3993
Fizika 2006
-
polarka #1906 ennyi :)
Már az 1. 2 kijelentésében beláthatja bármely laikus, h mennyire van otthon a témában a faszi. -
polarka #1905 nem kell itt a deriválás hiszti, meghogy cos vagy sin szerint kezditek nézni a kitérést
A sebesség változásának mértéke (a) volt a kérdés. A Hooke-törvénnyel közelíthető rezgéseknél mindenki tudja, h:
F = -k*x = m*a
vagyis a gyorsulás arányos a kitéréssel, ezért x szélsőértékeinél maximális az abszolút értéke. -
polarka #1904 Először gerjeszted az atomokat, majd az arra menő bizonyos frekis fény indukálja a gerjesztett atomok emisszióját. A lényeg az, h bejött az adott frekijű fény és amint áthaladt az intenzitása megnövekedett, vagyis erősödött. Viszont nyilván itt is működik az energiamegmaradás. Az erősítésre használt energia pont a gerjesztésre szánt energiából adódott.
Vagyis lényegében jól látod amit nem értettél. :)
Megj.: gázlézereknél pl. nem fotonokkal, hanem elektronokkal gerjesztenek -
lasoabt #1903 "Akkor biza a kitérési sebesség megváltozása pedig a szinuszos sebesség változás differenciálja, azaz deriváltfüggvénye azaz koszinuszos"
Kitérés-idő függvény:a pont hol van az adott időpillanatban.
Ennek deriváltja a sebesség,aminek pedig a deriváltja a gyorsulás.
Vagyis a kitérés-idő függvény 2. deriváltja az,amiről te beszélni szeretnél,de hát ez nem nagyon akar össze jönni...
-
#1902
ő jól írta, megint te vagy eltévedve. pontosan azt írta, amit most te, ezzel kvázi magad ellen beszélsz, mert ha belátod, h a sebesség koszinusz, akkor a gyorsulás szinusz, ami nem a nullátmenetnél maximális, hanem a 2 szélső pontnál (90 fok). ezzel szemben Albertus azt állította h 0 foknál van a maximum, te pedig, 
, vele egyet értettél.
-
#1901
Nem történt klasszikus vízbontás (mint elektrolízisnél vagy termolízisnél), mivel az oxigén nem vált le külön gázként, hanem egyből a vas oxidálása vas-oxidot eredményezett.
Ha pedig a kitérés-idő függvény színuszos függvény, a sebesség idő függvény koszínuszos függvény (az előbbi színuszos függvény deriváltja), a gyorsulás (sebességváltozás)-idő függvény meg újból színuszos (az előbbi függvény deriváltja) lesz. Lásd: [url=http://hu.wikipedia.org/wiki/Harmonikus_rezg%C5%91mozg%C3%A1s]#1[/url], [url=ftp://witch.pmmf.hu:2001/Tanszeki_anyagok/Epuletgepeszeti%20Tanszek/cimbi/rezg%E9sgyak/Rezgomozgas.pdf]#2[/url] -
NorBear #1900 A lényeg az, hogy két teljesen egyforma energiájú (vagy ennél egy picivel nagyobb energiájú, )foton egyike felemeli a lézer nívóra az elektront és erről a szintről egy pontosan akkora foton képes kiszabadítani, amelynek pontosan akkora az energiája, mint amekkora energiájú foton akkor képződik, ha erről a szintről alapállapotba kerül az elektron.
Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat.
Ez az amit nem értek.Az abszorpció során egy foton nyelődik el miközben az elektron egy magasabb energianívóra kerül.Ahoz hogy az elektron ismét alapállapotba kerüljön ismét foton stimulációra van szüksége.Ekkor az atom a két energia szint közötti különbségnek megfelelő fotont sugároz le.A stimuláláshoz két fotont használtunk fel.Egyet a fel és egyet pedig az alapállapotba történő legerjesztéshez, viszont az emisszióban is két fotonunk van (a legerjesztéshez szükséges fotonnal együtt amely nem nyelődött el a legerjesztés során).Ha relatíve a legerjesztéstől szemlélem a folyamatot akkor tényleg dupla annyi foton keletkezik.Abszorpcióval együtt viszont már bajban vagyok
-
Qetanolit #1899 
p.s. egyébként már a kvantumfizika topikban is belémkötöttél, aztán rájöttél h te vagy az idióta,
Hozzád se szóltam. Akkor ki az az idióta?
Kapkodjál a fejedhez, mert mingyá' átrendezem 
-
Qetanolit #1898 ""de én már ott fennakadtam, h Lavoisier víz forralással H2-t állított elő"
A dolog nem egyszeri "forró lapra vizet fröcskölt"-elv alapján történt - mint azt a videó állítja.
Lavoisier vörösen izzó vasreszelék fölé vízgőzt áramoltatott, így kapott vas-oxidot (az izzó vashoz oxigént a vízgőzből nyerte), hidrogént"
Ezt hívjuk hidrogén redukciójának. A redukáló szer a vas. 
Teccikérteni?
Tehát hülyeség ez a mondat: "Tehát nem vizet bontott, hanem a "vízbűl vette ki a zoxiigént". Teccikérteni? "
Mert a hidrogént a víz bontásából nyerte
-
Qetanolit #1897 
"Le is írtad hogy a kitérés-idő függvény szinuszos(persze nem ilyen egyértelműen)"Ezt leírtad, "aztán meg ekkora baromságot beszélsz."
Nahát, a kitérés-idő függvény szinuszos?
Akkor biza a kitérési sebesség megváltozása pedig a szinuszos sebesség változás differenciálja, azaz deriváltfüggvénye azaz koszinuszos.
Látod-látodNem ártana ha gondolkodnál és nem csak írnál
-
#1896
Kis olvasni-/néznivaló a témában:
A BME elhatárolódott a vízüzemű autótól
Egy fordítási hibát használ ki a vízüzemű autó feltalálója?
A BME tájékoztatója: a vízhajtású autóról
Budapesti Szkeptikus Konferencia 2007 - Intermezzó (Előadó: Dr. Orosz László)
A vízautós hülyeség elpusztíthatatlan
Gulyás Gusztáv (Totalcar) - A vízbül vonnyakia zoxigént
A kuruc.info-n is ;)
A Gróf Spanyol Zoltán által mutatott plazmavágó -
#1895
"de én már ott fennakadtam, h Lavoisier víz forralással H2-t állított elő"
A dolog nem egyszeri "forró lapra vizet fröcskölt"-elv alapján történt - mint azt a videó állítja.
Lavoisier vörösen izzó vasreszelék fölé vízgőzt áramoltatott, így kapott vas-oxidot (az izzó vashoz oxigént a vízgőzből nyerte), hidrogént és a visszakondenzálódott vízgőzből vizet. Tehát nem vizet bontott, hanem a "vízbűl vette ki a zoxiigént". Teccikérteni?
Egyébként hővel is lehet vizet bontani - ez a termolízis jelensége. Viszont ehhez magas hőmérséklet - 2000 °C felett - kell.
"az elektrolízist csak 1985 óta használják erre"
Hát igen eléggé eltévesztette az időt. Az elektrolízis jelensége már az 1700-as évek vége óta ismert, ipari alkalmazása már az 1800-as évek vége óta kiforrott. -
polarka #1894 Lehet én maradtam le vmiről a H2 előállítás során, de én már ott fennakadtam, h Lavoisier víz forralással H2-t állított elő és az elektrolízist csak 1985 óta használják erre. Tovább már inkább nem néztem. -
lasoabt #1893 Le is írtad hogy a kitérés-idő függvény szinuszos(persze nem ilyen egyértelműen),aztán meg ekkora baromságot beszélsz.
Tényleg egy kicsit kevesebb szmájli és több ész... -
#1892
nem, rosszul írta, lengőmozgásról van szó, nemtom honnan szeded ezt a kereket. meg mi az h "sinusnak a legnagyobb a gyorsulása"? a szinusznak nincs gyoruslása, a kerék kerületének egy pontjának sincs, csak annak merőleges vetületének. feltételezem erről szeretnél értekezni.
a szinuszfüggvény deriváltja a koszinusz, de ez még nem a gyorsulás, hanem a sebesség, még egyszer kell deriválni, h gyorsulást kapj, ami megintcsak szinusz. tehát a gyorsulást szinusz írja le, ami a legnagyobb nem a 0-nál van, hanem 90 foknál.
p.s. egyébként már a kvantumfizika topikban is belémkötöttél, aztán rájöttél h te vagy az idióta, szal "Thcaxolók", kevesebb szmájlit kéne használni és jobban átgondolni mielőtt írsz, mert így csak magadat teszed hiteltelenné. Thcaxolók -
Qetanolit #1891 
Az állandó sebességgel gördülő kerék kerületének egy pontja sinus mozgást végez. Ennek deriváltfüggvénye a cosinus aminek az értéke ott a legnagyobb ahol a sinusnak a legnagyobb a gyorsulása.
Sin(1°)-Sin(0°)= 0,01745-0 >> Sin(90°)-Sin(89°)=1-0,999848=0,000152
mert: 0,01745 > 0,000152 ha nem tudnád Thcaxolók: Albertus jól írta
-
#1890
csakhogy a sebesség nem sinustól, hanem kosinustól függ, ha a nullátmenet 0-foknál van, akkor ott a sebesség a legnagyobb, vagyis koszinus. a koszinus deriváltja pedig 90-nél a legnagyobb, ami nem nullátmenet, úgyhogy te mondtad rosszul -
NorBear #1889 Srácok a személyeskedést tegyük félre ha lehet 
Ne csináljuk már egy újabb egymást gyalázzuk off topicot
-
7th uwu #1888 Hát ennek a hsz-nek nem sok értelme van az előzményeket tekintve.
Te vagy ennek a Fonák Tamásnak a másik énje vagy mi?
Csak nem saját magaddal beszélgettél eddig?
Jézusom, de beteg.... -
Qetanolit #1887 fogadok hogy nem tudod mi a sinus deriváltfüggvénye!
-
7th uwu #1886 Minél többet beszélsz róla, annál több okod lesz rá hogy rosszul érezd magad.
Azért ekkora hibát okos ember nem követ el.
Mi következik ebből?
-
7th uwu #1885 Perse persze.
Ezt kicsit nehéz lesz kidumálni
-
#1884
Sziasztok. Nem tudjátok véletlenül, hogy Szegeden hol tudok jó minőségű Newton bölcső-t venni?
Aki nem tudná miről van szó:
![]()
Előre is köszi! -
#1883
Van egy egyszerű kérdésem:
Leteszünk a földre egy fémtáblát, mint a Játék a betűkkel táblája, helyezünk rá mégneseket, mint annál a játéknál a betűket, mi "mágnesezheti be" annyira a táblát, hogy az addig rátapadó mágnesek (betűk) kb. 5 cm magasan függúlegesen felpattogjanak róla, majd visszapottyanjanak? -
NorBear #1882 Köszönöm Albertus!
Úgy tűnik lézerek terén is lesz még egy kisebb kérdőjel háborúm :D -
Albertus #1881 Azért megnyugtatlak, te is Cuki vagy 
Ugyanis valóban van félreérhető része annak a hozzászólásomnak.. ott ahol a lineáris rugók közé feszített tömeg szinuszt követő mozgásáról írtam.
-
Albertus #1880 Nos, akkor talán nézzük.. ahol a szinusz függvény derivált függvényének az értéke a legnagyobb, ott legnagyobb a függvényt követő mozgás gyorsulása.
Mi is a szinusz deriváltfüggvényének az értéke a nulla átmeneteinél, 0 és 180 foknál?
Jaaa már emléxm: 1 és -1 ..
Akkor biza jót írtam.. nagyon sajnálom
-
7th uwu #1879 Cuki vagy mikor segíteni próbálsz :)
Aztán meg ez lesz belőle:
"A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
Ez sajnos pont fordítva van, de biztos csak véletlen volt, és minden mást elhihetünk neked. -
Albertus #1878 Látom némi félreértést okozott a rubin lézer a villanócsöves gerjesztésével.
Ne arra koncentrálj, hogy a villanócső más frekvenciájú fotonokat is sugároz. A transzformációkkal a többinek is nagy része "lecsúszik"
a 600 nm körüli tartományba.
A lényeg azon van, hogy az általad "instabilnak" nevezett nívón akár évekig is fenn maradhatnának az elektronok. (Ha sötétben tartanánk a rubint.)
A lényeg az, hogy két teljesen egyforma energiájú (vagy ennél egy picivel nagyobb energiájú, )foton egyike felemeli a lézer nívóra az elektront és erről a szintről egy pontosan akkora foton képes kiszabadítani, amelynek pontosan akkora az energiája, mint amekkora energiájú foton akkor képződik, ha erről a szintről alapállapotba kerül az elektron.
Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat.
Viszont azzal, hogy két teljesen azonos fázisú-frekvenciájú foton képződik minden ilyen indukálásnál, a térfogatban lévő összes foton
frekvenciája és fázisa teljesen azonossá válik.
-
NorBear #1877 Az idézet rovat valamiért nem stimmel...pedig felhasználtam a megfelelő makrókat :S -
NorBear #1876 Hmmm...Tehát az elektronokat gerjesztik fel oly módon hogy azok magasabb energia szintre kerüljenek de ez nem egy magasabb energia nívójú elektronhéjat jelent, hanem egy instabil két elektronhéj közötti állapotot? Ahoz hogy az elektronok alap energia állapotához jussunk újabb de más tulajdonságokkal rendelkező foton által keltett gerjesztésre van szükség.Ezt gondolom a Ruby laser-es videóban látható villanólámpával érik el.Mivel a molekulákat azonos energia állapotra gerjesztik fel ezért feltételezem hogy közel azonos tulajdonságú fotonokat emittálnak amelyek ha fázisban találkoznak képesek az interferenciára.Így a kicsatoló tükrön kilépő fényhullámok koherensek, kicsi a divergenciájuk.Remélem jól értelmeztem :)
Kicsit azért meglep hogy a lézereknél egy köztes energia állapotra stimulálják az elektronokat.Röntgen emissziónál ha jól emlékszem felgyorsított elektronokkal ütnek ki molekulákban elhelyezkedő elektronokat.A magasabb energiájú héjakról az alacsonyabb energiaszintű héjakra átlépő elektronok pedig a két pálya közti energia különbségnek megfelelő fotont bocsátanak ki.LED-ek kapcsán is valami hasonló elv jut eszembe csak ott nem elektronok "kiütésével" hozzák létre foton emissziót hanem elektromos gerjesztéssel ha nem tévedek.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverődésekből se jusson a szembe a lézer fény.
Betartom :)
Amúgy már tervbe vettem egy egyszerűbb lézer megépítését (TEA nitrogénlézer).Állítólag elég nehéz működésre bírni, szóval kalkulálok némi komplikációval.
-
Albertus #1875 Szívesen :) -
Qetanolit #1874 Ezt már értem. Kösz! -
Albertus #1873 Amikor azt vizsgálták, hogy hogyan zajlik például a hidrogén égése oxigénben, arra jöttek rá, hogy a tapasztalt, működő gyújtási hőmérséklet nem lehetne elegendő az ionizációhoz, mert több energia kellene a hidrogén és az oxigén molekulák atomokra bontásához, mint amennyit termel az egyesülésük.
Vagyis nem éghetne a hidrogén, de mégis ég. Sőt! robban!
Akkor jöttek rá arra, hogy nem kell, és nem is fektetjük be ezt a nagy energia mennyiséget, hanem csak a hidrogént bontja, de majdnem hogy azt is csak "félig" a gyújtás,
majd a hidrogén még a molekulában lévő oxigének egyikére "rákapaszkodik" és O és OH csoportok képződnek ettől az elektron átrendeződéstől amit a rácsimpaszkodó hidrogén okoz.
Viszont amikor az OH egy H2 molekulához ér, akkor ott sem kell a teljes ionizációs energia, a H2O létrejöttéhez és ezzel az atomos H leszakításához.
Azaz a fizikai valóságban az égés és a többi reakció sem úgy megy végbe, mint ahogyan gondolták.
Nem kell befektetni a teljes ionizációs energiákat, mert a távolság négyzetétől függő térerősség már sokkal alacsonyabb energiáknál elvégzi a reakciókhoz szükséges átalakításokat.
Így elvben azok a reakciók helyett is, amiket eddig tapasztaltunk,
lehetnek olyanok is, amik sokkal több energiát termelnek, mint a megszokott változataik.
Persze sok példát emlegethetnék, a nitrogén égetésétől a katalizátorok nélkül szinte lehetetlen reakciók során át.
Így akár az is elképzelhető, hogy vannak olyan katalitikus folyamtok, amik a mai hatásfok számítási módszereink szerint 100% feletti hatásfok értéket adnának.
-
Qetanolit #1872 Mitől fejlődne több? -
Albertus #1871 Ne legyél már ennyire értetlen. Ha a hatásfokot a molekulás környezetben vesszük 100%-nak akkor aktív atomos környezetben fejlődő hő már több mint 100% azzal, hogy ugyanazon anyagokból több hő keletkezik még akkor is, ha levonjuk a plazmás energia bevitel nagyságát. -
Qetanolit #1870 Akkor se értem hogyan javíthatná 100% fölé a hatásfokot! -
Albertus #1869 Az elektrolízisnél nem lesz nagyobb.. maximum megközelíthető a 100%-ék.
A gróf úr féle motornál viszont, bár nem tudom hogy így van-e a valóságban,
de attól lehetne nagyobb, hogy mi a hatásfokokat a levegőben elégetett fűtőértékkel számoljuk.
Azaz eleve beépítjük az ionizációs energia felhasználódását.
A gróf úr motorjában viszont a plazma fej ionizál, sokkal jobb hatásfokkal mint a szabad levegős égés, így az is elképzelhető, hogy ez a hatásfok különbözet javít az égetés hatásfokán.
-
Qetanolit #1868 Még most sem értem. Ha a javítjuk a hatásfokot, akkor az hogyan lehetne több mint 100%? -
Albertus #1867 Attól, hogy :( elírtam.. Bocs!
A koncentrációs potenciál azzal csökken, hogy a platináról nem diffundál az elektrolitba annyi hidrogén. Ezzel a koncentrációs potenciál elnyomására használt áram is kisebb, a 6,022e23 db hidrogén mindegyike 1-1 db elektron kap amelyeknek egyenként a töltése 1,602 176 487(40)·10−19 C akkor ez pontosan 96483 C töltés mennyiség, de a potenciál csökkenéssel, azaz a különbözettel a veszteségek is töredékére csökkennek.
Azaz így csak az ionizációs munka egy részét kell befektetni.
