3993
Fizika 2006
-
#1826
Most már csak írok ide:
Küldtem választ, nézz rá a privát üzeneteidre! -
Vagadero #1825 Most találtam: http://www.mathworks.com/help/toolbox/physmod/hydro/ref/jetpump.html -
Vagadero #1824 Praktikai okai vannak. Valójában a példában szereplő 12,5cm átmérőjü csöhöz még vagy 6 méter rugalmas cső is jár.
Ez a video a működési elvét az egész gép magyarázza: http://www.youtube.com/watch?v=c10vJTznf5w
Ezen a videón pedig egy férfi mutatja be a házilag barkácsolt gépét: http://www.youtube.com/watch?v=_XB-fHRztrQ
Atz hiszem még jobb is mint a másik video. Nem kell hozzá angolul tudni, elég beszédesek a képek. Viszont érdemes beletekerni és csak 1 perc 50-nél elkezdeni. 3:37 és 3:43 között mutatja azt a vákumcsövet /power jet/ amiről most kérdezősködök. -
#1823
Igen, nekem is ez tűnt fel, hogy azonos és erősen kever fázisos közegre akar használni gépet. Erősen fejcsóválásra késztet. Bár az "emelőmagassága" elég szerény. -
Vagadero #1822 ZR-nek ment. -
Vagadero #1821 ZR-nek ment. -
Albertus #1820 Hova küldted? -
Albertus #1819 Sőt! Ha még lágyabb anyagot (, mint pl. a folyadékok, vagy a levegő,) használunk, akkor egyáltalán nincs kopás..
Lásd a fluid ágyas anyag továbbítást! Levegővel fellebegtetjük a szemcséket és nincs ami a falazathoz érhetne, ergo nincs kopás.. -
Vagadero #1818 Albertus:
Ez most komoly?
Azt állítod, ha nem acélból hanem vastag pvc-ből készűlne akkor tartosabb lenne? A nagy szemcséjű kavicsok ellenére is?
ZR:
Megkaptad üzenetet? -
Albertus #1817 Csak egy tipp.. hasznosíthatod. Régen a Balatonfűzfői sósav üzemben titán bevonatú piszkosul drága csöveket használtunk a NaCl zagy szállítására.
Aztán jött az ötlet, térjünk át a PVC-re.. Nem csak hogy nagyságrendekkel olcsóbb, de tetejében tovább bírja a koptató hatást.
Lévén, hogy minél "puhább" a falazat a csiszoló szemcséhez viszonyítva, annál kevésbé koptatódik.
Így felére csökkentek a kilyukadások miatti leállások, és hatalmasat csökkentek a költségek. -
#1816
Ami "elterjedtebb" mifelénk és laborméretben sűrűn látni, az a vízsugár szivattyú, ami egy nagy sebességű vízsugarat használ arra, hogy egy térből levegőt szivattyúzzunk ki, vagy a vízsugárral folyamatosan levegőt szivattyúzzunk egy térből folyamatosan. Ezzel a berendezéssel akkora vákuum állítható elő, mint a használt folyadék adott hőmérséklethez tartozó egyensúlyi gőznyomása (ami szobahőmérsékleten néhány kPa lehet - láttam már egyszerű vízsugárszivattyút a vízcsapra kötve, hogy a megszívott térben levő edényben a víz felforrt szobahőmérsékleten.) Az ilyen eszköz a jet-pump magyarul. :)
Emellett az én munkámban használunk olyan berendezéseket, amik szilárd anyagot kevernek egy fúvókán átáramló közegbe, ami a kiáramlás helyén, abban a kis térben vákuumot hoz létre. Ahol a szilárd szemcsés anyag belepotyog, ott lép ki a fúvókából a vízsugár és a víz-szilárd anyag keverék egy bélelt keverőcsőben keveredik össze, majd egy szintúgy bélelt diffúzorban lép be a szállítóvezetékbe. A bélés az iparban rendszering bazalt. (Erőművi pernyeszállítással foglalkozom.) Ez a berendezés általában az ejector néven fut.
Vagadero készüléke abban különbözik ettől, hogy itt a közegek azonosak és a keresztmetszetek a "szállító" folyadékkal teljesen kitöltött mindegyik esetben.
Bár mára ígértem, még nem készültem el azzal, hogy hogyan lehet egy ilyet méretezni (legalábbis becsülni a fő méreteket). Nagyon egyszerűen (Bernoulli+impulzustétel) nekiesek, de egy-két méret biztosan tapasztalati adatokból származik a gyártóknál is (pl.: a fúvóka és a diffúzor rész közötti egyenes csőszakasz hossza viszonyítva a csőátmérőhöz tuti, hogy tapasztalati adat). -
Vagadero #1815 De jó! Igy még nem hallottam. Megnéztem a wikipédiában és igen, hasonlít rá. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Eductor-jet_pump ) -
#1814
Ez nem egy "szimpla" sugárszivattyú? -
Vagadero #1813 Lehet. Ha van valami forradalmi ötleted amivel helyettesíteni lehetne... Kérlek oszd meg.
az a kis homok olykor 10cm-es kavicsokat jelent. Mérettől függetlenűl perceken belűl amortizálná le a 160 ezer forintos szivattyút. Akkor már inkább az energiaveszteség.
Léteznek úgymond zagy- illetve iszapszívattyúk. (Ipariakra gondolok.) Az elmétileg megfelelő teljesítményűek többsége nem csak illetlenűl drága, hanem még kezelhetetlenűl nagy is. 500kg-tól felfelé. Az üzemeltetésük gazdaságtalan, és hamar elkopnának a kavicstól.
-
uwu hun #1812 Kicsit nagy ára van ennek a védelemnek teljesítményben nem?
Csak tippelgetek.
Biztos nem bírná ki azt a "kis" homokort a szivattyú? -
Vagadero #1811 Most egy kicsit megfogtál.
Igen az a célja, hogy megóvja a szivattyút.
A szívattyú mérete a csőátmérőtől függ. (Mivel ez alapjában véve meghatározza a gép kapacitását, így minden más méret is.)
Vegyünk például egy 12,5cm-es csövet. Ehhez egy Honda WH20-as még éppen megfelel.
http://www.hondapowerequipment.com/products/modeldetail.aspx?page=modeldetail§ion=P2WP&modelname=WH20&modelid=WH20XK1AC1
A mélység változó. A példában maximum 150 cm.
A kiszívattyúzott vízet elvezetem. Az más tészta.
A szemcseméret maximum a csőátmérő. Egy kicsit kevesebb.
Az optimális víz/hordalék arány 10:1-hez
Elméletileg maximum 6.8m3/h hordalékot tud megmozgatni, amennyiben csak szimpla homokról van szó.
Egy köbbméter 1,8 tonna. Igaz, a sárga homok jóval könnyebb, de most tekintsünk el tőle. -
#1810
Feltételezem, az ennek az előnye, hogy a szutyok nem megy át a szivattyún, így nem károsodnak a koptató "hordalék" miatt a járókerék lapátok illetve eleve a szivattyú ház.
Érdekelne, milyen szivattyúd van, amit erre akarsz használni (nem jó ötlet tiszta vizet erre pazarolni, azaz rákötni a vízcsapra). Ha megvan a jelleggörbéje, az a legjobb, de ha csak gyártó és típus, az is elég lehet.
Második fontos kérdés, mekkora térfogat/tömegárammal akarsz szállítani, milyen szemcseméretű, sűrűségű, szilárd anyag tartalmú zagyot akarsz vele felszívni? Ez azért fontos, mert a nagyobb szemcséjű anyagok ülepedési sebessége nagyobb és a szívócsövedben ennél nagyobb sebességet kell tartani, különben nem fog a vízzel együtt áramolni a hordalék.
Milyen az egész geometria? Milyen mélységből, hova szállítunk?
Mit csinálsz a kiszívott vízzel? (Feltételezem, hogy ülepítve/szűrve visszakering ugyanoda, ahonnan az iszapos részt elszívtad...)
Várom a válaszokat és segítek, amennyiben tudok...! :) -
Vagadero #1809 Egy ilyet szeretnék tervezni: ![]()
Nem tudom hogyan nevezik magyarul. Talán vákumcső lenne rá a megfelelő szó. A működési elve Bernoulli törvényén alapul.
Bányász gépekhez használják, vízalatti hordalékok felszívásához.
Ez a gép sematikus ábrája:
![]()
A lényeg annyi, egy szívattyúval vizet pumpálnak a kissebb (oldalra felheggesztett) csőbe, így a nagyobb csőben vákum keletkezik. Amivel aztán már egy porszívóhoz hasonlóan felszívják a hordalékot.
Itt egy kicsit részletesebben is beszélnek róla: Kotrógép
A csövet többféle belső átmérővel is gyártják. Átmérettől függően eltérő hosszal és egyébb paraméterekkel. Sajnos nekem csak 3.5 és 10cm közötti belső átmérőjü csövekhez vannak megadva a pontos méretek.Viszont a megadott méretek nem egyenesen arányosak egymáshoz az eltérő csöveknél. Részben ezért is szeretném megérteni, hogyan lehet az ilyesmit kiszámítani. Másfelől, nagyobb vákumcsövet szeretnék tervezni. -
#1808
:) kérdezz és biztos lesz... :) -
Vagadero #1807 Van itt valaki aki járatos az áramlástanban? -
#1806
a barátod. és így tovább, keresgélve -
#1805
Ha ár ez így felmerült:
Hogyan voltak képesek cseppfolyós hidrogént előállítani? Lehűtik, de hogyan tudják olyan alacsony hőmérsékletre? -
NorBear #1804 Üdv!
Elviekben lehetséges lenne a folyékony nitrogén hőmérsékletének megőrzése huzamosabb ideig?
Pl: adott egy 1 köbcentiméter térfogatú szupravezető és azt akarjuk elérni hogy minimális folyékony nitrogén felhasználásával több hónapig képes legyen szupravezető állapotban maradni.
-
#1803
Fix áras, ha adod érte az árát, azonnal zárva van az árverés - de persze nem kötelező. Már csak azért sem, mert ez egy 80-as évek beli könyv, most meg már hivatalosan is 2011 van :)
Aquir linkjein is érdemes elindulni - lehet én is belevágok, mert eléggé érdekes téma - mondjuk engem inkább az ujj-, ajak-, talp- és füllenyomatok, különböző textil szövetek, textil fonási-, szövési módok, magvak, virágporok izgatnának inkább, nameg a ballisztika... :) -
#1802
sajnos nincs időm addig várni, amíg az lejár és megkapom. A linkeket pedig köszönöm #1800 !! -
#1801
Erre a tartományra nem igazán vannak állapotdiagramok, mert műszakilag lényegtelen tartomány. :) -
#1800
egy
két
há
négy
többi a barátoddal -
#1799
Leütöd, hazaviszed, elolvasod, rájössz, hogy a CSI-ben olyasmik mennek, amiket mi és mások már 1980-as években javában használtunk -
#1798
srácok, spektroszkópiáról honnan tudok infót szerezni? googleben semmi érdemlegeset nem találtam, amit egy szimpla gimnazista előadásra vihetnék.
a bűnügyis dolgok érdekelnének, főleg. -
lotsopa #1797 Ha a folyadék mágnesezhető akkor fel lehetne használni egy elektromágnest arra hogy megindítsa a folyadék mozgást, vagy
ha elég vékony a csövünk, ha olyan kis keresztmetszetet választunk a vezeték azon részéhez ami a folyadékba merül akkor felmászhat a folyadék "magától". Hajszálcsövességnek nevezik azt hiszem, vagy
ahogy a magas növényekbe, mamutfenyőkbe feljut a gyökérzeten keresztül beszívott majd a növényen belül áramló nedv eljut a tetejéig, ott az ozmózis nyomást kell vizsgálnunk. -
#1796
Ennyi LENNE a kiömlés sebessége, HA már folyna kifelé a folyadék. Az, hogy hogyan lehet megindítani a kifolyást, az egy más kérdés. Azon lehet ötletparádézni... :) -
lotsopa #1795 Bevallom hogy pontos adatokat nem tudtam fejből ezért utána néztem, az általad említett -200 fok(gondolom Celsius) a minimum, ennél hidegebb nincsen a Holdon. Az átlag hőmérséklet ennél magasabb. Mivel nincs a rendelkezésemben az a tudás amivel meg tudnám mondani neked hogy miként függ, milyen arányban változik az olvadáspont, forráspont a nyomás változásával ezért nem is mondok konkrét anyagokat, de feltételezem hogy van olyan ami folyékony halmazállapotot vesz fel ilyen körülmények között. ( másik hogy szerintem csak egy elméleti vita volt ) -
#1794
és pontosan mi az az erő ami túlemeli a vizet a peremen? -
#1793
![]()
-
#1792
Nem szükséges. Csak a válasz volt a lényeg. Hiszek nektek. Megpróbálom a fejemben is összerakni dolgot.
Ne a fizikával foglalkozzatok most pár napig hanem a családdal. Boldog Karácsonyt!
Köszönöm a segítséget -
#1791
Milyen folyadék van a Holdon ami ott folyadék? Milyan anyag folyik -200 fok táján és majdnem 0 nyomáson? Bevallom, hogy nekem gőzöm sincs... -
#1790
Még adós vagyok a dologgal, de nem kell hozzá a levegő nyomása valóban. A lényeg az, hogy annyival több helyzeti energiája legyen a folyadéknak az edényben, mint a kifolyási helyen, amennyi a veszteség a csőben.
MA este tényleg beszkennlem a dolgot! -
lotsopa #1789 Mivel a Földön sem azért folyik ki mert a levegő nyomja, ezért a Holdon is működik, sőt a forgó ISS-en is működik, lényegében ha gyorsuló mozgást végez a folyadék akkor szerintem működő képes. -
NorBear #1788 Tudom hogy van diódás lézer is :)
Valóban egyszerűbb lenne venni egyet de én szeretem a kihívásokat ;)
Elsősorban a tapasztalat szerzés a célom másfelől imádok barkácsolni.
-
#1787
miért nem veszel egy diódásat?
