Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5691
A kockázatkerülés miatt az állami programok nem fognak soha gyorsan haladni. Plusz az atomellenes lobbi miatt a NERVA féle hajtóművek megvalósítása is esélytelen, pedig emberes Mars-misszió szerintem nem reális nukleáris meghajtás/energiaforrás nélkül. De a zöldek miatt még az is esélytelen, hogy fel lehessen küldeni egy reaktort.
A magán programokban van talán esély, a hihetetlenül koncentrálódott vagyonoknak (Musk stb.) talán annyi haszna lesz, hogy a milliárdosok hobbiból megcsinálják azt, amit az államok már nem akarnak, őket a kockázat sem hátráltatja annyira, majd találnak űrhajóst, aki vállalja, hogy mondjuk 50% esélye van, és ha meghal, akkor úgy járt. Mondjuk mint egy hegymászó, aki a Himalájában maradt csúcshódítási kísérlet közben. Ott sem tiltják be a hegymászást ezek miatt. Atommeghajtás ellen viszont náluk is tiltakoznának, de akkor meg kell oldani anélkül, ez van. Elvileg a Musk által kitalált Mars-tervhez nem kellenek.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.02.20. 08:55:30
A magán programokban van talán esély, a hihetetlenül koncentrálódott vagyonoknak (Musk stb.) talán annyi haszna lesz, hogy a milliárdosok hobbiból megcsinálják azt, amit az államok már nem akarnak, őket a kockázat sem hátráltatja annyira, majd találnak űrhajóst, aki vállalja, hogy mondjuk 50% esélye van, és ha meghal, akkor úgy járt. Mondjuk mint egy hegymászó, aki a Himalájában maradt csúcshódítási kísérlet közben. Ott sem tiltják be a hegymászást ezek miatt. Atommeghajtás ellen viszont náluk is tiltakoznának, de akkor meg kell oldani anélkül, ez van. Elvileg a Musk által kitalált Mars-tervhez nem kellenek.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.02.20. 08:55:30
#5690
A Juno szonda nem fogja elérni az eredetileg tervezett alacsony keringési pályát a Jupiter körül. A tavaly októberi üzemzavart vizsgálva arra jutottak, hogy bár a főhajtómű szabályozásával tudnának valamit játszani, nagy a kockázata annak, hogy rossz pályára kerül a szonda és elveszítik. Így egyelőre marad a mostani helyzetben és az átrepülési időket figyelembe véve hosszabb időablakaik vannak adatok gyűjtésére is.
#5689
"Az űrutazástól nem fognak kevesebbet fogyasztani az autók, nem épülnek tőle gazdaságosabb, passzív házak."
A '70-es években a Goodyear készítette a Marsra leszálló Viking szondák ejtőernyőinek rugalmas tartószálait, amelyek ötször erősebbek az acélnál. Nem sokkal később ugyanez a technológia megjelent az autógumikban is, hosszabb élettartamot és alacsonyabb fogyasztást eredményezve.
A napelem, a hőszigetelés, vagy a LED is űrtechből származik, és ezek ma már mind a gazdaságos házakban is megjelennek.
A '70-es években a Goodyear készítette a Marsra leszálló Viking szondák ejtőernyőinek rugalmas tartószálait, amelyek ötször erősebbek az acélnál. Nem sokkal később ugyanez a technológia megjelent az autógumikban is, hosszabb élettartamot és alacsonyabb fogyasztást eredményezve.
A napelem, a hőszigetelés, vagy a LED is űrtechből származik, és ezek ma már mind a gazdaságos házakban is megjelennek.
#5688
Az űrutazásnak még az sem tesz jót, hogy nem kalkulálják bele a különféle világméretű gazdasági válságokat..
Az űrutazás tudomány és valamilyen szinten hobbi.. az álam, a nemzet kedvtelése.. durván fogalmazva persze.
Az űrutazástól nem fognak kevesebbet fogyasztani az autók, nem épülnek tőle gazdaságosabb, passzív házak.
Nem gyógyítja a rákot sem
De zabálja a sok pénzt.. az mellett hogy tényleg van tudományos és technológiai hozadéka.
Ha már gazdaságosan lehetne ritkafémeket űrbányászni, sok száz tonnás méretekben.
Ha mondjuk kitalálnának egy gazdaságos módszert a hold He3 izotóp hasznosítására..
akkor csak úgy ömlene a pénz, és egy új aranykor szemtanúi lehetnénk az űrutazásban
Az űrutazás tudomány és valamilyen szinten hobbi.. az álam, a nemzet kedvtelése.. durván fogalmazva persze.
Az űrutazástól nem fognak kevesebbet fogyasztani az autók, nem épülnek tőle gazdaságosabb, passzív házak.
Nem gyógyítja a rákot sem
De zabálja a sok pénzt.. az mellett hogy tényleg van tudományos és technológiai hozadéka.
Ha már gazdaságosan lehetne ritkafémeket űrbányászni, sok száz tonnás méretekben.
Ha mondjuk kitalálnának egy gazdaságos módszert a hold He3 izotóp hasznosítására..
akkor csak úgy ömlene a pénz, és egy új aranykor szemtanúi lehetnénk az űrutazásban
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#5687
Bocsi, de eszméletlenül összetett a kérdéskör. Szvsz még csak a felszínét is csak finoman kapargatva tudom megmutatni:
1.: A "mocskos" politika miatt kapott a NASA annyi pénzt és támogatást, hogy meg tudja csinálni a Holdraszállást. Könnyű ezt elfelejteni, pedig ha Kennedy nem hal meg, talán ő maga vonja vissza az ígéretét az Apollo-1 balesete után...
A NASA költségvetése az USA teljes (kék) és a nem-katonai jellegű (piros) költségvetésének százalékában
A csúcson az USA nem katonai jellegű kiadásainak ötödét kapta...
2.: A "Cél a Mars" marha jól hangzik, csak éppen a nyaktörő iramnak nyaktörés lett a vége. Az amerikaiak az Apollo-1 személyzetét áldozták be, mivel a szűkös határidők és a technikai nehézségek miatt másképpen nem tudták volna tartani az ütemtervet. A szovjetek is mindent beáldoztak a Holdért, az N-1 rakéta és a 7-OK illetve L-1 űrhajókat azonban képtelenek voltak rendesen összehozni. Komarov abba halt bele, hogy egy félig kész, rendesen nem letesztelt űrhajóval küldték fel, mert a szovjeteknek kötelező volt, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára valami nagyot durrantsanak, és elviselhetetlen volt, hogy 2 éve nem járt szovjet űrhajós a világűrben. "Szerencsére" csak Komarov esett ennek a tempónak áldozatul, az indításra várakozó, de soha el nem induló másik Szojuz és 3 fős személyzete a Szojuz-1 problémái miatt nem ment fel (eredetileg randevúzott volna a két Szojuz, majd a másodikból két fő űrsétával átszállt volna Komarov mellé, és vele tért volna vissza). Lassítani kellett a tempón, vagy úgy hullottak volna a kozmonauták és astronauták, mint a pelyva...
Komarov összezúzott, összeéget testének maradványai...
3.: "Cél a Mars"? És hogyan? Kismillió terv született, de igazából még csak egy robot-landolást sem tettek meg 1976-ig, mivel az emberes repülés élvezett előnyt, így a robotmissziók hátrányba kerültek a pénzosztásnál (ez a probléma a mai napig éles viták tárgya...). A Viking missziókig pontosan nem tudták, hogy miként is néz ki a Mars légköre (ez például azért poén, mert Von Braun első terveinél még azzal számolt, hogy sűrű légkör lesz, és így repülőgép-szerűen lehet majd beérkezni és leszállni - ha megvalósultak volna a tervei, egy csomó embert küldött volna a Marsra lezuhanni).
Braun Mars-űrrepülépei leszállásra készülnek a Vörös bolygón - a hatalmas szárnyak számításai szerint simán levitorlázást tesznek lehetővé - csakhogy a légkör a valóságban sokkal, de sokkal ritkább, mint amivel Braun számolt...
Ha pedig leszálltak, a szárnyakat leszerelik, és a géptörzset immár rakétaként használva indulnak majd vissza...
De nem hogy a Marsot alig ismerték, még kevesebbet tudtak a kozmikus sugárzásról is, így azt sem tudták biztosan, hogy milyen szintű sugárvédelemre lett volna szükségük az űrhajósoknak.
4.: A Mars-missziók nagy része a Nerva atomhajtóművek köré épült, Csernobil és Fukusima-volumenű károkról beszélhetünk, ha egy ilyen hajtóműcsoport rakétája a felküldés közben robban fel a légkörben. Csakhogy akkor még nem voltak meg azok a tapasztalatok, amiket azóta gyűjtöttünk a különféle nukleáris balesetekkel.
A NERVA radioaktív sugárzásának becslése...
5.: Nem volt tapasztalat a tartó világűrben tartózkodásról, sem a felszerelés, sem a legénység terén. Nem voltak hosszútávú tapasztalatok a szkafanderek, személyi felszerelések, egészségügyi szükségletek terén. Még ma is csak sok dolgot találgatnak az űrorvosok úgy, hogy több évtizedes tapasztalat van már a Föld körül keringő űrállomásoknak hála. 2013-ban egy olasz űrhajós csaknem megfulladt űrséta közben, mert szivárogni kezdett a hűtővíz a sisakjába, és mire visszaért, másfél liter folyadék volt a sisakjában...
A 2013 júliusi űrséta során történt vízszivárgás kivizsgálása az űrállomáson - víz a zárt sisakban...
Tömören: lehet, hogy sokkal előrébb lennénk, de megfizettük volna az árát.
1.: A "mocskos" politika miatt kapott a NASA annyi pénzt és támogatást, hogy meg tudja csinálni a Holdraszállást. Könnyű ezt elfelejteni, pedig ha Kennedy nem hal meg, talán ő maga vonja vissza az ígéretét az Apollo-1 balesete után...
A NASA költségvetése az USA teljes (kék) és a nem-katonai jellegű (piros) költségvetésének százalékában
A csúcson az USA nem katonai jellegű kiadásainak ötödét kapta...
2.: A "Cél a Mars" marha jól hangzik, csak éppen a nyaktörő iramnak nyaktörés lett a vége. Az amerikaiak az Apollo-1 személyzetét áldozták be, mivel a szűkös határidők és a technikai nehézségek miatt másképpen nem tudták volna tartani az ütemtervet. A szovjetek is mindent beáldoztak a Holdért, az N-1 rakéta és a 7-OK illetve L-1 űrhajókat azonban képtelenek voltak rendesen összehozni. Komarov abba halt bele, hogy egy félig kész, rendesen nem letesztelt űrhajóval küldték fel, mert a szovjeteknek kötelező volt, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára valami nagyot durrantsanak, és elviselhetetlen volt, hogy 2 éve nem járt szovjet űrhajós a világűrben. "Szerencsére" csak Komarov esett ennek a tempónak áldozatul, az indításra várakozó, de soha el nem induló másik Szojuz és 3 fős személyzete a Szojuz-1 problémái miatt nem ment fel (eredetileg randevúzott volna a két Szojuz, majd a másodikból két fő űrsétával átszállt volna Komarov mellé, és vele tért volna vissza). Lassítani kellett a tempón, vagy úgy hullottak volna a kozmonauták és astronauták, mint a pelyva...
Komarov összezúzott, összeéget testének maradványai...
3.: "Cél a Mars"? És hogyan? Kismillió terv született, de igazából még csak egy robot-landolást sem tettek meg 1976-ig, mivel az emberes repülés élvezett előnyt, így a robotmissziók hátrányba kerültek a pénzosztásnál (ez a probléma a mai napig éles viták tárgya...). A Viking missziókig pontosan nem tudták, hogy miként is néz ki a Mars légköre (ez például azért poén, mert Von Braun első terveinél még azzal számolt, hogy sűrű légkör lesz, és így repülőgép-szerűen lehet majd beérkezni és leszállni - ha megvalósultak volna a tervei, egy csomó embert küldött volna a Marsra lezuhanni).
Braun Mars-űrrepülépei leszállásra készülnek a Vörös bolygón - a hatalmas szárnyak számításai szerint simán levitorlázást tesznek lehetővé - csakhogy a légkör a valóságban sokkal, de sokkal ritkább, mint amivel Braun számolt...
Ha pedig leszálltak, a szárnyakat leszerelik, és a géptörzset immár rakétaként használva indulnak majd vissza...
De nem hogy a Marsot alig ismerték, még kevesebbet tudtak a kozmikus sugárzásról is, így azt sem tudták biztosan, hogy milyen szintű sugárvédelemre lett volna szükségük az űrhajósoknak.
4.: A Mars-missziók nagy része a Nerva atomhajtóművek köré épült, Csernobil és Fukusima-volumenű károkról beszélhetünk, ha egy ilyen hajtóműcsoport rakétája a felküldés közben robban fel a légkörben. Csakhogy akkor még nem voltak meg azok a tapasztalatok, amiket azóta gyűjtöttünk a különféle nukleáris balesetekkel.
A NERVA radioaktív sugárzásának becslése...
5.: Nem volt tapasztalat a tartó világűrben tartózkodásról, sem a felszerelés, sem a legénység terén. Nem voltak hosszútávú tapasztalatok a szkafanderek, személyi felszerelések, egészségügyi szükségletek terén. Még ma is csak sok dolgot találgatnak az űrorvosok úgy, hogy több évtizedes tapasztalat van már a Föld körül keringő űrállomásoknak hála. 2013-ban egy olasz űrhajós csaknem megfulladt űrséta közben, mert szivárogni kezdett a hűtővíz a sisakjába, és mire visszaért, másfél liter folyadék volt a sisakjában...
A 2013 júliusi űrséta során történt vízszivárgás kivizsgálása az űrállomáson - víz a zárt sisakban...
Tömören: lehet, hogy sokkal előrébb lennénk, de megfizettük volna az árát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5686
Én arra az ötven évre gondolok, mióta nem járt ember a holdon, meg(le)törték a lelkesedést, fejlődést. A mocskos politikának köszönhetjük, sokan Nixon-t hibáztatják ezért, a 13 majdnem végzetes repülése után berezelt, és a "cél a Mars" helyett az űrrepülőgépet választotta. Akkor sok fiatal azt hitte, biztos volt benne, hogy 10 éven belül a Marsra is eljutnak, hát jól keresztbe tett a sok buta nagy hatalmú ember.
Átérezve az akkori helyzetet, alig nyolc év alatt szinte a nulláról indulva a Holdra jutottak, ezek az alapok már "megvannak", azóta csak megy a szarkavarás, mert sokba kerül meg értelmetlen. A technikai háttérből egy apróság ami megragadt bennem, ha jól emlékszem az Apollo programban egy 64 kb memóriával rendelkező szoba méretű számítógép volt az "agy", milyen mosolyt csalhat ez sok ember arcára most.
Átérezve az akkori helyzetet, alig nyolc év alatt szinte a nulláról indulva a Holdra jutottak, ezek az alapok már "megvannak", azóta csak megy a szarkavarás, mert sokba kerül meg értelmetlen. A technikai háttérből egy apróság ami megragadt bennem, ha jól emlékszem az Apollo programban egy 64 kb memóriával rendelkező szoba méretű számítógép volt az "agy", milyen mosolyt csalhat ez sok ember arcára most.
X universe Home, sweet home
#5685
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#5684
Flight-Active Cores (8db): Ezek azok, amelyek a jelenleg ismert első fokozatok közül felhasználhatóak / készek. Itt vannak azok a fokozatok is felsorolva, amelyek már visszatértek, de újra felhasználhatóak.
A nyolcból egy ma indult, kettő az indítás végső stádiumában van (az Echostar-23 és a SES-10 indítására készülve), ebből a SES-10-et indító rakéta ugyebár most fog másodszor indulni.
Kettő az indítás előtti előkészítés fázisában van, mindkettő McGregorban, a fokozatok tesztelésénél használt bázison. Ebből az egyik valószínűleg Falcon Heavy "booster" v. "strapon" fokozat.
További három fokozat van, amelyik sikeresen visszatért, és ellenőrzésre / javításra várnak.
Inactive Cores: (6db) Itt két teszt-fokozat van felsorolva (Grasshopper és F9 Dev2), illetve itt van a két első sikeresen visszatért fokozat felsorolva, amelyek közül az egyik kiállítási példány lett, a másik pedig tesztelés után szétbontotják, hogy alaposan átvizsgálják.
Van további kettő, amelyik nem repült, és a Falcon Heavy előkészítés / tesztelés feladatára szánnak, ezek sose fognak repülni, csak a műveletek kidolgozásához használják fel őket.
Lost Cores: (24db) Értelemszerű, a felhasznált és megsemmisült fokozatok.
A nyolcból egy ma indult, kettő az indítás végső stádiumában van (az Echostar-23 és a SES-10 indítására készülve), ebből a SES-10-et indító rakéta ugyebár most fog másodszor indulni.
Kettő az indítás előtti előkészítés fázisában van, mindkettő McGregorban, a fokozatok tesztelésénél használt bázison. Ebből az egyik valószínűleg Falcon Heavy "booster" v. "strapon" fokozat.
További három fokozat van, amelyik sikeresen visszatért, és ellenőrzésre / javításra várnak.
Inactive Cores: (6db) Itt két teszt-fokozat van felsorolva (Grasshopper és F9 Dev2), illetve itt van a két első sikeresen visszatért fokozat felsorolva, amelyek közül az egyik kiállítási példány lett, a másik pedig tesztelés után szétbontotják, hogy alaposan átvizsgálják.
Van további kettő, amelyik nem repült, és a Falcon Heavy előkészítés / tesztelés feladatára szánnak, ezek sose fognak repülni, csak a műveletek kidolgozásához használják fel őket.
Lost Cores: (24db) Értelemszerű, a felhasznált és megsemmisült fokozatok.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5683
Tehát ha jól értelmezem a 8-ból 6 már repült és valamikor márciusban fog először újrafelhasznált fokozat repülni. Ha az megvolt akkor már csak 1 marad ami még július előtt szintén elindul és az év 2. felében már csak újrahasznosított fokozatok indulnak. Tetszik a terv ahhoz már nem kell sokat várni.
#5682
Az összes ismert Falcon 9 "core" (vagyis első fokozat) adatai megtalálhatóak a SpaceX Reddit közösség Wiki oldalán.
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5681
A Holdraszállást szüleim Lengyelországban nézték egy vendéglőben - mindenhol ki voltak rakva a tévék még ott is, és pontosan emlékeztek minden részletre róla.
A mi korunkból talán 9/11 ilyen, és remélhetőleg a Marsraszállás lesz nemsokára.
A mi korunkból talán 9/11 ilyen, és remélhetőleg a Marsraszállás lesz nemsokára.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5680
Igen ezek pozitív hírek és jól is jönnek mert kicsit lehangolt, hogy jövőre mégsem próbálnak Mars leszállást. Igaz tudta mindenki, hogy tarthatatlan határidőket szabtak maguknak, de én reménykedtem. 2020-ra is nagy csoda lesz azért.
Addig meg lehet a Dragon teszteknek örülni ahogy mondod és hamarosan már az összes első fokozat újrahasznosított lesz 😊 Hány első fokozatuk van és abból hányat lőttek ki? Amike megsemmisültek azt nem kell listára venni, nem válaszolja meg ami érdekel, hogy kb mikortól lesz csak újrafelhasznált fokozat indítás. Bár simán gyárthatnak még újakat is közben, de mégis lehet már látni, hogy mikorra fogynak ki.
dimre ez esetben Dzsinivel kell, hogy egyetértsek. Ráadásul azt nem kalkulálod bele, hogy manapság már nem olyan könnyen követhető a nézettség, mert megnézed a hivatalos streamet az oké, de az internetnek köszönhetően milliónyi tükör van és nem adhatod hozzá mindet. Vagy azokat akik alvás után a hírekben nézik meg már, pedig az is számít, mert az Apollot sem mindenki látta élőben. Meg valljuk be a Holdraszállásnál mindenki tudta, hogy így vagy úgy, de be fog kerülni a történelem könyvekbe, persze, hogy mindenki ahogy tudott részese akart lenni.
Addig meg lehet a Dragon teszteknek örülni ahogy mondod és hamarosan már az összes első fokozat újrahasznosított lesz 😊 Hány első fokozatuk van és abból hányat lőttek ki? Amike megsemmisültek azt nem kell listára venni, nem válaszolja meg ami érdekel, hogy kb mikortól lesz csak újrafelhasznált fokozat indítás. Bár simán gyárthatnak még újakat is közben, de mégis lehet már látni, hogy mikorra fogynak ki.
dimre ez esetben Dzsinivel kell, hogy egyetértsek. Ráadásul azt nem kalkulálod bele, hogy manapság már nem olyan könnyen követhető a nézettség, mert megnézed a hivatalos streamet az oké, de az internetnek köszönhetően milliónyi tükör van és nem adhatod hozzá mindet. Vagy azokat akik alvás után a hírekben nézik meg már, pedig az is számít, mert az Apollot sem mindenki látta élőben. Meg valljuk be a Holdraszállásnál mindenki tudta, hogy így vagy úgy, de be fog kerülni a történelem könyvekbe, persze, hogy mindenki ahogy tudott részese akart lenni.
#5679
Viszont kicsit lehangol az emberek érdektelensége, a nézettségre gondolok 110e alatt volt, jó persze náluk még reggel van és alszanak (?).
Ez olyan, hogy egy reptéren se állnak az emberek tátott szájjal, hogy nézd, fel- és leszáll egy repülőgép.
Az Apollo idejében világszenzáció volt egy indítás, főleg, hogy a szovjet indításokat sose közvetítették élőben.
Végre történik valami jó, amit nem nyomott el a bürokrácia, politika, a lassan ötven éve tartó egy-helyben topogás végre elindult egy jó irányba.
Eőeőeőeeee.... Anno a COTS program indításánál ott volt a 'D' igény is, vagyis a kereskedelmi emberes űrrepülések igénye az ISS-re. Arra akkor és ott nem volt pénz, mert hát erre ott van az Orion. 5 év késéssel indulhatott el a CCDev....
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5678
Az lenne a legjobb, ha egy indítás már egy vállrándítást se érne, mert annyira hétköznapi, természetes, biztonságos, olcsó és egyszerű lenne.
Amíg nézni kell, addig ritkaság.
Amíg nézni kell, addig ritkaság.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
#5677
Laikus szemmel, örülök, hogy sikerült, megint léptünk egy picit a fejlődés létráján. Viszont kicsit lehangol az emberek érdektelensége, a nézettségre gondolok 110e alatt volt, jó persze náluk még reggel van és alszanak (?). Annak idején az Apollo startjait milliók bámulták, hallgatták, ennyire közömbösek lettünk a "jövőnk iránt", tudom kis lépés, de akkor is lépés. Végre történik valami jó, amit nem nyomott el a bürokrácia, politika, a lassan ötven éve tartó egy-helyben topogás végre elindult egy jó irányba. Öröm volt hallani a háttérben az emberek ujjongását, remélem sokszor lesz még okuk rá, büszkék lehetnek magukra.
X universe Home, sweet home
#5676
Nagyon durva az egészben az első fokozat visszaszerzése, ráadásul szárazföldre és közben az, hogy ez az utolsó újonnan gyártott Cargo Dragon kapszula. Az előbbi azt jelenti, hogy hamarosan jelentősen olcsóbban indíthatóak (ha csak a konzervatív ~20 millió dolláros megtakarítással is számolunk, az is félelmetes), plusz ráadásul a Dragon lehet az űrsiklón túl az első űrhajó, amely újrafelhasználható...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5675
Érdekes már úgy nézni, mintha nem is lenne semmi, pedig pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Olyan simának tűnik ez a leérkezés.
#5674
★★★★★
#5673
Nem a javításoknál, hanem az indításnál, az STS-31 missziónál. Akkor 615km volt a pályacsúcs, a javító küldetések zömmel 560-580km közötti pályacsúcsot tudtak, a legmagasabbra közülük az STS-103 volt, akkor 608km-es volt a pályacsúcs.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5672
Jól gondolom, hogy földtől legtávolabb Apolló küldetések után Hubble távcső javításakor járt ember az űrsiklóval?
http://s2b-hu.ikariam.gameforge.com/reg.php?fh=400ce81271ab4218ebc88d115104c2f1
#5671
Én is kinéztem aztán, de úgy láttam csak egyhén szürkébb lett, nem egy nagy "was ist das". Hamar le is feküdtem aztán aludni.
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2017.02.18. 18:44:13
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2017.02.18. 18:44:13
★★★★★
#5670
Holnap helyi idő szerint 9:38-kor (nálunk du. fél 4) próbálják meg újra.
#5669
Második fokozattal volt megint baj, kormányzást végző hidraulikus dugattyú beállt és azt vizsgálgatják.
#5668
Mi történt ? Most ébredtem, lemaradtam a dolgokról..
#5667
Az előzőről lemaradtam, gondoltam ezt végre látom. Ehh... 😊
★★★★★
#5666
Korán örültem 13 másodpercnél megszakították, majd talán holnap.
#5665
Szerencsére nem akadályozza meg az indít-st úgy tűnik, mert van stream 😊
#5664
A SpaceX módosította a célkitűzéseit, a tavaly meghirdetett 2018-as Mars leszállásból - nagyon úgy néz ki - nem lesz semmi, most a 2020-as éveket lőtték be. A Dragon jövőre tervezett tesztje viszont nincs halasztva.
#5663
Ehm, valami szivárog a rakéta felső fokozatából...
#5662
Én úgy gondolom, hogy élet szinte minden bolygón van, ahol van légkör és számottevő nyomás, hogy a szénhidrogének ne diffundáljanak el azonnal gáz-ba.
Mindenütt van élet ahol megvannak az élet építőelemei, alapvető szénhidrogének, és folyékony katalizátor.. nálunk ez víz.
A pánspermiával egyet értek.. az extragalaktikus tér teli van DNS molekulákkal.
Az élet és halál csak nálunk.. fejlett több sejtű lényeknél érzékeny téma..
Ez alatt az egysejtű "gépek" elpusztúlhatnak.. és ha optimális a környezet.. véletlenül újra is rekombinálódhatnak és működésbe jöhetnek.. azaz életre kelnek.
Szerintem teli van DNS és RNS élő molekulákkal az interstellaris tér.. utazgatnak.. repkednek.. és bolygókat termékenyítenek meg.
A mi bolygónk is így termékenyült meg szerintem.
Mindenütt van élet ahol megvannak az élet építőelemei, alapvető szénhidrogének, és folyékony katalizátor.. nálunk ez víz.
A pánspermiával egyet értek.. az extragalaktikus tér teli van DNS molekulákkal.
Az élet és halál csak nálunk.. fejlett több sejtű lényeknél érzékeny téma..
Ez alatt az egysejtű "gépek" elpusztúlhatnak.. és ha optimális a környezet.. véletlenül újra is rekombinálódhatnak és működésbe jöhetnek.. azaz életre kelnek.
Szerintem teli van DNS és RNS élő molekulákkal az interstellaris tér.. utazgatnak.. repkednek.. és bolygókat termékenyítenek meg.
A mi bolygónk is így termékenyült meg szerintem.
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#5661
Vagyis az élet alapelemei a naprendszer kialakulásákor jönnek létre, és ha egy kőzeten megfelelőek a körülmények, akkor élet is kialakul rajta. Pánspermia + abiogenezis. Lehet.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5660
A holnap (magyar idő szerint) délután 4 órára tervezett SpaceX CRS-10 fellövés technikai közvetítése itt, a hosted pedig itt lesz.
Végigmegy a híreken mindenfelé, szóval azért ide is linkelem az egyik portált és a NASA JPL eredeti hírét is: szerves anyagokat (de nem életet!) találtak a Ceres felszínén is. Ezzel és a korábbiakkal együtt elvileg minden feltétel adott egy primitív életforma kifejlődéséhez. (Fontos, hogy még semmiféle bizonyíték nincs erre!)
Végigmegy a híreken mindenfelé, szóval azért ide is linkelem az egyik portált és a NASA JPL eredeti hírét is: szerves anyagokat (de nem életet!) találtak a Ceres felszínén is. Ezzel és a korábbiakkal együtt elvileg minden feltétel adott egy primitív életforma kifejlődéséhez. (Fontos, hogy még semmiféle bizonyíték nincs erre!)
#5659
Az altalad felsorolt bukasok a fasorba sincsennek a JWST esetleges elvesztesehez kepest.
Továbbra se látom át, mit akarsz mondani.
A NASA-t alapjaiban rázná meg a JWST elvesztése? Nem. A Columbia elvesztése sem rengette meg drasztikusan, holott ott nem tudományos értékek, hanem 7 ember veszett oda. Ott is "csak" meghúzták a politikusok, hogy 2010-ig repülhetnek az űrsiklók (nehezen értelmezhető döntés, hiszen az űrsikló alapvetően nem lett biztonságosabb 2010-ig sem, és azt már 2003-ban látni lehetett, hogy 2010-re nem lesz kész az utód). Majd ezt kitolták 2011-ig. Aztán több száz millió dollárért utána az oroszok viszik fel az amerikai űrhajósokat.
Komoly tudományos hátráltatás lenne a JWST? Nyilván, de ettől nem omlik össze semmi. Hovatovább az ITER és DEMO reaktorokkal kapcsolatos huzavonánál komolyabb tényező nincs például szerintem, amely ilyen téren mérvadó, de attól még másnap felkelt a nap keleten...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5658
Az altalad felsorolt bukasok a fasorba sincsennek a JWST esetleges elvesztesehez kepest. Olyan mint ha az LHC-t veszitettuk volna el.
A fizika szamara potolhatatlan lenne, a mai egyik legfontosabb kutatasi teruleten varnak tole attoreseket. A sotet anyag, sotet energia es az univerzum keletkezese.
Ha valaki valamiert ugy dont hogy raszan meg 5-10 millardot hogy ujra megprobalja, akkor is egy teljes evtizedet vesztegetne el a tudomany. De felek tole, hogy jo sokaig nem kapnank meg azokat a valaszokat amiket varunk tole...
A fizika szamara potolhatatlan lenne, a mai egyik legfontosabb kutatasi teruleten varnak tole attoreseket. A sotet anyag, sotet energia es az univerzum keletkezese.
Ha valaki valamiert ugy dont hogy raszan meg 5-10 millardot hogy ujra megprobalja, akkor is egy teljes evtizedet vesztegetne el a tudomany. De felek tole, hogy jo sokaig nem kapnank meg azokat a valaszokat amiket varunk tole...
#5657
Ha megalapítjuk a MCKŰ Zrt.-t, már tudni fogjuk, milyen eljárásokkal fogjuk a munkafolyamatok minőségellenőrzését javítani. <#alien>
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5656
Kis zászlókat rá, mint a repcskinél a pin-ek. Elég feltőnő lenen úgy a hiány.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5655
Nézegetek utána, pl. itt, és azt látom, hogy azért vannak javaslatok.
Például a csavarokat színes jelöléssel ellátni, hogy jól észrevehetőek legyenek (illetve a hiányuk).
De olyan észrevételek is vannak benne, hogy az állami megfigyelők például ex-Lockheed alkalmazottak voltak, így inkább "hazajártak", mint "ellenőrizni". Illetve az egyik technikus észrevette a lyukakat, illetve a csavarok hiányát, de neki nem volt tapasztalata a TOC-al (a forgatáshoz használt szerelőasztalal), így munkatársai nem foglalkoztak vele. Tudni kell, hogy a 24 rögzítőcsavaron túl volt 44 másik csavar, illetve további 44 csavarnak a furata üresen, amelyek a végleges rögzítéséért feleltek a rakéta orrán lévő asztalhoz. Tehát normális esetben is voltak "üres furatok". Annyi szerencséjük sem volt, hogy miközben lemosták alkoholos folyadékkal a műhold rögzítését, az nehezen és lassabban ment, mivel a furatoknál "akadtak" a takarításhoz használt rongyok.
Akár hogy is:
Utoljára szerkesztette:
Például a csavarokat színes jelöléssel ellátni, hogy jól észrevehetőek legyenek (illetve a hiányuk).
De olyan észrevételek is vannak benne, hogy az állami megfigyelők például ex-Lockheed alkalmazottak voltak, így inkább "hazajártak", mint "ellenőrizni". Illetve az egyik technikus észrevette a lyukakat, illetve a csavarok hiányát, de neki nem volt tapasztalata a TOC-al (a forgatáshoz használt szerelőasztalal), így munkatársai nem foglalkoztak vele. Tudni kell, hogy a 24 rögzítőcsavaron túl volt 44 másik csavar, illetve további 44 csavarnak a furata üresen, amelyek a végleges rögzítéséért feleltek a rakéta orrán lévő asztalhoz. Tehát normális esetben is voltak "üres furatok". Annyi szerencséjük sem volt, hogy miközben lemosták alkoholos folyadékkal a műhold rögzítését, az nehezen és lassabban ment, mivel a furatoknál "akadtak" a takarításhoz használt rongyok.
Akár hogy is:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5654
Ezekre én is gondoltam. De, hogy hogyan nem lehet észrevenni 24 db csavar hiányát, számomra az rejtély. A fotó alapján körkörsen vanak és annyira jól látható, mint pl. az autóknál.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.16. 16:36:01
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.16. 16:36:01
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5653
Passz. Ugyan akkor nem hiszem, hogy minden esetben járható lenne például a felvázolt megoldás, hiszen nem biztos, hogy van a műholdon olyan rögzítési pont, amely adott esetben képes lenne az egész műhold tömegét elviselni.
De ha belegondolsz, a túlzott túlbiztosítás sem mindig segít, hiszen akkor ügyelni kell arra, hogy a másodlagos rögzítés végig feszes legyen (ha mégis ledől, a keletkező erők ugyebár a tömeg és a sebesség szorzatának megfelelőek - ahhoz, hogy ne legyen sebesség, nem szabad sok mozgásteret engedni), miközben túl se feszítsd, hiszen akkor meg szakító / nyíró irányú erőket hozol létre, az amúgy szilárdan rögzített műholdtestre. Plusz akkor előre ki kell dolgoznod, hogy mi az eljárás, ha a függesztésnek kell megtartania a műholdat, bármilyen állapotban, amit csak fizikailag el tudsz képzelni.
Alapjában véve nem hiszem, hogy egy ilyen műveletnél szükség lett volna másodlagos biztosításra. Ha belegondolsz, a rögzítőcsavaros megoldás feltehetően végig működött hosszú ideje, és bevált. Itt egyszerűen figyelmetlenek és felületesek voltak a munkások, az ő munkafelügyelőik és ellenőreik.
De ha belegondolsz, a túlzott túlbiztosítás sem mindig segít, hiszen akkor ügyelni kell arra, hogy a másodlagos rögzítés végig feszes legyen (ha mégis ledől, a keletkező erők ugyebár a tömeg és a sebesség szorzatának megfelelőek - ahhoz, hogy ne legyen sebesség, nem szabad sok mozgásteret engedni), miközben túl se feszítsd, hiszen akkor meg szakító / nyíró irányú erőket hozol létre, az amúgy szilárdan rögzített műholdtestre. Plusz akkor előre ki kell dolgoznod, hogy mi az eljárás, ha a függesztésnek kell megtartania a műholdat, bármilyen állapotban, amit csak fizikailag el tudsz képzelni.
Alapjában véve nem hiszem, hogy egy ilyen műveletnél szükség lett volna másodlagos biztosításra. Ha belegondolsz, a rögzítőcsavaros megoldás feltehetően végig működött hosszú ideje, és bevált. Itt egyszerűen figyelmetlenek és felületesek voltak a munkások, az ő munkafelügyelőik és ellenőreik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5652
Én pl. arra gondolok, hogy ha felülről is fel lenne függeszve biztonságilag egy ilyen cucc, akkor nem tudott volna eldőlni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5651
Nem lettem volna a hibás szerelők helyében, egy egész komoly fizukimaradás lenne ha rajtuk hajtanák be 😄
#5650
Gondolom a Lockheed páros seggbe rúgással emlékeztet mindenkit, hogy az előírtak szerint hajtson végre minden egyes műveletsort (a csavarok eltávolítását dokumentálni kellett volna - nem tette meg a szerelő, a szerelőasztal elmozdítása előtt ellenőrizni kellett volna a csavarok meglétét és állapotát - ez sem történt meg). <#idiota>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5649
Aztarohadt... Hát ez valami elképesztő... Azóta hogyan védekeznek ez ellen?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5648
Pares kérdése az volt, hogy milyen következményei lennének egy JWST kudarcnak. Erre reagáltam.
Eddig is volt olyan program, amely úgy vallott kudarcot, hogy azóta sem pótolták az általa nyújtott tudományos eredményeket, ilyen volt például a Mars Polar Lander (1998) vagy a Mars Climate Orbiter is bizonyos szintig. Ebben a tudományos ágban benne van a kudarc esélye. Néha nem is kell a világűrig elmenni...
A NOAA-19 műhold egész egyszerűen leborult a szerelőasztalról, miután az egyik szerelő úgy távolított el 24 db rögzítőcsavart, hogy azt nem dokumentálta, a függőlegesbe állítást végző csapat pedig nem ellenőrizte a csavarok meglétét, és így állt neki elfordítani a szerelőasztalt, hogy függőlegesbe állítsák a műholdat... A végeredmény egy 135 millió dolláros kár, amit csak kis részben fizetett ki a Lockheed (lemondott a profitról, amit a műhold elkészítése nyújtott), a maradékot az államnak kellett állnia...
Utoljára szerkesztette:
Eddig is volt olyan program, amely úgy vallott kudarcot, hogy azóta sem pótolták az általa nyújtott tudományos eredményeket, ilyen volt például a Mars Polar Lander (1998) vagy a Mars Climate Orbiter is bizonyos szintig. Ebben a tudományos ágban benne van a kudarc esélye. Néha nem is kell a világűrig elmenni...
A NOAA-19 műhold egész egyszerűen leborult a szerelőasztalról, miután az egyik szerelő úgy távolított el 24 db rögzítőcsavart, hogy azt nem dokumentálta, a függőlegesbe állítást végző csapat pedig nem ellenőrizte a csavarok meglétét, és így állt neki elfordítani a szerelőasztalt, hogy függőlegesbe állítsák a műholdat... A végeredmény egy 135 millió dolláros kár, amit csak kis részben fizetett ki a Lockheed (lemondott a profitról, amit a műhold elkészítése nyújtott), a maradékot az államnak kellett állnia...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5647
Érdekes cikk az indításról és hatásairól.
Gyakorlatilag az, hogy India megjelent a kereskedelmi indítások piacán (2015 óta lehet csak amerikai műholdat indiai rakétával indítani) alaposan megbolygatja azt, nehéz helyzetbe hozva a potenciális amerikai vállalatokat (mint a Launcher One (Virgin Galactic) vagy az Alpha (Firefly Space System)).
Gyakorlatilag az, hogy India megjelent a kereskedelmi indítások piacán (2015 óta lehet csak amerikai műholdat indiai rakétával indítani) alaposan megbolygatja azt, nehéz helyzetbe hozva a potenciális amerikai vállalatokat (mint a Launcher One (Virgin Galactic) vagy az Alpha (Firefly Space System)).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5646
JWST miota epul es mennyibol? Gondolod gyorsan epitenek egy JWST2-t hogy potoljak az elsot? Jo esetben is 10 evrol lemarad a tudomany, rossz esetben pedig sokaig nem kapja meg azt a kepesseget amit szeretne.
Plusz megnezem hogyan kapnak utana milliardokat mas, kozvetlen haszonnal nem jaro tudomanyos projectek.
Plusz megnezem hogyan kapnak utana milliardokat mas, kozvetlen haszonnal nem jaro tudomanyos projectek.
#5645
Több, mint másfélszer annyi volt, a 191 millió csak az űrszonda volt, további 91 millió volt az indítás és további 42 millió volt félrerakva az üzemeltetésre, ennek nagy része aztán át lett csoportosítva.
Ezzel együtt ez így működik. Felhozhattam volna az emberes kudarcokat is Challenger, Columbia...
Ezzel együtt ez így működik. Felhozhattam volna az emberes kudarcokat is Challenger, Columbia...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5644
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#5643
Na jó, de egy MCO 200 millió dollárba a JWST meg 8 milliárd dollárba került...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#5642
Ilyesmik előfordulnak. A HST speciális eset volt két okból is. Először is mert a LEO pályán keringet, másfelől volt egy eszköz, az Űrsikló, ami pont az ilyen szervízutakra alkalmas volt. Így a hátrányból erényt kovácsolt a NASA, és megmutatta, hogy megjavítják, amit elszúrnak. Viszont számtalan példa volt arra, hogy nem tudsz javítani. A Mars Climate Orbiter mintapéldája ennek (az volt az, amelyik azért égett el a Mars légkörében, mert a fejlesztő csapat egyik fele metrikus, a másik fele birodalmi mértékegységben számolt...). Az után sem volt katasztrófális következmény...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!