95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#73194
ezt találtam, szerencsére nem vágták ki a reklámokat, igazi élmény
átpörgettem a felvételt elég kis ugrásokkal, de nem láttam benne az említett jelenetet :(
szerencsére így sem maradtam hajmeresztő dolgok nélkül :D
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.01.31. 12:26:30 -
#73193
köszi a kielégítő választ, igen ez a halfraam és cuda szerű dolgok pont olyanok mint amit elképzeltem :) a lézeres dolognál meg kicsit úgy érzem, hogy majd '22-ben lesz rá pénz? ez kicsit, olyan hogy most tuti nincs rá pénz, volt shutdown, meg hitelkeret emelés stb, de maaaaajd talán '22-ben lesz rá pénzünk :) mintsem olyan, hogy '22-ig félreteszünk évente x milliót, milliárdot hogy legyen a programra pénz. -
#73192
Hogy mi segítené? A lámpák, igen. Több van belőle. De boommal sem lehet vontatni semmit, ugyanúgy kell tartani a formációt, mint kosarassal, vagy mint csatlakozás előtt, különben végállás közelében lekapcsol. -
millerius #73191 Megtalálható a neten "Australian bicentenary air show" címszó alatt :-)) -
millerius #73190 Amíg egyenes vonalú a repülés, addig nem olyan nagy problem, erre van kitalálva a robotpilóta. Ha viszont fordulni is kell közben, akkor ügyeskedhet az, aki a katapultban ül. Mindenesetre én láttam filmfelvételt már jó 25 éve, ahol egy légibemutatón új-zélandi Skyhawk-ok tankolásra összecsatlakozva - hajlékony csövessel - vezetett orsót repültek úgy, hogy a kötelék többi gépe meg ott volt körülöttük kísérő pozícióban!! Hát azok se voltak kezdők... -
#73189
A boom azért elég komoly erőhatásokat kíbír. Ha a csatlakozás megvolt, az segíti azért a kapcsolat megtartását. -
#73188
:O sokkal kisebbnek tűnt :D meg gondoltam valami könnyűfém, hogy ne verje össze vissza a gépet, ha esetleg kacsázik és nekicsapódik. azért 20 percig megtartani a 2 gépet pozícióban nem kis teljesítmény.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.01.31. 12:02:31 -
millerius #73187 Így van, csak elfelejtettem kitenni a "vigyorit" :-) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73186
Félreértettél, azt mondtam, hogy a Kh-31A tengerszint közeli magasságban tud M2+ sebességet tartani, ez (hasracsapok, nem számoltam utána) azért nagyságrendileg olyan terhelés lehet, mint M3 sebesség 3-4km magasan. -
#73185
Az M2+ az nem M3+ tája. A Kh-31 tudtommal M2.2-2.5 táján tartja körülményektől függően és adott esetben a végfázisban felgyorsíthat. M3.0-ra tengerszinten talán még tolóereje sincs. -
#73184
Nincs olyan rakéta a világon, ami 3-4 km-es magasság alatt tartósan képes lenne tartani a M3.0 táját. Nincs az az orrkúp, radar és elektronika, ami kibírná ezt a hőterhelést.
Kh-31A azért 5 méter magasan M2+ sebességet tart, pedig az sűrűbb légkört jelent... -
#73183
Az aktív védelem évtizedek óta mozgatja a fantáziáját a légierő és a beszálló cégek embereinek, de a légierő arra nem hajlandó, hogy teljesen megfinanszírozzon egy valóban harcképes rendszer kifejlesztését, mert a CGI képek valóságba való átültetése kb. annyira kiszámítható, mint a lottó számok megsaccolása.
![]()
F-35 lézerfegyverrel... valamikorra meg fog valósulni
Hajdan az volt az elképzelés, hogy két póttartály-méretű konténer lesz a gépeken, az egyikben a kémiai reaktorok és a lézer fókuszáló egysége, a másikban pedig a kémiai lézer üzemanyaga. A lézer üzemanyagát pedig majd a repülőgép légi újratankolásához hasonlóan, menet közben meg lehet oldani. Ez addig tűnik jó ötletnek, amíg nem tudjuk, hogy a YAL-1A esetében a kémiai reaktorok egyenként 5 tonnát nyomtak (egy ilyen reaktor tudott kb. olyan teljesítményt, amit a légierő elvárna a vadászgép méretű lézerfegyvertől, vagyis ~100-150kW-ot) és egy-egy lövésnél még egy reaktor is közel kétszáz kg-nyi üzemanyagot használ el. Vagyis reális szinten a 100kW-os vadászgép-kémiai lézer a teljes hasznos terhelést lefoglalja, és cirka 10 lövést adhat le a lézerrel, mielőtt újra kellene tankolni a tartályait - erősen toxikus üzemanyaggal, amitől mindenki fázik.
A következő ötlet az F-35L koncepció volt, ahol az F-35B sárkányát veszik alapul, de az emelő légcsavar helyére egy nagy generátor és kondenzátor telep kerül, illetve elektromosan (fény) generált lézer. Előnye, hogy nem kell hozzá külön lézer-üzemanyag, és hát milyen elegáns megoldás. Apró probléma, hogy 100kW-hoz az F-35B sárkánya kicsi lesz, és vagy kevés a gázturbina által meghajtott generátor, vagy pedig hatalmas kondenzátor-telepek kellenek, amelyek feltöltése pár percet is igénybe vehet egy-egy teljes energiájú lézercsapáshoz (persze lehet kisebb 15-20kW-os csapásokat is csinálni sűrűbben, amivel például egy rakéta infravörös képalkotó fejét el lehet vakítani).
A lényeg, hogy ez a technológia sem olyan, ami maholnap megvalósítható, úgyhogy a légierő 2013-ban rövidre zárta a dolgot azzal, hogy laborban lehet kísérletezgetni, meg 2022 körülre legyen egy légi tesztplatform (ie.: akkor lesz rá több pénz), és majd valamikor 2030 körülre eljöhet az idő, hogy tényleg rendszerbe álljon a lézerfegyver.
Na micsoda véletlen, hogy a Lockheed 2013-ban előhozakodott egy új koncepcióval, mégpedig egy "Halfraam"-nak (fél AMRAAM, szójáték) csúfolt rakétával, amely effektíve egy olyan AMRAAM, amelynek nincs harci feje, mivel közvetlen találattal pusztít, rövidebb a rakétatest és a hajtóműmodul, teljesítményben pedig az AMRAAM és az AIM-9X2 között lenne, de képes a cirkálórakéták és a beérkező levegő-levegő rakéták megsemmisítésére is.
![]()
A CUDA makettje 2013-ban, az orrán lévő sok kis furat a kormányhajtóműveké, amelyek a PAC-3-hoz hasonló módon irányítják a rakétát
A légierő lassan a sajátjává tette a koncepciót, de a Lockheed mellett a Raytheon is be lett volna a Small Advanced Capability Missile (SACM) programba. Hogy szépítsük a dolgot, az egésznek van egy olyan program-oldala is, hogy Miniature Self-Defense Munition (MSDM), ami a nevéből fakadóan kis méretű önvédelmi rakétákat takar. A koncepció lényege, hogy egy AMRAAM helyén két kisebb méretű rakéta legyen. -
#73182
Nem keményebb fiúk, hanem a szokásos "majd én magoldom", a fegyvernemek közöti rivalizálás eredménye. Boom-os tanker nem fér el hordozón, buddy-buddy módszerral meg az KA-6, A-6 vagy bármi más képes tankolni, tehát a US Navy nem szorul a USAF segítségére. Elvben. A gyakorlat az, hogy a SV óta elég durva arányban tankol USAF tankerről a Navy is. -
#73181
Nem áthatolhatatlan. Inkább úgy mondanám, hogy veszteségek nélkül szinte az, vagy olyan szintű minőségi és minőségi tűzerő fölény kell, hogy az sci fi.
Számomra érthetetlen a HARM-hoz való beteges ragaszkodás. Gyakorlatialg csak pénzkérdés lenne egy extrém nagy hatótávolságú ARM összerakása. Anno volt ilyen, a Standard, csak ott nem érte meg a nagy rakéta a primitív elektronika mellett. Egy AGM-78 majdnem 10-szer annyibe került, mint egy AGM-45 és alig tudott többet nála. Az egyikből százat, ha indítottak - egy dokufilmben benne van a pontos szám - AGM-45-ből meg 10k+ csak Vietnámban...
Ma sem kellene más. Fogni az SM rakétát és belerakni a HARM szenzort. 10-12 km magasból indulva 150-200 km távolságra erőlködés nélkül elmegy.
Egyébként a jenkik már a Tomahawk ARM változatán is gondolkodak. Ott kering a célkörzeben és amikor a SAM akivizálja magát, akkor szép csendben elindul felé. És a mai data link mellett a távolabb levő EW gépektől is kaphat updatet. Az olyan méregdrága és potens rendszerek ellen, mint az Sz-300PMU1 és utni cuccok ez is simán megéri.
-
millerius #73180 Pontosan ezért találta ki az USAF a boom-os takolást, hogy ne az akár 6-8-10 órás bevetésről hazatérő hullafáradt, stresszes, esetleg sérült pilóta/sérült géppel kísérletezzen a felcsatlakozással, hanem csak pozícióba kelljen állni a tanker alatt, a többi a boom-operátor dolga legyen (a NAVY-pilóták ezek szerint keményebb fiúk, ráadásul őket a bevetés végén még várja a hordozóra való leszállás is, ami állítólag a világ leg-stresszesebb pilóta-tevékenysége!). -
#73179
Amit Molni ír, ahhoz még hozzátenném, hogy éles kérdés inkább az, hogy milyen módszerrel lépjenek fel az olyan rendszerek ellen, mint az Sz-400. A cikk egyik leglényegesebb pontja ez:
Welsh tábornok úgy nyilatkozott: „A számba vehető összes lehetőséget megvizsgáljuk, amelyek segítségével leküzdhető az ilyen szofisztikált védelem. A repülőgépek alkalmazása csak egyike a rendelkezésre álló opcióknak.”
Vagyis korántsem biztos, hogy még modernebb vadászbombázókra lenne szükség, hanem például UCAV-okra, vagy nagyon nagy hatótávolságú ARM (Anti Radiation Missile) eszközökre, amelyeket akár több száz km-ről is lehetne indítani.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.31. 10:09:47 -
aksurv2 #73178 Így van, de szembesülni először az iraki légvédelem szembesült vele, az eredmény pedig közismert.
Az orosz légvédelemmel jó eséllyel valamilyen elektronikus cuccal lehet kezdeni valamit, az ilyesmi pedig sokkal jobban rejthető mint egy gép.
Én nem hiszek a csodafegyverekben, csak az elemi logika szól belőlem. Adva van egy ország ami annyit tölt katonai költségvetésbe, mint szinte az összes többi együtt, a katonai doktrínája az abszolút légi fölényen alapszik, erre azt állítja valaki, hogy mivel az S-400 áthatolhatatlan és erre csak megvonják vállukat, hogy ez így jó... Másik miért beszélne valaki az új generációs fegyverekről? Hogy jó legyen az ilyen fórumok olvasóinak.. -
#73177
Grammos? A kosár száz kilós nagyságrendben van. A boom kapacitása vadászgépeknél a kosorassal kb. azonos, mert a gépek tartályrendszere a korlát, de a nagy gépeknél kihasználható a max. kapacitás. És azok sokszor 15-20 percet lógnak a tankeron. Kosarassal az életben nem tankolnál fel egy C-5-öst vagy C-17-et. -
#73176
na igen játékokban a gumicső nincs szimulálva :) de azt hittem, hogy a kosár olyan aerodinamikusan van megoldva hogy viszonylag stabil, bár tudom hogy egy pár száz grammos alkatrészt nem lehet stabilizálni ekkora erőknél.
tetszik a doksi, soha nem fogom elolvasni, de átfutottam tetszett a 209, 231 és utána végig. -
#73175
A kosaras nehezebb, mert a kosár az irányítatlan, és a repülőgép körüli légmozgásra, időjárásra, és a repülőgépek mozgására is sokkal érzékenyebb mint a merev csöves. Gond lehet abból is, hogy a rugalmas cső könnyen be tud lengeni, az sem mindegy, hogy szárazon csatlakozol, vagy a csőben már van üza. Ráadásul a kosaras töltésnél a teljes pozicionálást és csatlakozást a pilóta végzi, míg BOM-nál az operátor csatlakozik - könnyebb a pilóta dolga.
Ha érdekel, van egy már nyilvánossá tett NATO doksi, ami leírja az eljárást, 300 oldal, de sok benne az olyan szabályzat, ami a csatlakozás előtti kötelékezésre, rádiózásra, formációra vonatkozik. A 200 oldaltól van az a rész, ahol a tanker fényjelzéseit mutatja a különböző típusoknál (BOM és kosaras is). 260. oldaltól vannak típus specifikus infók, A-10, Gripen, minden egyéb. Még F-22 is benne van (2010-es doksi)
http://www.raf.mod.uk/rafcms/mediafiles/849B8228_5056_A318_A82A98C97585EE00.pdf
(BMS-hez is ezt mellékelték, Falconosoknak nem kell leszedni :) ) -
#73174
molnibalage: értem most már az elvet, akkor benéztem a földhátteret meg mindent :)
erről van egy jó történetem, mármint azon kívül, hogy a lámpák segítenek (mintha a lock onban is működött volna bár nem fogadnám le), van egy felfestés a gép hasán, talán szárnyán is, és mesélte egy pilóta hogy mindig úgy navigál, hogy az a felfestés egy mosolygó jelet adjon ki :) akkor van pozícióban :D viccen kívül. egyébként próbálgatva a légitankolást szimulátorba, nem tudom miért erőltetik az F16 és F15 ösöknél lévő verziót, mikor az F18, meg B2 nél használt kosaras tankolás sokkal könnyebb szerintem a pilótáknak. legalább is én jobban éreztem a virtuális világban. azt értem hogy sokkal egyszerűbb mert közvetlenül a tartályba megy, de szerintem egy kicsit veszélyesebb is az a módszer. -
#73173
Tudom. -
millerius #73172 Az F-117 első harci bevetése az 1989 decemberi panamai invázióban történt, de akkor még nem adták ki a sajtónak a hírt sem, de azért már sokan "szagot fogtak", elindult a célozgatás, hogy "valami spec van az USAF-nál". 1990 áprilisában mutatták be a gépet nyilvánosan a Nellis légitámaszponton, akkor készültek róla az első nyilvános fotók, attól kezdve tudta a világ nemcsak a létét, hanem a kinézetét is. -
#73171
Aminek sok köze nem volt a katonai célpontok áramellátásához...
Irak idején az F-117 ismert volt már... -
aksurv2 #73170 A sejthető, megvédte az az iraki célokat? Nem. Hallott valaki grafit bombákról Szerbia előtt? Szerintem nem. Relatíve filléres cucc mégis gajra vágta szerb áramhálózatot.
-
#73169
Ez így egyáltalán nem igaz. Sejthető volt, a konkrétum volt kevés. Az 1986-os Red Storm Rising könyvben benne voltak. Az ilyen semmiből előhúzott képesség az gyak. a városi legenda. Nagy léptéű képességet egyszerűen nem lehet eltitkolni. A pontos paraméterek igen, de a létezést...? Civil műholdak vannak odafent.... -
Papichulo #73168 Komolyan nem értem, hogy miért hagyják futni ezt az LCS programot.
Inercia... meg persze a rengeteg valaszto a sok beszallitoi es a ket gyarto allamban (AL,WI). Egyszeruen mas magyarazat nincs, hiszen szakmailag minden szempontbol katasztrofa a program, foleg a Lockheed fele valtozat, akik egyebkent pont a napokban jelentettek be, hogy meg csak nem is foglalkoztak Mobus bejelentesevel (40db egyseg), hiszen ok a USN-nel szerzodtek, oket nem erdekli a DoD.
Ennyire magabiztosak a gyartok, holott szakmai korokben mar jo ideje, csak mint a "legdragabb self-propelled 57mm gun" jelzovel illetik az egysegeket, a Little Crappy Ship mellett. Es ezekutan jonnek olyanokkal, hogy majd jol rakunk ra egy NSM/Harpoon box-launcher-t (melyet meg a hajo Combat Information rendszerebe sem voltak kepesek integralni, egy kulon konzolrol kell bevinni manualisan az adatokat) es akkor milyen remek stand-off punch kepesseget kapnak... ezzel szemben korabban azzal hazaltak, hogy mennyire fontos a LO hajotorzs.
Katasztrofa az egesz... -
aksurv2 #73167 Az orosz légvédelmi rendszerek nem újdonságok. Fogalma sincs viszont senkinek az amerikai fekete fejlesztésekről. Az öböl háború előtt félévvel derült ki, hogy van lopakodó, ami alapjában változtatta meg a légi harcászatot. Simán lehet most is ilyen ász a kabátujjban. Másik az orosz rendszerek se lettek tesztelve, egy masszív nyugati támadással, amikor több ezer zavaró cucc egy rakat lopakodóval stb. egyszerre el kezdi az indikátorokat színezni. -
#73166
A tanker hasa alatti lámpák segitenek neki , hogy mikor van jó helyen és hogy merre helyesbitsen., illetve a boom operátor a boomon lévő kis szárnyakat irányitja és ezzel segiti a megfelelő pozicióban tartani a csővet. -
JanáJ #73165 Merev csöves légitanknál mihez navigál a pilóta? Honnan tudja, hogy most jó helyen lesz? Gondolom nem a gyere, gyere, állj-ot használják. -
JanáJ #73164 Nekem azért izzadna a tenyerem a boton miközben nyugodtan várom, hogy közelebb jöjjön. :-) -
#73163
Az Sz-300 első generáció 6 célra tudott szimultán dolgozni. Az újabbakat bevallom nem tudom, majd Hpaps megmondja. A CUDA-ból az F-35 belső térben vagy egy tucatot elvinne. Nem kell nekem korán lelőni a rakétát, ha úgyis megteszi azt a szívességet, hogy felém jön és akkor ráadásul még lassabb is. -
#73162
Nem. Az M7.0-es tartomány az arról szól, amikor a Patrot és Sz-300PMU és társai meg Sz-400 rakétái miatt van. Azok gyakorlatialg végfázis vezérléses ballisztikus rakéták. Indítás után 7-10 másodperc alatt a rakéta eléri az M5.0-7.0 táján a céltávtól és emelkedéstől függően és felülről zuhannak rá a célra úgy, hogy a végfázisban világíták meg nekik a célt. Lényegében a rendszer a célkörzetbe dobálja a rakétákat és azok ott rámennek a számukra megvilágított célpontokra.
Nincs olyan rakéta a világon, ami 3-4 km-es magasság alatt tartósan képes lenne tartani a M3.0 táját. Nincs az az orrkúp, radar és elektronika, ami kibírná ezt a hőterhelést.
A lenti ábra radaraokra vonatkozik, de a rakéták azok mindig felülről érkezének. -
JanáJ #73161 Értem. De ha a SAM - papíron - ellő 400 km-re, te meg egy -papíron - 100 km-es légiharcrakkal mész, akkor mire mész vele? Simán túlterhel, akkor már előbb lőném a SAM-et, ott elég ha egy talál. De lehet hülyeséget írok. -
#73160
Igen durva ez a radar már sok mindent lát te biztosan fel kéne készíteni egy olyan rendszerhez. mert azokon a problémákon kívül amit felsoroltál még az is eszembe jutott, hogy mégis csak földháttérben lenne a légvédelmi rakéta. de már azok a sebességek is durvák amiket írtál.
![]()
-
#73159
Nagy méretű légvédelmi rakéta ellen a jövőben ez lehet, hogy nem lesz elképzelhetetlen. A probléma a repfedélzeti radar szerintem. A PRF-től kezdve a vaksebességig n+1 olyan tényező van, ahol meg kéne oldalni, hogy az M6-7 relatív sebességel közeledő és mondjuk M2.0 sebességgel távolodó célt is érzékeld úgy, hogy még távolsági és RCS követelmények is vannak. Izé... A rávezetés pontosságávan már nincs baj. Az F-35 számára tervezett CUDA-ba nem szánnak harci részt és a PAC-3 is közvetlen ütközéssel dolgozik. -
#73158
nem az indítóállás elleni rakétákra gondoltam, mert azt már csináltam én is A10-el a Lock On-ban , hanem hogy magát az ellenséges rakétát támadná be egy a célpontjáról indított rakéta, ha sikerül 100 méteren túl megsemmisíteni, szerintem nem okoznak már jelentős kárt a repeszek, vagy ha 3-4 km-re sikerül úgy károsítani, hogy a szárnyait megsérti már könnyen kimanőverezik a gép előlük. persze az a baj, hogy a támadó gépnek kell üzemanyag, egyéb feladatánál használt bombák, rakéták és ezen felül nem tudom hogy férne el, helyett meg nem tudom hogy érné meg. mert a légvédelem fogja és indít 3 rakétát hiába semmisít meg 2-őt az aktív védelem, ha már kifogy rakétákból a védelmi rendszer a 3.-ra sokkal könnyebb "túl spammelni" a földről a légvédelemnek mint a levegőben utaztatni az önvédelmi rendszert. ha meg egy nagy gép kéne hogy biztosítsa ezt a védelmi rendszert a kötelékben elég lenne csak azt egy szerencsés lövéssel lekapni, aztán már csökkenne jelentősen a kísért gépek védelme is
-
JanáJ #73157 Sokkal messzebbre csap oda a SAM szerintem. Meg lelépni jobb döntésnek tűnik.
Molni: Még egy. Az Sz-300-nak nem minden létező verzióját összegyűjtötték már az amik? Vagy ez csak az én fejemben van meg? -
JanáJ #73156 Nem beszéltem ODS féle veszteségekről. Erős túlzással egy gyakorlaton nagyobb veszteségeik lettek volna.
Nem lenézem sem az oroszokat, sem a SAM-eket, de mire ez a technika exportra kerül harmadik félnek addigra azért 35-ök hasítják az eget. Nem az a mondás, hogy ők messzebb lőnek, mint hogy látnák őket a SAM-ek?
Lövésem sincs mekkora kihívás ma egy nem orosz Sz-300 a jenkiknek. :-(
A NASAMS mennyire megvalósítható másból? Mert az AMRAM-nak tudtommal nincs - nem nyugati - párja.
A másik meg, hogy szerintem te csak repülőkben gondolkodsz. Tudom, a mobil cuccokat szívás eltalálni, de a jenkiknél az - olvadó - technikai fölény, a mennyiségi és kiképzési fölény is. -
#73155
ez most könnyen lehet orbitális baromság lesz, de milyen szinten gondolkoznak az aktív repülőgép védelemben? eddig láttuk a lézert ugye amit most hagyjunk is, de pl egy ellen rakétát indítani a légvédelmi ellen mennyire lenne elszállt dolog?
