3993
Fizika 2006
-
Albertus #3267 Szia Hiper Fizikus!
Tudod milyen mozgást végeznek a protonok egy hidrogén molekulában? -
hiper fizikus #3266 Szia Albertus !
A gyakorlati graviMágneses eszközökről azt állítani, hogy a gyakorlatban nagy hatása van az hamisság, de elméleti vizsgálatokat végezni róla nem hamisság hanem jó fantasztikum.
Jól gondolod pontosan ”az elektromoság és a gravitáció analógiája” alapján jött az öttlet. Ki is számoltam a nagyságát: borzasztó kicsi értkű még a nagy tömegek áramlásakor is, de akor is nem semmi. Nem az áramló tömeg sugárzása okoza, nem az áramlás részecske fizikájában keresendő, hanem az áramló tömeghez direkt szükségszerűséggel járul a graviMágneseség erőtérmezője, mert tisztán a kibővített ”mező elmélet” alapján áll. Két graviMágnes egymásra {kicsi} erővel hat, az igen gyorsan változó flukszusú graviMágnes pedig {kicsi} gravitációs teret indukál és fordítva is a gravitációs flukszus gyors változása {kicsi} graviMágneses mezőt indukál, ez csodálatos jelenség!
Azt is nagyon jól gondolod, hogy a gravitáció, a graviMágnesesség, az elektromos tér, a mágneses tér ”egyetlen fajta hatás változata ” csupán, csak nem közvetlenül a termodinamika az alapja nekik. Ha a tömeg körbe áramlását forgásnak tekintjuk, akkor a forgó tömeg körül graviMágneses tér keletkezik, ezt biztosan érted. Ha egy absztrakt szilárd tömeg úgy forog hogy a tengelye a negyedik dimenzió irányába mutat, akkor a körülöte kialakuló erőtérmező épen pontosan azonos lesz az elektrosztatikus mezővel {ezt én találtam fel, lásd a linkemben}. A mágneseség pedig a forgó töltés körül alakul ki {a körkörös elektromos áramlást tekintjuk forgó töltésnek}. Tehát mind a négy erőtérmező a tömeg kör áramlásával van összefüggésben, csak az elektrosztatikus tér a negyedik dimenzió irányába csinálja ezt miközben a három dimenzión belül van.
Ha úgy gondolod akkor megírhatnád nekem az e-mail címedet. Írd bele, hogy SG-fórum és hogy Albertus!
http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu/ Ezen a linkemen van minden róla !!!
Udv.: Erdos Attila .sk -
polarka #3265 Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai
Itt a 49. oldal körül van róla szó. De valamiért hiányzik a pdf-ből pár kép. -
Albertus #3264 Szia!
Néhány barátommal az a véleményünk, hogy kicsit másként kellene osztályozni a kölcsönhatásokat.
Eddig megkülönböztettünk gyenge és erős, valamint elektromos és elektronszegény, stb. kölcsönhatásokat.
Ez majdnem jó, de úgy tűnik, hogy kissé téves, mert a lényegről elvonja a figyelmet.
Ha pedig úgy skálázzuk a hatásokat, hogy a hatást okozó "sűrűsége" vagy "koncentrációja" alapján milyen okozatot hoz létre, akkor azt találjuk, hogy nem a hatást keltők különböznek egymástól, hanem a hatások alanyai szerintiek a megkülönböztetések.
Hasonlatként vegyük a levegő mozgását.
Állónak látszó levegőben is van diffúziós áramlás, valamint a legparányibb hőmérséklet különbség is kinetikus energia különbözettel járva, szintén áramlást okoz.
Ennyire csekély áramlást, az áramlás mérőkkel nem tudunk kimutatni. Ezért besoroljuk az álló levegő kategóriába.
Amikor már a pókhálót, a lebegő porszemeket mozgatni képes az áramlás, akkor nagyon gyenge szellőről beszélünk.
Majd a falevelek elsodrásához elegendő erősség mellet szélről, és a többi, egészen a hurrikánok épületeket elsodró erejű áramlásáig.
Pedig csak egy és ugyanazon levegőnek a különféle sebességű és ezzel, különféle molekula sűrűségű áramlásairól van szó.
Ezért arra a megállapításra jutottunk, hogy helyesebb lenne a fizikai jelenségek csoportosítását is az okozójának a sűrűségével osztályozni.
Miért kezdtem ezzel a bevezetővel?
Azért, hogy bemutathassam azt, hogy a gravitációt, a mágneses hatást és minden fizikai jelenséget okozhatja ugyanazon egyetlen fajta hatást keltőnek a különféle sűrűségű áramlása.
Az áramlás sűrűségének (tulajdonságainak) és az éppen vizsgált alany tulajdonságainak megfelelő jelenségeket keltve.
Ezzel a szemlélettel nézve, amikor a graviMágneseségről vagy gravomágnesességről beszélünk akkor szintén olyan jelenség elnevezést használunk amelynek a hatása alapján "adtak nevet".
Az persze teljesen más kérdés, hogy a "graviMágneseség" hatása olyan-e mint amint a káoszt kihasználók állítják.
"Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!"
Gondolom analógiaként jött ez az ötleted. Az elektronáram mágneses teréhez hasonlóan, a semleges tömeg áramlása okozná.
Felteszem azt, hogy az áramló tömeg által keltett sugárzások eredőjének térbeli mozgása kellően nagy sebességű változást okozna ahhoz, hogy a hatása alá kerülő részecskék más jelenségeknél nem tapasztalható módon, speciálisan reagálhassanak, akkor lehetne beszélni külön ilyen jellegű hatásról.
Ebben az esetben ilyen kísérőjelenséget, mint ahogyan azt említetted nagyon csekély hatása folytán a jelenlegi méréstechnológiával valószínűsíthetően ki sem lehetne mutatni.
A graviMágneses eszközökről pedig azt állítani, hogy bármit képesek hatni, mint például a falszárítók vagy a gyógyító eszközök, az már egyenesen szándékos csalás kategóriájába tartozó bűn.
-
hiper fizikus #3263 Sziasztok!
No ugye, hogy megmondtam. A mikrohullám lesz benne a dologban. Csak az alagút hatás helyet az üregrezonátor hatás jobban elhihető. Adhatnál nekunk róla magyar linket az internetrol!
Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grviMágneseségröl? {komolyan vagy játékosan} Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!
Udv: Erdos Attila .sk -
Albertus #3262 Japán kutatók mikrohullámokkal keltett gömbvillámai áthaladnak az üvegen, az üveg sérülése nélkül. Ezt a jelenséget az alagúthatással magyarázzák. -
Tau Tang Wou #3261 " Sokszor említenek olyat, hogy a gömbvillám keresztül megy az ablaküvegen anélkül, hogy bármi történne.."
Ilyet még sose hallottam. -
#3260
A gömbvillámmal az a probléma, hogy ritkán, rövid ideig előforduló jelenségek; és akik látják, csak igen szubjektív, nem éppen releváns élménybeszámolókat (amelyek aztán növelik a misztikusságát, a nem magyarázható viselkedésével kapcsolatos legendák számát); vagy kis felbontású kézikamerás felvételt tudnak produkálni róla. Így elég nehéz jó modellt alkotni.
Ennek ellenére elég szép számú elképzelés/laborkísérlet van a keletkezésükről - kezdve a mágneses tér okozta hallucinációtól, a sziliciumos táptalajon mikrohullámmmal "nevelt" gömbökön át, a villámcsapást követő iontöbbletet sem elfelejtve... -
uwu420 #3259 Megpróbálom egyszerűen (nem pontosan de talán érthetően), mert ha elkezdek precízkedni, az a tippem egy szót se fogsz belőle érteni.
A foton nagyjából attól foton hogy vénysebességgel halad.
Az anyag meg a fénye az két különböző dolog.
Ha látsz egy fényes göböt bármiből lehet csak fotonból nem.
-
Kútágas #3258 http://hu.wikipedia.org/wiki/Plazma
Plazma: ionok, elektronok....nagyok azok az üveghez. :) A fotonok nem. :) A mikrohullám meg nem tud anyagként "viselkedni". Hullám. :) :) -
hiper fizikus #3257 Kedves Kúlágas !
A gömbvillám nem lehet egyszeru plazmagömb, mert a termodinamika szerint igen gyorsan kikellene hűlnie. Az atombomba plazmája is aránylag gyorsan kihűl. http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6mbvill%C3%A1m Valami mikrohullámú plazmajelensg lehet, mert az uragrezonátorban is keresztul megy az uvegen a mikrohullám.
Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grvaMágneseségröl? Mert szerintem a tömegáramlás körul ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!
Udv: Erdos Attila .sk -
Kútágas #3256 Fizikusok figyelem!
Van egy kérdésem hozzátok: Milyen fizikai törvénynek mond ellent a gömbvillám?
Sokszor állítják, hogy nem magyarázható a viselkedése a mai fizika alapján. Véleményem szerint megtévesztő az elnevezés és nem biztos, hogy megfelelő a kiindulópont. Sokszor említenek olyat, hogy a gömbvillám keresztül megy az ablaküvegen anélkül, hogy bármi történne, de van ahol megolvaszt fémeket, stb. Követ gépjárműveket, embereket, lámpák, gépek közelében gyakoribb. Villámnak, plazmagömbnek tartják. Ennek gondolva azt mondják a fizikának nem megfelelően viselkedik.
Máshogy nevezem most el: nem gömbvillámnak nevezem, hanem fénygömbnek. Nos vegyük azt a feltételezést, hogy bizonyos hatásokra a fény gömbbé rendeződik, sok foton igen sűrű elrendezésben egy gömböt alkot. Ahogy mozog, ill, a levegőben van "megakadnak bizonyos anyagi részecskék a fotonok között, máshogy kezd viselkedni. Átmegy az üvegen, miért is ne tehetné, hisz fény (hétköznapi jelenség furcsa formában) Jellemző rá az, ami jellemző a fényre: hol anyagként, hol hullámként viselkedik. Más anyagokkal "teletűzdelve máshogy kezd viselkedni, pl. változó töltése lesz...stb. Energiát veszít, ha mozog, a környezetéből energiát vesz fel és arra igyekszik haladni, ahol ez számára a legkönnyebb, lehet töltése, vonzhatják fémek...stb. sorolhatnám a furcsaságokat. Nos milyen mai fizikai törvénynek mond ellent a fénygömb (gömbvillám) ha így közelítjük meg és figyelembe vesszük, hogy a környezet hatással lehet a szerkezetére, tulajdonságaira? Nem találtam eget rengető ellentmondást, sőt nagyon is megfelelni látszik a fizikai törvényeknek így nézve. Szerintetek? -
polarka #3255 Egy épületet fűtésére az ún. dinamikus fűtést használjuk:
1. A fűtőanyagot elégetjük egy hőerőgép tűzszekrényében, amelynek hőmérsékletét állandó T1 értéken tartjuk (ez a hőerőgép felső hőtartálya). Az épület fűtésére a hőerőgép T hőmérsékletű hűtővízét használjuk (ez a hőerőgép alsó hőtartálya).
2. A hőerőgép egy hőszivattyút működtet, amelynek alsó hőtartálya egy tó T2 hőmérsékletű vize, felső hőtartálya pedig a hőerőgépet hűtő T hőmérsékletű víz, amely egyúttal az épületet fűti (T1>T>T2) . A tűzszekrényben q égéshőjű anyag ég, a hőerőgép és a hőszivattyú veszteség nélkül, Carnot-hatásfokkal működik.
Határozzuk meg, mennyi hőt kap a fűtendő helyiség egységnyi tömegű fűtőanyag elégetése árán! -
hiper fizikus #3254 Kedves Aparadox ! : #3242+#3231
Nagyon megörültem, hogy valakinek ebben a Föld bolygó fórumában néha eszébe jut a gravitáció is. Ugyanis a gravitáció is a fizikához tartozik, akár példákat számolunk róla akár a róla szóló elméleteket vizsgáljuk. Azt üzenem neked, hogy az egyik elméletből a másikba össze-vissza oda-vissza ugra-bugrálni nagyon helytelen dolog. A mező elmélet jól leírja a gravitációs mezőt is a nívóvonalakkal, az általános relativitás elmélet szintén jól leírja térgörbülettel a gravitációt, a kvantum elméletnek a hipotézise a graviton virtuális részeszecske. Ezeket az elméleteket a saját keretükön belül kell vizsgálni és nem kevergetni őket egymással és akkor kijöhet valami értelmes belőle.
A gravitáció a mozdulatlan tömeg távolba hatását jelenti. A forgó tömegnek nem csak gravitációs hatása van hanem még az úgynevezett graviMágnesesség erőhatása is van. Minden tömeg áramlás körül graviMágneses tér jön létre. Ez a graviMágneses tér eszméletlenül kicsi, de akkor se semmi. A gravitációs teret a graviPermittivitással jellemezhetjük, a graviMágneses teret pedig a graviPermeabilitással jellemezhetjük, én találtam ki őket. A graviPermittivitással és a graviPermeabilitással együtt képezik a gravitációs hullámot. Tehát a gravitációs hullám szerintem két komponensű és nem egy mint ahogy azt Einstein elképzelte.
Nem mehetek el szótlanul a hipertér, metaUniverzumok, multiverzum, ...stb. elméletei mellett sem. Érdekes téma a fekete lyukak is, sokféle képen foglalkoztak már vele. Ezen a http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu portálocskán van egy bomba jó tanulmány az újszerű fizikáról, ezt neked is el kell olvasnod.
Üdvözlettel: Erdös Attila .sk , (a hiperfizikus) -
#3253
Gyorsan átpörgettem a linket... rémlik, hogy ezekről volt szó egyik előadáson, hogy a sima rétegelt lemezen is ébred felhajtóerő, ha ferdén tartom bele az áramlásba, meg a szimmetrikus szárnyprofilon is a műrepülő gépeknél (csak azoknak ugye mindig lógatniuk kell a farkukat). Sőt, volt video olyan modellrepülőről, aminek nem klasszikus szárnya volt, hanem valami forgószárnya (nem helikopter, inkább valami kombájnra hasonlított). Csak ez nem volt követelmény zh-ra, így nem is jegyeztem meg nagyon :D -
#3252
Hát igen, áramlástannál még nem tartok, az majd következő félévben... amit most tudok, az két másik tárgyból "összeollózott" tudás. -
polarka #3251 Alapvetően a Bernoulli-egyenletet szokták magyarázatnak mondani, aminek a magyarázata engem sem elégített ki teljesen, de beértem vele, mert ugye "the show must go on". Ezt alapvetően a matekban kellően nem felkészült embereknek szokták mondani. Aki aerodinamikával foglalkozik, annak levezetik a cirkulációval, érdemes lehet megnézni egy jó áramlástan TK-ban szerintem.
Itt egy rövid írás erről matek nélkül, csakhogy látszódjon mit kéne keresned. -
#3250
Röviden leírom amit tudok (mert nem tudok ám mindent), aztán remélem jön majd valami okosabb, és elmagyarázza jobban :)
Először is ismerni kell a Bernoulli-egyenlet nyomásdimenziós alakját, ami valahogy úgy néz ki, hogy: p(statikus) + p(dinamikus) = állandó. Ebből a p(dinamikus) részt ha kibontjuk egy kicsit, akkor kapunk egy olyat, hogy ró/2 * v^2, ahol a ró a közeg sűrűsége, v pedig a közeg áramlásának a sebessége. Az egyenletből látszik, hogy ha nő az áramlás sebessége, akkor nő a dinamikus nyomás is, viszont a statikus és dinamikus nyomás összege állandó, így a statikus nyomásnak kutya kötelessége csökkenni. Na mármost a szárnyprofilokat szándékosan úgy alakítják ki, hogy ha elkezd áramlani körülötte a közeg, akkor a szárny felett gyorsabb legyen az áramlás, mint a szárny alatt. Ily módon nyomáskülönbség alakul ki a szárny alsó és felső fele között, és ez a nyomáskülönbség a szárnyon egy felfelé ható erőként jelenik meg. -
#3249
Haha, azt rád bízom ;)
Ímhol e az út, amin járnod kell:
![]()
BTW: nekem az a kérdésem lenne, hogy mitől repül a repülőgép? Valaki el tudja magyarázni?!??! Érthetően ám!! -
#3248
na megvan a hiba, ismét én hibáztam -
#3247
Lehet jobb lett volna ha itt kérek segítséget...?
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1066816122 -
polarka #3246 +1:
És ha a tó medrét egy "a" magasságú kúppal közelítjük mennyi idő alatt fagy be? -
#3245
:D Na, az ilyet szeretem! Valami ilyesmi kellene a megoldáshoz:
1.) Fel kell írni, mennyi hő keletkezik egy elemi vékony, 1m2 felületű jégréteg kialakulásakor, a jégréteg alján.
2.) Ez a hő a már meglévő vastagságú jégen halad keresztül a környezet felé (mert az alulról határoló víz azonos hőmérsékletű, mint a keletkezett jég). Ez a hőáram tartalmaz J/s mennyiséget
3.) A keletkezett 5cm jégréteg kialakulásakor tudjuk, mennyi hő fog felszabadulni
4.) Ezt a hőt kell az elemi rétegek kialakulásakor elérni, azaz úgy kell rendezgetni a kis jégréteg kialakulására kapott egyenletünket, hogy azt egy adott vastagság kialakulásáig integrálva éppen ezt a hőt kapjuk meg. Ebből lesz meg az idő. Még lehet tippelni is tudnék, mivel a hőáram sík felületeknél egyenesen arányos a hőmérséklet különbséggel és a vastagsággal is, ezért ezek az elemi kis hőáramok összege négyzetesen fog függni az időtől, azaz az idő szinte biztos, hogy ebből kifejezve négyzetgyökös lesz. Vagy fordítva :DDD
Alig várom, h megcsináljam :P
Köszi! -
polarka #3244 ![]()
-
#3243
ez ilyen agyalós-gondolkodós izé, ugye?
számolnivaló esetleg?!? -
Aparadox #3242 RÉVAI LEXIKON ÉS PALLASZ LEXIKON:
Gravitáció:
Két test, mely sem elektromos, sem mágneses állapotban nincs,egymásra vonzó erőt gyakorol; e jelenség neve G. A vonzó erő arányos a két test tömegével, m1 és m2-vel, s amennyiben a két test méretei a távolságukhoz képest elhanyagolhatók, fordítva arányos a távolság négyzetével. A G. eme törvényét úgy fejezzük ki, hogy két tömegpont m1 és m2 egymásra vonzó erőt gyakorol. . .
Szerettem volna egy jó definíciót találni, mert ez nem tetszik. Amolyan XVII. század-ra jellemző. Ki tud jobbat? -
#3241
Külön köszönöm a fülcimpapuszit :P
Fizika példát még!
Szeretek számológépet nyomkodni!
-
#3240
Z, nagyon ügyi vagy *fejresimi* 
-
#3239
Aszittem, már engem dícsérel mek, h milyen okos vagyok, pedik nem is vok fiszikus...
-
polarka #3238 Ehhez nem fizikust kell találj, hanem bárkit, aki érettségizett fizikából. A fizikus még felháborodna, hogy ilyennel pazarlod az idejét :x -
#3237
Az már a te feladatod elmagyarázni, miért egyenlő Em és Er, ha t=T/8!!! -
#3236
Csak mert olyan szépen kérted... :) Most spóroltam neked egy csengetést magántanárnak kb. 2000Ft-ot, nameg egy hétvégi utat ebben a gedva hidegre váltós időben... (Persze lehet, hogy Baliról írsz...)
![]()
![]()
-
#3235
elküldtem magamnak és még alszom rájuk egyet
egyébként nem igazán nehéz példák, nem akarod esetleg te megoldani ezeket?!? -
#3234
Ez lenne a legfontosabb:
Mekkora egy 40 g tömegű test rugalmas és mozágsi energiája a rezgésidő nyolcadában, h a rezgő test max. kitérése 16 cm és a frekvenciája 0,625 Hz? -
#3233
Hali! Egy feladatban kérnék segítséget, bár úgy érzem h. nem sok fizikust találni errefelé.
Szóval a feladat így szólna:
1,
a y(t) = 7 cm * sin 10.47 1/s * t
És ez egy 40 g tömegű rezgő test kiteres-idő fuggvenye.
a, Mekkora max. kitérése és a frekvenciája?
b, mekkora a sebessége és a rugalmas energiája az 1,4 s-ban?
c, ábrázold grafikonon a gyorsulás-idő függvenyt!
d, mekkora a rezgés max. sebessége?
e, mennyi idő alatt éri el a test kitérése amplitudo 2/3 része?
2, Egy 17 cm maximális kitéréssel rezgő test max. sebességű állapota között eltelt idő 0,6 s. Mekkora a legnagyobb gyorsulása?
3, Mekkora a 60 g tömegű test rugalmas és mozgási energiája a maximális kitérés felében, ha a rezgő test max. kitérése 18 cm és a rezgésideje 1.8 s?
Tudom h. mindenki nagyon elfoglalt, de ha mégis valaki megcsinálná azt nagyon megköszönném. :) -
dopli #3232 Sziasztok!
Két egyszerű kérdésre szeretnék választ kapni(némi magyarázattal egybekötve):
Stabil-e a szabad pozitron (az elektron antirészecskéje) egy szál magában?
Kb. mennyi benned a neutronok tömegaránya?
Köszi.
-
Aparadox #3231 Mi a gravitáció?
"Felteszik, hogy a gravitációs kölcsönhatásnak is van közvetítő bozonja, a graviton. Valójában azonban a részecskefizikusok hiába rendeznek hajtóvadászatot a graviton megtalálására, sehogy sem tudják detektálni. Úgy néz ki, hogy a graviton elmélete hamarosan megdől, és a fizikusok visszakanyarodnak Einstein általános relativitáselméletének gravitációs összefüggéseihez."
. . . .
1.) A vonzó Gravitáció
Teóriája vágyálmokon nyugszik. Óh, be szép is volna, ha az égitestből láthatatlan erővonalak indulnának a másik égitest felé, mégpedig annál sűrűbben, minél nagyobb a tömege. Eközben egy kisebb égitestről is elindulnak az erővonalak, persze ezek ritkábbak. Félúton találkoznak, összekapcsolódnak, majd rövidülni kezdenek. Ezáltal fejtik ki a vonzóerőt. Sajnos az elmélet egyetlen eleme sem tűnik életképesnek, de mellette szól, hogy hallgatólagosan bár, de ez a hivatalos verzió.
2.) Görbülő Tér
Az ötlet az 1910-es években pattanhatott ki Einstein agyából, amikor görcsösen próbálkozott a gravitáció és a gyorsulás egyesítésével. Az első konkrét eredményig 1915-ben jutott el, amikor 1,7 szögmásodpercben jelölte meg a Nap melletti gravitációs fényelhajlás várható értékét. A számértéket jól eltalálta, azonban egyszerűen bizonyítható, hogy ezt nem a térgörbület, hanem a gravitáció fotonokra gyakorolt kettős hatása okozza. Ennek utána a térgörbületet, a fizikai valósághoz nem tartozó naiv, alaptalan ötletnek tekinthetjük.
3.) Graviton Teória . . .
4.) Nyomó Gravitáció . . .
5.) HHH, Hiper Hő Hipotézis . . .
A pontokba szedett teóriákat kicsit később ki fogom egészíteni, és kérem a hozzászólásokat. -
Zero 7th #3230 Nem tudom, te miből indulsz ki, de úgy érzésre kicsit túlértékeled az egyetemi tankönyvek szerepét. Én első félévben vettem utoljára tankönyvet az egyetemen. A továbbiakban saját jegyzet, fénymásolt nyomtatott jegyzet, fénymásolt előadásfóliák, fénymásolt kézzel írt jegyzet tanártól, fénymásolt kézzel írt jegyzet diáktárstól, internetről letöltött jegyzet, és nagyon ritkán kölcsönkért tankönyv volt az eszköz, amiből tanultam. És nálunk ez volt az általános, olyan 10-15 emberre jutott egy könyv, ami körbejárt a társaságban, az árát meg inkább elbuliztuk.
Használhatóságuk is erősen kérdéses volt mindig, például találkoztam jegyzettel, aminek egy fejezetében egy komplett témakörben konkrétan egyetlen gyakorlófeladat sem volt hibátlan, mindegyik el volt baszva valahol. Persze ez szélsőséges eset volt, de nem egyedülálló. -
hiper fizikus #3229 Szia stakypot!
Az érdekelne engem, hogy az egyetemek vagy a főiskolák menyire és hogyan vannak ellátva tankönyvekkel, mert nekem gyanús, hogy kifogásolhatók.
Üdv: E.A. .sk -
polarka #3228 Ott nem vizsgálják, hogy mi történik, miután gördülni kezd.
Valamint az ott megadott µ lehetővé teszi, hogy a csúszásból tiszta gördülés legyen, stakypot feladatában viszont kicsi ehhez a váltáshoz.
De mivel az általad linkelt általánosabb esetről szól, így persze benne van a stakypot feladatnak a megoldása is - mondjuk az eredményeket tekintve sok a szám a betűk rovására :).
Azt nem tudom, hogy a súrlódási munkát hogyan szokás értelmezni ezen esetben, ugyanis lehet csak a veszteségként, mint az általad linkeltben - lehet pont ez a szokásos jelen esetben. De szerintem lehetne úgyis, hogy veszteség + forgatásra fordított munka. Mivel a súrlódási erő forgatja meg a testet, így az is a munkavégzéséhez tartozik. De ez csak definíción múlik.
