Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

molnibalage83
#5741
Ilyen gyakorisággal az átfedések igen gyakoriak. Mekkora mázli, hogy a rendszer pont megfelelő síkban van.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#5740
Wow. A legkülső bolygó is 20 Földi nap alatt megkerüli a csillagot. Nem lehet semmi....

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#5739
De fura. A felszíni hőmérséklete 2500K, de ilyen kis távolságban is ennyire kicsi már a hőmérséklet? A Nap felszíne kb.5700K. Ok a felszíne töredéke a Nap-nak, tehát kisebb felületen kisebb intenzitással sugárzik, de ez eszméleten durva.

Ilyen kis kernigési időnél egyáltalán lennének évszakok még, ha van tengely ferdeség is? Ha van, akkor az is vicces, hogy egyik nap hossza a másikoz képest milyen durva arányban változik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.23. 17:00:12

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#5738
előttem is írták, hogy csak találgatunk.. egy ismert mintánk van eddig.. a saját rendszerünk.

én feltételezem, hogy sok interstelláris égitest mászkál odakint.. idő kérdése, és ebből néhány befogódik egy nagyobb égitesthez.
Ezekből elég sokat felzabál nálunk a nagy gáz szomszédság.
Szerencsénkre.

Úgy tudom, hogy a víz valahol a jupiter környékén kezd el kicsapódni és azon a távolságon gyűlik fel a legtöbb víz..
valószínűleg az onnan vagy távolabbról érkezett becsapódások hozták magukkal ide is a vizet.

Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.23. 16:45:31

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

PetruZ
#5737
Két hasznos áttekintő kép a bolygókról, összevetve a mieinkkel, így jól látható az is, elég nagy lehet a zsúfoltság arrafelé, és egy-egy bolygó felszínéről simán látható a többi is, majdnem holdi méretben: lakhatósági zónák, méretarányok.
molnibalage83
#5736
A kisbolygóra csak egy olyan naprendszera minta, ahol a Jup. és Szat. mindent megesz vagy a Nap. Ezért ebből az egy elemből a kisbolygó eloszlásaa extrapolálni milyen alapon lehet...?

A saját oort felhőnkőrl van bármi konkrét adat, hogy mekkora tömegű és miből állhat?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#5735
Jupiter nélkül nagyobb lehet arrafelé a forgalom is..
és biztosan sokkal több hold és kisbolygó van ott mint gondolnánk.
Lehet sokkal több víz is van, ..a sok vizet nem szívják be a gázóriások sem.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

dimre
#5734
Egy kb. Jupiter méretű csillag révén, lehet simán elszakadtak (ha voltak), a "gyenge" gravitációs vonzás miatt, esetleg külső tényező (másik csillag túl közel került a rendszerhez).

X universe Home, sweet home

#5733
Ez attól is függhet, hogy mennyi anyag maradt hátra a hét bolygó kialakulása után. Lehet, hogy a gázóriások hiányában a kőzetbolygók vették át a szerepüket és gyűjtöttek össze minden anyagot? Ez akár még kedvező is lehet. Állítólag a Jupiter hatalmas gravitációjának köszönhető például az aszteroidaöv létezése is, mert megakadályozza, hogy egy darabbá álljon össze a sok törmelék, ráadásul sokszor inkább a Naprendszer belseje felé "löki" a törmeléket, mintsem eltakarítaná őket. Szóval lehet, hogy azért van annyi és akkora kőzetbolygó abban a rendszerben, mert nem volt gázóriás, ami megzavarta volna a létrejöttüket?!

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#5732
A nagyobb kérdés, hogy mennyire befolyásolta a gázóriások hiánya a belső bolygók életét. A Naprendszerben a Jupitert (és kisebb méretben, de a többi gázóriást) úgy tartjuk számon, mint a bolygó, amely "eltakarítja" a "kívülről" érkező nagyobb égitestek jó részét.

Ezek hiányában vajon nincsenek a belső bolygók több veszélynek kitéve?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#5731
Ugyanúgy "fura", mint a csillaghoz nagyon közeli gázóriások - régen volt egy modellünk, ami nagyjából tudta magyarázni a mi bolygórendszerünk kialakulását, pár év alatt lett párezer mintánk, de modellünk nincs.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.23. 10:25:59

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#5730
Egyébként nem fura, hogy hét Föld-méretű kőzetbolygót találtak, de gázóriást egyet se? Ezek szerint annak a rendszernek teljesen más lehet a története, mint a Naprendszernek, kevesebb és/vagy teljesen más arányban voltak jelen az építőanyagok.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Dzsini
#5729
Google is reagált :)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#5728
Pedig tudományos cikkhez méltatlanul többször is "Earth-like"-ot használ az eredeti NASA által használt "Earth-sized" helyett. Bár még mindig sokkal jobb, mint sok magyar cikk, ahol konzekvensen "Földszerű" a megnevezés.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#5727
Talán ezt még nem ismeritek, most találtam rá és jó hangulatú érdekes előadásnak tűnik lehet nem csak engem érdekel. Videó címében benne van végül is, hogy miről szól:
//www.youtube.com/embed/Jb4prVsXkZU
PetruZ
#5726
Mégiscsak ez nyert. :) Rengeteg link van már mindenfelé, ezt emelném ki a részletessége miatt.
#5725
Az elozo korokben nem feltetlenul alakult ki elet. Sot az elso generacios csillagokban biztosan nem, mert akkor meg csak hidrogen es helium volt, az elethez szukseges nehezebb anyagok csak kozben alakultak ki, es a generacio vegen szorodtak szet.
A Fermi paradox pedig az intelligens eletrol szol, nem az eletrol magarol. Elet a mai tudasunk szerint akar igen gyakori is lehet, de meg a sajat naprendszerukben sem tudjuk kimutatni, nemhogy szomszed bolygon.
Az intelligens elet pedig lehet ehhez kepest igen ritka, teren, de legfokeppen idoben is. Ezenkivul letezhet olyan fizikai/technologiai korlat ami lehetetlenne teszi, hogy a szomszedsagunknal messzebbi civilizaciokkal kapcsolatba lepjunk. Peldaul ma meg nem tudjuk, hogy a fenysebesseg hataranak megkerulese a gyakorlatban lehetseges-e egyaltalan.

PetruZ
#5724
A Dragon elsőre nem tudott dokkolni az ISS-hez, mert rossz GPS koordinátákat kapott. Holnap ismét megpróbálják.
Palinko
#5723
Akkor lassan készüljünk fel rá Igaz még több mint 1 óra de remélem közvetítik
#5722
Gondolj arra a jelenségre amikor az indiánok földjén egyszer csak végighúzták a távíró-vezetéket.
Az indiánok tudták, hogy kommunikációra használja a fehér ember.. még megpróbálták lehallgatni is.. az oszlopokra tapasztották a fülüket.. semmi.
Talán még füstjeleket is küldtek neki.. semmi.

Ugyan így lehetünk mi is.. Rádió antennákkal hallgatjuk az űrt, meg infra és röntgen tartományban leskelődünk. Semmi.

Egyáltalán nem biztos, hogy 1000 év múlva is használni fogjuk az elektromágneses jeleket mint fő kommunikációs médiumokat.
Nem látunk bele, hogy hová fog vinni minket a fejlődés.

Nem biztos, hogy nincsenek itt.
A hangya sem tudja hogy őt megfigyelik, tanulmányozzák.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

Dzsini
#5721
Csak hát akkor itt jön mindenki kedvenc Fermi-paradoxona. Ha ennyire természetes és könnyen alakul ki mindenhol, ahol vízzel találkozni - víz pedig van kvázi "mindenhol", akkor hol vannak a többiek? Legalább a nyomaik, jeleik? A mi csillagunkat a mérések alapján harmadik generációs csillagnak tartják, bennünk legalább 2 előző környi "csillagpor" van... elképzelhetetlenül kicsi a valószínűsége, hogy azért nem látunk senkit és semmit, mert mi vagyunk az elsők.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.22. 15:20:20

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#5720
pánspermia..
nem is alaptalan ez a fantasztikus elmélet.
Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy így volt..
mint arra spekulálni, hogy véletlenül az élettelen anyagból egyszercsak "fejlődés nélkül" létrejön az éltető szikra..
Az élettelen anyag molekulái csak rendeződni tudnak.. evolválódni képtelen.
Nincs meg benne a szükséges velő, a ciklus, a pozitív visszacsatolás hiányzik a gépezetből.

s, kimutatták, hogy az élet a világűrben is képes vándorolni.
Az élet s halál csak nálunk, összetett többsejtű lényeknél számottevő jelentős kérdés.

a protozoák előtti egysejtűeknél még nincs olyan hogy halál.. azok csak végül is összetett gépek.. amik szétesnek ..de véletlenszerűen össze is állhatnak optimális környezetben és tovább működhetnek..

Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.22. 00:17:04

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#5719
Hát hogyha az élet építőkövei már a protoplanetáris korongban létrejöttek és jelen voltak (erre utalhat az, hogy a Földön viszonylag gyorsan megjelent az élet), akkor nyilvánvalóan más égitestekre is jutott belőle... Ha pedig már a protoplanetáris korongban (vagy még korábban, a csillag születésekor) elkezdődik a folyamat, akkor nem sok szabad hely lehet az Univerzumban.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Dzsini
#5718
//www.youtube.com/embed/Y_obhmnjSkw

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#5717
a következő lépésnek annak kellene hogy legyen, hogy a közeli exobolygók visszavert fényét egy nagyon érzékeny spectrométerbe vezetjük.. ami kielemzi a színképet.. és megmutatja, hogy a légköre az exobolygónak milyen összetevőjű..
nem kell arányokat elemezni ilyen távolságban.. elég ha kimutatják a vízpára színkép vonalát.
Az már önmagában óriási felfedezés lenne..

De azután, meg találgathatnánk, hogy miért nem nyüzsögnek itt a földön az idegen exo-fajok a földünkön... hmm?!
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.02.21. 20:48:01

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#5716
most már azt kéne találgatni, hogy mekkora az esélye annak, hogy az olyan bolygókon ahol folyékony víz van jelen van az élet.
Jobban körül kéne nézni a saját rendszerünkben.. minden bolygót közelről megvizsgálni ahol víz van.. akkor talán lenne már áttekintésünk galaxis méretekben is.

A H mellett, az oxigén.. N, és Carbon a leggyakoribb elemek a világban.
Szinte mindenhol kell, hogy legyen valamennyi víz.. ahol a hőmérséklet és a légkör nyomása azt lehetővé teszi.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

PetruZ
#5715
Holnap (magyar idő szerint este 6-7 felé) valami exobolygókkal kapcsolatos felfedezést jelent be a NASA (és a Nature). Egyes oldalak már bőszen találgatnak, van, aki biztosra tudni véli, hogy a tavalyi TRAPPIST-1 csillag körül találtak újakat, Föld-méretűeket, ráadásul ezek nagy része a (feltételezett) lakhatósági zónában kering. Pezsgőt bontani továbbra sem kell, a 39,5 fényévre található csillag kicsi és elég hideg, bolygói néhány nap alatt körüljárják és többségük tengelyforgása kötött.
Palinko
#5714
Igen egy 3. rover meg gondolom nem fért volna el az indiaiaknál, itt kapcsolódnék közbe azzal, hogy Putyin látogatásakor szó esett az orosz-magyar űr tervekről is, sajna sok részlet nem volt, meg nem olyan túl nagyszabású ezért nem is foglalkoztunk vele, de jó lenne eljátszani a gondolattal, hogy 2020-ra elviszik a pulit az oroszok a Holdra :D Mert amúgy is terveztek menni maguktól is, miért ne férne bele. Persze ez vad spekuláció, meg ahogy állnak anyagilag mostanában valszeg az orosz Hold missziók is elcsúsztak a végtelenbe.
[NST]Cifu
#5713
Ezért mondtam, hogy megértem miért írták azt, amit.

De a lényeg mégis az, hogy a Hakuto gyorsan keresett másik partnert, amikor az Astrobotic közölte, hogy mégse indulnak 2017-ben. Megtehette, mert egyszerűen volt elég pénze és partnere. A Pulisoknak feltehetően nincs.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#5712
Ők is "rideshare" elven mennek, tehát több másik műholddal együtt, egy SpaceFlightIndustries nevű cégen keresztül dolgoznak. A Falcon 9 árát a SpaceFlightIndustries fizeti ki, és ők értékesítik a többi helyet (az izraelieknek ~500kg-os a leszálló moduljuk).

Nem tudni, pontosan mennyit fizettek, de 10-től 30 millió dollárig terjed a becslés. A többi 10-20 műhold tulajdonosa pedig a műholdjának tömegétől függően további 1-10 millió dollárt fizethet majd a SFI-nek.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#5711
Valószínűleg ők is reális(abb)an látják, de ez a blog igazából az a hely, ahol nyilatkoznak és kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal és ez a reklámfelület is, így az ott leírtaknál nagyon meg kell válogatni, hogy ne tegyenek rosszat maguknak adományozók és egyebek szempontjából. Ezért emelnek ki dolgokat és tesznek háttérbe másokat - még így is nyíltan leírják, hogy jelenleg hivatalosan nem állnak versenyben a GLXP-ért.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#5710
Pont ezt számolgattam én is amit az első bekezdésben írsz, de tényleg kifizetik az izraeliek a 40-62 milliót? Vagy megegyeztek, hogy a space x-nek is jó kis reklám, engedjenek belőle, vagy pl nem olyan nehéz ez a rover, van ott hely még egy csomó cubesatnak és szórják azt is ki ugyanabban a misszióban. Valami lehet ami nem nyilvános, azért gondoltam lehet a többi csapat is tárgyalhatott volna.

Igen az indiaiak nagyon frankón megoldották és most már azt is tudom milyen rakéta megy, kerestem is róla videót rögtön :)

[NST]Cifu
#5709
BTW: Az első Electron megérkezett az indítóálláshoz.

//www.youtube.com/embed/ZFnTpURe7UI

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#5708
Megértem miért írták azt, amit, de azért reálisabban látták szerintem a japánok a képet, amikor az Astrobotic-tól eljöttek, és inkább betársultak a TeamIndus-hoz.

Plusz hát akár hogy is nézzük, GLXP oldalán 5 versenyző van felsorolva, és a Puli nincs közöttük...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.02.21. 10:48:18

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#5707
pulispace blogbejegyzés arról, hogy akkor versenyben vannak-e vagy mi is a helyzet

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#5706

Szerintetek miért volt ilyen bevállalós az amcsi és a nemzetközi csapat a rakétákkal?



Mert nem volt pénzük "normális" hordozórakétára. Egy Falon 9 indítás alsó hangon is 62 millió, legyen 40 millió dollár újrahasznált első fokozattal. Az még mindig 40 millió dollár csak a hordozórakétáért, úgy, hogy a győztes 20 millió dollárt kap. Szóval üzletileg mindenképpen nagy bukó.

Az Indiaiak vásároltak egy PSLV-XL indítást, ami ~15-17 millió dollár, és ráadásul mivel betársult a Hakuto, még a japánok fizetnek is nekik egy adag pénzt. Eredetileg a japánok is az Astrobotickkal ment volna, mint a Puli...

eg a rocket lab rakétája sem repült igazán éleset, majd 2 hónap múlva fog ha jól láttam, az is necces, hogy Holdra csinál egy leszállást majd még idén...



Viszont versenyben maradtak. A Pulisok például itt szúrták el, mert egy olyan programba csatlakoztak, akiknek nem volt fontos a 2017-es indulás. Eltolták egy évvel, és hopp, aki hozzájuk társult be, az bukott.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#5705
A cég, aki a csónaktúrádat szervezte nincs a világ szeme előtt, és nem kapna akkora sajtót a nevük, ha valami baleset történt volna veled.
A Challenger katasztrófáját se lépte át a világ azzal, hogy "hát, ők tudták, hogy az életük kockáztatják".
Vagy nézd vissza, hogy mekkora vihart kavart az egyirányú Mars utazás (Mars One) ötlete.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Palinko
#5704
Feldobnám az X Prize témát, már párszor előfordult, lehet, hogy ki is fejtette már a véleményét az aki szerette volna, csak én felejtettem el :O Mit szóltok még egy körhöz?

Én tegnap néztem át az 5 érvényes csapatot és kíváncsi vagyok. Ha fogadni kéne max 3 csapat jut el a holdig és ebből 1-nek lesznek technikai gondjai, szóval akár dupla győztes is lehet. Szerintem az amerikai és a nemzetközi csapat túl komolytalan "fuvarozót" választott. A space x már csak presztizsből is meg fogja csinálni az izraeliekkel, az indiaiakról meg nem gondolná a laikus, hogy komoly tényezők, de igazából legtöbb tapasztalatuk nekik van, szóval simán odaérhet a japán és az indiai robot, csak a dolog pikantériája, hogy mivel együtt mennek ezért együtt is borulhatnak :D

Arról emlékszem beszéltetek már, hogy nagyon év végére tették az indítást és, hogy mi lesz ha kicsúsznak, azt nem tudjuk meg, kár hogy még messze van az év vége.

Szerintetek miért volt ilyen bevállalós az amcsi és a nemzetközi csapat a rakétákkal? Mert az amcsinál értem, hogy amerikai céget akart, de a space x-hez előbb mentem volna mint a rocket labhoz, de még azok is jobbnak tűnnek mint az interorbital systems ami totál erősebb hobbi kategóriának néz ki és nem nézem ki belőlük, hogy eljutnak a holdra, mikor a 21 év alatt 10 ezer lábra értek el... Meg a rocket lab rakétája sem repült igazán éleset, majd 2 hónap múlva fog ha jól láttam, az is necces, hogy Holdra csinál egy leszállást majd még idén...
#5703
A mars meghódiccsa elérését két úton látom..
hatalmas nagy terhek emelését a marsig szokványos Lh/lox hajtóművekkel. Ami óriási mennyiségű üzemanyag fogyasztással járna.. mivel nem LEO ra kell vinni hanem LMO-ra <#idiota>

Bizonyára több száz tonna teherrel kell számolni.. mert vissza is kell jönni onnan valahogy.. mert sokan fellázadnának még akkor is ha valaki vállalná ott a végpusztulást a küldetés után.
Rengeteg embervédő aktivista másnap a fehérház gyepét taposná..vagy a nasanál lincselnének a tömegek.

A másik megoldás, hogy a nagy terheket leora felvinni hagyományos módon.. és onnantól szépen lassan.. egy nagyobb.. számottevő teljesítményű LINACC al, vagy ion hajtóművel tovább emelni a marsig. Nagyon nagy felületű solar panelekkel, hogy legyen kakója a meghajtónak.
Így tovább tartana.. úgy is több éves küldetés lenne.. de így még reális is lehetne egy marsutazás.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#5702
Én amikor nyáron jártam kajakozni akkor előtte alá kellett írjak egy papírt, hogy saját felelősségemre ülök be a csónakba és tudomásul vettem ez egy veszélyes sport, akár meg is fulladhatok ha kiborulok a csónakból. Aláírtam.
Biztos rengetegen vannak akik a haláltól való félelem ellenében is aláírnának a NASA-hoz és akár az életüket is kockáztatnák a tudomány érdekében. Lehetőség szerint mindent kövessünk el, hogy biztonságban legyenek, aztán had menjenek a vakmerő marsmeghódító aspiránsok. Ehhez a technikai szint amin most állunk sose volt olyan magasan, mint ezt megelőzően bármikor is.

★★★★★

dimre
#5701
Bocs ha félreérthető voltam, csak tényeket írtam, az emberélet számít, de akik a döntéseket hozzák, náluk járulékos veszteségként szerepel.

X universe Home, sweet home

#5700
Eddig ilyet csak mesékben meg sci-fikben lehett látni, még mindig megdöbbent, hogy ez már a valóság.

//www.youtube.com/embed/glEvogjdEVY

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Palinko
#5699
Nem szabad számadatként kezelni ebben maximálisan igazad van, meg mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a balesetet, de nem szabad túlságosan kényelmesedni sem. Persze presztizz győzelemért nem éri meg az emberi életet kockára tenni, de attól még nem jó abba sem esni, hogy eddig biztosítjuk még nem indul el.

Szerintem bele kéne számolni azokat is akik induláskor haltak meg nem kimondottan csak akiket linkeltél, úgy azért több az áldozat, de nem gondolom hogy értelmetlen lett volna a haláluk. Nem akarom relativizálni, de hogy viszonyul pl a tesztpilóták halálához? Azok közül hányan adták életüket? Biztosan magasabb a szám és valamennyire azért kisebb célért haltak meg úgy vélem. Végső demagógiát megengedem magam és vegyük bele mondjuk az autóbalesetben meghaltak számát és, hogy az mennyire értelmetlen az előző 2 példához viszonyítva. Inkább költői kérdések ezek, hogy árnyaljam a képet.
[NST]Cifu
#5698
Gondolom a Von Braun által 1969-ben elképzelt megoldását keveri ide.

Az 1969-es tanulmányban von Braun 5 db Saturn V-25(S)U verzióval juttatta volna a fel a két Mars-űrhajó (négy Nerva-hajtóműves 'Nuclear Shuttle' modul plusz a lakórész) részelemeit. Ez a Saturn-V változat harmadik fokozatként egy Nerva-hajtóműves egységet használt volna, indítások pedig négy, egyenként 544 tonnás szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta segített volna. Az indulótömeg 6 439 tonna, a hasznos teher LEO pályára 248 tonna.


Saturn V koncepciók, a bal szélső volt javasolva az 1980/81-re tervezett NERVA-hajtóműves Mars utazáshoz


Saturn V koncepciók, a középső a Saturn V-25(S)U


A "Nuclear Shuttle", amely a Hold és Mars utazáshoz volt elképzelve, ennek az elemeit vitte volna fel a Saturn V valamelyik változata

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#5697
Saturn V a Marshoz...?????? Ez honnan jött?

A holdkompnál is komolyan játszadoztak a tömeggel tudtommal. hogy a Sat. V képes legyen eltolni a Holdig a szervíz modullal.

A Marhoz a hasznos tömege legfelebb 5-10 t lett volna. Totálisan elégtelen.

LEO pályára tudott kb. 80 tonnát asszem, tehát egy nagyobb űrhajó összeszereléséhez is tucatszám kellett volna indítani. Pénz nem volt erre....

A kommentjed többi posztjai mezei álomvilág. Amíg rakéta technikai ilyen kurva drága - és nincs semmi oka, hogy olcsóbb legyen - és 1% körüli végzetes meghibásodási arány van addig tömeges űrturizmusról álmondni a realitásoktül való teljes elszakadás csalhatatlan jele....

Még ma olyan drága az űrutazás, mintha egy autó 20 misibe kerülne, akkor nem sokan autóznának a világon..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.20. 10:26:57

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#5696

Tudom, hogy szövevényes az egész, de nem a kifogásokat kell nézni hanem a célt, mint Braun, ő a Saturn V.-t a Marshoz tervezte, ez volt az álma, miután lefújták a programot, lelkileg nagyon megviselte.



Jajj. Hol is kezdjem.

Nem kifogásokat kell keresni, de valakinek pénzelni kellett Von Braun álmait. Az volt az iszonyatosan nagy szerencséje, hogy a szovjetek az R-7 rakétára építkezve eljutottak a világűrbe, és a verseny miatt az amerikai döntéshozók a "gyors és piszkos" megoldást, a rakétákat választották.

Ez viszont alátett a légierő és a NACA / NASA eredeti terveinek, amely alapvetően űrrepülőgép-szerű világűrbe jutást vizionált az X-15 által elindult úton. Az Apollo utáni STS (Space Transportation System) rendszer visszatért volna ebbe az irányba az űrrepülőgéppel, de különféle okok miatt ez is zsákutca lett sajnos.


Korai űrrepülőgép-elképzelés, ahol egy indító-repülőgép hátáról indul az űrrepülőgép


Másodszor Von Braun a célnél nem törekedett az olcsóságra. Számára az Apollo-program azért volt vonzó, mert szinte korlátlan pénzügyi támogatást kapott. Amíg senki se kérdezte meg, hogy mennyibe is kerül egy Saturn V., addig jó volt a dolog. De ha a Mars-utazást Saturn V.-re akarták volna építeni, abba belerokkant volna a NASA. Pont ezért viselte meg Von Braun-t, mikor félreállították. Csakhogy korábban miatta és a Saturn / Apollo miatt hasonlóan félreállítottak egy másik nagy rakat embert, akik nem értettek egyet Braunnal (robotszondák pártolói, űrrepülőgép-alapú technológia pártolói, stb.). Örült a népszerűségnek és hatalomnak, amit a Saturn / Apollo alatt megkapott, de nem volt képes átlátni, hogy a további lépés nem kivitelezhető az adott költségvetési helyzetben.

A pénz amit kapott a NASA fel lehet fogni lekenyerezésnek is, csúnya hasonlattal, a hülye-gyereknek adnak egy csokit csak ne álmodozzon tovább.



Fordítva. James Webb eléggé levert volt, mikor Kennedy megígérte a Holdraszállást, miközben még rendes föld körüli pályára sem állt egy űrhajójuk sem. Nem a NASA kérte ezt az álmot, ezt a "mocskos politika" tűzte ki neki. Pont az volt a NASA problémája utána, hogy miután elérték a célt, a politika elzárta a pénzcsapot, és így az álmodozások helyett realistán kellett volna nézniük... Ez több okból sem sikerült...

Emberáldozathoz, ha nem lett volna a II. világháború, itt tartanánk, Von Braun az USA-nak dolgozott volna (?), sok tíz millió ember halt meg ezért a "végkifejletért".



Megvolt az amerikaiak saját rakéta-zsenije, Robert Goddard. Csakhogy neki senki sem adott akkora erőforrásokat a kísérletekre, mint amennyit Von Braun kapott a náciktól. Ha nincs a II.Vh, akkor feltehetően a rakétatechnológia 40-50 éves lemaradásban lenne...

Manapság más a felfogás, így meg úgy az emberek biztonsága, akik ezt hangoztatják pár ezer kilométerrel arrébb a hadseregüket küldik más emberek legyilkolására, nekem kicsit álszent dolognak tűnik.



Vietnamban még úgy küldték a katonákat, hogy nem volt rendes ballisztikai mellényük, csak egy fegyverük, egy sisakjuk meg egyenruhájuk, kis túlzással. Ma egy katona több százszorosába kerül a Vietnami korszakhoz képest. Szóval a hadseregeken belül is többet ér már az emberélet, mint ért 50-60 éve...

Az 1-es balesete, az űrhajós kiképzésre jelentkezők mindegyike tisztában volt a halállal, de fenn lenni (manapság is) kevés embernek adatik meg, és megéri a kockázatot.



Melyik egyes? Az Apollo-1 személyzete úgy égett bent a kapszulában, hogy egy kutyaközönséges földi tesztet hajtottak végre, és az időlimit miatt két tesztet (túlnyomásos teszt, ahol nem kellett volna bent lennie a személyzetnek, és indítási teszt, ahol igen) összevontak.
A Szojuz-1 esetében pusztán politikai érdekek miatt siettették az indítást.

Mindkét esetben elkerülhető lett volt a baleset, de felesleges kockázatot vállaltak.
Egyik sem elfogadható vagy megmagyarázható.

Sajnos itt a fórumon senki nem mondhatja magáról, hogy járt odafent, ha esetleg megtörténne utána biztos más lenne a "világnézete", ahogy Dzsini írta, egyszerű hétköznapi tevékenység pl. elmenni a Titánra kirándulni.



Majd ha a világűrbe jutás költsége letörik. Mert most még mindig több ezer dollár egyetlen kg terhet Föld körüli pályára juttatni. A Titánra egyetlen kg költsége alsó hangon is több tízezer dollár, plusz az odatartó út több év...

Messze vagyunk mi még az emberes Titánra való úttól...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#5695
Máig 3 ember halt meg "odakint. Senkinek nem áll érdekében egyáltalán kockáztatni, hogy ez a szám növekedjen.

Nincs presztizscsata. Nem sietünk sehova. Nincs miért sietni néhány ember álmodozása miatt (Musk, stb.).

Persze, nekem is nagyon tetszene, ha látnám a Marsraszállást, de nem úgy, hogy "ha már a hadseregek ölik egymást, akkor még néhány űrhajós nem számít". Mert amit te írsz, abból ez jön le. Nem szabad számadatként kezelni egyetlen emberi életet sem.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

dimre
#5694
Tudom, hogy szövevényes az egész, de nem a kifogásokat kell nézni hanem a célt, mint Braun, ő a Saturn V.-t a Marshoz tervezte, ez volt az álma, miután lefújták a programot, lelkileg nagyon megviselte.
A pénz amit kapott a NASA fel lehet fogni lekenyerezésnek is, csúnya hasonlattal, a hülye-gyereknek adnak egy csokit csak ne álmodozzon tovább.
Emberáldozathoz, ha nem lett volna a II. világháború, itt tartanánk, Von Braun az USA-nak dolgozott volna (?), sok tíz millió ember halt meg ezért a "végkifejletért". Manapság más a felfogás, így meg úgy az emberek biztonsága, akik ezt hangoztatják pár ezer kilométerrel arrébb a hadseregüket küldik más emberek legyilkolására, nekem kicsit álszent dolognak tűnik.
Az 1-es balesete, az űrhajós kiképzésre jelentkezők mindegyike tisztában volt a halállal, de fenn lenni (manapság is) kevés embernek adatik meg, és megéri a kockázatot. Sajnos itt a fórumon senki nem mondhatja magáról, hogy járt odafent, ha esetleg megtörténne utána biztos más lenne a "világnézete", ahogy Dzsini írta, egyszerű hétköznapi tevékenység pl. elmenni a Titánra kirándulni.

X universe Home, sweet home

molnibalage83
#5693
Mai szemmel felfoghatatlan az az arány, amit a holdraszállásnak adtak a költségvetésből.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#5692

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.