Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2987
Don't feed the troll. 😊
#2986
A Mars még belefér! Az még valódi. De egy ponton túl minden tudásunk pusztán optika, rezgés. Tulajdonképpen amíg az emberi tudás korlátai megakadályozzák a nagyobb távolságokra való eljutást, addig nincs nehéz dolguk az ûrlényeknek. Mint amikor a hörcsögnek elég egy 40cm magas terrárium, aztán kaparhat, amíg meg nem unja.
#2985
És hova szállt le a Mars helyett a zûrszonda? Vetítõvászonra? 😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2984
a humorod legalább annyira jó, mint a neved. 😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2983
Egyébként én azt nem hiszem el, hogy valami olyan hatalmas, hogy 13 milliárd fényév távolságról is látszik. Úgyhogy az egész csak ûrlények játéka, szórakoznak velünk. Kb a Holdról vetítenek mindenféle hülyeséget és fogadásokat kötnek, hogy mikre következtetünk belõle 😊
#2982
Kezdjük a négy õselemmel! Kezdetben azt hitték.. aztán az álló lapos földet, majd a geocentrikus világképet, nagy nehezen a heliocentrikusat is elfogadták. Így Einstein idejében az egyetlen galaxisról kezdték kideríteni, hogy nem mi vagyunk a középpontjában, akkor ezzel erõsen felborzolták a kedélyeket.
Aztán jöttek Hubble és a társai akik felfigyeltek arra, hogy az õsrobbanással létrejött galaxisunk sem stimmel, mert nagyon-nagyon távoli galaxisok is vannak.
Most hol tartunk?
Kb ott, hogy 13,7 milliárd fényév távolságról érkezõ fényben látjuk az akkor azaz 13,7 milliárd fényévvel ezelõtt már létezett galaxisokat, de
valami paranoid elv szerint azok oda születtek, mert az egész õsrobbanás csak 13,7 milliárd évvel ezelõtt volt.
Valószínûleg még pár évtized és azt is elfogadjuk, hogy sok-sok õsrobbanásban folyamatosan születnek és tûnnek el világok.
Ami pedig a semmibõlt illeti.. ez a kozmológia lapos földkorongja.
Aztán jöttek Hubble és a társai akik felfigyeltek arra, hogy az õsrobbanással létrejött galaxisunk sem stimmel, mert nagyon-nagyon távoli galaxisok is vannak.
Most hol tartunk?
Kb ott, hogy 13,7 milliárd fényév távolságról érkezõ fényben látjuk az akkor azaz 13,7 milliárd fényévvel ezelõtt már létezett galaxisokat, de
valami paranoid elv szerint azok oda születtek, mert az egész õsrobbanás csak 13,7 milliárd évvel ezelõtt volt.
Valószínûleg még pár évtized és azt is elfogadjuk, hogy sok-sok õsrobbanásban folyamatosan születnek és tûnnek el világok.
Ami pedig a semmibõlt illeti.. ez a kozmológia lapos földkorongja.
#2981
A folyamat látszólagos gyorsulására meg indok lehet-e, hogy több anyag lökõdik ki, nagyobb erõvel a fehér lyukból és ez gyorsítja a folyamatot? (egyéb más erõkkel együtt)
Mellesleg mondjátok már meg nekem, hogy miért hiszik az õsrobbanás elméletben, hogy a semmibõl lett vmi? És ha ez nem az elsõ univerzum, hanem mondjuk pl. egy elõzõt beszippantott egy ilyen lyukacska és ok lett kicsi helyen az anyag, instabillá vált és az robbant fel? Ez csak a bónuszkérdésem egy másik verzióhoz. 😊😊
Mellesleg mondjátok már meg nekem, hogy miért hiszik az õsrobbanás elméletben, hogy a semmibõl lett vmi? És ha ez nem az elsõ univerzum, hanem mondjuk pl. egy elõzõt beszippantott egy ilyen lyukacska és ok lett kicsi helyen az anyag, instabillá vált és az robbant fel? Ez csak a bónuszkérdésem egy másik verzióhoz. 😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2980
Van egy kérdésem fizikához értõkhöz: ha feltételezzük, hogy az univerzum egy gömb, melynek tetején egy fehér, alján meg egy fekete lyuk van és folyamatosan mozgásban vagyunk ebben a gömbben, lehetséges-e, hogy ebbõl annyit veszünk észre (mivel mondjuk a felsõ gömbrészben vagyunk), mintha tágulna az univerzum? Valahogy úgy gondolom, mint: ülök egy vonaton é mindkét oldalon ugyanakkora sebességgel megy két vonat é én nem látok tovább, csak "annyit veszek észre", hogy a másik két vonat látszólag távolodik tõlem, mivel távolodnak a ínpárjaik is, de mivel csak ennyit látok az egészbõl ez pusztán látszat. Lehet, hogy az egész tér görbült, bár irdatlan nagy? És lehet, hogy az "egész cuccos" mozog? Ez lehetne-e indoka pár megmagyarázhatatlannak tûnõ dologra? Tényleg nem fárasztani szeretném a társaságot az agyszüleményeimmel, hanem komolyan kérdezem. 😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2979
Az teszi nehézzé a helyzetet, hogy nem használhatok külsõ energiát, és a visszajuttatandó folyadék sem más, mint a rendszerbõl korábban kinyert víz, átmenetileg tárolva, pneumatikus (remélem, így mondják) tartályban, melyet elõzõleg a víz nyomása "feszített meg", így aztán sosem lesz magasabb a nyomás benne, mint a rendszerben.
De hát ez a sugárszivattyú király! Reméltem, hogy van ilyen! Nagyon köszi mégegyszer mindenkinek!
De hát ez a sugárszivattyú király! Reméltem, hogy van ilyen! Nagyon köszi mégegyszer mindenkinek!
#2978
Ahogy Gézoo is linkelte, egy ejektor/sugárszivattyú alkalmas a feladatra!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2977
Azt hittem egyértelmû hogy vezetékben való áramlásról írok. Pont ezért írtam a következõ hsz-t, hogy a lefolyás más téma.
#2976
Úristen ezt remélem készletrõl vetted, nem miattam rajzoltad! Nagyon profi.
#2975
Ha van egy kosaras vízszûrõd a rendszered elején, akkor egyszerûen abba töltöd bele a mosószered. 😊
#2974
Kösz a kommenteket, megpróbálom konkrétabban. A problémám, hogy egy egyszerû otthoni vízvezetékbe be tudok-e juttatni folyadékot (mondjuk mosószert, nem megmérgezni akarok senkit 😊) úgy, hogy az idegen anyag bejuttatásához nem áll rendelkezésre akkora nyomás, mint a rendszer alapnyomása. A gát asszem tényleg hülyeség volt, belegondolva, hiszen ez egy zárt rendszer, nagyjából állandó nyomással. De akkor a keresztmetszettel is hiába játszok.
#2973
#2972
van benne némi pongyolaság, de nem akarok beléd kötni, ez ha még napirenden lesz, úgyis letisztul, hogy merre is áramlik egy folyadék 😉 (pl.: egy folyó is lefolyik a domboldalon, pedig a folyadék felszínén mindenütt légköri a nyomás...)
A kérdéshez pedig javallott megnézni mi az a Pascal törvénye és szemléltetik is a "vízibuzogány"-al. DE mivel nekem sem világos teljesen az alapkérdés, valószínûleg nem effélére gondolt zcwx67hg5vgrw
A kérdéshez pedig javallott megnézni mi az a Pascal törvénye és szemléltetik is a "vízibuzogány"-al. DE mivel nekem sem világos teljesen az alapkérdés, valószínûleg nem effélére gondolt zcwx67hg5vgrw
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2971
A híd alatt a víz az nem nyomás alatt áramlik, hanem folyik a medrében.
#2970
Próbáld meg még egyszer leírni, mert ennek így nem sok értelme van.
Ha úgy van ahogy én értem, akkor az alaphelyzet is egy fizikai képtelenség, és a cél is értelmetlen.
Kis segítség:
- A víz mindig arra fog áramlani ahol kisebb a nyomás.
- A keresztmetszet növekedésével csak a sebesség csökken le érdemben, a nyomás csak a súrlódás és az lokális veszteség miatt csökken egy kicsit.
- A víznyomást egy vezetékben úgy lehet legkönnyebben nyomon követni, ha a kiindulási hely nyomásából levonogatod az útja során adódó veszteségeket mint: súrlódás, irányváltozás, helyzeti energia változása, stb.
Ha úgy van ahogy én értem, akkor az alaphelyzet is egy fizikai képtelenség, és a cél is értelmetlen.
Kis segítség:
- A víz mindig arra fog áramlani ahol kisebb a nyomás.
- A keresztmetszet növekedésével csak a sebesség csökken le érdemben, a nyomás csak a súrlódás és az lokális veszteség miatt csökken egy kicsit.
- A víznyomást egy vezetékben úgy lehet legkönnyebben nyomon követni, ha a kiindulási hely nyomásából levonogatod az útja során adódó veszteségeket mint: súrlódás, irányváltozás, helyzeti energia változása, stb.
#2969
Ja hogy így kell
#2968
Szervusztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy áramló folyadék esetén tudunk-e a víznyomáson változtatni, konkrétan csökkenteni azt (keresztmetszet szélesítés, esetleg egyfajta gát beillesztése, mint a hidaknál, amikor akár szívó hatás is kialakulhat, már elnézést a pongyolaságért vagy a hülyeségért, régen voltak a fizika órák).
A cél, hogy egy áramló folyadékot vezetõ csõbe ugyanolyan sûrûségû folyadékot juttassunk be, feleakkora nyomással. Nem tudom, sikerül-e feltöltenem a képet.
Köszi elõre is
zacow
Azt szeretném kérdezni, hogy áramló folyadék esetén tudunk-e a víznyomáson változtatni, konkrétan csökkenteni azt (keresztmetszet szélesítés, esetleg egyfajta gát beillesztése, mint a hidaknál, amikor akár szívó hatás is kialakulhat, már elnézést a pongyolaságért vagy a hülyeségért, régen voltak a fizika órák).
A cél, hogy egy áramló folyadékot vezetõ csõbe ugyanolyan sûrûségû folyadékot juttassunk be, feleakkora nyomással. Nem tudom, sikerül-e feltöltenem a képet.
Köszi elõre is
zacow
#2967
... vagy a mai meló után ...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2966
😄 Álljon csak neki - én is beszállok meló után 😉 😛
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2965
Ez azért van, mert amikor megindítod, akkor átadod neki azt a mozgási energiát, amivel szeretnéd, hogy mozogjon. Amikor meg csak fenntartod a mozgást, akkor meg csak a súrlódásból származó és egyéb energiaveszteségeket pótlod.
Az meg, hogy menyire "nehéz", az teljesen attól függ, hogy milyen jármûvet mozgatsz. Biciklinél például az egész bicikli és a saját tömeged elõre irányú mozgási energiáját, a kerekek, pedál, fogaskerekek perdületi energiáját kell betáplálnod a rendszerbe, leküzdve a surlódást(kerekek-talaj is, meg az összes mozgó szerkezeti elem surlódása) meg a légellenállást.
Sok sikert, hogy kiszámold, én nem állnék neki. 😛
Az meg, hogy menyire "nehéz", az teljesen attól függ, hogy milyen jármûvet mozgatsz. Biciklinél például az egész bicikli és a saját tömeged elõre irányú mozgási energiáját, a kerekek, pedál, fogaskerekek perdületi energiáját kell betáplálnod a rendszerbe, leküzdve a surlódást(kerekek-talaj is, meg az összes mozgó szerkezeti elem surlódása) meg a légellenállást.
Sok sikert, hogy kiszámold, én nem állnék neki. 😛
#2964
Egy kérdés, sokak számára láma lehet.
Mikor megmozdítok valamit, pl. elindítok egy lendkereket, vagy biciklin, szobabiciklin indulok az ugye sokkal nehezebb elõször megindítani, mint fenntartani a folyamatos mozgást.
Hogy számolják a kezdeti erõt, míg legyõzöm a bicikli, akármi tehetetlenségét és utána hogyan számolok tovább, mikor már mozog a bicikli, jármû, akármi, hogy fennmaradjon a mozgás?
Mikor megmozdítok valamit, pl. elindítok egy lendkereket, vagy biciklin, szobabiciklin indulok az ugye sokkal nehezebb elõször megindítani, mint fenntartani a folyamatos mozgást.
Hogy számolják a kezdeti erõt, míg legyõzöm a bicikli, akármi tehetetlenségét és utána hogyan számolok tovább, mikor már mozog a bicikli, jármû, akármi, hogy fennmaradjon a mozgás?
#2963
Ahhoz, hogy egy térfogatban végtelen sok, vagy akár csak kettõ világ lehessen a kölcsönhatásoknak speciális szelektivitással kellene rendelkezniük. Ami persze fantáziálással elképzelhetõ, de az eddigi fizikai ismereteinknek ellent mond.
Logikailag sem "kötelezõ" léteznie egy helyen sok világnak.
Ha már ez a téma vetõdött fel, akkor egy érdekes és logikus gondolatot olvastam.
Arról szól, hogy miután minden részecske, foton kölcsönhatásban áll a világgal és így a világ vele, ezért a világunk születésétõl minden folyamat a kiinduláskor "bele lett kódolva" azzal, hogy a kölcsönhatások sokaságának mindig adott folytatási kölcsönhatások az eredményei.
Az író szerint az amit mi szabad akaratnak vélünk, az sem más, mint a ránk ható külvilág impulzusainak eredménye.
Csupán a nagyon nagy számú lehetséges folytatás közül amit mi kiválasztunk arról gondoljuk, hogy akár választhattunk volna másként is, de a valóságban a döntés pillanatát is az elõre "programozott" impulzusok határozták meg bennünk a választást.
Na ha valóban így lenne, akkor ez ténylegesen kizárná a multiverzum létét..
Logikailag sem "kötelezõ" léteznie egy helyen sok világnak.
Ha már ez a téma vetõdött fel, akkor egy érdekes és logikus gondolatot olvastam.
Arról szól, hogy miután minden részecske, foton kölcsönhatásban áll a világgal és így a világ vele, ezért a világunk születésétõl minden folyamat a kiinduláskor "bele lett kódolva" azzal, hogy a kölcsönhatások sokaságának mindig adott folytatási kölcsönhatások az eredményei.
Az író szerint az amit mi szabad akaratnak vélünk, az sem más, mint a ránk ható külvilág impulzusainak eredménye.
Csupán a nagyon nagy számú lehetséges folytatás közül amit mi kiválasztunk arról gondoljuk, hogy akár választhattunk volna másként is, de a valóságban a döntés pillanatát is az elõre "programozott" impulzusok határozták meg bennünk a választást.
Na ha valóban így lenne, akkor ez ténylegesen kizárná a multiverzum létét..
#2962
Amíg mi nem tudjuk bebizonyítani, hogy nem létezik végtelen sok világ, addig az se biztos, hogy van olyan világ, ahol be tudják bizonyítani. Feltéve, hogy a valóság objektív. Viszont, ha szubjektív, akkor már bármi megtörténhet. (?)
#2961
Most, az Einstein napon (03.14.) volt egy olyan mûsor, amiben a sok világ elméletrõl volt szó. Pl.: lehet egy olyan világ, ahol én vagyok Obama és masszõrként dolgozom 😛
Az volt a gondolatom, ha végtelen sok világ létezik, akkor biztosan van olyan, ahol éppen bebizonyítják, hogy nem létezik végtelen sok világ.
Ma úgy gondolom, a valóság nem vesz tudomást az igazság tagadásáról.
Remélem lesz ezzel UP ennek a jó kis topiknak!
Az volt a gondolatom, ha végtelen sok világ létezik, akkor biztosan van olyan, ahol éppen bebizonyítják, hogy nem létezik végtelen sok világ.
Ma úgy gondolom, a valóság nem vesz tudomást az igazság tagadásáról.
Remélem lesz ezzel UP ennek a jó kis topiknak!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2960
A kocsikat valahogy nem tudom hova tenni. Rajzolni kéne. Nem hiszem hogy le tudod írni emberséges terjedelem keretein belül.
#2959
A kísérletet két, egyforma tömegû és egyforma gördülési ellenállású kiskocsira tett görgõkkel elvégezve, a forgós (azaz a bal oldal) is mozdul, de csak kicsit.
Próbáld ki! Legóból megépítheted és szuper látványos!
Próbáld ki! Legóból megépítheted és szuper látványos!
#2958
Ja most látom hogy a bal oldala el is tud mozdulni, legalábbis a bal felsõ képlet erre enged következtetni.
#2957
Azt is kéne tudni, hogy a baloldali hengerek amikre fel van tekerve a kötél, azok tengelyei rögzítettek-e, vagy el is tudnak mozdulni?
Az is kérdés, hogy miket szabad elhanyagolni.
Meg hogy mi van a rugóval, ha elérte a nyugalmi állapotát, akkor szûnik meg létezni, vagy esetleg korábban feledkezünk meg róla.
És hiányzik a rugóállandó is a megadott paraméterek közül. Mert az erõt ügyesen megadtad, de hogy meddig fog mûködni azt nem tudjuk.
Meg biztos van még pár amit én is kihagytam.
Az is kérdés, hogy miket szabad elhanyagolni.
Meg hogy mi van a rugóval, ha elérte a nyugalmi állapotát, akkor szûnik meg létezni, vagy esetleg korábban feledkezünk meg róla.
És hiányzik a rugóállandó is a megadott paraméterek közül. Mert az erõt ügyesen megadtad, de hogy meddig fog mûködni azt nem tudjuk.
Meg biztos van még pár amit én is kihagytam.
#2956
A baloldali hengerekre feltekert zsinór vége és, a jobb oldalon mereven (összeragasztott, a baloldaliakkal azonos tömegû, ) a közepükön a zsineghez rögzített testek közé rugót feszítünk és elengedjük.
A baloldali hengerek f fordulatszámú forgásba kezdenek a jobboldaliak balra elmozdulnak.
A teljes "kütyü" egy dobozban van, levegõ asztalon lebegtetve.
A rugó összehúzódása után I = m*K*f impulzusa van a doboznak ezért folyamatos mozgást végez jobbról balra.
A baloldali hengerek f fordulatszámú forgásba kezdenek a jobboldaliak balra elmozdulnak.
A teljes "kütyü" egy dobozban van, levegõ asztalon lebegtetve.
A rugó összehúzódása után I = m*K*f impulzusa van a doboznak ezért folyamatos mozgást végez jobbról balra.
#2955
Mit látunk a képen? A jobboldali nemtommik most mit csinálnak? Azok ütközõ golyók? Infókat, pls!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2954
Kérdés: A jobb oldali hengerek (golyók) tömege egyezik a bal oldaliakéval, akkor a rugó elengedése után a rendszer impulzusa mekkora nagyságú és milyen irányú?
#2953
ZilogR: Köszönöm a gyors,részletes választ!
#2952
OMG! A Sulineten van egy sokkal okosabb megoldás: imhol, de szinte látom, h ez a kis ötlet hatalmas vitákat fog szítani, mert "annyira egyszerû, hogy biztosan nem jó" (mellesleg nekem eszembe se jutott, amibõl látszik, h túl sokat jártam iskolába <#idiota>)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2951
A 2.) pontot viszonylag gyorsan le lehet tudni:
Ha elfogadjuk, hogy a levegõ ideális gáznak tekinthetõ (ami tûrhetõ a talaj közeli nyomásoknál és hõmérsékleteknél), akkor számíthatjuk ideális gázként:
rho = p / (R * (t + 273)), ahol rho a levegõ sûrûsége
Az 1.) kicsit bajosabb, nézz utána, mit neveznek a légkör határának.
A légnyomás változása a magassággal megint kicsit összetettebb dolog, de erre is van egy kis kibúvó, mivel kitaláltak egy olyan dolgot, amit úgy hívnak, hogy "normál atmoszféra", ehhez leírást találsz, ha rákeresel olyanokra, mint "normál atmoszféra" vagy "DIN 5450", "ICAO Standard Atmosphere" és rögvest találsz egy ILYET és egy ILYET.
Ezt felhasználva lehet némi becslést adni a légkör tömegére és ha analitikusan vezetgeted le az összefüggést a különbözõ sûrûségû levegõ-héjak tömegét összeadogatva (integrálva), akkor az is kiderül, h a g-nek milyen szerepe van a talajon érzékelhetõ légnyomásban.
Ha rávisz a lélek, még lehet meg is csinálom neked holnap délig (vagy még ma éjjel és reggel postolom).
Ha elfogadjuk, hogy a levegõ ideális gáznak tekinthetõ (ami tûrhetõ a talaj közeli nyomásoknál és hõmérsékleteknél), akkor számíthatjuk ideális gázként:
rho = p / (R * (t + 273)), ahol rho a levegõ sûrûsége
Az 1.) kicsit bajosabb, nézz utána, mit neveznek a légkör határának.
A légnyomás változása a magassággal megint kicsit összetettebb dolog, de erre is van egy kis kibúvó, mivel kitaláltak egy olyan dolgot, amit úgy hívnak, hogy "normál atmoszféra", ehhez leírást találsz, ha rákeresel olyanokra, mint "normál atmoszféra" vagy "DIN 5450", "ICAO Standard Atmosphere" és rögvest találsz egy ILYET és egy ILYET.
Ezt felhasználva lehet némi becslést adni a légkör tömegére és ha analitikusan vezetgeted le az összefüggést a különbözõ sûrûségû levegõ-héjak tömegét összeadogatva (integrálva), akkor az is kiderül, h a g-nek milyen szerepe van a talajon érzékelhetõ légnyomásban.
Ha rávisz a lélek, még lehet meg is csinálom neked holnap délig (vagy még ma éjjel és reggel postolom).
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2950
Sziasztok! Két légkörrel kapcsolatos kérdésem lenne: 1.milyen összefüggés van a légkör magassága és a légnyomás között adott gravitációjú bolygó esetén?
Légkör magasságon itt azt értem, ami felett már csak a "világûr" van.
Egy példán keresztül konkrétan: készítek egy szuperföldet egy ûrszimulátorba(orbiter 2010),amely felszínén mondjuk 2x-es a nyomás a földihez képest,akkor mennyivel növeljem az atmoszféra magassági adatát?
2.milyen összefüggés van a felszíni légnyomás és felszíni légsûrûség között,beleértve a hõmérsékletet is? Köszönöm a segítséget. Szeretnék reális adatokat beírni,ha már egyszer erre lehetõséget ad a program.
Légkör magasságon itt azt értem, ami felett már csak a "világûr" van.
Egy példán keresztül konkrétan: készítek egy szuperföldet egy ûrszimulátorba(orbiter 2010),amely felszínén mondjuk 2x-es a nyomás a földihez képest,akkor mennyivel növeljem az atmoszféra magassági adatát?
2.milyen összefüggés van a felszíni légnyomás és felszíni légsûrûség között,beleértve a hõmérsékletet is? Köszönöm a segítséget. Szeretnék reális adatokat beírni,ha már egyszer erre lehetõséget ad a program.
#2947
Egy aktuális téma: milyen vastagnak kell lennie a Balaton jegének, hogy a rája menõ 3 tonnás Hummer H2-es alatt ne szakadjon be? <#nevetes1>
#2946
Egyetértünk.
A közegellenállás pedig igencsak hatványosan sebesség függõ. Nagyon helyesen írtad!
A közegellenállás pedig igencsak hatványosan sebesség függõ. Nagyon helyesen írtad!
#2945
Alapvetõen a felhajtóerõ az, ami elenyészõ, hiszen a "sûrûségek arányában" csökkenti a test súlyát. Ha egy zuhanó emberrõl van szó, aminek (akinek) az átlagos sûrûsége olyan 1050-1100(?) kg/m3 lehet, míg a levegõé 1.2 kg/m3, érthetõ, hogy a felhajtóerõ nem jelentõs (olyan 0.10 - 0.15%-ot "csökkent a súlyon"), ráadásul ez nem is függ a sebességtõl.
Volt valahol egy ilyen számításom, ahol a légellenállás igencsak jelentõs:
http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1067516807&no=3559
Volt valahol egy ilyen számításom, ahol a légellenállás igencsak jelentõs:
http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1067516807&no=3559
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2944
De csak akkor ha figyelmen kívül hagyjuk az adott példában.
Egyébként pedig a közegellenállás soha sem elhanyagolható.
Fõleg akkor nem, ha például egy a hatodik emelet magasságánál magasabbról esõ ember esetében teljesen mindegy a magasság, hiszen kb. 20 m/s-on stabilizálódik a sebessége annak következtében, hogy a légellenállás ezen a sebességen kerül egyensúlyba a gravitációs erõvel.
Egyébként pedig a közegellenállás soha sem elhanyagolható.
Fõleg akkor nem, ha például egy a hatodik emelet magasságánál magasabbról esõ ember esetében teljesen mindegy a magasság, hiszen kb. 20 m/s-on stabilizálódik a sebessége annak következtében, hogy a légellenállás ezen a sebességen kerül egyensúlyba a gravitációs erõvel.
#2943
kicsit hülyén írtam össze, a magyarázatok a spoileres részben vannak
1. igen, de miért is tud?
2. nem, a virslinek több idõbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia
1. igen, de miért is tud?
2. nem, a virslinek több idõbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia
#2942
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az 1. azért kéne trivi legyen, mert az feltûnhet az embernek, h semmilyen lõfegyver csövénél nem biztosítanak minél több levegõt a környezetében. Eleve elképzelni sem tudok olyan robbanást, ahol a tömör robbanóanyag nagy robbanást idézne elõ (a levegõ révén) hiszen az anyagdarab belseje csak nehézkesen jutna oxigénhez, így legfeljebb csak lassú égés valósulna meg. Tehát itt az volna az alapvetõ tanulság, h ha nagy badabummot akar az ember, akkor a reagáló anyagok mind legyenek szétoszlatva. Ugye a lõpor alapösszetétele C(elreagál), KNO3(oxidálószer, biztosítja az O-t, amivel a reakció végbemegy), S (katalizál és mellesleg reagál). Vagyis a lõfegyverek alapvetõen nem támaszkodnak a levegõre, mert az elég gyengusz volna.
A 2-nál lehet, h rosszul fogalmaztam. A virslinek több idõbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia. Ha az acél elvezetné a hõt, akkor annak telne több idõbe. A víznek viszonylag nagy a fajhõje és ez a fontos itt is, mint annyi mindenhol a Földön. A hidegben is azért csepeg a víz az orrunkból (sztem). Azért tart több idõbe a leves felmelegítése, mint a 2.fogásé. Ezért tudják a tengerek a telet és nyarat enyhíteni a partok mentén...
A 2-nál lehet, h rosszul fogalmaztam. A virslinek több idõbe telt elszenesednie, mint az acélnak elolvadnia. Ha az acél elvezetné a hõt, akkor annak telne több idõbe. A víznek viszonylag nagy a fajhõje és ez a fontos itt is, mint annyi mindenhol a Földön. A hidegben is azért csepeg a víz az orrunkból (sztem). Azért tart több idõbe a leves felmelegítése, mint a 2.fogásé. Ezért tudják a tengerek a telet és nyarat enyhíteni a partok mentén...
#2941
noh, ezért szokták odaírni középiskben, h a légell elhanyagolható
#2940
Köszönöm a részletes választ 😊
#2939
Itt az erõegyensúlyban nem csak ez a két erõ vesz részt, hanem a testre ható felhajtóerõ is. Tehát egy szabadon esõ testre, viszkózus közegben ható erõk:
1.) Test súlya (G)
2.) Ellenálláserõ (Fell)
3.) Felhajtóerõ (Ffel)
Ha a G irányát tekintem negatívnak, akkor az erõegyensúly:
Ffel + Fell - G = 0
Az egyes komponensek:
Ffel = V * rhok * g , ahol rhok a környezet (levegõ) sûrûsége, V a test térfogata
Fell = rhok/2 * w^2 * A * cD , ahol w a szabadon esõ test sebessége, A a test esés irányra merõleges keresztmetszete, cD egy ellenállástényezõ
G = m * g = V * rho * g , ahol rho a test sûrûsége
A fentieket behelyettesítve és rendezve a sebességre kapjuk:
w = GYÖK(2 * g * V/A * (rho-rhok)/rhok * 1/cD)
Azt nem szabad elfelejteni, hogy cD függ a Reynolds-számtól, ami a test sebességétõl, ami pedig cD-tõl 😉 , azaz trükkösen lehet kiszámítani az állandósult esési sebességet (vannak erre külön diagramok gömb esetén és lehet iteratív módszert is választani, nameg ott vannak a zsebszámológépek, amiket lehet programozni, esetleg van benne SOLVER, stb...).
Ha valaki jobban örülne a tömegnek a fenti egyenletben, akkor V helyére írjon m/rho -t.
1.) Test súlya (G)
2.) Ellenálláserõ (Fell)
3.) Felhajtóerõ (Ffel)
Ha a G irányát tekintem negatívnak, akkor az erõegyensúly:
Ffel + Fell - G = 0
Az egyes komponensek:
Ffel = V * rhok * g , ahol rhok a környezet (levegõ) sûrûsége, V a test térfogata
Fell = rhok/2 * w^2 * A * cD , ahol w a szabadon esõ test sebessége, A a test esés irányra merõleges keresztmetszete, cD egy ellenállástényezõ
G = m * g = V * rho * g , ahol rho a test sûrûsége
A fentieket behelyettesítve és rendezve a sebességre kapjuk:
w = GYÖK(2 * g * V/A * (rho-rhok)/rhok * 1/cD)
Azt nem szabad elfelejteni, hogy cD függ a Reynolds-számtól, ami a test sebességétõl, ami pedig cD-tõl 😉 , azaz trükkösen lehet kiszámítani az állandósult esési sebességet (vannak erre külön diagramok gömb esetén és lehet iteratív módszert is választani, nameg ott vannak a zsebszámológépek, amiket lehet programozni, esetleg van benne SOLVER, stb...).
Ha valaki jobban örülne a tömegnek a fenti egyenletben, akkor V helyére írjon m/rho -t.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2938
az elsõ nem jó.. igaz, hogy a légellenállás ua., de mivel a tömeg más, a fékezõ "ellengyorsulás" más.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant