Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5841
Igen, az uniós országok kormányai akik komoly befolyásoló tényező az ESA-ban, és valamennyire az EU-is, de a két szervezet nem ugyanaz ettől még. Én jelenleg is több komoly programról tudok az ESA berkein belül, jelenleg is fut egypár ami éppen szenzációs. Nyilván, ha kevesebb pénzből gazdálkodnak, akkor lassabban haladnak, és nem annyi programjuk van. Az ExoMars egy nagy program, több űrszondával, az Exomars-rovert még el sem indították, de ha arra techdemóra gondolsz, azt pontosan ezért építették, hogy a majdani kutatóeszközt le tudják rakni. Rengeteget tanultak belőle, hogy majd az Exomars sikerüljön. Reméljük fog. De mint mondtam, jelenleg is több program fut, fent az űrben! És van ami jelenleg éppen épül.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.06. 16:33:06
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.06. 16:33:06
#5840
A költséghatékonyság mint említettem nem minden, és ha jól rémlik, nem csak a megbízhatóságot említettem mint kritérium, van még bőven. A megbízhatóságra van egy érték, amit számolnak. Nem csak az számít bele, hogy mennyi pukkant el az elején. Ez ennél összetettebb dolog. Verseny fogalma is érdekes, mert nyilvánvaló a nagy cégek (mindig) rivalizálnak, mármint az ULA, Boeing, stb. és ebbe az állóvízbe csobbant bele a SpaceX, és felkavarta azt. De azért, egyenlőre ez még nem igazi szabad verseny, rengeteg korláttal, megkötéssel, és állami támogatással jár, amit nem árt kimondani, mert verseny alatt egészen mást értünk. Másrészt a civil ESA egészen más prioritású mint a NASA-Pentagon által uralt amerikai űrkutatás, amibe vastagon beleszól a hadsereg. Itt nincs szükség, meg pénz sem tízféle hordózóeszközre, mint a tengerentúlon (a hadsereg igényei miatt). Itt a kicsi, közepes, és nagy hordozórakéta elegendő. A versenyt az országok között zavarják le, amibe nyilván a politika is közbeszól, de az usában is. Ez egyenlőre még messze van a versenytől, mindenhol.
#5839
Azért hogy van 2 (Brexittel 3) nem Uniós ország, szerintem igen csak befolyásoló tényező az ESA életében, hogy mit akar az Unió. Persze a nemzeti parlamentek döntése is fontos, de mégis csak 20%-át a költségvetésnek az Unió állja és bármikor adhatna több pénzt. Felzárkózás meg nem kérdés, bár csináltak elképesztő dolgokat mint a Rosetta program, de legérdekesebb programjaiban csak másodhegedűs a NASA mellett. Vagy csak jobb a NASA marketingje nem tudom.
Nem feltétlen emberi űrutazásban mérem, az ExoMarsnak is nagyon örültem volna, de az sem nevezhető épp sikeresnek egyelőre. Ilyen téren is 20 évvel vannak lemaradva a NASA-tól ma, mire ténylegesen felküzdenek egy marsjárót lesz az több is.
Dzsini na ez már valami :O
Nem feltétlen emberi űrutazásban mérem, az ExoMarsnak is nagyon örültem volna, de az sem nevezhető épp sikeresnek egyelőre. Ilyen téren is 20 évvel vannak lemaradva a NASA-tól ma, mire ténylegesen felküzdenek egy marsjárót lesz az több is.
Dzsini na ez már valami :O
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#5838
A megbízhatóság (amiben egyenlőre az ESA jobb mint a spacex),
Az Ariane-5 családnak az első 14 indításból két teljes kudarca lett, a Falcon 9 első teljes kudarcáig a 19. indításig kellett várni, aztán a 29. indítás előtt volt egy veszteségük még. Arányait tekintve a SpaceX egyáltalán nem áll rosszul...
Aztán tegyük hozzá, hogy költséghatékonyság terén a SpaceX töredék költségből hozta össze a Falcon 9-et és a Falcon Heavy-t a többi szereplőhöz képest.
Azonkívül, mások a szabályozások is az usában, így egy csomó projektet nem is lehetne usa rakétákkal megoldani, például ha Kínai kutatásba szálnak be. Ez nem fekete vagy fehér, mint ahogy a költségvetés sem lehet tisztán erőből összehasonlítani, mert itt is rengeteg politikai és egyéb gazdaságtani kérdések árnyalják a kérdés
A különbség, hogy az USA-ban végre verseny van, alapvetően 4-5 nagyobb és tucatnyi kisebb szereplője van a piacnak.
Az ESA berkeiben van az ArianeSpace, és nagyon érintőlegesen, de ide lehet sorolni a Reaction Engines-t (Skylon). End of Story. Itt nincs verseny, semennyire se...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5837
Ezért szokták Lissajous-pályára vagy Halo-pályára állítani az ilyen űrszondákat. Ez a stabilitás kulcsa.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.06. 12:52:02
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.06. 12:52:02
#5836
Versenyre úgy kelnek, ahogy más ágazatban is versenyeznek, nem csak az ár számít egyes termékeknél. A megbízhatóság (amiben egyenlőre az ESA jobb mint a spacex), a politika ami vastagon benne van, és persze az, hogy házon belüli költségek azok befektetések és nem kiadások, és nem ugyanaz mintha egy másik államot fizetnék ki. Azonkívül, mások a szabályozások is az usában, így egy csomó projektet nem is lehetne usa rakétákkal megoldani, például ha Kínai kutatásba szálnak be. Ez nem fekete vagy fehér, mint ahogy a költségvetés sem lehet tisztán erőből összehasonlítani, mert itt is rengeteg politikai és egyéb gazdaságtani kérdések árnyalják a kérdés. Én nem vagyok mérnök, de ha rövidtávon megvalósítható lenne, és olcsó lenne a fejlesztés, és karbantartás akkor nyilván több pénzt is kapna a fejlesztés, szerintem ezt nem itt fogjuk eldönteni, hogy ez a rendszer mennyire életképes, vagy olcsó. Mármint a Skylon.
#5835
És magától ott marada az L1 pontban akkor is, mikor hat rá erő? Ez stabil L pont ilyen esetben is? Mert a Föld esetén az L1 pont alapból instabil...
A matematikai modellek akkor igazolják azt, hogy ha ez lenne "végtelen" ideig, akkor értelmezhető légkör maradna?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.06. 12:49:06
A matematikai modellek akkor igazolják azt, hogy ha ez lenne "végtelen" ideig, akkor értelmezhető légkör maradna?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.06. 12:49:06
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5834
Nem új dolog. Csak régebben több műholdat juttattak volna fel, GPS műholdak mintájára. Egy szupravezető mágnes kb. 300 km területet tudna védeni. Ez egy érdekes új szemlélet, és olcsóbb is... Azt írja 1-2 teslás lenne, most ez méretét tekintve nem nagy. Itt a legerősebb, 25 teslás, 2,5 millió dollárba került. Méretben egy nagyobb műhold, súlyban azért jóval több. A hűtést kell megoldani ekkora jószágnál, meg az élettartam is kérdés, azért ezek nem évtizedekig működnek egyhuzamban. Szóval érdekes mérnöki kihívás lenne...
#5833
Az Arinne 6 eleve az árak csökkentésére találták ki, jó pár fejlesztés és újítás van benne, miért mondod, hogy nem erre törekszenek?
Ha nincs a SpaceX által gerjesztett folyamat, akkor nem lenne Ariane 6 sem, csak Ariane 5 ME. Az Ariane 6 esetében nem vizsgáltak meg innovatívabb opciókat, a meglévő technológia alkalmazása kulcskérdés lett, holott korábban játszottak az elképzeléssel. Az Ariane 6 esetében voltak lanyha ötletelések az újrafelhasználásra, de végül ezeket is elvetették. Hogy is akarnak akkor versenyre kelni a SpaceX-el, Blue Origin-el és az ULA-val, amelyek már mind az újrafelhasználható fokozatok felé fordultak?
Az is politikai viták tárgya volt, hogy az LH2/LOX üzemanyag maradjon, vagy áttérjenek a Metán/LOX-ra, ahogy a SpaceX, a Blue Origin és az ULA tervezi. Egy hónapja jelentették be, hogy ez a kezdeményezés pénzt kap, ám mindezt csak az után, hogy meghatározták, hogy márpedig az Ariane 6 nem lesz újrafelhasználható. Majd 2020-ban eldöntik, hogy szükség lesz-e a Prometheus-ra, vagy sem.
Simán továbblépnek a régi úton, miközben az amerikai szereplők már három plusz egy (Falcon 9, Falcon Heavy, New Glenn és Vulkan) részben újrafelhasználható rakétával fognak versenyezni egymással...
És hát addig is fel kell juttatni a hasznos terhet amíg olyan kísérleti projektek használhatók lesznek, mint a Skylon
Amely nagy nehezen kapott némi támogatást az ESA-tól, miközben messze innovatívabb mint a teljes Ariane 6 projekt, amely milliárdokat kap, mert a fejlesztő országok politikai érdekei ezt diktálják... <#rolleyes>
Értem, hogy arra utalt, hogy több szereplávalás kellene, de én meg arra utaltam, hogy bőven van szerepe, és kutatási tere.
Nem vitás, hogy az ESA és az európai űrügynökségek kutatásai és szerepe komoly. Peruba telepített űrtávcsövek, a JWST-ben való részvétel, az Orion-ban való részvétel, stb.
Csakhogy az ESA tagállamainak összesített GDP-je azért az Egyesült Államokéhoz mérhető, miközben az ESA költségvetése a NASA harmadát sem éri el. Ez az, ami kritizálható, szerintem...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5832
Az Arinne 6 eleve az árak csökkentésére találták ki, jó pár fejlesztés és újítás van benne, miért mondod, hogy nem erre törekszenek? És hát addig is fel kell juttatni a hasznos terhet amíg olyan kísérleti projektek használhatók lesznek, mint a Skylon. Értem, hogy arra utalt, hogy több szereplávalás kellene, de én meg arra utaltam, hogy bőven van szerepe, és kutatási tere. És persze, hogy kevés, aki szereti az űrkutatást, annak minden pénz kevés. De ekkora költségvetésből erre futja, de azért futja.
#5831
LoL. Ügyes elképzelés... :D
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5830
ez nagyon érdekes...
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#5829
Egy ötelt: Mars L1 pontján elhelyezett mágnessel védenék a napszéltől a bolygót. Így az idő során szép lassan sűrűsödne a légköre, amitől az átlaghőmérséklet emelkedne, és a felszabaduló olvadt szén-dioxid tovább sűrítené a légkört, az üvegházhatást, amitől tovább melegedne, és így tovább.
Elhangzott a Planetary Science Vision 2050 című konferencián, ahol a következő évtizedekben megvalósítható tervezeteket mutattak be.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.06. 11:31:19
Elhangzott a Planetary Science Vision 2050 című konferencián, ahol a következő évtizedekben megvalósítható tervezeteket mutattak be.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.06. 11:31:19
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5828
Az Eu-ban meg rengetegen foglalkoznak ezzel, és nagyon is húzóágazat. Akkor meg? A világ sincs annyira összefonódva, hogy mindent az amerikai SpaceX küldjön fel, hiába ő a legolcsóbb, az olcsóság mellet vannak más prioritások is a rakétaindítások terén.
Pont erre utalt. Az ESA is azért választja a "saját" hordozórakétáit, mert alapvetően így támogatja a saját lobbyját (lásd Ariane 6 program összekülönbözések, hogy szilárd hajtóanyagú (Olasz) vagy folyékony hajtóanyagú (Német) megoldást használjanak). Alapvetően az ESA-n belül annyi a probléma, hogy amely olcsó indítási elképzelések voltak, mint a Sanger I.-II. vagy a HOTOL, de még az 1990-es években is újrafelhasználható Ariane-5 utódon dolgoztak a franciák. Aztán ezekből semmi sem lett. A világűrbe jutás elsődleges akadálya maga a világűrbe jutás költsége, elég szomorú, hogy ennek letörésére per pillanat Európán belül csak a brit Skylon törekszik...
Az emberes űrhajózás nem mindenkinek elsődleges prioritás.
Ettől még kétség kívül meghatározó elem minden komolyabb űrügynökségnél, lásd NASA, Roszkozmosz, ESA, Kínai űrügynökség és India is törekszik rá.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5827
"Kína mellett szerintem az indiai program ígéretes, de tényleg furcsa, hogy más ázsiai ország nem vitézkedik, pl Japán. Talán sajnálják rá a nyersanyagot, meg még a vesztes háború következménye lehet, hogy nem fejlesztették végig a múlt századot rakéták terén is. "
Az emberes űrhajózás nem mindenkinek elsődleges prioritás. De ettől még nem jelenti azt, hogy az űripara szar lenne, vagy nincs kutatás és fejlesztés. Összekevered a dolgokat.
Az emberes űrhajózás nem mindenkinek elsődleges prioritás. De ettől még nem jelenti azt, hogy az űripara szar lenne, vagy nincs kutatás és fejlesztés. Összekevered a dolgokat.
#5826
Csak annyit, hogy állítólag a gyártási költségek alacsonyabbak lesznek. Anno 60 millió USD-s árat írtak, ez elég optimista szvsz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5825
" Európától a nagyobb szerepvállalást, de látjuk hogy kezeli az Unió a dolgokat, nem kell konkrét példát mondani"
Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Amúgy meg ezt a felzárkózást nem értem, mihez kellene felzárkózni? Az ESA (és nem az unió) komoly és nagyszabású űr és csillagászati kutatásokat végez, illetve a ISS van emberi jelenléte is. Az emberes űrhajózást összekevered a sikerrel, meg a tevékenység nagyságával. Csak Magyarországon több mint harminc űripari vállalat, vagy tevékenységet folytató vállalat van (és a számuk az ESA csatlakozás óta nő)! Az Eu-ban meg rengetegen foglalkoznak ezzel, és nagyon is húzóágazat. Akkor meg? A világ sincs annyira összefonódva, hogy mindent az amerikai SpaceX küldjön fel, hiába ő a legolcsóbb, az olcsóság mellet vannak más prioritások is a rakétaindítások terén. De ezt már számtalanszor leírtam neked, jobban kifejtve, sajnos nem értetted meg akkor sem. :/
Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Amúgy meg ezt a felzárkózást nem értem, mihez kellene felzárkózni? Az ESA (és nem az unió) komoly és nagyszabású űr és csillagászati kutatásokat végez, illetve a ISS van emberi jelenléte is. Az emberes űrhajózást összekevered a sikerrel, meg a tevékenység nagyságával. Csak Magyarországon több mint harminc űripari vállalat, vagy tevékenységet folytató vállalat van (és a számuk az ESA csatlakozás óta nő)! Az Eu-ban meg rengetegen foglalkoznak ezzel, és nagyon is húzóágazat. Akkor meg? A világ sincs annyira összefonódva, hogy mindent az amerikai SpaceX küldjön fel, hiába ő a legolcsóbb, az olcsóság mellet vannak más prioritások is a rakétaindítások terén. De ezt már számtalanszor leírtam neked, jobban kifejtve, sajnos nem értetted meg akkor sem. :/
#5824
Igen, de egy H2A 204-től mivel tud többet? Fél tonnával GTO-ra, ha minden jól megy? Legalább az indítási költség olcsóbb lesz mint az Ariane, de szerintem amiről itt alapvetően beszélünk, amivel bajunk van az-az, hogy úgy látjuk elvannak a Földhöz közeli pályákkal és kevesen terveznek igazán jövőbe mutató dolgokat.
#5823
Japánnak is van fejlesztés alatt álló rakétája, a H3, apró probléma, hogy nem tesznek említést az újrahasznosításról, így pedig alapból lemaradnak a Falcon család vagy a New Glenn / Vulkan mögött....
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5822
1. Abszolút így látom és pont ezt akartam átadni a kommentemben.
2. Hülyeséget írtam ezek szerint, lusta voltam utánanézni, hogy eddig mennyiért mentek fel a turisták. Abból próbáltam kiindulni, hogy mindent próbál a Space X olcsóbbá tenni és hogy mennyi lenne az a lélektani határ, de nehéz milliárdosok szemével nézni. Amit én tippeltem az egy nagyon szép luxus ház ára, gondoltam ennyit érhet meg, de igazad van, hogy mivel más nem ajánl ilyen lehetőséget, igazából 30-40-et is kifizeti akinek ez minden álma és nem azt számolgatja mit vehet ennyi pénzért a Földön... Drukkolok is, hogy nyereséges legyen nekik. Ha sikeres lesz az egész, előbb utóbb úgy is tudni fogunk árat.
3. Jól látod, nekem sem tetszik, hogy ez van, én is elvárnám Európától a nagyobb szerepvállalást, de látjuk hogy kezeli az Unió a dolgokat, nem kell konkrét példát mondani, mert nagyon sok mindenben tesze-toszák. Sajnos hiába szereti sok ember az űrkutatást, ezzel nem fog senki választást nyerni, hogy beígéri az európai űripar fellendülését. Még csak a technokraták sem állnak meg politikailag, pedig abban megvan a megfelelő populizmus ehhez.
Kína mellett szerintem az indiai program ígéretes, de tényleg furcsa, hogy más ázsiai ország nem vitézkedik, pl Japán. Talán sajnálják rá a nyersanyagot, meg még a vesztes háború következménye lehet, hogy nem fejlesztették végig a múlt századot rakéták terén is.
Ariane drága, kevés súllyal bírkózik meg és még 3 évig tesztrepülése sem lesz. Jó kérdés, hogy képzelik mire lesz ez jó, ha 1 Ariane árából 2 Falcon 9 indítást vehetnek ami egymaga 3 tonnával több terhet vihet mint az A62 és hiába tud az A64 11 tonnát 2 darab F9 akkor is 16,6 tonnát tud. Nagyjából arra jó, hogy nem esnek ki a gyakorlatból, meg próbálják az új technikai eljárásokat, ha jól tudom a Vulcan hajtóműnél pl a 3D nyomtatást meg ilyeneket, de nagyon versenyképes nem lesz. 3,6 milliárd arra, hogy ne essenek ki a gyakorlatból az európai mérnökök, hát...
2. Hülyeséget írtam ezek szerint, lusta voltam utánanézni, hogy eddig mennyiért mentek fel a turisták. Abból próbáltam kiindulni, hogy mindent próbál a Space X olcsóbbá tenni és hogy mennyi lenne az a lélektani határ, de nehéz milliárdosok szemével nézni. Amit én tippeltem az egy nagyon szép luxus ház ára, gondoltam ennyit érhet meg, de igazad van, hogy mivel más nem ajánl ilyen lehetőséget, igazából 30-40-et is kifizeti akinek ez minden álma és nem azt számolgatja mit vehet ennyi pénzért a Földön... Drukkolok is, hogy nyereséges legyen nekik. Ha sikeres lesz az egész, előbb utóbb úgy is tudni fogunk árat.
3. Jól látod, nekem sem tetszik, hogy ez van, én is elvárnám Európától a nagyobb szerepvállalást, de látjuk hogy kezeli az Unió a dolgokat, nem kell konkrét példát mondani, mert nagyon sok mindenben tesze-toszák. Sajnos hiába szereti sok ember az űrkutatást, ezzel nem fog senki választást nyerni, hogy beígéri az európai űripar fellendülését. Még csak a technokraták sem állnak meg politikailag, pedig abban megvan a megfelelő populizmus ehhez.
Kína mellett szerintem az indiai program ígéretes, de tényleg furcsa, hogy más ázsiai ország nem vitézkedik, pl Japán. Talán sajnálják rá a nyersanyagot, meg még a vesztes háború következménye lehet, hogy nem fejlesztették végig a múlt századot rakéták terén is.
Ariane drága, kevés súllyal bírkózik meg és még 3 évig tesztrepülése sem lesz. Jó kérdés, hogy képzelik mire lesz ez jó, ha 1 Ariane árából 2 Falcon 9 indítást vehetnek ami egymaga 3 tonnával több terhet vihet mint az A62 és hiába tud az A64 11 tonnát 2 darab F9 akkor is 16,6 tonnát tud. Nagyjából arra jó, hogy nem esnek ki a gyakorlatból, meg próbálják az új technikai eljárásokat, ha jól tudom a Vulcan hajtóműnél pl a 3D nyomtatást meg ilyeneket, de nagyon versenyképes nem lesz. 3,6 milliárd arra, hogy ne essenek ki a gyakorlatból az európai mérnökök, hát...
#5821
Három alapvető megjegyzésem lenne:
1.: Akár tetszik, akár sem, piaci alapon senki sem fog Holdbázist építeni, mert nincs senki, aki nyereséges üzleti vállalkozást tudna építeni egy Holdbázisból. Legalábbis még. Az űrturizmushoz ki kellene építeni az infrastruktúrát, ahhoz pedig, hogy valaki gyárakat (víz-oxigén-hidrogén, esetleg alkatrész vagy akár űrhajó gyárat) hozzon létre ahhoz meg fizetőképes kereslet kellene. Ez nincs meg. Nem véletlen, hogy a SpaceX-en kívül mindenki a NASA pénzére ácsingózik.
2.: A SpaceX alapjában véve olcsón tudja a Hold-megkerülést megcsinálni, ha már meglesz a Falcon Heavy és a Dragon v2. A fő tényező, hogy vissza tudják hozni az első fokozatokat. Ha vissza tudják hozni, illetve eleve újrafelhasznált fokozatokat használnak, akkor egy FH indítás is nekik kb. 30-50 millió dollárba kerül. A Dragon v2 dettó újrafelhasználható, és a NASA mindegyik CCtCap útra újat kér, tehát megcsinálhatják, hogy a 2017 végére ígért első CCtCap tesztrepülésnél felhasznált Dragon v2-őt használják fel a Hold-megkerülésre. Ez esetben a 'trunk' és az átellenőrzés / újra felszerelés költségeit kell csak állniuk. A kérdés, hogy ez esetben lesz-e egy külön gyorsító fokozat, vagy a második fokozattal indítják el a Dragon-t a Hold köré. Ha a második érvényes, akkor az egész Hold körüli út szvsz beleférhet 50-70 millió dollárba, .
Mivel az űrállomásra induló űrturisták fizettek 20-40 millió dollárt a jegyükért, én az általad említett 5-10 millió dolláros jegyárat alulpozicionáltnak érzem. Szvsz teljesen reális 30-40 millió dollár per jegy költséget nézni, vagyis összesen 60-80 millió dollárt. Így pedig akár nyereséges is lehet a SpaceX-nek az egész út...
3.: Megint az USA-only mentalitást látom. Az a félelmetes, hogy effektív szinten megint csak az USA privát cégei (plusz a NASA) tekint előre. Egyetlen Európai, Orosz vagy akár Ázsiai cég sem tud hasonlót letenni az asztalra, ha leszámítjuk a Kínaiak Hold-terveit, amelynek megvalósulása ezer kérdéssel van körbevéve. Engem nem az frusztrál, hogy Trump 50 milliárddal emeli az amerikai védelmi kiadásokat, hanem az, hogy az EU látszólag nem tesz semmit, hogy felzárkózzon. A SpaceX versenylova az elmúlt két évben kétszer megbotlott, de ettől függetlenül is félelmetes tempót mutat, miközben az árakat töri le belátható időn belőle. Mögötte próbálja a Blue Origin felvenni a tempót, de most még legalábbis túlságosan le van maradva. Bigelow régóta vergődik az űrállomásaival, ám ők is már tettek le valamit az asztalra. Terveket, ötleteket látni, és eredményeket. Az EU-n belül van az Ariane 6 még mindig nem igazán kiforrott elképzelése, és slussz-passz...
Utoljára szerkesztette:
1.: Akár tetszik, akár sem, piaci alapon senki sem fog Holdbázist építeni, mert nincs senki, aki nyereséges üzleti vállalkozást tudna építeni egy Holdbázisból. Legalábbis még. Az űrturizmushoz ki kellene építeni az infrastruktúrát, ahhoz pedig, hogy valaki gyárakat (víz-oxigén-hidrogén, esetleg alkatrész vagy akár űrhajó gyárat) hozzon létre ahhoz meg fizetőképes kereslet kellene. Ez nincs meg. Nem véletlen, hogy a SpaceX-en kívül mindenki a NASA pénzére ácsingózik.
2.: A SpaceX alapjában véve olcsón tudja a Hold-megkerülést megcsinálni, ha már meglesz a Falcon Heavy és a Dragon v2. A fő tényező, hogy vissza tudják hozni az első fokozatokat. Ha vissza tudják hozni, illetve eleve újrafelhasznált fokozatokat használnak, akkor egy FH indítás is nekik kb. 30-50 millió dollárba kerül. A Dragon v2 dettó újrafelhasználható, és a NASA mindegyik CCtCap útra újat kér, tehát megcsinálhatják, hogy a 2017 végére ígért első CCtCap tesztrepülésnél felhasznált Dragon v2-őt használják fel a Hold-megkerülésre. Ez esetben a 'trunk' és az átellenőrzés / újra felszerelés költségeit kell csak állniuk. A kérdés, hogy ez esetben lesz-e egy külön gyorsító fokozat, vagy a második fokozattal indítják el a Dragon-t a Hold köré. Ha a második érvényes, akkor az egész Hold körüli út szvsz beleférhet 50-70 millió dollárba, .
Mivel az űrállomásra induló űrturisták fizettek 20-40 millió dollárt a jegyükért, én az általad említett 5-10 millió dolláros jegyárat alulpozicionáltnak érzem. Szvsz teljesen reális 30-40 millió dollár per jegy költséget nézni, vagyis összesen 60-80 millió dollárt. Így pedig akár nyereséges is lehet a SpaceX-nek az egész út...
3.: Megint az USA-only mentalitást látom. Az a félelmetes, hogy effektív szinten megint csak az USA privát cégei (plusz a NASA) tekint előre. Egyetlen Európai, Orosz vagy akár Ázsiai cég sem tud hasonlót letenni az asztalra, ha leszámítjuk a Kínaiak Hold-terveit, amelynek megvalósulása ezer kérdéssel van körbevéve. Engem nem az frusztrál, hogy Trump 50 milliárddal emeli az amerikai védelmi kiadásokat, hanem az, hogy az EU látszólag nem tesz semmit, hogy felzárkózzon. A SpaceX versenylova az elmúlt két évben kétszer megbotlott, de ettől függetlenül is félelmetes tempót mutat, miközben az árakat töri le belátható időn belőle. Mögötte próbálja a Blue Origin felvenni a tempót, de most még legalábbis túlságosan le van maradva. Bigelow régóta vergődik az űrállomásaival, ám ők is már tettek le valamit az asztalra. Terveket, ötleteket látni, és eredményeket. Az EU-n belül van az Ariane 6 még mindig nem igazán kiforrott elképzelése, és slussz-passz...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5820
Amit írtál azzal egyetértek, de véleményem szerint pont a legfontosabb faktort nem vetted bele, a pénzt.
Ha lenne egy 50 milliárd dolláros pályázat egy Holdbázisra én is optimistán állnék a dologhoz. (Egyébként ennyit adtak a katonaságnak múlt héten, szóval lehetett volna másra is fordítani).
Szerintem ennyiből kihoznák a magán cégek, mert ahogy írod sok minden drágább lett, de nem minden azért, az akkori high tech anyagok már olcsóbban gyárthatóak, sőt igen csak lecserélődtek hatékonyabbakra.
Én azért nem látom a Holdbázist, mert mégis csak piaci alapon szeretnének megélni ezek az űrcégek és nem írhatják reklámköltséghez egy Holdbázis építését. Kíváncsi vagyok, hogy a Space X-nek valóban nyereséges lesz-e ez a Holdkerülés, de gyanítom hogy már abban is van egy kis veszteség bevállalva, kell a reklám alapon. Persze még így is rakás pénzt fog kifizetni a két turista, de hogy nyereséges legyen a dolog 50 millióba kerülne a jegy és bár van jópár milliárdos, ennyit kétlem hogy ki tudtak fizettetni. Gondolom azért is nem nagyon reklámozzák, mennyiért mennek, mert 5-10 millióba megállt a jegy többit meg a SpaceX benyeli veszteségként, teszt költségként, reklám költségként.
Sajna egy Holdbázis építés annyiba kerülne, hogy senki nem vállalhatja be, ha nem kap egy alapot amit az elején említettem, még jó sokáig nem lesz belőle semmi. Egyébként az 50 milliárd nem is olyan túl sok ha elég évre osszuk el, csak kérdés hogy tudnák a cégeket összehangolni, nemzetközi összefogásként ezért nehezebb elképzelni mert ott még bonyolultabb lenne ez az összehangolás, mert minden nemzet a saját cégeit tolná előtérbe (nem mintha USA-n kívül annyi magáncég lenne ebben az iparban :D a Virgin nagyon más úton jár).
Ha lenne egy 50 milliárd dolláros pályázat egy Holdbázisra én is optimistán állnék a dologhoz. (Egyébként ennyit adtak a katonaságnak múlt héten, szóval lehetett volna másra is fordítani).
Szerintem ennyiből kihoznák a magán cégek, mert ahogy írod sok minden drágább lett, de nem minden azért, az akkori high tech anyagok már olcsóbban gyárthatóak, sőt igen csak lecserélődtek hatékonyabbakra.
Én azért nem látom a Holdbázist, mert mégis csak piaci alapon szeretnének megélni ezek az űrcégek és nem írhatják reklámköltséghez egy Holdbázis építését. Kíváncsi vagyok, hogy a Space X-nek valóban nyereséges lesz-e ez a Holdkerülés, de gyanítom hogy már abban is van egy kis veszteség bevállalva, kell a reklám alapon. Persze még így is rakás pénzt fog kifizetni a két turista, de hogy nyereséges legyen a dolog 50 millióba kerülne a jegy és bár van jópár milliárdos, ennyit kétlem hogy ki tudtak fizettetni. Gondolom azért is nem nagyon reklámozzák, mennyiért mennek, mert 5-10 millióba megállt a jegy többit meg a SpaceX benyeli veszteségként, teszt költségként, reklám költségként.
Sajna egy Holdbázis építés annyiba kerülne, hogy senki nem vállalhatja be, ha nem kap egy alapot amit az elején említettem, még jó sokáig nem lesz belőle semmi. Egyébként az 50 milliárd nem is olyan túl sok ha elég évre osszuk el, csak kérdés hogy tudnák a cégeket összehangolni, nemzetközi összefogásként ezért nehezebb elképzelni mert ott még bonyolultabb lenne ez az összehangolás, mert minden nemzet a saját cégeit tolná előtérbe (nem mintha USA-n kívül annyi magáncég lenne ebben az iparban :D a Virgin nagyon más úton jár).
#5819
MerlinWVIP
Technikailag nem vagyunk messze, 50 éve gyakorlatilag meztelenül, egy számológéppel mentek fel a "srácok". Itt inkább azzal megy el az idő, hogy tartósabb, biztonságosabb, tervezettebb utat tudjanak megtenni. Na meg bonyolultabb lett a világ. Minden drágább, károsabb a média, hátráltat a politika egyebek. Ma már nem az a cél, hogy feljussanak, hanem hogy csináljanak is valamit ott, valami értelme legyen a dolognak. Poénból kockáztatni embereket csak hogy megint leszúrjanak egy zászlót, semmi értelme:)
Építeni fent valamit meg ugye nem az a felküldünk homokozni pár űrhajóst kategória. Az már kicsit komplexebb logisztikát, tervezést és tudást igényel:)
(Aki meg nem hiszi el a 69-es holdraszállást, az így járt:) Én a saját szemmel láttam a McDonald obszervatóriumban a leszállás helyét, illetve mutatták meg működés közben a fent hagyott lézertükör használatát.)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2017.03.05. 22:51:15
Építeni fent valamit meg ugye nem az a felküldünk homokozni pár űrhajóst kategória. Az már kicsit komplexebb logisztikát, tervezést és tudást igényel:)
(Aki meg nem hiszi el a 69-es holdraszállást, az így járt:) Én a saját szemmel láttam a McDonald obszervatóriumban a leszállás helyét, illetve mutatták meg működés közben a fent hagyott lézertükör használatát.)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2017.03.05. 22:51:15
[merlinw.org]
#5818
Szerintem mindenki baromi messze van a Holdtól. Még a Space X-nek sem hinnénk el pedig merészebb dolgokat tettek már meg mint a Blue Origin. Holdbázishoz legalább akkora kijelentés kéne Trumptól mint Kennedytől anno, de ezt nem látjuk jönni. Vagy egy nemzetközi összefogás is jó lenne mint az ISS-nél, de amilyen a viszony most az oroszokkal, ez is nehezen elképzelhető. Ráadásul kínát nem kéne kizárni ha mégis lenne. Örülök, hogy terveznek, de szerintem pontosan megfogalmaztad, hogy tényleg olyan mintha csak húzni akartak volna a másik lépésére valamit.
#5817
Jó lenne, ha Trump a twitterezés helyett valami útirányt adna a NASA-nak, és tisztázná, mennyi pénzre számíthatnak (no persze nem mintha ez sokat számítana, hiszen a költségvetést a két törvényhozó háznak is jóvá kell hagynia).
Mivel nagy a bizonytalanság, és nemrég ugye a NASA, majd a SpaceX jelentett be Hold-utazással kapcsolatos hírt, a többiek sem akarnak lemaradni. Jeff Bezos egy un. Blue Moon elképzelést vázolt fel, amely permamens Hold-bázis létrehozását vizionálná. Még CGI képeket sem gyártottak hozzá, csak a szóbeli bejelentés történt meg. Ebből úgy tűnik, hogy bizony kapkodós válasz akart lenni a SpaceX bejelentésére.
Bigelow sem akar lemaradni, ők egy Hold-űrállomás ötletét melegítenék fel, az űrállomás a BA330-ra épülne, a személyzetet a Dragon 2-vel szeretnék cserélni. Ők mondjuk legalább CGI-vel támogatták meg az elképzelést:
Mivel nagy a bizonytalanság, és nemrég ugye a NASA, majd a SpaceX jelentett be Hold-utazással kapcsolatos hírt, a többiek sem akarnak lemaradni. Jeff Bezos egy un. Blue Moon elképzelést vázolt fel, amely permamens Hold-bázis létrehozását vizionálná. Még CGI képeket sem gyártottak hozzá, csak a szóbeli bejelentés történt meg. Ebből úgy tűnik, hogy bizony kapkodós válasz akart lenni a SpaceX bejelentésére.
Bigelow sem akar lemaradni, ők egy Hold-űrállomás ötletét melegítenék fel, az űrállomás a BA330-ra épülne, a személyzetet a Dragon 2-vel szeretnék cserélni. Ők mondjuk legalább CGI-vel támogatták meg az elképzelést:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5816
Vannak páran, akik bejelentkeztek a LEO / MEO pályán keringő műholdaknak kiosztandó V, Ka és Ku freki kiosztásra. Az első számú nem más, mint a SpaceX, összesen csaknem 12 ezer műholdat akarnak pályára állítani.
A többi jelentkező se piskóta, a OneWeb várható volt, a Boeing is. a Telesat és Kepler a maguk 170-234 műholdjával szabályosan kis játékosok itt....
Utoljára szerkesztette:
A többi jelentkező se piskóta, a OneWeb várható volt, a Boeing is. a Telesat és Kepler a maguk 170-234 műholdjával szabályosan kis játékosok itt....
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5815
#5814
legalább lennének forráskódok meg letölthető futtatható állományok
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#5812
Eőeőeő.... A Unity Spacewalk program legalább 4 éves. Oké, így sem rossz, csak azért ez nem újdonság. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5811
A NASA kiadta a '17/'18-as szoftver katalógusát. Nagy része nem a laikusoknak való, de a TechCrunch összeszedte az érdekesebbeket.
#5810
Ahogy Branson kedve tartja :)
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5809
Szép történet.
Először létrehozták a Virgin Galacticot, majd a Scaled Composites-el közösen a repülőgép-gyártó leányvállalatot. Rakétát már nem akartak gyártani, először arról volt szó, hogy az Orbital gyárt nekik rakétát. Közben a Scaled-et kivásárolták a repülőgép-gyártó leányvállalattól. Most meg létrehozták a rakétagyártó részleget. Csendben megjegyzem, hogy volt szó róla, hogy még műholdakat is gyártanak majd... :)
Először létrehozták a Virgin Galacticot, majd a Scaled Composites-el közösen a repülőgép-gyártó leányvállalatot. Rakétát már nem akartak gyártani, először arról volt szó, hogy az Orbital gyárt nekik rakétát. Közben a Scaled-et kivásárolták a repülőgép-gyártó leányvállalattól. Most meg létrehozták a rakétagyártó részleget. Csendben megjegyzem, hogy volt szó róla, hogy még műholdakat is gyártanak majd... :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5807
az "óriás" felirat nem méret
<#gonosz1>
<#gonosz1>
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#5806
Méret nincs rajta (nem, az "óriás" felirat nem méret), és az volt a fő téma, de sebaj. Tőled megszokott összeszedettség.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5805
Ez is szép diagram.. szín- méret stb
Hertzsprung–Russell-diagram
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.03.02. 11:42:32
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#5804
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5803
"Persze gondolom miután elérik a kb. 13 Jupiter tömeget, és barna törpévé válnak, megint máshogy működik az egész.."
Javítom magam: Ez alapján talán annyira mégsem működik másképp, a barna törpék sem nőnek sokkal nagyobbra a Jupiternél, csak a tömegük nagyobb.
Javítom magam: Ez alapján talán annyira mégsem működik másképp, a barna törpék sem nőnek sokkal nagyobbra a Jupiternél, csak a tömegük nagyobb.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5802
Szerintem az előbbihez közelebb áll az igazság.
Standard Mass-Radius Relation for Exoplanets
Az ábrák alapján úgy néz ki, hogy egy bizonyos pont után a méretük helyett a sűrűségük kezd el növekedni.
Ebből a listából is látszik, hogy a Jupiternél lényegesen csak a csillagukhoz nagyon közel keringő, alacsonyabb sűrűségű, "felfúvódott" forró gázóriások nagyobbak. Persze gondolom miután elérik a kb. 13 Jupiter tömeget, és barna törpévé válnak, megint máshogy működik az egész.
Standard Mass-Radius Relation for Exoplanets
Az ábrák alapján úgy néz ki, hogy egy bizonyos pont után a méretük helyett a sűrűségük kezd el növekedni.
Ebből a listából is látszik, hogy a Jupiternél lényegesen csak a csillagukhoz nagyon közel keringő, alacsonyabb sűrűségű, "felfúvódott" forró gázóriások nagyobbak. Persze gondolom miután elérik a kb. 13 Jupiter tömeget, és barna törpévé válnak, megint máshogy működik az egész.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5801
Akkor a gázóriások egy adott méreten túl nem nőnek, csak egyszer sűrűbbek lesznek a csillagképződés során? Vagy a gázóriás a fúzió beindulásakor ledobja méret és anyagának egy részét, mikor csillaggá zsugorodik?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.01. 23:09:45
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.01. 23:09:45
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5800
Hát azért a Trappist-1 jóval sűrűbb és jóval nagyobb a tömege.
Jupiter: 0.0009546 M☉
Trappist-1: 0.08 ± 0.009 M☉
M☉ - Naptömeg
Szóval a számokat nézve ha jól számolom, akkor a Jupiternek legalább úgy 80x nagyobb tömegűnek kéne lennie, ami valósnak is tűnik, tekintve, hogy a barna törpék meg 13 és 80 Jupiter tömeg közötti tömeggel rendelkeznek...
Jupiter: 0.0009546 M☉
Trappist-1: 0.08 ± 0.009 M☉
M☉ - Naptömeg
Szóval a számokat nézve ha jól számolom, akkor a Jupiternek legalább úgy 80x nagyobb tömegűnek kéne lennie, ami valósnak is tűnik, tekintve, hogy a barna törpék meg 13 és 80 Jupiter tömeg közötti tömeggel rendelkeznek...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5799
A Jupiter, akkor egy kicsit nagyobb tömeggel nappá válozna? Ha a Naprendszer átmegy gázfelhőn és a J elég anyagot szed össze ez elvi szinten lehetséges? Akkor a napreszerből kettős rendszer lenne?
A fúzió beindulását hogyan kell elépzelni? Milyen időskálán értelmezhető ez? Oké, hogy egyre melegebb és sűrűbb egy gázfelő, de egyszesr csak "varázsütsére" fúzió indul?
A fúzió beindulását hogyan kell elépzelni? Milyen időskálán értelmezhető ez? Oké, hogy egyre melegebb és sűrűbb egy gázfelő, de egyszesr csak "varázsütsére" fúzió indul?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5798
Jó összehasonlító képek amiket még nem láttam + érdekes cikk a 7 bolygó lakhatóságáról.
Durva, hogy a Trappist-1 tényleg nem sokkal nagyobb, mint a Jupiter.
Cikk: Habitable Planet Reality Check: The Seven Planets of TRAPPIST-1
Durva, hogy a Trappist-1 tényleg nem sokkal nagyobb, mint a Jupiter.
Cikk: Habitable Planet Reality Check: The Seven Planets of TRAPPIST-1
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5797
Köszönöm, én nem akartam, nehogy rám süsse valaki, hogy önfényezést csinálok. ^_^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5796
Emígy nem találtam volna meg, pedig pont beillik válasznak a tegnapi hozzászólásomra. Megyek el is olvasom.
#5795
X universe Home, sweet home
#5793
Szerintem a kérdés ott dől el, hogy idén mit produkál a Heavy. Azután már okosabbak leszünk, hogy mennyire tartható a 2018 as Space X időpont. A számokból kijönne az is hogy 2021 Orion szórakozik a Hold körül, de már 1 évvel korábban leszállt a Space X a Marson :D Na jó, ez nagy eséllyel nem fog megvalósulni csúszni fog még az a Mars időpont jó eséllyel, de akkor is durva.
Szerintem a NASA ott rontotta el, hogy hagyta az Ares-t veszni. Persze van az a pont mikor be kell látni, hogy tévút egy fejlesztés, de ott nagyon nem arról volt szó. Mert ez az SLS is mintha egy butított Ares lenne, de azért még így is el kellett rá költeni a pénzt, mert új fejlesztés és egymás után ilyen programok amik viszik a pénzt és nem hoznak eredményt nem jó ómen. Ha kitartanak mellette mostanra már olyan fázisban lennének, hogy nem kéne hitegetni a népet, szűkíteni a határidőket, magabiztosan mondhatnák, hogy van egy rohadt erős rakétánk.
Kijelenthette volna a Nasa, hogy van valami amivel eljuttathat annyi súlyt a Marsra amivel már lehetne kezdeni is valamit. Mert lássuk be az SLS-el sem a Falcon Heavy nem igazán alkalmas a Holdnál messzebbre, hacsak nem műholdról van szó, de amilyen tervek vannak biztosan nem megvalósíthatóak ezekkel. A Space X is ugye ezért kábította a népet tavaly a mega rakétával meg a Raptor hajtóművel. Szóval ha 10 év múlva, mikor már kész lesz az SLS megint csak ott állunk ahol a part szakad. Marsról álmodozunk, de kéne valami amivel el is jutunk oda, mit fognak akkor kezdenek majd az SLS-t Aresá upgradelni? Vagy totál új rakétát megint csak olyan költségekkel, hogy abba rokkannak bele?
Apropó költségek, miért ilyen brutálisak ezek a számok? Mert még egy indiai űrügynökséghez képest elmagyarázza az ember, hogy hát több fizetést kell adni az embereknek értelemszerűen drágább egy amerikai fejlesztés, de hát a Space X-nél is csak amerikaiak vannak. (Bár szívesen outsourcolná ezt is szerintem, de a rakéta technológia nemzetbiztonsági törvény alá esik amiben foglalva vagyon, hogy csak amerikai állampolgárok foglalkoztathatóak ilyesmire).
Talán azzal tudnám magyarázni, hogy sokkal széleskörűbben kutatgatnak a Nasanál és az viszi a pénzt, de tényleg hülyét csinálnak belőle ha nem figyelnek oda.
Szerintem a NASA ott rontotta el, hogy hagyta az Ares-t veszni. Persze van az a pont mikor be kell látni, hogy tévút egy fejlesztés, de ott nagyon nem arról volt szó. Mert ez az SLS is mintha egy butított Ares lenne, de azért még így is el kellett rá költeni a pénzt, mert új fejlesztés és egymás után ilyen programok amik viszik a pénzt és nem hoznak eredményt nem jó ómen. Ha kitartanak mellette mostanra már olyan fázisban lennének, hogy nem kéne hitegetni a népet, szűkíteni a határidőket, magabiztosan mondhatnák, hogy van egy rohadt erős rakétánk.
Kijelenthette volna a Nasa, hogy van valami amivel eljuttathat annyi súlyt a Marsra amivel már lehetne kezdeni is valamit. Mert lássuk be az SLS-el sem a Falcon Heavy nem igazán alkalmas a Holdnál messzebbre, hacsak nem műholdról van szó, de amilyen tervek vannak biztosan nem megvalósíthatóak ezekkel. A Space X is ugye ezért kábította a népet tavaly a mega rakétával meg a Raptor hajtóművel. Szóval ha 10 év múlva, mikor már kész lesz az SLS megint csak ott állunk ahol a part szakad. Marsról álmodozunk, de kéne valami amivel el is jutunk oda, mit fognak akkor kezdenek majd az SLS-t Aresá upgradelni? Vagy totál új rakétát megint csak olyan költségekkel, hogy abba rokkannak bele?
Apropó költségek, miért ilyen brutálisak ezek a számok? Mert még egy indiai űrügynökséghez képest elmagyarázza az ember, hogy hát több fizetést kell adni az embereknek értelemszerűen drágább egy amerikai fejlesztés, de hát a Space X-nél is csak amerikaiak vannak. (Bár szívesen outsourcolná ezt is szerintem, de a rakéta technológia nemzetbiztonsági törvény alá esik amiben foglalva vagyon, hogy csak amerikai állampolgárok foglalkoztathatóak ilyesmire).
Talán azzal tudnám magyarázni, hogy sokkal széleskörűbben kutatgatnak a Nasanál és az viszi a pénzt, de tényleg hülyét csinálnak belőle ha nem figyelnek oda.
#5792
Jól emlékeztem, az emberes repülésnél csak flyby...
Abban viszont igazad van, hogy az emberes repülés nélküli EM-1 esetében több napos Hold körüli pályára állás volt a legutolsó terv...
Utoljára szerkesztette:
Abban viszont igazad van, hogy az emberes repülés nélküli EM-1 esetében több napos Hold körüli pályára állás volt a legutolsó terv...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!