10000
-
#6502
És Tesla vagy Edison? :)
(nem, az "és" nem lehetőség ;) ) -
Renegade #6501 velem lehet alkudozni, akkor legyen Newton is :) -
#6500
Ezt azért túlzásnak érzem... Ennyi erővel minden városba kellene egy Newton és Maxwell szobor, mert az ő munkájuk olyan brutálisan a modert tudományok és műszaki élet alapja, hogy arra szavak alig vannak. -
Renegade #6499 időbélyegző, a galaxisunk "világítótornyaihoz" viszonyított helyzetünk, meg a többi...áh minden városba kellene egy Carl Sagan szobor. -
#6498
Az értelem csodájának tekinthető, bár nekem vannak kétségeim arról a kijelentésről, hogy más értelmes faj meg tudná fejteni. Túl sok a prekoncepció benne. -
kamionosjoe #6497 
-
#6496
NASA Eclipse Live - sok csatornás néznivaló, raw feeddel, és mindennel.
Mert úgyis ezzel lesz tele minden a következő 1-2 napban :) (kora este kezdődik mi időnk szerint)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.08.21. 08:09:10 -
Renegade #6495 csak én gondolom az aranylemezekről azt, hogy része az újkori világ csodáinak? -
#6494
![]()
Ma 40 éve, 1977 augusztus 20-án indult útjára a Voyager 2
![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.08.20. 07:00:13 -
#6493
-
#6492
I wore a Mars space suit and it was exhausting
- videó -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6491
Nem mellesleg az utolsó "új" gyártású Dragon ment fel az ISS-re. Innentől kezdve a korábban visszatért kapszulákat használják újra. -
Pares #6490 A SpaceX ismét sikeresen visszahozott egy rakétát. -
#6489
Erről hallgattam beszélgetéseket mostanában - több helyen, többször is elhangzott. Az volt a téma, hogy létezik-e valami protokoll arra, hogy mit és hogyan kell kommunikálni, ha bárhol, bármilyen formában például élet nyomait találják meg, vagy jeleket fogadnak... protokoll van, persze, de mire előszedik a dokumentációt erről, addigra a közösségi médiában úgyis körbeszaladja a hír a világot néhányszor :) -
Irasidus #6488 Exohold avagy a twitter és ami mögötte van. -
#6487
Jó kis búlváros, de érdekes is -
Sequoyah #6486 Nem varatlan, ha a egy ustokoskereso project kereteben bukkan fel. Varatlan, ha teljesen mast keresnek, es veletlenul egy ustokost talalnak. Nem mondom hogy a legjobb szo ra de azert nem teljesen hulyeseg:) -
Irasidus #6485 Off.: Sajnálom, de minden üstökös "némileg váratlan". Kiugróan(!) és zavaróan értelmetlen amit írtál, akkor is, ha sóhajtozol, és csak az bizonyítod, hogy értetlen is vagy, leírtam miért, már bocs. És END. -
#6484
:sóhaj:... -
Irasidus #6483 Értem, de rossz, zavaros a megfogalmazás, melyik üstökös feledzése ami nem váratlan némileg? A véletlen felfedezés kicsit jobb lenne, mert így nagyon értelmetlen amit mondasz. Amúgy, minden ilyen program mellékterméke néhány tucat üstökös, kisbolygó, ésatöbb. Nem váratlan így sem. A uborkaszezon hír. -
#6482
Ott van a cikkben: nem vártak ott üstököst és egy szupernóva-kereső rendszerben bukkant fel először, mert felfénylett. -
Irasidus #6481 Némileg váratlanul? Tessék? -
#6480
Új üstököst fedeztek fel a Naprendszerben, némileg váratlanul. Eddigi pályaíve alapján valamikor októberben éri el a legkisebb Föld-közelséget, de még akkor is messzebb lesz, mint a Mars és nem is lesz túl látványosan fényes, bár az északi féltekéről követhető lesz. A számítások szerint millió éves pályája van, de valószínűleg még nem járt a Naprendszer belső régióiban.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.07.31. 17:10:10 -
gafzhu #6479 Inkább le fogja tarolni, ha nem jön közbe gixer... -
#6478
Érdekesség, igaz biztosan nem helyes, hiszen pl. India sincs rajta...
![]()
Viszont abból a szempontból látványos, hogy változott a kereskedelmi műholdindítás részaránya. Az oroszok csaknem eltűntek a piacról, a SpaceX meg letarolta az.... -
Sequoyah #6477 A hajtomu elhagyasa miert lenne forradalmi? Epp az a legfontosabb resz amit vissza kene hozni hogy ujrafelhasznaljak.
Nekem inkabb egy visszalepesnek tunik. Valami, amibe meg a masalas mellett is beletort a bicskajuk, ezert inkabb lehagytak.De igy az egesz konceptcio ertelmet veszitette, hiszen csupa olyan dolgot hoz vissza a siklo, ami epp az ujrafelhasznalashoz kell. -
#6476
A Burán mellé kell rakni az Enyergia hordozórakétát.
Az automata leszállás nem olyan dolog volt 1990 körül, ami miatt forradalmat kellett volna kiállítani. Az STS eredetileg teljesen újra felhasználhatóra volt tervezve, ezért vitte magával az SSME-ket.
A Burán és az Enyergia végső kifejlesztésére (pl. Nem volt még alkalmas emberes repülésre) és üzemeltetése éves szinten több száz millió dollár lett volna. Ráadásul mire használták volna? Pusztán hasznos terhet felvinni pazarlás, a rakéták olcsóbbak voltak. A Mir a végét járta, az ISS pedig még tervezőasztalon, ráadásul az ISS elviszi a pénzt minden más elől. Amerikában pedig először az X-30, majd a Venture Star sokkal jövőbemutatóbb volt. Inkább arra adtak pénzt, mint egy orosz félkész űrrepülőgépre...
Egyszerűen az 1990 években senki se látott fantáziát benne.
Az X-37 inkább az X-34 terv folyománya, a Buránnak semmi hatása nem volt rá. Ahogy az európai Hermes kis űrrepülőgépre se, pedig ahhoz inkább hasonlít...
-
Renegade #6475 ha már vízszintes/függőleges repülővas, a téma, akkor pár kérdés:
miért nem karolta fel valaki(állam/cég) a Burant?
Így laikusként elég forradalminak tűnt az automatikus leszállás, hajtómű elhagyása.
Esetleg lehet szellemi örökségének tekinteni az X-37B-t? Vagy ez csak egy olyan drone ami képes kóvályogni odakint? -
#6474
Meg van az első exohold? A Kepler adatait elemezve egy 4000 fényévre lévő bolygó fényváltozásait három cikluson át figyelve nagy bizonyossággal egy exohold jeleit is észlelték a fényességgörbén. Szó nincs lakhatóságról, a bolygó maga Jupiter méretű és a holdja is Neptunusz nagyságú lehet az adatok alapján. Ha minden jól megy, a Hubble októberben megpróbál egy részletesebb felvételt készíteni róluk, ahogy ismét elhaladnak a csillaguk előtt. -
#6473
A szenátus által jóváhagyott 2018-as költségvetés 19,53 milliárd dollárt hagy jóvá a NASA részére.
Ahogy várható volt, az SLS (2,15 milliárd) és az Orion (1,35 milliárd) a nagy nyertesei a véglegesnek szánt költségvetésnek, ezek 212 illetve 164 millió dollárral magasabbak, mint amit a NASA kért.
A NASA tudományos programjai 5,57 milliárdot kapnak, ez 140 millióval kevesebb a kértnél és 290 millióval kevesebb, mint amit az alsóház jóváhagyott. A CCtCap a kértnek és az alsóház által jóváhagyottnak megfelelően 732 millió dollárt kap.
A részletes számok még nem jöttek ki, így nem tudni, hogy mely programokon húzták meg a szíjat (ez főleg a JWST esetében érdekes). -
#6472
Hozzá kell tenni, hogy amikor bejelentették a CCtCap-et és a tervezet ütemtervet, akkor azzal számoltak, hogy megkapják a kért pénzügyi támogatást. Ez pedig nem valósult meg, 2015-ig konkrétan mindig jóval kevesebbet kaptak...
![]()
A kék hogy mennyit kértek, a narancs hogy mennyit kaptak...
Ezzel együtt látványos, hogy egy év alatt mennyit csúszott a SpaceX is. Tavaly úgy volt, idén májusban indul a személyzet nélküli Dragon v2 az ISS-re. Még ha a tavaly szeptemberi Falcon 9 balesetet is tekintjük, ez akkor is jelentős csúszás (jelenleg jövő februárra van ütemezve). -
#6471
A NASA közzétette a SpaceX Crew Dragon / Dragon 2 és a Boeing Starliner személyszállító űrhajók jövő évi indítási terveit. Ezekből persze az is kiderül, hogy idén már nem várható tőlük semmi. Mindkét cégnek igyekeznie kell, mert a legközelebbi, még "szabad" időpont egy emberes ISS küldetésre egyelőre 2019 májusa és addig minden szükséges jogosítvánnyal és engedéllyel rendelkezniük kell. -
#6470
Ööööö, ne csak a vast nézzed. Hányszor borult fel a rakéta? Milyen időjárási limitje van? Stb...
De mégis, tudtak kísérletezni, miközben pályára állították a műholdakat / űrhajókat. Ha sikerül hurrá, ha nem, nach so, tanulunk belőle.
A Bajkál problémája az, hogy nem egészen így működik...
De menjünk tovább. Talán még hajtómű sem kéne, siklórepülő is lehetne...
Akkor hatalmas szárnyakra lenne szükség, legalábbis ha az indulási pontra vissza kéne érnie. Ne feled, hogy a Falcon 9 esetében is ~15%-al kisebb hasznos terhet tud felvinni amiatt, mert fékező és visszainduló manővert kell végrehajtania ahhoz, hogy ne hajóra, hanem Floridába szálljon le....
Meddig szenvedtek a függőleges leszállással? Hát elég sokáig...
Mégis.... Két (három) ilyen rendszerről tudunk, mert a Blue Origin New Shepard ilyen, a New Glenn ilyen lesz, a Falcon 9 meg már ilyen...
Valami oka csak van, hogy ezt a megoldást választották (oké a SpaceX eredetileg ejtőernyővel akarta a tengerbe visszahozni....). -
Межпланетная программа SpaceX: подробный разбор ЖРД «Raptor» a la gugli translate
"Lufit" elvitték sétálni
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.07.22. 03:04:10 -
#6468
Ööööö, ne csak a vast nézzed. Hányszor borult fel a rakéta? Milyen időjárási limitje van? Stb...
Egy valódi repülésre tervezett szerkezet sokkal stabilabb - szó szerint - mint egy instabil szerkezet. Mert a rakéta emelkedéskor is az, nemhogy visszatéréskor olyan, mint amikor egy pálcát egyensúlyozol...
De menjünk tovább. Talán még hajtómű sem kéne, siklórepülő is lehetne... Az ahhoz képest, hogy hajtóanyagokkal és egyebekkel szórakozol még egyszerűbb lehetne, a tömege a kérdés, hogy mennyi a visszatéréshez szükséges extra üzemanyaghoz képest. Egy siklórepülőgép vezérlése ma a drónok korában kb. a röhejesen egyszerű kategória az iparban levő szakembereknek... A Buran is lejött LEO pályáról full auto módban 30 éve...
Meddig szenvedtek a függőleges leszállással? Hát elég sokáig...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.07.21. 22:10:35 -
#6467
Molni, mérnökember vagy, szerintem sorolni tudnád az indokokat.
Minek a kifejlesztése egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb? Egy rakétafokozaté, amelynek gyakorlatilag csak négy leszállólábra, némi plusz hővédelemre és három-négy aerodinamikai felületre van szüksége a visszatéréshez - vagy egy olyan rakétafokozatnak, amelynek elforgatható szárnyai, vezérsíkjai vannak, gázturbinája, beömlő- és kiömlőnyílása, kiengedhető futóműve, és így tovább.
Az előbbinél gyakorlatilag alig-alig kell valami plusz, ráadásul teljes biztonságban lehet a visszahozatallal kísérletezni, mert amúgy is lezárt hajózási térség / légtér áll rendelkezésre.
A 'Bajkál' elegánsabb megoldás, de a kifejlesztése (legalábbis szerintem) bonyolultabb feladat, mint egy már létező rakétafokozat visszahozatalra való felkészítése. Pláne, ha a rakétafokozat eleve úgy van tervezve, hogy erre képes lehet.
Nyugaton is téma volt a "repülőgépszerű" visszahozatal, például a Space Shuttle esetében a Saturn C gyorsító rakéta (ie.: első fokozat) opció (gyakorlatilag szárnyakat raktak a Saturn V. első fokozatára...):
![]()
![]()
Csakhogy a költségminimalizálás és a kockázatminimalizálásba még ez sem fért bele.
Később pedig már nem volt szükség a költségminimalizálásra, ezért az inkább az elegáns, mint a hatékony megoldásokat keresték. Ki akar szárnyas rakétafokozattal foglalkozni, ha a másik opció például a Scramjet hajtóműves X-30?
![]()
Hogy kockázatosabb? Kit érdekel - előremutatóbb, modernebb és sokkal cool-abb cucc....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 22:05:57 -
#6466
Kíváncsi lennék, hogy az igen komplikált függőleges leszállás helyett miért nem ezt választották nyugaton. Egy majdnem üres rakétafokozhathoz és sikláshoz alig kell tolóerő... Ráadásul, ha keróval működne a rakéta, akkor még talán teljesen külön üzemanyagrendszer sem kéne. Nekem ez sokkal ésszerrűbnek tűnik, mint a függőleges leszállással való istenkísértés folyamatosan. Ok, reptér kell hozzá, de hol nincs az ma a világon...? -
#6465
Ígéretes elképzelésekben az oroszok sem szűkölködnek. Nekem a 'Bajkál' a kedvencem, egy újrafelhasználható rakétafokozat RD-191-es hajtóművel, amely szárnyakkal és vezérsíkokkal rendelkezve vissza tud repülni a kiindulási pontra, és ott a kifutóra leszáll. Ehhez az orrában egy apró gázturbinás sugárhajtómű van elhelyezve, vagyis még csak nem is vitorlázik, hanem saját meghajtással bír.
Ügyes megoldás, és már kb. 20 éve promózza a Khrunyicsev tervezőiroda. Csak sajnos a befektetők nem állnak sorba, hogy ilyesmibe fektessenek....
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 21:52:55 -
gafzhu #6464 Igen az 50-es évek óta eltelt 60 év. :)
A Spacex a részleges újrahasznosítás kereskedelmi alkalmazását megvalósította, ez elvitathatatlan, gazdaságossága meg ismeretlen. Eddig 2 indítás volt újrahasznál 1. fokozattal, veszteséges is lehetett.
Jelenleg megint mindenki újrahasznosításban gondolkodik. Kíváncsi lennék, mit tudna az RD-171/181/191 újrahasznosítva. Lehet, még erre nem is tesztelték.
A NASA is próbálkozott költségcsökkentéssel, de mindig belefutott valami balesetbe, mely költségnövekedéssel járt. Ebbe még belefuthat a SpaceX is. -
#6463
A merlin egy közönséges és nem túl erős nyílt ciklusú LOX/RP-1 hajtómű, ilyenek már az 50-es évek végén is voltak.
Csakhogy amíg az 1950-es években még inkább a 50:1 volt a folyékony rakétahajtóművek tolóerő/tömeg aránya, addig a Merlin 180:1-et tud már, úgy, hogy újrafelhasználható...
A Dragon egy közönséges űrhajó, csak újrahasznosítják, lehet, hogy ilyen erővel a Szojúz űrhajó újrahasznosítása sem lenne lehetetlen, bár az útközben eldobja minden értékes alkatrészét....
Ez alapvetően igaz, de a Space Shuttle óta nincs újrafelhasználható űrhajó. Per pillanat 3+1 van fejlesztés alatt, ugye az Orion, a Starliner, a Dragon v2 és az orosz Föderáció. Szóval egy a négy közül....
Mindemellett ismeretlen, mennyivel olcsóbb az újhrahasznosított alkaltrész az új gyártásúnál.
Függően attól, most miről is beszélünk (űrhajó vagy hordozórakéta), azért a SpaceX egyértelműen költségcsökkentést hajtott végre. A CRS2-nél a SpaceX a már megépített Dragon v1 űrhajókat ajánlotta fel újra használva azokat, illetve a Dragon v2-őt. A NASA a v1-eseket kérte....
Szóval alapvető újdonságot keveset tettek le az asztalra, többnyire csak a régi jól bevált tehnikákat alkalmazzák olcsón. Az orosz rakéták hasolóan olcsók, vagy olcsóbbak.
Nem is vitatom el, hogy a SpaceX kevés technikai újdonságot mutatott be - már bizonyított megoldásokat ötvözött, öntötte le őket megfelelő gyártástechnológiával és üzemeltetéssel. És ennek megfelelően jelenleg ők diktálnak...
Az Orosz rakéták olcsóak, de például egy 5 tonnás kereskedelmi műholdat csak egy Proton-al tudsz feljuttatni. Amelynek az árát 2015-ben az ILS (aki a Proton indításokat a nemzetközi piacon árulja) is 90-ről 65 millió dollárra csökkentette. Így tudnak versenyezni a Falcon 9 Block III és Block IV rakétákkal. A fő probléma az, hogy most már a Falcon 9-et lehet kérni újrahasznosított első fokozattal is. A piaci ára hozzávetőleg 40-45 millió dollár körül lehet, ha az első fokozatot vissza lehet hozni. Ezt az árat már nem képesek az oroszok sem lekövetni, sőt, ez már a Szojuz hordozórakéta kereskedelmi ára körül, vagy már talán az alatt van. Csakhogy a Szojuz 2.1b GTO-ra csak 3,25 tonnát tud feljuttatni...
