3992
Fizika 2006
-
centauri99 #1 Sziasztok!
Hogy tudnám megoldani a követkző feladatot:
Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegűű test van.Hogyan mozog ez a két testből álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erő fesziti a kötelet?
-
#2
úgy mellékesen: Ez a topic nem lett volna jó? :) -
#3
elég 1*:
a: 1.11 m/s2
Fk: 88.88 N, de ebben nem vok biztos -
#4
10 kg-os lehúzza a 8-at. Az erőt már nem is tudom, akkora amekkorával több a 10 vagy számolni kell? :) régen láttam ilyen példát =) -
#5
De jó:
Első testre hat:
G1 - K = m1 * a => m1*g - K = m1 * a
Második testre hat:
G2 - K = m2 * a => K - m2*g = m2 * a
Az egyenletrendszert megoldva
a = 1,11 m/s2
Második egyenletbe beírva: K = m2*g + m2*a = 88,88 N -
SeLFisCH #6 én most tanuttalm elmondom:
kell egy rajz amit mellékelek minnyá :D -
#7
htx:) -
#8
én így szoktam:
F=m*a => a=F/m
a=(m1-m2)*g{ez a gyorsító erő} / m1+m2 {a rendszer tömege}
persze így könnyedén megkapom a gyorsulást, de Fk-t így néha beszopom -
centauri99 #9 köszi szépeen,ez volt a jo meegoldás,csak a menetét nem egészenn értettem,én is valahogy igy oldottam meeg,csak sajnos figyelmetlen voltam. -
SeLFisCH #10 csiga cssak poén
![]()
-
SeLFisCH #11 m1*a= g1-K
m2*a=G2-K
inentől meg rájössz magad is -
#12
nem az van hogy mind2 tárgy lóg? -
#13
![]()
-
Nuki #14 jaj ez kell a kémiás mellé, sokan vagyunk akik tökre nem értünk a fizikához :)
nekem pl a váltóáramos-feladataimmal lesznek gondok ha bepótlom az anyagot :Ð -
#15
ez jó, csak ez meg a földön van:)) -
centauri99 #16 Sziasztok!
Szerintetek mi ennek a feladatnak a megoldása:
Egy testet két párhuzamos hatásvonalőú,ellentétes irányú erőhatás ér,amelyek nagysága 80N ill. 20N.Hatásvonaluk távolsága 100 cm.Mekkora az erdő erő,hol a hatásvonal?
Szerintem 60N a megoldás,és 20 cm.A 60 N-t el is fogadja a könyv,de a 20 cm helyett 33,3333-at ir.Szerintetek jó ez? -
#17
Híres fizikusok bújócskáznak a mennyben. Éppen Einstein számol. Amikor
eljutott százig, megfordul, és azt látja, hogy Newton mögötte áll, egy
földre festett négyzetben. Odamegy hozzá, majd megfogja.
- Ha! Megvagy!
- Tulajdonképpen én egy Newton vagyok egy
négyzetméteren. Szóval Pascalt fogtad meg!!
********************************************************************************************************************************************************
A megértéshez:
1Pa = 1 N/m2 -
Albertus #18 
-
TomBond #19 Nem tudom erről kinek mi a véleménye
Fizika középszint 6. feladat:
Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hőtágulási együtthatója nagyobb?
A) A vasé nagyobb
B) A két anyag hőtágulási együtthatója azonos
C) A betoné nagyobb
Megnéztem a függvénytáblázatban:
Vas 0,000 0117
Beton 0,000 014
A megoldó szerint a B a helyes válasz. Miért??
Miért nem úgy írták akkor, hogy pl. közel azonos?? -
Albertus #20 Szia!
Mert a vas rugalmasan követ ekkora mértékű különbséget..
Így a klasszikus válasz az: azonos!
-
#21
-
Nuki #22 naneeeeeeeeeeeeeeeeeee XD
[ezt muszáj elmondania valakinek] -
Nuki #23 kémiás vicced nincsen? :D -
Albertus #24 
-
#25
hogy hívják a régi rendőrséget?
Oldhatóság :P -
manwe #26 sziasztok
tudtok segíteni?
fizikáról lenne szó -
manwe #27 1.: Két különböző nagyságú töltéssel rendelkező egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetővel összekötjük.Melyik állítás igaz?
A.: A töltéskiegyenlítődés után egyenlő lesz a kitérésük.
B.:Mindkettő töltése negatív lesz.
C.:Mindkettő töltése semleges lesz.
D.:Mindkettő töltése pozitív lesz. -
manwe #28 2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkező fémtesten
A.: a töltések egyenletes sűrűséggel helyezkednek el
B.:a töltéssűrűség a kiemelkedő helyeken nagyobb
C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz -
manwe #29 3.:Melyik a hamis? Ha a feltöltött fémvezetőn a töltések nyugalomban vannak, akkor
A.:A vezető belsejében a térerősség 0.
B.:a térerősség mindenütt merőleges a fémfelületre.
C.:a potenciál a vezető belsejében 0. -
manwe #30 4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan.
A.: Az eredő kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb.
B.:Az eredő kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb.
C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredő kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora. -
manwe #31 5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?
a.:Elektrosztatikus mezőbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
b.:Ha egy adott Q töltésű síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerősség nem változik.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
d.:Elektosztatikus mezőben ugyanazon két pont között különböző utakon haladva a mező q töltésen végzett munkája független az úttól.
e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasűrűsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasűrűsége ugyanabban a pontban +20J/köbm. -
manwe #32 Légyszi segítsetek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagggggggggggggggggyon fontos!!!!! -
#33
Hm, nem kellene egy kicsit tanulni? 3-os Fizika tankönyvet kinyitni? ;)
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan."
Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredő kapacitás:
Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredő kapacitás:
Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebből következik, hogy az A.: Az eredő kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkező fémtesten "
Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssűrűség a kiemelkedő helyeken nagyobb"
"1.: Két különböző nagyságú töltéssel rendelkező egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetővel összekötjük.Melyik állítás igaz?"
Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?"
a.:Elektrosztatikus mezőbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésű síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerősség nem változik.
E=(1/epszilon0)*(Q/A)
Ahol E a térerősség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület.
Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerősség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d
Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezőben ugyanazon két pont között különböző utakon haladva a mező q töltésen végzett munkája független az úttól."
A mozgás pályájától független, csak a kezdő és a végpont számít. -
manwe #34 kösz szépen -
manwe #35 Ezekben még tudnátok segíteni???
1.:A +q és -2q töltésű kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredő térerőssége? -
manwe #36 2.:Mekkora a tömege annak az 1cm sugarú, +10 a -10.en C töltéső gömbnek,amely egy 3cm sugarú, +10 a -6.on C töltésű gömb felett lebeg,ha a két gömb felszínének távolsága 4cm? -
manwe #37 3.:Mekkora a térerősség egy 1cm sugarú csúcs körül a felületétől 1mm-re?(Képzeljük ugyanekkora sugarú gömbnek a csúcsot!) A gömb töltése 10 a -10.-en C. -
manwe #38 4.:Egy síkkondenzátor fegyverzeteinek területe 20-20 négyzetdm, egymástól való távolságuk 2mm.A kondenzátoron 10 a -6.-on C töltés van.Mekkora munkavégzés árán tudjuk a lemezeket egymáshoz közelíteni,hogy távolságuk 1mm legyen? -
manwe #39 LÉGYSZI SEGÍTSETEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
LaciMaci #40 Bocsi a sok feladatért, de kellene segítség:
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sűrűsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegőben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erőmérő csak 0,05 N nagyságú erőt jelez. A petróleum sűrűsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással!
b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket előre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
Köszönöm még 1x!
