Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2837
Nagyon jó ez a történelmi szemléleted! Azt mondod: "azokra épített". Sajnos az a baj, hogy még napjainkban is igazolatlan, kísérletekkel alá nem támasztottak az alapok. Így a ráépítkezés sem lehet érteles dolog. Ahogy az várható, fúrton-furt kiderül, hogy az igazolatlan alap nem véletlenül volt igazolatlan. Íme nem csak igazolatlan, hanem a valóság által cáfolt, az-az megsemmisített, hamis is. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen megsemmisítés után, még hány évvel fogják még igazságként, egyetlen valóságként tovább tanítani ugyanúgy? Van tippem is. kb. 50 év?
#2836
Az elméleti fizika azon apró mulasztása, hogy nem tartotta szükségesnek Newton elméleteinek teljes megismerését, és tovább fejlesztését, vezetett ahhoz, hogy Maxwellnek a fényelméletébe a lehetetlen, mafla <#lama> vákuumot kellett bevonnia! Einstein pedig azokra épített!.
Most meg jön egy pimasz részecske<#szeret>, amely gyorsabb a fénynél is? Azonnal 5 bünti neki <#levele>, és amikor az is lejár, periódikusan ugyanaz!<#gun>
Most meg jön egy pimasz részecske<#szeret>, amely gyorsabb a fénynél is? Azonnal 5 bünti neki <#levele>, és amikor az is lejár, periódikusan ugyanaz!<#gun>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2835
Kristófot még az Origóban ismertem meg, sokra becsülöm.
Én se sokat törõdöm a kifejezéseimmel, de az utóbbi idõben odafigyelek, hogy hullámjelenségekre azt írjam: terjed, és nem hogy halad, vagy hogy megy. (nem kekeckednék, de szeretném hangsúlyozni, hogy hullámjelenség). Én fény- atomoknak nevezem a közeget, amelyben ez megtörténhet, lehet vákuum, lehet éter, és bármi más is.
De egy a fontos- az egy kis oszcilláló tömeg és elektromos töltésû világegyetem!
Amelyre ha felírom a teljesítmény sûrûség képletet, az kontans lesz, és nem színuszosan változó.
Konstans, mert a tömegtöltés által cos-ként képzõdõ "gravinercionális" (GI) hányad mindig kiegészíti a sin. függvényû "elektromágneses"(EM) részt. S így nincs szükség a vákuumra, az összes díszes lelógó paraméterével.
Ehhez persze az kellene, hogy Newton után néhány száz évvel végre felismerjék a tömegvonzás és a tehetetlenség közös alapjait, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelõ, és örvényes, hogy párhuzamba lehessen állítani az elektromossággal.
Újra kell írni az egész fizikát!
Ami semmiség, nem igaz?
De igaz!
Én se sokat törõdöm a kifejezéseimmel, de az utóbbi idõben odafigyelek, hogy hullámjelenségekre azt írjam: terjed, és nem hogy halad, vagy hogy megy. (nem kekeckednék, de szeretném hangsúlyozni, hogy hullámjelenség). Én fény- atomoknak nevezem a közeget, amelyben ez megtörténhet, lehet vákuum, lehet éter, és bármi más is.
De egy a fontos- az egy kis oszcilláló tömeg és elektromos töltésû világegyetem!
Amelyre ha felírom a teljesítmény sûrûség képletet, az kontans lesz, és nem színuszosan változó.
Konstans, mert a tömegtöltés által cos-ként képzõdõ "gravinercionális" (GI) hányad mindig kiegészíti a sin. függvényû "elektromágneses"(EM) részt. S így nincs szükség a vákuumra, az összes díszes lelógó paraméterével.
Ehhez persze az kellene, hogy Newton után néhány száz évvel végre felismerjék a tömegvonzás és a tehetetlenség közös alapjait, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelõ, és örvényes, hogy párhuzamba lehessen állítani az elektromossággal.
Újra kell írni az egész fizikát!
Ami semmiség, nem igaz?
De igaz!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2834
Én ezt már több mint 6 éve leírtam ide. Fõleg az idõrõl volt akkor szó. Kitiltottak érte. Azóta nem írok ilyesmit. De lám, a valóság mégiscsak engem igazolt. Mi van most az akkori hülyézõkkel? Mi van azzal a moderátorral aki akkor ezért (mondvacsinált ürüggyel) engem kitiltott? Magukba kellene szállniuk ilyenkor. De valahogy a hülye-moderátorok nem azok a fajták, akik a tények hatására revideálnák a véleményüket. Ahogy Popper-tanárúr mondta: "Már nem változik, már nem megy tovább, belülrõl halott."
#2833
ugyanez magyarul, kicsit bõvebben
Amikor tegnap elolvastam ezt a bejelentést, rögtön Kristóf Miklós éterelmélete jutott eszembe. Õ egy olyan elméletet épített fel, amelynek Einstein relativitáselmélete adja az alapját, azt mondja, az önmagában úgy tökéletes, ahogy van, nem kell módosítani rajta. Még akkor sem, ha egyszer kísérletileg igazoljuk is, hogy létezik fénysebességnél nagyobb sebességgel mozgó részecske.
Azt tudjuk, hogy az anyag is viselkedhet hullámként. Õszerinte a részecskék szolitonok, vagyis önfenntartó hullámcsomagok. Az ilyenek ha elindulnak az üres univerzumban, mennek a végtelenségig. A tehetetlenség törvénye ebbõl következik.
Kristóf azt mondja, hogy megfelelõen nagy energiával bizonyos részecskéket fel lehet gyorsítani fénysebességnél nagyobb sebességre, de ekkor ezek már nem szolitonokként haladnak, hanem exponenciálisan lecsengõ hullámcsomagokká válnak (minden bizonnyal az éter nagy ellenállása miatt - õ az étert amúgy "tér-idõ-plazmának" hívja, de ez most mindegy), így nagyon gyorsan elvesztik az energiájukat, és nem is jutnak messzire, nem lesz rájuk érvényes a tehetetlenség törvénye.
Szóval, ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy létezhetnek olyan érvényes elméletek, melyek nyugodtan megtartják a spec.rel-t, az ált.rel-t, Einstein minden vívmányát úgy, hogy közben a tegnapi bejelentés sem okoz gondot nekik.
Amikor tegnap elolvastam ezt a bejelentést, rögtön Kristóf Miklós éterelmélete jutott eszembe. Õ egy olyan elméletet épített fel, amelynek Einstein relativitáselmélete adja az alapját, azt mondja, az önmagában úgy tökéletes, ahogy van, nem kell módosítani rajta. Még akkor sem, ha egyszer kísérletileg igazoljuk is, hogy létezik fénysebességnél nagyobb sebességgel mozgó részecske.
Azt tudjuk, hogy az anyag is viselkedhet hullámként. Õszerinte a részecskék szolitonok, vagyis önfenntartó hullámcsomagok. Az ilyenek ha elindulnak az üres univerzumban, mennek a végtelenségig. A tehetetlenség törvénye ebbõl következik.
Kristóf azt mondja, hogy megfelelõen nagy energiával bizonyos részecskéket fel lehet gyorsítani fénysebességnél nagyobb sebességre, de ekkor ezek már nem szolitonokként haladnak, hanem exponenciálisan lecsengõ hullámcsomagokká válnak (minden bizonnyal az éter nagy ellenállása miatt - õ az étert amúgy "tér-idõ-plazmának" hívja, de ez most mindegy), így nagyon gyorsan elvesztik az energiájukat, és nem is jutnak messzire, nem lesz rájuk érvényes a tehetetlenség törvénye.
Szóval, ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy létezhetnek olyan érvényes elméletek, melyek nyugodtan megtartják a spec.rel-t, az ált.rel-t, Einstein minden vívmányát úgy, hogy közben a tegnapi bejelentés sem okoz gondot nekik.
#2832
Bocs, most látom, hogy linkeltél.
Walk the Talk.
#2831
semmi sem állandó ????
Walk the Talk.
#2830
sajnos, nem jelenhet meg a fizika látókörében
Mert nem vagy egy tudományos intézet nagyhatalmú vezetõ-tudósa. Nem vagy az akadémia rendes tagja sem. Akkor meg mit akarsz? Neked nem szabad semmit sem a tudományba belerakni. Kiszedni sem. Te csak simán egy okos ember vagy, akire senki sem figyel. Csak én!
Mert nem vagy egy tudományos intézet nagyhatalmú vezetõ-tudósa. Nem vagy az akadémia rendes tagja sem. Akkor meg mit akarsz? Neked nem szabad semmit sem a tudományba belerakni. Kiszedni sem. Te csak simán egy okos ember vagy, akire senki sem figyel. Csak én!
#2829
Hát igen. Még én sem mertem leírni- még analógiaként sem- hogy van hangsebesség, és hangsebességnél nagyobb sebesség, amikor a fényatomokról, és rajta a fényhullámok terjedésérõl irtam.
A fény és hang analógia egyébként rajta volt a honlapomon.
Mindez azonban, amíg a gravitáció elmélet olyan kezdetleges állapotú, hogy nem lehet kiváltani a vákuumot fényelméletben a tömegtöltéssel, amely forrás-nyelõ- örvényes tulajdonságú, és az elektromos töltéssel így oszcillál, sajnos, nem jelenhet meg a fizika látókörében!
A fény és hang analógia egyébként rajta volt a honlapomon.
Mindez azonban, amíg a gravitáció elmélet olyan kezdetleges állapotú, hogy nem lehet kiváltani a vákuumot fényelméletben a tömegtöltéssel, amely forrás-nyelõ- örvényes tulajdonságú, és az elektromos töltéssel így oszcillál, sajnos, nem jelenhet meg a fizika látókörében!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2828
Nem nagy ügy... Ha igaz, akkor csak egy kicsivel több munkájuk lesz a tudósoknak, mint eddig volt, mert ideje lesz átgondolni mindazt, amit az elmúlt 80+ évben összehordtak.
<#vigyor>
<#vigyor>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#2826
<#taps>
#2825
Miért szemétkedsz? Én erre nem adtam okot.
#2824
Na, jó, elmondom amit hallani akarsz:
Igen, a Föld üreges, és a sarkpontoknál lehet belépni(ezért se repülnek arra az utasszállító repülõk), ahol egy hatalmas titkos zsidó komplexum épült fel. Szupertitkos kutatások eredményeként egy szuperfegyvert is kifejlesztettek a metszettfarkúak, aminek az egyik "mellékhatása", hogy óriási mértékû mágneses teret hoz létre maga körül. A helytartók baromi nagy befolyással bírnak az egész világra, így a fizikusok között is elterjesztették, hogy ez csupán magnetohidrodinamika, és teljesen természetes.
Így már jó? Most örülsz?
Igen, a Föld üreges, és a sarkpontoknál lehet belépni(ezért se repülnek arra az utasszállító repülõk), ahol egy hatalmas titkos zsidó komplexum épült fel. Szupertitkos kutatások eredményeként egy szuperfegyvert is kifejlesztettek a metszettfarkúak, aminek az egyik "mellékhatása", hogy óriási mértékû mágneses teret hoz létre maga körül. A helytartók baromi nagy befolyással bírnak az egész világra, így a fizikusok között is elterjesztették, hogy ez csupán magnetohidrodinamika, és teljesen természetes.
Így már jó? Most örülsz?
#2823
Pediglen az, mert a magnetohidrodinamikában alkalmazott modelleket alkalmazzák a Földre alkalmazott modellek kialakításában is.
Láttam én már ennél nagyobb blõdlizést is. De miért nem fogod fel, hogy egy igazolatlan állításra ültetni még több igazolatlan állítást, az egy értelmetlen dolog. Talán mert olyan tudományosan hangzik? Ha azt mondom, hogy egy rózsaszínû egyszarvú csinálja az egészet a csodaszarvával, azt persze nem hinnéd el. Pedig pontosan ugyanolyan igazolatlan dolog amint az olvadt vasban keletkezõ mágnesesség. Próbálj már meg elgondolkodni ezen kicsit. Ne állandóan linkeket hozz az igazadra. Gondolkodj!
mozgásban levõ folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elõ mágneses mezõt
Már megint csak a butaság. Hát hol van a földköpeny alatt folyékony nátrium? Akkor már inkább vegyük azt, hogy odaköpött a rózsaszínû egyszarvú és abban keletkezik a mágnesesség. Aztán meg elolvashatnád amiket nekem ajánlasz. Elektromos áramot vezetnek bele. Hát hol vezetnek bele a földköpeny belsejében lévõ akármibe elektromos áramot? Csupa butaság ez alapján modellt felállítani. Nyugodj meg, még jó darabig az a legigazabb hozzáállás ehhez a kérdéshez ha azt mondjuk: Nem tudjuk hogyan, honnan lesz a mágneses védõpajzs. Nem tudjuk. Persze egy tudós ilyet nem mond. Hiszen õ tudós, nem pedig nemtudomka. Oda lenne a tekintély. Legalább-is így gondolják. Pedig pont ezzel a blõdlizéssel válnak hiteltelenné. De nem elõtted. Te gondolkodás nélkül, vakon hiszel nekik. Pedig van saját agyad is a gondolkodásra.
Illetve egy javasolt könyv a témában:
Szép nagy könyvtáram van. Egy halom könyv van kikészítve, hogy elolvassam. Nem jutok hozzá hétszámra. Most is beugrasztottál. Itt válaszolok neked, cseszem el a drága idõt a semmiér. Úgysem próbálod meg értelmezni. Csak fújod a magadét.
<#rolleyes>
Láttam én már ennél nagyobb blõdlizést is. De miért nem fogod fel, hogy egy igazolatlan állításra ültetni még több igazolatlan állítást, az egy értelmetlen dolog. Talán mert olyan tudományosan hangzik? Ha azt mondom, hogy egy rózsaszínû egyszarvú csinálja az egészet a csodaszarvával, azt persze nem hinnéd el. Pedig pontosan ugyanolyan igazolatlan dolog amint az olvadt vasban keletkezõ mágnesesség. Próbálj már meg elgondolkodni ezen kicsit. Ne állandóan linkeket hozz az igazadra. Gondolkodj!
mozgásban levõ folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elõ mágneses mezõt
Már megint csak a butaság. Hát hol van a földköpeny alatt folyékony nátrium? Akkor már inkább vegyük azt, hogy odaköpött a rózsaszínû egyszarvú és abban keletkezik a mágnesesség. Aztán meg elolvashatnád amiket nekem ajánlasz. Elektromos áramot vezetnek bele. Hát hol vezetnek bele a földköpeny belsejében lévõ akármibe elektromos áramot? Csupa butaság ez alapján modellt felállítani. Nyugodj meg, még jó darabig az a legigazabb hozzáállás ehhez a kérdéshez ha azt mondjuk: Nem tudjuk hogyan, honnan lesz a mágneses védõpajzs. Nem tudjuk. Persze egy tudós ilyet nem mond. Hiszen õ tudós, nem pedig nemtudomka. Oda lenne a tekintély. Legalább-is így gondolják. Pedig pont ezzel a blõdlizéssel válnak hiteltelenné. De nem elõtted. Te gondolkodás nélkül, vakon hiszel nekik. Pedig van saját agyad is a gondolkodásra.
Illetve egy javasolt könyv a témában:
Szép nagy könyvtáram van. Egy halom könyv van kikészítve, hogy elolvassam. Nem jutok hozzá hétszámra. Most is beugrasztottál. Itt válaszolok neked, cseszem el a drága idõt a semmiér. Úgysem próbálod meg értelmezni. Csak fújod a magadét.
<#rolleyes>
#2822
"Szia forrai. Mi újság?"
Jó a kérdésed, és nem offtopik, mert van.
Hát képzeld csak, majdnem bep...tem. De azután inkább kip...tem!
Jó a kérdésed, és nem offtopik, mert van.
Hát képzeld csak, majdnem bep...tem. De azután inkább kip...tem!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2821
Völgyesi Geofizika nagyon jó bevezetõ az árapályhoz is. Olvasd el azt is. De csak mint bevezetõt. Akkor fogunk tudni talán kommunikálni abba az irányba is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2820
Illetve egy javasolt könyv a témában: H. K. Moffatt Magnetic Field Generation in Electrically Conducting Fluids, Cambridge University Press 1978, ISBN 0 521 21640 0
#2819
"Butuska, a magnetohidrodinamikai folyamat pont fordított és nem irreverzibilis."
Pediglen az, mert a magnetohidrodinamikában alkalmazott modelleket alkalmazzák a Földre alkalmazott modellek kialakításában is.
Lásd:
Hydromagnetic dynamo theory
Dr. Dieter Schmitt - Max Planck Intézet MHD-vel foglalkozó kutatója: vannak érdekes írásai.
Sõt: mozgásban levõ folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elõ mágneses mezõt:
Generation of a Magnetic Field by Dynamo Action in a Turbulent Flow of Liquid Sodium
Pediglen az, mert a magnetohidrodinamikában alkalmazott modelleket alkalmazzák a Földre alkalmazott modellek kialakításában is.
Lásd:
Hydromagnetic dynamo theory
Dr. Dieter Schmitt - Max Planck Intézet MHD-vel foglalkozó kutatója: vannak érdekes írásai.
Sõt: mozgásban levõ folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elõ mágneses mezõt:
Generation of a Magnetic Field by Dynamo Action in a Turbulent Flow of Liquid Sodium
#2818
Lényegtelen a Curie-pont.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezetõ legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
Butuska, a magnetohidrodinamikai folyamat pont fordított és nem irreverzibilis. Nem lesz abból mágnesesség egy fikarcnyi sem. Így van amikor valaki csak leugatja a másikat, de elmélyült szakértelme nincsen az adott témakörben. 😊
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával
Nem, ez nem igaz! Következtetni lehet rá belõle. De nem igazolása a hipotézisnek. Megint butaságot állítasz látod. Egyáltalán nem ismered a tudományos módszereket.
A Coriolis erõk hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külsõ magra? Hat.
Nem, ez sem igaz! Feltételezhetõ, de nem igazolása a hipotézisnek.
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhetõ. Mozog, elektromosan vezetõ, és folyékony. Magnetohidrodinamika.
Gondolod, ha sokszor leírod, attól igazzá válik? 😊 Sajnos ki kell ábrándítsalak. Nem igaz! Fordított a jelenség amit a magnetohidrodinamika leír. Fordított és nem irreverzibilis a folyamat.
Nos, nekem nincsen kedvem ahhoz, hogy még egyszer, és még egyszer olvassam ugyanazokat a butaságaidat. Sajnálom, de végeztem ezzel a témakörrel.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezetõ legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
Butuska, a magnetohidrodinamikai folyamat pont fordított és nem irreverzibilis. Nem lesz abból mágnesesség egy fikarcnyi sem. Így van amikor valaki csak leugatja a másikat, de elmélyült szakértelme nincsen az adott témakörben. 😊
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával
Nem, ez nem igaz! Következtetni lehet rá belõle. De nem igazolása a hipotézisnek. Megint butaságot állítasz látod. Egyáltalán nem ismered a tudományos módszereket.
A Coriolis erõk hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külsõ magra? Hat.
Nem, ez sem igaz! Feltételezhetõ, de nem igazolása a hipotézisnek.
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhetõ. Mozog, elektromosan vezetõ, és folyékony. Magnetohidrodinamika.
Gondolod, ha sokszor leírod, attól igazzá válik? 😊 Sajnos ki kell ábrándítsalak. Nem igaz! Fordított a jelenség amit a magnetohidrodinamika leír. Fordított és nem irreverzibilis a folyamat.
Nos, nekem nincsen kedvem ahhoz, hogy még egyszer, és még egyszer olvassam ugyanazokat a butaságaidat. Sajnálom, de végeztem ezzel a témakörrel.
#2817
Ha publikálsz gondolom a Hihetetlen vagy az UFO magazinban. 😄
Na szaladj a moderátorokhoz, hogy bántanak. 😊
Na szaladj a moderátorokhoz, hogy bántanak. 😊
#2816
"Folyékony fémben a Curie-pont felett nem."
Lényegtelen a Curie-pont.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezetõ legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
"Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van."
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával - itt lásd a "Mapping the interior of the Earth with earthquake waves." aláírású képet.
"Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erõk."
A Coriolis erõk hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külsõ magra? Hat.
"Curie-pont feletti hõmérsékletû anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhetõ. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevõ mágnese pajzs kialakulásának."
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhetõ. Mozog, elektromosan vezetõ, és folyékony. Magnetohidrodinamika.
Lényegtelen a Curie-pont.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezetõ legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
"Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van."
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával - itt lásd a "Mapping the interior of the Earth with earthquake waves." aláírású képet.
"Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erõk."
A Coriolis erõk hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külsõ magra? Hat.
"Curie-pont feletti hõmérsékletû anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhetõ. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevõ mágnese pajzs kialakulásának."
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhetõ. Mozog, elektromosan vezetõ, és folyékony. Magnetohidrodinamika.
#2815
Kéne publikálnod nem?
Honnan veszed, hogy nem publikálok?
Szerintem ez a bírásod egy amolyan hamisítatlan troll-provokáció. Ezeket kellene kiszednie a moderátornak, ha a helyzet magaslatán állna...
Honnan veszed, hogy nem publikálok?
Szerintem ez a bírásod egy amolyan hamisítatlan troll-provokáció. Ezeket kellene kiszednie a moderátornak, ha a helyzet magaslatán állna...
#2814
Csak gratulálni lehet a tudósuraknak a blõdlizéshez!...Szóval ez itt a baj. Összevissza beszéltek.
Nem baj. Fontos, hogy te itt vagy és elhozod a megvilágosodást. Kéne publikálnod nem?
Nem baj. Fontos, hogy te itt vagy és elhozod a megvilágosodást. Kéne publikálnod nem?
#2813
Ja NASA, BME Építõmérnöki Kar Általános és Felsõgeodézia Tanszéke, a Wikipedia cikke is a Texasi és a Berkley Egyetem cikkét is citálja. Szóval nem épp légbõl kapott adatok ezek.
Igazolatlan állítás az, hogy ott olvadt fém van. Utána erre még ráépítkeznek. Olyan állításokkal, amit több mint 100 éve ismert, kísérleti úton igazolt természettudományos törvény cáfol. Csak gratulálni lehet a tudósuraknak a blõdlizéshez!
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret?
Keversz, mint vak a hajnalban. A plazma állapot az anyag egy különleges állapota. Arra más fizika érvényes. De ott nem plazma van, hanem folyékony fém. Legalább-is ez a feltétételezés van kikiáltva igazságként. Akkor mit jössz itt az anyag negyedik halmazállapotával? Mi köze ahhoz, amirõl beszélgetünk?
Szóval ez itt a baj. Összevissza beszéltek. Nem lehet rendesen megvitatni egy témát veletek.
Igazolatlan állítás az, hogy ott olvadt fém van. Utána erre még ráépítkeznek. Olyan állításokkal, amit több mint 100 éve ismert, kísérleti úton igazolt természettudományos törvény cáfol. Csak gratulálni lehet a tudósuraknak a blõdlizéshez!
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret?
Keversz, mint vak a hajnalban. A plazma állapot az anyag egy különleges állapota. Arra más fizika érvényes. De ott nem plazma van, hanem folyékony fém. Legalább-is ez a feltétételezés van kikiáltva igazságként. Akkor mit jössz itt az anyag negyedik halmazállapotával? Mi köze ahhoz, amirõl beszélgetünk?
Szóval ez itt a baj. Összevissza beszéltek. Nem lehet rendesen megvitatni egy témát veletek.
#2812
Szia forrai. Mi újság?
#2811
Mozgó elektromos töltés (mindig) mágneses mezõt hoz létre maga körül.
Nem, ez nemigaz! Folyékony fémben a Curie-pont felett nem. Egyébként maga a feltételezés is légbõl-kapott. Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van. Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erõk. Igazolatlan állításra építkeznek újabb igazolatlan állításokat. Ehhez csak gratulálni lehet. Nagyon tudományos, mondhatom.
A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Nem, ez sem így van! Curie-pont feletti hõmérsékletû anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhetõ. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevõ mágnese pajzs kialakulásának.
bármennyire is akarod, hogy legyen.
Ez itt a baj. Indulat. Semmire sem mész vele. Ez egy tudományos fórum. Próbálj méltó módon viselkedni hozzá.
Nem, ez nemigaz! Folyékony fémben a Curie-pont felett nem. Egyébként maga a feltételezés is légbõl-kapott. Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van. Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erõk. Igazolatlan állításra építkeznek újabb igazolatlan állításokat. Ehhez csak gratulálni lehet. Nagyon tudományos, mondhatom.
A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Nem, ez sem így van! Curie-pont feletti hõmérsékletû anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhetõ. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevõ mágnese pajzs kialakulásának.
bármennyire is akarod, hogy legyen.
Ez itt a baj. Indulat. Semmire sem mész vele. Ez egy tudományos fórum. Próbálj méltó módon viselkedni hozzá.
#2810
"Látod ez a baj. Teljesen légbõl kapott, igazolatlan állítások ezek. "
Ja NASA, BME Építõmérnöki Kar Általános és Felsõgeodézia Tanszéke, a Wikipedia cikke is a Texasi és a Berkley Egyetem cikkét is citálja. Szóval nem épp légbõl kapott adatok ezek.
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret? Ampère-törvény smafu? Magnetohidrodinamika nem mûködik? Biztos nem, ha egyszer ennyire foglalkoznak vele.
Ja NASA, BME Építõmérnöki Kar Általános és Felsõgeodézia Tanszéke, a Wikipedia cikke is a Texasi és a Berkley Egyetem cikkét is citálja. Szóval nem épp légbõl kapott adatok ezek.
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret? Ampère-törvény smafu? Magnetohidrodinamika nem mûködik? Biztos nem, ha egyszer ennyire foglalkoznak vele.
#2809
Inkább te vagy távol az igazságtól. Faustus jól mondja.
Mozgó elektromos töltés (mindig) mágneses mezõt hoz létre maga körül. Curie-pont felett is. A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Tehát az anyagok mágneses tulajdonságai és a mozgó töltés által létrejött mágneses mezõ között nincs kapcsolat, bármennyire is akarod, hogy legyen.
Mozgó elektromos töltés (mindig) mágneses mezõt hoz létre maga körül. Curie-pont felett is. A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Tehát az anyagok mágneses tulajdonságai és a mozgó töltés által létrejött mágneses mezõ között nincs kapcsolat, bármennyire is akarod, hogy legyen.
#2808
A Föld külsõ magjában nem egy tekercs van, hanem egy magas hõmérsékletû folyékony, elektromosan töltött részecskékkel rendelkezõ, "plazmaszerû" anyag.
Látod ez a baj. Teljesen légbõl kapott, igazolatlan állítások ezek. Te meg kijelentõ módban írod, megfellebbezhetetlen igazságként közlöd. Ráadásul könnyen cáfolható. Kétszer írtam, hogy Curie-pont. Mivan? Harmadszor is leírod a marhaságot.
Nem, ez biztosan távol van az igazságtól. Találj ki valami más mûködési elvet, vagy mondd hogy nemtudod. Nem szégyen az. Senki sem tudja. Szégyen inkább a blablázás igazságkénti beállítása. Ilyet csak a vagy nagyon hülye emberek csinálnak, vagy a tudósok és persze itt vannak még a megtévesztett jótanulók is. Azok is képesek szajkózni a megtanult, (mit megtanult, bebiflázott, bemagolt) tankönyv-baromságot.
Mi lenne ha használnád az eszedet. Ha két törvény a valóságban üti egymást, akkor csak három eset lehet. Vagy az egyik hibás, vagy a másik, vagy mindkettõ.
Látod ez a baj. Teljesen légbõl kapott, igazolatlan állítások ezek. Te meg kijelentõ módban írod, megfellebbezhetetlen igazságként közlöd. Ráadásul könnyen cáfolható. Kétszer írtam, hogy Curie-pont. Mivan? Harmadszor is leírod a marhaságot.
Nem, ez biztosan távol van az igazságtól. Találj ki valami más mûködési elvet, vagy mondd hogy nemtudod. Nem szégyen az. Senki sem tudja. Szégyen inkább a blablázás igazságkénti beállítása. Ilyet csak a vagy nagyon hülye emberek csinálnak, vagy a tudósok és persze itt vannak még a megtévesztett jótanulók is. Azok is képesek szajkózni a megtanult, (mit megtanult, bebiflázott, bemagolt) tankönyv-baromságot.
Mi lenne ha használnád az eszedet. Ha két törvény a valóságban üti egymást, akkor csak három eset lehet. Vagy az egyik hibás, vagy a másik, vagy mindkettõ.
#2807
"Ha van egy tekercsed és kint az ûrben (távol a Föld mágneses mezejétõl) elkezded mozgatni, nem indukálódik benne áram. Mágnese mezõ meg még inkább nem fog."
A Föld külsõ magjában nem egy tekercs van, hanem egy magas hõmérsékletû folyékony, elektromosan töltött részecskékkel rendelkezõ, "plazmaszerû" anyag. Ha az elkezd mozogni az már tud mágneses teret létrehozni. Magnetohidrodinamika bezony'.
Mint az a Nasa oldalán is olvasható a Nap kapcsán:
When charged particles move around really fast they create magnetic fields. The Sun is made of positively charged ions and negatively charged electrons in a state of matter called plasma. Since the Sun is made of charged particles, magnetic fields are created by the movement of the particles.
A Föld külsõ magjában nem egy tekercs van, hanem egy magas hõmérsékletû folyékony, elektromosan töltött részecskékkel rendelkezõ, "plazmaszerû" anyag. Ha az elkezd mozogni az már tud mágneses teret létrehozni. Magnetohidrodinamika bezony'.
Mint az a Nasa oldalán is olvasható a Nap kapcsán:
When charged particles move around really fast they create magnetic fields. The Sun is made of positively charged ions and negatively charged electrons in a state of matter called plasma. Since the Sun is made of charged particles, magnetic fields are created by the movement of the particles.
#2806
A lényeg, hogy elektromosan vezetõ legyen, és mozogjon.
Marhaság! Ha van egy tekercsed és kint az ûrben (távol a Föld mágneses mezejétõl) elkezded mozgatni, nem indukálódik benne áram. Mágnese mezõ meg még inkább nem fog.
Az örvényáram nem termel mágneses mezõt. Felmelegíti az anyagot és abban adja le (vagy át?) az összes energiáját. Ha van egyáltalán örvényáram, nem csak örvénymozgás. Mert az örvényáram képzõdésnek is megvannak a kritériumai, ami Curie-pont feletti hõmérsékletû folyadékban nem áll fenn.
Marhaság! Ha van egy tekercsed és kint az ûrben (távol a Föld mágneses mezejétõl) elkezded mozgatni, nem indukálódik benne áram. Mágnese mezõ meg még inkább nem fog.
Az örvényáram nem termel mágneses mezõt. Felmelegíti az anyagot és abban adja le (vagy át?) az összes energiáját. Ha van egyáltalán örvényáram, nem csak örvénymozgás. Mert az örvényáram képzõdésnek is megvannak a kritériumai, ami Curie-pont feletti hõmérsékletû folyadékban nem áll fenn.
#2805
A dinamó elv számára lényegtelen hogy Curie-pont felett van az anyag hõmérséklete. A lényeg, hogy elektromosan vezetõ legyen, és mozogjon.
There are three requisites for a dynamo to operate:
- An electrically conductive fluid medium
- Kinetic energy provided by planetary rotation
- An internal energy source to drive convective motions within the fluid.
Forrás: Wikipedia - Dynamo theory
De egy másik, bõvebb összefoglaló: Prof. Dr.Völgyesi Lajos: Geofizika (Tankönyvkiadó, 1982; Mûegyetemi Kiadó,1999, 2002) - 1.7 A földmágneses tér eredete
There are three requisites for a dynamo to operate:
- An electrically conductive fluid medium
- Kinetic energy provided by planetary rotation
- An internal energy source to drive convective motions within the fluid.
Forrás: Wikipedia - Dynamo theory
De egy másik, bõvebb összefoglaló: Prof. Dr.Völgyesi Lajos: Geofizika (Tankönyvkiadó, 1982; Mûegyetemi Kiadó,1999, 2002) - 1.7 A földmágneses tér eredete
#2804
A Földünknek van egy külsõ magja, amely olvadt nikkelt és vasat tartalmaz. Ez az elektromosan vezetõ olvadék áramlik (köszönhetõen a Coriolis-erõnek), ami örvényáramot idéz elõ, az pedig mágneses teret hoz létre. Ezt a jelenséget dinamó-elvnek hívják.
Fals! Curie-pont felett nincs dinamó-hatás. Ezt 1894 óta, vagyis 117 év óta tudjuk. Ideje lenne tudomásul is venni egyszer, nem pedig szajkózni a tankönyvszöveget.
Fals! Curie-pont felett nincs dinamó-hatás. Ezt 1894 óta, vagyis 117 év óta tudjuk. Ideje lenne tudomásul is venni egyszer, nem pedig szajkózni a tankönyvszöveget.
#2803
A Hold, és a Nap, de a világmindenség minden tömegrészének az árapálya a kezdetektõl hat a Föld magjára, bonyolult, differenciált mozgásra késztetve azt. Az árapály nagy mértékben hozzájárult a Föld ismert szerkezetének kialakításához, közremûködik a litoszféra lemezek vándorlásában...
A legfontosabb, lassan ható természetalakító hatások egyike. Távolítja a bolygókat a Naptól, a Holdat a Földtõl, zuhanásra késztet üstökösöket, körkörösíti, vagy "hegyesíti" az égitestek pályáit...
Csodálatos, és szerencsémre még félig sem ismert jelenség.
Amennyit én jóformán magamtól megismertem belõle- azt bármelyitek képes lenne magától szintén megtenni.
Erre próbálok rábeszélni.
A legfontosabb, lassan ható természetalakító hatások egyike. Távolítja a bolygókat a Naptól, a Holdat a Földtõl, zuhanásra késztet üstökösöket, körkörösíti, vagy "hegyesíti" az égitestek pályáit...
Csodálatos, és szerencsémre még félig sem ismert jelenség.
Amennyit én jóformán magamtól megismertem belõle- azt bármelyitek képes lenne magától szintén megtenni.
Erre próbálok rábeszélni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2802
A csillagászat a Jupiter holdjainak a melegedését az árapállyal magyarázza, én szerintem is jogosan.
Én csupán azt kifogásolom a csillagászatban, hogy az árapályt nem terjeszti ki az univerzum egészére, annak minden részére.
A fényrõl rengeteget beszélünk, az árapályról pedig, ami ugyanolyan általános, alig.
Maga a név is butácska: árapály...Történetileg alakult így, én is elfogadom.
Én úgy szoktam magamnak mondani: az árapály- a valós testek gravitációja. Márpedig a gravitáció ugyanolyan általános, mint a fény, az elektromágnesesség.
A probléma az, hogy "gravitáció" alatt ma csak tömegvonzásra gondolunk, holott a tehetetlenség, ha úgy tetszik- a tömegtaszítás szintén hozzá tartozik.
Ezért az árapály képes a testeket zuhanásra, és távolodásra késztetni egyaránt.
Képes energia, és impulzus átvitelre.
Ennek a mechanizmusa pedig nagyon egyszerû, próbáltam is itt magyarázni, nem érdekelt senkit, széttrollozták.
Pedig kár. Ha van valmi, ami érdekelhetne titeket, ahol még eredmény is elérhetõ: az pont az árapály.
Egyszer még megtudjátok: igaz, amit állitottam, hogy a Hubble effektus is : ÁRAPÁLY jelenség!
Amit a fizika ma sötét tömegek hatásának vél?
Ti már biztosan tudni fogjátok: a fizika volt sötét, amikor olyat állított!
De hát ma még nem csodálom, ha nem így gondolkodtok, és eltaszítjátok, aki ilyet állít.
Visszatérve a Jupiter holdakra, ha érdekel, szívesen írok róluk, az árapályról. Ismétlem: szerintem nincs értelmesebb, érthetõbb más téma.
Én csupán azt kifogásolom a csillagászatban, hogy az árapályt nem terjeszti ki az univerzum egészére, annak minden részére.
A fényrõl rengeteget beszélünk, az árapályról pedig, ami ugyanolyan általános, alig.
Maga a név is butácska: árapály...Történetileg alakult így, én is elfogadom.
Én úgy szoktam magamnak mondani: az árapály- a valós testek gravitációja. Márpedig a gravitáció ugyanolyan általános, mint a fény, az elektromágnesesség.
A probléma az, hogy "gravitáció" alatt ma csak tömegvonzásra gondolunk, holott a tehetetlenség, ha úgy tetszik- a tömegtaszítás szintén hozzá tartozik.
Ezért az árapály képes a testeket zuhanásra, és távolodásra késztetni egyaránt.
Képes energia, és impulzus átvitelre.
Ennek a mechanizmusa pedig nagyon egyszerû, próbáltam is itt magyarázni, nem érdekelt senkit, széttrollozták.
Pedig kár. Ha van valmi, ami érdekelhetne titeket, ahol még eredmény is elérhetõ: az pont az árapály.
Egyszer még megtudjátok: igaz, amit állitottam, hogy a Hubble effektus is : ÁRAPÁLY jelenség!
Amit a fizika ma sötét tömegek hatásának vél?
Ti már biztosan tudni fogjátok: a fizika volt sötét, amikor olyat állított!
De hát ma még nem csodálom, ha nem így gondolkodtok, és eltaszítjátok, aki ilyet állít.
Visszatérve a Jupiter holdakra, ha érdekel, szívesen írok róluk, az árapályról. Ismétlem: szerintem nincs értelmesebb, érthetõbb más téma.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2801
Kétségkivül- ellenszenves a stilusom. De ez annak is köszönhetõ, hogy amikor udvariasan, és lelkesen itt elõször bejelentkeztem, a trollok egyszerûen szétcincáltak. Talán így alakult ki ez a gusztustalan védekezõ- támadó mechanizmus, mindenkivel szemben. Vagy másképpen is, mindegy.
Pedig valójában igazából én csak tréfálkoztam, nem sértegetni akartam.
Olyan kevesekkel lehet tudományos témákról beszélni, hát ne nyírjuk egymást.
Bocs.
Pedig valójában igazából én csak tréfálkoztam, nem sértegetni akartam.
Olyan kevesekkel lehet tudományos témákról beszélni, hát ne nyírjuk egymást.
Bocs.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2800
"de miért van a földnek mágneses mezeje?"
A Földünknek van egy külsõ magja, amely olvadt nikkelt és vasat tartalmaz. Ez az elektromosan vezetõ olvadék áramlik (köszönhetõen a Coriolis-erõnek), ami örvényáramot idéz elõ, az pedig mágneses teret hoz létre. Ezt a jelenséget dinamó-elvnek hívják.
A Földünknek van egy külsõ magja, amely olvadt nikkelt és vasat tartalmaz. Ez az elektromosan vezetõ olvadék áramlik (köszönhetõen a Coriolis-erõnek), ami örvényáramot idéz elõ, az pedig mágneses teret hoz létre. Ezt a jelenséget dinamó-elvnek hívják.
#2799
Sziasztok!
Bocs ha kicsit eltérek a témától, de miért van a földnek mágneses mezeje? Ha lehet valami bõvebb magyarázattal, mert a kis rövid egymondatosokat már hallotam... Elõre is köszi
Bocs ha kicsit eltérek a témától, de miért van a földnek mágneses mezeje? Ha lehet valami bõvebb magyarázattal, mert a kis rövid egymondatosokat már hallotam... Elõre is köszi
#2798
Nem kell ám gúnyolódni, ha valakik földi dolgokra gerjednek... Még ha azok víziek is! Engem igenis érdekel, h hány tonna egy ilyen dög és h ér-e egy millát a piacon, ha kifogom 😛
A Jupiter holdjai nem valami mágneses teres-áramos indukciós dolog miatt melegszenek? Vagy ez nagyon "hideg", ahogy azt gyerekkorunkban szépen játszottuk?
(Asszem eléggé Forrais lett a hozzászólásom, LOL!)
A Jupiter holdjai nem valami mágneses teres-áramos indukciós dolog miatt melegszenek? Vagy ez nagyon "hideg", ahogy azt gyerekkorunkban szépen játszottuk?
(Asszem eléggé Forrais lett a hozzászólásom, LOL!)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2797
Na ne kavarj!
Te arra utaltál hogy a hõterjedés egyik formája az árapály. ("Meg az árapály")
Én azt állítottam, hogy nem tartozik a hõterjedés formái közé. ("de annak semmi köze a hõterjedéshez")
Erre te jössz a Jupiter holdjainak melegedésével ("Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek"), aminek nincs köze a az eredeti felvetés - az ürben levõ objektumok közötti hõterjedés - esetében.
Most meg hogy a "fény közvetlenül hõsugárzás"-mantrával... Kavarsz mint ló a kammilásban...
Te arra utaltál hogy a hõterjedés egyik formája az árapály. ("Meg az árapály")
Én azt állítottam, hogy nem tartozik a hõterjedés formái közé. ("de annak semmi köze a hõterjedéshez")
Erre te jössz a Jupiter holdjainak melegedésével ("Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek"), aminek nincs köze a az eredeti felvetés - az ürben levõ objektumok közötti hõterjedés - esetében.
Most meg hogy a "fény közvetlenül hõsugárzás"-mantrával... Kavarsz mint ló a kammilásban...
#2796
Nekem is van kedvem, persze ilyesmirõl írni.
Én pl. kiindulnék valamiféle elemi halforma modellbõl (pl. harcsa, bajusz nélkül), amelynek viszont még farka is lehetne, (Nem úgy mint nálad volt...).
Ennek térfogata integrálható (V')
Ha azután más halakkal a következõ dimenzió nélküli arányait képezném:
S'=Szélesség/hosszúság
M'=Magasság/hosszúság
akkor bármely más halformátum térfogata a
V= V'*L^3*S'*M' m3 lehetne.
És akkor roppant érdekes lehetne, ha az S'; és M' alapján tennénk összehasonlításokat, pl. a sebességükrõl, az étkezésükrõl, stb. Olyasmit, mint a szárnyprofiloké. Mert azt még értem, hogy tudósoknak ez nem jutott eszébe, de hogy a horgászoknak sem?
Emellett bevezetném, hogy a V' az csakis olyan állapotra vonatkozzon, amikor éppen annyi levegõ van a modellhallban, hogy a 2% sótartalmú, 10 oC tengervíz színe alatt 10 m mélyen, relatív áramlás nélkül, azzal közel azonos hõmérsékleten lebeghessen tartósan. Ezt az állapotát ötletesen "félhalt állapot"-nak nevezném.
Ilyesmiben igyekszem kellõen adekvát lenni.
Én pl. kiindulnék valamiféle elemi halforma modellbõl (pl. harcsa, bajusz nélkül), amelynek viszont még farka is lehetne, (Nem úgy mint nálad volt...).
Ennek térfogata integrálható (V')
Ha azután más halakkal a következõ dimenzió nélküli arányait képezném:
S'=Szélesség/hosszúság
M'=Magasság/hosszúság
akkor bármely más halformátum térfogata a
V= V'*L^3*S'*M' m3 lehetne.
És akkor roppant érdekes lehetne, ha az S'; és M' alapján tennénk összehasonlításokat, pl. a sebességükrõl, az étkezésükrõl, stb. Olyasmit, mint a szárnyprofiloké. Mert azt még értem, hogy tudósoknak ez nem jutott eszébe, de hogy a horgászoknak sem?
Emellett bevezetném, hogy a V' az csakis olyan állapotra vonatkozzon, amikor éppen annyi levegõ van a modellhallban, hogy a 2% sótartalmú, 10 oC tengervíz színe alatt 10 m mélyen, relatív áramlás nélkül, azzal közel azonos hõmérsékleten lebeghessen tartósan. Ezt az állapotát ötletesen "félhalt állapot"-nak nevezném.
Ilyesmiben igyekszem kellõen adekvát lenni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2795
Miért? Szerinted a fény az közvetlenül hõsugárzás?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2794
"Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek. Az pedig hõ, konvekció nélkül."
Ácsi összekeversz két dolgot. Hogy mitõl melegednek azok a holdak (hõ keletkezése - ez esetben az árapály szerepet játszik; de okozhatná radioaktív bomlás - mint a Föld magjánál túlnyomórészt, fúziós energia - mint a csillagok esetén, stb...), és hogy hogyan kerül az ûrön keresztül át a hõ az egyik testrõl a másikra (hõterjedés).
Ácsi összekeversz két dolgot. Hogy mitõl melegednek azok a holdak (hõ keletkezése - ez esetben az árapály szerepet játszik; de okozhatná radioaktív bomlás - mint a Föld magjánál túlnyomórészt, fúziós energia - mint a csillagok esetén, stb...), és hogy hogyan kerül az ûrön keresztül át a hõ az egyik testrõl a másikra (hõterjedés).
#2793
Az árapály bármely tömegek között fellépõ hatás, (vagyis nem csak a Nap és a Hold között), amely adott feltételektõl függõ enenergia és impulzuscserével jár. Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek. Az pedig hõ, konvekció nélkül.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2792
Nos, ha van vkinek nem éppen világrengetõ diskurzusokhoz kedve, volt egy kérdés ITT, amire én EZT válaszoltam.
Valakinek építõ ötlete? Konkrétan az érdekel, vmi jó mennyiség kellene, amivel lehet jellemezni ezeket az állatokat. Olyan, mint a dinoszauruszok maximális sebesség becslésénél volt a Froude-szám:
PDF link (355. oldalon)
Ötletek?
Valakinek építõ ötlete? Konkrétan az érdekel, vmi jó mennyiség kellene, amivel lehet jellemezni ezeket az állatokat. Olyan, mint a dinoszauruszok maximális sebesség becslésénél volt a Froude-szám:
PDF link (355. oldalon)
Ötletek?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2790
"Meg az árapály"
...amit leginkább a Nap és a Hold tömegvonzása okoz, de annak semmi köze a hõterjedéshez.
...amit leginkább a Nap és a Hold tömegvonzása okoz, de annak semmi köze a hõterjedéshez.
#2788
<#wilting>
#2787
"...Marad a hõsugárzás..."
Meg az árapály, ami nem hõsugárzás, és mégis energia és impulzus csere történik általa.
Meg az árapály, ami nem hõsugárzás, és mégis energia és impulzus csere történik általa.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!