Fizika

A közegellenállás függvényében a méret is szerepet játszik.

Beláthatod, ha például 1 kg tömegû talkumot dobozostul egyben ejtesz le, vagy egy tálcáról por alakban .. A pora sokáig füst-ködszerû ülepedésével "lebegve" esik..

Közegellenállással kapcsolatban még lenne néhány kérdésem?

-Rosszul gondolom hogy a légellenállás gyakorlatilag egy test és a levegõ molekulái között fellépõ kölcsönhatásokat írja le? (gondolom ez az erõ fõként makroszkopikus ütközésekben nyilvánul meg)

Az qetuol feladatánál én arra gondoltam hogy egy nagyobb méretû de azonos formájú testtel több "részecske" fog ütközni mint a kisebb méretû test esetében.

Az 1.-re én is ezt válaszoltam volna :)
A 2. kérdésre viszont most nem jutott eszembe semmilyen ötlet (pedig nem volt bonyolult) <#szomoru1>

Üdv mindenkinek!

"van 2 egyforma nagyságú és alakú golyód, csak a tömegük különbözik. egyszerre ejted le õket egy toronyból. melyik ér földet hamarabb?"

Szerintem egyszerre fognak leérkezni, mivel:

- A két test légellenállása ugyanakkora
- A gravitációs gyorsulás független a test tömegétõl

"hogyan változik a feladat, ha:

- a tömegük egyforma, de a nagyságuk más."

Ebben az esetben a nagyobb méretû testnek a légellenállása is nagyobb lesz, ezért a kisebb méretû test hamarabb fog földet érni. (ez csak megérzés, úgyhogy elõre is bocsánat ha hülyeséget írtam)

nem vagyok biztos benne

1. lehet , de nem vagyok biztos benne, hogy a puskapor berobban oxigén nélkül
2. jobb hõvezetõ a fém

ám az 1-t az a nasa ûrkutatója nem vágta
a 2-at meg az elm fizikus
asszem vmelyik szélsõséges világ1etem részben

jah, de az elején nem tudták, ha jól emléxem

Amugy a MythBustersben nem jót mondtak a végén?

Mikor nyúlikmeg jobban a rugó, ha az egyikvége a falhoz van kötve és egy ember húzza F erõvel, vagy ha 2 ember fogja a 2végét és mindketten F erõvel húzzák? :D ezis hasonló.

ilyet én is tudok :)
van 2 egyforma nagyságú és alakú golyód, csak a tömegük különbözik. egyszerre ejted le õket egy toronyból. melyik ér földet hamarabb?

hogyan változik a feladat, ha:

- a tömegük egyforma, de a nagyságuk más.
- a tömegük is más és a nagyságuk is, de a sûrûségük egyforma.

Mondok még 2-t, lehet azt is tod, melyik ism terj-bõl voltak:
Ûrben lehet-e lõni pisztollyal?
Miért olvad szét a lézer által melegített fémlap hamarabb, mint amilyen gyorsan elég egy darab virsli?

Ezek mind olyan kérdések, amikre ha vki nem tudja a választ, az az iskolában vmi alapvetõt nem tanult meg.

http://www.youtube.com/watch?v=r8E5dUnLmh4
Nem csak az a vicces hogy nem tudják hanem még meg is vannak gyõzõdve róla és te vagy a hülye. Elég elterjedt "népi hiedelem".

Akinek trivi, az nem kell válaszoljon, mert nincsen mire büszke legyen.
Mikor törik jobban össze a kocsid:
Ha 80-nal a falnak mész vagy ha egy másik ugyanolyan típusú kocsival (ami szintén 80-nal megy) frontálisan ütközöl?
A szomorú az, h ez ált isk. szintû kérdés. Mégis számos ember van, aki nem tudja. Még szomorúbb tény, h néhány fizikus hallgatót is kérdeztem, akik szintén nem tudták.
Persze ezen nincsen mit meglepõdni, lehet még a hasonló példákat sorolni. Oktatás ftw.

Értem. Azért láma vagyok, de érdekes, hogy évek óta használok csigákat (edzõteremben) de nem gondoltam végig, hogy mûködnek. :)

Na ez tök jó szemléletes.

Calderoni-féle csiga és csigasor készlet

Ez csak azért láma (amúgy nem ;) ), mert akkor a nagy csiga tengelyére kellene rögzítened a súlyt. Úgy volna értelme. Ez a klasszikus mozgócsiga. Mivel két kötélszár tartja a súlyodat, a kötélerõ csak fele akkora. Ellenben az emelés sebessége is felezõdik, mivel két kötélszárnak kell rövidülnie emelés közben, te pedig csak egyet húzol.

Na meg is van. Tehát ja. Ha nem mozdul a csiga akkor az csak irányváltásra jó - ha nem számolunk a súrlódással, vagy direkt fékezett csigákkal, amiket modtál - míg a mozgó csigával már lehet az erõket változtatni.

wiki - csiga

ITT meg egy frankó interaktív csigás példa.

Lehet ám még bonyolítani, ha sokáig csináljuk még, tuti kihozunk valami nagy varázslatot belõle.

Igazából csak illúzió hogy könnyebb, mert amint elkezd emelkedni a súly rögtön össze is lesz nyomva a rugó, és ugyanazt a súlyt emeled mint fix csigával.

Értem. Köszi.

Egyébként ha mondjuk rugósan támasztod meg, könnyebb lesz megmozdítani, de ha a rugó összenyomódott, és már fel van elve a súly onnantól kezdve ugyan az mintha fix lenne.

Akkor ha a súly nehezebb a csigánál, és elég erõs vagy, kilõheted a csigát az ûrbe.

Még egy láma kérdés. Ha a 200-as csigát tegyük fel hagyom mozogni, tehát mondjuk a képen látható alaphelyzetébõl képes felfelé mozogni, miközben én húzom a kötelet, az nehezíti a dolgom, vagy könnyíti?

Oké. Értem. Kösz a választ mindenkinek.

mármint: súrlódástól (utolsó sor)

Rosszul gondolod.
Gézoo jól írta, az erõk kioltják egymást. Tök értelmetlen ez a csigázás. Rakhatnál bele még vagy 100-at ha mind fix, akkor is ez a vége.

A súrlódás miatt kell több erõ. Több csiga -> több súrlódás.
Egyébként ha ugyan olyan a csapágyuk, a kis csiga jobban fog. Ha így szokás szabályozni, gondolom ezek valami szándékosan fékezett ágyazásúak nem golyós csapágyak.

Meg attól is függ mennyire gyorsan kell emelni. Nyilván felrántani nehezebb mint szép lassan felemelni. Csak csigás feladatoknál a gyorsítást el szokták hanyagolni, fõleg ha már a súrlódást is eltekintenek...

A csigák helyileg fixek. Súrlódással ne számoljunk. Tehát 1 kg súlyerõt kell kifejteni a kötél végére, hogy a súlyt felemeljük? (elõször több kell, hogy megmozduljon, majd az egyensúlyban tartásához kell 1 kg?)

Am konditermi emberek kérdezték, hogy egy gépen a súlyok pl. 50 kg-ig vannak jelölve, de különbözõ csigás áttételen keresztül kell megmozgatni õket, így sokkal nehezebbnek hatnak. Ezek az áttételek miatt vannak, gondolom. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy, hogy kell az áttételekkel számolni.

Hibás.." képzet párokat "egy" helyett:
"képzett párokat "egy" ..
Bocs a gépelési hibáért..

Legegyszerûbben úgy, ha az egymással azonos nagyságú, de ellentétes irányú erõkbõl képzet párokat "egyszerûsíted", azaz kiveszed a példából.

Így a átm.200-as két, egymással azonos karon-sugáron ébredõ erejét, a teher felõli görgõ bal és a húzó görgõ jobb oldali átm.100 sugáron-erõkaron lévõ szintén egymással azonos nagyságú de ellentétes irányú erõit.
Maradék átm.100 két sugara-erõkarja és az azokra ható erõk egyensúlya.

Az attól függ hogy kell értelmezni.
Egyrészt fixek-e a csigák? Mert ha igen, nem sok értelmük van. És ha nincs súrlódás pont 1kg tömegnek megfelelõ súlyerõ kell hozzá.

Ha a 200-as csiga a kötél végével együtt mozdul tök más a helyzet.

Ha a kötél vége fix, és az erõ csak reakcióerõt jelent és a 200-as csiga lefelé mozgatásával emelünk, az is más tészta.

Egyébként honnan van ez a pontatlan értelmetlenség?

Hi.

Lenne egy kérdésem. A képen látható csigás rendszer esetében, hogy számítható ki, hogy mekkora erõ kell az adott 1 kg-os golyó felemeléséhez, a rajzolt áttételen keresztül. Az értékek milliméterben vannak.

Még mindig keresek valakit aki segítene. Aki ért hozzá annak max 30 perc lenne szerintem és cserébe nem keveset fizetnék, viszont csütörtök estig kellene megcsinálni. Akit érdekel ide írjon vagy privibe. Légdi segítsetek.

Lenne egy leadandó feladat Fizikából (aki ért hozzá annak nem lenne nehéz) és erre keresek valakit aki átnézné nekem (áramkörök, thevenin, norton, szuperpozició, kirchhoff) és segítene, ha valami nem jó. Természetesen nem ingyen gondoltam. Akit érdekel kérem írjon a [email protected] címre. Köszi.

Az szép hogy így beveszi:D

Nemtom mi a követelmény egy ilyen gráffal kapcsolatban, mindenesetre tartalmazza ugyanazon infókat, mint a kapcsolási rajz, szal biztos jó.

Azokat csak nem rajzoltam bele. A kérdésem arra vonatkozik, hogy maga a gráf (irányok nélkül) jó-e.

sztem az i és u irányát még fel kéne tüntetni az ábrán

Hogyan lehet felrajzolni egy áramkör (hálózat) gráfját?
A feladat az adott áramkör gráfjának felrajzolása, mellérajzoltam, hogy szerintem hogy nézne ki. Ez így jó ? (a pirossal jelölt a három csomópont).

http://noob.hu/2011/11/30/graf.PNG

Többes integrálokat asszem megtud oldani a Wolframalpha(Igazából majdnem ugyanaz mint a Wolfram Mathematica csak limitált számításidõvel,bonyolultabb diffegyeletekre az már nem elég)

Esz kurvajó!
Hármasintegrált, bonyolultabb diffegyenleteket megoldó alkalmazás honlap van-é?

MatchCad-et használta itt már valaki? PTC soft

Mint Én magam!

<#ijedt> Kösziköszi, nagyon jók!

statika erõk stb
jegyzet 1
jegyzet 2
szilárságtan alapok
tartók statikája
rudak igénybevétele
rácsos tartók PPT
Rácsos tartók pdf

Ugyan nem teljesen fizika, de nekem mechanika/statika feladatmegoldás kérdésem lenne... olyan mint: reakcióerõk, rácsostartó reakcióerõk/rúderõk, normálerõ/nyíróerõ/nyomatéki ábra... Fontos lenne, bármilyen segítséget elfogadok, ha valaki tud, jelezzen!<#worship>

Te kértél általánosan használható képletet magyarázat nélkül.

A konkrét példádra lásd. Ez a vektor forog ω szögsebességgel a komplex síkon. Az általam leírt képletbe behelyettesítve ugyanezt kapod.
Tehát ez a következõket jelenti:
Az eredõ feszültséged a többihez képest fázishelyesen ≈7,43588cos(ωt-126,206°) = Re{7,43588e^i(ωt-126,206°)} = Re{7,43588cos(ωt-126,206°)+i7,43588sin(ωt-126,206°)}
Amibõl az ωt nem érdekes a többi amplitúdóhoz képesti relatív viszonyban, hiszen mindegyik argumentumában szerepel. Így aztán van egy 6-6√3-i6 ≈ 7,43588e^i(-126,206°)=7,43588cos(-126,206°)+i7,43588sin(-126,206°) relatív helyzetû komplex amplitúdód.
A 7,43588 hosszát azért írtam kerekítve, mert rövidebb így, meg a fázishelyzet is. Ez az eredmény.

Persze, ahhoz, h honnan van a képlet inkább a wolframos linket sasold, mert annyiról van szó, h két vektor összegét kellett kiszámolni. Valós részek adják az x tengelyen felvett értékeket, a képzetes részek meg az y tengelyen felvetteket. Összeadni és szinuszokat számolni meg mindenki tud.

Köszönöm, viszont kicsit még most is magas. Az eredményt is leírnád?