3993
Fizika 2006
-
#3067
Sry szétesett a kommentem. No újra.
ITT olvasgattam a kétrés kísérletről és így akadtam erre a bejegyzésre. Itt van szó az alagút effektusról. A két cikk együttes olvasata ad magyarázatot, szerintem, de azért megpróbálok a második linkből kiemelni egy részt.
A természet azonban makacsul ragaszkodik a bizonytalansághoz, olyannyira, hogy inkább a józan észnek ellentmondó dolgokat produkál. Ilyen példa az alagút effektus.
Az alagút effektus lényege, hogy van egy fal, aminek az egyik oldalán részecskék vannak. Mivel tudom, hogy hol van a fal, pontosabban megmondhatnám, hogy hol helyezkednek el a részecskék, hiszen azt biztosan tudom, hogy a faltól jobbra van az összes. Ez elrontaná a bizonytalanságot, hisz azt kellene találnom, hogy ha egy ideig nem mérem meg a részecskék helyzetét, majd újra mérést végzek, akkor egyes részecskéket kis valószínűséggel ugyan, de a fal túloldalán találok. Ez ugye nem lehetséges, mert annak, hogy valami átmegy a falon, 0% a valószínűsége, tehát máshogy fog alakulni a valószínűségi eloszlás, mint ahogy azt a kvantummechanika jósolná a természet “bizonytalanság utáni vágya” alapján. Nos, a helyzet az, hogy ezek az alattomos részecskék szolgai módon szót fogadnak a természet ezen alapszabályának, és kihasználva, hogy épp nem nézünk oda, átmászkálnak a falon. Olyan mint ha néhány részecske (a valószínűségi eloszlásnak megfelelően) kis alagutat fúrna a falon, és azon átbújna. Ezért is nevezik ezt a jelenséget alagút effektusnak. -
#3066
ITT olvasgattam a kétrés kísérletről és ehhez kapcsolódóan bukkantam errea bejegyzésre. Az egész bejegyzés együttes olvasatával érthető szerintem, kiemelve nem az igazi, de kiemelek egy részt azért.
A természet azonban makacsul ragaszkodik a bizonytalansághoz, olyannyira, hogy inkább a józan észnek ellentmondó dolgokat produkál. Ilyen példa az alagút effektus.
Az alagút effektus lényege, hogy van egy fal, aminek az egyik oldalán részecskék vannak. Mivel tudom, hogy hol van a fal, pontosabban megmondhatnám, hogy hol helyezkednek el a részecskék, hiszen azt biztosan tudom, hogy a faltól jobbra van az összes. Ez elrontaná a bizonytalanságot, hisz azt kellene találnom, hogy ha egy ideig nem mérem meg a részecskék helyzetét, majd újra mérést végzek, akkor egyes részecskéket kis valószínűséggel ugyan, de a fal túloldalán találok. Ez ugye nem lehetséges, mert annak, hogy valami átmegy a falon, 0% a valószínűsége, tehát máshogy fog alakulni a valószínűségi eloszlás, mint ahogy azt a kvantummechanika jósolná a természet “bizonytalanság utáni vágya” alapján. -
uwu401 #3065 Egyébként te is kiemelhetnéd hogy mi az amire rá kéne fókuszálni. -
uwu401 #3064 Mi az ami ebben a jelenségben a véletlenszerűséget bizonyítaná? -
#3063
Alagút effektus? -
uwu401 #3062 nem -
Zero 7th #3061 Kétrés-kísérlet, és annak variációi nem győznek meg? -
uwu401 #3060 Fizikustól is hallottam már hogy a véletlen alapvetően jelen van a világban, és nem lehet kizárni, de belátni még nem sikerült. Most nekifutok még egyszer, hátha megvilágosít itt valaki.
Én csak a klasszikus mechanikát tanultam kellő részletességgel, nem tudom belátni mért kötelező véletlennek lennie. Hoztak fel példákat, de mindbe csak a modell elkészítéséhez való véletlent tudtam felfedezni.
Minden csak egyféleképp szokott megtörténni. Ugyanazt kipróbálni kétszer egymás után nem lehet, mert közbe megváltozik a világ. Egyszerre se lehet kipróbálni ugyanazt, szintén azért mert a környezet nem stimmel 100%-ban. Gondolom én, de akkor mégis mire alapozzák hogy véletlennek kell lennie?
Mi a megdönthetetlen bizonyíték amitől ilyen biztosak bennen?
Nem az lenne a helyes ha beismernénk, hogy ez is olyan dolog amit sohasem tudhatunk meg?
Most nem azért, de ha nem lehet két tök ugyanolyan körülményt teremteni - márpedig nem lehet - miért életképes a következő állítás?
"A nagyrészt Niels Bohrnak köszönhető koppenhágai értelmezést ma a fizikusok nagy többsége elfogadja. Eszerint a kvantummechanikai jóslatok valószínűségi természete nem magyarázható más, determinisztikus elméletek segítségével, és nem egyszerűen a mi korlátozott tudásunkat jeleníti meg. A kvantummechanika azért nyújt valószínűségi jóslatokat, mert a világyetem természete maga valószínűségi és nem determinisztikus."
Affelől semmi kétségem hogy a modellek jól működnek. Az én értetlenkedésem inkább metafizikai jellegű. Aki tud erről eleget, az írjon, hátha megértem egyszer.
Ezzel kapcsolatba várok elsősorban hozzászólásokat:
"John Bell megmutatta, hogy az EPR-paradoxon kísérletileg tesztelhető különbségre vezet a kvantummechanika és a lokális rejtett változós elméletek között. Kísérleteket végeztek és kimutatták, hogy a kvantummechanika a helyes és a világ nem magyarázható ilyen rejtett változókkal. A kísérletekben lelt bizonyos "rések" azonban azt mutatják, hogy a kérdés még nincs teljesen lezárva."
Meg Everett sokvilág-interpretációja is ide tartozik. -
pet0330 #3059 http://en.wikipedia.org/wiki/Poynting_vector Olvasd el ezt! -
lally #3058 _ Eléggé fájó pont az most számomra, hogy a műszaki-Tudósaink életét a politikával kell ismét párosítani, de:
-nézőpont kérdése csak, hogy akkor:
Kármán Tódor, az egyik legnagyobb fizikusunk AeroVilági-karrierjéhez akkor még
Horthy(-/Prónay)_papánk (a kötél-/s golyó nélküli) könyörületéből adott-e, csak 1_lehetőséget ? ...
-lásd:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kármán_Tódor
"A Tanácsköztársaság idején közoktatási népbiztos-helyettesként dolgozott az Oktatásügy Minisztériumban"
-majd, ezekután olvasd össze ezt;
http://hu.wikipedia.org/wiki/Prónay_Pál
-
polarka #3057 "A mechanika történetében három nagy periódus különíthető el. Az első, átfogó kvalitatív vizsgálatokat jelentő hosszú periódus Kepler és Galilei munkásságával zárul. A második ún. kvantitatív periódus Newton Principia Mathematica Phylosophiae Naturalis (1687) című művének megjelenésétől 1889-ig tartott, amikor Poincare rámutatott arra, hogy a Laplace-féle hatványsoros módszer divergál, jóllehet 1887-ben Bruns megmutatta, hogy a hatványsoros módszeren kívül nincs olyan kvantitatív módszer, amellyel az n-test probléma (n≥3) megoldható. Ugyanekkor kezdődött a harmadik, ún. neokvalitatív periódus, mégpedig Poincare globális geometriai módszerével. Ennek alapja a rendszer fázisterének geometriai-topológiai jellemzése. Ezzel a módszerrel Poincare, Birkhoff, Kolmogorov, Arnold...kimutatták, hogy a három-test problémában vannak periodikus megoldások (nincs analitikus megoldás a számítógépes pályák pedig nem bizonyítanak)" Gyémánt Iván jegyzet -
uwu201 #3056 Rosszul érzed magad? -
#3055
De tudjuk mi az.
Csak azt nem tudjuk (hivatalosan)hogyan lehet anélkül létrehozni hogy fizikai munkát ne kelljen befektetni az előállítására.A technológia az hogy anyagokat nyomogatunk meg dörzsizünk egymáshoz és az elektronok rohangálása a vezetőben mikor halad hoz létre egy mágneses teret ,mikor a vezeték végén megáll hoz létre egy elektromos állapotot pl 230V ot,és e közben a vezetőre nyomás hullám hat amitől világítani kezd ,ezt hívjuk rádió adónak.Szóval az elektronok közvetítik az energiát mert az csak mozgás ,egy lökéshullám de az már más tészta hogy hogyan hozod létre a mozgást nem fizikai kőbaltás módszerrel.
Valószínű hogy sehogy mivel a görögök óta nem tanítják mi van az atomosz alatt ami egyébként sem atom mert osztható így marha jó a világ mert csak a felszínét ismered de elemileg hogy mi hozza létre ezt a fizikális illuzíót fogalmad nincs,köszönjük inkvizítor bácsi.
Jelenleg ott tartunk most hogy ezen a hiányos tudáson felnőtt tudóstársadalom (tehát nem beavatott)fejtegeti vissza az ősi tudást elég szépen anélkül hogy tudna róla,már a szuper húrok is megvannak ebből is látszik hogy nem lehet eltitkolni a tudást az emberiség elől mert az nem valami anyagi dolog hogy elzárom a fiókba.
A lemaradás ott van hogy milliárd eurókat költenek arra hogy sváci órákat csapkodjanak egymáshoz részecskegyorsítóban hogy az így széteső darabokból majd kiderül a működésének lényege de ez is csak azt mutatja hogy ezek nem beavatott emberkék és a hülyítésre van pénz.
A legviccesebb a dologban hogy amire te is keresed a válasz meg ezek a nagy tudósok is ott van az orrod előtt nap mint nap láthatod vagy el mész mellette lásd: magyarország összes nagyobb temploma régi műemlékek ,külföldi összes régi templom és az összes piramis ezek mind felvannak cicomázva érdekes "motívumokkal" vagy épp az épület formája maga az adott elem tehát 100% kvantum fizika az emberiség orra előtt kifaragva ,a magyar népmesében meg 100% leírva a komplett téridő szerkezete működése és még jelzések a térugrás valamikori használatára esetünkben.
És ez az egész tudományosan alátámasztva (Biblia:Kezdetben vala az ige,majd minden ami lett az igéből lett): A függvén úgy néz ki hogy vannak a vizek amik nem állnak semmi másból mint egy forrásból és a belőle skalárisan terjedő időhullámokból ami fény sebességgel terjed s a hullámok tologatják a másik víz forrását ,a forrásnak nincs tömege. Ha van egy komolyabb számítógéped akkor összeereszthetsz 10 ilyen vizet és azt fogja kirajzolni térben a gép ahogy megjelennek az elemek úgy ahogy a védák könyvében le van írva és látni fogod azokat a térbeli alakzatokat amiket világszerte a templom tornyok,belső ,külső jelölések díszítések ábrázolnak mértanilag szögre pontosan pí értékekkel továbbá látni fogod a mozgó alakzatok alakulásában azokat az összefüggéseket amit a magyar népmesék gondosan őriznek pl a fény szerkezete avagy a 7 fejű sárkány a téridő szerkezete és szimulálhatod hogy születik az anyag a feed back hatásból de a szuper húrokat is megértheted gyorsan emellett néhány gabona kör is kirajzolódik majd (földönkívüliek próbálnak tanítgatni ill vicces diákok:)). Kár hogy nem találom sehol ezt a progit már (vajon miért) de amúgy is nagyon erős cpu+ram kéne hozzá ami meg nem mindenkinek van.
Így választ kaphatsz az univerzum nagy kérdéseire de hogy észre vedd mi történik az anyagban egy generátor hatására kvantum szinten vagyis hogyan kerülhető ki a generátor ahhoz sztem már szuper számítógép kell.
Ezért mondtam hogy hivatalosan nem tudjuk hogy működnek a dolgok mert amúgy meg biztos hogy tudják ha csak az antigrav fejlesztéseket nézzük.
Egy néhol naív de egyébként jó film ami azt példázza hogy külföldön is forognak az agykerekek és jön elő az ősi tudás inkább az első felében jól kapizsgáltak de látszik hogy nem olvastak magyar népmeséket.: http://www.youtube.com/watch?v=B2k2R2lqb3k
Aki figyel érteni fogja de ne az ingyen energiára erőltesse figyelmét.
-
#3054
![]()
-
#3053
egy gyönyörű példáját hoztad a "nem tudom, hogyan működik, ezért biztos hülyeség" gondolatmenetnek. mostpedig próbáld meg egyes szám első személybe átfogalmazni a mondataidat. -
FecaF #3052 Elektromosság a vezetékben. Használjuk már vagy 100 éve de szerintem nem tudjuk mi is az. Elméletek számítások képletek kiadják azt az eredményt amit ki akarunk belőle hozni, de szerintem nem ismerjük. Csak egy kósza gondolat. :A generátorban befektetett munka milyen kvantummechanikai hatásokat idéz elő az anyagban, és mért pont abban az anyagban,úgy,és az energia hogyan jelentkezik a vezetékben, a fogyasztónál. Nem hiszem hogy az elektronok közvetítik az energiát, az csak egy másodlagos jelenség.
Mostanában ezen a problémán gondolkodom.
Tudja valaki a pontos választ?
Olvasva a fórumot mért nem tudunk elvonatkoztatni saját univerzumunk jelenségeitől, amit csak alapnak használnák egy valósabb dimenzió irányában amit talán csak matematikai tételekkel lehetne igazolni.
Vagy talán az emberiség felének zseninek kellene lenni? A görögök az ókorban filozófiai válaszokat találtak a kérdéseikre, amik mint kiderültek nem is álltak messze a valóságtól.
Köszönöm.
-
uwu311 #3051 Kijöttél a sittről?
Szeretnél róla beszélni. Vagy inkább a felhúzós autó tökéletesítésén dolgoznál? -
Gézoo #3050 Köszönöm! Igen van ez így. -
Most látom hogy hibáztam mert a B-C közösen távolodik A tol miután C elindult A ból de mivel a C re vagyunk vonatkoztatva a C így is mozdulatlan marad annyiban hogy akkor nem egyszerre indul a három és azt fogod látni hogy : A mozdulatlan ,B elvörösödik és eltűnik utána C kiválik A bol ekkor te vagy C így A vörösödik el és eltűnik és egyben B újra láthatóvá válik ,tehát látsz magad előtt egy C t és egy szögben messzire egy B t és mindketten mozdulatlanok.
így már jó remélem:) -
@karesz6
Marha egyszerű az ügy direkt nem tanítják hogy hülye maradj.
Van A-C-B csapágygolyónk (nem irányított fény Albertus mert ha fény lenne soha nem látná meg mert ő egy harmadik pontban van ahogy írja ugyan nem határozta meg de kizárnám az irány vektorról ,legyen ő X és a mozgás egyenesre merőleges,szemben a C vel (később))
Legyen egy gyorsulás is.
Mit fogsz látni?
A és B elindul jobbra balra majd elvörösödik és eltűnik a szemed elől míg C semmit nem csinál ott áll szembe veled mozdulatlanul
Az állításod igaz :A-B fénysebességgel távolodik
A-C szintén
és C-B is , viszont az hibás hogy B azt látja hogy C közeledik.Mind hárman távolodnak egymástól fénysebességgel (elméletben mivel anyag csak megközelítheti de el nem érheti nem úgy mint egy lézersugár mert annál igaz lenne az állítás csak nem látnál belőle semmit a kérdés meg úgy nézett ki hogy mit látnál)
Hogyha tanítanák a doppler efektust akkor lehet fel sem merült volna a kérdés. -
karesz6 #3047 polarka albertus: Köszi a válaszokat az oldal pillanatnyilag nem elérhető de majd még próbálkozom. -
polarka #3046 How Do You Add Velocities in Special Relativity? -
#3045
nem ez volt a kérdés, hanem hogy karesz mit fog látni, arra válaszolj.. -
Albertus #3044 Őszinte részvétem! Vedd észre az összefüggést a trollok és a jutalmaik között. -
Albertus #3043 Egy fényre igaz a fénysebességgel terjedés. Két fény kétszeres fénysebességgel távolodik egymástól. Mindkettőre igaz a szabály külön-külön, de nem tudnak egymásról, nem hatnak egymásra. -
karesz6 #3042 felmerült bennem egy kérdés és örülnék ha egy kompetensebb ember megválaszolná. kb így tudnám megfogalmazni.
Ugye a fénysebesség abszolult határsebesség semmilyen körülmények között nem mérhetünk nagyobbat.
Van két pontom(A,B) mely egymástól fénysebességgel távolodik én egy harmadik pontból figyelem őket és "real time" rálátásom van a két pontra valamint mindig ismerem a tőlem mért távolságukat. Ha A ból pontosan fénysebességgel elindul egy harmadik pont(c) B be akkor A azt látja hogy C fénysebeséggel távolodik tőle míg B azt hogy ugyanennyivel közeledikMiközben A és B is pontosan fénysebességgel távolodik egymástól. Akkor én mit fogok látni?
-
Zero 7th #3041 Tényt állapítottam meg. -
#3040
bagoly mondja.. -
Gézoo #3039 A trollkodás és a sértegetést kéretik befejezni! -
Zero 7th #3038 Az a helyzet, hogy teljesen kurvamindegy, hogy a gyereked milyen tanítást kap, ha te ilyen borzalmasan hülye vagy. -
uwu200 #3037 Melyik "levezetésedet" kellene nézni?
Kellene a hsz. pontos száma, mert így nem egyértelmű, ugyanis néha egymásnak is ellentmondanak. -
Gézoo #3036 Na majd ha meg tudod különböztetni a kisautót az ábrán szereplő eszköztől akkor beírathatnak az óvodai előkészítő csoportba és kapsz majd macit is. -
Gézoo #3035 Minek kérdezed? Úgysem fogod fel a választ! Ott a példa, levezetéssel ábrával. A hetedikesek elsőre értik. Te nem értetted meg, mert ha megértetted volna akkor nem kérdeztél volna butaságot. -
#3034
gondolom te magadat is fel tudod emelni a hajadnál fogva -.-p -
uwu200 #3033 Nekem nem tudsz újat mondani. Kiskoromban volt felhúzós játékautóm. Volt amit kulccsal kellet, de az elterjedtebb a racsnis hátrahúzós volt. És kurvára nem te találtad ki. -
Gézoo #3032 Majd jelezd ha végleg felhagysz az idétlenkedéssel annak érdekében, hogy több információhoz juthass. -
uwu200 #3031 Felhúzós autókqat vízionálsz?
Erre tanítanád, szerencsétlen gyerekeket? -
uwu200 #3030 Lehet ám hogy túl sokat nyomkodod az orrod, és túl erősen, talán attól szédültél meg egy kicsit. -
uwu200 #3029 Hogy kapja meg a lendületet a doboz? Ütközéssel, vagy rögzítve ban az egyik golyóhoz?
Vagy a golyók pszí energiája mozgatja, esetleg a puszta jóindulatuk? -
Gézoo #3028 Az impulzus párt akkor is létrehozhatsz ha nyomod az orrodat egy ujjaddal.
