Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2736
"Majd jövõre már tudományosan fogok dinnyét választani! 😄"
Ezt volt az elsõ 5letem nekem is.
A második meg, hogy írni kéne rá egy okostelefonos alkalmazást: 1. okostelefon dinnyére ráhelyez -> 2. dinnye megkopgtat -> 3. hang kielemez (ha elég adat áll rendelkezésre, várható édesség visszajelez) -> 4. dinnye megkostól/dinnyébõl készült turmixban cukorfok megállapít/dinnye egyéb adatai (szín, fajta, méret, héj vastagsága, stb...) megjegyez -> 5. a kapott adatokból adatbázist épít -> 6. az adatbázis használatával alkalmazás tökéletesít -> go to step 1.
De aztán láttam, hogy már léteznek ilyen alkalmazások. Grrr... <#gonosz3>
"Így válik sûrûbbé(?) a dinnye belseje is, ha édesebb?"
Tegyük fel, hogy ugyanakkora, ugyanolyan fajta, ugyanolyan héjvastagságú, de különbözõ érettségû dinnyékrõl beszélünk. Az ugyanakkora és ugyanolyan héjú dinnyéken a kopogás ugyanolyan hullámhosszúságú hangot generál. Viszont a különbözõ érettségû dinnyék belsejében más sûrûségû "folyadék" van, így a keletkezett hang más sebességgel terjed. A más sebességû, de ugyanolyan hullmáhosszúságú hang meg más frekvenciát eredményez:
ahol a c a hang sebessége, a lambda a hang hullámhossza, az f a hang frekvenciája.
Kiemelném: ugyanakkora (vagy legalábbis hasonló méretû) dinnyékrõl beszélünk. A nagyobb dinnye ugyanis mélyebben kong, tehát egy nagyobb, de nem annyira édes dinnye lehet hogy mélyebben konghat, mint egy kisebb, de érettebb társa - tehát a mérést hasonló méretû és fajtájú dinnyéken érdemes megejteni. 😉
Pár érdekesség a témában:
http://www.drphysics.com/teacup/teacup.html - itt érdemes elolvasni a "3.0 How pitch changes with dissolved material" részt.
An automated inspection platform design for melon quality using audio frequency analysis method - ezek a taiwaniak sem semmik: automatizált platformot terveznek a célra.
Ezt volt az elsõ 5letem nekem is.
A második meg, hogy írni kéne rá egy okostelefonos alkalmazást: 1. okostelefon dinnyére ráhelyez -> 2. dinnye megkopgtat -> 3. hang kielemez (ha elég adat áll rendelkezésre, várható édesség visszajelez) -> 4. dinnye megkostól/dinnyébõl készült turmixban cukorfok megállapít/dinnye egyéb adatai (szín, fajta, méret, héj vastagsága, stb...) megjegyez -> 5. a kapott adatokból adatbázist épít -> 6. az adatbázis használatával alkalmazás tökéletesít -> go to step 1.
De aztán láttam, hogy már léteznek ilyen alkalmazások. Grrr... <#gonosz3>
"Így válik sûrûbbé(?) a dinnye belseje is, ha édesebb?"
Tegyük fel, hogy ugyanakkora, ugyanolyan fajta, ugyanolyan héjvastagságú, de különbözõ érettségû dinnyékrõl beszélünk. Az ugyanakkora és ugyanolyan héjú dinnyéken a kopogás ugyanolyan hullámhosszúságú hangot generál. Viszont a különbözõ érettségû dinnyék belsejében más sûrûségû "folyadék" van, így a keletkezett hang más sebességgel terjed. A más sebességû, de ugyanolyan hullmáhosszúságú hang meg más frekvenciát eredményez:
ahol a c a hang sebessége, a lambda a hang hullámhossza, az f a hang frekvenciája.
Kiemelném: ugyanakkora (vagy legalábbis hasonló méretû) dinnyékrõl beszélünk. A nagyobb dinnye ugyanis mélyebben kong, tehát egy nagyobb, de nem annyira édes dinnye lehet hogy mélyebben konghat, mint egy kisebb, de érettebb társa - tehát a mérést hasonló méretû és fajtájú dinnyéken érdemes megejteni. 😉
Pár érdekesség a témában:
http://www.drphysics.com/teacup/teacup.html - itt érdemes elolvasni a "3.0 How pitch changes with dissolved material" részt.
An automated inspection platform design for melon quality using audio frequency analysis method - ezek a taiwaniak sem semmik: automatizált platformot terveznek a célra.
#2735
Tényleg érdemes kopogtatni a dinnyét?
Kár, hogy nem nyár elején publikálták ezt.
Majd jövõre már tudományosan fogok dinnyét választani! 😄
Szerintetek mi a magyarázat?
Nekem az jut eszembe, mikor vízben valami port feloldok, kavargatom, majd egy idõ után mélyebb lesz a hangja, mikor a kanál odaverõdik a bögre falához.
Így válik sûrûbbé(?) a dinnye belseje is, ha édesebb?
Kár, hogy nem nyár elején publikálták ezt.
Majd jövõre már tudományosan fogok dinnyét választani! 😄
Szerintetek mi a magyarázat?
Nekem az jut eszembe, mikor vízben valami port feloldok, kavargatom, majd egy idõ után mélyebb lesz a hangja, mikor a kanál odaverõdik a bögre falához.
Így válik sûrûbbé(?) a dinnye belseje is, ha édesebb?
#2734
A hibázni természetes dolog, ezt nem kéne szégyellned. Sõt inkább próbáld pozitívumként felfogni, hiszen ha felismersz egy hibát az által újabb ismereteket sajátíthatsz el.
#2733
Hány - fizikával kapcsolatos - hibát/elírást fedeztek fel az alábbi videóban?
#2732
Hát jah, fõleg, h matekból is néhány tárgy közös a matekosokkal.
Ez 2. féléves anyag, de sztem inkább a bevezetésen volt a hangsúly a tárgyban. Tehát, h vmi összkép meglegyen témáról és ha vmi kéne, akkor tudjuk hol lapozzuk fel. Aztán ha vmi többször elõkerül, akkor majd mélyül az ismeret, mint ahogyan most én is fellapoztam. Épp ezért a vizsga sem teljesíthetetlen. Fõleg, ha az ember a könnyebb tételeket fogja ki😛
Ez 2. féléves anyag, de sztem inkább a bevezetésen volt a hangsúly a tárgyban. Tehát, h vmi összkép meglegyen témáról és ha vmi kéne, akkor tudjuk hol lapozzuk fel. Aztán ha vmi többször elõkerül, akkor majd mélyül az ismeret, mint ahogyan most én is fellapoztam. Épp ezért a vizsga sem teljesíthetetlen. Fõleg, ha az ember a könnyebb tételeket fogja ki😛
#2731
No para. Csak az nem hibázik, aki nem is csinál semmit.
#2730
A mérnök fizikusokat tényleg rögtön az elején ilyesmivel sokkolják mint amit linkbe kaptam?
Nekünk csak akkor kellett hasonlóan bonyolult dologgal küzdeni, miután megvolt a matek szigorlat.
A magasépítési szerkezetek mechanikája, meg a hídmeha ugrott be mikor belenéztem az anyagba, de az 6. féléves anyag az építõ karon.
A mérnök fizikusok kemények nagyon 😊
Nekünk csak akkor kellett hasonlóan bonyolult dologgal küzdeni, miután megvolt a matek szigorlat.
A magasépítési szerkezetek mechanikája, meg a hídmeha ugrott be mikor belenéztem az anyagba, de az 6. féléves anyag az építõ karon.
A mérnök fizikusok kemények nagyon 😊
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2729
Egyébként így utólag rohadtul zavar, hogy ennyi hülyeséggel árasztottam el a topikot.
Legszívesebben törölném az összeset. Jó móka volt csinálni, de most itt fog maradni örökre.
Nagyon ciki lesz, ha pont ezt dobja ki valakinek a keresõ, és döbbenten olvassa a képtelen feltételezéseimet<#szomoru2>
Azt nem értem, hogy a forrai-féle lényeknek hogy nincs ilyen érzésük. Õk gyakorlatilag folyton ezt csinálják. Nekem ennyi is elég volt egy életre<#sir>
A rendes becsületes trollkodás sokkal jobb idõtöltés.
Legszívesebben törölném az összeset. Jó móka volt csinálni, de most itt fog maradni örökre.
Nagyon ciki lesz, ha pont ezt dobja ki valakinek a keresõ, és döbbenten olvassa a képtelen feltételezéseimet<#szomoru2>
Azt nem értem, hogy a forrai-féle lényeknek hogy nincs ilyen érzésük. Õk gyakorlatilag folyton ezt csinálják. Nekem ennyi is elég volt egy életre<#sir>
A rendes becsületes trollkodás sokkal jobb idõtöltés.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2728
Jaaa. Én azt hittem te is csak túráztatod az agyad 😊
Most hogy már tudom hogy ezek a tények, így már nem is olyan jó, de a legalább végére jártunk.
Most hogy már tudom hogy ezek a tények, így már nem is olyan jó, de a legalább végére jártunk.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2727
Lehet nem voltam eléggé világos, de én éppen egy könyvben szemezek a levezetéssel és tanultam is róla. :x
#2726
Nem jó ez ám így sehogy se.
Még is csak szar az egész, még az ábra is.
A hosszú képlet mait frankón rányilaztam az ábrára nem is annyi.
Meg kell várni míg idejön egy olyan aki tanult ilyesmit és elmagyarázza.
Mondjuk még pár nap és lehet hogy rájövünk😊
Csak már most is aránytalanul sok a meló ezért a kis tudásért.
Még is csak szar az egész, még az ábra is.
A hosszú képlet mait frankón rányilaztam az ábrára nem is annyi.
Meg kell várni míg idejön egy olyan aki tanult ilyesmit és elmagyarázza.
Mondjuk még pár nap és lehet hogy rájövünk😊
Csak már most is aránytalanul sok a meló ezért a kis tudásért.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2725
Tényleg semmi köze a Pitagoraszhoz, viszont az ábra jó.
A sokadik tippre csak megfejtjük. Nem hiszem el hogy sehol nincs rendesen leírva.
Én mindenhol csak a végeredményt látom. Levezetést, vagy hogy miért, azt nem.
Én azzal próbálnám levezetni, hogy a vízszintes táglalap átlója mentén venném a z deriváltját. Az átló hossza meg kijön a pitagorsz tételbõl. Ennek a kettõnek a szorzata épp az amit keresünk. Gondolom az egszerûsítést elvégezve megkapjuk a képletet megint.
Ez egy jó levezetés lehet geometriai alapon. Az összefüggést kidobja, de az értelmét még mindíg nem látni. Mármint azt, hogy mi köze a formulának a szóráshoz.
Vagy már megint nagyon mellé lõttem😊
A sokadik tippre csak megfejtjük. Nem hiszem el hogy sehol nincs rendesen leírva.
Én mindenhol csak a végeredményt látom. Levezetést, vagy hogy miért, azt nem.
Én azzal próbálnám levezetni, hogy a vízszintes táglalap átlója mentén venném a z deriváltját. Az átló hossza meg kijön a pitagorsz tételbõl. Ennek a kettõnek a szorzata épp az amit keresünk. Gondolom az egszerûsítést elvégezve megkapjuk a képletet megint.
Ez egy jó levezetés lehet geometriai alapon. Az összefüggést kidobja, de az értelmét még mindíg nem látni. Mármint azt, hogy mi köze a formulának a szóráshoz.
Vagy már megint nagyon mellé lõttem😊
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2724
hopp
egy ilyen infinitezimális felületdarabnál dz=dz/dx*Δx+dz/dy*Δy
és nem Pitagorasz tétel szerinti
nem is indokolja semmi, h a magasságnövekedésre a Pitagorasz tételt használjuk, mert nem is úgy rendezõdnek ezen oldalak.
tehát bár jó heurisztikának tûnik, de nem okés.
egy ilyen infinitezimális felületdarabnál dz=dz/dx*Δx+dz/dy*Δy
és nem Pitagorasz tétel szerinti
nem is indokolja semmi, h a magasságnövekedésre a Pitagorasz tételt használjuk, mert nem is úgy rendezõdnek ezen oldalak.
tehát bár jó heurisztikának tûnik, de nem okés.
#2723
Meg hát nemcsak sztem, hanem amit olvastam levezetést annak is ez a lényege.
#2722
Sztem is ez a lényeg. Csak itt feltételezted, h a hibák/eltérések pozitív irányban hatnak. A precíz leírásban ezért használnak szórásnégyzetet, majd a végén meg lehet gyököt vonni.
#2721
Ez lényegében annyit jelent, h feltételezzük azt, h a felhasznált valószínûségi változókkal (uwunál x és y) a g fv. értéke közel van a keresett értékhez (uwunál f(x,y)).
Amely feltételt implicite uwu is felhasznált.
Amely feltételt implicite uwu is felhasznált.
#2720
Lerajzoltam.
Szerintetek?
Szerintetek?
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2719
A hibaterjedésre meg asszem rájöttem miért négyzetesen kell összegezni.
Legalább is 2 változó esetén még el tudtam képzelni. Mondjuk nem biztos hogy jól, de valami ilyesmi lehet az ok, mert a képlet így jó lesz:
Ha egy mennyiséget 2 másik határoz meg, ez gyakorlatilag egy felület x,y,z-ben ábrézolva. A deriváltak a megfelelõ irányú metszékek, a hibakorlát meg változónként egy-egy távolság a megfelelõ irányban.
Az eredõ hiba pedig ott olvasható le grafikusan, ahova kifeszítjük a két hibakorlát által határolt téglalpot.
Tehát felülnézetben a vizsgált pontba felvéve az origót, a téglalap egyik csúcsa fekszik fel a felületre, ez a pontos érték, az origó.
A téglalp másik két csúcsa a két változó tangelyén fekszik, és felette z irányba leolvasható a hozzá tartozó hibakorlát, a negyedik csúcs felett pedig az eredõ hibakorlát olvasható le. Ha így van akkor tényleg a Pitagorasz tétellel arányosítva kell kiszámítani a kérdéses ordinátát.
Nem tudom mennyire voltam érthetõ, és ti is el tudjátok-e képzelni 3D-ben.
Legalább is 2 változó esetén még el tudtam képzelni. Mondjuk nem biztos hogy jól, de valami ilyesmi lehet az ok, mert a képlet így jó lesz:
Ha egy mennyiséget 2 másik határoz meg, ez gyakorlatilag egy felület x,y,z-ben ábrézolva. A deriváltak a megfelelõ irányú metszékek, a hibakorlát meg változónként egy-egy távolság a megfelelõ irányban.
Az eredõ hiba pedig ott olvasható le grafikusan, ahova kifeszítjük a két hibakorlát által határolt téglalpot.
Tehát felülnézetben a vizsgált pontba felvéve az origót, a téglalap egyik csúcsa fekszik fel a felületre, ez a pontos érték, az origó.
A téglalp másik két csúcsa a két változó tangelyén fekszik, és felette z irányba leolvasható a hozzá tartozó hibakorlát, a negyedik csúcs felett pedig az eredõ hibakorlát olvasható le. Ha így van akkor tényleg a Pitagorasz tétellel arányosítva kell kiszámítani a kérdéses ordinátát.
Nem tudom mennyire voltam érthetõ, és ti is el tudjátok-e képzelni 3D-ben.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2718
Nem arra volt ám válasz amire írtam, hanem a Természet világa cikkre😊
Angolul én se tudok annyira hogy megértsem.
Angolul én se tudok annyira hogy megértsem.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2717
Vettem a fáradságot, h újra átolvassam. Nem mintha amúgy nem lett volna már épp ideje.
Tévedtem, amire emlékeztem és próbáltam mondani az közvetlen mérések pont- és intervallumbecslésérõl szóltak.
A négyzetes hibaterjedés annyira nem is hosszasan és bonyolultan levezethetõ azzal a feltételezéssel, h
-ben
az összeg 2. és a magasabb fokú tagjai elhanyagolhatóak az elsõhöz képest.
A képlet jelölései:
M
g(ξ):= a ξi valószínûségi változók tetszõleges fv-e. Amellyel az új változót határozzuk meg.
y:= M[ξ]
D²(ξ):= ξ szórásnégyzete
Mivel a szórásnégyzetek a mérések számának növelésével csökkenthetõk, ezért elérhetõ, h a feltétel teljesüljön.
Tévedtem, amire emlékeztem és próbáltam mondani az közvetlen mérések pont- és intervallumbecslésérõl szóltak.
A négyzetes hibaterjedés annyira nem is hosszasan és bonyolultan levezethetõ azzal a feltételezéssel, h
-ben
az összeg 2. és a magasabb fokú tagjai elhanyagolhatóak az elsõhöz képest.
A képlet jelölései:
M
g(ξ):= a ξi valószínûségi változók tetszõleges fv-e. Amellyel az új változót határozzuk meg.
y:= M[ξ]
D²(ξ):= ξ szórásnégyzete
Mivel a szórásnégyzetek a mérések számának növelésével csökkenthetõk, ezért elérhetõ, h a feltétel teljesüljön.
#2716
Háát én nagyon szégyellem magam, de egy szót se értettem belõle...
A négyzetes hibaterjedésnek pedig alaposabban utána kellene járnom, h érdemben el tudjam mondani... 😞((
A négyzetes hibaterjedésnek pedig alaposabban utána kellene járnom, h érdemben el tudjam mondani... 😞((
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2715
Köszönöm!
Pont ilyesmi kellett nekem. Nem hiába jártam ide évek óta, végre találtam valami hasznosat is.
Konkrétan a problémámra visszatérve az volt a gond, hogy valamiért én egyenletes eloszlásban gondolkodtam; én se értem magamat így utólag😊
Természetesen mivel mérésrõl van szó, alapból gaussra kellett volna gondolni. így már értem is a képletet amit ZilogR írt. És az is érthetõ, hogy miért nem magyarázzák egyéb helyeken halálra. Elvileg triviális, csak nekem nem volt az.
Pont ilyesmi kellett nekem. Nem hiába jártam ide évek óta, végre találtam valami hasznosat is.
Konkrétan a problémámra visszatérve az volt a gond, hogy valamiért én egyenletes eloszlásban gondolkodtam; én se értem magamat így utólag😊
Természetesen mivel mérésrõl van szó, alapból gaussra kellett volna gondolni. így már értem is a képletet amit ZilogR írt. És az is érthetõ, hogy miért nem magyarázzák egyéb helyeken halálra. Elvileg triviális, csak nekem nem volt az.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2714
#2712
Van egy bevezetõ jellegû könyvem a hibaszámításról és mérések kiértékelésérõl, ha érdekel adok linket.
Onnan bennem az maradt meg, h azért szeretik általában ezt használni, mert a gauss-eloszlású hibák általában jól közelítik a valóságot és ezen eloszlás könnyen kezelhetõen ad eredményeket (mind a statisztikában, mind a valószínûségszámításban). Mellesleg nemcsak arra elég ezen hibaszámítás, h vmely hibát/konfidenciaintervallumot határozzunk meg, hanem ahhoz tartozó valószínûséget is.
Még az is rémlik, h ez az eloszlás (is) jobban megfelel a valóságnak olyan téren, h a végeredmény úgy születik, mintha a sok hiba egy része egymást gyengítené is valamelyest és nem csak összeadódnak.
Nem szerepelt benne erre vonatkozóan teljesen részletes levezetés/szemléltetés, hiszen nem valszám és nem is statisztika könyv.
Onnan bennem az maradt meg, h azért szeretik általában ezt használni, mert a gauss-eloszlású hibák általában jól közelítik a valóságot és ezen eloszlás könnyen kezelhetõen ad eredményeket (mind a statisztikában, mind a valószínûségszámításban). Mellesleg nemcsak arra elég ezen hibaszámítás, h vmely hibát/konfidenciaintervallumot határozzunk meg, hanem ahhoz tartozó valószínûséget is.
Még az is rémlik, h ez az eloszlás (is) jobban megfelel a valóságnak olyan téren, h a végeredmény úgy születik, mintha a sok hiba egy része egymást gyengítené is valamelyest és nem csak összeadódnak.
Nem szerepelt benne erre vonatkozóan teljesen részletes levezetés/szemléltetés, hiszen nem valszám és nem is statisztika könyv.
#2711
A fórum keretei egy ilyen kiterjedt anyag tanítására nem alkalmasak. Sztem legfeljebb néhány dolog megbeszélését lehetne elvárni.
Ha ahogyan írod, csak érdeklõdõ ember vagy és többet szeretnél tudni az ism. terj. szintnél néhány dologról, akkor ajánlhatunk olvasnivalókat. Meg ma már vannak fent oktató videók is, többnyire angol nyelven.
Ha önállóan keresgélsz vmit a neten, akkor meg azért csekkold le a forrást, h mégis kitõl próbálsz olvasni és aszerint kezeld, mert sok bolond írásába is belefuthatsz és velük fölöslegesen pazarlod a kis szabadidõd.
Ha elég a középsulis anyagban való mélyebb tájékozódás, arra ott az sdt.sulinet.
Ha ahogyan írod, csak érdeklõdõ ember vagy és többet szeretnél tudni az ism. terj. szintnél néhány dologról, akkor ajánlhatunk olvasnivalókat. Meg ma már vannak fent oktató videók is, többnyire angol nyelven.
Ha önállóan keresgélsz vmit a neten, akkor meg azért csekkold le a forrást, h mégis kitõl próbálsz olvasni és aszerint kezeld, mert sok bolond írásába is belefuthatsz és velük fölöslegesen pazarlod a kis szabadidõd.
Ha elég a középsulis anyagban való mélyebb tájékozódás, arra ott az sdt.sulinet.
#2710
Sztem a részletesebben kifejtett részt érdemes inkább figyelembe venni.
Én úgy értelmezem, h egyes szövetekben több keletkezik és felpuffadnak. Még kisebb mennyiségben némely érben is, de ott az érfalak rugalmassága megakadályozza, h jelentõsebb mennyiség elforrjon. Tehát összességében nem forrna fel a vér, csak némely lokális min. nyomású helyeken.
Én úgy értelmezem, h egyes szövetekben több keletkezik és felpuffadnak. Még kisebb mennyiségben némely érben is, de ott az érfalak rugalmassága megakadályozza, h jelentõsebb mennyiség elforrjon. Tehát összességében nem forrna fel a vér, csak némely lokális min. nyomású helyeken.
#2709
Találtam egy ilyet:
A rendszeres hibák eredõjét nem szükséges kiszámítani, ha már eleve a módosított értékekkel számítjuk ki a vonatkoztatott mennyiséget. A lineáris hibaterjedési törvény használatát indokolja, ha
• több rendszeres hiba együttes hatása kiegyenlíti egymást, pl. sûrûség meghatározása a tömegbõl és a térfogatból a ρ=m/V szerint történik, ha mind m-nek, mind V-nek +2 % a relatív rendszeres mérési hibája, akkor ez az eredményt nem módosítja;
• az egyes bemenõ értékek hatását a kimenõ értékre meg kell határozni, hogy melyek azok, amelyek elhanyagolhatók, ill. melyek csökkentésével lehet a kimenõ értéket hatékonyan javítani;
• a bemenõ értékekre olyan határokat lehessen meghatározni, amelyeken belül az okozott hibát elhanyagoljuk, ill. amin kívül adott intézkedést (pl. a mért érték módosítása) kell tenni;
• annak, eldöntése, hogy melyik tényezõnél a legcélszerûbb a mérésbe beavatkozni, hogy a lehetõ legkisebb ráfordítással az eredmény legnagyobb javulását lehessen elérni.
A mérés eredõ bizonytalansága - a relatív mérési hiba közvetett mérésnél a négyzetes hibaterjedési törvény szerint határozható meg.
Ez utóbbi viszont nincs kifejtve hogy mire jó.
Sajnos én csak érintõlegesen találkoztam hibaszámítással, úgyhogy nem tökéletes a kép.
A rendszeres hibák eredõjét nem szükséges kiszámítani, ha már eleve a módosított értékekkel számítjuk ki a vonatkoztatott mennyiséget. A lineáris hibaterjedési törvény használatát indokolja, ha
• több rendszeres hiba együttes hatása kiegyenlíti egymást, pl. sûrûség meghatározása a tömegbõl és a térfogatból a ρ=m/V szerint történik, ha mind m-nek, mind V-nek +2 % a relatív rendszeres mérési hibája, akkor ez az eredményt nem módosítja;
• az egyes bemenõ értékek hatását a kimenõ értékre meg kell határozni, hogy melyek azok, amelyek elhanyagolhatók, ill. melyek csökkentésével lehet a kimenõ értéket hatékonyan javítani;
• a bemenõ értékekre olyan határokat lehessen meghatározni, amelyeken belül az okozott hibát elhanyagoljuk, ill. amin kívül adott intézkedést (pl. a mért érték módosítása) kell tenni;
• annak, eldöntése, hogy melyik tényezõnél a legcélszerûbb a mérésbe beavatkozni, hogy a lehetõ legkisebb ráfordítással az eredmény legnagyobb javulását lehessen elérni.
A mérés eredõ bizonytalansága - a relatív mérési hiba közvetett mérésnél a négyzetes hibaterjedési törvény szerint határozható meg.
Ez utóbbi viszont nincs kifejtve hogy mire jó.
Sajnos én csak érintõlegesen találkoztam hibaszámítással, úgyhogy nem tökéletes a kép.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2708
Most látom miért annyira hasonló az eredmény. Az egyik hibánk sokkal nagyobb relatívba mint a másik. Annyira dominál, hogy a másik szint bele se szól.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2707
Van valami anyagod erre hibaterjedésre?
Csak ismeretterjesztõ jelleggel. Sajnos nemigen vágom mitõl is jó ez a négyzetes hibaterjedés. Amit kigugliztam az vagy túl kevés, vagy túl részletekbe menõ.
Csak mert szinte ugyanaz jött ki neked a négyzetessel, mint nekem, pedig én csak összeadtam õket. Gyanítom, hogy több változónál nagyobb a jelentõsége, csak nem értem miért négyzetes.
Csak ismeretterjesztõ jelleggel. Sajnos nemigen vágom mitõl is jó ez a négyzetes hibaterjedés. Amit kigugliztam az vagy túl kevés, vagy túl részletekbe menõ.
Csak mert szinte ugyanaz jött ki neked a négyzetessel, mint nekem, pedig én csak összeadtam õket. Gyanítom, hogy több változónál nagyobb a jelentõsége, csak nem értem miért négyzetes.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2706
Hmm... rosszul emlékeznék és az abszolút hibákkal kell szorozni...
Ha belegondolok, akkor kapok sebességet, ha az én gyökjelem alatt sebességnégyzet van. Ez akkor lehet, ha mindkét tag az összegben sebességnégyzet. Ez pedig akkor lehet, ha a deriváltat azzal szorzom, aminek a mértékegysége az, ami szerint deriváltam. Azaz NEM a relatív hibával, hanem az abszolúttal!!!
OK, nagyon köszönöm a hozzászólásodat, tehát utólag kell a relatív hibát kiszámítani:
Mivel én jobban hiszek a négyzetes hibaterjedésben mint a hibák abszolútértékének összegzésében 😛 ezért az én esetemben:
E_vo=sqrt( (d/dmu(v0)*E_mu)^2 + (d/ds(v0)*E_s)^2 ) =
sqrt( (13.0 * 0.05)^2 + (0.378 * 0.1)^2 ) = 0.651 m/s = 2.3 km/h
Ez így már OK, tehát a sebesség v0= (70.0+-2.3) km/h
Örök hála! 😊
Ha belegondolok, akkor kapok sebességet, ha az én gyökjelem alatt sebességnégyzet van. Ez akkor lehet, ha mindkét tag az összegben sebességnégyzet. Ez pedig akkor lehet, ha a deriváltat azzal szorzom, aminek a mértékegysége az, ami szerint deriváltam. Azaz NEM a relatív hibával, hanem az abszolúttal!!!
OK, nagyon köszönöm a hozzászólásodat, tehát utólag kell a relatív hibát kiszámítani:
Mivel én jobban hiszek a négyzetes hibaterjedésben mint a hibák abszolútértékének összegzésében 😛 ezért az én esetemben:
E_vo=sqrt( (d/dmu(v0)*E_mu)^2 + (d/ds(v0)*E_s)^2 ) =
sqrt( (13.0 * 0.05)^2 + (0.378 * 0.1)^2 ) = 0.651 m/s = 2.3 km/h
Ez így már OK, tehát a sebesség v0= (70.0+-2.3) km/h
Örök hála! 😊
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2705
Na jól van, nem erõlködök tovább, meg lehet nézni a galériába.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2704
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2703
Na jó a kép szar lett, de remélem ettõl még érthetõ.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2702
Na most már dolgoztam is valamit.
Felesleges kiszámolni a relatív hibaértékeket, az csak viszonyításnak jó.
Én úgy tudom, hogy függvény parciális deriváltjait a megfelelõ hibakorlátokkal kell beszorozni és összeadni, ez adja a sebesség hibaértékét, ami így 0.686 m/s ami nem túl nagy eltérés a 19.44 m/s értékhez képest.
Felesleges kiszámolni a relatív hibaértékeket, az csak viszonyításnak jó.
Én úgy tudom, hogy függvény parciális deriváltjait a megfelelõ hibakorlátokkal kell beszorozni és összeadni, ez adja a sebesség hibaértékét, ami így 0.686 m/s ami nem túl nagy eltérés a 19.44 m/s értékhez képest.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2701
Ja jóvan, semmi 😊
Migyá megnézem közelebbrõl.
Migyá megnézem közelebbrõl.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2700
Miért a legkisebb négyzetek módszerével számolod a hibát?
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2699
Nos, ha ez nem jött be, akkor itt egy másik, ami azért érdekes, mert ha azt csinálom, amit tanítanak, akkor baromságot kapok 😉
A sztori: Kaptam egy egyszerû feladatot (idekopizom: Egy 4 tonna tömegu autóbusz egyenletesen lassulva áll meg, eközben megtett 160 m utat. a) Mekkora volt az autóbusz sebessége a fékezés megkezdése elott? (20 m/s) b) Mekkora ero fékezte az autóbuszt? (5 kN)), amivel az a gond, hogy kellene még egy adat, amivel ki lehet számolni a kért mennyiségeket (a weben meg is van ez a példa úgy, hogy a megállás idejét is megadják, ami 16s).
Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy az eredeti példa ellenben a valóságot írja le: ha egy baleseti helyszínelés történik, ott legfeljebb féknyom hosszát tudják megmérni vagy ha volt szemtanú, akkor megvan a kocsi becsült tömege is (bár, mint ez kiderül, nem is szükséges).
Az kezdett el foglalkoztatni, milyen alakú összefüggés írja le a fékút hossza és a fékezés elõtti sebességet (minden hókuszpókusz nélkül gyorsan átgondolva azt kapja az ember, hogy gyökös lesz, mert a kezdeti mozgási energiában a sebesség négyzeten van, ennek az "elapadása" pedig a megtett úttal rendszerint lineáris kapcsolatban van).
Itt a mellékelt képen ez van az 1. oldalon.
Ami továbbra is izgalmassá teszi a dolgot, ha a súrlódási tényezõt hibával ismerem (mert ez tipikusan "tól-ig" módon adott), akkor mekkora hibával lehet kiszámítani a sebességet a fékezés elõtt. Tegyük fel,hogy a fékút mérésénél is elkövetnek egy kis hibát.
Ha megnézzük a példabeli számítást, elképesztõen nagy abszolút hibát kapunk (+-60.5km/h), míg ha az 1. oldal alján levõ K-kkal kiszámoljuk a sebességtartományt, csupán +-2.5km/h-s abszolút hibát kapunk.
Mi erre a magyarázat?
A sztori: Kaptam egy egyszerû feladatot (idekopizom: Egy 4 tonna tömegu autóbusz egyenletesen lassulva áll meg, eközben megtett 160 m utat. a) Mekkora volt az autóbusz sebessége a fékezés megkezdése elott? (20 m/s) b) Mekkora ero fékezte az autóbuszt? (5 kN)), amivel az a gond, hogy kellene még egy adat, amivel ki lehet számolni a kért mennyiségeket (a weben meg is van ez a példa úgy, hogy a megállás idejét is megadják, ami 16s).
Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy az eredeti példa ellenben a valóságot írja le: ha egy baleseti helyszínelés történik, ott legfeljebb féknyom hosszát tudják megmérni vagy ha volt szemtanú, akkor megvan a kocsi becsült tömege is (bár, mint ez kiderül, nem is szükséges).
Az kezdett el foglalkoztatni, milyen alakú összefüggés írja le a fékút hossza és a fékezés elõtti sebességet (minden hókuszpókusz nélkül gyorsan átgondolva azt kapja az ember, hogy gyökös lesz, mert a kezdeti mozgási energiában a sebesség négyzeten van, ennek az "elapadása" pedig a megtett úttal rendszerint lineáris kapcsolatban van).
Itt a mellékelt képen ez van az 1. oldalon.
Ami továbbra is izgalmassá teszi a dolgot, ha a súrlódási tényezõt hibával ismerem (mert ez tipikusan "tól-ig" módon adott), akkor mekkora hibával lehet kiszámítani a sebességet a fékezés elõtt. Tegyük fel,hogy a fékút mérésénél is elkövetnek egy kis hibát.
Ha megnézzük a példabeli számítást, elképesztõen nagy abszolút hibát kapunk (+-60.5km/h), míg ha az 1. oldal alján levõ K-kkal kiszámoljuk a sebességtartományt, csupán +-2.5km/h-s abszolút hibát kapunk.
Mi erre a magyarázat?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2698
Nos, végetért a halidéj, jöhetnek a postok 😄
Mivel én olyan okospicsa vagyok, tessék:
Mivel én olyan okospicsa vagyok, tessék:
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2697
Kérlek használd a válasz erre gombot, mert így követhetetlen.
#2696
nahát, vak vezet világtalant xD
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2695
Be is fejezem, had folytassák, ahol el se kezdték.
Végül-is nyár van. Õsszel-télen meglátod minden újraindul. Lesz itt forgalom a téli estéken. Szerintem érdemes odafigyelni rád. Én olvaslak, ha nem is fûzök hozzá kommenteket. Sokan lehetünk ezzel így. Figyelj a csendes többségre. Ne tévesszen meg a lármás kisebbség OK?
Végül-is nyár van. Õsszel-télen meglátod minden újraindul. Lesz itt forgalom a téli estéken. Szerintem érdemes odafigyelni rád. Én olvaslak, ha nem is fûzök hozzá kommenteket. Sokan lehetünk ezzel így. Figyelj a csendes többségre. Ne tévesszen meg a lármás kisebbség OK?
#2694
Tudod, megtörtem! Vitatkoztam a vákuum lényegén, hogy az nincs az nem lehet igaz, sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban!
És ime, kénytelen vagyok elismerni, hogy néhányatok kivételével tényleg létezik szellemi vákuum, ha pedig az létezik, akkor a fizikai is?
Hát mégis igazuk lenne a vákuum hívõknek?
Így már nagy blamage ez nekem!
ühüm, bühüm...<#rinya>
Be is fejezem, had folytassák, ahol el se kezdték.
És ime, kénytelen vagyok elismerni, hogy néhányatok kivételével tényleg létezik szellemi vákuum, ha pedig az létezik, akkor a fizikai is?
Hát mégis igazuk lenne a vákuum hívõknek?
Így már nagy blamage ez nekem!
ühüm, bühüm...<#rinya>
Be is fejezem, had folytassák, ahol el se kezdték.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2693
Pedig kár, mert engem minden érdekel. <#wink>
#2692
Eljött a pillanat, amikor már a jól megszokott trollok is hiányoznak...
Kipukkadtam, mint egy léggömb. Ekkora vákuumra nem vagyok méretezve.
Sziasztok.
<#integet2>
Kipukkadtam, mint egy léggömb. Ekkora vákuumra nem vagyok méretezve.
Sziasztok.
<#integet2>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2691
Ha a karburátor neked nem elég, akkor jobbat nem mondhatok.
Ami pedig a speciális alkalmazásokat illeti, nyugodj meg, léteznek ahol kellenek.
Ami pedig a speciális alkalmazásokat illeti, nyugodj meg, léteznek ahol kellenek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2690
Nem errõl van szó. Ha valami az iparban nem terjedt el, annak általában fizikai (néha jogi) oka van. Tehát kérlek ne fordítsd ki amit írtam. Nincsenek olyan felhasználások amiket írtál, mert valószínûleg kicsi lenne hozzá a hatásfok, vagy egyéb más fizikai korlátok létezhetnek, amiket nem kívánnék itt most megnevezni.
#2689
Kérlek, kétfokozatú gõzvákuumszivattyúval néhány torr vákuum is elérhetõ, vagyis elvileg hûtés- hõszivattyúzás is megvalósítható.
Ezeket a berendezéseket a korszerú vákuumszivattyúk kiszorították, mert bizony kicsi a hatásfokuk. Pedig korábban bevett, elterjedt eljárás volt.
Most is lehet, hogy sok helyen még használják, vagy használható lenne, rossz hatásfokuk ellenére.
A gõz: visszaszorult, joggal, magam is terveztem át gõzkazánházakat forró, vagy melegvízre.
Ezeket a berendezéseket a korszerú vákuumszivattyúk kiszorították, mert bizony kicsi a hatásfokuk. Pedig korábban bevett, elterjedt eljárás volt.
Most is lehet, hogy sok helyen még használják, vagy használható lenne, rossz hatásfokuk ellenére.
A gõz: visszaszorult, joggal, magam is terveztem át gõzkazánházakat forró, vagy melegvízre.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2688
Így készülhetnek pld. vákuumszivattyúk, a konzerviparban, vagy létesíthetõk elszívók, robbanásveszélyes közegekre, (...)
Készülhetnének. Ha lenne akkor erõhatása, de nincs. Sajnos.
Készülhetnének. Ha lenne akkor erõhatása, de nincs. Sajnos.
#2687
"A tehetetlenség: a korábbi állapot ráhatása a jelenlegire, illetve a jelenlegié a jövõre"!
Ez a kedvenc "Tudatos Létezés" elméletembe illeszkedõ megállapítás, ami általánosan a hatások véges sebességû terjedése, az idõfaktor (juj: le se merem írni: hogy a memória?)létezése esetén érvényes. De akkor a fizikára, meg az emberi gondolkodásra is.
Van amikor ez hasznos, van amikor nem. Az elõbbi jó, a késõbbi nem.
A különbségtétel közöttük nagyon bonyolult.
Így például lehetséges, hogy a gondolati tehetetlenség a fizikában nagyon hasznos, de az is hogy nem.
Ha ezt szavazással el lehetne dönteni, most bizonyára a szellemi tehetetlenségre, és tespedtségre szavaznának többen!
Nem tudom miért, de ilyen érzésem van. És ezzel nem valamiféle rosszallást szándékozok kifejezni! Á dehogyis... Hol vagyok én attól, hogy jó és rossz között különbséget tehessek! Csak vázolom a helyzetet...
Ez a kedvenc "Tudatos Létezés" elméletembe illeszkedõ megállapítás, ami általánosan a hatások véges sebességû terjedése, az idõfaktor (juj: le se merem írni: hogy a memória?)létezése esetén érvényes. De akkor a fizikára, meg az emberi gondolkodásra is.
Van amikor ez hasznos, van amikor nem. Az elõbbi jó, a késõbbi nem.
A különbségtétel közöttük nagyon bonyolult.
Így például lehetséges, hogy a gondolati tehetetlenség a fizikában nagyon hasznos, de az is hogy nem.
Ha ezt szavazással el lehetne dönteni, most bizonyára a szellemi tehetetlenségre, és tespedtségre szavaznának többen!
Nem tudom miért, de ilyen érzésem van. És ezzel nem valamiféle rosszallást szándékozok kifejezni! Á dehogyis... Hol vagyok én attól, hogy jó és rossz között különbséget tehessek! Csak vázolom a helyzetet...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!