3993
Fizika 2006
-
#2106
"Még egyszer: az égitestek "rendellenes" viselkedése"
:):):)
Hát ez mulatságosan hangzik. Egészen úgy, mintha elvárta volna bárki, hogy az Univerzum igazodjon egy elmélethez. Hát ez jó!!!
Ha sokmindent nem is, asszem a lényeget sikerült megértenem.:):):) -
#2105
"én rengeteg embert ismerek, akik nem skizofrének, és ha hiszed, ha nem, egyiket sem nevezik skizofrénnek, viszont van egy ember, akit skizofrénnek neveznek, és láss csodát, ő valóban skizofrén. ugye érted az összefügést. de persze tudom, tudom, erre is van biztos valami jó magyarázatod."
Én rengeteg embert ismerek, akik nem homoszexuálisak és nem is nevezik őket annak, de van egy ember, akit annak neveznek és láss csodát ő az. Rólad azt hallottam te is az vagy (tutira veszem nem pletyka, mert több embertől is hallottam). Ugye érted a logikáját és a hibádat? -
#2104
Nézzétek fiúk, az azért egy kicsit durca, hogy emberkék úgy vagdalkoznak a fórumon pszichés betegséggel, hogy nem tudják történt-e bármilyen pszichére vonatkozó vizsgálat az egyénnel kapcsolatban. Nem bölcs dolog finoman és nőiesen fogalmazva. Tanulság: ha okosnak akar bárki tűnni előbb kérdezzen.
:):):):) -
#2103
Szent elmo tüzéről olvastam. Az ún. "lidércfényekről" is. (a gázok miatt keletkezőkről is, a magasabb légrétegekben kialakultakról is. Amennyire csak lehetett utánanéztem a "hasonló" jelenségeknek.
Igazad van a lélektani hatásokat nem lehet kizárni.
Csak két megjegyzés hozzá:
1.Az elsőt csak én láttam (főleg ezért is kérdőjelezték meg sokan). Az utána következő jelenségek közül jópárat viszont nem csak én. Még ha nálam okozott is bármely lélektani hatást másokra a környezetembe nem lehetett ilyen hatása a dolognak, mivel akkor még nem beszéltem róla, mégis ugyanazt látták amit én. Ilyen dolgokról beszéltem.
2.Az említett betegségben szenvedők érzékelése nem kapcsolódik a valósághoz. Lehet, hogy itt páran meg vannak róla győződve, hogy minden amit érzékeltem a múltban ugyanilyen volt, de nem feltétlen van igazuk. Pl. az az orvos, aki majdnem leesett a székről amikor megmutattam mielőtt tudhattam volna hol mért az EEG thétát nem valószínű, hogy azt a kérdést tette volna fel magának, hogy ez az ember miért képzelődik, hanem valszeg azon lepődött meg ilyen szinten, hogy hogy tudom pontosan megmutat a fejemen, hogy hol mért a gép ilyet. Igaz, hogy valszeg meglepetésében nem kérdezte meg, hogy honnan tudom, de ez más kérdés. Onnan tudtam, hogy pont ott bizsergett és picit fájt a fejem. Ezért neveztem az ilyen dolgokat érzékenységnek nem hallucinációnak, amelyet okozott vmi, és átmenetinek bizonyult. Amit éreztem annak volt köze a valósághoz nem is kicsit. Márha a valóságot komplexen nézzük: a szervezet belső és külső valóságát együtt. Szerintem összegezve a dolgokat átmenetileg naon érzékeny voltam bizonyos (elektromossághoz) kapcsolódó változásokra és ennek az érzékenységnek volt kiváltóoka. Mivel a gv után felemás érzésem volt, és főleg pihenéskor éreztem a fejem jobb oldalán itt-ott hasonló bizsergéseket (a felnőttek agya hogy is működik? alfa, béta hullámok mérhetőek mikor is kezd úgy működni, hogy thétát mérhetnek?) naon is logikus, hogy ezt a működésbeli változást éreztem a méréskor tapasztaltak alapján. Buli volt ilyen érzékelés mellett megtanulnom hogy is pihenjem ki magam:):(. De elmúlt.
Az fix, hogy az egyéni tapasztalatokra nem mindig lehet alapozni viszont, ha nem tudja egy ember, hogy mit éreztem méréskor, mert nem kérdez meg ő sem mondhat igazsághoz közel álló, vagy annak megfelelő véleményt. Az orvos sem kérdezte meg, annyira meg volt lepődve, amit mondjuk meg is értek. De nem hiszem, hogy azért lepődött volna meg, mert éj itt egy ember, aki hallucinál. Inkább azért, hogy pontosan meg tudtam mutatni a "valóságot". Volt-e ennek pszichés hatása? Volt: nem értettem, hogy miért nemkérdezi meg senki, hogy nade honnan tudtad azok közül, akiknek erről beszéltem, így nem is mondhattak sztem véleményt arról, hogy a valóságot, vagy nem a valóságot éreztem-e. Jó dolog a kérdezés. Az információszerzés legegyszerűbb módja és megelőzhető vele a téves elméletgyártás.
Ahogy azt sem kérdezte meg itt senki x ideje, hogy van-e vmilyen pszichológiai vizsgálati eredményem. Hiba volt. Mielőtt kijelentenek bármit, talán kérdeznének. Sakk, matt.:):) -
polarka #2102 "v=s/Δt"
jelölésedről kifelejtettem az értelmezést
v(t) volt a kérdés, a pillanatnyi sebesség, ami vektor. Egyébként mindig is, csakhogy jól látható legyen és ne kerülj fogalomzavarba. s-sel a megtett utat szokás jelölni és nem az elmozdulást (eml.: "A sebesség: Az időegységre eső elmozdulás."). A kettő nem ugyanaz. Érdekes is, h észre se veszed, de még egy hsz.-odon belül is 2 képlettel ellentmondasz magadnak.
Viszont Δt-vel nullához tartva (persze mivel, ez már meghaladná felfogóképességed, ezért vegyünk nagyon kicsi Δt-t) megegyezne a kettő abszolút értéke. Igen, abszolút értékben, mivel az elmozdulás vektormennyiség, az út viszont s≥0 skalár. így tulajdonképpen nem is sebesség-vektort (velocity) kapsz, hanem legjobb esetben is gyorsaságot (speed), ami jelölése idehaza |v|.
Ezen képleted pedig mivel a megtett utat veszi figyelembe és nem az elmozdulást (az előzővel ellentétben). Más eredményre is vezet. Itt már legalább nem 0 jön ki eredményre π idő elteltével. De ez még mindig nem adja meg a sebesség időfüggését, csupán h átlagosan mennyire gyorsan ment a test, afféle |v| átlagot. Mivel a megtett utat nézed a sebesség irányára vonatkozó információt teljesen elveszted. Pusztán annyit tudsz, h abszolút értékben átlagosan ennyivel kellett menjen (átlag speed), h annyi utat tehessen meg, amennyit veszel az adott idő alatt. (Megj. ez azért is problémás, mert tetszőleges időközönként megfigyelt testről valójában a megtett útjának mennyiségét nem ismerheted, csupán az elmozdulását, így ez már a valóságban nem egzaktul használható képlet. Egyéb megfontolásokkal is élni kellene, amiket már előző hsz.ban is kifejtettem, + még külön mi kell diszkusszióval kellene eldöntsük a gyorsaságból, h milyen irányú volna, ha sebességként szeretnénk értelmezni)
Remélem sikerül belátható időn belül továbblépned az általános iskolában tanultakon.
Végül egy kis számolás mert úgyis szükséges gyakorolnod:
Ugye azt várnánk (intuitíve), h amikor félamplitúdóra van a test, a kezdőponttól távolodva és visszafelé ugyanazzal a gyorsasággal halad, nézzük meg a képleted mit ad rá! (legyen t1=0)
leghamarabb t2=π/6 és 5π/6-nál kapjuk a félamplitúdójú kitérést (sin(t2)=1/2). s=0,5 ill. 1,5 ; hiszen 1szer félig felmegy, másszor teljesen felmegy és félig visszajön
|v|átlag=s/(t2-t1)=(1/2)/(π/6)=3/π
|v|átlag=s/(t2-t1)=(3/2)/(5π/6)=9/(5π)
Ez is jól mutatja, h ezen képleted semmit sem mond a pillanatnyi gyorsaságról. Remélhetőleg már kezded kapisgálni, h hogyan volna használható, amiről beszélsz és hogy az valójában pont ahhoz vezet, amit már bemutattam neked. -
#2101
...hozzánemértésüket.... -
#2100
Ebben lehet igazság.
Csak kezd unalmas lenni, hogy mindennemű orvosi vizsgálat, meg szakvélemény nélkül itt dobálóznak a skiziséggel. Merthogy uram bocsá vizsgálatok nem találtak semmit. A pszichológiai mittom én micsoda a jelenség után kb. 1,5-2 évvel enyhe depresszión kívül nem állapított meg semmit (na ja, ha az embernek éveken át szúr meg fáj itt-ott hajlamos rá, hogy elege legyen belőle). De végül is a saját hozzánemüket mutatják meg vele. -
Albertus #2099 Szia!
Sajnálom, hogy beleolvastál a neked címzett trollkodásokba. Mint láttad, néha én is reagálok az írásaikra, de legtöbbször figyelmen kívül hagyom.
Néhány legényke ebben éli ki hajlamait(?) vagy akár így próbálja levezetni a fölhalmozódott érzelmeit? Nem tudjuk. A lényeg úgy is az, hogy át kell lépni rajtuk ha értelmes beszélgetést szeretnénk.
-
forrai #2098 Még egyszer: az égitestek "rendellenes" viselkedése, távolodási sebessége a galaxisokban és az univerzum bármely szegmensében az Általános Árapálytörvénnyel, az univerzum elemei forgási impulzusmomentumának keringésibe való átrendeződésével igazolható. A bizonyítás a bloggomon van, azt pedig már többször hivatkoztam.
Ennél kevesebbet nem tehetek az Emberiségért. -
#2097
Nem Albertus korára céloztam, hanem a sajátomra. Nem vagyok fiú. Reagáltam, hogy "anaidféléztél". Rólam beszéltél, hát reagáltam.
Az meg, hogy Albertussal beszélgettünk gondolom neked nem fájt. Az meg, hogy bárki szavaból, írásaiból mennyit hiszek el az én dolgom. A tieidből (mivel abban a témában, amiről mi beszélgettünk sok értelmes hsz-ed nem volt) egy kukkot sem spec. Magánügy. Ugye nem gond, hogy más nem csak kifütyülni tudja a témát, hanem hozzá is szól?
Minden normális is normálisnak tartja magát. Nem meggyőző az érvelés. Inkább ostoba vagdalkozás.
Egy balesetből meg meg lehet gyógyulni. Olvass utána, ha nem hiszed.
Szerinted folyamatosan hülyeségeketbeszéltem a gv-vel, meg ilyen jelenségekkel kapcsolatban. Hát tedd meg legalább azt, hogy a linkben szereplő képet megnézed. Nem tűnik fel, hogy hasonló dologról gagyarászom x ideje? -
forrai #2096 A helyzet végül is az, hogy sem a fizika, sem a csillagászat nem ismerte föl még, hogy milyen mély válságban vannak. Hogy eredményeik nagy része a mérnöki tudományokból eredeztethető, elméletileg pedig téves alapokon alkotnak néha jót, néha rosszat.
Találkoznak egy ténnyel, hogy a galaxisok nem úgy távolodnak, ahogyan képzelték, hát kitalálnak valami merő hülyeséget, hogy "sötét tömegek", a számítógép meg úgy ugrál, ahogy parancsolnak neki. (Kivéve az enyém, annak lelke van).
Így hát magam vagyok kénytelen felvállalni annak a kockázatát, hogy elmondjam a fizikának és a csillagászatnak, hogy kik is ők valójában.
Nektek meg úgy is hiába magyaráznék... -
polarka #2095 "Írtam, hogy akkor szólj ha megértetted azt, hogy mit jelent a sin(ß)/Δt hányados."
Mellébeszélsz még mindig. Érvekre reagálásod nulla. Teljesen homokba dugtad a fejed. Válaszolok neked, hiszen én megértettem, amit írsz (láthatóan még jobban, mint saját magad), sőt annyira értem, h azt is látom, h annyira gyakorlatlanul vezeted be az ismeretlenek betűjeleit, h azok még félreértésre is okot adhassanak. Ráadásul amikor a nem nyilvánvaló jelöléseidet erőlteted eszedbe sem jutna, h korrektül megmagyarázd őket (ez is a hozzá nem értésedet tükrözi). Persze ettől függetlenül még mondhattál volna okosat is, csak vhogy nem jön össze neked. Én is sértegetlek (mindezek után meg is érdemled), de legalább hasznos infókat is közlök veled. Neked viszont az üres rizsa a fegyvered. Eddig 3féleképpen is bemutattam neked, h tévedsz, egyikre sem tudtál érdemben reagálni, ekkora lúzerrel sem találkozok mindennap...
Konkrétan:
A kitérés fv-re sin(ß)-t írsz (remélem azt is felfogtad, h ß a helyvektor és az x-tengely közötti szöget jelöli). Ami azt sugallja, mintha a test helyzete nem is függene a megfigyelés óta eltelt időtől, ezért ezt a jelölést alapértelmezetten mindenki úgy venné, h sin(ß)=konstans. Tfh. nem vagy tök hülye (sajnos már ez is elég merész feltevés és lövésem sincsen mi az, amivel már tisztában vagy, hiszen még az általános iskolás elemi geometrián alapuló bizonyításhoz sem tudtál hozzászólni) ekkor a ß vhogyan függ t-től - segítek megint - ezt úgy jelölik, h ß(t). Emiatt muszáj baszogassalak, mert megint alattomosan sunnyogsz el részleteket.
Mivel egyenletes körmozgásról van szó, ezért ß(t)=φ+ωt; ahol φ a megfigyelés kezdetén, t=0-ban adja a pozíciót. ω pedig a szögsebesség, ami konstans. Csakhogy nehogy megerőltessen téged a számolás (mert láthatóan a szájkaratén kívül más már nem megy) vegyük a φ=0 és ω=1 [1/s mérték1séggel] esetet. Ekkor sin(ß(t))=sin(t).
Illetve A*sin(t) volna, ahol A az amplitudó, de azt is vegyük 1-nek [m, cm... amelyik neked tetszik].
Δt pedig 2 megfigyelési időpont közötti különbséget jelöl (mármint a normális emberek esetében). Vagyis, amikor t2 pillanatban sin(t2)-ben van a test, sin(t1)-ben pedig t1-kor (és értelemszerűen t2>t1-nek veszünk fel). Akkor a két megfigyelt időpont közötti különbség, Δt=t2-t1 [ezt meg mérjük s (másoperc)-ben].
"Amikor leírod, hogy például sin(ß)/Δt akkor a sin(ß) az x tengelytől mért távolságot azaz az Y értéket jelöli, így eleve sebesség a
sin(ß)/Δt azaz v=s/Δt jelentése."
Attól még mert egy távolságot osztasz egy idő jellegű mennyiséggel nem fogsz sebességet kapni, legfeljebb azzal megegyező dimenziójú mennyiséget. Fontos, h összetartozó mennyiségekkel számolj (ezért sem számítható érvnek fentebbi mondatod, hiszen semmilyen analizálást sem végeztél arról, h a hányadoson valójában mit is ír le). De majd segítek bébibogyó, mert látom, h önállóan soha nem kezdesz neki, h értelmezd is azt, amit matematikailag leírsz:
Tehát sin(t)/Δt a téma az általam előbb kifejtett értelmezésben (mivel te még nem írtál le egyszer sem egy jóindulattal tisztességesnek nevezhető értelmezést a változókra, hanem kevered, kavarod őket, ahogyan neked tetszik).
sin(t)/Δt-ről azt állítottad, h sebességet ad meg. Továbbá, h "A sebesség: Az időegységre eső elmozdulás."
Nézzük meg milyen is a te általad leírt sebesség és teljesíti az általad is korábban leírt követelményt! Kíváncsi lennék, h mennyi a sebesség t2=π/2 időpontban (a mértékegységeket lehagyom, nehogy bezavarjon neked a sok betű), amire egy konkrét értéket várok, hiszen az hogy én mikortól figyelem a testet nem befolyásolja, h az éppen milyen tempóban és milyen pályán mozog (mikor hol van és mennyivel megy).
sin(t)/(t2-t1), Tfh megint, h nem vagy totál GYP-s és t-re t2-t írnál be.
sin(t2)/(t2-t1) No, de mennyi legyen az a fránya t1? Egyedül a 0s tűnik helyes megoldásnak, hiszen csak ekkor adhatná sin(t2) a (t2-t1) alatti elmozdulást és a nevező az alatta eltelt időt. A többi eset értelmetlennek tűnik, hiszen akkor már nem összetartozó értékekről volna szó.
sin(t2)/t2=2/π-t számolunk. Nah de ennyivel megy a test t2-ben? Dehogy. Hiszen eddig csak annyit tudtunk, h sin(t2)=1 kitérést tett meg t2=π/2 idő eltelte alatt. Tehát a hányados legfeljebb azt mondja meg, h ha egyenletesen 2/π sebességgel ment volna a test π/2 ideig, akkor szintén odáig jutott volna. De ebből mi tudjuk egyáltalán, h mennyivel ment a test bármely időpontban? Nem. Hiszen akárhány sebesség-idő grafikont fel tudnánk venni, aminek az átlagsebességére ennyi jönne ki. Sőt még olyat is felvehetnénk, h az átlagsebességgel soha ne is menjen a test (idő feléig 1,5szeres másik feléig 1/2szeres sebességgel).
Vagyis lényegében a képleted arra jó, h bizonyos kezdeti feltételek mellett átlagsebességet számoljunk vele. Meg tudtuk ezáltal bármivel is többet a test tényleges mozgásáról? Nem. Ugyanúgy a pozícióját és az eltelt időt ismerjük és hogy ha egyenletesen mozgott volna, akkor mennyivel kellett volna neki, h odajusson, ahol éppen van. Ha pedig megnéznénk t2=π-ben az átlagsebességet, akkor 0-t kapnánk, vagyis mintha nem mozgott volna test. Márpedig tudjuk, h mozgott és h abban a pontban is mozog. Már bőven láthattuk, h van egy semmitmondó képleted.
Tegyük fel, hogy (ha ezt sem tudtad volna: ennek a rövidítése a Tfh.) a test nem változtat hirtelen, ugrásokban sebességet, hanem szépen folyamatosan változik, legfeljebb néha (számunkra) gyorsan. Ami egyébként jól egyezik a tapasztalatokkal.
Tfh. már megértetted és rájöttél arra, h célszerű volna t1-et változtatni (h többet mondhassunk a mozgásról), hiszen csak az adott kitérésre jellemző átlagsebességet tudjuk számolni, így ha nagyon kicsi (infinitezimális) szakaszon levő átlagsebességre volnánk kíváncsiak (ha majd merész leszel és megérted odáig a dolgokat, akkor egy pontra is értelmet nyer majd), akkor t1 és t2 minél közelebb kell legyen. Méghozzá célszerű annyira közel, h elmondhassuk: a sebesség gyakorlatilag (számunkra érdekelt pontosságon belül) nem változott ezen időtartam alatt. Persze durván is számolható mindez (az én ábrámon Δt-ket 0,1-nek vettem), de minél kisebb Δt-ket veszel fel, annál pontosabb ábrát kaphatsz a sebesség időfüggéséről. v(t)-nek jelölik, FYI.
Ekkor még mielőtt nekiesnél darabolni a fv-t és értelmezni kis darabjaira a sebességet (h megmondhasd a kis darabok megtétele alatt mennyi lehetett a sebessége), ne felejtsd el, h az elmozdulás a t1≠0 esetekben már nem sin(t2), hiszen ezen esetekben sin(t1)-ről t2-t1 idő alatt csupán sin(t2)-ig tért ki a test, azaz az elmozdulása: sin(t2)-sin(t1)
Szépen elvégezheted még egy mezei excellel vagy calcal is a számításokat (én ezt próbáltam sorvadó agyadnak bemutatni a korábbi hsz-omban). Annyi jelölésbeli módosítással, h t1 helyett t-t írtam és mivel Δt=t2-t1, ezért t2 helyett t+Δt -t.
Miután ábrázolod az egyes szakaszokra értelmezhető sebességeket nagyon nem szinuszos, hanem koszinuszos fv-t fogsz kapni (ahogy be is mutattam). Az ábrámon számolt adatok enyhén pontosabbá, korrektebbé tehetők, de a jellegen nem változtatna semmit, akkor meg értelmetlen fáradni vele.
Ennél szájbarágósabban már talán nem is lehet elmagyarázni. Szal, ha nem érted meg lehet jobb volna, ha a mesekönyveknél maradsz. Biztos azok is vannak az öregek otthonában... -
7th uwu #2094 Ja persze :D
Bizonyítottan mellébeszélsz már megint. -
7th uwu #2093 Szerintem semmi érdekes nincs olyan szavakban amiket te találsz ki.
Az árapály jelenség modellezése egyáltalán nem probléma. Csak neked, mert valami mást képzelsz a helyére, mert te minden helyére mást képzelsz mint a mi van.
Egy szinttel odébb adódnak a problémák mint ahol kotorászol.
Igazából az anyagmodellek jelentik a problémát. Az ami bonyolult hogy különböző halmazállapotú és mechanikai jellemzőjű anizotróp anyagokra milyen hatással van az az erő amit egyébként nagyon egyszerű kiszámolni.
De ezt is írtam már, de ha nem fogadja be az agyad az infót, arról én már nem tehetek. -
forrai #2092 No, ezt elmomdtam, most már megyek sziesztázni. (az meg mi a frász?) -
forrai #2091 A Hubble jelenséget bizonyítottan az univerzum árapálya okozza! A forgási impulzus keringési impulzusmomentummá való alakulása, ami általános érvényű, a bolygókra is. És egy kavicsra is igaz, legfeljebb az rövid időtávon elhanyagolható. -
7th uwu #2090 Úgy a hogy le van írva.
Te vagy az aki mindent másképp ért mint a többiek, nem én. -
forrai #2089 Árapályerők nem érdekelnek senkit!
Érdekes lehet az árapály surlódás, az árapály nyomaték, a deformáció, a teljesítmény, a munka, még az árapály púp is, ami szintén kétpupú, mint a teve, amelyiknek az egyik pupja a hasán van, csak az erő alig érdekes. -
forrai #2088 Képzeld, a piramis építők is nagy piramist építettek logarléc és számítógép nélkül, illetve azon görgették a köveket. Persze hogy lehet számolni, némely eredmények csodálatosak.
De lehet, hogy lehetnek még csodálatosabbak is?
Vagyis mondd el, hogy te hogyan értelmezed a Poyting sokféle sűrűségűnek nevezett vektort. De ne beszélj mellé, inkább hallgass. -
7th uwu #2087 LOL
Hát igen, írtál 200 oldal hülyeséget, én meg írtam egy képletet ami alapján az árapályerők számíthatók. -
forrai #2086 Hogy képzeled ezt? 200 oldalt irtam, számításokkal, te soha semmit! -
7th uwu #2085 A ma használatos modellekkel rengeteg dolgot ki tudunk számolni.
Ezért tudsz használni számítógépet és internetet, ezért van űrutazás meg GPS, és nagyjából minden technikai dolog ami körül vesz.
Az hogy szerinted ezek nem elég jók, azt nagyon sajnálom, de nem igazán érdekel.
Amiket összehordasz, az csak értelmetlen, haszontalan halandzsa. -
forrai #2084 Légyszi mond el akkor, de ne pénzért, ahogy ajánlani szoktad. Annyira azért nem érdekel!
Ha elmondod, megvitatjuk. -
forrai #2083 A Maxwell fényelmét- féllábú.
Az elektromágnesesség az egyik lába.
A másikat a vákuum helyettesíti.
Ugyanígy féllábú a gravitáció elmélet is. A tömegvonzást még Newton szerkesztette belé, a tehetetlenséget meg csak úgy mellérakta, hogy valaki majd felszerelje azt is... Dehát többszáz év eltelt, és még ott hever, a földön. Meg az árapály is.
Ideje lenne hát a végleges lábakat is végre felszerelni.
Mert addig nem lesz rend a fizikában. -
#2082
De van. Te vagy az egyetlen, aki nem látod. -
7th uwu #2081 LOL
A szavak értelmetlen csokorba rakása nem hívható modellnek.
Te csak írogatsz dolgokat amiknek igazából nincs jelentésük.
Az hogy te mit képzelsz a halandzsád mögé, mi akik magyarul beszélünk, nem tudhatjuk.
-
forrai #2080 Poynting -
forrai #2079 Én nem halandzsálok. Keresd meg a fény Poyting teljesítménysűrűség vektorát, és gondolj bele, mit látsz ott. -
forrai #2078 Ezzel egyetértek. Én egy másik modellről beszélek. Mi a baj?
Hogy ezt mondom? Hogy én mondom? Hogy nincs hegyes csörgősipka a fejemen?
-
7th uwu #2077 Nem működik benne sehogy. A fény az fény szokjál hozzá. Nem kell semmit se hozzá költeni. -
7th uwu #2076 Csak szólok, hogy megint kezdesz halandzsázni. -
forrai #2075 "A fény nem csinál ilyesmit..."
Hát milyesmit csinál? Szerinted hogyan működik benne az elektromos és mágneses erőtér? Mi az a teljesítménysűrűség vektor, ami színuszosan nulla és maximum között változik? Meséld már el nekünk! Miért nulla? Miért maximum?
Figyuzz....én nyugodt vagyok azért, amit csináltam. És magabiztos. -
7th uwu #2074 Mindenki tudja hogy ez csak egy kezdetleges modell.
A kozmológia nagyon fiatal tudomány. -
forrai #2073 A sötét anyagról és energiáról alkotott elképzelések a részecskefizika eröltetésével kiötlött Big-Bang világból származtathatók, ahhoz kapcsolódnak.
Egy olyan univerzum, amely valamely tágabb világmindenség egyik párhuzamos univerzumaként, abban kollapszus útján (fekete lyuk) jött létre, egészen másképpen vizsgálható. Akkor magának az univerzumnak is van forgása, és az árapály révén a forgási impulzusmomentuma a részeinek keringési impulzusmomentumává alakul, minek következtében azok távolodnak. Ez a távolodás számszerűen kimutatható, a Holdra is csaknem ugyanakkora, mint a távoli galaxisokra.
És természetesen a bolygókra is érvényes. Jellegében és kimenetelében pedig alapvetően más.
Emellett a mi univerzumunkra ráhatása lehet a rajta kivüli párhuzamos univerzumok tömegeinek is. Amelyek méltán nevezhetők "sötétnek", azonban más értelemben.
A szinguláris Big-Bang univerzum elmélete nem tartható, részecskefizikai marhaság. A fizika nagyon mély válságban van, ami persze nem jelenti, hogy nincsenek eredményei.
A kozmológia pedig elsősorban a csillagászat dolga kellene hogy legyen.
-
7th uwu #2072 A fény nem csinál ilyesmit.
Már megint félreértettél valamit.
-
7th uwu #2071 Nekem csak azt bizonyítottad be annak idején, hogy nem vagy tisztába még a keringő mozgás kinetikájával sem.
Össze-vissza halandzsázol folyton. Tudósnak képzeled magad, és ezt az illúziót másokra is rá szeretnéd erőltetni. Felépítettél magadban egy világot ami téves feltevéseken alapszik. Ez is kiderült már, és nem igazán érdekel hogy miket képzelsz a világról.
Nem fogok neked újra és újra alapfogalmakat magyarázni egyszer leírtam, vissza tudsz olvasni ha akarsz igazi valaha fizikával foglalkozni. Mondjuk az ilyen rögeszmés álmodozóknak mint te, erre nem sok esélyük van. Te már így fogsz meghalni. -
forrai #2070 Hová tűnik és honnan jön a fény minden periódusában?
Valaki már válaszolna, mert ez így tiszta poltergeist! -
forrai #2069 Figyuzz jól!
Én vagyok a hozzáértő, mert bizonyítottam, hogy a távoli galaxisok az árapály miatt távolodnak!
Ám amikor téged olvaslak, elhiszem, sőt tudom is, hogy léteznek sötét tömegek.
Ez ilyen egyszerű. Remélem, ezzel a válaszommal már elégedett vagy. -
7th uwu #2068 Ez olyan dolog amiben még a hozzáértő emberek se teljesen biztosak, és ezért kutatnak vadul.
Majd ha az alapfogalmakat megértetted, üsd be a következő karaktereket a Google-be: s ö t é t a n y a g
Ha ez megvan, próbáld meg feldolgozni az információt, alapszinten tájékozódni, és elfogadni, hogy nem vagy kompetens a témában ennyire kevés tudással. -
forrai #2067 Nem trollozok, mert jogos a kérdés: nem lehet e, hogy a sötét tömeg okozza a poltergeist jelenségeket, meg az öngyulladásokat, meg a titokzatos kopogásokat?
Egyébként a panelban is vannak, éjszakánként, ha nem a felső szomszéd erőlködik, akkor eddig a Hold árapályára gondoltam. Ami okozhat ilyen deformációt.