3993
Fizika 2006
-
#2987
Don't feed the troll. :) -
zcwx67hg5vgrw #2986 A Mars még belefér! Az még valódi. De egy ponton túl minden tudásunk pusztán optika, rezgés. Tulajdonképpen amíg az emberi tudás korlátai megakadályozzák a nagyobb távolságokra való eljutást, addig nincs nehéz dolguk az űrlényeknek. Mint amikor a hörcsögnek elég egy 40cm magas terrárium, aztán kaparhat, amíg meg nem unja. -
#2985
És hova szállt le a Mars helyett a zűrszonda? Vetítővászonra? :):) -
#2984
a humorod legalább annyira jó, mint a neved. :):) -
zcwx67hg5vgrw #2983 Egyébként én azt nem hiszem el, hogy valami olyan hatalmas, hogy 13 milliárd fényév távolságról is látszik. Úgyhogy az egész csak űrlények játéka, szórakoznak velünk. Kb a Holdról vetítenek mindenféle hülyeséget és fogadásokat kötnek, hogy mikre következtetünk belőle :) -
Gézoo #2982 Kezdjük a négy őselemmel! Kezdetben azt hitték.. aztán az álló lapos földet, majd a geocentrikus világképet, nagy nehezen a heliocentrikusat is elfogadták. Így Einstein idejében az egyetlen galaxisról kezdték kideríteni, hogy nem mi vagyunk a középpontjában, akkor ezzel erősen felborzolták a kedélyeket.
Aztán jöttek Hubble és a társai akik felfigyeltek arra, hogy az ősrobbanással létrejött galaxisunk sem stimmel, mert nagyon-nagyon távoli galaxisok is vannak.
Most hol tartunk?
Kb ott, hogy 13,7 milliárd fényév távolságról érkező fényben látjuk az akkor azaz 13,7 milliárd fényévvel ezelőtt már létezett galaxisokat, de
valami paranoid elv szerint azok oda születtek, mert az egész ősrobbanás csak 13,7 milliárd évvel ezelőtt volt.
Valószínűleg még pár évtized és azt is elfogadjuk, hogy sok-sok ősrobbanásban folyamatosan születnek és tűnnek el világok.
Ami pedig a semmibőlt illeti.. ez a kozmológia lapos földkorongja. -
#2981
A folyamat látszólagos gyorsulására meg indok lehet-e, hogy több anyag lökődik ki, nagyobb erővel a fehér lyukból és ez gyorsítja a folyamatot? (egyéb más erőkkel együtt)
Mellesleg mondjátok már meg nekem, hogy miért hiszik az ősrobbanás elméletben, hogy a semmiből lett vmi? És ha ez nem az első univerzum, hanem mondjuk pl. egy előzőt beszippantott egy ilyen lyukacska és ok lett kicsi helyen az anyag, instabillá vált és az robbant fel? Ez csak a bónuszkérdésem egy másik verzióhoz. :):) -
#2980
Van egy kérdésem fizikához értőkhöz: ha feltételezzük, hogy az univerzum egy gömb, melynek tetején egy fehér, alján meg egy fekete lyuk van és folyamatosan mozgásban vagyunk ebben a gömbben, lehetséges-e, hogy ebből annyit veszünk észre (mivel mondjuk a felső gömbrészben vagyunk), mintha tágulna az univerzum? Valahogy úgy gondolom, mint: ülök egy vonaton é mindkét oldalon ugyanakkora sebességgel megy két vonat é én nem látok tovább, csak "annyit veszek észre", hogy a másik két vonat látszólag távolodik tőlem, mivel távolodnak a ínpárjaik is, de mivel csak ennyit látok az egészből ez pusztán látszat. Lehet, hogy az egész tér görbült, bár irdatlan nagy? És lehet, hogy az "egész cuccos" mozog? Ez lehetne-e indoka pár megmagyarázhatatlannak tűnő dologra? Tényleg nem fárasztani szeretném a társaságot az agyszüleményeimmel, hanem komolyan kérdezem. :) -
zcwx67hg5vgrw #2979 Az teszi nehézzé a helyzetet, hogy nem használhatok külső energiát, és a visszajuttatandó folyadék sem más, mint a rendszerből korábban kinyert víz, átmenetileg tárolva, pneumatikus (remélem, így mondják) tartályban, melyet előzőleg a víz nyomása "feszített meg", így aztán sosem lesz magasabb a nyomás benne, mint a rendszerben.
De hát ez a sugárszivattyú király! Reméltem, hogy van ilyen! Nagyon köszi mégegyszer mindenkinek! -
#2978
Ahogy Gézoo is linkelte, egy ejektor/sugárszivattyú alkalmas a feladatra! -
uwu200 #2977 Azt hittem egyértelmű hogy vezetékben való áramlásról írok. Pont ezért írtam a következő hsz-t, hogy a lefolyás más téma. -
zcwx67hg5vgrw #2976 Úristen ezt remélem készletről vetted, nem miattam rajzoltad! Nagyon profi. -
#2975
Ha van egy kosaras vízszűrőd a rendszered elején, akkor egyszerűen abba töltöd bele a mosószered. :) -
zcwx67hg5vgrw #2974 Kösz a kommenteket, megpróbálom konkrétabban. A problémám, hogy egy egyszerű otthoni vízvezetékbe be tudok-e juttatni folyadékot (mondjuk mosószert, nem megmérgezni akarok senkit :)) úgy, hogy az idegen anyag bejuttatásához nem áll rendelkezésre akkora nyomás, mint a rendszer alapnyomása. A gát asszem tényleg hülyeség volt, belegondolva, hiszen ez egy zárt rendszer, nagyjából állandó nyomással. De akkor a keresztmetszettel is hiába játszok. -
Gézoo #2973 ![]()
-
#2972
van benne némi pongyolaság, de nem akarok beléd kötni, ez ha még napirenden lesz, úgyis letisztul, hogy merre is áramlik egy folyadék ;) (pl.: egy folyó is lefolyik a domboldalon, pedig a folyadék felszínén mindenütt légköri a nyomás...)
A kérdéshez pedig javallott megnézni mi az a Pascal törvénye és szemléltetik is a "vízibuzogány"-al. DE mivel nekem sem világos teljesen az alapkérdés, valószínűleg nem effélére gondolt zcwx67hg5vgrw -
uwu200 #2971 A híd alatt a víz az nem nyomás alatt áramlik, hanem folyik a medrében. -
uwu200 #2970 Próbáld meg még egyszer leírni, mert ennek így nem sok értelme van.
Ha úgy van ahogy én értem, akkor az alaphelyzet is egy fizikai képtelenség, és a cél is értelmetlen.
Kis segítség:
- A víz mindig arra fog áramlani ahol kisebb a nyomás.
- A keresztmetszet növekedésével csak a sebesség csökken le érdemben, a nyomás csak a súrlódás és az lokális veszteség miatt csökken egy kicsit.
- A víznyomást egy vezetékben úgy lehet legkönnyebben nyomon követni, ha a kiindulási hely nyomásából levonogatod az útja során adódó veszteségeket mint: súrlódás, irányváltozás, helyzeti energia változása, stb. -
zcwx67hg5vgrw #2969 Ja hogy így kell
![]()
-
zcwx67hg5vgrw #2968 Szervusztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy áramló folyadék esetén tudunk-e a víznyomáson változtatni, konkrétan csökkenteni azt (keresztmetszet szélesítés, esetleg egyfajta gát beillesztése, mint a hidaknál, amikor akár szívó hatás is kialakulhat, már elnézést a pongyolaságért vagy a hülyeségért, régen voltak a fizika órák).
A cél, hogy egy áramló folyadékot vezető csőbe ugyanolyan sűrűségű folyadékot juttassunk be, feleakkora nyomással. Nem tudom, sikerül-e feltöltenem a képet.
Köszi előre is
zacow -
#2967
... vagy a mai meló után ... -
#2966
:D Álljon csak neki - én is beszállok meló után ;) :P -
Zero 7th #2965 Ez azért van, mert amikor megindítod, akkor átadod neki azt a mozgási energiát, amivel szeretnéd, hogy mozogjon. Amikor meg csak fenntartod a mozgást, akkor meg csak a súrlódásból származó és egyéb energiaveszteségeket pótlod.
Az meg, hogy menyire "nehéz", az teljesen attól függ, hogy milyen járművet mozgatsz. Biciklinél például az egész bicikli és a saját tömeged előre irányú mozgási energiáját, a kerekek, pedál, fogaskerekek perdületi energiáját kell betáplálnod a rendszerbe, leküzdve a surlódást(kerekek-talaj is, meg az összes mozgó szerkezeti elem surlódása) meg a légellenállást.
Sok sikert, hogy kiszámold, én nem állnék neki. :P -
#2964
Egy kérdés, sokak számára láma lehet.
Mikor megmozdítok valamit, pl. elindítok egy lendkereket, vagy biciklin, szobabiciklin indulok az ugye sokkal nehezebb először megindítani, mint fenntartani a folyamatos mozgást.
Hogy számolják a kezdeti erőt, míg legyőzöm a bicikli, akármi tehetetlenségét és utána hogyan számolok tovább, mikor már mozog a bicikli, jármű, akármi, hogy fennmaradjon a mozgás? -
Gézoo #2963 Ahhoz, hogy egy térfogatban végtelen sok, vagy akár csak kettő világ lehessen a kölcsönhatásoknak speciális szelektivitással kellene rendelkezniük. Ami persze fantáziálással elképzelhető, de az eddigi fizikai ismereteinknek ellent mond.
Logikailag sem "kötelező" léteznie egy helyen sok világnak.
Ha már ez a téma vetődött fel, akkor egy érdekes és logikus gondolatot olvastam.
Arról szól, hogy miután minden részecske, foton kölcsönhatásban áll a világgal és így a világ vele, ezért a világunk születésétől minden folyamat a kiinduláskor "bele lett kódolva" azzal, hogy a kölcsönhatások sokaságának mindig adott folytatási kölcsönhatások az eredményei.
Az író szerint az amit mi szabad akaratnak vélünk, az sem más, mint a ránk ható külvilág impulzusainak eredménye.
Csupán a nagyon nagy számú lehetséges folytatás közül amit mi kiválasztunk arról gondoljuk, hogy akár választhattunk volna másként is, de a valóságban a döntés pillanatát is az előre "programozott" impulzusok határozták meg bennünk a választást.
Na ha valóban így lenne, akkor ez ténylegesen kizárná a multiverzum létét.. -
commissioner #2962 Amíg mi nem tudjuk bebizonyítani, hogy nem létezik végtelen sok világ, addig az se biztos, hogy van olyan világ, ahol be tudják bizonyítani. Feltéve, hogy a valóság objektív. Viszont, ha szubjektív, akkor már bármi megtörténhet. (?) -
#2961
Most, az Einstein napon (03.14.) volt egy olyan műsor, amiben a sok világ elméletről volt szó. Pl.: lehet egy olyan világ, ahol én vagyok Obama és masszőrként dolgozom :P
Az volt a gondolatom, ha végtelen sok világ létezik, akkor biztosan van olyan, ahol éppen bebizonyítják, hogy nem létezik végtelen sok világ.
Ma úgy gondolom, a valóság nem vesz tudomást az igazság tagadásáról.
Remélem lesz ezzel UP ennek a jó kis topiknak! -
uwu312 #2960 A kocsikat valahogy nem tudom hova tenni. Rajzolni kéne. Nem hiszem hogy le tudod írni emberséges terjedelem keretein belül. -
Gézoo #2959 A kísérletet két, egyforma tömegű és egyforma gördülési ellenállású kiskocsira tett görgőkkel elvégezve, a forgós (azaz a bal oldal) is mozdul, de csak kicsit.
Próbáld ki! Legóból megépítheted és szuper látványos! -
uwu312 #2958 Ja most látom hogy a bal oldala el is tud mozdulni, legalábbis a bal felső képlet erre enged következtetni. -
uwu312 #2957 Azt is kéne tudni, hogy a baloldali hengerek amikre fel van tekerve a kötél, azok tengelyei rögzítettek-e, vagy el is tudnak mozdulni?
Az is kérdés, hogy miket szabad elhanyagolni.
Meg hogy mi van a rugóval, ha elérte a nyugalmi állapotát, akkor szűnik meg létezni, vagy esetleg korábban feledkezünk meg róla.
És hiányzik a rugóállandó is a megadott paraméterek közül. Mert az erőt ügyesen megadtad, de hogy meddig fog működni azt nem tudjuk.
Meg biztos van még pár amit én is kihagytam. -
Gézoo #2956 A baloldali hengerekre feltekert zsinór vége és, a jobb oldalon mereven (összeragasztott, a baloldaliakkal azonos tömegű, ) a közepükön a zsineghez rögzített testek közé rugót feszítünk és elengedjük.
A baloldali hengerek f fordulatszámú forgásba kezdenek a jobboldaliak balra elmozdulnak.
A teljes "kütyü" egy dobozban van, levegő asztalon lebegtetve.
A rugó összehúzódása után I = m*K*f impulzusa van a doboznak ezért folyamatos mozgást végez jobbról balra.
-
#2955
Mit látunk a képen? A jobboldali nemtommik most mit csinálnak? Azok ütköző golyók? Infókat, pls! -
Gézoo #2954 ![]()
Kérdés: A jobb oldali hengerek (golyók) tömege egyezik a bal oldaliakéval, akkor a rugó elengedése után a rendszer impulzusa mekkora nagyságú és milyen irányú? -
buke #2953 ZilogR: Köszönöm a gyors,részletes választ! -
#2952
OMG! A Sulineten van egy sokkal okosabb megoldás: imhol, de szinte látom, h ez a kis ötlet hatalmas vitákat fog szítani, mert "annyira egyszerű, hogy biztosan nem jó" (mellesleg nekem eszembe se jutott, amiből látszik, h túl sokat jártam iskolába 
)
-
#2951
A 2.) pontot viszonylag gyorsan le lehet tudni:
Ha elfogadjuk, hogy a levegő ideális gáznak tekinthető (ami tűrhető a talaj közeli nyomásoknál és hőmérsékleteknél), akkor számíthatjuk ideális gázként:
rho = p / (R * (t + 273)), ahol rho a levegő sűrűsége [kg/m3], p a nyomása [Pa], t a hőmérséklete [C] és R egy levegőre jellemző állandó (specifikus gázállandó) R=287 J/(kg*K)
Az 1.) kicsit bajosabb, nézz utána, mit neveznek a légkör határának.
A légnyomás változása a magassággal megint kicsit összetettebb dolog, de erre is van egy kis kibúvó, mivel kitaláltak egy olyan dolgot, amit úgy hívnak, hogy "normál atmoszféra", ehhez leírást találsz, ha rákeresel olyanokra, mint "normál atmoszféra" vagy "DIN 5450", "ICAO Standard Atmosphere" és rögvest találsz egy ILYET és egy ILYET.
Ezt felhasználva lehet némi becslést adni a légkör tömegére és ha analitikusan vezetgeted le az összefüggést a különböző sűrűségű levegő-héjak tömegét összeadogatva (integrálva), akkor az is kiderül, h a g-nek milyen szerepe van a talajon érzékelhető légnyomásban.
Ha rávisz a lélek, még lehet meg is csinálom neked holnap délig (vagy még ma éjjel és reggel postolom). -
buke #2950 Sziasztok! Két légkörrel kapcsolatos kérdésem lenne: 1.milyen összefüggés van a légkör magassága és a légnyomás között adott gravitációjú bolygó esetén?
Légkör magasságon itt azt értem, ami felett már csak a "világűr" van.
Egy példán keresztül konkrétan: készítek egy szuperföldet egy űrszimulátorba(orbiter 2010),amely felszínén mondjuk 2x-es a nyomás a földihez képest,akkor mennyivel növeljem az atmoszféra magassági adatát?
2.milyen összefüggés van a felszíni légnyomás és felszíni légsűrűség között,beleértve a hőmérsékletet is? Köszönöm a segítséget. Szeretnék reális adatokat beírni,ha már egyszer erre lehetőséget ad a program. -
commissioner #2949 Bashar Space-Time Antenna -
polarka #2948 A szakember szerit 30-50cm. :)
