Haditechnikai Topic

Először: maradjunk abban, hogy a jelenleg sorozatgyártásban alkalmazott technológiával nem lehet olyan gépet gyártani, ami a jelenlegi, közepes harcászati magasságban képes a pilóta eszméletvesztését okozó manőverre.
Másodszor: hiába alkalmasak erre már a jelenlegi gépek is KIS MAGASSÁGBAN, ez jelenleg nem harcászati tartomány. A csapásmérő gépek közepes magasságban repülnek, mert az irányított precíziós fegyverek a céltól annál nagyobb távolságból indíthatók, minél nagyobb a repülési magasság, így elkerülhető, hogy berepüljenek a közvetlen légvédelem hatótávjába. A kísérő/légtérvédelmet adó vadászgépek meg mindig a csapásmérők fölött repülnek. Egyrészt azért, hogy ne kerüljenek a csapásmérők és a földi célpont közé, másrészt ha légiharcra kerül sor, akkor is jobb a nagyobb magasság (így messzebbre "lát" a radar, és manőverező légiharcnál is előnyben van az, aki magassági fölényből kezdi a harcot).
Harmadszor: miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös? Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet, nagy távolságú (BVR) radaros-rakétás légiharchoz meg nem szüksége ilyen magas túlterhelésű manőver.
Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít. Szóval vagy a szükséglet, vagy a technológia, vagy mindkettő hiányzik jelenleg.
Az elméleti tudás olyan szinten van meg, hogy tudjuk, milyen szilárdságú sárkányszerkezet és fedélzeti rendszerek kellenek 15-16g túlterhelésű manőver elviseléséhez, és ilyen repülőgép persze hogy elméletileg megtervezhető. Tudjuk, hogy milyen tolóerejű hajtómű kellene ehhez 6000m magasságban, elméletileg ez is megtervezhető. Viszont ha megterveznék ezeket, lehet hogy kiderülne a következő: a szükséges pilóta nélküli gép repülősúlya 6 tonna, a teljesítményhez szükséges hajtómű súlya 3 tonna, csak éppen kétszer akkora gép kellene, hogy beleférjen a szükséges teljesítményű hajtómű, és a kígyó a farkába harapott. Esetleg koszámolva az árat kiderülne, hogy évente kettőt tudna venni belőle az USAF, minden más mellőzése mellett. Vagy lehet, hogy kiderülne az, amit már a 40-es években számolgattak: ha egy 3,5 tonnás dugattyús vadászgép sebességét 1000 km/ó-ra akarták feltornászni, akkor a szükséges teljesítményű dugattyús motor súlya 5 tonna lett volna, azaz kissé "szűkösen" fért volna bele a 3,5 tonnás gépbe.
Egyszóval szép dolog az elméleti lehetőség (elméletben nekem is lehetne lottó ötösöm, még szelvényem is van), de csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet és meg is éri belőle megvalósítani.

De, ha teljesen kontrollálatlan saját tengely körül pörgésben van a gép, attól elájulhat. Csak az nem harci manőver...

Nincs semmiféle előny. Pont. Mondom, nem véletlenül nem nőtt a gépek repteljesítménye szinte semmit 30+ év alatt. A Raptor még utoljára odatette magát, de azóta semmi. Nem éri meg, hülyeség, drága, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.26. 22:58:25

Tehát akkor a jelenlegi technológiával nem lehet olyan gépet létrehozni, ami közepes magasságban képes lenne olyan manővereket végrehajtani, amitől egy pilóta elájul?

A 67917. -ben leírt esettel a célom az volt, hogy rámutassak arra, hogyha egy gép kétszer annyi g-ig húzható, mint egy másik, akkor nem csak a rakéták elkerülése esetében van előnyben, hanem úgy általában légiharc során. Az egész gondolatkísérletem arra irányul, hogy bebizonyítsam: pilóta nélküli, légiharcra optimalizált gépeket tulajdonképpen csak azért nem gyártanak/fejlesztenek, mert nincs szoftver, ami képes lenne olyan szinten vadászgépet háborúba vezetni, mint az emberi elme.
Ezen kívül azonban minden más elméletileg rendelkezésre áll:
- a technológia, ami olyan szinten növeli meg egy gép manőverező képességét, amit emberi pilóta nem tudna elviselni
- a szükséglet is meglenne erre, hiszen a légiharcban ez a teljesítménynövekedés nagyon előnyös lehet

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ezeket az UAZ-okat már elfelejthetnék főleg a katonaságnál.

Cápali
http://i.imgur.com/OfeOcAe.jpg
------------------------
"Krasnodar" (Project 636.3)
------------------------
Singapore Leopard 2-SG tank drift show

-------------------------
Színes 2.Vh.-us montázsok

https://www.youtube.com/playlist?list=PLX8S-bICyXAgOMOjMYN4nr47RMZ9Vr85r

Manőverezésnél nemcsak a tolóerő számít, hanem a felhajtóerő is, ami a magassággal arányosan a ritkuló levegő miatt ugyanúgy csökken. A gép tömege meg az üzemanyag-fogyástól eltekintve ugyanaz. Hiába van brutális tolóerőd, ha nincs szárnyfelület vagy csak egy kis "csutka", lásd Starfighter, mitől lenne elegendő felhajtóerő? Emelkedőképességben jó géped lesz (egy elfogóvadásznak ez jó) - míg tart a lendület és le nem csökken a tolóerő, de vízszintes és ferde manőverezésben ilyen gép nem jeleskedik "harcászati helyzetben/magasságban", és főleg nem a földközeli, sűrűbb levegőből adódó nagyobb felhajtóerő és hajtómű-tolóerőből következő manőverező-képességgel összehasonlítva. Nagyobb szárnyfelület meg = nagyobb légellenállás manőver, állásszöggel való repülés közben, vagyis erősebben fog lassulni a gép. Ezek között a paraméterek között kell megtalálni az optimálisat a vadászgépek tervezésénél.
A 67917.hsz.-ben megint olyan eseteket hasonlítasz össze, ami nem reális. A jelenlegi harcigépeket általában 9g túlterhelés tartós elviselésére tervezik, ami azt jelenti, hogy életkoruktól függően max 11-12g tájékán valahol valami törik/szakad a szerkezetben még rövid idejű ilyen mértékű túlterhelés esetén is. Valaha MiG-21-et is húzott meg légiharc-gyakorlat közben a pilótája 11,5 g-re, és a 16. törzskeretnél elnyíródott két szárnybekötő csapja. Ennél többet viszont még a pilóta sem bír, azok közül sem mindegyik, hiszen ők sem sorozatgyártású robotok, nem egyformák. Békeidőben minden gépnek le van korlátozva a túlterhelhetősége és a hajtómű-teljesítménye, hiszen ha minden lehetségeset kihasználnának, néhány év alatt "szétrepülnék" a teljes légierőt, ami minden országnak anyagi csődöt jelentene. Persze egy-egy gyakorlat erejéig minden pilóta "megkapja" a teljes tolóerő élményét, de ez olyan, mint a rakéta-éleslövészet, nem lehet naponta csinálni. A túlterhelési határértékekre meg inkább centrifugában gyakorlatoztatják a pilótákat, nem a gépet nyúzzák szét (egy-két extra, nem szándékos esettől eltekintve - amit vagy túlélnek, vagy nem). Tehát az általad feltett 5g-vel szemben a 9g manőverezés nem reális, miért ne tolhatná a másik is 9-el (ha bombával volt telipakolva és manőverező légiharcra kényszerül, akkor úgyis megszabadul minden fölösleges súlytól vészkioldással). A 9g-vel szembeni 15-16g manőverezésnél meg mint tegnap írtam, felmerül a pilóta hiánya, hiszen azt a túlterhelést csak katapultálásnál bírja ki a pilóta - tizedmásodpercekre, és általában eszméletvesztéssel egybekötve. A legtöbb pilóta ilyenkor csak arra emlékszik, hogy megrántotta a katapult-fogantyút meg hogy esetleg elszállt a kabintető, aztán meg hogy lógott az ejtőernyőn, közte a "sötétség".

Az GE F110 hajótmű a F100-PW-100-hoz képest talán, 20%-kal több tolóerőt ad. Ez aboszlút értékben nem túl rossz tengerszinten M1.0 táján, de közepes magasságán a foruláskor szükséges Ps-t alig tolja feljebbmár, mert ott a sokkal kisebb abszolút tolóerőt növeli meg. A F100-PW-229-nél a növekedés kisebb, de az jenki F-15E-ben vagy csak, vadászban nincs. GE F110 csak nem jenki F-15E legacy gépben van.

A légiharcban nagyon ritkán számít a kitartott G, az egymást követő fordulók dinamikuássga és a kombinált emelkedő és forduló képesség a döntő, nem ennyire egyetlen paraméter.

Tehát akkor közepes magasságon olyan mértékben csökken a repülési teljesítmény, hogy még a tolóerő két-két és félszeres növelése esetén sem lehetne a jelenlegi földközelihez hasonlót elérni?

Ha a fékpadi tolóerő kb 2,5 szeres, akkor közepes magasságon is hasonló az érték, nem?
Figyelembe véve, hogy az F-35 kb kétszer olyan nehéz, mint a Gripen, adott magasságon a hajtómű tolóereje is legalább kétszer olyan nagy kell legyen, hogy a tolóerő-tömeg aránya ne legyen a Gripenénél kisebb.
Egyébként milyen mértékben növeli meg egy gép tömegét, ha megnövelik a szívócsatorna méretét?

De te is alátámasztod amit mondok, csak máshogyan. Én azt állítom, hogy a technológia meglenne a repülési teljesítmény fokozására is, és most te is azt mondod, hogy a Rafele, Typhoon, F-15 stb. típusokhoz is lenne nagyobb teljesítményű hajtómű, TVC, stb. A kérdés az, hogy a pilóta túlterheléssel szembeni ellenállása milyen mértékben játszik szerepet abban, hogy ezeket nem használják.

"Azt meg már az elején leírtam, hogy honnan búbánatos f**** tudná az gép, hogy mikor tépjen bele a fordulóba? Az eddigi háborúban is csak a rakéták füstcsíkja volt a támpont..."
Ez a probléma az összes többi, ma létező gépnél is fenn áll, mégis léteznek a rakéták elkerülésére manőverek.

Egyébként nem csak a rakéták elöl történő kitérés esetén lehetne ez hasznos. Képzeld el, hogy van két gép, a példa kedvéért legyen mondjuk F-16 -os. Az egyik azonban mondjuk 5g-re van bekorlátozva, míg a másik simán tolhatja 9-cel is. Ha utóbbi előnyben lenne emiatt a légiharc során, akkor gondolom egy 15-16 g-re képes gép is kb ugyanilyen előnnyel rendelkezne a 9g-re képesekkel szemben.

Mindkét eset amit írtam nagy túlterhelésű földközeli manőverezésnél, konkrétan az egyik légi-bemutatón, a másik a bemutatóra történő felkészülés alatt történt. A földközeli repülés mint harcászati megoldás már kb. 30 év óta csak egyes régebbi csapásmérő típusok privilégiuma VOLT, már "leszoktak" róla, vagyis jelenleg nem reális harcászati helyzet, Te pedig a 67850. hsz.-ben ezzel indítottál: "harcászati körülmények között....". A harcászati körülmények jelenleg a közepes magasságot (5-7000 m) jelentik, ebben a magasságban pedig a tolóerő és felhajtóerő-veszteség miatt a gépek már nem tudják azt a manőverezést produkálni, amit földközelben.

Idézet: "harcászati körülmények között is képes legyen olyan manőverek végrehajtására, amelyeket egy ember nem bírna elviselni" (67850. hsz.). Innen indult az egész, nem kell elrugaszkodni semmitől, mert eredetileg nem elméletről és nem kísérleti gépről volt szó.

" csak a fizika nem fantázián alapszik"

ezért is mondta Einstein, hogy a képzelet fontosabb mint a tudás 😄

Nem, még ilyen kísérleti géppel sem menne közepes magasságon felső részén 6 km táján, az ziher. Egyszerűen felhajtóerő nincs elég, még ha valami csoda folytán lenne tolóerő is ahhoz, hogy legalább néhány másodpercig kitartsd a manővert.

Egyébként meg tudom használni a fantáziámat, csak a fizika nem fantázián alapszik...

Azt meg már az elején leírtam, hogy honnan búbánatos f**** tudná az gép, hogy mikor tépjen bele a fordulóba? Az eddigi háborúban is csak a rakéták füstcsíkja volt a támpont...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.25. 16:14:59

Olvastad amit irtam vagy értelmezted is?
Mint irtam elméletben tehát a számok fiktivek és vegyük ugy, hogy ezek az arányok és minden ugy van megtervezve, hogy müködjön.És nem mint bevethető harcigép hanem mint egy kisérleti repülö amivel megnéni, hogy az elmélet megvalósitható e mint a X29 vagy a x31-es.Azok sem sorozatgyártásra trerveztek hanem a technológia kipróbálására.

DE hagyjuk, látom nem tudod a fantáziádat elrugaszkodni a dolgoktól

Már megint ezek a fékpadi tóerő értékek meg kis magasság... A taktikai gépek átlagos üzemelési tartomány a közepes magasság. Nézd már meg, hogy az F-16CJ mit tud ott. Ezerszer linkeltem már a Ps diagramokat, de a Falcon BMS4-ben is látod.

Komolyan monodm, hogy agyrém lassan, ami itt zajlik. Miért olyan luxus rázni a rohadt számokra a fing hámozása helyett...? De tényleg...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.25. 15:46:17

DE ő nem arra kiváncsi, hogy van e értelme vagy harcászati jelentősége , hanem hogy a jelenlegi technológiai szinten megoldhatóak e egy ilyen gép megépitése pilóta korlátozás nélkül.
Ha jól értem.

Ne ragadjunk már ennyire le az apróságokon.
Az alapfelálás ahogy értem az volt, hogy egy gripen méretű gép amit most 80kn hajtómű tol mekkora tulterhelésű és milyen manővereket tudna csinálni 190kn tolóerővel ha nincs benne a pilóta.
Tekintsűk ugy, hogy minden a megfelelő paraméterekkel van megtervezve és legyártva.

Ma már rakétahajtómű elemeket pl. égőteret meg fúvócsövet (Spacex Superdraco) vagy befecskenfdezőrendszert (RS-25E) nyomtatnak üzemszerűen.

1. A nagyobb hajtüműhöz sokkal nagyobb szívócsatorna km. kell vagy a tolóerő nyereség kb 0 lesz az áramlási veszteségek miatt.
2. A nagyobb szívócsatorna eleve nagyobb vagyis nehezebb gépet jelent.
3. Egy F135 méretű hajtómű köré egyszerűan akkor tudsz Gripen méretű gépet építeni, ha a harcászati hatósugara és harci terhelése a zéróhoz közelít.
4. Talán lehetne egy EE L szerű gépet építeni, de elmondanám, hogy mi értelme lenne...?

Mondom, használható repülőeszközt nem kapsz egy olyan hülye célt hajszolva, ami értelme nincs. Nem véletlen az, hogy 20+ éve leálltak a repteljesítmény felesleges hajszolásával. Értelmetlen. Ellenben nézd meg, hogy hogyan terjed a MAWS, új fajta csalik, amik a infracsapda cartrige-ből is indíthatóak, vontatható csalik, DIRCM, stb. A Super Hornet, F-15C gépekhez az USAF és Navy bírna erősebb hajtóművekkel. Szóba sem került a beépítése, pedig egy GE F110-ez F-15C a TCV-t leszámítva igencsak közelítene a Raptorhoz kevés AAM-mel. Nem csinálják. Értelmetlen. A Super Hornethez sem kérte eddig senki az F414-et... A Rafale-hoz is terveztek erősebb hajtóművet, nem kapta meg tudtommal. TVC-s hajtómű EF-hez? Kell a fenének...

Semmi értelme egy olyan képességre kihegyezni a gépet, ami nagyon talán-talán megmentené, de cserébe kapsz egy borzalmasan szar gépet minden más tekintetben és cserébe még jó drága is lenne. Ehhez képest a stealth subsonic UACV filléres.

3D nyomtatással repülőgép-ipari szilárdságnak megfelelő anyagot még megközelítőleg sem tudtak előállítani, de mint lentebb írtam, anyagszerkezetileg ez már régen nem probléma, az ésszerűség hiánya az akadály. Nincs miért ilyen gépet gyártani, mert csak a manőverező légiharchoz lenne szükségszerű, az meg a benne ülő pilóta nélkül nem megy.

Mert a fél világot végigtúrázták és a jet leg és fáradtság miatt vágták oda magukat. A sokkal erőteljesebb F-16 és F-15 vagy F-22 gépekkel mégsem vágják oda magukat sorba diszorientáció és G'lock miatt.

Hát kissé lejjebb még azon ment a vita, hogy nem lehet olyan gépet készíteni, ami harcászatilag használható, de nagyobb terhelésre képes, mint amit a pilóták bírnak.

De ha ez már megtörtént, akkor köszönöm, akkor nincs több kérdésem. <#awink>

Az új anyagoknál például olyasmire gondolok, mint 3d nyomtatással előállított elemek, úgy emlékszem voltak arról cikkek, hogy ilyesmivel lehet például tömeget spórolni a jobb kialakítás miatt.
Tudom, hogy többet fogyasztana, de nem célom, hogy a Gripennel azonos legyen a hatósugár, sok helyen (pl. Szingapúr, Tajvan, Svájc) kisebb hatósugár is elegendő egy vadászgép számára.
Azt én sem állítom, hogy biztosan lehetséges egy olyan szoftver kifejlesztése, ami pótolni tudná az embert a gépben, ettől most vonatkoztassunk el. A kérdés, amivel most foglalkozom csak és kizárólag a gép manőverezőképességét és harcképességét (nem csak pár percig tud a velegőben maradni, mint egy rakéta és képes fegyverzetet/érzékelőket hordozni) illeti.

Tehát: a pilóta nélküli harcigépek esetén az egyetlen komoly akadály az, hogy a gépek nem tudnak gondolkodni. Az emberi tűrőképességet túlszárnyaló hardver létrehozása igenis lehetséges lenne.

Bocs hogy beleszólok, ez már 30 éve is lehetséges volt, csak éppen minek? Ha rákeresel az F-20 Tigershark tipusra kiderül, hogy a három protogépből kettő azért zuhant le, mert a profi berepülőpilóták elájultak a túlzott túlterheléstől.

Miért nem kapsz életképes gépet? Ha nem 1, hanem 1,7 tonna lenne a Gripen hajtóműve, akkor lehetetlen lenne beépíteni? Egy ilyen gép nagyjából ugyanazt a koncepciót képviselné, mint anno English Electric Lightning: egy kiemelkedő repülési paraméterekkel bíró elfogóvadászgép lehetne.
Szerintem beláthatnád, hogy tévedtél: lehetséges olyan vadászgépet létrehozni, ahol a pilóta lenne a szűk keresztmetszet (manőverezés szempontjából).

Ha csak ez a cél és semmi más, akkor perce. Teszek a seggébe egy 20 másodpercig működő rakéta hajtóművet és egy repülő szárnyba teszem. Harcértéke semmi nem lenne. Valódi harcértékkel bíró gép esetén ennek semmiféle realitása nincs.

A kérdés amire válaszolni próbáltam az volt, hogy lehetséges-e olyan gépet építeni a jelenlegi technológiával, ami olyan manővereket képes végrehajtani, amit nem bírna ki egy emberi pilóta. Ha jól értem a válaszod, ez szerinted is lehetséges.

Igen, ezt úgy hívják, hogy kabintető vész-eldobás és katapultülés földi biztosítékainak figyelmeztető ábrája. Mert ha csak a kabintetőt dobja le "Magdi-anyus" és az visszaesik a fejére, az se jobb neki, mint a katapultálás.

Ne keverjük a gyorsulást és a nehézségi gyorsulást, az utóbbit hívjuk inkább túlterhelésnek, úgy egyértelműbb.
A másik: a "műanyag"-Gripenhez képest milyen új anyagokban gondolkodsz, merthogy anyag-technológiai szempontból a G. nagyon is korszerű gép. Egy ennyivel nagyobb és erősebb hajtómű meg nem a levegőből veszi a tolóerőt, egy ilyen géphez min. +50% tüzelőanyag kellene a G.-hez képest, hogy hatótáv szempontjából is használható maradjon. Ez nem csak a + keró súlyát jelenti, hanem az annyival nagyobb sárkány többletét is, ahova belefér a + keró. A pilóta+katapult+kabintető+légkondi és túlnyomás-rendszer+kijelző műszerek megspórolása kb. 400-450kg minuszt jelent, de ugye akkor még pluszként be kell építeni a bázissal kapcsolatot tartó és az automatikus repülést biztosító szenzorokat és rendszereket. Ha azt akarod, hogy jelentősen nagyobb túlterhelést kibírjon a gép, akkor a sárkányt és a fedélzeti berendezéseket, ill. azok bekötési pontjait is komolyan meg kellene erősíteni, ez is plusz súly. Mennyivel is lenne könnyebb ekkor az általad megálmodott robot-Gripen? Ráadásul a jelentős túlterhelés elviselésére kizárólag manőverező légiharcban lenne szükség, azt meg a pilóta agya-szeme-kombinációs képessége-döntési gyorsasága nélkül nem lehet megvívni. A döntési gyorsaság úgy értendő, hogy még ha ELMÉLETILEG a pilóta érzékszervei szenzorozhatók lennének és továbbítható lenne a földi vezérlési pontra, majd az ezekre reakcióként kormányzási és gázvezérlési parancsjelek vissza a gépre, ez vajon hány másodperc késedelmet jelentene egy kiélezett manőverező légiharcban? Ne felejtsük, ha a pilóta benne ül a gépben, akkor a manőverező légiharcra alkalmas látási viszonyok között ő automatikusan, saját érzékszerveivel tudja saját gépének helyzetét és az ellenség gépének pillanatnyi helyzetét és mozgásának irányát, KÉSEDELEM NÉLKÜL. Még ha mindezt szenzorokon keresztül le is juttatják a földi vezérlő-állomásra, az ottani "pilótának" ezeket az infókat több műszer leolvasásával és értelmezésével kell magának információvá alakítani, és csak ezután tud rá reagálni.

Csak tippelek, de szerintem a karban tartó személyzetnek van feltéve gondolom felszállás előtt és leszállás után ne felejtsék el a biztosítást oldani illetve rögzíteni a véletlen katapult indítások elkerülése végett, nehogy portörölgetés közben kilője magát a Magdi anyus 😊

Szóval nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Jó hogy nem azért cserélik le, mert lövés közben felmelegszik, cvagy mert hangosabb mint egy motoros fogkefe. Le fogok szokni az olvasásról.

Ez így hulladéknak tűnik. Gyakorlatilag nem lehet elhagyni tűz alatt és nyuszibusznak egy MRAP jobbnak tűnik.

köszi

Elméletileg megoldható lenne egy része, hiszen iraki 21-esen volt elvileg R.550 Magic és egyiptiomi MiG-21-en meg AIM-9. Izrael gyakorlatilag minden gépre vállal minden integrációt. Az ár más tészta. Az LGB-nél pusztán fizikai függesztés és oldás lehetséges, ha van buddy lasing, természetesen a célzáshoz a feldélzeti számítógépnek ismernia kell az LGB paramétereket az oldáshoz. Mk bombát is láttunk már szovjet-orosz gépen.

A katapult űlés jel mire vonatkozhat?Biztonsági piktogram lenne?
Elvetemültebb kérdés:megoldható lehet a Su-24 re nyugati fegyverzet?LGB,AGM AIM,MK sorozat tagjai ?

Ez sem igaz, mert a magassággal csökken a felhajtó- és a tolóerő is. Ezen felül egy Gripen méretű és üres tömegű gépbe építve az F135-öt nem kapsz életképes gépet. Mondtam már, ennek így semmi értelme.

Először is: az adott tesztnél 2db teli tárat lőttek el, utána esett a fegyver pontossága. 60 lövés után a gépkarabélyok 100%-ának romlik a pontossága, a csövüket ugyanis nem ilyen használatra tervezték. A tesztnél a HK416BW-vel hasonlítják össze, ami egy 'nehéz csövű' változat. Szóval almát körtével, nem a G36-ot, hanem a sorozatgyártásba nem került MG36-al kellett volna összehasonlítani...

Másodszor: A német (és más) katonák sem panaszkodtak a G36-ra. Konkrétan a katonák, akiket a média megkérdezte, mind azt mondta, hogy senki nem mondja a hadseregen belül, hogy a G36 'szar'.

Szóval hogy mi is ez? Senki sem tudja pontosan. Minden esetre a HK reakciója alapján ők annyira nem örülnek, hogy a G36-ost támadják, és az is biztos, hogy nem, egyenlőre még a lecserélés még csak politikai "kiáltás a semmibe", és nincs döntés...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.25. 08:26:40

És mire cserélik le HK-416 ??? Arra meg azt mondják drága .

Németek eldöntötték, hogy most lecserélik a Heckler & Koch G36-ot?

Biztos lehetséges összehozni egy ilyen vasparipát ami szinte helyből felszáll és megy, mint a veszedelem elég erős a szerkezete a 20-30 vagy akárhány G fordulókhoz csak eközben a sebebessége rengeteget esik amihez még ez az erős hajtómű is kevés.
A tegyük fel 1000km/h-val halad egyenesen és pár másodperc alatt 180° fordul, hiába néz a repülő orra ellentétes irányba és megy a hajtómű full gázon a repülő a lendülettől továbbra is "hátrafelé" megy egy darabig.
Ugyan ez van egy 20-30 G fordulónál, robot berántja a kormányt fordul egy eszeveszett 90°-ot a lendület nagyobbik része továbbra is viszi az eredeti irányba a kisebbik meg az új irányba a különbséget a hajtóműnek kellene fedezni ami jelenleg ma időbe telik.

Nem egy Gripen fejlesztés akarok leírni, hanem csak a "megvan-e a technológiai képesség a pilóta tűréshatárainál nagyobb gyorsulásra harcászati körülmények között is képes (pilóta nélküli) repülőgép létrehozására" gondolatmenethez akartam hozzászólni, de akkor megpróbálom máshogy leírni a dolgot, hátha jobban átmegy a gondolat. <#email><#email>
Van egy hajtómű (Volvo RM12), aminek a száraz tömege 1050 kg, maximális tolóereje pedig 80,5 kN.
Van egy ennél újabb hajtómű (PW F135), aminek a száraz tömege 1701 kg, maximális tolóereje pedig 191,35 kN.
Ha az előbbi alkalmazásával lehetséges olyan vadászgépet létrehozni, ami a pilóta tűréshatárának megfelelő manőverekre képes, akkor az utóbbi, kb 1,7-szer nehezebb, de kb 2,4-szer nagyobb tolóerejű hajtómű köré építve számomra hihetőnek tűnik egy olyan pilóta nélküli gép létrehozása, amely tartósan (több másodpercig) képes lehet egy emberi pilóta számára eszméletvesztés nélkül elviselhetetlen manőverek végrehajtására is. Főleg, ha hozzátesszük azt, hogy ez a gép nem szükséges, hogy nehezebb legyen a Gripennél (új anyagok, kevesebb fegyverzet, nincs pilótafülke), szóval elég jelentős tolóerő/tömeg arány növekedés érhető el már a jelenleg létező technológiák kombinálásával is, ha ez a cél.

Áhh ők ezt imádják élnek-halnak az ilyen járgányokért, de az ötlet kiagyalóját biztos keblükre ölelnék.

Nemtom szerintem nem eszik olyan forrón a kását, hogy mind lecseréljék rövid időn belül. Nekem úgy tűnik inkább, hogy egy laikus politikai vezetés beszél hülyeségeket, kiderül hogy vannak hibái a G36-nak is, erre kikiáltják használhatatlannak.

Ez a különbség az ottani vezetés és a miénk között. Ott a 30%-os lehetősége annak, hogy célt téveszt a karabéllyal elég indok arra, hogy lecseréljék.
Nálunk meg azért nem engedik az optikát és reddotot szerelni a fegyverre, mert tul magabiztossá válna a katona miatta .inkább elpuffogtat 1 tárat 100 méterről egy célra minthogy egy normális optikával 300ról pár löszerrel ,hogy könnyebben megvédje magát és társait.

Itt is egy "vályúban" másznak át csóringerek a motortér felett, nem túl optimális.

Máshol is írják,nem lehetetlen.
itten pár cikk...link

Ez létezhet? link

Max csinálnak belőlük "nyuszi buszt" <#zavart1>

(torony nélkül nem lehet semmi a dinamikája ha maradt a régi motor)

Hiányozni fog a T-xx sorozat. :-)

http://www.flightglobal.com/news/articles/none-aboard-ten-uavs-to-watch-411587/

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

5616x3744 <#zavart1>

Kurganets-25 object 693
Kurganets-25 object 693

Heavy infantry fighting vehicle T-15 object 149
Heavy infantry fighting vehicle T-15 object 149

Main battle tank T-14 object 148
Main battle tank T-14 object 148

Armoured personnel carrier VPK-7829
Armoured personnel carrier VPK-7829

:S tényleg... Picit furcsának tűnt a nagy szürkeség a susnya mellett. Az hogy manipulált fotó lenne... volt már rá pédla a történelemben.
De eloszlattad a gyanakvásom, köszönöm.

A légiharc-rakéták nem így működnek, itt nincs előre kiszámolt találkozási pont, hanem mindig a célpont pillanatnyi pozícióját követik egy ún. kutyagörbén (ahogy a kutya kergeti a nyulat, semmi nem számol előre, mindig arra tart, ahol pillanatnyilag látja a nyuszit). Előre kiszámolt találkozási pont csak a radarvezérlésű légvédelmi rakéták egy részénél van, ott se mindegyik így működik, gyakorlatilag a félaktív radaros és passzív infravörös vezérlésű rakéták mindig a cél pillanatnyi pozícióját követik.