3993
Fizika 2006
-
#2947
Egy aktuális téma: milyen vastagnak kell lennie a Balaton jegének, hogy a rája menő 3 tonnás Hummer H2-es alatt ne szakadjon be? 
-
Gézoo #2946 Egyetértünk.
A közegellenállás pedig igencsak hatványosan sebesség függő. Nagyon helyesen írtad! -
#2945
Alapvetően a felhajtóerő az, ami elenyésző, hiszen a "sűrűségek arányában" csökkenti a test súlyát. Ha egy zuhanó emberről van szó, aminek (akinek) az átlagos sűrűsége olyan 1050-1100(?) kg/m3 lehet, míg a levegőé 1.2 kg/m3, érthető, hogy a felhajtóerő nem jelentős (olyan 0.10 - 0.15%-ot "csökkent a súlyon"), ráadásul ez nem is függ a sebességtől.
Volt valahol egy ilyen számításom, ahol a légellenállás igencsak jelentős:
http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1067516807&no=3559 -
Gézoo #2944 De csak akkor ha figyelmen kívül hagyjuk az adott példában.
Egyébként pedig a közegellenállás soha sem elhanyagolható.
Főleg akkor nem, ha például egy a hatodik emelet magasságánál magasabbról eső ember esetében teljesen mindegy a magasság, hiszen kb. 20 m/s-on stabilizálódik a sebessége annak következtében, hogy a légellenállás ezen a sebességen kerül egyensúlyba a gravitációs erővel. -
polarka #2943 kicsit hülyén írtam össze, a magyarázatok a spoileres részben vannak
1. igen, de miért is tud?
2. nem, a virslinek több időbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia -
polarka #2942 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Az 1. azért kéne trivi legyen, mert az feltűnhet az embernek, h semmilyen lőfegyver csövénél nem biztosítanak minél több levegőt a környezetében. Eleve elképzelni sem tudok olyan robbanást, ahol a tömör robbanóanyag nagy robbanást idézne elő (a levegő révén) hiszen az anyagdarab belseje csak nehézkesen jutna oxigénhez, így legfeljebb csak lassú égés valósulna meg. Tehát itt az volna az alapvető tanulság, h ha nagy badabummot akar az ember, akkor a reagáló anyagok mind legyenek szétoszlatva. Ugye a lőpor alapösszetétele C(elreagál), KNO3(oxidálószer, biztosítja az O-t, amivel a reakció végbemegy), S (katalizál és mellesleg reagál). Vagyis a lőfegyverek alapvetően nem támaszkodnak a levegőre, mert az elég gyengusz volna.
A 2-nál lehet, h rosszul fogalmaztam. A virslinek több időbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia. Ha az acél elvezetné a hőt, akkor annak telne több időbe. A víznek viszonylag nagy a fajhője és ez a fontos itt is, mint annyi mindenhol a Földön. A hidegben is azért csepeg a víz az orrunkból (sztem). Azért tart több időbe a leves felmelegítése, mint a 2.fogásé. Ezért tudják a tengerek a telet és nyarat enyhíteni a partok mentén... -
polarka #2941 noh, ezért szokták odaírni középiskben, h a légell elhanyagolható -
NorBear #2940 Köszönöm a részletes választ :) -
#2939
Itt az erőegyensúlyban nem csak ez a két erő vesz részt, hanem a testre ható felhajtóerő is. Tehát egy szabadon eső testre, viszkózus közegben ható erők:
1.) Test súlya (G)
2.) Ellenálláserő (Fell)
3.) Felhajtóerő (Ffel)
Ha a G irányát tekintem negatívnak, akkor az erőegyensúly:
Ffel + Fell - G = 0
Az egyes komponensek:
Ffel = V * rhok * g , ahol rhok a környezet (levegő) sűrűsége, V a test térfogata
Fell = rhok/2 * w^2 * A * cD , ahol w a szabadon eső test sebessége, A a test esés irányra merőleges keresztmetszete, cD egy ellenállástényező
G = m * g = V * rho * g , ahol rho a test sűrűsége
A fentieket behelyettesítve és rendezve a sebességre kapjuk:
w = GYÖK(2 * g * V/A * (rho-rhok)/rhok * 1/cD)
Azt nem szabad elfelejteni, hogy cD függ a Reynolds-számtól, ami a test sebességétől, ami pedig cD-től ;) , azaz trükkösen lehet kiszámítani az állandósult esési sebességet (vannak erre külön diagramok gömb esetén és lehet iteratív módszert is választani, nameg ott vannak a zsebszámológépek, amiket lehet programozni, esetleg van benne SOLVER, stb...).
Ha valaki jobban örülne a tömegnek a fenti egyenletben, akkor V helyére írjon m/rho -t. -
#2938
az első nem jó.. igaz, hogy a légellenállás ua., de mivel a tömeg más, a fékező "ellengyorsulás" más. -
Gézoo #2937 A közegellenállás függvényében a méret is szerepet játszik.
Beláthatod, ha például 1 kg tömegű talkumot dobozostul egyben ejtesz le, vagy egy tálcáról por alakban .. A pora sokáig füst-ködszerű ülepedésével "lebegve" esik.. -
NorBear #2936 Közegellenállással kapcsolatban még lenne néhány kérdésem?
-Rosszul gondolom hogy a légellenállás gyakorlatilag egy test és a levegő molekulái között fellépő kölcsönhatásokat írja le? (gondolom ez az erő főként makroszkopikus ütközésekben nyilvánul meg)
Az qetuol feladatánál én arra gondoltam hogy egy nagyobb méretű de azonos formájú testtel több "részecske" fog ütközni mint a kisebb méretű test esetében. -
NorBear #2935 Az 1.-re én is ezt válaszoltam volna :)
A 2. kérdésre viszont most nem jutott eszembe semmilyen ötlet (pedig nem volt bonyolult)
-
NorBear #2934 Üdv mindenkinek!
"van 2 egyforma nagyságú és alakú golyód, csak a tömegük különbözik. egyszerre ejted le őket egy toronyból. melyik ér földet hamarabb?"
Szerintem egyszerre fognak leérkezni, mivel:
- A két test légellenállása ugyanakkora
- A gravitációs gyorsulás független a test tömegétől
"hogyan változik a feladat, ha:
- a tömegük egyforma, de a nagyságuk más."
Ebben az esetben a nagyobb méretű testnek a légellenállása is nagyobb lesz, ezért a kisebb méretű test hamarabb fog földet érni. (ez csak megérzés, úgyhogy előre is bocsánat ha hülyeséget írtam)
-
#2933
nem vagyok biztos benne
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!1. lehet , de nem vagyok biztos benne, hogy a puskapor berobban oxigén nélkül
2. jobb hővezető a fém -
polarka #2932 ám az 1-t az a nasa űrkutatója nem vágta
a 2-at meg az elm fizikus
asszem vmelyik szélsőséges világ1etem részben -
polarka #2931 jah, de az elején nem tudták, ha jól emléxem -
pet0330 #2930 Amugy a MythBustersben nem jót mondtak a végén? -
pet0330 #2929 Mikor nyúlikmeg jobban a rugó, ha az egyikvége a falhoz van kötve és egy ember húzza F erővel, vagy ha 2 ember fogja a 2végét és mindketten F erővel húzzák? :D ezis hasonló. -
#2928
ilyet én is tudok :)
van 2 egyforma nagyságú és alakú golyód, csak a tömegük különbözik. egyszerre ejted le őket egy toronyból. melyik ér földet hamarabb?
hogyan változik a feladat, ha:
- a tömegük egyforma, de a nagyságuk más.
- a tömegük is más és a nagyságuk is, de a sűrűségük egyforma. -
polarka #2927 Mondok még 2-t, lehet azt is tod, melyik ism terj-ből voltak:
Űrben lehet-e lőni pisztollyal?
Miért olvad szét a lézer által melegített fémlap hamarabb, mint amilyen gyorsan elég egy darab virsli?
Ezek mind olyan kérdések, amikre ha vki nem tudja a választ, az az iskolában vmi alapvetőt nem tanult meg. -
#2926
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!http://www.youtube.com/watch?v=r8E5dUnLmh4
Nem csak az a vicces hogy nem tudják hanem még meg is vannak győződve róla és te vagy a hülye. Elég elterjedt "népi hiedelem". -
polarka #2925 Akinek trivi, az nem kell válaszoljon, mert nincsen mire büszke legyen.
Mikor törik jobban össze a kocsid:
Ha 80-nal a falnak mész vagy ha egy másik ugyanolyan típusú kocsival (ami szintén 80-nal megy) frontálisan ütközöl?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A szomorú az, h ez ált isk. szintű kérdés. Mégis számos ember van, aki nem tudja. Még szomorúbb tény, h néhány fizikus hallgatót is kérdeztem, akik szintén nem tudták.
Persze ezen nincsen mit meglepődni, lehet még a hasonló példákat sorolni. Oktatás ftw. -
#2924
Értem. Azért láma vagyok, de érdekes, hogy évek óta használok csigákat (edzőteremben) de nem gondoltam végig, hogy működnek. :) -
#2923
Na ez tök jó szemléletes.
Calderoni-féle csiga és csigasor készlet
![]()
-
#2922
Ez csak azért láma (amúgy nem ;) ), mert akkor a nagy csiga tengelyére kellene rögzítened a súlyt. Úgy volna értelme. Ez a klasszikus mozgócsiga. Mivel két kötélszár tartja a súlyodat, a kötélerő csak fele akkora. Ellenben az emelés sebessége is feleződik, mivel két kötélszárnak kell rövidülnie emelés közben, te pedig csak egyet húzol. -
#2921
Na meg is van. Tehát ja. Ha nem mozdul a csiga akkor az csak irányváltásra jó - ha nem számolunk a súrlódással, vagy direkt fékezett csigákkal, amiket modtál - míg a mozgó csigával már lehet az erőket változtatni.
wiki - csiga
ITT meg egy frankó interaktív csigás példa. -
uwu200 #2920 Lehet ám még bonyolítani, ha sokáig csináljuk még, tuti kihozunk valami nagy varázslatot belőle. -
uwu200 #2919 Igazából csak illúzió hogy könnyebb, mert amint elkezd emelkedni a súly rögtön össze is lesz nyomva a rugó, és ugyanazt a súlyt emeled mint fix csigával. -
#2918
Értem. Köszi. -
uwu200 #2917 Egyébként ha mondjuk rugósan támasztod meg, könnyebb lesz megmozdítani, de ha a rugó összenyomódott, és már fel van elve a súly onnantól kezdve ugyan az mintha fix lenne. -
uwu200 #2916 Akkor ha a súly nehezebb a csigánál, és elég erős vagy, kilőheted a csigát az űrbe. -
#2915
Még egy láma kérdés. Ha a 200-as csigát tegyük fel hagyom mozogni, tehát mondjuk a képen látható alaphelyzetéből képes felfelé mozogni, miközben én húzom a kötelet, az nehezíti a dolgom, vagy könnyíti? -
#2914
Oké. Értem. Kösz a választ mindenkinek. -
uwu200 #2913 mármint: súrlódástól (utolsó sor) -
uwu200 #2912 Rosszul gondolod.
Gézoo jól írta, az erők kioltják egymást. Tök értelmetlen ez a csigázás. Rakhatnál bele még vagy 100-at ha mind fix, akkor is ez a vége.
A súrlódás miatt kell több erő. Több csiga -> több súrlódás.
Egyébként ha ugyan olyan a csapágyuk, a kis csiga jobban fog. Ha így szokás szabályozni, gondolom ezek valami szándékosan fékezett ágyazásúak nem golyós csapágyak.
Meg attól is függ mennyire gyorsan kell emelni. Nyilván felrántani nehezebb mint szép lassan felemelni. Csak csigás feladatoknál a gyorsítást el szokták hanyagolni, főleg ha már a súrlódást is eltekintenek... -
#2911
A csigák helyileg fixek. Súrlódással ne számoljunk. Tehát 1 kg súlyerőt kell kifejteni a kötél végére, hogy a súlyt felemeljük? (először több kell, hogy megmozduljon, majd az egyensúlyban tartásához kell 1 kg?)
Am konditermi emberek kérdezték, hogy egy gépen a súlyok pl. 50 kg-ig vannak jelölve, de különböző csigás áttételen keresztül kell megmozgatni őket, így sokkal nehezebbnek hatnak. Ezek az áttételek miatt vannak, gondolom. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy, hogy kell az áttételekkel számolni. -
Gézoo #2910 Hibás.." képzet párokat "egy" helyett:
"képzett párokat "egy" ..
Bocs a gépelési hibáért.. -
Gézoo #2909 Legegyszerűbben úgy, ha az egymással azonos nagyságú, de ellentétes irányú erőkből képzet párokat "egyszerűsíted", azaz kiveszed a példából.
Így a átm.200-as két, egymással azonos karon-sugáron ébredő erejét, a teher felőli görgő bal és a húzó görgő jobb oldali átm.100 sugáron-erőkaron lévő szintén egymással azonos nagyságú de ellentétes irányú erőit.
Maradék átm.100 két sugara-erőkarja és az azokra ható erők egyensúlya. -
uwu200 #2908 Az attól függ hogy kell értelmezni.
Egyrészt fixek-e a csigák? Mert ha igen, nem sok értelmük van. És ha nincs súrlódás pont 1kg tömegnek megfelelő súlyerő kell hozzá.
Ha a 200-as csiga a kötél végével együtt mozdul tök más a helyzet.
Ha a kötél vége fix, és az erő csak reakcióerőt jelent és a 200-as csiga lefelé mozgatásával emelünk, az is más tészta.
Egyébként honnan van ez a pontatlan értelmetlenség?
