Fizika

Igen, olyan is van, hogy nem érzed az áramlást, mert olyan lassú, de van.

Nagyon érdekes ez!

Gondolom még nem mérted meg a légnyomást és a külsõ légáramlást egyszerre..

Nagyon meglepõ, de az épületek szél felöli oldalán torlónyomás, a túlsón pedig vákum alakul ki. A tömítések, szigetelések (pl. a fal porózus anyaga) csak az áramlási sebességet korlátozzák, de elzárni csak a hegesztéssel zárt tartály zár el.. Minden más esetben létrejön az áramlás.
És a közlekedõ edények elve szerint a szobák között is kialakul a nyomás különbség.

De van olyan hatás is, hogy az egyik szobában melegebb van.
Az oda bejutó levegõ kitágul, a másikban hideg van,, az oda kijutó összehûzódik, azaz a csukott ajtó mellett a hidegebb szobában mindig kisebb a folyamatos összehúzódás miatt a nyomás, mint a meleg szobában, ahol a folytonos melegítés miatt folyton tágul és ezzel növekvõ nyomású a levegõ.

Példaként az ablak köré a falra ragassz vékony fóliát (olyat amit a festéskor szokás a bútorokra tenni.

És meglátod, hogy annak ellenére, hogy a fólián és a falon keresztül nem szökik a levegõ, a fóliát "magafelé szívja" az ablak.

Ugyanis bármilyen kevés levegõ van a fólia és az ablak között, ha melegebb mint a kültér, akkor ki fog szökni az egy része és a helyére hideg fog beáramolni. Ez a fólia mentén lévõ melegebb levegõt lehûti..
Így az ablak és a fólia között folyton összehúzódó levegõ van.

Lehetséges-e, hogy nem az egész helységben tapasztalható a légmozgás, hanem "bezúdul" teszemazt a "középpontba" és a helység más részein alig, vagy nem is észlelhetõ akkora "cúg"?

Milyen különbséget?

Pont azért tettem fel ezt a kérdést, mert tudom, hogy lehetséges, csak azt vártam, hogy más írja le.
Na és mi okozhat ekkora különbséget?

Miért ne lehetne lehetséges?
Szerintem ennek a kérdésnek semmi értelme.

Konkrétan az a kérdésem, hogy lehetséges a fizika alapján?

Ha egy épületen belül 2 szoba között becsukunk egy ajtót és az egyik szobában megváltoztatjuk a légnyomást, vákum kezd kialakulni, az okozhat ezek szerint igen erõs légmozgást, ha ajtót nyitunk, vagy éppen nincs leszigetelve a két szoba közti átjáró? Akkorát is, hogy egy inga mozogni kezdjen tõle?

Tehát fizikai törvények alapján lehetséges ilyen, csak az a kérdés, mi okoz két helység levegõje közt ilyen mértékû változást?

Ugye hallottál már a szélrõl?

Ha nem is szoba falai, hanem hatalmas távolságok okozta idõbeli szigetelés "zár körbe" egy-egy levegõ réteget, de körbezárja.
Így amikor a felmelegedés vagy éppen a lehûlés megváltoztatja a sûrûségét és ezzel a nyomását a levegõnek valahol, akkor egy másik helyhez viszonyítva ahol ilyen változáson nem ment át, és ezért ott a nyomása sem változott, nyomáskülönbség alakul ki.
Ezeknek a nyomás különbségeknek a hatását ismerjük úgy, mint: Idõjárás. És a velejárója a szél.
"Úgymond" szélcsendes, de nagy felhõkkel együtt járó idõjárási jelenség a "helyileg változó széljárás".
Azaz a nap ahol felmelegítheti a felszínt, ezzel a felszín azon része feletti levegõt, ott kitágítja és lecsökkenti a légnyomást, így a felhõ alatti részen lévõ hidegebb és ezzel nagyobb nyomású levegõ odaáramlik.
A felhõk mozgásával vándorolnak a felszínen a felmelegedõ és a hidegebb helyek ezzel a különbözõ hõmérsékletû helyek között áramló levegõ áramlási irányai is "vándorolnak". Azaz létrejön a helyi változó szélirány.

Ha egy helységben elkezd vákum keletkezni és "ajtót" nyitnánk egy másik helység felé, ahol "normál állapotok" vannak az nagyságrendekkel nagyobb légmozgást okozna? Esetleg megmozgathatna egy ingát, olyan súlyút, amely nem mozogna, ha mindkét helységben "normál állapot" lenne?

Pet03030 !- "A Holics fizikák mért 'elrettentõek'? "
-én, akkor a:
Múszaki Könyvkiadó, B6 formátumú; 7828.66-13-1/1992. pirosfedelû-2remeGmûvére gondoltam ! -ezt vettem meg anno, nem éppen 'kicsiOcsóForintjaimér'. - amely aztán; ki is verte nálam még a (16 Amperes) biztosítékot is !
(Tudom azt, hogy legalább tíz könyve van forgalomban.)

Küldj egy olyan címet légyszí, amirõl "pdf/doc" letölthetek, s mérnöki szemmel nézve is "hasznos"-ként, nézhetek !
(-ollóztál is belõle, tehát: Van ilyen ! -?.)
Köszi!

gyáá😄
köszi szépen,talán sikerült felfognom😊 a levezetéssel nem volt gond,csak egyszerûen zavart h nem értem az egyensúly miértjét😊

Vagy az kis delta, amit fínek néztem? 😛

Szerintem ez innen az ábrából egy lépéses levezetés... Lehet, hogy hülye vagyok a folyadékokhoz, az a baj... 😛

Az egyensúlyi egyenlet egyik oldala a víz súlya:

ro*g*h*r^2*pi

Vízhenger súlya egyszerûen.

Ezt tartja fenn a felszín, ami egy peremén megtámasztott húzott gömbhéj. Ha az a gamma a perem reakcióereje egy pontban, akkor az az oldala az egyenletnek:

gamma*cos fi*2*r*pi

Tehát ez egy húzott felület, ami a kör alakú pereménél fogva lóg. Egy pontjában gamma a feszültség, de a vízhengert az egész kör tartja. (Na itt a gond, hogy a gamma az tényleg ez, amire gondolok?)

Leosztasz ro*g*r^2*pi -vel

h=gamma*cos fi*2*r*pi/ro*g*r

Ez van az ábra mellett...
Háttõõõ, részemrõl ennyit tudok hozzátenni, segített?

AradeBil2 !
Sejtem (, s látom is), hogy a Budó(1975.) 239-240. oldalán közöltek; Neked már túl kevés.-vegyészek ezt inkább:meniszkusznak hívják.
Annó domini, még a Szu-(CCCP-)-Hu-DDR-agonizáló éveiben, a fiz-fizkémeseink közösen léptek benne egy nagyot elõre (, lásd: rakétatechnika).
-ekkor mondta rájuk a "számtan tsz" prof.HM: "Mindketten tudjuk hogy csalnak; de mégsem sikerül õket tetten érni !"

Biztosan van még olyan régi, adjunktus-/docens barátod, ismerõsöd valamelyik Fiz-Kém tanszéken, aki jóval többet tudna ebben segíteni.
Sok sikert kívánok hozzá!

Öö ezt én mind értem de nem ez volt a kérdésem😊 vagyis lehet hogy csak félreértettük egymást😊
egy levezetés miatt kellett volna,elõadáson ill. könyvben is az az alapgondolat,hogy a görbületi nyomás a kapilláris felszínén tart egyensúlyt a kapillárisban lévõ folyadék hidr. nyomásával<#idiota>
vmi ilyesmi az ábra

Bocsánat.. Helyesbítenem kell F=k*Q1*Q2/r² ahol a töltéseltolódás hatására Q1 és Q2 töltés hat egymásra..

A kapilláris hatást tulajdonképpen az F=k*m/r² van der Waals erõ hozza létre. Ez az erõ a töltéseltolódásból származik és mint a függvényébõl látható, a nagysága a távolság négyzetével fordítottan arányos.
Ezért az m molekula tömegre hat lefelé az F(g)=mg és a fal irányába az
F=k*m/r² távolság függõ erõ.
A két erõ eredõje adja a felszín normálisát. (Ill. erre merõlegesen az érintõjét.)

Valaki elmagyarázná nekem,hogy kapilláris emelkedésnél a görbületi nyomás hogyan tart egyensúlyt a kapillárisban lévõ folyadék hidrosztatikai nyomásával?Egyszerûen nem voltam/vagyok képes felfogni,de vizsgán végül nem került rá sok hál istennek😄
Elõre is köszi😄

Ez nagyon komoly kérdés!

Ellenõrizd, hogy az akkumulátor nem melegszik-e!!!

Tavaly egy olasz fickó telefon akkuja felrobban.. Én pedig két hete égettem meg a kezemet egy olyan akkuval, ami be sem volt téve a telefonba.
Lemerült, és hiába tettem a töltõre nem indult meg a töltés, ezért kivettem az akkut és az asztalra tettem.
Akkor még hideg volt. Majd kb. 10 perc múlva ki akartam dobni és megégette a kezemet.
Még kész szerencse, hogy kivettem.. A felforrósodástól fel is robbanhatott volna.

"1.: Honnan tudod, hogy a fény nem függ össze az idõvel(ezt nem tudhatod, hacsak nem hladtál már életedben kb.100000 km/sec-el)"

Ezt milyen alapon állítod? A térrel semmi sem lép kölcsönhatásba, sem az anyag sem a fény, ezért nem lehetséges meghatározni az abszolút térbeli sebességet,
és éppen ezért lehetséges bármekkora térbeli sebesség..

" 2."A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben"-ez nem igaz,"
Alaptalan kijelentés.. 😊

" ugyanis bebizonytották, hogy, minnél gyorsabban halad a test, annál nagyobbra nõ a tömege."

Nem a tömege, csak a tehetetlensége.. és csak a gyorsító szemszögébõl nézve.. A test rendszerében semmi sem változik.

"Nyugalmi állapotban tömeggel rendelkezõ test nem érheti el soha a fénysebességet."
Érdekes kijelentés, de nem bizonyítható.

"A fény is csak azért tud ilyen gyorsan menni mert a fotonjainak nincs nyugalmi tömegük."
Nocsak, szereted a megalapozatlan kijelentéseket.

Ugye nem hallottál még a fotonok által szállított impulzusról, azaz hogy is mondjuk, mi az impulzus?
Ó, megvan! LENDÜLET!
Na igen, a fény lendületet szállít. Ez kísérleti tény. És szerinted lehet lendület tömeg nélkül.. Gondold át újra..

"Aha csak ott van a hiba, hogy az események a megváltozott paramétereknek megfelelõen mennek végbe annak megfelelõen honnan nézzük,"

Mármint? Mert attól hogy egymillióan néznek téged, még nem fog a te órád egymillió fajta idõt mutatni.
Viszont az egymillió megfigyelõ egymillió látszatot fog látni.

Tehát kizárólagosan látszólagos mint a távolodó objektum optikai torzulása.

"Egyébként köztudott, hogy Einstein Lorenz eredményeit használva a rendszerbefoglalással alkotott."

Igen, köztudott 1902-bõl Lebegyevtõl lopta E=m*c², Lorentz-tõl lopta a transzformációkat, Planck-tól a foton energiáját..

És milyen rosszul lopott! Még azt sem értette meg, hogy Lorentz tévesen értelmezte az unipolarizációt, amibõl Lorentz a transzformációit levezette.

Ugyanis 1902 elõtt nem volt ismert az elektron spinje, és a mágneses pályamomentum sem.
Ezért az elektronra ható pályamomentum erõhatását Lorentz Coulomb töltés hatásának értelmezte, és próbálta a transzformációjával magyarázni.
1905-ben Einstein sem tudhatott a spinrõl és a mágneses pályamomentumról, így csak a puskázásával tovább vitte Lorentz tévedését.

Ja bocs, nem ironizáltam. Mellesleg mért idióta kérdés?

Ja, bocs, az más. Ez így már csak egyegy idióta kérdés. Értem már miért fura, hogy komolyan vettem😄

Klassz, csak éppen kivülrõl jövõ hatást kérdeztem.
Azért köszönöm a feleletet, fõleg, hogy komolyan vetted a kérdést.

OMG
A feszóltség megoszló erõrendszer az anyagban. Vagy másképp megfogalmazva az eelemi részek között fennálló erõrendszer.
Nem elektromos feszültségrõl van szó, hanem mechanikairól ami gyártás közben maradhat az anyagban. A feszített vasbetob gerendában szándékosan van ilyen feszültség.

Hogy van ez a feszültséges dolog?

azt értem hogy mit beszél, csak úgy gondolom h se füle se farka. marhaság. az a benyomásom h fogalma sincs a relativitáselméletrõl.

Szu kicsukva, hallucináció kicsukva, mivel ha hangfalvételt készítek vele azon is hallatszódik. Feszkó, ja lehet, csak fura, hogy majdnem lemerült aksi esetében is, na mindegy...Agyhúzás? Nem a telefonomban hordom😄

Több lehetõség is van.

- Rágja a szu. Persze kihányja mert mûanyag.
- A gyártás során felhalmozódó sajátfeszültség a mûanyag öregedése surán felszabadul, és az anyag ban hajszálrepedések lesznek. Ez esetben az egy selejt.
- Esetleg hallucináció.
- Az is lehet, hogy csak az idegenek húzzák az agyad. Ez esetben a következõ lépés valszeg a szexuális kísérlet a testeddel tudattalan állapotban.

Szerinted melyik? Esetleg valami más?

-belülrõl vágja valami (rossz illesztés?), vagy csak maga az anyag
-hõhatás belül (hõtágulás)
-stb

Ezt biztos, hohy nekem akartad írni?

Kérdés: Milyen külsõ (nem hõhatás és nem csapkodás meg ilyenek) hatásra recseghet, ropoghat egy mobiltelefon mûanyag burkolata?

Attól még hogy te nem érted nem biztos, hogy nincs mondanivalója.

lenyûgözõ, hogy ennyi sok mondatot le tudsz írni nulla mondanivalóval...<#banplz>

1.: Honnan tudod, hogy a fény nem függ össze az idõvel(ezt nem tudhatod, hacsak nem hladtál már életedben kb.100000 km/sec-el)
2."A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben"-ez nem igaz, ugyanisbebizonytottá, hogy, minnél gyorsabban halad a test, annál nagyobbra nõ a tömege.Nyugalmi állapotban tömeggel rendelkezõ test nem érheti el soha a fénysebességet.A fény is csak azért tud ilyen gyorsan menni mert a fotonjainak nincs nyugalmi tömegük.

Aha csak ott van a hiba, hogy az események a megváltozott paramétereknek megfelelõen mennek végbe annak megfelelõen honnan nézzük, tehát nem látszólagos mint a távolodó objektum optikai torzulása.
Egyébként köztudott, hogy Einstein Lorenz eredményeit használva a rendszerbefoglalással alkotott. Ezt meséld el Gézo-nak is!

Nézzük, hogy szerintem mi az alapvetõ hibája!

A relativitás mindkét változata (az 1905-ös specrel és az 1916-os áltrel,) zárt, szimmetrikus matematikai modell.
A zárt modellek jellemzõ szimmetrikus eredmény képzésével. Ezért minden aszimmetrikus eredmény a modell szempontjából paradoxon.Mint például az iker paradoxon is.
Mit jelent az, hogy zárt modell? Vegyünk egy egyszerû példát a "zárt" fogalom megközelítésére.
Egy felületrészt határoló görbe mindig zárt. (Különben nem határolná a kívánt felület részt, ha lenne valahol szakadása a görbének.)
A határoló görbe minden pontja szomszédos pontokkal rendelkezik. Azaz minden pontra igaz, hogy a szomszédos pontok tekintetében szimmetria pont.
Vagy másként fogalmazva, minden zárt görbe, minden pontjának mindkét oldalán, szimmetrikusan a görbe pontjai vannak..
Ezek alapvetõ matematikai tételek, amelyek minden zárt függvényre, minden zárt függvény rendszerre igazak.
Azaz miután a relativitási modellek zárt modellek, rájuk is érvényes a zárt függvények minden kitétele.
Ezzel a zárt függvények megkerülhetetlen szimmetriája is.

Mit jelent ez a köznapi nyelven?
Azt, hogy ha két megfigyelõ közötti távolság egy egységnyi, akkor mindkettõ megfigyelõ szerint tõle a másik megfigyelõ egy egységnyi távolságra van.
Vagy sebességekre: Ha két megfigyelõ közötti relatív sebesség v értékû, akkor mindkét megfigyelõ szerint õ hozzá relatívan a másik mozog v sebességgel.

Nyilván mindenki tudja, hogy milyen hatása van a távolságnak a látószög nagyságára. Ezzel azt is tudja mindenki, hogy ha két teljesen azonos méretû megfigyelõ eltávolodik egymástól, akkor mindkettõ a másik méretét kisebbnek látja az eredeti, azaz a saját magának a méreténél.
És azt is tudja minden kisgyerek, hogy nem ment össze a másik a távolodással, csupán kisebbnek látszik.

Mi pedig a látószög függvényérõl tudjuk, hogy zárt függvény. Ebbõl adódóan nem lehetséges olyan távolság, amelyrõl a két megfigyelõ eltérõ nagyságúnak láthatná a másikat, mint a másik õt, miközben egyiküknek a mérete sem változik meg a valóságban.

A relativitás elmélete ugyanezt a hatást a mozgásra vetítve öntötte
zárt függvény formába.
Miután a mozgásnak csak egyik jellemzõje a távolság, a másik jellemzõje a távolság megváltozáshoz tartozó idõ, ezért a specrelnek
a távolságnak ÉS az idõnek a látszólagos megváltozásáról kell szólnia.
És lõn csoda! Errõl szól. Sem többrõl, sem kevesebbrõl.

Az más kérdés, hogy a hozzád hasonló emberkék számára mítikus térelméletnek tûnik, és mindenki aki erre a tévedésetekre felhívja a figyelmeteket az szerintetek nem érti a relativitás..

Gézoo barátom erre azt szokta javasolni, hogy ha valóban annyira hozzáértõ valaki, mint ahogyan állítja, akkor vezesse le a Lorentz transzformációknál használt gamma (Einstein 1905-ben ßétával jelölte) függvényét.. Einsteinnek két oldal kellett ehhez. Lorentz-tõl vette át, Lorentz-nek majd tíz oldal kellett a levezetéshez.
Egy másik fórumon NevemTeve nicknevû emberkének 1 egész oldal..

Ha így nézzük, akkor Lorentz értette a legkevésbé a relativitás lényegét, Einstein más sokkal jobban, NevemTeve pedig kétszer jobban..
Gézoo 3 azaz három sorban vezette le.. Ez kb. 30-szor rövidebb..
A többiek levezetéseiben sok felesleges sallang növelte a levezetések hosszát.
Vagyis Gézoo tanárúr annyira jól érti, hogy csak a lényeges három sort képes volt megtalálni.
Nos, az én levezetésem 6 db sorból áll. Így valóban nem értem annyira jól mint Gézoo, de sokszor jobban értem, mint Einstein.

Apropó Einstein. Mit és mennyit tudhatott Einstein?
Éppen a napokban Gézoo az egyik fórumon megemlített néhányat abból az ismeret anyagból, amik nélkül ma már leérettségizni sem lehet, és mindet csak 1905 után fedezték fel, ismerték fel.. Azaz Einstein nem tudhatott róluk.
Azaz Einstein az 1905-ös évi tudásával ma már érettségi bizonyítványt sem kaphatna.

Tudjuk, hogy fogalmad sincs a relativitásról, nem kell bizonygatni.
Ne zavarjon hogy számtalan megfigyelés támasztja alá az elméletet.
Biztos hogy nem tökéletes, nem is lehet az egy modell, de a vad faszságnál jóval közelebb álla a valósághoz.

Ez faszság.

A nagyfeszültségû távvezeték alatt világító fénycsõ végein az érintkezõket nem kell rövidre zárni? Ha ott helyben veszem ki a csomagolásból, már világít is az EMF-tõl?

Semmi köze hozzá.. Az órák járási sebességének látványához van köze a fénynek.
Mert ha gyorsan mozogsz az órához viszonyítva, (és egyben te hozzád viszonyítva az óra,) akkor az óramutató lépéseirõl érkezõ fénynek egyre kisebb (közeledéskor) vagy egyre nagyobb (távolodáskor) utat kell megtennie addig amíg elérkezik hozzád.
Azaz Einstein relativitás elmélete kizárólag a látványról szól.
Vagyis arról, hogy látsz valamit, és ezen látvány mögött mi történik a látvány forrásánál.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a relativitás elméletei a valóságot írnák le.
Pedig ez téves. Van a látvány amit érzékelünk, amit a mûszereinkkel látva, megmérve tapasztalunk és van az a fizikai valóság, ami ezt a látványt elõidézte.

A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben.
Ugyanakkor egy fényforráshoz mérve, viszonyítva, (vagy divatos kifejezéssel: a fényforráshoz relatívan,) mind addig amíg a fényforrás mozgásállapotát nem változtatja meg semmi sem, a fény mindig ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel távolodik.

Annak érdekében, hogy megérthessük, hogy ez mennyire így van és a fény sebessége sem állandó ha mozgó forráshoz viszonyítva mérjük, vegyük azt a példát, hogy egy erõhatás alatt nem álló (azaz nyugvó, nyugalmi állapotban lévõ,) fényforrás elindít egy villanást.
Ekkor a fénygömb minden irányban c sebességgel távolodik a fényforrástól..
Csakhogy most az egyik irányba felgyorsítjuk a fényforrást v sebességre.
Innentõl az ugyanebbe az irányban haladó fénye már nem fénysebességgel távolodik tõle, hanem c-nél kisebb c-v sebességgel, a másik irányba távolodó fény pedig c+v sebességgel.

Mert a fény alapvetõ jellemzõi, azonosítói: frekvencia, hullámhossz, energia, sebesség.
Azaz nem elegendõ a "valamilyen' frekvenciájú fény sebességét megmérnünk ahhoz, hogy a fény sebességét mérjük, hanem pontosan akkora frekvenciájú fényként kell megmérni, mint amelyik frekvenciát a forrása kisugárzott.

Én viszont nem kérdeztem. Ergo te sem azt kérdezted amit most mondtál. Amit mondtam az válasz.

Én nem azt kérdeztem, hanem, hogy a külsõszemlélõnek megáll-e az idõ, ha fénysebességgel halad?

Akkor miért kérdezed 😊

Igen.

Csak a külsõ szemlélõnek.

Nem úgy van, hogy amíg lassabban megyünk mint a fény csak lassabban telik az idõ, viszont amikor elérjük meg is áll?(Tudom, hogy nem lehet a fénysebességet még meg közelíteni se,de azért ez érdekes téma)

A fény sebességérõl van szó.