Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2887
Lehet úgy kérik, h még az ωt is legyen az argumentumokban.
#2886
Szinuszos mennyiség kiterjesztése komplex síkbeli számra, ami úgy viselkedik, mint egy vektor...
Innentõl meg már átlagos középsulis feladat.
Innentõl meg már átlagos középsulis feladat.
#2885
#2884
Mi az a komplex csúcsérték? 😄 utána lehet tudok segíteni 😊
#2883
Sziasztok!
Készülök vizsgára Fizikából, viszont egy elõadáson (levelezõ) nem tudtam ott lenni, így egy feladattípus megoldásáról fogalmam sincs:
Magyarázat (egyelõre, vizsga után nekifekszek és megértem) nem kell, inkább egy általános képlet, ami alkalmazható. Ugyanez a feladat lesz csak más adatokkal (pl feszültség). Köszöntem.
Készülök vizsgára Fizikából, viszont egy elõadáson (levelezõ) nem tudtam ott lenni, így egy feladattípus megoldásáról fogalmam sincs:
Magyarázat (egyelõre, vizsga után nekifekszek és megértem) nem kell, inkább egy általános képlet, ami alkalmazható. Ugyanez a feladat lesz csak más adatokkal (pl feszültség). Köszöntem.
#2882
nem baj, legalább van rálátásom, mások mivel szívnak 😉 😄 XD
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2881
Kár volt ebbe belemászni.
Az Axis kifossa a teherbírási vonalat, semmit se kell számolni XD
Az Axis kifossa a teherbírási vonalat, semmit se kell számolni XD
#2880
Remélem azért figyelembe vetted az "árapály erõ töltés-fizikai együtthatóját"?<#gonosz1>
Sajna nem tudom a mester szó szerint idézni. Bár tehetném.<#gonosz1>
Sajna nem tudom a mester szó szerint idézni. Bár tehetném.<#gonosz1>
#2879
Egészen pontosan ez egy hídfõ cölöp az elõrézsû tetejérõl indítva.
Az azért macerás mert a felsõ szakasza feltöltésben van, ami az elõrézsû miatt nincs is tökéletesen megtámasztva. Tehát a felsõ része szinte szabadon áll, alig van megtámogatva és a tetején és a palástján is kap terhet, az alsó része meg be van ágyazva a talajba. A termett talajba vehetõ fel a vonalmenti rugalmas támasz ha rúdelemként vizsgáljuk.
Az rõjátéka kicsit olyan mint egy konzolé, ha a befogást a nyomatéki maximumnál képzeljük el. Ez a konzol meg alapvetõen nyomott. De hat rá jelentõs vízszintes teher is, ezért kell külpontosan nyomott elemként méretezni.
Az azért macerás mert a felsõ szakasza feltöltésben van, ami az elõrézsû miatt nincs is tökéletesen megtámasztva. Tehát a felsõ része szinte szabadon áll, alig van megtámogatva és a tetején és a palástján is kap terhet, az alsó része meg be van ágyazva a talajba. A termett talajba vehetõ fel a vonalmenti rugalmas támasz ha rúdelemként vizsgáljuk.
Az rõjátéka kicsit olyan mint egy konzolé, ha a befogást a nyomatéki maximumnál képzeljük el. Ez a konzol meg alapvetõen nyomott. De hat rá jelentõs vízszintes teher is, ezért kell külpontosan nyomott elemként méretezni.
#2878
Külpontosan nyomott vasbeton körkeresztmetszetrõl van szó konkrétan.
Ennek méretezéséhez teherbírási vonalat kell rajzolni.
Ahhoz meg legalább 3 esetet kell kiszámolni normálerõvel egyidejû nyomatékra.
Persze aki annyira igényes, a teljes teherbírási vonalat is felírhatja paraméteresen, de az más annyira bonyolult, hogy 100 oldalba se tudnám dokumentálni.
Nem kéne túlbonyolítani, mert így is nagyon hosszú.
Szóval inkább hagyjuk. Van ere útmutatás a mérnöki kézikönyvbe, jó lesz az is. Csak ki akartam számolni pontosan, nem láttam elõre hogy mi vár rám...
Ennek méretezéséhez teherbírási vonalat kell rajzolni.
Ahhoz meg legalább 3 esetet kell kiszámolni normálerõvel egyidejû nyomatékra.
Persze aki annyira igényes, a teljes teherbírási vonalat is felírhatja paraméteresen, de az más annyira bonyolult, hogy 100 oldalba se tudnám dokumentálni.
Nem kéne túlbonyolítani, mert így is nagyon hosszú.
Szóval inkább hagyjuk. Van ere útmutatás a mérnöki kézikönyvbe, jó lesz az is. Csak ki akartam számolni pontosan, nem láttam elõre hogy mi vár rám...
#2877
Ja. Miután megvannak a körcikk paraméterei.
Még mindig az a baj, hogy a körcikk területét elõbb tudom meg mint a többit.
A hajlított cölöp pontos számításáról már letettem, ez az eset csak egy volt a terhelések közt, van rosszabb is. Ez kellett volna ahhoz, hogy meghatározzam a teherbírási vonal 2. pontját. Az elsõ nem nehéz nem kell hozzá matek. De lesz még 3. is, ahol súlyozni kellene a körszelet pontjait egy egyenestõl mért távolságuk szerint, és az így adódó csonka henger súlypontja is kellene, hogy a belsõ erõk karját meg tudjam határozni.
Szóval elõször a központi szög kéne, vagy a körszelet magassága, a többit ki lehet számolni. De mivel még ez is macerás, pláne az ami ezután jönne, inkább egyszerûsítek.
Még mindig az a baj, hogy a körcikk területét elõbb tudom meg mint a többit.
A hajlított cölöp pontos számításáról már letettem, ez az eset csak egy volt a terhelések közt, van rosszabb is. Ez kellett volna ahhoz, hogy meghatározzam a teherbírási vonal 2. pontját. Az elsõ nem nehéz nem kell hozzá matek. De lesz még 3. is, ahol súlyozni kellene a körszelet pontjait egy egyenestõl mért távolságuk szerint, és az így adódó csonka henger súlypontja is kellene, hogy a belsõ erõk karját meg tudjam határozni.
Szóval elõször a központi szög kéne, vagy a körszelet magassága, a többit ki lehet számolni. De mivel még ez is macerás, pláne az ami ezután jönne, inkább egyszerûsítek.
#2876
Még annyi, hogy a súlypont y-koordináta és a keresztmetszet terület szorzata jelentõsen egyszerûbb:
A * ys = 2/3 * (R * sin(theta/2)) ^ 3
Ugye ez itt statika, akkor valszeg egy keresztmetszet területet és/vagy súlypont magasságot kell számolnod.
Az is meglehet, hogy van elképzelésed a fizikai méretrõl, mert biztosan nem lesz kisebb mint R=100mm de nagyobb sem mint R=250mm. Ezzel is el lehet indulni és ezzel kapsz adatokat theta-ra.
A másik út az is lehet, hogy nem lehet tetszõleges theta, mert pl. nem öntik ki csak a félkör km-et.
Az is lehet, hogy R nem lehet tetszõleges, mert méretsor van belõle és azt érdemes (azt kell) használni.
Sok olyan tényezõ van, ami egyszerûsíti a munkádat.
Emellett ott van az is, hogy pl.: legyen minimális tömegû úgy, hogy a keresztmetszet statikailag / szilárdságilag megfelel.
Lehet olyan hétköznapi szempont is, hogy legyen esztétikus, szép keresztmetszet, könnyen gyártható, szállítható, szerelhetõ, ne álljon meg rajta a víz, esõ, hó; legyenek olyan helyei, ahol a továbbszereléshez felületek kialakíthatóak (síkok) és még lehet sorolni...
Egyébként már kezd érdekelni, mi is a feladatod valójában... 😊
A * ys = 2/3 * (R * sin(theta/2)) ^ 3
Ugye ez itt statika, akkor valszeg egy keresztmetszet területet és/vagy súlypont magasságot kell számolnod.
Az is meglehet, hogy van elképzelésed a fizikai méretrõl, mert biztosan nem lesz kisebb mint R=100mm de nagyobb sem mint R=250mm. Ezzel is el lehet indulni és ezzel kapsz adatokat theta-ra.
A másik út az is lehet, hogy nem lehet tetszõleges theta, mert pl. nem öntik ki csak a félkör km-et.
Az is lehet, hogy R nem lehet tetszõleges, mert méretsor van belõle és azt érdemes (azt kell) használni.
Sok olyan tényezõ van, ami egyszerûsíti a munkádat.
Emellett ott van az is, hogy pl.: legyen minimális tömegû úgy, hogy a keresztmetszet statikailag / szilárdságilag megfelel.
Lehet olyan hétköznapi szempont is, hogy legyen esztétikus, szép keresztmetszet, könnyen gyártható, szállítható, szerelhetõ, ne álljon meg rajta a víz, esõ, hó; legyenek olyan helyei, ahol a továbbszereléshez felületek kialakíthatóak (síkok) és még lehet sorolni...
Egyébként már kezd érdekelni, mi is a feladatod valójában... 😊
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2875
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2874
Ja mert egyébként nincs ám vége a dolognak ha megtalálom a körszelet paramétereit. A pontos számításhoz kellene a súlypont is, bár azt már tudnám számítani ez elõbbiekbõl, csak ez se mutat szépen.
Meg aztán ezekbõl az adatokból származtatni kell egyéb mennyiségeket is. És nem engedhetõ meg hogy a statika terjedelmének a 20 százaléka egyetlen keresztmetszetrõl szóljon, mert aki kézbe veszi, nem tudja ellenõrizni.
Meg aztán ezekbõl az adatokból származtatni kell egyéb mennyiségeket is. És nem engedhetõ meg hogy a statika terjedelmének a 20 százaléka egyetlen keresztmetszetrõl szóljon, mert aki kézbe veszi, nem tudja ellenõrizni.
#2873
Én nem fogok ennyit matekozni egy statikába egy betonkeresztmetszet méretezéséhez.
Önkényesen felvettem a kör km. helyett egy négyszög km-et.
Egyik mérnöki kézikönyvbe is ez van, vannak csodaszámok, meg táblázatok, EC-ben meg egy vak hang nincs róla, úgyhogy én is úgy csinálom mint az öregek. Úgyhogy probléma megoldva.
Önkényesen felvettem a kör km. helyett egy négyszög km-et.
Egyik mérnöki kézikönyvbe is ez van, vannak csodaszámok, meg táblázatok, EC-ben meg egy vak hang nincs róla, úgyhogy én is úgy csinálom mint az öregek. Úgyhogy probléma megoldva.
#2872
1.) Lehet próbálkozni iterációval:
theta(i) := 2 * A / R^2 + sin(theta(i-1))
Elárulom, h kb. 40 fokos szögnél próbálkoztam vele, elég lassan konvergált. Mindkét irányból konvergált, azaz ha túl és ha alul becsültem theta-t, akkor is.
2.) Vagy ha már szóba került, a sorfejtés is jó, pl. az 1.) iterációhoz a kezdõ theta(0)-t elõ lehet állítani, ha sin(theta) ~= theta - theta^3/3! közelítést behelyettesítjük:
A ~= R^2 * theta^3 / 12 , ahonnan theta kifejezhetõ és ez lehet theta(0). Még olyan 40 foknál is egész jó közelítést ad elsõre theta-ra.
Én személy szerint egy gyors zsebszámológép programot írnék 1.)-re, felhasználva 2.)-ben a becslést a szögre.
Még analitikusan is neki lehet esni, felhasználva a többi egyenletet is, ami más jellemzõit tartalmazza a körszeletnek - de ezt már csak holnap...!
theta(i) := 2 * A / R^2 + sin(theta(i-1))
Elárulom, h kb. 40 fokos szögnél próbálkoztam vele, elég lassan konvergált. Mindkét irányból konvergált, azaz ha túl és ha alul becsültem theta-t, akkor is.
2.) Vagy ha már szóba került, a sorfejtés is jó, pl. az 1.) iterációhoz a kezdõ theta(0)-t elõ lehet állítani, ha sin(theta) ~= theta - theta^3/3! közelítést behelyettesítjük:
A ~= R^2 * theta^3 / 12 , ahonnan theta kifejezhetõ és ez lehet theta(0). Még olyan 40 foknál is egész jó közelítést ad elsõre theta-ra.
Én személy szerint egy gyors zsebszámológép programot írnék 1.)-re, felhasználva 2.)-ben a becslést a szögre.
Még analitikusan is neki lehet esni, felhasználva a többi egyenletet is, ami más jellemzõit tartalmazza a körszeletnek - de ezt már csak holnap...!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2871
Az a tippem sorba fejtéssel, meg newton módszerrel is lehetne kezdeni vele valamit, de az túl bonyolult, nem lenne szabad túlragozni, statikába kéne és illene pár sor alatt elintézni.
Közelítõleg is jó lenne megoldani.
Közelítõleg is jó lenne megoldani.
#2870
valaki írjon egy numerikus megoldóprogit erre: 
ahol theta az egyetlen ismeretlen.
ahol theta az egyetlen ismeretlen.
#2869
Hát ez itt a probléma.
Mit csináljak vele?
Mit csináljak vele?
#2868
rendezze a halál! 😄
numerikus módszer kell...
numerikus módszer kell...
#2867
Köszike, és átrendeznéd nekem? XD
#2866
Circular segment
Az Area képletet theta-ra rendezed, úgy meglesz a kp-i szög, abból meg kiszámolhatod a height-et.
Az Area képletet theta-ra rendezed, úgy meglesz a kp-i szög, abból meg kiszámolhatod a height-et.
#2865
Egy nagyon egyszerû feladat fogott ki rajtam. Biztos ki fogtok nevetni, de nekem ez nem megy:
Ha adott egy kör az átmérõjével, és adott egy szeletének a területe, hogyan számolom ki a szelet magasságát, vagy a hozzá tartozó központi szöget?
(szelet magasságán a határoló egyenes, és a hozzá tartozó ív felezõpontjának távolságát értem)
Ha adott egy kör az átmérõjével, és adott egy szeletének a területe, hogyan számolom ki a szelet magasságát, vagy a hozzá tartozó központi szöget?
(szelet magasságán a határoló egyenes, és a hozzá tartozó ív felezõpontjának távolságát értem)
#2864
No, erre meg az a válasz (ami bennem is felmerült), h ilyenkor mivel a hamiltoni mechanikában ez 4D-s fázisteret alkot, ahol mind a kan. impulzusok és koordináták független változók, így itt értelmetlen a p=... összefüggésbe belederiválni. csupán pφ-nk a változónk, annak meg r szerinti derije 0.
#2863
Még annyit hogy a próbaterhet természetesen a tömegpontban kell mûködtetni, és itt kell mérni az elmozdulást is.
Ebbõl a kettõbõl kijön a helyzeti energia kitérített állapotban, ami egyenlõ a maximális mozgási energiával. Ezután kijön a sebessége a nullponton való áthaladásra, ebbõl kell visszaszámolni a periódusidõt, aminek a reciproka a sajátfrekvencia.
Ebbõl a kettõbõl kijön a helyzeti energia kitérített állapotban, ami egyenlõ a maximális mozgási energiával. Ezután kijön a sebessége a nullponton való áthaladásra, ebbõl kell visszaszámolni a periódusidõt, aminek a reciproka a sajátfrekvencia.
#2862
Keretszerkezet modellt is lehet használni. Az egyszerû konzol már nagy eltérés lehet valóságtól. És egyetlen tömegponttal is lehet ezt modellezni.
Meg kell nézni, hogy a tömegpont helyén mûködtetett próbateher mekkora elmozdulást hoz létre a szerkezeten. Ebbõl az értékpárból már lehet közelítõleg sajátfrekvenciát számolni. A keretet akár kézzel is ki lehet számolni, de végeselemes modellel azért sokkal könnyebb.
Meg kell nézni, hogy a tömegpont helyén mûködtetett próbateher mekkora elmozdulást hoz létre a szerkezeten. Ebbõl az értékpárból már lehet közelítõleg sajátfrekvenciát számolni. A keretet akár kézzel is ki lehet számolni, de végeselemes modellel azért sokkal könnyebb.
#2861
Ez OK, igazad van, természetesen!
A függõleges irányt akartam megtudakolni, hogy valóban lehet-e így számolni ha becsülni kell függõleges irányú erõt.
A nyíróerõ természetesen mûködik!
Köszönöm a válaszokat!
Csak mellékesen a "fordított inga"-ként becsült sajátfrekvencia is jó becslés lehet ennek a dinamikájához (rezonancia számításhoz), ha jól gondolom. Mondjuk egy ilyen támaszköznél "keresztmetszet"-rõl és másodrendû nyomaték számításról csak igen durván lehet beszélni... Nehéz a jó becslés. Talán valami hegesztett keretszerkezet lenne a jobb!
A függõleges irányt akartam megtudakolni, hogy valóban lehet-e így számolni ha becsülni kell függõleges irányú erõt.
A nyíróerõ természetesen mûködik!
Köszönöm a válaszokat!
Csak mellékesen a "fordított inga"-ként becsült sajátfrekvencia is jó becslés lehet ennek a dinamikájához (rezonancia számításhoz), ha jól gondolom. Mondjuk egy ilyen támaszköznél "keresztmetszet"-rõl és másodrendû nyomaték számításról csak igen durván lehet beszélni... Nehéz a jó becslés. Talán valami hegesztett keretszerkezet lenne a jobb!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2860
viszont a függõleges irányú erõre úgyis ennyi jön ki
#2859
Ha csak az erõt nézed, szerintem jó, csak nem úgy, de mindegy
Ugyanis
A=F*hs/(0,5D)*2
Vagyis jó. Lesz egy imbolygása, ami kedvezõtlenül ismétlõdve növekedhet.
Ilyet terveztem gõzzel fûtve, ott a vákuumtörésre is kellett vigyázni, vákumtörõvel.
Ugyanis
A=F*hs/(0,5D)*2
Vagyis jó. Lesz egy imbolygása, ami kedvezõtlenül ismétlõdve növekedhet.
Ilyet terveztem gõzzel fûtve, ott a vákuumtörésre is kellett vigyázni, vákumtörõvel.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2858
az én kérdésem, h hol tévedek:
#2857
nem csak a forgatónyomaték kell 0 legyen a nyugalomhoz, hanem az eredõ erõ is
Az általad berajzolt erõk összege pedig Fsziz≠0
Tehát a talapzaton nyíróirányú erõ is fel kell lépjen.
Az általad berajzolt erõk összege pedig Fsziz≠0
Tehát a talapzaton nyíróirányú erõ is fel kell lépjen.
#2856
OK, engem csak az érdekel, h a jobb alsó sarokban az "A" erõ számítása helyes-e?!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2855
Olyan alapozás kell, ami minden lehetséges rezgést csillapít, és nem erõsít. A beton önmagában nem ilyen. Lehet, hogy valami Mafund szerû a jó? Elég drága.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2854
Ne feledkezz meg arról, hogy a földrengés nem egy rengés, hanem ismétlõdõ. Így sokkal bonyolultabb, dinamikus hatással kell számolnod, és figyelembe kell venni a saját frekvenciát, meg a földrengését.
A saját frekvencia viszont a siló telitettségétõl függõ. Így egyszer megúszhatja, máskor meg szétmegy.
A saját frekvencia viszont a siló telitettségétõl függõ. Így egyszer megúszhatja, máskor meg szétmegy.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2853
Egy újabb földhözragadt problémám van:
Szeretnék becsülni egy siló alá alapozott betonkockára ható maximális erõt. A siló súlyát és a földrengés hatását akarom figyelembe venni, a szélterhelést nem. Helyesen gondolkodom-e, ha ezzel a módszerrel akarok becsülni (még egyszer hangsúlyozom: becsülni):
Szeretnék becsülni egy siló alá alapozott betonkockára ható maximális erõt. A siló súlyát és a földrengés hatását akarom figyelembe venni, a szélterhelést nem. Helyesen gondolkodom-e, ha ezzel a módszerrel akarok becsülni (még egyszer hangsúlyozom: becsülni):
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2852
Hálásan köszönöm az infót. Már csak a tavaszi startra leszek kíváncsi.
#2851
"A fully functioning 1MW heat producing reactor will be inaugurated in Q4 of 2011."
Elérkeztünk a 4. negyedévbe, és ahogy nézem, az az 1MW-os reaktor is elkészült.
One Megawatt Heat Plant for Sale
Andrea A. Rossi Cold Fusion Generator (E-Cat)
Elérkeztünk a 4. negyedévbe, és ahogy nézem, az az 1MW-os reaktor is elkészült.
One Megawatt Heat Plant for Sale
Andrea A. Rossi Cold Fusion Generator (E-Cat)
#2850
Megnéztem másik videót is, az alapján nekem úgy tûnt, ezek szerint tévesen, hogy a lebegést maga a szupravezetõsség okozza. Tehát ha lenne szoba hõmérsékletû vagy teszem azt "csak" mínusz 40 fokos szupravezetõ az is lebegne. Viszont a kvantum csapdát a a hûtés által okozott fluxus csövek/vezeték okozza, ezért úgy értelmeztem ha létezne "meleg" szupravezetõ azt is hûteni kéne a jelenséghez.
Commissioner, másik fórumon felvilágosítottak, hogy létezik olyan gyógyterápia, amikor valakit betesznek viszonylag rövid idõre egy szál védõszemüvegben egy -160 fokos szobába ...
Faustus, ha fentebb hülyeséget írtam, akkor is köszönöm az infókat.
Commissioner, másik fórumon felvilágosítottak, hogy létezik olyan gyógyterápia, amikor valakit betesznek viszonylag rövid idõre egy szál védõszemüvegben egy -160 fokos szobába ...
Faustus, ha fentebb hülyeséget írtam, akkor is köszönöm az infókat.
#2849
<#eljen> így már érthetõ.
#2848
#2847
Én azt csodálom, hogy képes egy teljes másodpercig megfogni a "repülõ csészealjat" anélkül, hogy bármi baja lenne az ujjának. Emlékszem, régen a szódásszifon patronjához felszúrás után oda is tudott "ragadni" az ujjam, ha egy kicsit nyirkos/izzadt volt, pedig hát az biztos nem volt -185... 😊
Gondolom, az lehet a magyarázat, hogy a patron hirtelen sok hõt akart felvenni, ez pedig nem.
Gondolom, az lehet a magyarázat, hogy a patron hirtelen sok hõt akart felvenni, ez pedig nem.
#2846
"Ha ezt a cuccost lehûtjük 185 °C alá"
Szóval -185 °C alá. <#zavart1>
Szóval -185 °C alá. <#zavart1>
#2845
Itt olvashatsz róla.
Röviden: fogunk egy zafír-lapkát, 1 um vékony rétegben felviszünk rá YBa2Cu3O7-x kerámiaréteget. Ha ezt a cuccost lehûtjük 185 °C alá, akkor a kerámia szupravezetõ lesz.
A szupravezetés és a mágneses mezõ nem szeretik egymást, a szupravezetõ anyag "kiszorítja" magából a mágneses teret. Ezt nevezik Meissner–Ochsenfeld-effektusnak.
Mivel jelen esetben a szupravezetõ réteg vékony a mágneses mezõ mégiscsak behatol az úgynevezett fluxuscsövek mentén.
Röviden: fogunk egy zafír-lapkát, 1 um vékony rétegben felviszünk rá YBa2Cu3O7-x kerámiaréteget. Ha ezt a cuccost lehûtjük 185 °C alá, akkor a kerámia szupravezetõ lesz.
A szupravezetés és a mágneses mezõ nem szeretik egymást, a szupravezetõ anyag "kiszorítja" magából a mágneses teret. Ezt nevezik Meissner–Ochsenfeld-effektusnak.
Mivel jelen esetben a szupravezetõ réteg vékony a mágneses mezõ mégiscsak behatol az úgynevezett fluxuscsövek mentén.
#2844
Valami hozzáértõtõl kérdezném, hogy EZT itt hogy????
Quantum Levitation/Trapping
Az értem, hogy a céltárgy be van hûtve folyékony nitrogénnel rendesen, de a szupravezetõ nem csak -180 fok körüli hõmérsékleten létezik jelenleg??? És mi a frász az a Kvantum csapda? Úgy látom kissé többet tud, mint hogy "nézd apu lebeg a kocka!" ....
Quantum Levitation/Trapping
Az értem, hogy a céltárgy be van hûtve folyékony nitrogénnel rendesen, de a szupravezetõ nem csak -180 fok körüli hõmérsékleten létezik jelenleg??? És mi a frász az a Kvantum csapda? Úgy látom kissé többet tud, mint hogy "nézd apu lebeg a kocka!" ....
#2843
Fizika - alapsulis, középsulis ebookra lenne szükségem behoznia fizikában való hiányoságokat?
elektrotechnikai egyetemre járok és az elsõ szemeszterben közepsulis fizika van.
MIvel ekonomiai kozepbe jartam nem tudok szinte semmit ...
Fizikai szoveges peldakat szeretnem megtanulni megoldani...
Ha tudnatok segiten
elektrotechnikai egyetemre járok és az elsõ szemeszterben közepsulis fizika van.
MIvel ekonomiai kozepbe jartam nem tudok szinte semmit ...
Fizikai szoveges peldakat szeretnem megtanulni megoldani...
Ha tudnatok segiten
#2842
Hol van a tiéd? Had olvassam ott!
#2841
Nem szoktam kéretni magam. De pont, mert fontosnak tartom, amíg nincs még kész, nem akarom elrontani elhamarkodott állításokkal. Néhány hozzászólásomban már érintettem, annyi elég egyelõre. Most különben is vissza fogom magam- a fórum nem az enyém.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2840
Érdekes elképzelés. Falszifikálható az elméleted? Add elõ bátran. Engem nagyon is érdekel!
#2839
Van egy elképzelésem, amelyet "Töltés-Fizikának" nevezek. Amelynek szerintem fel kellene váltania a jelenlegi "vákuum fizikát". Amely mindent a vákuumba sûrit, azzal próbál magyarázni.
A töltés-fizika lényegét "tudati töltések! (tehát nem fizikaiak, hanem valamiféle "tervek") képezik, amelyek azonban már a fizikai világ tervei, azt alakítják!
Ezek a töltések sokfélék lehetnek, a számunkra legközelebbiek a tömeg, és az elektromos töltések.
A mi világunk leggyakoribb "fényatomjainak" alapkövei õk, ezért is számunkra leginkább õk észlelhetõk. Õk, a sûrûségük határozzák meg a mi világunk fénysebességét is.
Azonban még nagyon sokféle töltés létezhet ezeken kivül, amelyek akár itt a mi világunkban is egy másik univerzumot alkothatnak. Egyszerûen- nincs róluk tudomásunk. Észre se vesszük, se õk minket. Még jó is, mert hideglelésük lenne tõlünk.
Kivéve, ha átalakulnak. Mert a fényatomunk is szerintem a tömeg és az elektromos töltések oszcillációja.
Ilyesmik lehetnek a neutrínok is, csak nekik nincs elektromos töltésük. Éppen hogy kevéssé kapcsolatba kerülhetnek a tömegtöltésekkel, amelyek alig- alig fékezik õket.
Ezek egy másféle fényatomot alakítanak, és más fénysebesség tartozik is hozzájuk.
Pedig itt keletkeznek, a mi Napunkban is! Errõl is irtam a honlapomon.
Ajánlom tehát a "Töltés-Fizikát"
A töltés-fizika lényegét "tudati töltések! (tehát nem fizikaiak, hanem valamiféle "tervek") képezik, amelyek azonban már a fizikai világ tervei, azt alakítják!
Ezek a töltések sokfélék lehetnek, a számunkra legközelebbiek a tömeg, és az elektromos töltések.
A mi világunk leggyakoribb "fényatomjainak" alapkövei õk, ezért is számunkra leginkább õk észlelhetõk. Õk, a sûrûségük határozzák meg a mi világunk fénysebességét is.
Azonban még nagyon sokféle töltés létezhet ezeken kivül, amelyek akár itt a mi világunkban is egy másik univerzumot alkothatnak. Egyszerûen- nincs róluk tudomásunk. Észre se vesszük, se õk minket. Még jó is, mert hideglelésük lenne tõlünk.
Kivéve, ha átalakulnak. Mert a fényatomunk is szerintem a tömeg és az elektromos töltések oszcillációja.
Ilyesmik lehetnek a neutrínok is, csak nekik nincs elektromos töltésük. Éppen hogy kevéssé kapcsolatba kerülhetnek a tömegtöltésekkel, amelyek alig- alig fékezik õket.
Ezek egy másféle fényatomot alakítanak, és más fénysebesség tartozik is hozzájuk.
Pedig itt keletkeznek, a mi Napunkban is! Errõl is irtam a honlapomon.
Ajánlom tehát a "Töltés-Fizikát"
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2838
Nagy szerencsémre, nekem még megfordulnom sem kell ahhoz, hogy visszalépjek az alapokhoz. Hiszen még ott vagyok!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!