Haditechnikai Topic

Volt már ilyen, amikor "érzelmi" alapon a Kongresszus megvétózta valamilyen fegyver kivonását vagy törlését, pl. az Iowa osztályét, vagy tudtommal anno a V-22 Osprey is azért nem jutott a törlés sorsára, mert néhány politikus bele volt szerelmesedve a "forradalm" tiltrotoros gépbe. Az A-10 is jelképként valszeg fontosabb, mint a jelenlegi hasznossága. Hacsak nem tényleg megint több ezer tankkal rendelkező ellenfél ellen készülnek ;)

Továbbra sem értem. Az A-10 nem tudja az F-35 képességeinek kb. 90%-át, az F-35 meg nem tudja az A-10 képességeinek kb. 10%-át. Ezek után kissé érthetetlen számomra, hogy minek ragaszkodnak ekkora méretű A-10C gépparkhoz, amikor gyakorlatilag az esetek 99%-ban pontosan ugyanazon fegyvereket szóra le, mint az F-16C/F-15E. LGB, JDAM, LJDAM és AGM-65... Csak éppen reakcióideje kb. fele azokénak, tehát azonos terület X időn belüli lefedéséhez sokkal több kell, az üzemeltetési költség difi a kettő között meg nem azonos és az A-10C meg egyfeladatos...

Ohhh... Szülinaposnak tetszik lenni? :)

Szegény A-10-es, egyre inkább igaz rá, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig él. Az USAF azt tervezte, hogy 2016-ban nem kevesebb, mint 164db A-10-es küld a boneyard-ra, és ezek karbantartó-, valamint hajózószemélyzetét az F-35 programba mozgatja át, az A-10-eseket fokozatosan vonják ki, végül 2019-ben vonták volna ki végleg őket.

A Ház Fegyveres Erők Bizotsága (House Armed Services Committee) viszont átnyúlt a fejük felett, és elhelyezett 683 millió dollárt a 2016-os költségvetésben, hogy az USAF tovább üzemeltesse ezen A-10-eseket. A bizottság tagjai az A-10-es CAS (közvetlen légi támogatás) képességeit viszont nem látja kellő szinten pótolva az F-15E, F-16C/D illetve majdan az F-35A által, és szeretnék, ha az A-10 továbbra is rendszerben maradna.

A légierő vezetői a nyilatkozatháború terén persze nem teljesen fogalmatlanok, rögtön ki is fejtették, hogy ez esetben vagy meg nem határozott mennyiségű F-16-ost kell leállítaniuk, vagy pedig az F-35A rendszerbe állítását kell legalább egy évvel elhalasztaniuk.

Szép csavar, hogy az USAF vezérkari főnöke, Mark Welsh A-10 (és F-16) pilóta. Az ő szavaival: "Ez nem arról szól, hogy nem szeretjük vagy nem akarjuk az A-10-est. Ez arról szól, hogy nehéz döntéseket kell meghoznunk arról, hogy felkészítsük a légierőt azokra a veszélyekre, amikkel 10 év múlva fog szembesülni."
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.29. 15:18:57

:)

A Saab PS-05/A Mk.4. modifikációt ajánl a Gripen C/D üzemeltető országoknak Az Mk.4. 100-150%-os effektív radar-hatótávolságot ígér, amely így már kihasználhatja az AMRAAM és a Meteor képességeit, hatótávolságát.

Érdekesség, hogy a Saab (ha jól tudom először) beismeri, hogy a C/D nem szerelhető fel AESA radarral, mert ahhoz komoly struktúrális átalakításra lenne szükség a nagyobb energia- és hűtésigény miatt. Ez azért érdekes, mert még a SELEX honlapján is opcióként felemlegetik ezt (" With retrofit opportunities on the Gripen C/D and new Gripen NG purchases, Finmeccanica – Selex ES expects to provide up to 200 sets of sensor equipment over the next 10 – 15 years."). A 2019-ben leszállítandó brazil Gripen E/F-ekben lesz először széria AESA radar a SELEX ES-05 Raven képében.

És ha már Gripen E/F, bemutatták a műszerfal és HUD protókat:

A manőverező képesség most talán nem látható? Mondom, ennek további fokozása is alig lenne más. Az airshow-n nem látnál sokkal, sokkal látványosabb demót egy-két manővert leszámítva. A TVC nem játszik, attól a gép szinte semmi pluszt nem kap az erőből történő repüléseknél. Nem tudtam, hogy az orosz TVC 400 KCAS táján már régen lekapcsol és nincs TVC? (Egyes helyen Mach számot írnak, de szerintem azt csak tengerszinten értik.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.29. 11:37:30

Mi a kérdés molni?

?

"Tartok tőle, hogy a manőverező légiharcnak újra komoly jelentősége lesz..."

Én spec örülnék ha manőverezőképesség komoly jelentőségű lenne mert látható. Ellenben a radarok fejlődése, vagy az elöbb említett nem kell hude manővereznie , mert még ha mögötte is van indítható rá rakéta nem látható. persze mérnökök versenye volt vhol mindig is.

Ez így nekem hülyeségnek tűnik. Ok, gyors és ha ellőtte a második tárat is akkor időt kér?

A hagyományos, mint az AK-n M16-on az a rengular trigger guard, ami az AUG-on Tavor-on van az a full size trigger guard?

A teljeset "full-hand trigger guard"-nak szokták hívni.

A Tavor-nál miért csináltak ilyet is olyat is?

A normál (TAR-21), a kompakt (CTAR-21) és a 'mesterlövész' (designated marksman) (STAR-21) verziónál teljes méretű, a Micro (MTAR-21) és a civil verziónál (ami félautomata MTAR-21 hosszabb csővel) hagyomános sátorvas van.

Nem értem, az X95-nél miért tértek vissza arra a sátorvasra, amibe csak az elsütőbillentyűt meghúzó mutatóujj fér.

Az X95 a speciális erők tapasztalatai alapján készült állítólag, feltehetően ők jobban szerették a Micro TAR-21-est.

X95-ön a tárkioldót is máshova tették a többi Tavor-hoz képest. Miért?

Az X95 moduláris rendszer, szemben a TAR-21-essel, könnyen cserélhető a 380mm-es és a 330mm-es cső, illetve kisebb átalakítással 330mm-es 9mm-es csővel géppisztolyá alakítható.
A tárkioldóból megmaradt a "régi", tár mögötti gomb, és kapott még egy plusz, a sátorvas fölött elhelyezett gombot.
Egyébként lehetséges összeépíteni "full hand trigger guard"-os változatot:


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.29. 10:31:52

X95 Reloading: The Fastest Way To Reload Your Tavor

http://www.youtube.com/embed/7cjN_16HHAk

Angolul hogy hívják ezeket a sátorvasakat? A hagyományos, mint az AK-n M16-on az a rengular trigger guard, ami az AUG-on Tavor-on van az a full size trigger guard? A Tavor-nál miért csináltak ilyet is olyat is? Nem értem, az X95-nél miért tértek vissza arra a sátorvasra, amibe csak az elsütőbillentyűt meghúzó mutatóujj fér. X95-ön a tárkioldót is máshova tették a többi Tavor-hoz képest. Miért?

BTW, érdekes tárcsere.

Nyilván az sem véletlen, hogy a Szent György-szalag (a narancs-fekete csíkok) fel lett festve a járművekre, ez mostanában egyértelműen a donbászi szakadárokhoz kötődik.

szép egyenes felület :D

Itt egy T-15 popó, hogy kerek legyen az elemzés<#zavart1>
http://fast-pix.ru/i/f/2015-04-28/341846-img_1575.jpeg

Ott kezdődik, hogy szimulátorban nincs műszaki hibás rakéta...

Pedig egyszeru lenne: "$hiba = (rand(0,100)==0);" :)

Az élet ennél jóval bonyolultabb. Ott kezdődik, hogy szimulátorban nincs műszaki hibás rakéta...

azért ez elég komoly visszatartó erőnek néz ki

http://www.youtube.com/embed/YoOaJclkSZg

hát nem tudom, nekem szimulátorban általában az a taktika működött, hogy egyet eleresztettem távolról, ez zavarba hozta és még manőverezett, szinte mindig kitért a rakéta elől, de addigra már olyan közel kerültem, hogy a 2. indítást siker koronázta

Éles a gyanúm egyébként, hogy az oroszok erődemonstrációként mutogatják a felvonulás főpróbáján az új (proto?) harcjárműveiket. :)


T-14 / Objekt 148 harckocsi, érdemes megfigyelni, hogy a sofőr periszkópjai a búvónyílás mögött helyezkednek el, mintha fekve vezetne.


Kicsit furcsa, hogy a búvónyílások előtt "csak" ~2m van a jármű ék alakú orráig. Így ránézésre meglepő, mert ez így nagyságrendileg olyasmi, mint a Dorchester-blokkokkal megerősített Challenger orra...


T-15 / Objekt 149 nehéz lövészpáncélos, teljes ERA csomaggal, az orr oldalán lévő "ferde" ERA téglák a kipufogógázok elvezetéséért is felelnek.


Félig meglévő ERA csomagos T-15-ösök, jól látható az orr jobb oldalán a kipufogó.


Oldalsó ERA csomag nélküli T-15-ös, a futóműnél érdekes, hogy az első kettő és hátsó kettő futógörgő felfüggesztésénél mintha egy plusz kar csatlakozna kozzájuk, esetleg hirdopneumatikus felfüggesztés elemei?


Egy újabb teljes ERA csomagos T-15, de itt nincs álcázva a bal oldalon 3db vastag, vízszintes henger (további kettő van előttük, amik előrefele néznek), feltehetően ezek Drozd aktív védelmi rendszer elhárító rakéta-konténerek, mögöttük 12db-os forgatható köd/chaff gránátvető feltehetően (esetleg egy másik aktív védelmi rendszer eleme?)

Ne csak a csúcs-rakétákban gondolkozz, nagyon sokáig lesznek még olyan légierők, akiknek egyrészt nem telik ilyen rakétákra, másrészt meg se kaphatják ezeket. Úgy ahogy kinek telik manapság Raptorra (USA, Japán, Izrael, Nagy-Britannia és esetleg Ausztrália, Szaúd-Arábia?), és azok közül is ki kaphatja meg ezt?!

A rakéták fejlődése miatt viszont nem feltétlenül kell már lefordulózni az ellent a lövéshez jutáshoz.

A manőverezésnek mindig is volt jelentősége, legfeljebb közepes vagy nagyobb magasságban nem 9.10g-vel húzták a gépeket a teljesítmény-hiány miatt, vagy nem tartós, hosszú idejű manővereket végeztek, hanem csak belerántással, pillanatnyi nagy túlterheléssel, azután ki kellett engedni a húzásból, "lágyítani"a manővert, mert másképp gyorsan elkopott a sebesség, ez pedig nem a biztonság csúcsa, pláne légiharcban . Tartok tőle, hogy a manőverező légiharcnak újra komoly jelentősége lesz, ahogy egyre jobban elterjednek a "lopakodó" gépek, így ezeket nyilván nem lehet 100-120 km-ről radarral felderíteni és azonosítani, csak jóval kisebb távolságból, esetleg 15-20km-ről, és akkor megint jön a manőverező légiharc.

Ha mar szobakerultek a hajtomuvek:

"F-35 engines from United Technologies Corp. are proving so unreliable that U.S. plans to increase production of the fighter jet may be slowed, according to congressional auditors.

Data from flight tests evaluated by the Government Accountability Office show the reliability of engines from the company’s Pratt & Whitney unit is “very poor (less than half of what it should be) and has limited” progress for the F-35, the costliest U.S. weapons system, the watchdog agency said in a report sent to lawmakers this month.

<...>

As of late December, engines on the Marine Corps’ complex version of the F-35, designed for short takeoffs and vertical landings, flew about 47 hours between failures caused by engine design issues instead of the 90 hours planned for this point, according to GAO officials. Air Force and Navy model engines flew about 25 hours between failures instead of the 120 hours planned." (forras)

A 9G lehetősége strukturálisan van meg. Ellenben olyan Ps tartozik hozzá, hogy felhajtóerő nincs hozzá közepes magasságban. Még mindig nem érted? Most linkeljen századjára az F-16CJ repteljesítményét 700 oldalban?

"Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít."
Olvasd el még egyszer amit írtam:
67922:"pilóta nélküli, légiharcra optimalizált gépeket tulajdonképpen csak azért nem gyártanak/fejlesztenek, mert nincs szoftver, ami képes lenne olyan szinten vadászgépet háborúba vezetni, mint az emberi elme.
Ezen kívül azonban minden más elméletileg rendelkezésre áll:"

"miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös?
Ha egy 9 g-re képes gép légiharcban a nagyobb túlterhelésű manőverezésre való képessége miatt előnyben van egy olyannal szemben, ami legfeljebb mondjuk csak 5 g-re képes, akkor egy 16 g-re képes gép is hasonló előnyben lenne egy 9 g-re képessel szemben. Ebből következik, hogy előnyös lenne, ha egy gép erre képes lenne. Ez pilótával nyilván nem megoldható, ezért lenne viszont a pilóta nélküli vadászgépekre is igény.

"Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet,
Igen, ezzel tisztában vagyok, amivel vitatkozom az az, hogy ezen kívül van-e bármilyen más elméleti akadály ennek megvalósításával kapcsolatban.

Persze amennyiben tényleg nincs meg a technológia a repülési teljesítmény növelésére, akkor a dolog tárgytalan.
Az a tény azonban, hogy a legújabb vadászgépeket is még mindig úgy tervezik, hogy legalább 9 g-t ki lehessen hozni belőlük szerintem arra utal, hogy a manőverezésnek még mindig van jelentősége.

A Stryker esetén nem volt komoly elvárás a nagyon laza talajon való mászkálás. Ellenben elvárták tőle a viszonylag komfortos asztfaltúton való nagysebességű haladást. Ez ilyen. Hozzátehetjük, hogy a Stryker alapjaiban a MOWAG Piranha III./IV.-re épül, és a többi MOWAG jármű sem a rendkívüli terepjárásáról híres.

Az Iráni "csodajármű" (BTR-60 alapon) gyakorlatilag egy "scrapheap" jármű, összeollóztak mindenfélét, ami volt a szeméttelepen (a test BTR-60, a löveg és a torony egy része feltehetően M47), és csinálták belőle ezt. Nem egy Abrams-gyilkos, de "alacsony-intenzitású" csatatérre bőven jó technikalok és nehézfegyverzet nélküli ellenfelek ellen. A 90mm-es löveg pedig ellenük elég hatásos...

Ezzel együtt alig több, mint egy marketing-anyag, hogy Irán továbbra is fejleszti hadiiparát...
Azért a kubaiak látványosabb (és jobban átgondolt, pl. megerősített BTR-80 alvázra épített) megoldásokkal álltak elő...

"magától elsűlhet a belé helyezett lőszer"
Nézegettem ilyen videókat és feltűnt a lövész fejlehajtós eljárása mikor kifogy a heveder és felnyitja a tokfedelet(vagy mit) gondolom pont ez a veszélyforrás miatt oktatják őket így, hogy véletlenül se keljen "srapnelt" szedegetni a arcából .
https://youtu.be/1inZCxAsZyo?t=41s

Köszönöm a válaszod, a videókon mindig ráncigálják őket a laza talajból, mert gondolom nehéz az a torony a 105mm-el, a kerekeknek meg nincs akkora felülete, mint egy hasonló kaliberű lánctalpasnak, de láttad-e a csoda zöld Iráni kopit ? <#wow2>


http://imp-navigator.livejournal.com/331367.html

Álltalában állapot alapján cserélnek csövet gépkarabélynál. Ha a fegyvermester úgy látja, hogy a cső sérült, akkor cseréli.

A PKM esetén három "üzemmód" van az US ARMY kézikönyve szerint, a folyamatos tűzcsapás ~100 lövés per perc, 6-9 lövéses rövid sorozatok 4-5 másodperces intervallumban, ez esetben 10 percenként (~1000 lövés után) kell cserélni a csövet. A folyamatos tűzcsapás esetén ~200 lövés per percről beszélünk, itt a 6-9 lövéses rövid sorozatok között 2-3 másodperces szünet van, itt két perc után javasolt csövet cserélni. Megszakítás nélküli sorozatlövésnél percenként ajánlott megtenni ugyanezt.

Arról is említést tesz, hogy 260 lövéses folyamatos tüzelés után olyan forró lesz a töltényűr, hogy magától elsűlhet a belé helyezett lőszer (ie.: a fegyver működése kontrollálhatattlan lesz).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.27. 23:03:34

Mert mi a baj a Stryker-el azonkívül hogy csak aszfaltúton használható?

Ha arra akarják használni, amire tervezték, akkor semmi baja nincs. Ez egy vékony bőrű nyuszibusz, ami egy ponyvás teherautónál némileg azért több védelmet nyújt.

Itt sincs szó egyébként másról, mint politika és lobby sakjátszmáról. A 2.CR egy "kirakategység", európán belül komolyabb amerikai szárazföldi erő nincs, ha komolyan készülnének az oroszok ellen, akkor nem az a ~80 Stryker ICV kapna 30mm-es RWS-t, hanem idereptetnének pár száz Abramsot és Bradley-t, ugyanis azok a frontvonalbeli egységek.

Az egész úgy arról szól, hogy az US ARMY kap egy biankó csekket (mert a "hegy" (Hill) megadta a pénzt a kérésre), hogy a 2.CR Stryker-jeit felfegyverezze, holott még arról sem volt döntés, hogy milyen tornyot kapnának. Leírták egy A4-es papírra, hogy ők legalább 30mm-es gépágyúkat szeretnének, és erre rábólintottak ott fent, hogy "legyen".

"Véletlen", hogy tavaly a februárban már bemutatott a General Dyanmics Land Systems egy 25/30mm-es 'Medium Caliber Remote Weapon System' (MC RWS) tornyot, amire 2015-re nem kapott pénzt az US ARMY....


A 30mm Stryker LFX demonstrációs proto-jármű Fort Benningben, 2014 februárjában

Egyébként volt egy másik érdekes 'pénzeléses' döntés is. Az US NAVY 2016-os költségvetésébe nem került egyetlen egy F-35C sem. Ellenben plusz egy tucatnyi F/A-18E/F beszerzése benne van. A NAVY kért 8db F-35C-t, de a védelmi bizotság ezt nem támogatta, hozzá kell tenni, hogy ezek az "unfunded", vagyis a hivatalos US NAVY költségvetésben nem szereplő beszerzések. Az 'unfunded' lista aféle karácsonyi ajándék-lista, amit szeretne a fegyveres erő, de csak akkor, ha az 'elsődlegesen' igényelt dolgokat megkapják, vagyis azon az áron nem tartanak rájuk igényt, hogy az elsődleges igénylistáról bármit is lehúzzanak.

Az USMC viszont kapott újabb hat F-35B-t, ugyanerről a listáról...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.27. 22:54:37

Önvédelemre szánják a 'Miniature Self-Defense Missile'-t. Ez effektíve egy rakéta-elhárító rakéta, amelyből akár tucatnyit is vihet egy F-35A/C négy AIM-120 mellett.

A 'repeszfelhő' megoldás nem túl nyerő, mert az viszonylag rövid távon (~5-15 méterre) pusztítja el a beérkező lövedéket, egyszerűen azért, mert effektíven kis területen nagy pusztítást csak szűk területen lehet vele elérni. Egy már vészesen közel lenne egy repülégnél...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.04.27. 22:33:11

Cifu #67890
--------------------------------------
(Reklámnak se rossz, miszerint elkezdik bizonygatni videókban mégse annyi-amennyi.
Ha tényleg váltás lesz akkor jó elő reklám a használt G36-ok eladásához.)

egyébként van valami elöirás, hogy a karabélyokat mennyi ilyen felmelegedés kihülés ciklus után kell csövet cserélni?
Mert gondolom egy idő után kilágyul az anyag .De én még nem hallottam sehol sem, hogy egy gyalogsági fegyvernél számoltak volna ilyen amortizációval.
Egyáltalán a PKM-nél is mi jelzi ,hogy cserélni kell? vagy csak a kezelője ugy gondolja, hogy már lött vele annyit, hogy csövet váltson?

G36 privát teszt. Mi lehet az igazság?

http://www.thefirearmblog.com/blog/2015/04/27/test-g36s-alleged-accuracy-problems/

- Elég meglepő nekem, hogy kb. 20 éve rendszerben van a fegyver, és 15 év után (2010-ben voltak az első jelentések, ha jól értem) realizálják, hogy "mégse jó".
- A HK elég nagy tapasztalattal rendelkező gyár, biztos tudta, hogy milyen specifikációkkal bír a puska. Nyilván nem tévedhetetlen (talán az A2-nél cserélték az elejét műanyagról aluminiumra, hogy jobban bírja a hőterhelést), de azért elég banális hibának tűnne, ha a fegyver pontossága már attól drámaian esne, ha 30 fok feletti helyen használnák, vagy két tárat ellőnének vele.
- Más országokban is használják a G36-ot, ezekben nem vetették alá kiterjedt tesztelésnek? Az ilyen banális hibák gondolom azonnal előjönnének.
- Nyilván lehet valami alapja ennek az egész dolognak, ha ekkora port kavartak belőle. Itt azonban nem feltétlenül az a kérdés, hogy maga a fegyver pontatlanabbá válik-e, ha felmelegszik a cső (ez gondolom teljesen normális minden fegyvernél), hanem, hogy más hasonló fegyverekhez képest lényegesen pontatlanabb-e ilyen körülmények között. Úgy olvastam, hogy a német kormány tesztjében nem is hasonló gépkarabéllyal hasonlították össze, hanem a HK416 vastagabb csövű változatával, ahol borítékolható az eredmény.
- Nem lehet, hogy itt a fegyverrel alapvetően semmi gond, hanem politikai döntés született? Hogy így akarják igazolni a váltást pl. HK416-ra? De akkor miért szükséges szétrombolni a HK és a G36 hírnevét?

Y

"aktív védelmi rendszer repcsire"

Tán nincs egy hónapja, hogy olvastam róla... Csak istennek nem találom hol....
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2015.04.27. 21:50:56

"Se eső, se felhő, se homok, se földháttér, se nap"

homokviharba nem szokás repülni, földháttér már egy aim9nek se feltétlen probléma, nap pont a negativ miatt nem játszik (nem mindha nagy lenne), ha meg annyira baromi sürű a felhő akkor nemhogy a sokkal kissebb/gyengébb AIM9 IR érzékelője se fog csinálni hanem maga a WVR is értelmét veszti mert nem látják egymást, max radarral nézegetnek.

molni:
"A DAS semmiféle rakétát nem fordít sehova szerintem."
Én azt látom a hivatalos NG videon, hogy kipottyan az aim, beindul a hatóműve, fordul egy min 140fokot és szembemegy a Suval. Ja és DAS érzékelte a SUt is. Amúgy nekem elég meredek, hogy semmi igénye nincs se AirForce se navy, se marin corenak aim9re beltérben. Hülyék vagy lehet amraamnak is adhat MCGt?
Maradjunk abban, hogy hülyék mind... :D

Na igen agymenésben jó vagyok<#zavart1>

http://www.youtube.com/embed/-j9_KxyjxSI


Cifu #67929

Mert mi a baj a Stryker-el azonkívül hogy csak aszfaltúton használható ?<#ravasz1>



http://karelmilitary.livejournal.com/579437.html
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.coltautos.com/default.asp
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://ic.pics.livejournal.com/karelmilitary/37260910/1687907/1687907_1000.jpg
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Na jó megyek iszok egy kávét

Ha már agymenés: a Trophy/Arena stb.-hez hasonló aktív védelmi rendszer repcsire :) infracsapdák és chaff helyett. Mondjuk a lézeres vakítás biztos ésszerűbb (nem tudom radaros rakéták ellen mennyire hatásos)

A 2. Lovassági Regiment (2. Cavalry Regiment) arra kért engedélyt és pénzt, hogy 30mm-es gépágyúval szerelt tornyot szereljenek a Stryker-eikre. A 2.CR európában állomásozik, ők csinálták a 'Dragon ride'-ot Észak-Kelet európában.

A cikk érdekessége, hogy először ismerik el, hogy a 105mm-es Stryker MGS "kudarc", igaz két éve leállították a gyártását, de rendszerben van továbbra is.

Az agymenés része tényleg az. Ennek a 10%-a sem igaz.

A Gatling tornyos vadász, meg minden, csak nem vadász... Ja, a torony egyszerre egy céllal tud foglalkzoni. Indítok két rakétát és neked annyi... Nem véletlenül térnek át a US Navy-nél Phalanx-ről RAM-ra..

A mai repülőgépek ember központúak nehéz gondolatban elszakadni tőlük, de gépágyú vagy egy gatling torony felhelyezésével akár hátrafelé is lehetne tüzelni esetleg a beérkező rakétákat is leamortizálná.
Megfelelő célmegjelölő támogatással azért szerintem megtudna izzasztani egy pilótát
Agymenés ON
Ismerik az ellenséges gépet és annak fizikai határait
Ismerik az ember fizikai határait
A műholdak kora óta ismert a föld minden szeglete ezáltal a "játszótér" határai is
Szenzoroktól pillanatok alatt kap léghőmérséklet, légnyomás, páratartalom adatokat melyekkel számolhat a harci helyzetben
Saját és támogató egységek által állandó célnyomon követés
Ezekből kitudja számolni a lehetséges és a nem lehetséges útvonalakat és ez alapján támadhat vagy védekezhet.
De egyenlőre egy új kisebb térfogatú energia forrás és vagy hajtómű kellene.
Kicsit olyan ez mintha az 1900 évek elején valaki a sugárhajtóműves gépekről fantáziálna, majd egyszer lesz csak győzzük kivárni :)

Valószínűleg könnyebben és egyszerűbben mint egy mai pilóta vezette gépet, hiszen nincs a helyszínen a pilóta, aki megfelelően tudna reagálni egy akár szabad szemmel észlelt, akár szenzor által jelzett rakéta közeledésére. Pláne hogy a légiharc-rakéták abba az irányba fejlődnek, hogy lassan az egyetlen tuti védelem az lesz ellenük, hogy ne kerülhessen indítási pozícióba az ellenség.

Bár kicsit elvesztettem a fonalat, de ezt a szuper manőverező gépet nem pont ugyanúgy lőne le egy mai légiharc rakéta?

Először: maradjunk abban, hogy a jelenleg sorozatgyártásban alkalmazott technológiával nem lehet olyan gépet gyártani, ami a jelenlegi, közepes harcászati magasságban képes a pilóta eszméletvesztését okozó manőverre.
Másodszor: hiába alkalmasak erre már a jelenlegi gépek is KIS MAGASSÁGBAN, ez jelenleg nem harcászati tartomány. A csapásmérő gépek közepes magasságban repülnek, mert az irányított precíziós fegyverek a céltól annál nagyobb távolságból indíthatók, minél nagyobb a repülési magasság, így elkerülhető, hogy berepüljenek a közvetlen légvédelem hatótávjába. A kísérő/légtérvédelmet adó vadászgépek meg mindig a csapásmérők fölött repülnek. Egyrészt azért, hogy ne kerüljenek a csapásmérők és a földi célpont közé, másrészt ha légiharcra kerül sor, akkor is jobb a nagyobb magasság (így messzebbre "lát" a radar, és manőverező légiharcnál is előnyben van az, aki magassági fölényből kezdi a harcot).
Harmadszor: miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös? Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet, nagy távolságú (BVR) radaros-rakétás légiharchoz meg nem szüksége ilyen magas túlterhelésű manőver.
Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít. Szóval vagy a szükséglet, vagy a technológia, vagy mindkettő hiányzik jelenleg.
Az elméleti tudás olyan szinten van meg, hogy tudjuk, milyen szilárdságú sárkányszerkezet és fedélzeti rendszerek kellenek 15-16g túlterhelésű manőver elviseléséhez, és ilyen repülőgép persze hogy elméletileg megtervezhető. Tudjuk, hogy milyen tolóerejű hajtómű kellene ehhez 6000m magasságban, elméletileg ez is megtervezhető. Viszont ha megterveznék ezeket, lehet hogy kiderülne a következő: a szükséges pilóta nélküli gép repülősúlya 6 tonna, a teljesítményhez szükséges hajtómű súlya 3 tonna, csak éppen kétszer akkora gép kellene, hogy beleférjen a szükséges teljesítményű hajtómű, és a kígyó a farkába harapott. Esetleg koszámolva az árat kiderülne, hogy évente kettőt tudna venni belőle az USAF, minden más mellőzése mellett. Vagy lehet, hogy kiderülne az, amit már a 40-es években számolgattak: ha egy 3,5 tonnás dugattyús vadászgép sebességét 1000 km/ó-ra akarták feltornászni, akkor a szükséges teljesítményű dugattyús motor súlya 5 tonna lett volna, azaz kissé "szűkösen" fért volna bele a 3,5 tonnás gépbe.
Egyszóval szép dolog az elméleti lehetőség (elméletben nekem is lehetne lottó ötösöm, még szelvényem is van), de csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet és meg is éri belőle megvalósítani.

De, ha teljesen kontrollálatlan saját tengely körül pörgésben van a gép, attól elájulhat. Csak az nem harci manőver...

Nincs semmiféle előny. Pont. Mondom, nem véletlenül nem nőtt a gépek repteljesítménye szinte semmit 30+ év alatt. A Raptor még utoljára odatette magát, de azóta semmi. Nem éri meg, hülyeség, drága, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.26. 22:58:25