3993
Fizika 2006
  • uwu401
    #3107
    Közbe rájöttem ám hogy az egészet csak azért találták ki hogy agyfaszt kapjál tőle, és ne akarjál ilyenekkel foglalkozni.
    Így a fizikusoknak mindig lesz munkájuk.
    Csak válság elleni taktika, semmi több.
  • uwu401
    #3106
    De itt már megint egy modellről van szó, és amivel nekem bajom van, annak megint semmi nyoma.
  • Zero 7th
    #3105
    Jó, most már nem tudok többet helyetted olvasni. Heisenberg. Heisenberg. Heisenberg.

    Nem gyakorlati meghatározhatatlanság, hanem elvi. Következik belőle az igazi véletlen.
  • uwu401
    #3104
    De a kísérlet maga lezajlott, van eredménye.
    Semmi bizonyíték nincs rá hogy ha időutaznánk, és megnéznénk még egyszer nem ugyanaz történne.

    Tisztába vagyok vele hogy ez ellenőrizhetetlen, de pont ezért nem is állíthatunk semmit ezzel kapcsolatban. Szerintem ezt egyszerűen nem tudhatjuk.
    És mivel az ilyen nemtudhatjuk-jellegű dolgokat valószínűséggel szokás kezelni, ebből van egy kis kavar.
    A modellalkotásnál abszolút jogos és helyénvaló a valószínűség használata, én azt nem vitatom, nem lehet másképp, de ez nem lehet ok a determinisztikus világ elvetésére.
  • Zero 7th
    #3103
    Sőt, valójában ha a rések után omlasztod össze, akkor is már csak az egyiken megy át, visszamenőleges hatállyal. Ez már az erősen agybaszós része a QMnek.
  • Zero 7th
    #3102
    Mondom, hogy ne legyél már remark, baszki.

    Ez az egy kísérlet egyszerre két kimenetellel című dolog.

    A véletlen egyébként meg ott van, hogy ha a rések előtt omlasztod össze a hullámfüggvényt, akkor nem lesz interferenciakép, csak az egyik résen megy át a foton, de hogy melyiken, az véletlen. Igazi.
  • uwu401
    #3101
    És hol van ebbe a véletlen?
  • Zero 7th
    #3100
    Nem csak elméletben létezik, mert az energia, amit szállít, az egységnyi, és csak diszkrét értékeket vehet fel a valóságban is. Nem pedig folytonos, mint a hullám által szállított energia.

    Amire meg céloztam, az a kétrés kísérletnek az az esete, amikor egyesével küldik a fotonokat, mindkét rés nyitva van, egyik résen sincs fotonszámláló, és mégis interferenciakép alakul ki. Tehát az egy szál foton egyszerre mindkét résen áthaladva saját magával interferál.
  • uwu401
    #3099
    Na most ezzel meg az a bajom hogy valójában nem is biztos hogy úgy megy át. Eleve kettős természetű dologról beszélünk, és az a foton ami átmegy bármin is csak elméletben létezik. És ráadásul nincs kétféle eredmény.
  • immovable
    #3098
    Szerintem is a kétrés a válasz.
  • Zero 7th
    #3097
    Igen, amikor a kétrés-kísérletben a foton mindkét résen átmegy.
  • uwu401
    #3096
    Itt most az a kérdés van-e olyan kísérlet ami két vagy többféleképpen sikerült.
  • immovable
    #3095
    Összehozni még csak csak, de hinni benne és hirdetni mint a Jehovák a tanaikat, na ezt nem fogom fel.
    De hát ez is egy lehetséges kimenet, megvizsgáltuk őket és felvettek egy állapotot. :D Csak az a baj, hogy nem oltják ki egymást kellőképpen. :D
  • uwu401
    #3094
    Ne őrüljetek már meg csak mert beírtam azt a három betűt!
  • Zero 7th
    #3093
    Gyíkemberek irányítják a VIRTUÁLIS, hologrammvilágot. Hogy ezt hogyan hozzák össze a zavaros elméjükben, azt már inkább nem is akarom érteni.
  • immovable
    #3092
    A kedvenc topikom. Nem sok hely van ahol Merkel hitler lánya és a gyíkemberek irányítják a világot.
  • uwu401
    #3091
    Én értem amit mondasz. De ez most pont olyan amit nem kéne szó szerint érteni.
    Tudom hogy az ilyesmivel már az NWO-ban a helyem, bocs.
  • Zero 7th
    #3090
    Nem, még jel sem.

    Ha mondjuk csinálsz egy valódi véletlenszám-generátort, olyat, amit számítógépen nem lehet, akkor egyszerre annak is csak egy kimenete lesz. Nem lehet több. Mégis valódi véletlen.

    Ennek a dolognak semmi köze a determinisztikussághoz. A valóság és a jelen szinguláris, de ez éppen semmit nem mond a determináltságról.
  • uwu401
    #3089
    Az illúzió az sose veszik el. Nem szükséges a tényleges szabadság, az érzés anélkül is meglehet. A világ meg nem azért van hogy neked tetsszen.
  • uwu401
    #3088
    Tudom. Csak jel.

    Amint azt már mondtam, én úgy gondolom, hogy ez egy kideríthetetlen dolog.
    Csak azért fura mert a bizonytalanságunkat a valószínűséggel tudjuk kezelni, de ez még nem azt jelenti hogy a világ is biztosan olyan.
    Fogadni mernék hogy sose tudják se a determináltságot, se a véletlenszerűséget bizonyítani, mert nincs load game.
    Load game-el minden más lenne, rögtön kiderülne mi a helyzet.
  • immovable
    #3087
    De ha tényleg determinisztikus világ lenne az igaz, az borzasztó. Onnantól még a szabad akarat illúziója is elveszik, hisz ha az ősrobbanás pillanatában ismert minden részecske tulajdonsága és onnan a fizika törvényei alapján bármely időpillanatra ki lehetne számítani a helyzetüket, akkor nem dönthetek, mert a nagy bumm idején eldöntetett minden. Ez nem tetszik. :)
  • uwu401
    #3086
    Most hogy mondod tényleg nem.
    De az eszed elmegy ettől is, amint látod
  • Zero 7th
    #3085
    De ez egyébként nem érv ám arra, hogy determinisztikus a világ.
  • uwu401
    #3084
    Csináld direkt másképp!

    Na ugye hogy csak egyféleképp lehet...
  • immovable
    #3083
    Kb. Egész délelőtt ezeket olvasgatom, épp ránéztem az előtte lévő barackra és arra gondolok, hogy ha megeszem, az szabad akarat lesz e vagy előre meghatározott cselekedet.
  • Zero 7th
    #3082
    A drog nem ilyen. :P
  • uwu401
    #3081
    Olyan ez mint a drog.
    Aztán ha túl sokat tolsz, fél évig rá se tudsz nézni.
  • immovable
    #3080
    Mondjuk most, hogy mondod volt is róla szó, hogy fontos megkülönböztetni a makró és a részecskék világát, mert a kvantumfizika inkább az utóbbi viszonyokkal foglalkozik.
  • uwu401
    #3079
    Ez csak a modell ami a valóságot leírja, még szép hogy van benne valószínűség.
  • immovable
    #3078
    Gondolom épp a sok befolyásoló tényező teszi véletlenszerűvé a dolgot. :) Na de ennél többet én sem tudok, ezért igyekszem művelődni a témában. Igaz 1-2 óra kvantumfizikai olvasgatás után kicsit betépve érzem magam.
  • Zero 7th
    #3077
    Az a baj a makro példákkal, hogy szemléletesek ugyan, csak teljesen más okok miatt véletlen, mint a kvantumfizika. A könyv szétszórása például teljesen determinisztikus, csak épp a kezdeti feltételek ismeretlenek. (kezdősebesség, kezdő szögsebesség, geometria, légmozgás, stb)
  • uwu401
    #3076
    Hát ez az hogy kétszer dobta fel.
    Akkor lenne véletlenszerű ténylegesen, ha egyszer dobná fel és kétféleképp érne földet :)

    Semmi furcsát nem látok benne ha kétszer dobja fel és kétféle dolog történik, ugyanis nagyon sok befolyásoló tényező van.
  • Zero 7th
    #3075
    Nem, mondom, hogy nem gyakorlati a probléma, hanem elvi.

    Heisenberg-féle határozatlansági reláció
  • immovable
    #3074
    [i]Majd ha valami két vagy többféle képen történik meg, akkor azért szóljál, az már nálam is kizárja a determináltságot :)[/i

    Ép ezt próbálta magyarázni a tag a tegnapi ismeretterjesztő filmben, hogy fogta a könyvét amiben minden lap ki volt tépkedve és feldobta a levegőbe, az minden alakalommal másként ért földet, más rendezetlenség (entrópia) mentén volt szétszórva, tehát véletlenszerűen szóródtak a lapok.
  • immovable
    #3073
    Hát nem tudom. Gondolom mérték és statisztikailag az jött ki, hogy véletlenszerű a rés "választás". :) Ennyire nem vágom a témát.

    Amúgy pont tegnap este 9-től volt egy tök jó ism.film a NATGEO-n. Link

    Le kell szednem torrenten, mert baromi érdekes és teljesen emberi nyelven magyarázza a dolgokat. Tegnap épp az einsteini téridőt magyarázta. Ezért is imádtam EZT a könyvet. Olyan mint a linkelt cikk. Igazi ismeretterjesztő, matek nélkül. :)
  • uwu401
    #3072
    Egyébként tök jó ismeretterjesztő cikk, pont ilyen kell nekem, de sehogy se tudom megérteni miért beszélnek véletlenről.
    Majd ha valami két vagy többféle képen történik meg, akkor azért szóljál, az már nálam is kizárja a determináltságot :)

    Egyébként meg miért lenne véletlenszerű, hogy melyik rést választja részecske?
    Honnan tudod ha megtehetné, nem ugyan azt választaná újra?
  • immovable
    #3071
    Én ennél többet nem tudok mutatni, lelkes amatőr vagyok csak, nem hogy elméleti fizikus.

    A cikket csak azért ajánlottam, mert emberi nyelvre fordítja azt ami valószínűleg csak a matematikai háttér segítséségvel érthető meg maradéktalanul.

    Amúgy nekem úgy tűnik, hogy itt nem a meg nem mérhetőség a probléma, mint fizikai korlát, - hogy nem tudunk elég pontosan mérni - hanem az, hogy azzal ha megméred azzal "kibillented" és felvesz egy értéket, hogy melyiket az teljesen véletlenszerű. Mint a kétrés kísérletnél, amint megméred részecskévé "omlik össze" a hullám és választ egy rést, de hogy melyiket az véletlenszerű.

    Remélem érthető amit írok. De mondom, nem vagyok még sima fizikus sem, így elfogadom, hogy mögötte komoly matematikai és elméleti háttér van.
  • uwu401
    #3070
    De attól még hogy mi nem tudhatjuk, mert nem tudunk mérni anélkül hogy szétbarmolnánk mindent, nem azt jelenti hogy nem előre eldöntött a dolog.
    Tudom hogy a determináltságot nem lehet bizonyítani, de én úgy látom a véletlenszerűséget sem.
    Szerintem vannak a világon olyan dolgok amiket nem lehet tudni semmiképp. És ez is olyan.
  • Zero 7th
    #3069
    Ott, hogy _elvben sem_ lehet előre tudni mi lesz, nem csak gyakorlatilag.
  • uwu401
    #3068
    Attól hogy valamit nem tudunk pontosan megmérni, vagy megjósolni, nem jelenti azt hogy ténylegesen véletlenszerű esemény történt.
    Mi van akkor ha visszapörgetjük az időt, és pontosan ugyan az a fura dolog történik meg újra? Akkor az nem véletlen, csak mi nem tudhatjuk az okát.
    Hol a hiba a gondolataimban?