Fizika

A befújt lobbanékony gáz robbanás közben való kiterjeszkedése felfújja a gumit.
Viszont amint lehûl, újból lapos lesz, tehát ez csak rövid idõre nyújt segítséget.

Itt írnak róla
Meg itt is
Még a MythBusters csapata sem ért el hosszútávú eredményeket.

ezt a "jelenséget" hogy hívják? leírást tudtok adni róla?

Esetleg nincs lehetõséged arra, hogy egyetemi géprõl netezz? Csak mert szokott olyan lenni, hogy az egyetem elõfizet ilyen Springer, Scopus meg hasonló adatbázisokra, és ezáltal ingyenessé válik a letöltés.

Igen, én is csak azokat találtam, sajna.
Érdekelne, h mit nézett be Stern.

Az egyik és a másik, de ingyen nem elérhetõk sajna.

"...a vákuum azt jelenti, hogy nincs anyagi részecske a közegben.A semmit, hogy ragadja magával? Vagy esetleg rámondhatod, hogy valóban magával ragadta( tényleg csak elméletben), hogyan bizonyosodsz meg errõl?..."

Elõször is arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy ki mondta neked, vagy hol olvastad, hogy a vákuum üres? Nem arról van e szó, hogy egyszerûen csak átvettél egy un. városi pletykát, aminek senki sem tudja az eredetét?

Manapság már nincs olyan fizikus, aki a vákuumot semminek tekinti.(Te nyilván nem vagy fizikus, ezért nem tartozol bele ebbe az általánosításba.) A vákuumban virtuális részecskéket, fotonokat, energiát szokás beleérteni, és ezek direkt vagy indirekt megnyilvánulásait sorra kimutatják. A gyengébbek kedvéért, valamint a pontosabb fogalmazás érdekében egy fizikus a vákuumot nem is vákuumnak, hanem fizikai vákuumnak nevezi. Talán szokatlan lesz számodra de ennek a fizikai vákuumnak rengeteg tulajdonsága van. Néhányat talán tudsz memorizálni, ha rákattintasz és megnézed ezt az írást.
Fizikai vákuum

Belenéznék Otto Stern eredeti publikációjába, amit '20-ban publikált a Maxwell-Boltzman eloszlás mérésérõl. De keresésem során nem találtam a neten, csak utalásokat rá. Mindkettõ érdekelne, mert elvileg a 2-ban javította, amit nem vett figyelembe az elsõben. Vki esetleg?

ezt a kérdést kaptuk matB-n proftol. 2 válasz volt, abból 1 a helyes <#vigyor3>

Olybá tûnik, hogy a 20.szülinapját már nem fogja betölteni az Övegesi_"Csodák Palotája", mert:
"Családi vállalkozás lesz a Csodák Palotájából"

http://index.hu/tudomany/2012/09/27/csaladi_csodak_palotaja/

(-ezekután, egy biztos: Soha,de soha többé, még csak egy fillért sem fogok adakozni,
hisz` még "A Nemzet Gödrébe" is bõ_1-havi suskám már betemettem.
-hát még; Rubik Ernõ!)

Értelek, tehát nem tudsz válaszolni egy olyan egyszerû kérdésre, h mit akarsz itt? Viszont arra vered, ha sokan klikkelnek az oldaladra...
Szépen vagyunk.

Minek soroljak neked neveket? Guglival 5 perc alatt megvannak. Ha pedig tudod hol keresd, akkor gyorsabban.

Az ütközés egyenes vonalú, centrális. Kérdezni lehet ha valamit nem értesz.

Egy fal, két golyó. 1. golyó 1 egység tömeg a 2. golyó 100 egység.
A fal van bal oldalt, tõle jobbra a könnyebb(kisebb) golyó, jobb oldalt a nagy, nehéz. A kis golyót 1 m/s sebességgel elindítjuk a nagy felé.

Elméleti feladat! Tökéletes rugalmas az ütközés! Nincs súrlódás! (gyakorlatban ilyen nincs) Kérdés, HÁNYSZOR ÜTKÖZIK A KIS GOLYÓ A NAGYNAK??

A megoldást leírom ha valakit érdekel, és ellenõrizné: FA. Vissza fejtéshez a betût az angol abc-ben elfoglalt helyének megfelelõ sorszámmal helyettesítsd. Átváltod õket bináris alakra, összefûzöd õket. A kétszeresébõl elveszel egyet, az a helyes megoldás.
Sok sikert.

ne a személyemmel foglalkozz, hanem a feltett kérdésekkel. Te magad ismered be, hogy az elmélet eredménytelen. Ezek után nem is tudom, mirõl akarsz itt diskurálni.

Szerintem senki nem kíváncsi az összehordott baromságaidra. Hülyeségeket kitalálni bárki tud.

Ne idegen linkekre hivatkozz, hanem a saját anyagodra! Lehetséges, hogy elmegy a kedvem a "tudománytól", de az elsõ tíz mondatodat analízis alá veszem.

Az igazán ifjú és sötét személyek nem nézik meg, hogy mit utálnak, hiszen be vannak tanítva arra, hogy utálják. A honlapomon több száz új gondolat van, legalább egyet nézzél meg, és próbálj rá valami értelmes reagálást adni. www.aparadox.hupont.hu

Link1; Link2 szerintem inkább vele vitasd meg nagyszerû tudásod legjavát, vele vagy inkább egy szinten. Minket - butákat - hagyj meg így. Köszi.

Attól hogy fel tudod sorolni néhány Magyar fizikus nevét nem leszel okosabb."mutass már fel valamit a tudásodból". Te is csak mások írásait böfögöd vissza.nem kell mindent elhinni.

"mi az hogy csak a környezetében ragadja magával a vákuumot?"
a vákuum azt jelenti, hogy nincs anyagi részecske a közegben.A semmit, hogy ragadja magával? Vagy esetleg rámondhatod, hogy valóban magávalragadta( tényleg csak elméletben), hogyan bizonyosodsz meg errõl?

"A tekintélyelvûség meg lehet elég érv az egyházban, de a tudományban nem"

Az eddigiekbõl úgy vélem, hogy ifjú vagy és tudatlan. (Lehet, hogy tanultál valahol, de az többnyire nem jelent tudást, csak iskolalátogatást.) Ugyan mutass már fel valamit a tudásodból, például idézz a honlapodból, vagy akármi árva saját gondolatodból!
www.aparadox.hupont.hu

"sajnos végleges eredményre nem jutnak"

elég lett volna, ha csak ennyit írsz. Ez mindent megmagyaráz. A tekintélyelvûség meg lehet elég érv az egyházban, de a tudományban nem.

"mi az hogy csak a környezetében ragadja magával a vákuumot?"

Egy 804 oldalas könyvet kellene elolvasnod, bár félek, hogy nem fogod hiszen csak írsz és nem olvasol. Dr Korom Gyula: Einstein tévedett! - Relativitáselméletek az ókortól napjainkig

A lényeget úgysem fogod megérteni, de roppant fontos lenne számodra, hogy a könyvben sorra vett, nagyon jól bemutatott 100 szerzõ gondolatait megismerd. Õk a relativitás elmélet problémáit, kísérleteit és megoldási lehetõségeit ragozzák, és sajnos végleges eredményre nem jutnak. Ó be szép is volna , ha a relativitás témában teljesen járatlan de felbõszített emberek legalább ezt a minimum-szintet ismernék.

A könyv lényegi mondanivalójából (tévedett) én csak egyetlen teóriát vettem át, az un. turmixgép elméletet. Eszerint a bolygók az évmilliárdok során keringés közben magukkal ragadták a vákuumot, ezáltal a Nap körül egy vákuum örvény-tér alakult ki. A vákuum a Föld környezetében fölvette a Föld sebességét. Ezért mutatott 0 kijelzést az M-M kísérleti berendezés 1887-ben. errõl már több tanulmányt írtam, míg te nullán állsz ebben a témában is.

Természetesen mindebbõl nem lehet kiszámítani, hogy milyen távolságig tart az együtt mozgás, mit csinál a vákuum a köztes térben, összenyomható-e stb. Ezzel kapcsolatban kérlek, ne tegyél fel újabb 0 szint alól indított gyermeteg kérdéseket. Senki sem tudja és tõlem sem várható el, hogy tudjam.

Ne vedd rossz néven, hogy éppen neked írtam részletezõ és értelmes indokokkal ellátott választ. Érdemtelen vagy rá, mert nem tanultál tekintélytiszteletet és a valódi logikus gondolkodás iránti tiszteletet. Jövõ évtõl kezdve kötelezõ lesz az erkölcstan, olvass el egy általános iskolai tankönyvet, hogy legalább a minimumot megismerd.

gondoltam ám hogy nem fogsz tudni értelmesen válaszolni (mivel azt már csak nem válaszolhatod, hogy "ja, tényleg marhaságot írtam" ), innentõl nem fog itt komolyan venni téged senki, csak a magadfajták

Nem ég le a képedrõl a bõr, amikor ekkorákat hazudsz?

Rosszindulatú ledaráló hablaty amit írsz, és ahogyan gondolkodol. Természetesen nulla vagy relativitásból , sõt az a gyanúm, hogy nem ismered még a nevét sem azoknak a hazai szakembereknek, akik ezt "hivatásszerûen" csinálják. Várom a felsorolásod! Én egyébként mindegyikkel konzultáltam, és pontosan tudom, hogy hova teszik önmagukat ezen elmélet megértése ügyében. Aztán majd el fogunk merülni a részletekbe is!

A rész és a másik rész - kvantumos párok távkapcsolatai
Koniorcyzk Mátyás (2012.04.12.)
21.perctõl
vagy konkrétabban a rejtett paraméterekrõl a 25. perctõl

Az a tanulság, h David Bohm megpróbálkozott azzal, h úgy számolt kvantummechanikát, h feltételezte, h van egy számunkra ismeretlen paraméter, ami meghatározza a véletlen viselkedést. Sikerrel alkalmazta sok esetben, de kihozták a enwiki:CHSH inequality-t. Amire pedig a rejtett paraméterek feltételezése nélkül eltérõ eredményt mutat.
Kísérletileg ellenõrizték és kiderült, h nem igaz az egyenlõtlenség.
Ami azt jelenti, h nincsen semmi rejtett paraméter a vizsgált részecskének a lokális környezetében, amirõl esetleg nem tudunk és a nemtudásból fakadó véletlenért lenne felelõs.

"A köztes vákuum szerintem nem nyomódik össze, hanem folyik, ahogyan a folyó vize körül folyik a kiálló sziklákat. "

mi az, hogy szerinted? te vagy az egyetlen képviselõje ennek az elméletnek? Jánossynak mi a véleménye errõl?

egyébként meg: attól, hogy folyik, mindenképpen össze kell nyomódnia, a víz analógiáját használva, a vizet nem lehet összenyomni. ha az egyik térrészben a vákuum áll, a másikban meg mozog, akkor valahol a vákuum gyûlik, ez a kontinuitásbból következik. ha nem, akkor meg meg kell semmisülnie a vákuumnak. és mi az hogy csak a környezetében ragadja magával a vákuumot? nyilván tudsz adni egy egzakt képletet, ami leírja, hogy az M tömegû tömegponttól milyen R távolságra "ragadózik el" a vákuum, ugye?

És sikerült kihoznod, h ez pontosabb eredményre vezet, mintha az Einstein-egyenletekkel és a görbületi tenzorokkal számolnál?
Ha mindez sikerült, akkor miért pont a fórumon levõ laikusokat választod publikálásod célpontjának? Miért nem hozzáértõkkel vitatod meg a felvetéseidet? Õk már elküldtek?
Mivel ezek alapkutatást érintõ kérdések, nagy profitot úgysem remélhetsz, csakhogy valahol támogatnak. Nem akarsz elmenni Los Alamosba vagy CERN-be? Ha látnak a felvetésedben fantáziát, akkor ott fix helyet kapsz és minden szükséges eszközt biztosítanak. Cserébe csak el kell fogadd, h az eredményeid hasznának nagy része õket illeti meg.

[/img]

"...mi alapján dönti el a vákuum mely inerciarendszerekkel fog együttmozogni.?..."

A nagy méretû égitest gravitációs tere magával ragadja a vákuumot, de csak a környezetében. Más égitestek más vákuum részeket ragadnak magukkal. Erre elõször Jánossy Lajos fizika professzor gondolt az 1950-s években, csak mindenki elfelejtette. (Én is.) Különben, ha nem tudnád a KFKI-t azért építették meg, hogy Jánossyt hazacsalják Angliából.
A köztes vákuum szerintem nem nyomódik össze, hanem folyik, ahogyan a folyó vize körül folyik a kiálló sziklákat.
Az M-M kísérlet azért nem mutatta a mozgást, mert a Föld és a környezõ vákuum együtt mozog.
[/img]

nyilvánvaló marhaságba nem lehet nem belekötni. azt állítod, hogy a vákuum együtt mozog a Földi inerciarendszerrel. az állócsillagok (ÁCS) rendszerével meg nem mozog együtt. oké. kérdés:

mi alapján dönti el a vákuum mely inerciarendszerekkel fog együttmozogni.?
a Föld rendszere és az ÁCS rendszere egymásthoz képest mozog. melyik ponton gyorsul a vákuum az egyik rendszerbõl átmenet a másikba? a gyorsulás során a vákuumnak össze kell torlódnia, ez hogy és hol nyilvánul meg?

Az a nehéz szerintem, h az idõt is és a távolságot is transzformálgatni kell egyik rendszerbõl a másikba áttérve. Az idõ meg nem egy elképzelhetõ dolog, talán pont ezért találták ki a téridõ grafikonos ábrázolásokat és az ottani vonalakhoz érdemes hozzászokni és azokkal gondolkodni. Ha metszik egymást, akkor találkoznak...

Nem, te ragadtál le a politikai(mondjuk inkább történelmi, de mindegy, nem várok tõled ilyen sokat) részénél a hozzászólásomnak, és taktikusan kihagytad az érdemi részét. Úgyhogy akár válaszolhatsz is rá. Vagy ne, nekem kurvára mindegy. Viszont ha faszságot beszélsz, azt meg fogom említeni minden alkalommal.

Úgy látszik, hogy te leragadtál a politikánál. Ez egy tudományos fórum. Talán lennél szíves egy épkézláb konkrét hozzászólással megpróbálkozni.

Az állócsillagok rendszere a közeli száz célszerûen kiválasztott csillag átlagolt sebessége. Ez a fogalom létezik, használják a csillagászati könyvek, a csillagászok és az amatõr csillagászok. Ettõl még nem lesz egzakt szám, ahogyan a városszéli száz kutya átlag sebessége sem egzakt érték de meg lehet benne állapodni, hogy melyik százat átlagolják. A fény természetesen nem figyeli az állócsillagok rendszerét, és nem is tudja figyelni, mert az egy statisztikai érték, nincs fizikai bázisa. A fény a vákuumhoz képest halad fénysebességgel, de a vákuumnak joga van helyrõl helyre mozogni, ahogy a levegõnek is. (szél) Nyilván bele akarsz kötni valamibe, de ez nem a megfelelõ pont volt, talán keress másikat!

A GPS mûholdak sebessége 3881 m/s, és ezzel a sebességgel "fönnmaradnak". Ha viseled a számításokat, csináljunk közösen egy nagyon rövidet:
Egységnyi (1 kg) tömegre ható centrifugális erõ: Fc=mv2/R=1*3881*3881/26778000=0,56 newton
Egységnyi (1 kg) tömegre ható gravitációs erõ:
Fg=mMG/R2=1*6e24*66,7e-12/26778000/26778000=0,56 newton
Az az érzésem, hogy valamiféle szökési sebesség motoszkál a fejedben és azt keverted be a komoly dolgok közé.

"A fénynek van egy hordozó közege, amely nagyjából veled együtt mozog a földön."

Ha le vagy maradva a százszor cáfolt Lénárd-féle éterfizikánál, akkor inkább maradj csöndben, mert csak hülyét csinálsz magadból. Csak szólok, hogy a németek emiatt bukták a második világháborút. Ha Lénárdnak lett volna igaza, akkor most karlendítéssel köszönnénk egymásnak és németül beszélgetnénk.

te állítottad, hogy a fény sebessége az állócsillagok rendszeréhez képest nem állandó. ha nem tudod, mi az az állócsillagok rendszere, voltaképp mirõl is beszélsz?

idézlek: "...nem pedig az un. állócsillagok rendszeréhez képest, ahogyan..."

Elsõsorban is vedd észre, hogy senki sem tudja, hogy mi is az az állócsillagok rendszere. Természetesen te még ennél is kevésbé tudod. Az állócsillagok mozognak. Ezen ingovány talaján állva, hogyan is van bátorságod beleszólni egy számításokkal alátámasztott elméletbe? (Óraparadoxon)

Idézzél az írásomból, melynek alapján erre a megalapozatlan következtetésre jutottál!

nem kell a relativitás-elmélethez érteni ahhoz, hogy hülyeségnek gondoljak feltételezni egy "együttmozgó mezõt", ami a Földdel együtt mozog, de az "állócsillagok rendszerével" (az meg mi is?) már nem.

" Mára már számos kísérlet támasztja alá a jelenséget. Egy ilyen a GPS mûhold atomórája. Ezt az órát fellövés elõtt mintegy 38 000 nano-szekundum/nap ritmussal lassúbb járásra állítják, mert elõre tudják, hogy odafönt sietni fog. Ezek a mûholdak 20 400 km magasságban keringenek a felszín fölött, amibõl 45 830 ns óra-sietés számolható. Ugyanakkor 24 óra és 5 perc alatt tesznek meg 2 kört, ezért sebességük 3881 m/s. Pályasíkjuk ferde, 55 fokos szöget zár be az egyenlítõvel. A sebességbõl származó órakésés 7241 ns. A kettõ különbsége 38 589 ns, ami jól egyezik a közkézen forgó kerekített értékkel. Kötve hiszem, hogy e számot bárki is le tudja vezetni a Hafele-képletbõl. Íme egy régi-új kihívás a tárgykört mûvelõ fizikusok számára."

Bizonyára a minimum felét, azaz a v=3881 m/s pálya menti sebességet tévedésbõl írtad és használtad a számításokban.
Mert ugye azt te is tudod, hogy ezen a sebességen semmi sem marad fenn.

Te az írásod alapján nem teheted fel ezt a kérdést.

Sosem-volt Albertus, mennyit is értesz te a relativitáshoz?

<#wilting>

egy újabb albertus

Immo Vable! Engedd meg, hogy új tagként (Aparadox) elsõnek a te problémádhoz szóljak hozzá. Talán azért, mert olyan nehéz kérdést tettél fel, hogy nem szégyen akár tévesen válaszolni. Nem kell hogy kiforduljon az agyad (a gyomrod), mert ez az "effektus" egy kitaláció és szerencsére nem is igaz. A fénynek van egy hordozó közege, amely nagyjából veled együtt mozog a földön. Ezt valahol egy kicsit részleteztem is emígyen:

" . . . Az együttmozgó mezõ modelljét alátámasztja Michelson és Moorley interferométeres kísérletének (1887) negatív eredménye is. Az atomóra kísérlet (az un. Haffele-Keating kísérlet) megmutatta, hogy a fénysugár sebessége az együttmozgó mezõhöz viszonyítva állandó, nem pedig az un. állócsillagok rendszeréhez képest, ahogyan azt az M-M kísérlet idején gondolták."

Egyébként a H-K kísérletrõl érdemes sokkal többet tudnod, mert sok alapvetõ fizikai következtetésre lehet belõle jutni. Megadom az egyik rövidített változat elérhetõségét:
GLOBALIZÁLT PARADOXONOK
http://aparadox.hupont.hu/28/07-globalizalt-paradoxonok

Aparadox
www.aparadox.hupont.hu

Az egyetemen, néhányunknak volt hetente még 1óra honvédelmi okítása is.
Le a kalappal az óraadó tisztek felkészültsége elõtt; utólag is Köszike Nekik érte!

-láttunk olyan atomrobbantással kapcsolatos filmeket is, amik még a mai napig sem találhatók meg a neten.
(A költözködésem miatt pedig, csak a legfontosabb jegyzeteim, könyveim vannak itt kéznél, ergó😊

Kérdésem lenne most hozzátok: az Atomrobbantás
Lökéshullámának terjedési sebessége. -mert a

"kisokosban" feltûntetett 70-100km/h, nekem eléggé "gázosnak" tûnik ( pont a fentiek miatt) !

-picit rémlik még egy, a Gamow-féle gyorsbecslési képletem is, de hát; Ez az:
Akinek rövid már az esze, legalább legyen kéznél "1_ZsebNotEsze" !

-egy fölöttébb érdekes riport a kis-"sráccal":
http://nol.hu/belfold/20120809-kozep-europa_legnagyobb_remenysege

A Mat-Fiz-Kém alapok miatt, én, okvetlen itthon kezdenék: aztán 1-1 tanévnyi Moszkvát, sõt még Pekinget sem hagynék ki a helyében!

-amennyiben el nem fog útközben kallódni; a jenkik úgyis "le fogják nyúlni".

( Sajna, most még egy apróbb cikit is láthatunk:
http://nol.hu/archivum/kormanytisztviselot_ultettek_az_elte_nyakara

)

-köszi, hogy itt is kidoboltad Ezt a Nagy-, Nemzetközi sikert:
"Szabó Attila, a pécsi Leöwey Gimnáziumi" !

http://nol.hu/belfold/ez_is_olimpiai_arany__fizikabol

Részemrõl "egyhangú" tapsviharral, tehát még: Gratulációm is jár érte !

(1 pici szépséghiba lehetne talán az, hogy; (jó-)Néhány évvel ezelõtt,
ott, az elsõ tízben, voltunk itthonról még, még többen is ?!)