem, most ebben jelzem részvétemet, kifejezem együtérzésemet, és más módon is próbálok segíteni, továbbá megpróbálom megérteni, hogy mi történhetett?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1706
"Egyébként, úgy általánosságban szívás nem létezik, hanem mindig a nagyobb nyomás nyom."
Ez lehet, hogy igaz, most muszáj rajta gondolkodnom, amit nem szoktam.
Megvan: hát a gravitáció nem egy nagy szívás csak? És nem te állitottad?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1705
Zéró, fürödj már egyszer végre meg(akár a Lukácsban, és próbáld ki.
Még Piszkos Fred is megfürdött, igaz hogy csak ha beleesett az óceánba! De akkor meg kijöttek a halak, még a cápák is!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

dronkZero
#1704
Elég gyorsan kéne menni azzal a hajóval, hogy az áramló víz nyomása kisebb legyen, mint a benti levegõé.
Mivel szakács van a hajón, az azt jelenti, hogy nem sportjacht, tehát tányérral nem lehet belülrõl elzárni.

Egyébként, úgy általánosságban szívás nem létezik, hanem mindig a nagyobb nyomás nyom.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1703
Ha a tenyered és a medencefal közötti résben felgyorsuló vízáram szívást gyakorol a tenyedre, akkor ezt a menetet nem te nyered, hanem én nyerem.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1702
Légyszi, olvasd el Bnum linkjét. És próbáld ki a Csasziban, vagy a Lukácsban.
Legalább azt, ami szemmel látható, kísérleti tény, és összhangban van a Bernoulli egyenlettel, ne tagadjátok meg! Ez olyan...trollerezés szerû már!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1701
Szerintem meg nem fogja oda szívni se a kezedet, se más tárgyat, ugyan úgy nyomást fog kifejteni a lyuk elé tett testre mint a "tárolóedény" falára.

#1700
A tapadó korongon (ez a neve?) bevezethetõ térfogatáram (V)
V=(delta)* D*(Pi)*v
D a lyuk átmérõje
(delta) a két sík távolsága párhuzamos esetén.
v= a beáramlás sebessége a körgyûrûn, a csõnél.
A távolság és a sebesség a körgyûrû diffuzor hatásfokától, és a kezdõ nyomástól függenek.

A diffuzor elején a belépésnél sokkal nagyobb sebesség lehet, mint a bevezetõ csõben. A sebesség függ az ott rendelkezésre álló nyomástól (dP0, szélsõ értékként az a vízszint, vagy a ventilátor "üresjárási nyomása", mikor nem szállit levegõt).
Jó diffuzor hatásfok esetén nagyon felgyorsulhat az áramlás, és igen vékony rés is elegendõ, vagy alakul ki.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1699
Azért szív oda, mert gyorsabban áramlik, és azért áramlik gyorsabban,
mert ugyanaz a mennyiség kisebb átmérõn át távozik.
Ha a kisebb átmérõn kevesebb, vagy semmi nem távozik, akkor nincs nagyobb sebesség és ezért szívó hatás sincs.

aki kételkedik, az gondolkodik

#1698
Megnéztem: errõl van szó. Elõször meglepõdtem, mert csak egy fényes csövet láttam, ami lehetetlen. De nagy ravaszul az alján egy üveglap van! Azon terül szét a sugár! Igen errõl van szó. Bár arról nem írnak, hogy a mennyiség kontans. Mert ha csak egy kifúvás van, akkor alig csökken a térfogatáram, hiszen a ventillátor sokkal nagyobb nyomású. De hogyha több nyílás van, vagy egy kis nyomású tér, akkor igenis, jelentõsen csökken a térfogatáram. A Lukács pedig ilyen, 5 vagy 6 beömlõ nyílás párhuzamosan kapcsolt, így a vízsugár megoszlik közöttük: a kisebb ellenállású többit választja.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1697
Ez érdekes kérdés, hogy a mennyiség nem változik? De akkor a többi, nem befogott vízbeömlésnél, ahol pedig egy kövér nõ hátát paskolja, miért nõ meg a vízsugár, ha én a mellettem lévõ beömlõ nyílást meg tenyérrel közelítem? (lehetne egy lemez is)
Próbáld ki. Javaslom a Lukácsot például. Meglátod: a beömlõ víz odaszívja a tenyered, és a többiben meg nõ a vízsugár.
De mondom, le is vezettem, egy diffegyenlet megoldása.
Integrálni kellett a sugárral változó szívóhatást.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1696
http://www.csodakpalotaja.hu/rovidseta/52/tapado-korong

A vízzel az a gond, hogy függetlenül attól, hogy oda szívja-e a tálat, vagy nem, az folyik befelé.
Legfeljebb a víz iránya változik, de a beáramló mennyiség nem.
Tehát jobban jár, ha egy megfelelõ dugót keres a lukba.

aki kételkedik, az gondolkodik

#1695
Nézem vissza a topikot. Meddig csûszik a szárazjég az asztalon?
Szerintem függ annak a hõmérsékletétõl is.
Mert a szárazjégbõl gáz fejlõdik, amely megemeli azt. Valszeg ha meglököd, lamináris áramlása lép fel abban a vékony gázrétegben, mint a csapágykenésekben. Ahogyan a kori is a vízen siklik, amit megolvazt (mondják).
Ha pedig meleg az asztal, jobban megemelkedik, magasabb a rés.
Re=v*d/viszkozitás.
Vagyis ha a d megnõ, a Reynolds szám is nõ, Azonban a gázok dinamikus viszkozitása szintén! Innen kezdve sokféle eredmény lehet. Csökkenhet, vagy nõhet az ellenállás.
Mert a legismertebb képlet a landára:
= 64/Re. Vagyis ha nõ a Re szám, csökken az ellenállás.
Szívesen végeznék ilyen kísérletet.
Egyébként van olyan játék, hogy egy lukas asztalba levegõt fújnak, és egy korongot ütögetnek. Vagy a légpárnás autó is, csak az turbulens áramlás.
Végül is túl sok mindent kellene számoljak ahhoz, hogy válaszoljak a kérdésre. Mert ha nõ a légtéteg vastagsága, csökken a hõátadás, és a gázkiáramlás is. Valamiféle önszabályozó folyamat ez is, de nehezen számítható. Inkább kísérletezzünk vele.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1694
Közben most nyomatják az összes híradóban, hogy kihaltak a fizikatanárok, és érdekes kísérletekkel népszerûsítették a csodák palotájában a fizikát. Talán inkább a bérek emelésével kellene próbálkozni.

Kérem kapcsolja ki!

#1693
A felgyorsuló víz szívó hatást gyakorol, ennyi. A vízkiáramlás ott csökken, és átrendezõdik a többibe, ahol a vízsugár sebessége azonnal nõ. Ez abból látszik,hogy megnõ az ívhosszuk. Aki jár uszodákba, megtapasztalhatja.
Az a kritikus távolság, ahol ez síklapnál bekövetkezik méretezhetõ.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1692
A lyuk mint slag sajna nem jó. Pont az nem jó. Csak a síkfal jó.
Vedd a Lukács, vagy a Széchenyi medence friss víz befolyó nyílásait (4-5 cm.). Az csak elég jó?
Szorítsd oda a tenyered. kezdetben még ellöki a kiáramló víz. Azután meg- odarántja! Szinte elzárja a tenyereddel a nyílást,alig tudod elhúzni!
Próbáljátok ki. Szerintem meglepõ, de igaz. Teljesen szabályos fizika, vagy áramlástan. Egy fórumon le is vezettem az egyenletet.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1691
Aha. A luk legyen a slag amibõl folyik a víz.
Rakj elé egy tányért, tálat, akármit.

Ha csak bele csorog (és sûrûn cserélgeti), akkor jó.
Egyéb esetbe a szakács ne fogjon a második fogásnak, mert elõbb-utóbb a konyha és a hajó víz alá kerül.

aki kételkedik, az gondolkodik

#1690
Ja a szakács megy a dolgára, a sík tálat nem rögzíti, csak kitámasztja, hogy oldalra ne mozduljon el. A tálnak magától nem szabad elrepülnie.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1689
Vaqn egy gyakorlati kérdésem:
Kilyukad egy hajó sík fala a vízvonal alatt 0,5 m-re, a konyhában, 5cm a lyuk.
A szakács már megsózta a levest, több sót nem akar. Meg fogja a jó nagy, kerek leveses tálat, oda szorítja jó erõsen,próbálgatva, és egy ponton kitámasztja hogy el ne csússzon.
1. Ott marad e a leveses tál?
2. Csökken a vízáramlás?
3. Meg is szûnhet a vízbeáramlás?
4. Hol lehet a legkönnyebben és szó szerint is a legjobban ezt kipróbálni?
5. Hogy lehet ezt levezetni?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

circa
#1688
Sziasztok!

Nem tudom jó helyre írok-e, de nincs jobb ötletem 😄
Egy kis segítségre lenne szükségem, Shirley algoritmussal kapcsolatban, ugyanis nem sok dolgot találtam róla a neten, sem wikipedián nem találtam sem a google nem vezetett hasznos leíráshoz a módszerrel kapcsolatban. Nem vagyok fizikus, csak le kéne programoznom, de szeretnék több információt gyûjteni róla, remélem lesz hozzáértõ aki tudna adni anyagot hozzá.

link ezt találtam, de jó lenne többet tudni róla, mint ami ebben van.

#1687
Ezen megoldással eddig nem akadt semmi baj:
a)
Feltesszük, h a víz tök. rugalmasan ütközik a lapáttal. Ekkor a lapáthoz rögzített koord. rendszerbõl nézve a vízáram kin. energiája állandó (ez gyorsan bizonyítható, akkor is ha a lapát/koord. rendszer új sebességre tesz szert). Vagyis:
(v-u)²=(-v/4-u)² (ami egyenértékû azzal az állítással, h az impulzusvektorok nagysága nem változik, amit zilogr is mondott)
ebbõl u=3/8v

b)
Itt csak annyi volt a buktató, h μ tömegáramot szállít a v sebességû sugár, de mivel a lapát is halad, így nem ennyi fog ütközni a lapáttal.
μ = ρAv → m/t = ρA(v-u) = ρA(v-u) = 5/8μ
Erõlökés a vízáramon:
F = 5/8μ(-v/4-v) = -25/32μv