3993
Fizika 2006
-
hiper fizikus #3307 Szia!
Van egy { Teremtsünk intelligenciát (246 üzenet) } toppik a { Tudomány, technika és gazdaság } szekcióben, csak nem mindig látszik a legordulo listában. Nem akarom kockáztatni, hogy a moderátorok elvegyék a téma nyitásra a jogomat, ezért visszavonulót fújtam magamnak.
-
hiper fizikus #3306 Szia!
Hát nem az amper az biztos, hanem a kg/s az össz tömegÁramlásnak és a kg/s.m2 {kilogram per sekundumonként és négyzetméterenként} a tömegÁramlás sűrűségnek.
-
hiper fizikus #3305 Szia uwu420 !
Ez az elmélet a fizika mezo teóriáját használja fel analógiának. A graviMágneses mezo esetében analógiáról van szó a mágneses mezovel. Ha valamit eltévesztetem, akkor azt ki kell javítani és nem az egészet elvetni miata. Az analógia képzés lehet hibás, de nem hulyeség. Megnézheted a dolgozatomat is ami 90 oldalas, de úgy március 10-dikén egy 10 oldalas rovidítést fogok felteni melléje, az jobban olvasható lesz: http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu
-
uwu420 #3304 Ebbe biztos vagy?
Úgy értem ha most esetleg kiderülne hogy hülyeséget írtál, letagadnád hogy írtad? -
hiper fizikus #3303 Szia Albertus!
A mágneses mezőt az elektromosÁram gerjeszti, az elektromos teret a töltés menyisége gerjeszti. A graviMágneses mezőt a tömegÁramlás gerjeszti, a gravitációs mezőt pedig a tömeg menyisége gerjeszti. A mágneses mező és az elektromos mező fluxosa indukálja egymást, a graviMágneses mező és a gravitációs mező fluxusa szintén indukálják egymást.
Abban a biztonyos mondatban a forgástengely megy át a sulyponton. A forgástengely körul a tömegÁramlás valóban egy egymenetű tekercsel analóg, másképpen mondva egy körvezetővel analóg. A forgástengely körul tömegÁramlás van és a körkörös tömegáramra merőleges a forgástengelye. A graviMágneseség nem értelmetlen hanem {majdnem} mérhetetlen, de valóságosan létező erőtérmező, vagyis hipotetikus, transzcedentális.
-
#3302
látom már elkezdted csűrni-csavarni a dolgokat. akkor kérdezek egy konkrétat. mi az SI mértékegysége a gravimágneses térerősségnek és mit ad meg? -
hiper fizikus #3301 Szia!
Ha az I {áram} helyébe behelyetesíted az Á (tömegáramlás mennyiséget), akkor igaz, hogy az Á mértékegysége [Á] = kg/s , de a B {téreroség indukciója}nak a mértékegysége sem lesz változatlan, hanem a B-nek is megváltozik, mert a B nem a mágneses téré hanem már a graviMágnesességé lesz aminek már más a mértékegysége. Éppen anyi lesz a mértékegysége amenyit a képlet neki meghatároz.
Továbbá pontosítani szeretnék:, nem "fajlagos tömegÁram"ról, hanem "tömegÁram sűrűség"rol és "fajlagos ellenállás"{; viszkozitás}-ról volt szó az elozo hozászólásomban. A "tömegÁram sűrűség"et és az "osszesített tomegáramot" meg kell kulonboztetni egymástól, a mértékegységuk is más.
-
#3300
egyáltalán nem áll össze a kép, sőt.
azt állítod az I (áram) helyébe írhatjuk az az Á (tömegáramlás mennyiséget), de ezt nem tehetjük meg, mert a 2 mennyiség dimenziója különbözik. SI mértékegységeket használva: [I] = A (amper), és az általad leírt [Á] = kg/s.m2
szóval ez a két mennyiség nem helyettesítheti egymást. -
Albertus #3299 Szia!
Szerinted mi a közös és mi a különböző a mágneses és az elektromos kölcsönhatásokban?
Erre tudod a helyes választ akkor megérted, hogy miért nincs olyan értelemben gravimágnesesség, mint ahogyan levezetted.
Azaz miért helytelen az ezen mondatodban lévő feltételezés:
"Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetű tekerccsel{;körvezetővel} analóg. " -
#3298
"Kérlek, hogy magyarázd már meg nekem, hogy {A téma rövid címe (40 karakter)} rublikába és a {A téma teljes címe} rublikába mit kell írni, ill. mi a különbség közötuk?"
"A téma rövid címe" a témacsoport listájában kerül felsorolásra, a témán belül a lenyitható listába kerül - jelen esetben "Fizika".
"A téma teljes címe" pedig a témán belül a "téma rövid címe" alatt foglal helyet - jelen esetben "Fizika 2006".
Erre némi logikával rá lehet jönni, ha témanyitás előtt átnézel pár fórumtémát - lehet látni, hogy a témacsoport listájában levő címek rövidek, ha rákkattintunk, a cím alatt megjelenik egy hosszabb kifejtése a címnek.
A célja ugyanaz, ami az újságokban, könyvekben a címek/alcímek rendszerének.
"Ugyanis nagyon megzavart, az hogy két rublika van az egy topik név részére, és hogy esetleg miata elronthatok valamit a név megadásban."
Ha neadjisten nem úgy működne a dolog, ahogy szeretnéd, ott a Tudomány, technika és gazdaság témacsoport Moderátor figyelmébe című topikja, ahol kérheted a téma rövid/teljes címének módosítását. -
hiper fizikus #3297 Szia!
Jaj, hát persze, hogy nincs {Á}, hanem {I} van az {Á} helyet, mert az {I} az elektromosÁramot jeloli az {Á} meg a tomegÁramot. De az {I}-be bele lehet és kell is helyetesíteni a {"Á=kwM"}, a #3272 -dik hozzászólásomban van a 3}-dik bekezdéspontban. Ha az "B=uI/2R" -ba behelyetesíted a "Á=kwM" -út, akkor azt kapod, hogy "B=u{kwM}/2R", így ni! Most már ugye jobban ossze áll a kép? Csak a betu jelolés nem volt ugyan az és miata megakadtál.
Udv: E.A. .sk
-
hiper fizikus #3296 Szia!
Ellátogattam a http://www.sg.hu/forum.php3?ujtopic=true&cat=14 lapra, ahol új topikokat lehet nyitni. Nélkuled az ítélet napig sem találtam volna meg azt az apróbetus részt. Kérlek, hogy magyarázd már meg nekem, hogy {A téma rövid címe (40 karakter)} rublikába és a {A téma teljes címe} rublikába mit kell írni, ill. mi a különbség közötuk? Ugyanis nagyon megzavart, az hogy két rublika van az egy topik név részére, és hogy esetleg miata elronthatok valamit a név megadásban.
-
#3295
itt azt írod, a gravimágneses térerősség függ az Á-tól :
"Kis tomegu fekete lyuknak is lehet borzasztóan nagy tomegÁramlása és ezert graviMágneses tere"
viszont amit korábban írtál, az ennek ellent mondd, mert az általad megadott "gravimágneses térerősség" nem függ a tömegáramtól:
" A "B=uI/2R" képlet az ami neked kell."
ebben nincs Á. és jobb helyeken mágneses indukciónak nevezik, nem gravimágneses térerősségnek. -
uwu420 #3294 
-
hiper fizikus #3293 Szia!
A fajlagos tömegÁramlásnak a 3 dimenziós térben az egysége a {Á=kg/s.m2}, azaz kilogram per sekundumonként és négyzetméterenként . A fajlagos tömeÁramlást lehet közelíteni egy ponthoz, ekkor ebbol a pontból kiinduló vektor jelenti a infinitív tömegÁramlást. A fajlagos tömegáramlás nem pontosan ugyanaz mint az összevett tömegÁramlás, de nagyon hasonló hozzá és a természete, a viselkedése is hasonló. Az összevett tömegÁranlás egysége a {Á=kg/s}, azaz kilogram per sekundumonkén, de ekkor egy egész vezeték szerűségre vonatkozik és nem egy ponthoz közelít. Az összevett tömegÁranlást lehet egy egész bolygónyira értelmezni, a fajlagos tömegÁramlást pedig a skaláris és a vektoriális analitikus térben lehet használni. Lehetséges, hogy ezt a két féle tömegÁramlás értelmezést összekeverted egy kicsit.
Udv: Erdös Attila .sk
-
Albertus #3292 A linket csatold! Ilyen írására nem emlékszem! -
uwu420 #3291 ![]()
-
Albertus #3290 "Vagy ott van Gezoo aki egyik levezetésében egy matematikai kifejezést egy másikkal helyettesített egy az egyben egy másikkal ami nem volt azonosság."
Konkrétan melyik behelyettesítéséről írtál? -
uwu420 #3289 Csak hogy egyértelmű legyen a helyzet, fórumtársunk valószínűleg némi ellentmondást vélt felfedezni a mondandódban.
Ebben a topikban megesik hogy olyanok írogatnak akiknek hobbijuk a fizika annak ellenére hogy nem értenek hozzá. Jellemző vonás hogy a tudomány peremterületét kutatják azzal a meggyőződéssel, hogy a hivatásos fizikusok rossz úton járnak. A legjellemzőbb mégis az hogy nem hajlandók belátni ha valamelyik állításuk egyszerűen nem igaz.
Mondok pár példát. Forrai fórumtárs egyik "levezetésében" lelkiismeret furdalás nélkül helyettesítette a testsűrűséget az optikai sűrűséggel valami nagy horderejű kijelentés látszólagos alátámasztása érdekében. Vagy ott van Gezoo aki egyik levezetésében egy matematikai kifejezést egy másikkal helyettesített egy az egyben egy másikkal ami nem volt azonosság. Mégis mindketten kötötték az ebet a karóhoz, és ócsárolták a tudósokat, kiemelve hogy ők biza megfejtették a nagy rejtélyeket. Mindezt arrogáns stílusban. Jó kis flémelés lett belőle.
A lehetőség előtted áll hogy bebizonyítsd, hogy te nem ilyen vagy.
-
uwu420 #3288 Ne bántsd szegényt, ez a hobbija. Nem árt senkinek, nem olyan nagypofájú retardált mint Gézoo vagy Forrai, csak elvan magával. -
#3287
mi a tömegáramlás jele és egysége? -
#3286
"De a piezo rudas gázgyujtót mechanikusan kell mukodtetni."
Idéznélek:
"A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven működik, nagy teljesítményű, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tőle. "
Szóval ajánlottad a 220 (ami már 230) Voltos veszedelmes jószágot. ;)
A másik meg a piezógyujtós - ott meg vagy a mechanikai mozgatást kell meghosszabbítani, vagy a nagyfeszültséget. Az előbbi kissé körülményes - bár igaz, ami igaz, kivitelezhető - az utóbbi kellemetlen élményekkel járhat (csillagok látása).
Új téma nyitása: visszalépsz a Tudomány, technika és gazdaság témacsoportba és legörgetsz a lista aljára, ott találhatod az Új téma nyitása lehetőséget.
De előtte mindenképp használd a keresőt és nézd meg, nem nyitottak-e már hasonló témát.
"Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban."
Ha nagyon szükséges, akkor aki akarja, használja. Fölösleges használata irritáló. -
hiper fizikus #3285 
Vagy méginkább azt elmagyarázni részletesen, hogy hol és hogyan kell új témát indítani? Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban. -
hiper fizikus #3284 Sziasztok!
Kérnék toletek valamit! Nem tudom, hogy hogyan kell új témát indítani, ezért valaki indítson nekem egy témát evvel a névvel {Mesterséges intelliganciák} vagy modjátok meg hogy ha már van, hogy hol van, mert nagyon érdekelne!!! A teljes URL link címét se felejzsd el nekem itt megadni!
Udv: Erdos Attila .sk -
hiper fizikus #3283 Nem a tomeg a fontos, hanem a tomegÁramlás nagysága. Kis tomegu fekete lyuknak is lehet borzasztóan nagy tomegÁramlása és ezert graviMágneses tere. -
hiper fizikus #3282 De a piezo rudas gázgyujtót mechanikusan kell mukodtetni. Ezt azért amatoroknek is lehet ajánlani, mert kis energián mukodik. -
#3281
"Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren,
hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg."
A cunamit a nyílt tengeren a tenger alatti földrengés, vulkánkitörés illetve parti földcsuszamlás okozhatja. Ez hoz létre folyamatos hullámzást, ami végigterjed a tengeren.
Amint a part közelébe ér, ennek a hullámzásnak a sebessége a tengerfenékkel való súrlódás következtében lelassul, a hullám mérete viszont drasztikusan megnövekszik. Na most egy ilyen, több tízenX méteres magasságú és több kilométer "vastag", egy autó sebességével jövő víztömegnek nem mondod azt, hogy "álljál már meg légy oly szíves"!
"Megállni" csak akkor tudna, ha akkora brutális védgátak lennének mint maga a hullám - de akkor hogy nézne ki a tengerpart?
"A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt?"
Mivel a hullámnak igen nagy mozgási energiája van, és az autó nincs a földhöz rögzítve, könnyedén. -
#3280
ez az árammal átjárt körvezető középpontjában keletkező mágnese indukció képlete. minek nevezed át "gravimágneses térnek". ráadásul nem függ a tömegtől, ahogy írtad. -
#3279
***
Sziasztok!
Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren,
hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg.
A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt?
Köszi a választ!
***
-
#3278
" A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven működik,"
Törpefeszültségnél (törpefeszültség: 48 V alatt; kisfeszültség: 250V alatt, de 48 V felett) magasabb feszültséget amatőrnek barkácsolási célra ne ajánljunk.
Pláne - mivel rakétáról van szó - kültéren. Pláne tűzveszélyes/robbanásveszélyes anyagnál. Ráadául hosszú távon is kell elvezetni (mert a modellrakétától azért érdemes egy biztonságos távolságban maradni). Élet- és balesetveszélyes.
Ezért is alkalmaznak a modellrakétáknál törpefeszültséges, izzószálas gyújtást - Amerikában erre kész szabványrendszerek vannak, mint arról a Wikipedia is tanúskodik. Van kifejezetten ilyesmivel foglalkozó cégek - például a "nagy öreg" Estes (ilyen indítóeszközt használ - elemről megy). -
hiper fizikus #3277 Egy egyenlet helyet megadtam a levezetését. A "B=uI/2R" képlet az ami neked kell. Ha a tobbit nem tudod, akkor minek jártál foiskolára! -
hiper fizikus #3276 Szia Kalash17 !
Van egy szuper ötletem, hogy hogyan gyujthatnád be azt a francos, nyavajás rakétáidat. De aztán rám ne haragudj ! Veszel a boltban egy elektromos gyujtót amit a háztartási gáz gyujtására szántak. Nem mindegy, hogy milyet veszel. Két fajta van belőle:, Egyik egy piezo rudat használ a gyujtáshoz amit mechanikusan kell működtetni, nincs csatlakozása a konyektorhoz, kis teljesítményű, csak kicsit szikrázik, ezért a lehető legnagyobb márkájút vegyed. A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven működik, nagy teljesítményű, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tőle. Persze az ujadat ne ted a szikrázó végéhez, mert fényes nappal a csillagokat fogod látni, az tuti. Ha esetleg belehalsz, akkor azt mindenképen írd meg ide a fórumba !! Semmi fajta felelőséget nem válalok ezért a hozzászólásomért!, OK? A rakétáidat ez a szikrázás fogja begyujtani, ha a pirotechnikai anyagod is úgy akarja, hiszen elektromosra akartad csinálni, nem de. No most át kell alakítanod egy kicsit azt a valamelyik fajta gáz gyujtót, meg kell hoszabítani a vezetékeket, mert mind a kettő fajtában több vezeték vezeti az áramot és a nagy feszültséget a végétől az elejéig. Arra azért vigyáznod kell, hogy a működőképeségét el ne ronzsd, a nagyfeszültség távvezetése elég kényes, de te is csinálj valamit. Az izószálakkal való rakéta gyujtás se lesz könnyebb.
Üdv: Erdös Attila .sk = hiper fizikus , -
Kalash17 #3275 Üdv, Hiper fizikus!Egy tenyérbe illő kis lithium airsoft akksiról van szó!Tényleg nem értek hozzá, de kizártnak tartom, hogy egy ilyen megcsapjon, komoly sérülést okozzon.Szóval tudok ekkora áramforrással legalább egy csillagszórónak megfelelő hőt előállítani, vagy sem? -
#3274
ezt nem olvastam el. az előző hozzászólásod mondata alapján "A gyorsan forgó nagy tömegű égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik" vártam egy kvantitatív választ, konkrétan egy darab egyenletet, aminek az egyik oldalán a gravimágnese térerősség van, a másikon meg tömeg, szögsebesség vektora, helyvektor meg valami konstans. -
hiper fizikus #3273 Udv Kalash17 !
Én meg múltkor azt írtam neked, hogy ne játsz az elektromosággal, főleg a légvezetékekkel, a szigeteletlen részekkel, mert agyon úthet a vilanyáram !!! Komolyan. -
hiper fizikus #3272 Szia !
Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetű tekerccsel{;körvezetővel} analóg. A tekercs középpontjában pedig kiszámolható a mágneses térerő{ = mágneses indukció}. Olyan képletet nem találtam ami a tekercsen kívül ható mágneses térerő{; indukció} csökkenését a távolság függvényében megadja, de amit te kérdezel az a tekercsen kívül eső mágneses térerő garviMágneses analógiájára vonatkozik. Úgy tűnik nekem, hogy a forgó égitesttől a távolság négyzetével fordítottan gyorsan csökken a garviMágneses térerő, de mivel gravitációs dipólusról van szó a mi esetünkben és nem monopólusról, ezért a dipólus hajlásszögei is beleszámítanak majd a képletébe. Ezért itt megpróbálom csak a w szögsebességgel forgó M tömegű égitestnek a középpontjában ható garviMágneses térerősséget{; garviMágneses indukciót} kiszámolni neked. Nyomatékosan felhívom a figyelmedet arra, hogy a graviMágneses fluxus vagy a gravitációs tér fluxus változása indukáció jelenségét produkálja, amit szintén ki lehet számolni, és a Maxwell egyenletekbe is be lehet helyettesíteni analóg módon a graviMágneses és a gravitációs tér állandóit.
1) Először is a graviPermittivitást kell kiszámolni, mert az elektrosztatikus jelenségek képleteiben a permittivitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermittivitás analógiája a relatívGraviPermittivitás, de ebbe egyelőre ne bonyolódjunk bele. A dolgozatomban a 35.oldalon és a 28.sorban van a "-> gravitációs permittivitás átszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermittivitást kiszámolni", nézd ott meg.
2) Másodszor a graviPermeabilitást kell kiszámolni, mert az elektromágneses jelenségek képleteiben a permeabilitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermeabilitás analógiája a relatívGraviPermeabilitás, de ebbe egyelőre ne bonyolódjunk bele.
A dolgozatomban a 36.oldalon és a 17.sorban van a "-> gravitációs permeabilitás kiszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermeabilitást kiszámolni", nézd ott meg.
3) Harmadszor a tömegÁramlást kell kiszámolni, mert az egymenetű tekercs áramával a forgó gömb tömegáramlása lesz analógiában. A képlete ilyesmi, számoljál utána "Á=kwM", ahol az Á a tömegáram, az M az égitest összes tömege, a w a szögsebesség valamilyen mértékben, mert több is lehet, a k a viszonyulás állandója.
4) Negyedszer be kell helyettesíteni az egymenetű tekercs közismert képletébe, mert ennek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A képlete ilyen "B=uI/2R", ahol a B a körvezető vagy a forgó égitest indukciója{; más szóval a térereje ill. a tér erőssége} a középpontban, az u a permeabilitás vagy a graviPermeabilitás állandója a vákuumban, az I a körvezetőben folyó áram vagy a tömegÁramlás{; amit a 3) pontban fejtetem ki}, az R a körvezető sugara ez a gömbszerű égitest esetében olyan kétharmada lehet a gömb sugarának.
5) Ötödször, keríteni kell egy olyan képletet ami a mágneses dipólusok között ható erőket vagy a mágneses dipólus körül lévő térerőt a távolság függvényében leírja. Ebbe a képletbe analóg módon be kell helyettesíteni a gravitációs példa paramétereit{; egészen hasonlóan mint a 4) pontban csináltuk}:, graviPermittivitást, graviPermeabilitást, tömegÁramlást, tömeget a töltés helyébe, ...stb. . Az általad kiszabott feladat egyszerű ugyan, de láthatod, hogy azért sok mindent kell összehozni hozzá. Te talán főiskolás vagy, ezért jobban is, részletesebben is elmagyarázhatnád a többieknek amit én itt felvázoltam, levezettem.
http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu
Üdvözlettel: Erdös Attila .sk -
Kalash17 #3271 Üdv!A múltkor azt hiszem már írtam ide.Kis szakmai tanácsot, segítséget kérnék.Elektromos gyújtást szeretnék készíteni házilag gyártott rakétamotorokhoz...Egy 2200 mAh-s, 7.4 Voltos akkumulátorom van, ezzel szeretném gyújtani, vagy esetleg 9 V-os elemmel.A kéteres kábel végére Volfrám szálat kötnék, úgy hallottam ez kis áram hatására is felizzik, és elég nagy hőt képez.Amit én tudnék szerezni, az horgász boltban kapható előke, ami tartalmaz Volfrámot, de nem vagyok benne biztos hogy az megfelel.Esetleg lenne tippetek, hogy hol tudnék ilyet beszerezni?Előre is köszönöm a választ! -
#3270
mekkora a gravimágneses tér erőssége egy M tömegű, w szögsebességgel forgó égitestnek a középpontjától R távolságban? -
hiper fizikus #3269 A gyorsan forgó nagy tömegű égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik, ezek nagyon kis erők, de elméletileg akkor is részt vesznek a gravitációs csillagászati rendszerek dinamikájában ? A Föld, a Föld Hold rendszer, a Jupiter, a Nap és NapRendszer, a Nap és TejútRendszer, lokális galaxis halmazok, a 3dim4 lokális metaUniverzumunk,, forgástengelyei irányában graviMágneses tér van, bár valószínűleg aránylag kicsi ? A csillag szerű kompakt kolopaszusok forgástengelye irányában a graviMágneses tér arányaiban nagyobb is lehet:, pulzárok ~ neutroncsillagok, kvazárok ~ blazárok, aktív galaxisok, forgó fekete lyukak, -... ?
A (gyorsan forgó) szingularitás elenyésző kiterjedésű felszínén a végtelenbe konvergáló nagyságú gravitációs gyorsulás van ? A nagy gravitációs gyorsulás alatt törvényszerűen jelentős energiaTömegű elektromágneses és gravitációs hullámot sugároz ki a szingularitás önmagából ? Oly annyira, hogy emiat a szingularitás teljes egészében szétsugárzódik, még mielőtt a Hawking féle fekete lyuk szétbomlás is bekövetkezne ?
A Föld-Hold-Nap gravitációs együttesben a forgás és a keringés tengelyei nagy pontosságú (precíziós) kvarcÓrás vagy atmÓrás mérései azt igazolják, hogy a forgástengelyek „mindenféle” precessziókat(eltéréseket) végeznek, anomáliákat(rendelleneségeket) mutatnak ? A precessziók egyik magyarázata, hogy a fent nevezett együttes relativisztikus korrekciókra ad okot, másik magyarázata, hogy a keringési pálya periodikus szakaszain „graviMágneses indukációt(!) szenved” rendszeresen, harmadik magyarázata, hogy a többi NapRendszer béli égitestek aberrációt (eltérülést) okoznak neki ?
A Föld-Nap együttesben, éves léptékben a radioaktív anyagok felezési ideje mérhető szabályossággal kis mértékben ingadozik, ez azért meghökkentő{; fiktív?} korrelációs jelenség ? Elképzelhető, vannak akik úgy gondolják, hogy Napból származó gravitációs hullám vagy graviMágneses erőtér indukációja(!) az oka a Földi radioaktív izotópok felezési ideje kismértékű ingadozásának ?
{;, http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20100902_nap_radioaktiv.html , http://www.sg.hu/cikkek/76587 , } -
hiper fizikus #3268 Szia Albertus !
Tudom, valószínuségi mozgást. De te tudod-e, hogy a fémes fázisú hidrogénnek folyékony változatot is feltételeznek. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9mes_hidrog%C3%A9n , ebben a protonok szabadon mozognak, mint a plazmában.
Udv. E.A. .sk
