Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2686
Úgy tûnik, az a helyzet, hogy számotokra az a "fizika", amit a legnagyobb tudosok sem, vagy csak félreértenek? Így azután nektek sem kell bármit megérteni, viszont jó szellemi játék üldözni a megfoghatatlant.
Pedig tehetnétek ezt eredeti gondolkodással, hasznosan is.
A "klasszikus" fizikát korai még felváltani "modernnel", mivel az még messze nem befejezett.
A bizonytalan alapokra- félig elkészült gravitációs és fényelméletre- épülõ "modern" fizika pedig csak újabb és újabb csudákba vezethet, nem a valóságba.
(Hogy mi a csudának?)
Vissza kellene tehát térni a kiinduláshoz, valahol a XV-XVII. századba.
Csak hát- nehéz felejteni a bemagoltat.
Pedig tehetnétek ezt eredeti gondolkodással, hasznosan is.
A "klasszikus" fizikát korai még felváltani "modernnel", mivel az még messze nem befejezett.
A bizonytalan alapokra- félig elkészült gravitációs és fényelméletre- épülõ "modern" fizika pedig csak újabb és újabb csudákba vezethet, nem a valóságba.
(Hogy mi a csudának?)
Vissza kellene tehát térni a kiinduláshoz, valahol a XV-XVII. századba.
Csak hát- nehéz felejteni a bemagoltat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2685
A csökkenõ érdeklõdés ellenére megjegyzem, hogy a Venturi csõ a rendkívül sok oldalúan használt injektor hatás alapja is. Pontosan, mert a legszûkebb keresztmetszeténél a nyomás a környezeti alá csökkenhet, s így bármit, benzint, búzát, levegõt, vizet stb. a fõáram magába injektálhat.
Így készülhetnek pld. vákuumszivattyúk, a konzerviparban, vagy létesíthetõk elszívók, robbanásveszélyes közegekre, szállítható szemcsés anyag, por a levegõvel. Készültek olyan hatalmas távfûtési rendszerek (nem nálunk), amelyekben az épületek belsõ hálózatának keringetését visszakevert vízzel nem szivattyúk, hanem injektorok végezték.
Ilyen elven mûködik a gépkocsi karburátor is.
A Venturi tárcsa elnevezéssel még nem találkoztam, alkalmazásaival azonban igen, pl. a légtechnikában, örvénykamrás anemosztátoknál, amelyek olyan szép terelõkkel rendelkeznek.
Ezek a terelõk helyettesítik a síklapot, és hoznak létre olyan szívást középen, amely megmozgatja a belsõ levegõt, visszaszívja.
Se szeri, se száma az alkalmazásainak, a méretezése pedig nagyon szép áramlástechnikai feladat, mindig szívesen csináltam.
Így készülhetnek pld. vákuumszivattyúk, a konzerviparban, vagy létesíthetõk elszívók, robbanásveszélyes közegekre, szállítható szemcsés anyag, por a levegõvel. Készültek olyan hatalmas távfûtési rendszerek (nem nálunk), amelyekben az épületek belsõ hálózatának keringetését visszakevert vízzel nem szivattyúk, hanem injektorok végezték.
Ilyen elven mûködik a gépkocsi karburátor is.
A Venturi tárcsa elnevezéssel még nem találkoztam, alkalmazásaival azonban igen, pl. a légtechnikában, örvénykamrás anemosztátoknál, amelyek olyan szép terelõkkel rendelkeznek.
Ezek a terelõk helyettesítik a síklapot, és hoznak létre olyan szívást középen, amely megmozgatja a belsõ levegõt, visszaszívja.
Se szeri, se száma az alkalmazásainak, a méretezése pedig nagyon szép áramlástechnikai feladat, mindig szívesen csináltam.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2684
Tudod, jól esik, hogy téged érdekel.
Az elõbb éppen le is írtam a folyamat lényegét, mert mást is érdekelt, nagy szó.
Azért kiegészítésként a feltételekrõl a következõket írom:
- Sík falban több kifolyó nyílás is van! Így, ha te az egyiket elzárod, a víz a többin még kimehet. Ezért akkor megnõ a többi vízsugár hossza. Minthogy pedig arányosan több megy ki belõlük, a vízsugarak íve is arányosan hosszabb lesz. Ha például 4 db kifolyó nyílás van, és te egyet elzársz, akkor a másik három sugár hossza is 33,33%-al nõ.
(Ezt azért vedd figyelembe, mert esetleg egy ott ácsorgó toronyfrizurás hölgy a tetlegességig fajulhat, ha megázik a frizurája!)
Ez lehetne az elsõ kísérleti eredményed.
- Azonban megbecsülve a csõátmérõt, az ív hosszát és magasságát, jó közelítõ becslést végezhetsz a kifolyási sebesség, és a térfogatáram vonatkozásában is, amibõl megbecsülheted a szivattyú vízszállítását, esetleg a nyomását, és teljesítményét is. Ha érdekel, azt is elmondom, hogyan. (Én mindent automatikusan becsülök, és ha nem azt hallom, felkapom a fejem.)
- Elméletileg nem mindegy a csõ és a sík találkozása. Többnyire a folyadékáram hirtelen törik, ami nagyobb Borda-Carnot veszteséggel jár a fordulásnál, mintha le lenne kerekítve. Így a folyadék felgyorsulása és bekanyarodása a tárcsa közé, amit a fal, és a tested képez, veszteséggel is jár.
Emiatt a falhoz közelebb kell nyomni a tested, nagyobb sebességet kell ott létrehozni.
A csõ kiömlési pontja nyilvánvalóan a legnagyobb veszteségû, mert síkok esetén ott a legnagyobb a veszteség.
Azonban az emberi test hajlékony, a zsirszövetek másképp deformálódnak, ezt a tenyered formázásával érzékelheted.
A dP' nyomáskülönbség az atmoszféra és a tárcsa között a csõtorkolatnál a legnagyobb, mert ott a legnagyobb a sebesség is. Azután a keresztmetszet párhuzanmos síkok esetén négyzetesen nõ, a sebesség csökken, és a veszteségek levonásával a P1-P2' nyomások a tárcsa széléig ismét kiegyenlítõdnek.
Azonban ha a tárcsa átmérõje túl nagy, a kiegyenlítõdés rajta belül történik, és a szívó hatás megszûnik, a tárcsa leesik.
Ezért van egy optimális síktárcsa átmérõ ehhez.
A rés távolság szintén sok tényezõtõl függ, lehet közelebb, és távolabb.
Szóval, természetes, érdekes folyamat, a legegyszerûbb esetét le is vezettem valahol, mégegyszer nem vállalom.
De aki szereti a fizikát, próbálkozhat vele, szívesen segítek.
Az elõbb éppen le is írtam a folyamat lényegét, mert mást is érdekelt, nagy szó.
Azért kiegészítésként a feltételekrõl a következõket írom:
- Sík falban több kifolyó nyílás is van! Így, ha te az egyiket elzárod, a víz a többin még kimehet. Ezért akkor megnõ a többi vízsugár hossza. Minthogy pedig arányosan több megy ki belõlük, a vízsugarak íve is arányosan hosszabb lesz. Ha például 4 db kifolyó nyílás van, és te egyet elzársz, akkor a másik három sugár hossza is 33,33%-al nõ.
(Ezt azért vedd figyelembe, mert esetleg egy ott ácsorgó toronyfrizurás hölgy a tetlegességig fajulhat, ha megázik a frizurája!)
Ez lehetne az elsõ kísérleti eredményed.
- Azonban megbecsülve a csõátmérõt, az ív hosszát és magasságát, jó közelítõ becslést végezhetsz a kifolyási sebesség, és a térfogatáram vonatkozásában is, amibõl megbecsülheted a szivattyú vízszállítását, esetleg a nyomását, és teljesítményét is. Ha érdekel, azt is elmondom, hogyan. (Én mindent automatikusan becsülök, és ha nem azt hallom, felkapom a fejem.)
- Elméletileg nem mindegy a csõ és a sík találkozása. Többnyire a folyadékáram hirtelen törik, ami nagyobb Borda-Carnot veszteséggel jár a fordulásnál, mintha le lenne kerekítve. Így a folyadék felgyorsulása és bekanyarodása a tárcsa közé, amit a fal, és a tested képez, veszteséggel is jár.
Emiatt a falhoz közelebb kell nyomni a tested, nagyobb sebességet kell ott létrehozni.
A csõ kiömlési pontja nyilvánvalóan a legnagyobb veszteségû, mert síkok esetén ott a legnagyobb a veszteség.
Azonban az emberi test hajlékony, a zsirszövetek másképp deformálódnak, ezt a tenyered formázásával érzékelheted.
A dP' nyomáskülönbség az atmoszféra és a tárcsa között a csõtorkolatnál a legnagyobb, mert ott a legnagyobb a sebesség is. Azután a keresztmetszet párhuzanmos síkok esetén négyzetesen nõ, a sebesség csökken, és a veszteségek levonásával a P1-P2' nyomások a tárcsa széléig ismét kiegyenlítõdnek.
Azonban ha a tárcsa átmérõje túl nagy, a kiegyenlítõdés rajta belül történik, és a szívó hatás megszûnik, a tárcsa leesik.
Ezért van egy optimális síktárcsa átmérõ ehhez.
A rés távolság szintén sok tényezõtõl függ, lehet közelebb, és távolabb.
Szóval, természetes, érdekes folyamat, a legegyszerûbb esetét le is vezettem valahol, mégegyszer nem vállalom.
De aki szereti a fizikát, próbálkozhat vele, szívesen segítek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2683
De látod, senkit se érdekel, még a feltételek sem. Mindenki ismeri, és természetesnek tartja. Ahogyan az is.
Nincs tehát mirõl beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
De-de, engem érdekel! Miért, hogyan, mi a magyarázata?
Nincs tehát mirõl beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
De-de, engem érdekel! Miért, hogyan, mi a magyarázata?
#2682
Feldolgozott zeolitszemcsékhez könnyen hozzájuthattok akkor, ha szétveritek a kétrétegû hungaropán hõszigetelõ övegezést a lakásban, és utána kellõ gyorsasággal helyet változtattok.
Kezdetben elég ezt csak a konyhában megtenni, mert ott úgyis szellõztetni kell, a jövõtök meg úgyis máshova köt majd....
A kitört ablak aluminiumkerete ugyanis tele van zeolit szemcsékkel, (ami esetenként szilikagél is lehet)
Ezeknek nedvszívóképességûk van, vagyis eltávolítják a bejutó nedvességet a két üveg közötti térbõl, ahol lecsapódva télen átláthatatlanná tennék azt.
A dolog olyan komoly, hogy Magyarországon is mûködik már adszorpciós hûtõgép, ráadásul 700 kW-os.
Hogy mennyit tudnék nektek ilyenekrõl mondani!
De hát nem vagytok túl kíváncsiak!
Kezdetben elég ezt csak a konyhában megtenni, mert ott úgyis szellõztetni kell, a jövõtök meg úgyis máshova köt majd....
A kitört ablak aluminiumkerete ugyanis tele van zeolit szemcsékkel, (ami esetenként szilikagél is lehet)
Ezeknek nedvszívóképességûk van, vagyis eltávolítják a bejutó nedvességet a két üveg közötti térbõl, ahol lecsapódva télen átláthatatlanná tennék azt.
A dolog olyan komoly, hogy Magyarországon is mûködik már adszorpciós hûtõgép, ráadásul 700 kW-os.
Hogy mennyit tudnék nektek ilyenekrõl mondani!
De hát nem vagytok túl kíváncsiak!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2681
Nem kívánok az általam úgy tisztelt Öveges József úr nyomdokába lépni, de rengeteg olyan kísérletet tudnék mondani, ami általatok is elvégezhetõ, és érdekes.
Például feladatom volt zeolitból hõszivattyú szerkesztése.
A zeolitnak (fõképpen a feldolgozottaknak)egyébként is rengeteg csodálatos tulajdonságoka van. Amirõl sok marhának is van tudomása, hiszen a tápjukba keverik. Tokajban lehet szerepe a bor minõségéhez, hiszen tudomásom szerint a hegy anyagában van.
Például feladatom volt zeolitból hõszivattyú szerkesztése.
A zeolitnak (fõképpen a feldolgozottaknak)egyébként is rengeteg csodálatos tulajdonságoka van. Amirõl sok marhának is van tudomása, hiszen a tápjukba keverik. Tokajban lehet szerepe a bor minõségéhez, hiszen tudomásom szerint a hegy anyagában van.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2680
Igen, csak nem csõ, hanem Ventúri- tárcsa lehetne a neve.
Nagyjából ugyanaz játszódik le benne, mint a csõben.
Két nyomásértéked van:
P1 a csõben
P2 az atmoszférában.
A csõ statikus nyomása dinamikus nyomássá alakul, így a a tárcsa mögötti statikus nyomás P'1~ kisebb lesz, mint P2 (vagyis az atmoszférikus.
Ez a dP szorítja rá az óvatlan fürdõzõ hasát, vagy hátát a csõre.
Ugyanakkor a tárcsa mentén a kiáramló víz csökkenõ sebességgel, és kis veszteséggel visszaalakul atmoszférikussá, vagy ha a vízszint alatt van a csõ, mint a Szécsényiben (a Lukácsban felette), akkor kevéssel nagyobbá.
Úgyhogy mondhatni hogy ez a Venturi csõ speciális formája.
Ha pl egy hajótest falán a vízszint alatt egy 20 cm lék támad, és a hajószakács idejében rásimítja a húsvágó asztalt, akkor azzal annyira lelassíthatja az áramlást, hogy még befejezheti az ebédet, mielõtt a hajó elsüllyed.
(Esetleg jól jöhet egy túlélõ programban).
Ezt egyébként levezettem, sõt talán itt, vagy az indexen be is mutattam a levezetést.
De mégegyszer nincs kedvem nekilátni.
Nagyjából ugyanaz játszódik le benne, mint a csõben.
Két nyomásértéked van:
P1 a csõben
P2 az atmoszférában.
A csõ statikus nyomása dinamikus nyomássá alakul, így a a tárcsa mögötti statikus nyomás P'1~ kisebb lesz, mint P2 (vagyis az atmoszférikus.
Ez a dP szorítja rá az óvatlan fürdõzõ hasát, vagy hátát a csõre.
Ugyanakkor a tárcsa mentén a kiáramló víz csökkenõ sebességgel, és kis veszteséggel visszaalakul atmoszférikussá, vagy ha a vízszint alatt van a csõ, mint a Szécsényiben (a Lukácsban felette), akkor kevéssel nagyobbá.
Úgyhogy mondhatni hogy ez a Venturi csõ speciális formája.
Ha pl egy hajótest falán a vízszint alatt egy 20 cm lék támad, és a hajószakács idejében rásimítja a húsvágó asztalt, akkor azzal annyira lelassíthatja az áramlást, hogy még befejezheti az ebédet, mielõtt a hajó elsüllyed.
(Esetleg jól jöhet egy túlélõ programban).
Ezt egyébként levezettem, sõt talán itt, vagy az indexen be is mutattam a levezetést.
De mégegyszer nincs kedvem nekilátni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2679
Én ezt még nem tapasztaltam, de majd kipróbálom. Mi a magyarázata? A Venturi-hatáshoz van köze?
#2678
Hátaddal. hasaddal, bármivel, ami elzárja a síkszerû kiömlõ nyílást érzékelheted. Ám ha a csõ kiállna a falból, nem léphetne fel!
Vagyis azt állítom, hogy egy sík kiömlõ nyíláshoz egy síklapot oda lehet tapasztani, rászorító külsõ erõ nélkül úgy, hogy az áramlás más irányba terelõdjön, a mennyisége csökkenjen.
De látod, senkit se érdekel, még a feltételek sem. Mindenki ismeri, és természetesnek tartja. Ahogyan az is.
Nincs tehát mirõl beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
Vagyis azt állítom, hogy egy sík kiömlõ nyíláshoz egy síklapot oda lehet tapasztani, rászorító külsõ erõ nélkül úgy, hogy az áramlás más irányba terelõdjön, a mennyisége csökkenjen.
De látod, senkit se érdekel, még a feltételek sem. Mindenki ismeri, és természetesnek tartja. Ahogyan az is.
Nincs tehát mirõl beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2677
Valamelyik gyógyvizû fürdõben egyszer "odaragadtam" a kiömlõ-csõhöz. Azóta ismerem ezt a hatást.
#2676
Ez egyébként azt jelenti, hogy ha egy sík falból csap nélkül tör ki vízsugár, egy kellõen nagy síklemezzel elzárhatod, vagy legalább elterelheted úgy, hogy nem kell rászorító erõt alkalmaznod.
Azért ez elég furcsa, nem?
Azért ez elég furcsa, nem?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2675
pet0330
Neked viszont felvezetnék egy érdekes fizikai témát. Ami lehet, hogy volt itt már, de olyan jó, és fizikai, hogy érdemes mégegyszer.
A helyszín a Lukács, vagy a Széchenyi úszómedencéje, máshol még nem próbáltam.
Ott több kis kerek, tenyérnyi vízbevezetõ nyílás van a vízszint fölött, amelyekbõl "manöken piss" sugárral folyik a friss meleg víz. Mindenki szeret oda állni, sor van elõttük.
Aki meg ott van, az elõszeretettel le is takarja a tenyerével, amitõl a többi maneken piss kissé férfiasabban ereget. (távolabb fröcsköl).
A csoda akkor történik, amikor a tenyered megpróbálod finoman elhúzni!
Várakozásoddal szemben a vísszafolytott vízsugár nem ellökni, hanem visszaszívni próbálja!
Mindez fizikailag megmagyarázható, valahol integráltam is.
Mi errõl a véleményetek?
Elég érdekes?
Neked viszont felvezetnék egy érdekes fizikai témát. Ami lehet, hogy volt itt már, de olyan jó, és fizikai, hogy érdemes mégegyszer.
A helyszín a Lukács, vagy a Széchenyi úszómedencéje, máshol még nem próbáltam.
Ott több kis kerek, tenyérnyi vízbevezetõ nyílás van a vízszint fölött, amelyekbõl "manöken piss" sugárral folyik a friss meleg víz. Mindenki szeret oda állni, sor van elõttük.
Aki meg ott van, az elõszeretettel le is takarja a tenyerével, amitõl a többi maneken piss kissé férfiasabban ereget. (távolabb fröcsköl).
A csoda akkor történik, amikor a tenyered megpróbálod finoman elhúzni!
Várakozásoddal szemben a vísszafolytott vízsugár nem ellökni, hanem visszaszívni próbálja!
Mindez fizikailag megmagyarázható, valahol integráltam is.
Mi errõl a véleményetek?
Elég érdekes?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2674
Bocs, de ezt a hozzászólásodat én sajna nem folytathatom, és Te se...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2673
Jéézusom, ami itt megy..! 😄
De azért folytassátok! 😛
De azért folytassátok! 😛
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2672
Jó veled levelezni, erre vártam.
A kérdés inkább az, hogyan válhatna egyetlen pillanat alatt az addig 120 o-os víz 100 fokossá?
Nagyon érdekes transzport folyamatok történnek, amelyekhez azonban elég sok idõ kell.
A kuktával még nem próbálkoztam, mert azt nekem tilos.
De megyõzõdésem, és ellenõrizd te, hogy amikor a kuktát kinyitod, még legalább egy percig a magjában 100 oC -nál nagyobb a hõmérséklet.
Mert ennyi idõ kell, hogy a levest fújva az lehûljön, és hogy még egy kanállal szedjek, mielõtt visszahelyezem a fedõt.
(Ha pedig kórházba kerülsz a kísérlet miatt, értesíts, hogy látogathassalak.)
Persze nics ilyen veszély.
De ha te ilyen vállalkozó vagy, rengeteg érdekes kísérletet csinálhatunk, egymást ellenõrizve.
Én nehezen viseltem, hogy az akalmazott kutatói helyem megszûnt, és hogy Magyarország a világ egyik legjobb importhelye lett mindenbõl, még szellemi kapacitásból is (tisztelet a kivételnek).
Ebbõl néhányan jól megélnek, én meg jól nem.
A kérdés inkább az, hogyan válhatna egyetlen pillanat alatt az addig 120 o-os víz 100 fokossá?
Nagyon érdekes transzport folyamatok történnek, amelyekhez azonban elég sok idõ kell.
A kuktával még nem próbálkoztam, mert azt nekem tilos.
De megyõzõdésem, és ellenõrizd te, hogy amikor a kuktát kinyitod, még legalább egy percig a magjában 100 oC -nál nagyobb a hõmérséklet.
Mert ennyi idõ kell, hogy a levest fújva az lehûljön, és hogy még egy kanállal szedjek, mielõtt visszahelyezem a fedõt.
(Ha pedig kórházba kerülsz a kísérlet miatt, értesíts, hogy látogathassalak.)
Persze nics ilyen veszély.
De ha te ilyen vállalkozó vagy, rengeteg érdekes kísérletet csinálhatunk, egymást ellenõrizve.
Én nehezen viseltem, hogy az akalmazott kutatói helyem megszûnt, és hogy Magyarország a világ egyik legjobb importhelye lett mindenbõl, még szellemi kapacitásból is (tisztelet a kivételnek).
Ebbõl néhányan jól megélnek, én meg jól nem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2671
Pl. a mikróban túlmelegített víz is hasonló, ott ahogy hozzáadsz valami szennyezõdést robbanásszerûen elforr. (a kuktában tegyük fel h nem desztvizet fõzöl) 😄
#2670
Meg fogom csinálni majd rendes hõmérõvel is. És akkor már fel is merült a köv. kérdés. A kuktát ha kinyitod hogy lehet 110fokos a víz, annak légköri nyomáson robbanásszerûen el kéne forrnia nem? Valahol láttam errõl egy vidót is, de már nem tudom pontosan.
#2669
Meglep a konstruktiv hozzáállásod, mert az itt számomra szokatlan, kösz.
Kislángon nagyobbnak találtam a dt-t. Persze minden mérésnél szélsõségesen változik, ez valamiféle átlag.
Az infrahõmérõ már 30-40000 Ft-ért kapható, többnyire 1K, ez 0,1 K.
Az infrahõmérõ is sok tartományra készül, a minusztól (lemérheted az égboltot, nagyon érdekes), illetve 1000 oC felett is.
Rendkivül sokoldalúan használható, azonban elsõsorban a felületi hõmérsékletek érzékelésére.
E célból van rajta egy vörös lézersugár, amely mutatja a helyet, pl. egy 100000V-os távvezetéken is, kellõ távolságból, amit mérsz éppen.
A mérést más végzi, most nem jut eszembe a neve.
Jól használható léghõmérséklet mérésére is. Hogy azt mérhessem, felfüggesztek abban a pontban egy papirlapot. Az hamar átveszi a léghõmérsékletet, persze a fal sugárzástól egy sztaniol papirral el kell árnyékolni.
A radiátorokkal meg külön élvezet.
Leméred ott, ahol a költségosztó van, meg néhány helyen.
Errõl a www.megismerhetetlen.com: Határolt térbeni ... kötetében írok, sokan olvassák.
A forró víz maghõmérsékletének mérése is ezen alapult.
Mert ha a forró vízbe olyan tárgyat teszek, amelynek nagyobb az abszorpciós tényezõje, mint a víztérfogaté, akkor annak infra sugárzott hõmérsékletét vélelmezésem, és a tapasztalatom szerint jól érzékeli. Így nem kell oda érzékelõket telepítened, vagy belenyulnod...
Olyan tárgy kell tehát, amely jól sugároz, kicsi a hõvezetési tényezõje (nehogy kiegyenlítõdjön), kicsi a hõtehetetlensége, a hõmérsékletvezetési tényezõje.
Az mindig az aktuális hõmérsékletet sugározza majd ki.
Te meg oldalról, próbálsz merõlegesen rálátni.
Bizom benne, hogy közel valóságos értéket kapsz.
Sõt csökkenteni akarod az érzékenységet, akkor vastagabb tárgyat kicsit tovább tartasz benn.
Természetesen nyitott fedõnél közel az atmoszférikus forrási hõmérséklet a maximum.
Azonban kukta esetén mikor kinyitod, a maghõmérséklet még 110 oC körüli, ami nem cseng le egy pillanat alatt. Amig tehát megtartom az illegális kostolót, addig se hûl le 100oC alá. Így, amikor rettegve a következményektõl, visszazárom, az átlag még 100 oC-nál melegebb, és rányomja a fedõt.
Kislángon nagyobbnak találtam a dt-t. Persze minden mérésnél szélsõségesen változik, ez valamiféle átlag.
Az infrahõmérõ már 30-40000 Ft-ért kapható, többnyire 1K, ez 0,1 K.
Az infrahõmérõ is sok tartományra készül, a minusztól (lemérheted az égboltot, nagyon érdekes), illetve 1000 oC felett is.
Rendkivül sokoldalúan használható, azonban elsõsorban a felületi hõmérsékletek érzékelésére.
E célból van rajta egy vörös lézersugár, amely mutatja a helyet, pl. egy 100000V-os távvezetéken is, kellõ távolságból, amit mérsz éppen.
A mérést más végzi, most nem jut eszembe a neve.
Jól használható léghõmérséklet mérésére is. Hogy azt mérhessem, felfüggesztek abban a pontban egy papirlapot. Az hamar átveszi a léghõmérsékletet, persze a fal sugárzástól egy sztaniol papirral el kell árnyékolni.
A radiátorokkal meg külön élvezet.
Leméred ott, ahol a költségosztó van, meg néhány helyen.
Errõl a www.megismerhetetlen.com: Határolt térbeni ... kötetében írok, sokan olvassák.
A forró víz maghõmérsékletének mérése is ezen alapult.
Mert ha a forró vízbe olyan tárgyat teszek, amelynek nagyobb az abszorpciós tényezõje, mint a víztérfogaté, akkor annak infra sugárzott hõmérsékletét vélelmezésem, és a tapasztalatom szerint jól érzékeli. Így nem kell oda érzékelõket telepítened, vagy belenyulnod...
Olyan tárgy kell tehát, amely jól sugároz, kicsi a hõvezetési tényezõje (nehogy kiegyenlítõdjön), kicsi a hõtehetetlensége, a hõmérsékletvezetési tényezõje.
Az mindig az aktuális hõmérsékletet sugározza majd ki.
Te meg oldalról, próbálsz merõlegesen rálátni.
Bizom benne, hogy közel valóságos értéket kapsz.
Sõt csökkenteni akarod az érzékenységet, akkor vastagabb tárgyat kicsit tovább tartasz benn.
Természetesen nyitott fedõnél közel az atmoszférikus forrási hõmérséklet a maximum.
Azonban kukta esetén mikor kinyitod, a maghõmérséklet még 110 oC körüli, ami nem cseng le egy pillanat alatt. Amig tehát megtartom az illegális kostolót, addig se hûl le 100oC alá. Így, amikor rettegve a következményektõl, visszazárom, az átlag még 100 oC-nál melegebb, és rányomja a fedõt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2668
Csak technikai kérdés 😄 Nagylángon elég ideig melegítetted? Kislángnál is megfigyelhetõ volt a folyadékon belüli hõmérsékletkülönbség? Tuti h az infrahõmérõ a legjobb erre? Holnap ha ráérek énis megcsinálom. Köszi szépen. érdekes...
#2667
Már megcsináltam, persze csak úgy, próbaképpen.
(Kutatói multam kötelez.)
Egy 5 literes, bonyhádi fazékot vettem elõ, és töltöttem fel vízzel.
(Korábban tyúkhusleves fõtt benne, az jó volt).
A fazék kivül mélyzöld, belül fehér zománc, úgy gondolom, nagy az abszorpciós tényezõje, így infrával is mérhetõ.
Így volt.
- D=245 mm átmérõ
- A vízmagasság: 90 mm (csak kezdetben, egy csomó elpárolgott)
- A helyiséghõmérséklet ~ 25 oC, északi tájolás.
Számított térfogat: 4,24 liter.
A mérõ mûszer, lézerrávezetésû infra hõmérõ, 0,1 K kijelzéssel.
A rezsó: földgáztüzelésû, négy fõzõhelyes, a legnagyobb karika.
A lábost 35 oC melegvízzel töltöttem fel. A mérés 18 órakor kezdõdött.
Közben elfogyasztottam két sárgabarackot.(Megjegyzés, kezdetben egyedül voltam, késõbb kisebb vihar keletkezett.)
A kulcskérdés, hogy hogyan mérjem a víz maghõmérsékletét a különbözõ szinteken?
Többféle próbálkozás után egy fakanalat választottam, aminek kicsi a hõvezetési tényezõje, és a hõtehetelensége, és elég hosszú volt ahhoz, hogy a szõr ne égjen le a zoknimról se. Ügyeltem arra, hogy ne legyen sokat a forró vízben, nehogy felmelegedjen. Mert a méréshez elég, ha csak a felülete veszi át a hõmérsékletet. (A fakanalat azután eldugtam, mert, késõbb értékes lehet, jelenleg viszont csak veszélyes...).
Kezdetben nagy lángon dolgoztam, hogy gyorsan melegedjen, késõbb kislángra váltottam, majd azt is kikapcsoltam.
A fedõt nem tettem rá, mert az piros volt, eléggé izléstelen.
És azután folyamatosan vettem hõmérsékletmintákat:
- Az edény külsõ és belsõ falán, különbözõ magasságokban
- A fenéken, középen és szélen.
- A fakanálon, középen és más helyeken.
Mintavételt elõször a vízfelülethez közelrõl végeztem, azonban hamar rájöttem, hogy a gõz is ott vesz mintát az én kezemrõl. Emelett nedvesíti az érzékelõt.
Ezért késõbb magasabbról céloztam. A fakanálra meg úgy is oldalról kellett célozni. Itt megfigyeltem, hogy a lézersugár megtörik a vizen, egy pontot kivül, egy másikat meg belül láttam.
Emellett az érzékelés is pillanatonként ugrált, csak fejbe integrálhattam, pedig csak a deriválóm volt üzemkész.
Ezen még szaszerolni kell, de úgysem az az érdekes.
Nahát, de az eredmények:
- Az áramlás észlelhetõen a fazék falánál ment fel, és középen le, mert az edény fala melegebb volt.
- Középen a fakanál lent 6-10 K-el volt melegebb, mint fennt.
Nagylángon ugrásszerûen nõtt a hõmérséklet, a fenéken elérte a 100 oC-t.
- Ja a buborékos forrás valamiért már 50-60 oC-on elkezdõdött. Egyébként az inkább gáz, levegõ lehetett.
-
Következtetés:
Fõzés közben, nyitott fedõnél a víz legalul elérte a 100 oC-t, dehogy felül sokkal kisebb, és átlagosan is, az biztos.
A fedõ alatt nyilván 100 oC-nál nagyobb, a kuktában meg úgy tudom, 115-120 oC?
Végül is: nagylángon 8-10 k-el nagyobb hõmérsékelt érhetõ el!
Gyõzelem!
(uwu ugyan itt szemrehány nekem, de csinálja õ is meg, hogy én tehessem neki ugyanazt. De végül is, levágtam a mûsorát,amit nyomatot, pedig nem is gondoltam arra, hogy ki õ?)
.
(Kutatói multam kötelez.)
Egy 5 literes, bonyhádi fazékot vettem elõ, és töltöttem fel vízzel.
(Korábban tyúkhusleves fõtt benne, az jó volt).
A fazék kivül mélyzöld, belül fehér zománc, úgy gondolom, nagy az abszorpciós tényezõje, így infrával is mérhetõ.
Így volt.
- D=245 mm átmérõ
- A vízmagasság: 90 mm (csak kezdetben, egy csomó elpárolgott)
- A helyiséghõmérséklet ~ 25 oC, északi tájolás.
Számított térfogat: 4,24 liter.
A mérõ mûszer, lézerrávezetésû infra hõmérõ, 0,1 K kijelzéssel.
A rezsó: földgáztüzelésû, négy fõzõhelyes, a legnagyobb karika.
A lábost 35 oC melegvízzel töltöttem fel. A mérés 18 órakor kezdõdött.
Közben elfogyasztottam két sárgabarackot.(Megjegyzés, kezdetben egyedül voltam, késõbb kisebb vihar keletkezett.)
A kulcskérdés, hogy hogyan mérjem a víz maghõmérsékletét a különbözõ szinteken?
Többféle próbálkozás után egy fakanalat választottam, aminek kicsi a hõvezetési tényezõje, és a hõtehetelensége, és elég hosszú volt ahhoz, hogy a szõr ne égjen le a zoknimról se. Ügyeltem arra, hogy ne legyen sokat a forró vízben, nehogy felmelegedjen. Mert a méréshez elég, ha csak a felülete veszi át a hõmérsékletet. (A fakanalat azután eldugtam, mert, késõbb értékes lehet, jelenleg viszont csak veszélyes...).
Kezdetben nagy lángon dolgoztam, hogy gyorsan melegedjen, késõbb kislángra váltottam, majd azt is kikapcsoltam.
A fedõt nem tettem rá, mert az piros volt, eléggé izléstelen.
És azután folyamatosan vettem hõmérsékletmintákat:
- Az edény külsõ és belsõ falán, különbözõ magasságokban
- A fenéken, középen és szélen.
- A fakanálon, középen és más helyeken.
Mintavételt elõször a vízfelülethez közelrõl végeztem, azonban hamar rájöttem, hogy a gõz is ott vesz mintát az én kezemrõl. Emelett nedvesíti az érzékelõt.
Ezért késõbb magasabbról céloztam. A fakanálra meg úgy is oldalról kellett célozni. Itt megfigyeltem, hogy a lézersugár megtörik a vizen, egy pontot kivül, egy másikat meg belül láttam.
Emellett az érzékelés is pillanatonként ugrált, csak fejbe integrálhattam, pedig csak a deriválóm volt üzemkész.
Ezen még szaszerolni kell, de úgysem az az érdekes.
Nahát, de az eredmények:
- Az áramlás észlelhetõen a fazék falánál ment fel, és középen le, mert az edény fala melegebb volt.
- Középen a fakanál lent 6-10 K-el volt melegebb, mint fennt.
Nagylángon ugrásszerûen nõtt a hõmérséklet, a fenéken elérte a 100 oC-t.
- Ja a buborékos forrás valamiért már 50-60 oC-on elkezdõdött. Egyébként az inkább gáz, levegõ lehetett.
-
Következtetés:
Fõzés közben, nyitott fedõnél a víz legalul elérte a 100 oC-t, dehogy felül sokkal kisebb, és átlagosan is, az biztos.
A fedõ alatt nyilván 100 oC-nál nagyobb, a kuktában meg úgy tudom, 115-120 oC?
Végül is: nagylángon 8-10 k-el nagyobb hõmérsékelt érhetõ el!
Gyõzelem!
(uwu ugyan itt szemrehány nekem, de csinálja õ is meg, hogy én tehessem neki ugyanazt. De végül is, levágtam a mûsorát,amit nyomatot, pedig nem is gondoltam arra, hogy ki õ?)
.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2666
Tudtam én hogy nem is vagy mérnök.
A kérdés az volt meg éri-e levenni a lángot fõzés közben.
Egy mérnök erre azt mondja, hogy igen megéri, és nem kezd el handabandázni.
És ha megkérdik tõle miért éri meg; azt mondja hogy azért, mert a nagy lángon nem lehet gyorsabban fõzni, az eltérés minimális, csak laborban kimutatható. A gyorsabb fõzéshez más eszköz kell, pl. kukta.
Csak egy igazi seggfej kezd el ilyen mûsort nyomatni amit te levágtál itt.
A kérdés az volt meg éri-e levenni a lángot fõzés közben.
Egy mérnök erre azt mondja, hogy igen megéri, és nem kezd el handabandázni.
És ha megkérdik tõle miért éri meg; azt mondja hogy azért, mert a nagy lángon nem lehet gyorsabban fõzni, az eltérés minimális, csak laborban kimutatható. A gyorsabb fõzéshez más eszköz kell, pl. kukta.
Csak egy igazi seggfej kezd el ilyen mûsort nyomatni amit te levágtál itt.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2665
Ismétlem: lemérjem, vagy ne? Jó a kisérleti séma, vagy nem?
Belül a folyadék forrásban lehet, a magjában is, csak nem láthatóan.
Ha a vízbe teszek egy jó abszorpciós, szigetelõ tárgyat, akkor azon infrával mérhetõk talán a hõkülönbségek.
Egyáltalán nem lehetek biztos, de más magyarázatom, mint a túlhõmérséklet jelenleg nincs.
Vállaljam a konyhai kockázatot, vagy ne?
Belül a folyadék forrásban lehet, a magjában is, csak nem láthatóan.
Ha a vízbe teszek egy jó abszorpciós, szigetelõ tárgyat, akkor azon infrával mérhetõk talán a hõkülönbségek.
Egyáltalán nem lehetek biztos, de más magyarázatom, mint a túlhõmérséklet jelenleg nincs.
Vállaljam a konyhai kockázatot, vagy ne?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2664
Azzal egyetértek hogy nagy lángon kicsit lehet hogy nagyobb a hõmérséklete (szerintem ez elhanyagolható, ha nem valami orbitálisan nagy edényben csinálod, hogy elég nagy hõmérsékletkülönbség alakulhasson ki a folyadék részei között), de a nyomás növekedése miatti forráspontnövekedés sokkal nagyobb mértékû. szerintem.
#2663
Szóval az a véleményem, hogy a folyadék hõmérséklete átlagosan nagyobb, mint az atmoszférikus nyomáshoz tartozó, és függ a gázlángtól.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2662
Úgy kéne legyen, ahogy írod.
De nem úgy van. Épp a kukta fedél levétele is az egyik bizonyíték.
Az is ismert, hogy az edény fala, és a folyadék magja között meghatározott hõmérsékletkülönbség van.
Ugyanígy a folyadék magja, és a felszíne között.
Az atmoszférikus nyomás-hõmérséklet egyenlõség csak fikció. A hõmérséklet a nagyobb.
A tapasztalat meg az, hogy nagyobb hõmérsékleten az étel gyorsabban fõ meg.
Az pedig tény, hogy nagy lángon több hõ megy át.
Amúgy kutató voltam, kalorikus méréseket végeztem, amíg a kutatóhely meg nem szûnt)
És ha leméred, akkor a vízhõmérséklet is nagyobb, még fedõ nélkül is.
Különben van infra hõmérõm, megpróbálhatom lemérni...
Egy fazékba vizetforralok, beleteszek egy sötét tömeget (a csillagászok mindenütt keresik, nekem meg van a spejzba), és mérem annak a felületi hõmérsékletét, mert az infrával (lasere is van) az is lehetséges.
Érdekel?
Mert ha nem érdekel, nem vállalom egy esetleges cseréptörés kockázatát! (A fejemen...)
De nem úgy van. Épp a kukta fedél levétele is az egyik bizonyíték.
Az is ismert, hogy az edény fala, és a folyadék magja között meghatározott hõmérsékletkülönbség van.
Ugyanígy a folyadék magja, és a felszíne között.
Az atmoszférikus nyomás-hõmérséklet egyenlõség csak fikció. A hõmérséklet a nagyobb.
A tapasztalat meg az, hogy nagyobb hõmérsékleten az étel gyorsabban fõ meg.
Az pedig tény, hogy nagy lángon több hõ megy át.
Amúgy kutató voltam, kalorikus méréseket végeztem, amíg a kutatóhely meg nem szûnt)
És ha leméred, akkor a vízhõmérséklet is nagyobb, még fedõ nélkül is.
Különben van infra hõmérõm, megpróbálhatom lemérni...
Egy fazékba vizetforralok, beleteszek egy sötét tömeget (a csillagászok mindenütt keresik, nekem meg van a spejzba), és mérem annak a felületi hõmérsékletét, mert az infrával (lasere is van) az is lehetséges.
Érdekel?
Mert ha nem érdekel, nem vállalom egy esetleges cseréptörés kockázatát! (A fejemen...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2661
Szia! Bocsáss meg nemolvastam végig az elõzõket csak a kérdést, mivel nincs idõm. Szerintem ha a víz forrásban van akkor mindegy hogy mekkora lángon fõzõd,mivel ígyis úgyis 100fokos, tehát nagyobb lángon csak több vizet forralsz el. Ha gyorsabban akarnád a tésztát fõzni (énse tudom h pont mi történik, tegyük fel hogy a hõmérséklethez és az idõhöz van köze) akkor készíthetnéd pl. kuktában, annak az a lényege, hogy a teteje zárt, és így a gõz nem tud eltávozi--> megnõ a nyomás--> megnõ a víz forráspontja, és ebben az esetben pl lehet a vized 110 fokos és vele együtt a tészta is, ekkor gyorsabban fõ meg.
#2660
Attól függ mennyire bonyolult a kérdés, hogy miket hanyagolunk el.
A nyomás változása, a vízben oldott anyagok, és még rengeteg tényezõ kis mértékben, de befolyásolja a folyamatot.
Gyakorlati szempontból felesleges nagy lángon tésztát fõzni, csak több gõz lesz belõle, a tészta nem fõ meg észrevehetõen gyorsabban.
A nyomás változása, a vízben oldott anyagok, és még rengeteg tényezõ kis mértékben, de befolyásolja a folyamatot.
Gyakorlati szempontból felesleges nagy lángon tésztát fõzni, csak több gõz lesz belõle, a tészta nem fõ meg észrevehetõen gyorsabban.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2659
De akkor miért nem tudom újra levenni a fedõt? Mert belül újra nagyobb a nyomás, mint a légköri!
Tehát kezdetben nagyobb volt, késõbb atmoszférikus, majd újra nagyobb.
Csak a hõtárolásra gondolhatok.
De akkor miért nyugodott meg a vízfelszin, amikor levettem?
Persze közben párologhatott is, csak nem olyan intenzíven?
Végül is van valami magyarázat, de maga a jelenség így nekem furcsa.
Tehát kezdetben nagyobb volt, késõbb atmoszférikus, majd újra nagyobb.
Csak a hõtárolásra gondolhatok.
De akkor miért nyugodott meg a vízfelszin, amikor levettem?
Persze közben párologhatott is, csak nem olyan intenzíven?
Végül is van valami magyarázat, de maga a jelenség így nekem furcsa.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2658
Amikor lefeded akkor épp légköri nyomás/a légkörihez közelebbi van van a víz felett,mert levetted a fedõt és elkezdett kiegyenlítõdni.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#2657
yooyoo.
Tudom, lehet veled normálisan beszélni is. Tegyük azt.
De nem értem, hogyha újra lefedem, miért alakulna ki légköri nyomás? Hiszen azonnal újra elmozdíthatalanul lezáródik, és újból ki kellene engednem a gõzt, arra meg már nincs idõm.
Tudom, lehet veled normálisan beszélni is. Tegyük azt.
De nem értem, hogyha újra lefedem, miért alakulna ki légköri nyomás? Hiszen azonnal újra elmozdíthatalanul lezáródik, és újból ki kellene engednem a gõzt, arra meg már nincs idõm.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2656
Újra légköri nyomás alakul ki és újra el kezd forrni. Úgyanaz történik mint amikor elkezded csak picit gyorsabban.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#2655
Tészta esetében ezt tényleg meg lehet csinálni,mert szerecsére nem ég oda. Fõzésnél nem csak fizikai változás megy végbe az ételben, gondolom egy bizonyos hõmérséklet körül fix sebességgel. Azután már sok lesz és odaég.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#2654
Egyet bizonyosan olvastam: a kuktában gyorsabban fõ az étel, mert nagyobb a hõmérséklet benne. Kukta nélkül, nagy lángon is végül ugyanaz történik, csak kisebb túlhõmérséklettel, és sokkal nagyobb energiafogyasztással.
Ezért ajánlatos a fedõ, vagy a kukta használata ilyen esetben.
Ezért ajánlatos a fedõ, vagy a kukta használata ilyen esetben.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2653
Ha már ez elhangzott, én is feltennék hasonló kérdéseket, amire nem vagyok bizonyos a válaszomban.
1. Vegyük a kuktát.
Ha elkészült a leves, és illegális kostólót hajtok végre rajta, akkor elõbb leengedem a gõzt, végrehajtom a bûntényt, és gyorsan visszazárom a fedõt.
Mikor levettem, felforrt a víz, atmoszférikus nyomás alakult ki, és megnyugszik a felület, így a kostoló mûvelet csak kevés fizikai veszéllyel jár.
De miért van az, hogy amint visszateszem a fedõt, megint felforr, és nyomás alá kerül?
Talán a zsírpacnik, amik úsznak rajta, tartják jobban vissza a gõzt, mint a fedõ?
Ez nem lehet, mert nálunk sajna azok eltávolításra kerülnek.
2. Üszó ember.
Egy úszó ember a 20 fokos vízben az elmélet szerint egy óra alatt legalább ~16 kW-ot kell leadjon, ami a napi hõfogyasztásának 5 -szõröse.
Q=2x(36-20)*400
(Aki szõrös, az kevesebbet?)
Akkor mégis, hogy maradhatnak életbe a Balaton úszók?
Oké, van zyírrétegük, ami részlegesen melegen tartja õket.
De sehogy se jön úgy össze, ahogyanegy épület falán a hõmérséklet profil.
1. Vegyük a kuktát.
Ha elkészült a leves, és illegális kostólót hajtok végre rajta, akkor elõbb leengedem a gõzt, végrehajtom a bûntényt, és gyorsan visszazárom a fedõt.
Mikor levettem, felforrt a víz, atmoszférikus nyomás alakult ki, és megnyugszik a felület, így a kostoló mûvelet csak kevés fizikai veszéllyel jár.
De miért van az, hogy amint visszateszem a fedõt, megint felforr, és nyomás alá kerül?
Talán a zsírpacnik, amik úsznak rajta, tartják jobban vissza a gõzt, mint a fedõ?
Ez nem lehet, mert nálunk sajna azok eltávolításra kerülnek.
2. Üszó ember.
Egy úszó ember a 20 fokos vízben az elmélet szerint egy óra alatt legalább ~16 kW-ot kell leadjon, ami a napi hõfogyasztásának 5 -szõröse.
Q=2x(36-20)*400
(Aki szõrös, az kevesebbet?)
Akkor mégis, hogy maradhatnak életbe a Balaton úszók?
Oké, van zyírrétegük, ami részlegesen melegen tartja õket.
De sehogy se jön úgy össze, ahogyanegy épület falán a hõmérséklet profil.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2652
Nagyon tetszik a kérdésed, és jól vezetted le, hogy mi történik.
A kérdést azért pontosítanám: az e a kérdés, hogy mi változik, ha nagyobb a láng?
(Mert az, hogy miért fõ meg a tészta, külón beszélgetést érdemel, amire kivácsi lennék én is.).
Amit a kérdésedhez hozzátehetek, az a következõ.
A hõcserének a gáz, és az étel között több tényezõje van.
- Egyik a gázláng és az edény közötti hõátadás, konvektív, és sugárzásos.
- Másik az edény falán keresztül, ami ha az edény fém, eléggé intenzív. Megemlíthetõ még az edény hõtároló képessége is, de az nem jelentõs.
- Harmadik az edény és a leves között, ez fal-folyadék közötti, eléggé intenzív. Ráadásul lokálisan buborékos forrás is történik (nem hártyás, az csak egy kritikus hõáram után, és azért hátrányos, mert a felület túlhevülhet).
- Negyedik magában a vízben, abban szerepet játszik a konvektív keveredés, és a hõtárolása, de azért eléggé intenzív.
- Ötödik a víz és a tészta között, (ezt is viszonylag intenzívnek vélem.)
- Hatodik magában a tésztában, és a húsban. (Ezt nem ismerem, pedig fontos lehet).
- Hetedik az edény fala és a levegõ, a környezet között. Ennek egy része közepes intenzitású amit az edény és a vízfelület lesugároz. Ez függ az edény felületétõl, a vízmélységtõl is. A másik része pedig, a párolgás, ami nagyon intenzív, de függ a vízfelülettõl is (pl ha zsíros..)
Amint látható, elég bonyolult ez a folyamat, ahhoz képest, hogy mi csak megesszük.
Látható tehát, hogy a folyamat vélhetõen kritikus pontja a gáz, és az edény fala közti hõátadás, ami két dolog függvénye:
- Konvekciós
- Sugárzó.
Kis és nagyláng között ezek szerepe változékony.
A konvekció a gáz sebességétõl, és a hõmérsékletétõl függ. Nyilván, ha nagy láng van, kevésbé hûl le, így magasabb a hõmérséklete, emellett a sebessége is.
Vannak kritériális egyenletek, amelyekkel ekkor a konvekciós hõátadási tényezõ megbecsülhetõ. (Többnyire lineárisnál kisebb mértékben, és hatványon nõ).
A sugárzÁs nagyon érdekes, mert az a gáz hõmérsékletén kívül az összetételétõl (háromatomos gázok), kiterjedédésétõl, és az edény minõségétõl is függ.
Egy új aluminium edény esetleg erõsen rontja ezt, szemben egy öntöttvassal. Azonban én utánam, a ráégett kifutott tejréteg már erõsen javítaná.
Így nagylángon végül megnövekszik az átadott hõ, ettõl pedig a folyadék átlaghõmérséklete is, bár csak kis mértékben (fõképpen fedõ alatt). Amitõl megnövekszik a tésztában a hõ terjedési, és a víz diffúzió sebessége is, vagyis feltételezhetõ, hogy elõbb megfõ.
Ugyanakkor több víz párolog el, és hõ sugárzódik le.
Végül, ahogyan a gépkocsiban, nagy sebességnél hamarabb érsz, de több benzin is fogy.
Lehet hogy nem erre gondoltál, és nekem is egy konkrét példához két nap keresgélés és számítás, meg fél deci kéne.
A kérdést azért pontosítanám: az e a kérdés, hogy mi változik, ha nagyobb a láng?
(Mert az, hogy miért fõ meg a tészta, külón beszélgetést érdemel, amire kivácsi lennék én is.).
Amit a kérdésedhez hozzátehetek, az a következõ.
A hõcserének a gáz, és az étel között több tényezõje van.
- Egyik a gázláng és az edény közötti hõátadás, konvektív, és sugárzásos.
- Másik az edény falán keresztül, ami ha az edény fém, eléggé intenzív. Megemlíthetõ még az edény hõtároló képessége is, de az nem jelentõs.
- Harmadik az edény és a leves között, ez fal-folyadék közötti, eléggé intenzív. Ráadásul lokálisan buborékos forrás is történik (nem hártyás, az csak egy kritikus hõáram után, és azért hátrányos, mert a felület túlhevülhet).
- Negyedik magában a vízben, abban szerepet játszik a konvektív keveredés, és a hõtárolása, de azért eléggé intenzív.
- Ötödik a víz és a tészta között, (ezt is viszonylag intenzívnek vélem.)
- Hatodik magában a tésztában, és a húsban. (Ezt nem ismerem, pedig fontos lehet).
- Hetedik az edény fala és a levegõ, a környezet között. Ennek egy része közepes intenzitású amit az edény és a vízfelület lesugároz. Ez függ az edény felületétõl, a vízmélységtõl is. A másik része pedig, a párolgás, ami nagyon intenzív, de függ a vízfelülettõl is (pl ha zsíros..)
Amint látható, elég bonyolult ez a folyamat, ahhoz képest, hogy mi csak megesszük.
Látható tehát, hogy a folyamat vélhetõen kritikus pontja a gáz, és az edény fala közti hõátadás, ami két dolog függvénye:
- Konvekciós
- Sugárzó.
Kis és nagyláng között ezek szerepe változékony.
A konvekció a gáz sebességétõl, és a hõmérsékletétõl függ. Nyilván, ha nagy láng van, kevésbé hûl le, így magasabb a hõmérséklete, emellett a sebessége is.
Vannak kritériális egyenletek, amelyekkel ekkor a konvekciós hõátadási tényezõ megbecsülhetõ. (Többnyire lineárisnál kisebb mértékben, és hatványon nõ).
A sugárzÁs nagyon érdekes, mert az a gáz hõmérsékletén kívül az összetételétõl (háromatomos gázok), kiterjedédésétõl, és az edény minõségétõl is függ.
Egy új aluminium edény esetleg erõsen rontja ezt, szemben egy öntöttvassal. Azonban én utánam, a ráégett kifutott tejréteg már erõsen javítaná.
Így nagylángon végül megnövekszik az átadott hõ, ettõl pedig a folyadék átlaghõmérséklete is, bár csak kis mértékben (fõképpen fedõ alatt). Amitõl megnövekszik a tésztában a hõ terjedési, és a víz diffúzió sebessége is, vagyis feltételezhetõ, hogy elõbb megfõ.
Ugyanakkor több víz párolog el, és hõ sugárzódik le.
Végül, ahogyan a gépkocsiban, nagy sebességnél hamarabb érsz, de több benzin is fogy.
Lehet hogy nem erre gondoltál, és nekem is egy konkrét példához két nap keresgélés és számítás, meg fél deci kéne.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2651
Szervusztok, lehet rossz helyen kopogtatok, õszintén szólva én egy fizikával foglalkozó topicot kerestem de nem tudom a címben mi az a 2006.
A történet a következõ:
Megtörtént a mai nap folyamán, hogy fõztünk és mikor a tésztát készítettük nagy láng ment a forró (víz+tészta) dolgon, erre levettem a lángot kicsire. És errõl a folyamatról lenne kérdésem.
Én középiskolában tanultam csak fizikát, mondhatjuk, hogy a tudásom igen szegényes, de a dolgot így képzeltem el:
Forralom a vizet és így folyamatosan hõt közlök, a víz felmelegszik. Eléri a víz a forráspontját (100 c°)- felforr.
Bedobom a tésztát- a víz hõmérséklete lemegy (100 c° alá)- nem forr.
Alatta még mindig ott a láng- lassan a víz újra forrásnak indul- a víz 100C°-os egészen addig amíg látszik, hogy forr. Ekkor lesz a tészta hõmérséklete olyan amin mi készre fõzzük.
Ezen a ponton lejjebb vehetjük a lángot. A láng az edény és a víz is mind-mind ad le hõt a levegõbe, ezért a kis lángra még szükség van. De ha a tészta ennél hidegebb lenne, akkor a víz nem forrna fel, látnánk ha nem forr a víz és ez azért lenne mert átadja a hõt a hideg tésztának.
Ha ennél melegebb lenne a tészta akkor a víz gyorsabban forrna el és a tészta (mivel melegebb) hamarabb készülne el? Vagy nem készülne el hamarabb, mert a többi hõ csak annyit tenne, hogy több vizet párologtatna el. Ezen a ponton nagyon bizonytalan vagyok, mi változik a tésztában egyáltalán, hogy "kész" lesz?
Azt pedig végig gondoltam csak, hogy a láng (de szerintem bármely tûzhely, de egy gyertya lángjánál is) nagyobb mint 100 C°.
Szóval, ha spórolunk a gázzal akkor megéri levenni a lángot. De ha idõre készítjük a tésztát, mondjuk egy vendéglõbe, akkor mindig nagy lángon dolgoznak?
A kérdésem még az lenne, hogy hol tévedhettem/tévedtem?
Próbáltam google-ozni, de nem jártam szerencsével. És tudom, hogy senkinek nem dolga itt, hogy tanítson, de ha valaki tudja a válaszokat annak megköszönöm ha leírja!
Hello
A történet a következõ:
Megtörtént a mai nap folyamán, hogy fõztünk és mikor a tésztát készítettük nagy láng ment a forró (víz+tészta) dolgon, erre levettem a lángot kicsire. És errõl a folyamatról lenne kérdésem.
Én középiskolában tanultam csak fizikát, mondhatjuk, hogy a tudásom igen szegényes, de a dolgot így képzeltem el:
Forralom a vizet és így folyamatosan hõt közlök, a víz felmelegszik. Eléri a víz a forráspontját (100 c°)- felforr.
Bedobom a tésztát- a víz hõmérséklete lemegy (100 c° alá)- nem forr.
Alatta még mindig ott a láng- lassan a víz újra forrásnak indul- a víz 100C°-os egészen addig amíg látszik, hogy forr. Ekkor lesz a tészta hõmérséklete olyan amin mi készre fõzzük.
Ezen a ponton lejjebb vehetjük a lángot. A láng az edény és a víz is mind-mind ad le hõt a levegõbe, ezért a kis lángra még szükség van. De ha a tészta ennél hidegebb lenne, akkor a víz nem forrna fel, látnánk ha nem forr a víz és ez azért lenne mert átadja a hõt a hideg tésztának.
Ha ennél melegebb lenne a tészta akkor a víz gyorsabban forrna el és a tészta (mivel melegebb) hamarabb készülne el? Vagy nem készülne el hamarabb, mert a többi hõ csak annyit tenne, hogy több vizet párologtatna el. Ezen a ponton nagyon bizonytalan vagyok, mi változik a tésztában egyáltalán, hogy "kész" lesz?
Azt pedig végig gondoltam csak, hogy a láng (de szerintem bármely tûzhely, de egy gyertya lángjánál is) nagyobb mint 100 C°.
Szóval, ha spórolunk a gázzal akkor megéri levenni a lángot. De ha idõre készítjük a tésztát, mondjuk egy vendéglõbe, akkor mindig nagy lángon dolgoznak?
A kérdésem még az lenne, hogy hol tévedhettem/tévedtem?
Próbáltam google-ozni, de nem jártam szerencsével. És tudom, hogy senkinek nem dolga itt, hogy tanítson, de ha valaki tudja a válaszokat annak megköszönöm ha leírja!
Hello
#2650
Nem tehettek róla, hogy ilyen tudati vakságotok van, de én azt nem tolerálom.
Leveszem a kezem rólatok, mostantól csak a fizika tanárotokhoz fordulhattok, õ megértõbb lesz.
ImmoVablet az uwu-ra hagyom, õ majd elmond mindent neki, amit nem tud.
Azonban figyelmeztetem az uwu-t is, hogy a kéznyújtásnak (amit a középkorban), és a kézfogónak (amit még ma is alkalmaznak, mint büntetéseket), lehetnek árnyoldalai- legyen óvatos!
Leveszem a kezem rólatok, mostantól csak a fizika tanárotokhoz fordulhattok, õ megértõbb lesz.
ImmoVablet az uwu-ra hagyom, õ majd elmond mindent neki, amit nem tud.
Azonban figyelmeztetem az uwu-t is, hogy a kéznyújtásnak (amit a középkorban), és a kézfogónak (amit még ma is alkalmaznak, mint büntetéseket), lehetnek árnyoldalai- legyen óvatos!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2649
<#eljen>
#2648
Ha diletáns, hát akkor az.
Nem jönnél inkább az én topikomba engem szapulni?
Ott végre elsírhatnám magam...hüpp, hüpp, hüpp-hühüpp....
Nem jönnél inkább az én topikomba engem szapulni?
Ott végre elsírhatnám magam...hüpp, hüpp, hüpp-hühüpp....
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2647
Számtalanszor soroltam a tárgyi tévedéseidet. A vonzóerõ számításával, az árapállyal, és a keringõ mozgás mechanikájával kapcsolatban is.
Mi változna ha leírnám megint?
Az hogy nem veszed figyelembe, és tovább fröcsögöd a tömény ostobaságot, mit sem törõdve a cáfolatokkal, azzal nem lehet mit kezdeni.
Olyan vagy mint egy kisgyerek aki nem akarja abbahagyni a játékát, csak mellette nagyon nagy az arcod a semmire. És a tárgyi tévedéseidet újabb tárgyi tévedésekkel igyekszel eltüntetni, mondván hogy a fizika rossz.
Mondjuk ennek hangoztatásával is csak nyilvánvalóbbá teszed, hogy dilettáns vagy.
Mi változna ha leírnám megint?
Az hogy nem veszed figyelembe, és tovább fröcsögöd a tömény ostobaságot, mit sem törõdve a cáfolatokkal, azzal nem lehet mit kezdeni.
Olyan vagy mint egy kisgyerek aki nem akarja abbahagyni a játékát, csak mellette nagyon nagy az arcod a semmire. És a tárgyi tévedéseidet újabb tárgyi tévedésekkel igyekszel eltüntetni, mondván hogy a fizika rossz.
Mondjuk ennek hangoztatásával is csak nyilvánvalóbbá teszed, hogy dilettáns vagy.
Árpád népe hej!
#2646
uwu-
Ha megkapom legalább az egyiket, nagy bulit csapunk. Tízbõl meg egyet majd visszautasítok, mert az olyan nagyos...
Neked meg veszek egy csomag ZI-ZI-t (az nagy érték most, azt se tudom, van e?),
mert nagyon hozzásegítettél.
Ha megkapom legalább az egyiket, nagy bulit csapunk. Tízbõl meg egyet majd visszautasítok, mert az olyan nagyos...
Neked meg veszek egy csomag ZI-ZI-t (az nagy érték most, azt se tudom, van e?),
mert nagyon hozzásegítettél.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2645
Semmit se jelent, csak kell egy ürügy amiért saját magának odaítélheti a Nobel-díjat. Gyakorlatilag halandzsa, ahogy az összes írása. Én már próbáltam rávilágítani ezekre az ordas nagy faszságokra, de a valóság õt nem érdekli. Szeret írni, tudósost játszik és közben okosnak képzeli magát.
Árpád népe hej!
#2644
Szívesen leírom, ha érdekel valóban, de a Fizika-csillagászat topikban. Gyere oda.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2643
"A TEHETETLENSÉG A TEST VONZÁSA ÖNMAGÁRA, MEGVÁLTOZOTT MOZGÁSÁLLAPOTÁBAN, A GRAVITÁCIÓ VÉGES TERJEDÉSI SEBESSÉGE MIATT" ??????
Ez miez? 😊 Kb. egyáltalán nem értem,ez mit akar jelnteni?
Ez miez? 😊 Kb. egyáltalán nem értem,ez mit akar jelnteni?
#2642
Lehet végtelen az r=0 helyen.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2641
Merõleges vektorok vektorszorzata hogyan lehetne nulla, ha egyikük se nulla?
A szokásos felírás viszont lehet nulla az r=0 helyen.
Abban igazad van, az indexek (1,2,3) itt lemaradtak.
Majd pótlom.
Azért csináltam egy saját topikot.
A szokásos felírás viszont lehet nulla az r=0 helyen.
Abban igazad van, az indexek (1,2,3) itt lemaradtak.
Majd pótlom.
Azért csináltam egy saját topikot.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2640
Vektoriális volt-e vagy sem most már értelmetlen mert 0-val osztasz.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#2639
Sajnos, a fizikának nincs fogalma a tehetetlenségrõl, azért méri örökké elkeseredetten.
Az már tetszik, hogy beleolvastál, hiszen eddig azt gondoltam, csak írni tudsz.
Az értékelésed is arról a képletrõl tökéletes, megegyezik az enyémmel.
Pont azért vezettem be már a következõ lépésben (25 képlet) az r/r=1 vektorhányaddal a bõvítést, amitõl a nevezõ skalárrá változott, és a számlálóban jelent meg az r helyvektor, mint szorzó.
AG=G*m*r/(r x r*r)
Itt mindegyik r vektor, egymásra merõleges, az indexelést pótolnom kell.
Ez teszi a képletet vektoriálissá. És bizonyítja, hogy bármely más felírás félrevezetõ.
Viszont hogy te a következõ képletet már nem vetted figyelembe, az azt jelenti, hogy vagy nem olvastad már, vagy letagadod. Ami egyértelmûen bizonyítaná, hogy nem becsületes, mint az uwu, hanem rosszindulatú, csúsztató troll vagy!
A jövõben ennek megfelelõen viszonyulnék hozzád. De akkor sem haragszom, mert legalább félig beleolvastál. Sõt köszönöm is.
Olvasd csak tovább, képezd magad, még megváltozhatsz.
Nem fogok válaszolni a hozzászólásaidra a továbbiakban.
Az már tetszik, hogy beleolvastál, hiszen eddig azt gondoltam, csak írni tudsz.
Az értékelésed is arról a képletrõl tökéletes, megegyezik az enyémmel.
Pont azért vezettem be már a következõ lépésben (25 képlet) az r/r=1 vektorhányaddal a bõvítést, amitõl a nevezõ skalárrá változott, és a számlálóban jelent meg az r helyvektor, mint szorzó.
AG=G*m*r/(r x r*r)
Itt mindegyik r vektor, egymásra merõleges, az indexelést pótolnom kell.
Ez teszi a képletet vektoriálissá. És bizonyítja, hogy bármely más felírás félrevezetõ.
Viszont hogy te a következõ képletet már nem vetted figyelembe, az azt jelenti, hogy vagy nem olvastad már, vagy letagadod. Ami egyértelmûen bizonyítaná, hogy nem becsületes, mint az uwu, hanem rosszindulatú, csúsztató troll vagy!
A jövõben ennek megfelelõen viszonyulnék hozzád. De akkor sem haragszom, mert legalább félig beleolvastál. Sõt köszönöm is.
Olvasd csak tovább, képezd magad, még megváltozhatsz.
Nem fogok válaszolni a hozzászólásaidra a továbbiakban.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2638
Esetleg azt szólom hozzá hogy klinikai eset vagy, olyan ember aki a saját baromságaira élvez el. Teljesen elkeserít hogy már az összes fizikához közeli topicban a te marhaságaidat kell olvasni. ha csak szimplán hülye lennél a fizikához meg a matekhoz azt mondanám pár hozzáértõ, majd helyre teszi az eltévedt elméd.
Valahol az agyad rejtett zugában sejted,hogy nem a világ hülye és neked nincs igazad, de ez a kisebb aszteroida méretû egód nem tudja elfogadni, ezért azonnal elkezded sértegetni az embert,marhaságokon pattogni(lásd terjed vagy halad).A szálkát kiszúrod a másik szemébõl, de a villanypóznát már nem veszed észre a sajátodban.
Abba bele se merek gondolni hogyan kaphat egy ember mérnöki diplomát úgy, hogy fogalma sincs alapvetõ matematikai,és fizikai fogalmakról(tehetetlenség,pont,stb.)
Minden ellenérzésemet félretéve újra nekiültem elolvasni "A Vákuum, a Fény, és a többiek" címû hitvallásodat(direkt hitvallást mondok,mert nélkülöz mindenféle tudományos alapot,ráadásul több a filozófikus maszlag benne, mint a fizika),hátha találok benne valami értelmet. Rögtön az engem érdeklõ részhez,a gravitációhoz gurultam,és a 24. képletnél világossá vált számomra minden.
"„r” sugarat helyvektorként fogva fel, a nevezõben annak vektoriális szorzatát képezzük.
AG=G*m/(r x r)"
Pont annyi értelmes egy szavad is, mint a fenti egyenlet.Semennyire.
Valahol az agyad rejtett zugában sejted,hogy nem a világ hülye és neked nincs igazad, de ez a kisebb aszteroida méretû egód nem tudja elfogadni, ezért azonnal elkezded sértegetni az embert,marhaságokon pattogni(lásd terjed vagy halad).A szálkát kiszúrod a másik szemébõl, de a villanypóznát már nem veszed észre a sajátodban.
Abba bele se merek gondolni hogyan kaphat egy ember mérnöki diplomát úgy, hogy fogalma sincs alapvetõ matematikai,és fizikai fogalmakról(tehetetlenség,pont,stb.)
Minden ellenérzésemet félretéve újra nekiültem elolvasni "A Vákuum, a Fény, és a többiek" címû hitvallásodat(direkt hitvallást mondok,mert nélkülöz mindenféle tudományos alapot,ráadásul több a filozófikus maszlag benne, mint a fizika),hátha találok benne valami értelmet. Rögtön az engem érdeklõ részhez,a gravitációhoz gurultam,és a 24. képletnél világossá vált számomra minden.
"„r” sugarat helyvektorként fogva fel, a nevezõben annak vektoriális szorzatát képezzük.
AG=G*m/(r x r)"
Pont annyi értelmes egy szavad is, mint a fenti egyenlet.Semennyire.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#2637
Jáj: Kétszeresen megkérdõjeleztek! Most mi lesz velem? Még kinõnek a tejfogaim!
Esetleg mit szólsz ahhoz, hogy a Fermat sejtést én oldottam meg, és nem az a legény, na hogyan is hívják? Persze Õ is megoldott valamit, de az egész más, köze sincs a Fermat sejtéshez.
Vagy hogy eljárást adok a páros hatványú akárhányad fokú valós gyökû egyenletek megoldására, meghatározott hibával, közelítés nélkül? A PASCAL háromszög átírása, hát az nagyon jópofa! Láttad, az együtthatók szinte lóugrásként képzõdnek benne!
Egész oda voltam, mikor láttam!
Ne mondd tehát, hogy minden ismert, amirõl írok, egyébként is más a megközelítése, mint pl. a Newton- Girard egyenleteknek.
És hát a következményei...Pl. a számvektor algebra...hát az nagyon tetszik.
Most is, hogy írsz errõl, elönt a meghatottság...Még valamit kritizálj, olyan jó rájuk gondolnom!
De ne bosszankodj, hogy én nem bosszankodom miattad...mert a túlzott önelégültség se tesz jót nekem.
Esetleg mit szólsz ahhoz, hogy a Fermat sejtést én oldottam meg, és nem az a legény, na hogyan is hívják? Persze Õ is megoldott valamit, de az egész más, köze sincs a Fermat sejtéshez.
Vagy hogy eljárást adok a páros hatványú akárhányad fokú valós gyökû egyenletek megoldására, meghatározott hibával, közelítés nélkül? A PASCAL háromszög átírása, hát az nagyon jópofa! Láttad, az együtthatók szinte lóugrásként képzõdnek benne!
Egész oda voltam, mikor láttam!
Ne mondd tehát, hogy minden ismert, amirõl írok, egyébként is más a megközelítése, mint pl. a Newton- Girard egyenleteknek.
És hát a következményei...Pl. a számvektor algebra...hát az nagyon tetszik.
Most is, hogy írsz errõl, elönt a meghatottság...Még valamit kritizálj, olyan jó rájuk gondolnom!
De ne bosszankodj, hogy én nem bosszankodom miattad...mert a túlzott önelégültség se tesz jót nekem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!