Fizika

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#1636
Vkinek nincsen meg az Alvin Hudson, Rex Nelson: University Physics 10-15. fejezet? Merthogy nekem olyan verzió van, ahol ezek a fejezetek hiányoznak.

#1635
1 svédasztal elég lesz.

#1634
Sziasztok.
Egy kis rúd szárazjeget rátettem az asztalra, és meglöktem egy kicsit.Tök sokáig csúszott az asztalon, szinte nem is volt súrlódás.Nagyon király volt addig, ameddig bele nem ment a porrétegbe.
Szerintetek meddig csúszna az asztalon ha azon nem lenne semmilyen szennyezõdés? =D vagyis hogy milyen hosszú asztalra lenne szükség ahhoz hogy megálljon magától?. :D
(SZERINTEM ÉRDEKES KÉRDÉS!)
Aquir
#1633
ez van :)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Molnibalage
#1632
Hát igen. Mikor molkoncentrációba adják meg egyes emberek pl. a gázösszetételt, akkor szoktam felsikítani. Egy gépésznek ez maga a rémálom. Térfogat, vagy tömeg %. Az való a gépésznek. :)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#1631
Én sokkal gyakorlatiasabb kísérletet csináltam 5 éves koromban.
A szekrény tetején volt a dömper, amire nagy szükségem lett volna.
Összehordtam a szobába mozdítható dolgokat egy kupacba és próbáltam minél magasabb építményt kreálni belõle. Volt benne nagyszék, kisszék, újságtartó, meg hasonlók. És mivel én nem mertem az így képzett állványra felmenni, felküldtem a 3 éves öcsémet. Kicsi volt, ezért nehézkesen haladt felfelé, de hát neki is kellett volna a dömper, mivel õ lett volna benne szállítva. Csak a mûvelet közbe megérkezett édesanyám, és jól leszidott amiért felküldtem öcsémet a tákolmányra, meg persze a rendetlenség miatt. Sose fog kiderülni, hogy összedõlt volna-e, vagy hogy le tudta volna-e öcsém lökni a dömpert a szekrény tetejérõl<#szomoru1>

&#8222;Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.&#8221; Konfúciusz

ZilogR
#1630
Megkeresem és beszkennelem, aztán lehet rajta csámcsogni, h szegény ZR hol rontotta el az egészet. De ami dicséretes, h megcsinálta kis középiskolás korában. Ki is számolta, persze lehet, h elcseszte, de mivel 1360W alatt kapott értéket, így el is hitte.

Én, aki ugyanaz a ZR vagyok, csak emlékszem akkori önmagamra, úgy dereng, h ott lett elrontva, h semmi de semmi felületre fajlagosítás nem volt benne - de most már beírtam a csipogómba és este rá is keresek a holmijaim között!

Amúgy az ideális gáztörvényt a gyakorlatban senki nem használja így, ahogy itt le van írva, sokkal inkább:

p/rho=Rs*(t+273), ahol rho a gáz sûrûsége (ami abból jön, h rho=m/V) és Rs a specifikus gázállandó, ami adott gáz esetén az Rs=R/M összefüggéssel számítható.
Ezt sokkal inkább lehet értelmes dolgokra használni, mint ezt a mol-os baromságot <#idiota>

*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!

#1629
Asszem ez 1 kicsit eltér a suliban levõ levezetéstõl, de sztem 1szerûbb és érthetõbb:

Aquir
#1628
hát õ 2 m szorzásról beszél, szóval nem tudom itt mit akar csinálni, csak az alapképletet tudom :)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

tigeroo
#1627
ja de , lehet hogy el van írva a végén az n, és m van helyette írva?


akkor viszont megvan (n = m/M)
Aquir
#1626
n*R*T isn't it?

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

tigeroo
#1625
Ideális gázok állapotegyenletének származtatását letudja valaki írni vagy definiálni? (Pár mondatos leírás kellene róla) Vagy a netrõl linkelni.

P * V = m/M * R * T

erre gondolok

vagy, ez az?:

"Ha egy adott gáz nyomásának és térfogatának a szorzatát elosztjuk az abszolút hõmérsékletével, állandó értéket kapunk. Ezt az R állandót az adott gázra jellemzõ specifikus gázállandónak nevezzük. Ha m tömegû gázra felírjuk az egyenletet, akkor az összefüggés mindkét oldalát a tömeggel kell megszorozni:

P * m * v = m * R * T
>>>
m * v = V
>>>
P * V = m * R * T

eddig van meg, de szerintem a vége el van írva (vagy legalábbis foghíjas)
Dj Faustus
#1624
"Valami 800 W (?? már nem emlékszem) környékén kaptam értéket a dobozban levõ vizet melegítõ teljesítményre."
Napsugárzási mérési adatok
OMSZ - Napsugárzás, napfénytartam és felhõzet Magyarországon

"Ettõl eltekintve vagyük úgy hogy 1361 watt négyzetméterenként ideális esetben."
A napállandót (solar constant) a légkõr határán mérik. A légkõrnek van egy sugárzást elnyelõ hatása - még teljesen tiszta ég esetén is.

#1623
Kedves "ZR"! Ha te a fekete mûanyagdobozoddal 800 Watt teljesítményt tudtál indikálni akkor kalap le! Monnyuk a nyócvan Watt már hihetõbb lenne, a nyóc wattal viszont simán kiegyeznék.
Az idõ egyébként megaxar.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

ZilogR
#1622
most mondjuk elég xar az idõ, de mérjétek meg. Még én is tudtam mérni egy sima fekete mûanyag dobozzal diák koromban. Valami 800 W (?? már nem emlékszem) környékén kaptam értéket a dobozban levõ vizet melegítõ teljesítményre. Valahol meg is van nekem, majd elõkeresem. Nem kell hozzá sok ész csak egy doboz meg egy hõmérõ és hajrá.

Persze ma már finomabb MODELLEL értékelném ki és ennek megfelelõen pontosabb kísérletet is terveznék, de anno ez sem volt rossz.

*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!

#1621
"még légkört írnak utánna már felszín"
Nem tudom, hogyan mûködik a keresõd, de az enyém a "felszín" szót nem találta a szövegben.

"nem takarja el semmmi a fény útját, 100%-ban hasznosításra kerül a beérkezõ energia"
Ha már az ûrben fel tudod használni ezt a teljesítményt, akkor 1. ügyes vagy 2. igazad van. (megjegyzem: van felhõzet és hóréteg is)

#1620
*A napállandó a Nap kisugárzott energiamennyiségének az a része, mely eléri a földi légkört. A földi légkör 1 négyzetméterére merõlegesen beesõ teljesítmény 1361 watt. Ez a sugárzás sokféle hullámhosszból áll össze, így tartalma: rádióhullám, infravörös fény, látható fény, ultraviola fény, röntgensugárzás. A Föld közepes naptávolságában a Napra merõleges 1 m²-es felületen egy másodperc alatt áthaladó energia mennyisége.*

Ezzel nekem csak annyi problémám van hogy az elején még légkört írnak utánna már felszín is van a szövegben(nem másoltam ki az egészet). Ettõl eltekintve vagyük úgy hogy 1361 watt négyzetméterenként ideális esetben.(beesõ fénysugár 90-fokos, nem takarja el semmmi a fény útját, 100%-ban hasznosításra kerül a beérkezõ energia...)

#1619
Napállandó, mûholdak méréseibõl=1361W/m^2=P
enwiki szerinti össz. földi fogyasztás=4,74*10^20J=E
Föld sugara=6370km=r
---------------------------------------------------
idõ=t=E/(P*r^2*π)=2732s=45,5min

Ugye ez egy durva becslés, de nagyságrendileg okés.
Ha figyelembe vesszük, h a valós fogyasztás több, akkor majdnem 1 óránál vagyunk. Valamint azt is, h a napállandónak kb. fele jut el a felszínig, akkor 2óra.

Aquir
#1618
semmi baj akkor

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#1617
Jól van, igazad van hogy figyelmetlen voltam, egy órára akartam a kérdésemet vonatkoztatni, bocsi.

#1616
Utánna nézek, érdekesnek ígérkeznek.

Dj Faustus
#1616
"És arról tudtok valamit hogy lehet-e hasznosítani a Földre érkezõ fénynyomást, vagy lendületet? ( Napból jön..) "
Nézz utána például a napvitorlás (solar sail) kifejezésnek:
http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_sail
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050621mastartol.html

Illetve Pjotr Nyikolajevics Lebegyevnek:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12801

És a Crookes-féle radiométernek:
http://en.wikipedia.org/wiki/Crookes_radiometer

Aquir
#1615
mondom hogy nem 1 nap, figyelsz te egyáltalán?
egész interneten fennvan, egyébként biotechnológiából is tanították nekünk
fénynyomás hasznosításról nem tudok

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#1614
Nem tudom hogy mennyi pontosan, de megkérdezném hogy te mire alapozod az 1 napot? Tudod valamivel bizonyítani??
Csak érdeklõdöm.

És arról tudtok valamit hogy lehet-e hasznosítani a Földre érkezõ fénynyomást, vagy lendületet? ( Napból jön..)

Aquir
#1613
Nem 1 nap.
Hanem 1 óra alatt érkezik annyi energia a Földre, ami az éves energia felhasználásunk.
És nem a Nap bocsát ki annyit, hanem csak a annyi érkezik a Földre. A Napból a felszínre érkezõ hõáramsûrûség kb. 10000-szerese a földi hõáramnak.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#1612
Ezt kicsit elrontottam. :S
Nem lehet törölni a kommenteket valahogy? ( sajátkezüleg )

#1611
Hallottam hogy azt állítják hogy egy nap alatt annyi energia hagyja el a Napot ami egy évig elég lenne a Földi energiaszükséglet(jelenlegi adatok szerint ennyit használ az emberiség) fedezésére.

Ez most azt akarja jelenteni hogy körülbelül kiszámolták a Nap tömegvesztésébõl hogy egy nap alatt mennyi energia bocsátódik ki, vagy a Földre érkezik annyi energia a Napból ~24 óra alatt ami elég egy évig?

Lehet hogy a tömegvesztés helyett valami más alapján számolták, ezt nem tudom, lehet hogy a Hidrogén Hélium arány....

#1610
Hallottam hogy azt állítják hogy egy nap alatt annyi energia hagyja el a Napot ami egy évig elég lenne a Földi energiaszükséglet(jelenlegi adatok szerint ennyit használ az emberiség) fedezésére.

Ez most azt akarja jelenteni hogy körülbelül kiszámolták a Nap tömegvesztésébõl hogy egy nap alatt mennyi energia bocsátódik ki, vagy a Földre érkezik annyi energia a Napból ~24 óra alatt ami elég egy évig?

Lehet hogy a tömegvesztés helyett valami más alapján számolták, ezt nem tudom. :)

#1609
õõõ...<#vigyor5>
hát, helló neked is

qetuol
#1608
ááá polarka, welcome back, régen nem láttalak errefele ^_^

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#1607
1ébként is örülnek az 1etemen, ha sok a tanuló, ugyanis a tanárok tanulónként kapnak fizetést.

#1606
Akkor lehet nem, de nincsen.

Aquir
#1605

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#1604
Errõl az egész Holdas dologról az jutott eszembe, amikor fizika szóbeli érettségin én már felkészültem csak meg kellett várnom az elõttem lévõ felelõt, akinek volt hasonló a témájában. Nagy okossággal elkezdte ecsetelni hogy az ûrhajós azért lebeg az ûrhajóban mert ott nincs gravitáció. Olyanokat mondott hogy ott röhögtem a háttérbe és csak mosolyogtak ránk...a szerencséje h magyar szakos vizsgabiztos volt :D
bazza
#1603
Értem.

\"Cum Deo pro patria et libertate!\"

qetuol
#1602
itt 2 fogalom van jelen, a hõmérséklet és a hõ...
a tûz akkor alszik ki, ha nincs meg az égéshez szükséges hõmérséklet. A tûz maga termel annyi hõt, hogy az égés helyén meglegyen a szükséges hõmérséklet annak ellenére h a környezet hõmérséklete kisebb, ugyanis a levegõ van olyan jó hõszigetelõ h ne vonja el a hõt a tûzfészekbõl, annak ellenére is , ha a környezet hõmérséklete sokkal kisebb mint a tûzé. Tehát hiába hideg a levegõ, a tûzfészekben termelt hõ nem fog elszökni, tehát ott a hõmérséklet megmarad, hacsak nem elég gyors a levegõ mozgása ahhoz h azt a hõt elvonja. Elméletileg lehetséges h hideg levgõnél a tûz kialudjon, de ahhoz az kell, h a tûz által megtermelt hõ lassabban jöjjön létre mint amilyen gyorsan azt a hideg levegõ el tudja vonni és a hõmérséklet a kritikus alá essen. De ez nem a levegõ hõmérsékletétõl függ , hanem a hõvezetéstõl.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

dronkZero
#1601
El, amikor elfújod a gyufát, akkor is ez történik. A környezet segítségével leviszed a hõmérsékletet a gyulladási hõmérséklet alá, ettõl leáll az égés.

De ehhez az kell, hogy a forró gáz égéstermékeket folyamatosan eltávolítsd, és hideg környezetre cseréld - tehát hogy elfújd a lángot.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

bazza
#1600
Akkor úgy kérdezem: ha elkezdem irtózatosan hûteni a "tüzet" levegõvel, akkor elaludhat-e a tûz? (energetikailag: el tudom szívni úgy az égés energiáját, hogy az megszûnjön égni?)

\"Cum Deo pro patria et libertate!\"

Aquir
#1599
Megint nem olvasol. #1597
Csak arra gondoltam ha nehezebben gyullad, hamarabb alszik ki, ha már nincs megfelelõ mennyiségû anyag, jobban akadályozza, nem feltétlenül azt hogy azonnal eloltja.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

sz4bolcs
#1598
Én is erre gondoltam. Teljesen irreleváns a gyulladás.. ezért nem értettem, hogy miért hozta föl Aquir.

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

Molnibalage
#1597
Nem pontosan definiált a feladat. Szeritnem elõfordulhat ez. Mikor már kezd fogyni a fa, akkor hideg levegõ esetén hamarbb alszik ki a tûz -100 fokon, mint 0 fokon.

Az sincs tisztázva, hogy álló levegõrõl van szó vagy sem a környezetben...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

dronkZero
#1596
Nem. Az égés már exoterm, megtermeli az "új" éghetõ anyag meggyújtásához a hõmérsékletet.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

sz4bolcs
#1595
Ez azt is jelenti, hogy nagyon hidegtõl (-100 'C) el is aludhat az égõ fa?

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

Molnibalage
#1594
Mert a kettõ egymásután van és folyamatosan zajlik. Hõmérséklet, nyomás és páratartalom függvénye az, hogy a fa kigázosodása során származó gáz mikor gyullad meg. A fenyõ pl. nagyon jó gázosodik, még nedvesen is elég jól meggyújtható. Ha a tetõszerkezet ebbõl készült és már ég, akkor legtöbbször meg sem próbálják eloltani annyira jól gázosodik a száraz fenyõ...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Aquir
#1593
Csupán az égés létrejötte és maga az égés összefüggésében gondolkodtam.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

sz4bolcs
#1592
"hidegben nagyobb az akadálya az égésnek." - mitõl?
Azt még érteném, hogy a mondat elsõ felébõl következik, hogy hidegben nagyobb az akadálya a gyulladásnak, de az égést mi akadályozza jobban, ha hideg van?

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

Aquir
#1591
Egyébként fórumon meglepõen sokszor értenek félre egyértelmû dolgokat, két esetben ma is megtörtént.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Aquir
#1590
Újra megnézheted, melyik a fõmondat, és hogy az ugyanaz -e, amelyik a hidegben való égésre utal.
Mindezzel együtt felesleges volt azon megállapítás okán választ írni, hogy a tûz égésének fennállása megkérdõjelezõdött, mivel ez nem történt meg.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

sz4bolcs
#1589
Elõször gyulladást írtál, aztán égést.

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.

Aquir
#1588
Azért írtam égést, nem gyulladást.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

sz4bolcs
#1587
De a tûz már ég, nem kell meggyújtani. :)

Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.