Űrkutatás

Olyasmiket nyilatkozgat, hogy a Marson akar meghalni stb ilyesmiből szűröm le az elhivatottságot. Szokták rá mondani, hogy olyan mint a vasember a filmben, hogy gazdag, legyártja a játékait, de nem csak másnak, hanem le is ül vele játszani 😊

Abból következtettem a hobbit amit eddig láttam, New Glennel számolni kb olyan mint ITS-el számolni egyelőre. Bár egyetértek, hogy a New Glenn megvalósulására nagyobb az esély, de sokkal előrébb nem járnak és a Falcon Heavy meg ráadásul szinte kész van és ahogy nézem az 54 tonnát tud LEO ra a New Glenn meg 45-öt szóval nem tudom mire írtad, hogy kevesebbet tud majd a Falcon, lehet 54 esetében már nem újrahasználható és úgy nem fair az összehasonlítás.

én úgy látom, hogy ezek a túlzások.. meg ígéretek.. mind csak marketing fogások.. üzleti politika.

amire ő gondol is.. Még akkor is be kell ígérni a mars utazást, ha ő személy szerint baromságnak, vagy lehetetlennek tartja..

Tanul a politikusoktól.. egyszerűen csak erről van szó.
..és úgy látszik a piac jutalmazza ezt az attitüdöt.

Musk azért jó mindenben amihez hozzáfog.. azon kívül, hogy inteligenciával csinálja.. hogy úgy vettem észre, hogy ő a munkát nem munkának fogja fel.. hanem úgy csinálja mint ahogy a gyerekek gyurmáznak.. vagy legóznak.. Kedvel és lelkesedéssel csinálja.. és az kurva nagy különbség.. ha valamit CSINÁLNI KELL..

egy olyan munkát amihez kreativitás.. új dolgok feltalálása..problémák megoldására van szükség.. ezer féle képen el lehet végezni.. és az meg is látszik a teljesítményen. Ez személyiség és nevelés kérdése is..
Musknál szerencsés együttállásban van a tehetség, intelligencia, és az aktív, kitartó személyiség.. ami milliomossá tette.. majd ezek a tulajdonságok és a pénz lehetővé tette a teslát.. a battery factory-t.. meg a spaceX et is.

Normális milliomos emberek általában egy pályán mozognak.. és ott érnek el nagy sikereket.
Musknál meg azt látjuk, hogy több területen is nagy újító volt és ..mindenbe amibe belenyúlt nagy eredményeket ért el.

Kíváncsi vagyok mi lesz a következő nagy ötlete..

Lehet szólni kéne neki, hogy vigyen egy nagy elektromágnest a mars L1 pontjára.. ha majd már úgy is arra jár. <#nyes>

Na especiel a Blue Origin biztos, hogy nem a profitról szól. 😊
Még van 10 évig biztos nem. 😄

Jó hobbi, de "jó hobbiból" csinál egy brutális hordozó rakétát, amely nagyobb teherbírással rendelkezik (majd), mint a Falcon Heavy (fog).

Musk elhivatottságát én nem látom annyira. Miben elhivatott? Elkezdte a SpaceX-et, megcsinálták a Falcon 1-et, de igazából a Falcon 5 / Dragon első változatban gondolkozott - ám azt már nem tudta megmondani, hogy pontosan mire fogja ezt használni. Az ISS-en kívül nem volt akkor fent űrállomás, max. a Bigelow-féle állomásokban bízhatott, ám pénze nem volt a Falcon 5 kifejlesztésére. A NASA-ban bízott és bízhatott csak.

Jön szép ötletekkel, de félkész megoldásokat tesz le az asztalra. Anno arról volt szó, hogy majd a Red Dragon-al mennek az emberek a Marsra. Kiderült, hogy azzal ugyan nem, jön az ITS-el, de nem tudja megmondani, hogy lesz-e vásárlóképes kereslet, és igazából ki is fogja kifizetni a kifejlesztését.

Pont hogy Musk az meglátásom szerint, aki belevág valamibe, úgy, hogy nem látja pontosan mi is lesz majd a végén. Menet közben módosít folyamatosan, hogy megfeleljen a felmerült kihívásoknak. De nem ő irányítja, hogy mi merre megy, hanem a piaci / partneri igények...

Az oké, hogy nagyon gazdag, de valahogy kevésbé látom elhivatottnak mint Muskot. Inkább mintha egy jó kis hobbi lenne ez neki ami majd előbb utóbb profitot is fog hozni ha turistákkal ugrál fel. Musk meg szerintem az összes projektje közül ebben a leginkább elhivatott, talán a Tesla a 2. helyen szorosan, de sztem az űr érdekli legjobban.

Bonyolultabb, de értelmesebb is. A SpaceX azért használ(t) (bérelt) uszályokat és vontatóhajókat, mert ez volt a legolcsóbb megoldás, ez volt a legkönnyebben kivitelezhető.

Lehet paradoxon, de Jeff Bezoshoz képest Elon Musk csóró, Bezos vagyona per pillanat ~75 milliárd dollár. Ezért jár külön utakon, és ez az alapvető különbség a Blue Origin és a SpaceX között. A SpaceX alapvetően az állami (NASA, DARPA, USAF) megrendeléseknek / pénzeknek köszönheti azt, ahol tart. a Blue Origin szinte mindent saját tőkéből csinált, volt egy kisebb CCDev pénz, de ennyi. Mivel van pénze, ezért a konkurensek egyre jobban tartanak is tőle. Az ULA a Vulcan első fokozatába szánt hajtómű kapcsán eredetileg az AeroJet AR-1 hajtóműre számított. Majd Jeff Bezos előlépett a Be-4-essel, és az ULA rövid úton azt nevezte ki az elsődleges hajtóműnek - a köré építik most a Vulcan első fokozatát, mivel anno az ULA arra kérte mindkét céget, hogy tegyenek már le az asztalra valamit. A BO gond nélkül megtette ezt, az AJ viszont csak nyafogott, hogy állami pénzre számít. Amit Petruz lent belinkelt az AR-1 állami lobbyjáról, ennek a lenyomata. A BO meg röhög a markába, ők így is, úgy is megcsinálják a Be-4-est, ha az AJ akar valamit, akkor először a kongresszuson kell átvernie a cirka 1 milliárd dolláros támogatás kérdéskörét, és mire ezzel végeznek, a BO már a hajtómű tesztelését is elvégezte.

Visszatérve a hajóhoz: nem lepődnék meg, hogy ha a BO tényleg egy teljesen a célnak kiképzett, megtervezett hajót használna fel. Miért ne? Ez a legjobb, de egyben a legdrágább megoldás is - ha Bezos pénztárcája elbírja, akkor miért ne?
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.15. 09:16:36

59 másodperces expozíciós idő? Egész szép teljesítmény 😊

Mert túlbonyolításnak tűnt és erre a szeles dologra nem gondoltam, de akkor is bonyolultabbnak tűnik mint a sima uszály.

Miért? Maga a leszállás szempontjából csak számítási kérdés, hogy a leszállás pontját megfelelően meghatározzák. Ugyanakkor például ezzel negálni lehet a szelet, pl. a videó szerint ha bal oldalról jobbra fúj a szél, akkor tökéletesen logikus a mozgás.

Megnézhetett volna pár valós felvételt a videó készítője mert a szétválasztásoknál túl nagynak érzem a lendületet, de nem is ezen akadtam ki igazán, hanem a mozgó hajóra leszállásnál <#idiota>

Blue Origin New Glenn rakéta CGI videó:



A teherbírása újrafelhasználható első fokozattal ~42-45 tonna @LEO és ~10-13 tonna @GTO.

Plusz már két megrendelést is aláírtak. Az első az EutelSat volt, a második a OneWeb. Mindkettő 2021 körüli indítási időpontot jegyzett elő.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.14. 15:51:51

Oké köszi most már értem csak furcsa volt hogy mai dátum és semmi streamet nem találtam, de hát közbe szóltak a szelek 😊

Az első (Spaceflightnow) oldalán ott van, hogy mikor frissítették legutóbb (Március 8.). A SpaceFlightInsider sokkal naprakészebb oldal. Csütörtökön lesz a tervek szerint a következő indítási kísérlet.

Most ez az oldal vagy ez az oldal a helyes?

Nekem eddig az jön le, hogy T. és stábja elég idiótákból áll. Félelmetes, hogy egyes ökörségbe belefogtak, amit lazán elkszált a bíróság és egyes ötlet terv kikerült, amirő ordított, hogy mekkora baromság. A választást mákkal behúzták. Ennyit tud T. Meg persze az alternatívája is egy hataloméhesz dilettánsz szipirtyó volt, aki ex. külügyminiszterként annyira hülye, hogy bizalmas levelezést tol magán címen.

Valahol forognak a sírjukban a politikusok, akik a Hidegháborúban lenyomták a keleti blokkot, hogy ennyire tehetségtelen balfaszok vezetik a világ talán legerősebb országát.

A probléma, hogy az eddigi események nem támasztják alá ezt. Elnökjelöltként ekézte az F-35-ös programot, beiktatása után arra kérte a Boeing-et, hogy csináljon egy tervet, hogy az F/A-18E/F egy tuningolt verziója mennyiért mire lehetne képes. Majd rá pár héttel leült a Lockheed-el, és rápacsizott a következő (Lot10-es) beszerzési szerződésre. Hogy miatta lett alacsonyabb a beszerzési ár. Az az ár, amit a 'Block Buy' keretében még tavaly kialkudott az Obama-kormányzat...

Ez a blama két opciót vethet fel: egyfelől lehet, hogy a Lockheed ilyen lazán át tudja verni Trumpot, vagy pedig az a szitu, hogy ennyire nem látja át mi hogy működik (se ő, se a stábja), és valójában minden marad többé-kevésbé úgy, ahogy volt.

Nem sokra tartom Trumpot, de egy dolog van amire kepes, es hajlando is lehet, es pozitiv lenne. Kicsit ranezhetne a koltsegvetesre, es kiszorhatna belole az ilyen penznyeloket, hogy amire elkoltik a penzt, annak eredmenye is legyen, ne csak elpazarolt eroforras.
Ha csak annyira mukodne hatekonyan a NASA mint egy atlag biznisz, 2x ennyit elerhetnenek.

A cikk azt mondja el az űrkrumpliról amit már tudunk, de van benne egy videó a krumpli fejlődéséről. Érdekes.

Burgnyik

jó sok pénzmag..
de ha a mars utazást realitásnak vesszük.. nem elegendő
arra jó, hogy robotokat küldünk oda majomkodni.. de hogy embert ..és életben tartsuk ott és hazahozzuk.. arra kevés lesz.
20 millárd.. csak egy alacsony szám a célt figyelembe véve.

Közben megszületett ez a döntés is: a NASA 19.5 milliárd dollárt kap 2017-re.

Richard Shelby-ről az egyik sz@rkavaróról nem árt tudni, hogy ő volt az, aki az eredetileg 150 millió dolláros CCDev pénzből 100 milliót átirányított az ekkor már lelövés szinten lévő Constellation-programba. Illetve az SLS / Orion egyik nagy rajongója.

Amúgy Shelby-t az ULA pénzeli (részben), de az ULA-nak minél hamarabb kellene a Vulcan, ezt pedig a BE-4-el érheti el.

Az is elég 'mókás', hogy az AR-1 elsődlegesen állami pénzből épülne, a BE-4 alapvetően magánpénzből - csak hát az ULA szeretne állami pénzt igénybe venni a Vulcan fejlesztéséhez. Tehát nem tudják függetleníteni magukat a politikától...

Na, ez egy igazi, Cifunak való, csavaros sztori az ULA-ról, a BlueOrigin-ről, az Aerojet-ről, a BE4 és AR1 hajtóművekről, és a mindezekbe vastagon belekavaró politikáról és lobbiról - és ahogy kinéz, messze nincs még vége. 😊

Nem baj ha csak üvegházasan de már is is egy érdekes hír Főleg hogy a légkör/légnyomást viszont bírják.

A jövő marsi felfedezőinek legalább majd lesz mivel feldobni az egyenkajás kosztjukat.

Itt egy normális cikk róla.

Ez alapján a Marsi légkört és légnyomást is imitálták. Viszont ha jól értelmezem a hőmérsékletet nem, márpedig fagypont körüli hőmérséklet van a Mars felszínén (igaz az alacsonyabb légnyomás miatt 0°C alatt van ez víz esetében), így az üvegház továbbra is kelleni fog.

Érdekes hír. Akkor ezek szerint Matt Damon marsi krumplitermesztése nem is annyira légből kapott.

De akkor ezek szerint krumpli bírja marsi klímát és légköri összetételt? Mert akkor ez még nagyobb hír.

Vagy azért kell üvegházazni?

Leszünk még kanászok a marsi krumpliültetvényeken. 😊

Számomra az a furcsa, hogy a kalcium perklorátot nem említik. A Mars talajának jó 1% ez az anyag...

Kicsit off a Marsról, még jó ideig nem fogjuk meghódítani a valóságban, de legalább virtuálisan átélhetjük milyen lehet "elveszve a vörös vadonban".
Utoljára szerkesztette: dimre, 2017.03.08. 19:18:18

Noha meglepő nincs benne, a fő keretek:

-Erős SLS / Orion lobby. Ismét előkerült, hogy a kongresszus várja a választ arra, mikor lehetne az Orion-t az ISS személyzetcseréjére használni (ciki, gyakorlatilag a 2019-ig tartó Szojuz-ülésvásárlással, és a 2018 szeptember magasságában várható első személyzetszállító CCtCap küldetés, amely 2024-ig kitart (évi két repülés, 4-4 űrhajóssal), tehát nincs szükség az Orion-ra, csak ha valamelyik CCtCap űrhajó balesetet szenved - de akkor is opció lehet adott esetben előre hozni a következő CCtCap űrhajót...).
-Az ARM kapcsán lévő bizonytalanság nem tesz jót a programnak. 2021-re csúszott már most is a robotszonda indításának dátuma, de még nincs meg a végleges design, nincs meg a hordozórakéta (FH, SLS, Delta IV Heavy egyaránt tervben van), nincs meg semmi. E nélkül az EM-3 útnak nincs jelenleg értelme. Valahol érthető, hogy le akarják lőni, de kérdés, hogy mit lehetne csinálni helyette - és főleg, hogy miből...
-2033-ra egy Mars misszió (nem feltétlen leszállás) terveit kérik kidolgozni.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.08. 17:11:01

Az amerikai Szenátus elfogadta a NASA 2017-es pénzügyi évre szóló előterjesztését, ami kijelöli a fontosabb irányokat és célkitűzéseket. Nagy meglepetés nincs, többek között az emberes Mars utazás és az aszteroida eltérítés szerepelnek kiemelten benne, bár érdekes, hogy pl. ez utóbbi működőképességéről nincsenek meggyőződve és további elemzést / demonstrációt várnak, illetve a korábbi, a Földdel kapcsolatos tudományos missziókat kihúzták. A törvény nem tartalmaz pénzügyi kereteket, az később kerül majd meghatározásra.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.03.08. 16:36:49

Költségnél ne 5 tonnával számolj, nem ezt fogják használni nagyrészt, hanem 10,5 tonnás verziót, kér műholdal együtt, egy indítással.

Yepp, de anno még volt szó arról, hogy a hajtóművet visszahozzák, mivel egyetlen Vulcain-2.1 ára ~10 millió euró.
Erről azóta letettek, viszont nincs azóta hír arról, hogy akkor mennyi is lenne így az Ariane-6 várható ára.

Másik: 5 tonnát Falcon 9 csak akkor tud feljuttatni GTO-ra, ha az első fokozat nem tér vissza, lásd a következő küldetést. És ekkor az ár már nem 40 millió!

Az Echostar-23-nál nem lesz fokozat visszahozatal. A SES-10-nél még nem tudni, állítólag ASDS leszállás lesz. A SES-10 5,3 tonna, az E-23 ~5,5 tonna a források szerint. Nem találtam indokot arra, miért próbálkoznak a SES-10-nél, és miért nem az E-23-nél, holott a hírekben mindkettő GTO és nem GEO.

Egyébként pedig hozzátenném, hogy a Falcon 9 ára úgy 62 millió, hogy 5,5 tonna @ GTO. De a GTO képessége 8,3 tonna - Forrás a SpaceX honlapja. Szóval én élnék a gyanúval, hogy márpedig de, újrafelhasznált Core-al 5,5 tonnáig ~40 millió az F9...

Szóval most vagy az E-23-at GEO-ra és nem GTO-ra állítják, vagy valójában jóval nehezebb, mint 5,5 tonna.

SES küldetés ára mint kiderült: pár évvel ezelőtti küldetésnél is jóval áron alul adta el SES-nek, valószínűleg hitelből, így tud piacot szerezni, PR volt egész olcsó ár, kellett piac és megrendelők.

A SES-8 esetében volt ez, ott én a biztosítási árat hoztam fel példának (24 millió), és így volt jóval kedvezőbb, mint az akkori Ariane-5 indítás.

A SES-10 esetében is kapott a cég kedvezményt, így becsülik 30 millió körülinek az árat, de a biztosításról most nincs info...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.07. 22:38:14

Ariane-6 két változata van.

Költségnél ne 5 tonnával számolj, nem ezt fogják használni nagyrészt, hanem 10,5 tonnás verziót, kér műholdal együtt, egy indítással.

Másik: 5 tonnát Falcon 9 csak akkor tud feljuttatni GTO-ra, ha az első fokozat nem tér vissza, lásd a következő küldetést. És ekkor az ár már nem 40 millió!

SES küldetés ára mint kiderült: pár évvel ezelőtti küldetésnél is jóval áron alul adta el SES-nek, valószínűleg hitelből, így tud piacot szerezni, PR volt egész olcsó ár, kellett piac és megrendelők.

Falcon 9 ára szépen tovább fog emelkedni, de majd erre a postra pár év múlva visszatérünk.... 😊

Szép nyilatkozat, meg szép CGI, de ez még akkor is csúszna ha tényleg meg tudnák csinálni. Emlékszünk még, hogy a NASA-nal mivel pályáztak? Ezzel igaz? Az hova lett? Eltűnt. Ebből a rakétából, meg űrhajóból lett egy szuborbit "légköri" rakéta, meg egy ejtőernyős "doboz". A határidőket még akkor sem tudja senki tartani, ha van rá pénze, de BO akkor sem tudta, amikor kapott rá pénzt a NASA-tól. Szóval, miből is fogja ezt a nehéz rakétát megvalósítani? Elég sokan kritikusak vele szemben. Ettől a véleményemtől függetlenül drukkolok nekik, és remélem valami legalább összejön ebből a sok ígéretből, csak borzasztóan szkeptikus vagyok, és látom, hogy a SpaceX marketing hullámait lovagolja meg, ami nem baj, csak kezeljük helyén a dolgokat. Ez nem űrhajózás egyenlőre, csak ígérgetése annak, már borzasztó rég óta.

A BO éppen most hozta ki a New Glenn specifikációit és hogy 2020 elején már repülni akarnak vele.

Szuborbitális repülés emberek nélkül. Ez szerintem csak részsiker, mert nem ez a céljuk. Emberekkel kicsit nagyobb feladat lesz, egyenlőre még a tesztfázisban vannak, egyenlőre még anyagi hasznuk sincs. Ugyanígy szuborbitális rakétából nem lesz orbitális rakéta, még akkor sem, ha van hozzájuk már kész hajtómű. Azért egy rakétát építeni, nem olyan egyszerű dolog, hogy nagyobbat építek, és jó lesz az úgy... Állami támogatás nélkül kíváncsi vagyok mikorra lesznek meg ezek a rakéták, én min. 10-15 évet tippelek. Mert valljuk be, ezek az nagy-rakéták egyenlőre csak CGI és marketing formában léteznek, aminek nem kell mindig bedőlni. Persze akkor is csak is a rakétákról beszéltünk, visszatérő űrhajóról nem. Szóval egyenlőre még mindig ott tartunk, hogy SpaceX az egyetlen semmiből jött cég, akinek van rakétája, a konkurenciái meg a régi nagyok, és úgy néz ki, hogy realizálja az usa rakétáit, a tényleges árra, illetve bedobott egy innovációt, amiből majd meglátjuk mi lesz! Ki kell várni. Ugyanígy, az, hogy a spacex működik, vagyis hozzá is mennek ügyfelek, még messze nem azt jelenti, hogy a piacot uralja. Egyenlőre arról van szó, hogy próbál minél nagyobb szeletet kivenni a tortából. De azt gondolni, hogy majd mindenki odafog menni hozzá, mert olcsó, látom te sem gondolod komolyan. Örülök, hogy leírtad, hogy mennyire nem fekete és fehér ez a dolog, és nem csak az számít, mennyire olcsó. Persze itt Európában, nem jó, hogy elviszi a megrendelések egy részét, mert hozzászoktak, hogy ESA viszi el az usa megrendeléseinek egy részét. És itt a hangsúly az egy részén van. Különösen fájó ez, már ESA-tagként, de azért még mindig ott tartunk, hogy SX van orbit rakétája, és megrendelése a BO meg sehol nincs, és ha lesz, az sem holnap lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.07. 12:42:29

A Blue Origin messze van még az orbitális repülésektől, vagy rakétáktól, mint Makó Jeruzsálemtől, egyedül a szuborbit repülések terén ért el részsikereket, egyenlőre

A második része szimplán nem igaz, hiszen teljesen sikeres szuborbitális repüléseken vannak túl.
Az első részében annyiból igazad van, hogy most még csak fejlesztés alatt van a New Glenn, a másik oldalról sokat elárul a Blue Origin helyzetéről az, hogy a Be-4 hajtóművüket nem csak a New Glenn, de a Vulkan is használni fogja...
Annyiból viszont nincs igazad, hogy a New Glenn és a Vulkan is 2020-ra lesz várható, ahogy az Ariane-6 is...

Nem vetélytársa egyetlen valódi rakétákkal és űrhajókkal foglalkozó cégnek sem.

2020-ban ez teljesen másképpen fog kinézni... Én erre reflektáltam, lévén a New Glenn első fokozat eleve újrafelhasználhatónak lett tervezve.

Egyenlőre marketingjük van, az új rakétákról, amit sok szakértő erős kétségekkel fogad.

Nem tudom kik azok a szakértők, de az ULA rájuk szavazott a Vulkan első fokozatának hajtóműve terén (az AR-1 már csak második lehetőségnek van tekintve), illetve az USAF és az Orbital ATK is érdeklődik a Be-4 iránt... Ezek nem szakértők, hanem piaci szereplők, illetve maga az amerikai légierő...

A jövőt meg majd meglátjuk, de már lassan 15 éve keressük a versenyt, és eddig csak a SpaceX tudott felmutatni valamit, azt is állami támogatásból.

Részben állami támogatásból, ezt én sem vitatom, ám érdemes megnézni, hogy ő mennyire hatékonyan használta fel az állami támogatást, és mennyire volt hatékony a Boeing az SLS kapcsán például.

Érdekes amit írsz, úgy gondolod, hogy az újrafelhasználhatóság az egyedüli innováció és fejlesztés? Most ugye, ez az újrafelhasználhatóság még fejlesztés alatt van, csak egy cég próbálkozik a megvalósítással, de évek, mire kiderül, hogy mennyire hasznos (nem az első indításról, mert tudom idén lesz az első próba, hanem a hosszútávú gyakorlati alkalmazásról beszélek, ami nagyon más).

Nem, egyáltalán nem ez az egyetlen innováció, de per pillanat az indítási árak csökkentése terén a legmeghatározóbb lehet. Az Ariane-6 tervezett árával kapcsolatosan annyit tudunk, hogy 75 millió eurót terveztek 2014-ben az 5 tonna @ GTO képességre. Amit a Falcon 9 FT listaáron 62 millió dollárért csinál meg most, a SES részére pedig cirka 30-35 millió dollárért adták az újrafelhasznált első fokozattal való indítást a SES-10 részére. Igaz a SpaceX cirka 40 millió dollárért szeretné ugyanezt adni, a SES a bevállalásért kap diszkont árat. Akár hogy is eléggé ordító a különbség, és nem az Ariane-6 javára.

Az sem igaz, hogy csak egy cég próbálkozik a megvalósításával, hiszen a Blue Origin és az ULA is ebbe az irányba fejleszt. Amint azt már többször leírtam...

Persze jó lenne ha olcsóbb lenne az ESA, de mint írtam ez házon belül befektetés nem kiadás.

Én meg az elejétől arra reflektálok, hogy rossz befektetés, és a SpaceX azt mutatja meg, hogy a versenyhelyzet mekkora hatással bír.
Ami a NASA számára az SLS, az ESA számára az Ariane-6...

Amikor megbízhatóságról beszélünk, majd megkeresem neked, mik a kritériumok, ha jól emlékszem szerepel az idő (ami a spcexnek nincs, mivel fiatal vállalat), és persze a rakéta megbízhatóségi értéke sem az első indításból jön ki, hanem csak jóval később. Meg persze a biztosítás típusa is, és a garanciák amit egy államközi szervezet, politikailag jobban tud garantálni, mint egy cég, aki bele is rokkanhat néhány sikertelen indításba. Meg fogom keresni, hogyan számolják ki, jó? Minden cégnek van marketingje, ez alól a spacex sem kivétel, ezt neveztem propagandának, ami nyilván más mint a valóság...

Ismerem a tételt, és azt is, hogy mindig egyedi elbírálás van, illetve ezért tudott 2016 elején még a lejjebb vitt Ariane-5 ECA / ES árak miatt vonzó lenni az ArianeSpace, mert a biztosítási díjak esetükben alacsonyabbak voltak, mint a SpaceX esetében, és szemben a SpaceX-el, az ArianeSpace rendelkezett szabad gyártói kapacitással.

Viszont a SES-8-ra anno a SES 'mindössze' 24 millió dolláros biztosítást fizetett. Pedig a SES-8 volt az első GTO indítása a SpaceX-nek. Ez alapján akár hogy is nézzük, még a magasabb biztosítási díjak sem egyenlítik ki a magasabb Ariane-5 / -6 díjakat. Innentől fogva a legfőbb problémája a SpaceX-nek az, hogy mikor tud elég rakétát gyártani és indítani. Ez a szűk keresztmetszete jelenleg...

Én meg azon gondolkodtam időközben, hogy tényleg akarunk mi oda légkört? 😄

Önmagában a sűrűbb légkör jó lehet, mert nem kell túlnyomásos ruha a felszínen való sétához / munkához, elég lehetne egy oxigénmaszk.

Nagyobb gond, hogy a kalcium perklorát elég hétköznapi jelenség a Mars talaján (~1%-át adja) és így a légkörben is. Az pedig nem egészséges akár csak a bőrrel érintkezve is.

Évmilliókat nem főleg ha tényleg elkezdenénk dolgozni rajta de alsó hangon is évszázadokat.

Ezt a mágneses pajzsot akár már pár éven/évtizeden belül is a helyére rakhatjuk első lépésnek. Az biztos hogy BŐVEN lenne időnk a következő lépésen gondolkodni mert nem holnap lesz érezhető hatása ennek a szerkezetnek. De kezdetnek megteszi. 😊

De persze idővel majd más módszerekkel is be kell segíteni a légkörnek. Ha a légkör feldúsításával sikerűné elérni hogy hőmérséklet tartósan 0 fok felett lenne (ha csak 1-2) fokkal is akkor jöhetne következő lépés.
Akkor jöhetne a levegőtermelő alga. Akkor már lehetne sekély tavakat létrehozni amibe aztán nagy tömegbe telepíthetnénk az algát stb.

A Blue Origin messze van még az orbitális repülésektől, vagy rakétáktól, mint Makó Jeruzsálemtől, egyedül a szuborbit repülések terén ért el részsikereket, egyenlőre. Nem vetélytársa egyetlen valódi rakétákkal és űrhajókkal foglalkozó cégnek sem. Egyenlőre marketingjük van, az új rakétákról, amit sok szakértő erős kétségekkel fogad. Szóval versenyhelyzet egyenlőre BO. részéről a valódi űrrepülésben még nincs. A jövőt meg majd meglátjuk, de már lassan 15 éve keressük a versenyt, és eddig csak a SpaceX tudott felmutatni valamit, azt is állami támogatásból. Érdekes amit írsz, úgy gondolod, hogy az újrafelhasználhatóság az egyedüli innováció és fejlesztés? Most ugye, ez az újrafelhasználhatóság még fejlesztés alatt van, csak egy cég próbálkozik a megvalósítással, de évek, mire kiderül, hogy mennyire hasznos (nem az első indításról, mert tudom idén lesz az első próba, hanem a hosszútávú gyakorlati alkalmazásról beszélek, ami nagyon más). Persze jó lenne ha olcsóbb lenne az ESA, de mint írtam ez házon belül befektetés nem kiadás. Amikor megbízhatóságról beszélünk, majd megkeresem neked, mik a kritériumok, ha jól emlékszem szerepel az idő (ami a spcexnek nincs, mivel fiatal vállalat), és persze a rakéta megbízhatóségi értéke sem az első indításból jön ki, hanem csak jóval később. Meg persze a biztosítás típusa is, és a garanciák amit egy államközi szervezet, politikailag jobban tud garantálni, mint egy cég, aki bele is rokkanhat néhány sikertelen indításba. Meg fogom keresni, hogyan számolják ki, jó? Minden cégnek van marketingje, ez alól a spacex sem kivétel, ezt neveztem propagandának, ami nyilván más mint a valóság...



Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.07. 09:11:26

a vastag légkör már megoldja a sugárvédelmet.. mindenféle kozmikus sugárzás ellen védelmet ad.

szerintem ha tényleg meg lehet oldani egy gigantikus mesterséges mágnessel az l1 pontban az aktív védelmet..

a következő lépés egy mesterséges növényi egysejtű kidolgozása lenne.. ami a mostoha marsi környezetben is képes lenne szaporodni és a működésével, tevékenységével aktívan támogatni a légkör felduzzasztását.

Előbb minden féle képen a co2 nyomás szintet kellene megemelni.. üvegházhatású gáz.. ami felmelegítené a bolygót egy kicsit.. és sokkal könnyebben párolognának, szublimálnának ki a talajból a gázok.. vízgőzök. és így önmagát erősítené a folyamat a visszacsatolásban amint előttem is írták.

Talán ..pár ezer év múlva már ott fogunk tartani, hogy terraformáljuk a marsot.. szép lassan, de biztosan.
Az elméleti háttere a folyamatnak úgy tűnik ezzel a mesterséges mágneses védelemmel... megalapozottnak tűnik.

most már csak szándék.. idő és fejlődés kell a folyamat elkezdéséhez.. a folyamat amúgy is évmilliókat venne igénybe szerintem.

Kolonizálás szempontjából a legnagyobb pluszt a sugárzásvédelem jelenti, emellett egy kicsivel sűrűbb légkörben már lényegesen kevesebb lebegő részecske lenne, ami a felszerelések tartóssága szempontjából is előnyös.

a vastag légkör nem olyan nagy baj a rakéta szempontjából.. sokkal inkább a gravitációs gyorsulás amit le kell küzdenie a rakétának.. és, hogy a saját tömegének a megfelelő mozgási energiát elnyerje.. ehez kell inkább befektetni az üzemanyagot..nem a levegő átszeléséhez.. ami logaritmikus arányban vékonyodik a magassággal.. tehát gyorsan át lehet jutni az alsó vastag légrétegen..aztán már nem nagyon számít..

inkább a fúvókákból kiáramló gázok sebességére hat a légkör.. és így a reakciós hatások mértékét is befolyásolja..vákuumban nagyobb hatásfokkal működik a laval fuvóka

Én is ezt mondom, nem volt verseny, csak azzal különbséggel, hogy szerintem piaci alapú verseny most sincs, és a rakéta fejlesztésben nem is megvalósítható.

Miért nem?

A Blue Origin például állami pénz nélkül fejlesztette a New Shepard-ot és a New Glenn-t...

A kérdés, hogy mekkora részesedést fog az usa és spacex lecsípni a tortából. Ennek csak részben van köze Európához és az ESA-hoz, és a világhoz.

A SES-nek 5 műholdindítása van például lefoglalva. Egy az ArianeSpace-nél, négy a SpaceX-nél...
A Falcon 9 és Falcon Heavy indítási listája tele van európai cégekkel, Inmarsat, Intelsat, BulgarSatCom, Hispasat, Eutelsat, hovatovább még a német hadsereg radar-műholdját is a SpaceX fogja indítani...

Viszont azért, attól nem kell félni, hogy az ESA vagy az Arianne-6 munkanélkül marad, vagy csődbe jut.

Nyilván nem fog, az ESA eleve egy nemzetközi űrügynökség, az ArianeSpace pedig nemzeti lobby megfontolásból fog kapni további indításokat (az ESA-tól, a Galileo-tól, stb.). Amit az elejétől fogva mondok, hogy viszont az Ariane-6 innováció és költséghatékonyság terén egy nagy nulla zéró újrafelhasználhatóság nélkül.

Akár hogy is nézzük, az ArianeSpace lemaradóban van...

Azért az nem jó senkinek ha világ az usa (spacex) rakétáitól függne, ezért mindenképpen lesznek európai fejlesztésű rakéták is. Ilyen helyzetben a pénz nem minden, túlságosan leegyszerűsíted, ez nem a tőzsde, hogy a legolcsóbbat kínáló nyer...

Attól tartok továbbra sem igazán koherens amit állítasz. Az olcsóbban üzemeltethető rakéta nem csak a piacnak lenne jobb, hanem az ESA-nak is például, mert olcsóbban indíthatná a saját tudományos műholdjait. Ezért bicskanyitogató, hogy az Ariane-6 esetében egész egyszerűen az olcsóbb gyártástechnológiákon túl semmi más költségcsökkentő tényezőt nem próbálnak meg beépíteni...

És végül a spacex propagandája mögé nézve, azért egyenlőre borzasztóan függ az államtól, és nem stabil a piaci helyzete, és a megbízhatósága sem annyira jó, mint ők mondják, a bizalomhoz és a megbízhatósági érték növekedéséhez idő és sok sikeres indítás kell még.Azért a propagada és a valóság más.

A SpaceX a Falcon 9 család esetén 30 indításból egy teljes kudarcot és egy indításon kívüli balesetet tud felmutatni. Leírtam, hogy arányait tekintve ez semmivel sem rosszabb, mint például az Ariane-5 statisztikája, sőt. Ha a félig sikerült indításokat is balesetnek vesszük, akkor especiel jobban is áll (1 vs. 2).

Akkor miféle propagandáról beszélünk?

Hát ha már ott fogunk tartani, hogy lényegesen sűrűbb légkör lesz, akkor az olyan további hasznokkal fog járni a kolonizálás szempontjából, amik szerintem messze többet érnek majd, mint az így esetleg megnövekedett űrhajó költségek...

Én meg azon gondolkodtam időközben, hogy tényleg akarunk mi oda légkört? 😄 Persze egy nagy embertömegnek már kéne, de még nem lesz tömegjelenség az ember a Marson addig inkább ellenünk dolgozna. Jól jönne a védelem, meg a ejtőernyők is jobban működnének, de cserébe ott lenne visszatérésnél a légellenállás ami miatt nagyobb rakéta kéne a visszaúthoz, bonyolultabb állványt kéne ott is építeni stb stb.

Talán pont az fog segíteni nekünk, hogy ritka a légkör. Persze attól még továbbra is tetszik az elképzelés és előbb utóbb szükségünk lesz rá, de talán ebben az évszázadban elég lesz nekünk kisebb szerkezet ami kisebb körzetben oldja meg a mágneses pajzsot.

Ez igazán érdekes ötlet. Eddig még eszembe sem jutott ilyen megoldás.

Ezt már régebben leírtam de a mars terrafromálásval kapcsolatban a jövőben olyan ötletei meg áttörései lehetnek az emberiségnek, amikről eddig nem is álmodott.

Bár gondolom nem pár hónapig kell működnie hogy érezhető legyen a hatás.

+ ha közben "besegítünk" a marsnak az gyorsíthatja a folyamatot.

És ha egyszer megvan légkör nem kell aggódnumk, hogy a napszél újra elfújja. Bár az alapból több millió év lenne. 😊
Utoljára szerkesztette: Prof William, 2017.03.06. 23:05:49

Én is ezt mondom, nem volt verseny, csak azzal különbséggel, hogy szerintem piaci alapú verseny most sincs, és a rakéta fejlesztésben nem is megvalósítható. A kérdés, hogy mekkora részesedést fog az usa és spacex lecsípni a tortából. Ennek csak részben van köze Európához és az ESA-hoz, és a világhoz. Igaz, hogy ennek hatására elindult egy lassú fejlesztés a világ több részén is, de ez amúgy is esedékes volt. Viszont azért, attól nem kell félni, hogy az ESA vagy az Arianne-6 munkanélkül marad, vagy csődbe jut. Azért az nem jó senkinek ha világ az usa (spacex) rakétáitól függne, ezért mindenképpen lesznek európai fejlesztésű rakéták is. Ilyen helyzetben a pénz nem minden, túlságosan leegyszerűsíted, ez nem a tőzsde, hogy a legolcsóbbat kínáló nyer... És végül a spacex propagandája mögé nézve, azért egyenlőre borzasztóan függ az államtól, és nem stabil a piaci helyzete, és a megbízhatósága sem annyira jó, mint ők mondják, a bizalomhoz és a megbízhatósági érték növekedéséhez idő és sok sikeres indítás kell még.Azért a propagada és a valóság más.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.06. 22:15:55

Verseny fogalma is érdekes, mert nyilvánvaló a nagy cégek (mindig) rivalizálnak, mármint az ULA, Boeing, stb.

Az ULA meg a Boeing nem igazán rivalizál.

Az ULA a Lockheed és a Boeing közös leányvállalata. Pont ez volt az EELV óriási baklövése, hogy a Boeing, miután összeolvadt a McDonnel-Douglas céggel, és "megkapta" a Delta-IV-et, az EELV tender egyik résztvevője lett. Nagy fölénnyel meg is nyerte az Atlas-V rakétával induló Lockheed-et. Csakhogy aztán 'kiderül', hogy a Boeing az EELV tender alatt felvett pár ex-Lockheed-es illetőt. Akik többek között a Lockheed pontos tenderadataival is bírtak. Büntetésül a Boeing-tól elvették az EELV indítások nagy részét, és odaadták a Lockheednek. Az ügyből elhúzódó bírósági tárgyalás lett, aminek a végén 'fentről' azt a javaslatot adták, hogy hozzanak létre közös céget és kész. Így is lett, ez lett az ULA. Apró probléma, hogy ezzel megszűnt mindenféle verseny, lévén az ULA-n kívül komolyabb rakétafejlesztő cég ekkor még nem nagyon volt, talán az Orbital ATK lehet említésre méltó, de nem volt olyan rakétája, amely akár az EELV-nek, akár a NASA nehezebb küldetéseinek megfeleljen.

Szóval történet tömören: az ULA létrejöttétől a SpaceX Falcon 9 megjelenéséig konkrétan zéró verseny volt. Pont ezért támadta meg az EELV beszerzéseket a SpaceX, hogy ő is hozzáférjen a húsos fazékhoz, lévén az ULA egyetlen Atlas-V indításért 380 millió dollárt is elkért, és Musk is a listaáras (akkor) 60 millió dolláros ár helyett 90 millió dollárért kínálta a Falcon 9 v1.1-et. Csakhogy még így is brutálisan olcsó volt az ULA-hoz képest...

De azért, egyenlőre ez még nem igazi szabad verseny, rengeteg korláttal, megkötéssel, és állami támogatással jár, amit nem árt kimondani, mert verseny alatt egészen mást értünk

Ez tény, de az azért csak versenyhelyzet, hogy a SpaceX kevesebb, mint 2 milliárd dollárból kifejlesztette a Falcon 9-est... A Falcon 9-es újrafelhasználhatósága miatt téma ma a Vulkan.

És pont azért téma az Ariane-6, mert hogy fog árakat letörni (az ESA árait is), ha egyszer zéró újrafelhasználhatóságot tud felmutatni...

Itt a kicsi, közepes, és nagy hordozórakéta elegendő.

Ebből a közepes konkrétan megvásárolt Szojuz hordozórakéta...

Ez egyenlőre még messze van a versenytől, mindenhol.

A verseny miatt fogja magát az európai GEO műholdszolgáltatók legnagyobbika, a SES magát, és viszi a pénzét a SpaceX-hez. A SES elnöke maga jelentette ki, hogy ő szívesen fizetne európai rakétáért, ha alacsonyabb áron kínálnák. Az ArianeSpace lassan vette a lapot, és csökkentette az árait. A SES pedig "jutalmul" erre befizetett egy Ariane-5-ösre... Aztán ment vissza, és harmad áron kiharcolta magának az első újrafelhasznált Falcon 9 indítást...

Ez a verseny...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.03.06. 21:43:41