3993
Fizika 2006
-
#3227
Amit linkeltem, abban vizsgálja a két esetet, érdemes megnézni.
Végülis ott olyan feladat van, hogy egy "megpörgetett" - lejtőre felfelé mászni akaró - testet helyezünk lejtőre, ami elkezd lefelé csúszni és az a kérdés, mikor kezd el gördülni lefelé, azaz a csúszó mozgása mikor vált át gördülőbe.
Itt ugyanaz az eset van, attól eltekintve, hogy a kezdeti szögsebessége (amikor felpakolják a lejtő tetejére) nulla. A feladat megoldási menete tökéletesen ugyanaz.
Ha csak "sima" fizikapélda, akkor #3217 -
#3226
te csak azt _hiszed_, hogy megoldottad.. -
polarka #3225 Mivel a 0,1-es µ sok volna gördülésinek. -
polarka #3224 én az utóbbira tippelnék -
polarka #3223 Mondjuk azt nem mondta, h csúszásmentesen gördül és a gördülési súrlódási együttható az adott vagy pedig csúszva gördül lefelé és a csúszási az adott. -
polarka #3222 Nem egy az egyben a megoldás, de sztem ebből meg lehet világosodni, h miről is van szó.
Habár a végén már túl tömören fogalmaztak, ennyire futotta a doktoranduszok szabadidejéből vagy nem akartak túl sok "fölösleges" dolgot leírni. De kérdezhetsz, h melyik része nem világos, én úgy látom, h megértettem az egészet.
Egyébként együtt érzek veled olyan szempontból, h az egyetemi "tanárok" (mert gyakran nem azok tanítanak) és oktatás a középsulim után számomra is nagy csalódás volt. Vagy megszoksz vagy megszöksz. Esetleg addig küzdesz, amíg végül te nem teszed "jobbá" xD
De ez inkább a Tanítás, oktatásban téma. -
polarka #3221 fizipedia: Mechanika - Henger lejtőn -
#3220
Én hivatalból értenék hozzá, de ezen a linken jobban értenek hozzá, szóval olvasd el, próbáld megérteni és kérdezz. Addig talán én is (és mások is) megpróbálják megérteni...:
A feladat és a megoldása -
stakypot #3219 Te meg tanulj meg olvasni!
"Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Most már tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni..."
Old meg magyarázd el és rakd ide föl, mert eddig még csak az derült ki hogy csak a pofád nagy. Mellesleg arról sincsen fogalmad hogy a tandíjas meg egyetemi költségvetés csökkentéses mizéria miről szól... -
#3218
"marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le."
tipikus mindenki hülye csak te vagy helikopter mentalitás. ha 2 év alatt ,ár negyedszer kapod ua.-t a példát, de még mindig nem vetted a fáradságot, hogy megoldjad helyesen ezt a középiskolai feladatot, akkor nagyon nincs helyed az egyetemen. jó is lesz a tandíj az ilyen lufifejek ellen, akik azért mennek nulla motivációval egyetemre, mert nincs jobb dolguk.
p.s. a gurul azt jelenti, hogy forogva csúszik. -
Zero 7th #3217 Van a kezdeti helyzeti energiád, és semmi más.
Lent az alján ez pont elfogy, viszont lesz helyette súrlódási veszteséged, meg forgó és haladó mozgási energiád.
m*g*h=Fs*s+(teta*omega^2)/2+(m*v^2)/2
Innen többi már csak behelyettesítés. Súrlódási erő geometriából, tehetetlenségi nyomaték szintén, szögsebesség és haladási sebesség összefügg, az az egyetlen ismeretlenünk. -
stakypot #3216 Sziasztok! Valamikor régen szerettem a fizikát de az egyetemen meggyűlöltem. Kedden jegymegajánló zh lesz belőle. Bemegyek már csak a poén kedvéért is, nem sok kell a ketteshez.
Másodjára vettem fel ezt a sz@rt de itt van egy feladat amit én még most sem értek, a harmadik könyv került a kezembe amiben vannak ilyen feladatok, de már nem érdekel. Rózsa néninek innen is üzenem hogy ahelyett hogy a hallgatókat vágják ki az egyetemről a sok nárcisztikus vadbarmot kellene akik tanárnak nevezik magukat és otthon arra verik hogy ma is de kib@sztak a világgal.
Itt egy kép
http://kepkezelo.com/images/4o0p69646wm0yfi74m8.jpg
VAn egy lejtő amin van egy henger. Legurul, lejtő alján mekkora a sebessége, és mennyi t múlva ér el oda. Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Mostmár tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni...
Mi mit jelent benne, miért alakul át a helyzeti energia mozgásivá. Minek kell bele tehetetlenségi nyomaték. mgh = 1/2mV^2 szerintem marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le. Hogy kell kiszámolni és miért?????????????????????????????????
Azért itt kérdezem mert :
Az egyetemen még fogadó órában sem hajlandóak az emberre időt szánni, kérdezni nem lehet mert akkor megszivatnak vizsgán. Minden tanár doktor de jó nagy tahó mindegyik mert köszönni se tudnak.
Fizika órán meg nem lehet semmit sem érteni, mert se füle se farka nincs az egésznek...
Előre is köszönöm a segítséget!
-
#3215
Mondhatni.
Javallott Faraday 1831-es kísérleteit átnézni, az elektromágneses jelenség és indukció témakörének felfrissítése végett. -
karvak #3214 Köszönöm a gyors válaszokat. Ezek szerint a mágnes, lényegileg az egyes atomok körül keringö elektronok mozgásából nyerik folyamatosan megujuló erejüket? A téma érdekel, mivel ingyenenergia készülék témával foglalkozom már több mint 2 éve. Ebben az irányban vannak eredményeim, tapasztalataim. Remélem ez itt nem Off topic. Ha igen, akkor átlibbenek a témának megfelelö dialógusba. -
#3213
(a példában valójában búgócsigának a szubatomi részeket tekinthetjük, az elektront a feles spinje (kvantumszám 1/2) alapján ami a csiga perdületének felel meg) -
#3212
Nagyon lesarkítva:
vannak elektromágnesek (gerjesztett mágnesek) és eredendően mágneses tulajdonságú anyagok, utóbbiak (többek között, egyszerűsítve) a ferromágnesek. Ott atomi szinten a mágneses momentumok (dipólmomentumok) a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A dipólmomentum a spinnek (egy elektronhoz tartozó kvantumos tulajdonság) és az atomban mozgó elektronok esetén azok pálya menti mozgásának megfeleltethető impulzusmomentumnak az eredője.
Konyhanyelven élve hasonlattal:
Felnagyítjuk az anyagot, nézzük meg közelről: az atomok apró búgócsigák, melyek (+) és (-) irányba forognak és tengelyük erre-arra áll a Szerjózsa minden irányába. Igen ám de a mágnesnek NEM! Ott azt látjuk, hogy minden kicsiny búgócsiga egyazon irányba mutat, katonás rendben állnak mintha csak egymás másolatai lennének, mint egy abroszminta. Ezek a kis búgócsigák ráadásképpen ugyanazon irányba forognak, teljesen megegyező fordulatszámmal.
Összegzésül közös (kvantummechanikai) munkájuk gyümölcseként (eredőjeként) adódik a makroszkópikus mérettartományban a ferromágneses fizikai tulajdonság. -
karvak #3211 Meg tudja e valaki magyarázni, honnan ered az állandó mágnes folyamatosan megujuló ereje? Az elektromágnes pl. addig mágneses amig áram folyik benne. Az állandó mágnes ereje fenntartásához nincs szükség semmilyen energiabevitelre, mégis folyamatos vonzóeröt biztosit hosszú ideig. -
#3210
:D nincs és valóban nem értem a tükörben látott képet, sajnos... -
#3209
remélem nincs/nem lesz jogsid -.- -
#3208
OK, értem én, tudtam, h a kérdés hülye... De engem baromira zavarnak ezek a tükrös dolgok... 
-
#3207
gondolj bele kicsit, hogyan "működik" a tükör. A fényt tükrözi tulajdonképpen vissza. Így fejjel lefele nem fordulhat meg semmi. Annyi történik, ha valaki szemben áll veled, akkor szemből nézve a jobb keze a bal keze. Viszont egy tükörben, a jobbkezed ugyanúgy a jobb oldalon verődik vissza. Az lenne inkább a fura, hogyha tükörrel szemben felemelnéd a jobb kezed, és a tükörben a neked bal oldali kéz mozogna.
Nemtudom érthetően magyaráztam-e kb, próbáltam leegyszerűsíteni. -
#3206
Nagyon konyhanyelven: nem a jobb/bal oldalt cseréli meg a tükör hanem az előre/hátrát. Ez invert testet hoz létre ("izo-test") ami pedig nem vág össze az eredetivel. Ha az eredeti egy "R" test akkor a tükörképe egy "L" invert test lesz amit a tükörből kifordítva az "R" test mellé azt kapjuk hogy a két testen ellenkező oldalon van a "jobb kéz". Ennek megfelelően a feliratok is olvashatatlanná válnak. Nem vág egybe a két test.
(az invert test tükörképe pedig egy az egyben megyegyezik az eredeti testtel) -
#3205
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Nem a "semmit magyarázom", ha nem érted amit mondok gondolkodj még rajta kicsit (de nyugodtan kérdezz meg egy fizika szakos tanárt ha nekem nem hiszel).
Ismétlem: a körüljárási irány változik.
Minden a helyén marad egy síkon túl. Ez a sík maga a tükörfelület.
A leképzés nem eltolás hanem tükrözés. A leképzési távolság(ok) nem konstansok hanem a leképzendő pont síktól való távolságával egyenlő.
A dolgok teteje a "helyükön marad" szerinted. Igen így látod.
A dolgok alja is a "helyükön marad", így látod.
A dolgok jobb oldala is jobbról marad, a bal oldal is balról marad csakhogy a tükörképed nem előre néz amerre Te hanem FELÉD! Pont visszafelé, vagyis: kifordul a test. Megváltozik a körüljárási irány.
A tükör miatt van a Tűzoltóság visszafelé felírva a tűzoltó kocsikra pl.. stb. -
#3204
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Amúgy én igazából tudom, hogy a kérdés a hibás, csak az érdekel, hogy hogyan kell jól feltenni, hogy ne a semmit magyarázzuk.
Az is igaz, hogy valójában lusta az ember átgondolni, mi is történik, amikor a tükörben látott képet nézzük. Sokan sztem azt sem gondolják át, hogy a fenti okok miatt a tükörben "beállított" frizurájuk, ruhájuk, egész megjelenésük éppen fordítottja annak, amit a vele szemben állók látnak. Azaz soha nem nézünk ki úgy tükörben, mint annak, aki szemből néz minket. -
#3203
Egyáltalán nem cseréli meg az oldalakat.
Tükrözve leképzi az előtte lévő teret, a közeli pontokat közelebbre a távolit távolabbra képzi le, ettől a "domborulatot" fordítja inverzbe, azaz a körüljárási irányt változtatja meg. -
#3202
ó földi, én meg pozsonyból írok. de nem ekkora sületlenségeket. na üdv. -
#3201
A síktükör miért cseréli fel a bal-jobb oldalakat a fent-lent oldalt pedig nem? Ha elforgatom a fejem 90 fokkal, akkor sincs változás.
Ne savazzatok, hanem értelmes, okos válaszokat várok, ez nem kvantumfizika, hanem valami egyszerű.
Lehet a kérdés rossz? Akkor mi a jó kérdés? -
hiper fizikus #3200 Szia Qetuol !
Nem, nem ìn vagyok Gézoo, bár már írtam neki máshol. Nézd meg a honlapomat, ott van a linkje, azon is rajta vagyok.
Üdv: E.A. .sk -
#3199
Gézoo te vagy az? -
hiper fizikus #3198 Szevasztok !
Új vagyok, (: 30 napig URL címet nem adhatok meg) . A fizikának vannak határterületei, ilyen a metafizika is bizonyos értelemben . Szívesen foglalkozok a graviMágneseséggel és a multiverzumokkal . Titeket menyire érdekelnek az ilyen tézisek ? Kedvelem a Teve stílusú írást{; az interneten(NET) találkoztam vele valahol}, persze nem mindenüvé való . Hosszabb idő alatt megalkottam egy fizikai elméletet, amit szeretnék ajánlani nektek, kb. 88 oldalas mű, ezért ami nem érdekel benne azt nyugodtan ugorjátok át, legfeljebb később visszatértek majd arra a részre ismét . Nézzétek meg, olvassátok el, mondjatok véleményt róla:
<http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu>
<http://tarhely.sokoldal.hu/erdosattilask01/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-levelfizika05.doc>
Üdvözlettel: Erdös Attila (Erdős) .sk -
hiper fizikus #3197 Szia Kalash17 !
Ne haragudj Kalash17-ka, de te csak ne(!) dugdos csupasz drótokat a csatlakozóba, ne játszál légvezetékekkel, mert a végén még agyon üt a villanyáram ! És nagyon sajnálnánk ha hiányoznál a fórum látogatók köréből .
Üdv. E.A. .sk -
polarka #3196 Lehet kapni. -
#3195
Összetört búrájú izzó + laposelem, bár ha szilárd anyagot kell begyújtani ez kevés. Ilyenkor bejöhet az izzó helyett a gyolyóstoll rugó. Az is baromi meleg tud lenni, ha egy laposelemet rövidre zársz vele. Ha komolyabb kell, amit akksira lehet kötni, akkor érdemes tényleg egy kis ellenálláshuzalt keresni vagy egy kibuherált vasaló, főzőlap, stb... Sima forrasztópákához kapható rézhuzal(?) is jó lehet, ez utóbbit nem tudom micsoda pontosan, mert soha nem használtam effélét.
-
Kalash17 #3194 Fűtőszálra?Lehet kapni olyan fűtőszálat, amit fel tud izzítani mondjuk egy 8.4 voltos, 1100 mAh-es akkumulátor? -
polarka #3193 fűtőszálat kötsz egy energiaforrásra? -
Kalash17 #3192 Sziasztok!Szakmai segítséget szeretnék kérni.Házilag készítettem cukros rakétákat, és szeretnék rá elektromos gyújtást...Létezik valami módszer amivel meg tudom oldani hogy egy kis méretű áramforrással, vezetékeken keresztül valamit felizzítsak?Előre is köszönöm a választ!Ha nem probléma ide kérném a választ: [email protected] -
polarka #3191 Volna. Sőt! Szerintem mindenkinek van, csak legfeljebb nem tud róla, hogy hogyan. Még nem jutottam odáig, hogy megtegyem. -
polarka #3190 Mondjuk azt még nem tudom, hogy mit értesz két bináris szám összefűzésén. -
polarka #3189 Egy kis segítséggel az is megvan.
Úgyhogy most már elvileg meg van tetszőleges m1, m2-re és v1, v2-re. -
polarka #3188 Mondjuk ki lehet fejezni, hogy az ütközés előtti v1, v2 esetén milyen ütközés utáni u1 és u2 sebesség lesz (nekem a fv táblázatomba is le van írva). Annyiszor fognak ütközni, amíg a 100-as tömegű sebessége nem lesz nagyobb, mint az 1-esé. Ezt a rekurzív módszert még egy excel táblában is gyorsan ki lehet számolni, mert nem olyan sokszor fognak ütközni.
Persze lehet van valami elegánsabb megoldás is.
Azon törtem a fejemet, hogy hogyan lehetne az ütközések n számát kifejezni a tömegarányokkal.
Gyakorlatilag a következő a feladat linalgosan megfogalmazva:
un=A^nv
Ahol un az n. ütközés utáni sebességek vektora, A mátrix adja a tömeg viszonyokat, jelen esetben a11=99/101; a12=2/101; a21=-200/101; a22=99/101, v pedig a kezdeti sebességek vektora (jelen esetben [1,0]^T).
A feltétel pedig, hogy n akkora kell legyen, hogy u2>u1 (u2 a 100-as test sebessége, u1 az 1-esé) legyen.
Felhasználva, hogy v=[1,0]^T, tudjuk, hogy A^n első oszlopa adja az un-t, ami kifejezhető a tömegek arányával. így megkaptam a nem rekurzív képletet un-re, de ezt elég rondának találtam, illetve még nem sikerült leegyszerűsítenem ahhoz, hogy n-et kifejezhessem belőle.