95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #73234 Tudom régi, de egy hölgy írta a cikket és semmi baromság nincs benne. :-)
Én azt hittem ez is olyan fél lopakodó mint a kínaiak, meg a PAKFA. Ezek szerint annyira sem. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73233
A hír múlt heti, és az Indexes hír a minimumokra szorítkozik.
Pár extra adat:
-Az ATD-X / X2 program mögött az a cél, hogy új technológiákat próbáljanak ki, amelyet majd később felhasználhatnak a teljesen saját (nem közös amerikai, mint az F-2) repülőgépük megépítéséhez. Az indíték valahol ott kereshető, hogy az USA nemet mondott az F-22A beszerzésre, amelyet Japán nagyon szeretett volna az F-15EJ-k helyett.
-A program elég lassan halad, 2011-ben egy élet nagyságú makettet építettek, akkor ATD-X volt a program jelölése, az X-2 prototípus ehhez képest kevésbé tűnik lopakodónak, főleg a kabintető kialakítása látványosan "nem-lopakodó".
![]()
A teljes nagyságú makettje az ATD-X-nek
-A másik óriási probléma, hogy noha mindenhol lopakodónak írják a gépet, nem igazán tűnik annak. Inkább aféle csökkentett észlelhetőségűnek, mint például az F/A-18E/F Super Hornet. Pár helyen látni farkasfog-kialakítást, a függőleges vezérsíkok az F-22-eséhez hasonlítanak, de a szárnyak a kabin és a beömlőnyílások illetve a kiömlőnyílás látványosan nem illik a lopakodó-kialakításbe.
-A kiömlőnél furcsa az X-31-nél látott gázsugár-terelőlapátok megjelenése. Ezek alapján kis sebességű manőverekre szánják a gépet talán?
-Japán 39.4 milliárd jent (~332 millió $) költött az X-2-re eddig. Ez nagyon alacsonynak tűnik mindösszeségében...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.02. 11:11:54 -
#73232
Három linkelt puska van, az M4, az M6 és a német Luftwaffe Drilling. Az M4 és az M6 kvázi célirányosan minél kisebb tömegű, egyszerű, megbízható fegyver, amely a vadonban való túlélésre szolgál (ezért mókás, hogy a .22 Hornet-hez FMJ-t adtak), a Luftwaffe egy teljes értékű vadászfegyvert adott kofferben a pilótáinak (felteszem egyébként, hogy nem annyira a vadászgépeken, hanem a teher- és bombázógépeken, esetleg a Me-110 jellegű nehéz vadászgépeken fordulhatott elő).
Az AR-7 egy ilyen isten tudja mi. Elviekben aféle "második fegyver", ha vadászatnál a fő fegyvered bekrepál, vagy túrázáshoz ha nem akarsz egy 4 kilós vadászpuskát cipelni. De ezt mondom, hogy erre meg egy hosszú csövű pisztoly nem nagyobb és sokkal nagyobb ölő hatása van. Ami túlélő fegyvernél inkább hasznos dolog... -
JanáJ #73231 Tök jó indek cikk az F-3-ról. Végre semmi fikázás. link -
JanáJ #73230 Bár a hsz.-od tetszik, mert én ezekről nem halottam. De a linkelt "puska" inkább civil cuccnak tűnik, nem? Mondjuk annak meg vicc, mint írtad. Vagy viszek magammal fegyvert, vagy nem. Ha igen, akkor nem ezt. Meg annyi vacak kell a vadonban, nem ezen spórolnék.
Ellenben az általad leírtakból nekem az jött le, hogy a túlélő puskák vadászatra voltak, nem önvédelemre. Anno ugye ha elkapták, nem koncolták fel egyből. Vietnámban meg igen. Amúgy a csecsen konfliktusban állítólag a Szu-25-ös pilóták már AKSU-val tolták, aztán elkezdtek plusz tárakat is vinni, mert nem mindig keresték őket, vagy nem elég kitartóan és ott sem volt jó fogolynak lenni. A végén már valami fejes mondta, hogy biz' Isten kihozzák őket. Nem hittem volna neki. Az amiknál megértem a pisztolyt, ott kb csak önvédelem van. -
#73229
Az a baj az ilyen "survival rifle"-kkel, hogy igazából semmire sem jók. Az eredeti túlélőpuskákat az USAAF rendszeresítette azért, hogy a pilóták kezében legyen egy fegyver, amivel elejthetnek vadállatokat a túlélésük érdekében, illetve adott esetben az ellenséges kutató katonáktól megvédjék magukat. Ehhez az M4 Survival Rifle-t rendszeresítették, amely .22 Hornet kaliberű, és hogy a Szentpétervári/Hágai egyezménynek megfeleljenek, nem expandáló teljesköppenyes lőszert rendszeresítettek hozzá. Utóbbi irtó nagy marhaság volt, lévén a .22 Hornet energiája elég szerény, szóval még a kisebb állatok elejtéséhez is létfontosságú szervet kellett eltalálni. Önvédelemre megint visszafogottan alkalmas egy négylövetű toló-forgó záras fegyver. Azonban mivel a fő cél az volt, hogy minél könnyebb legyen, a lehetőségeket bekorlátozta, 1.8kg-os tömegével az M4 pedig elég könnyű volt, hogy a célnak megfeleljen.
Az 1950-es években jött az utódja, az M6 Aircrew Survival Weapon, amely kétlövetű volt, egy .22 Hornet golyós és egy .410 kaliberű sörétes csővel. Az újratöltéshez letörhető volt a kettős cső. A fegyver harci alkalmazása megint viszonylagos, valódi tűzharchoz kevésbé volt alkalmas, de legalább a kisebb állatok elejtéséhez a sörétes csővel nagyobb esély volt.
A Vietnami háború hozta meg a nagy váltást: az ilyen "túlélőpuskák" felesleges koloncnak minősültek, és a pilóták inkább vittek magukkal egy Colt 1911A1-est, amivel legalább valamire való önvédelmi képességet kaphattak. Azóta pedig a 9mm-es M9 lett rendszeresítve erre.
A légierők tekintetében a Luftwaffe is adott a pilótáinak túlélőpuskát az Afrikai harci zónában szolgáló pilótáinak, de merőben más koncepció szerint: egy háromcsövű Sauer vadászpuskát rendszeresítettek Sauer M30 Luftwaffe Drilling néven, a két alsó cső .12-es kaliberű sörétes lőszert (ami nagyságrendekkel erősebb, mint a .410), a középső cső pedig teljes értékű 9.3×74R kaliberű vadászpuska kalibert rejtett. Érdekesség, hogy vadászfegyverként gondoltak rá, amellyel akár egy oroszlán ellen is hatékonyan lehet fellépni, emiatt nem teljesköppenyes, hanem erősen gombásodó vadászlőszert mellékeltek hozzá.
De kanyarodjunk vissza a lent említett AR-7 Survival Rifle-hez. Mik az előnyei? Könnyű, kis helyet foglal. Viszont a .22 LR olyan kaliber, amivel komolyabb vad ellen nincs esély, ha csak nem sikerül létfontosságú szerver eltalálni vele. Önvédelemre a 8 lőszeres tár és a félautomata működés miatt inkább alkalmasabb, mint az M4 vagy M6 katonai elődei, de lássuk be, ilyen célra is kissé nevetségesen hat. Gyakorlatilag annyira kicsinek se lehet nevezni, hiszen egy 6"-os csövű revolver kevesebb helyet foglal. .357 Magnum kaliberrel pedig egy olyan még mindig 1,5kg körül tartható, a megállító hatása pedig messze az AR-7-es felett van, megbízhatóság terén pedig még jobb is nála. Akkor miért is választana bárki ezt a fegyver?
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.02. 08:08:57 -
#73228
Találtam egy érdekes fegyvert. Igazából kicsit topicot tévesztettem vele, de meg szeretném mutatni :)
linkelést választottam az időzítés érdekében
tudom, hogy nem hadi, meg nem is lenne a seregben nagy haszna egy ilyen fegyvernek (talán különleges erőknél valami nagyon elvont esetben) mégis érdekes -
#73227
A civil szféra is olyasmit fog megvenni, aminek van használati értéke. Ha a túrázók járművön akarják tudni a cuccaikat, vesznek a Quad-ot, töredék pénzből, és valaki elvezeti. Szóval civil oldalon sincs értéke a Big Dog-nak... -
#73226
ja nagyon is sajnáltam tavaly, hogy nem sikerült, remélem a civil szféra valahogy mégis életben tudja tartani, pl túrázók mellé egész jó megoldás, akár nem túl magas hegyekre is (mount everesten pl nem működne már a benzinmotor megfelelően szerintem) igaz elkergetne minden állatot, de kaja meg pia lehetne rajta bőségesen több ember számára is :D -
#73225
Maga a DARPA nem kutat semmit, mindössze ~230 alkalmazottja van, és külsős cégeket, egyetemeket támogatnak, illetve bíznak meg feladatokkal, amelyek eredményét a DARPA használhatja fel, adhatja tovább a haderőnemeknek.
Példa a Big Dog. A Boston Dyanmics, a JPL és a Harvard egyetem fejlesztette több lépcsőben, Az első lépcsőben ~3+5 év alatt 32 millió dollárt fizetett a DARPA négylábú robotért, amely képes a terepen is közlekedni, stabilan 4 mérföld/órás sebességgel haladni (Big Dog és Alpha Dog). Az első változatot a DARPA túl gyengének tartotta (feltehetően amiatt, mert erre hivatkozva nem érdekelte az US ARMY / USMC erőit), ezért 2009-ben újabb 10 millió dollárt fizetett a Boston Dynamics-nak, hogy erősebb változatot gyártson le, ez lett a Legged Squad Support System (L3S). Újabb ~5 év, és az L3S-t kipróbálják 2014-ben a RIMPAC-en, illetve valós harci körülmények között az USMC erői (az US ARMY nem mutatott érdeklődést iránta).
2015-ben az USMC közölte, hogy nem tart igényt az L3S-re. Túl hangos, túl sok logisztikai problémát vet fel az esetleges meghibásodása (javítási lehetőségek) illetve sehogy sem tudják beilleszteni a meglévő egységekbe (ha nincs rá szükség a ~250kg-os robotot hogyan szállítsák az egységek - ill. minek a helyén). Úgy hogy aztán a Big Dog / Alpha Dog / L3S família itt ki is halt... -
#73224
A DARPA nem inkább elméleti kutatásokkal foglalkozik? -
#73223
Törökország vegyesen használ orosz és nyugati fegyvereket. Mivel a hadsereg nagy létszámú, de a költségvetés relative szűkre szabott, ezért általános, hogy párhuzamosan igyekeznek "state-of-the-art" és régebbi eszközöket is használni. Rendszerben van náluk párhuzamosan AKM, a HK33, a HK416, a SCAR-L, a TAR-21 és az M4A1 gépkarabély is. Géppuskáknál az MG3, az M60, az FN MINIMI (M249), az FN MAG és a PKM is.
Ez minden téren adott, helikoptereknél a Mi-17, a Cougar, az UH-1, UH-60 és a T-70 is párhuzamosan repül, harckocsiknál a Leopard 1, M60, Leopard 2A4 mellé érkezik az Altay (és váltja a már kivont M48-akat).
Az utóbbi kb. másfél évtized eredménye az, hogy igyekeznek járművek terén egységesíteni, lehetőleg helyben gyártott technológiákkal (Altay harckocsi, ACV-15 APC/IFV, Ejder gumikerekes APC, T-155 Firtina önjáró ágyútarack, YT-600 Yildirim rakéta-sorozatvető, Atılgan PMADS SHORAD, stb.).
Kézifegyverek terén keresik az opciókat, a HK 416A5-öt csak a török speciális egységek kapták meg, az FN SCAR-L elviekben a szárazföldi erőknél, de csak ~5000 gépkarabályt vásároltak abból is, ami nyilván túl kevés a teljes cseréhez. A lokálisan gyártott HK G3A7 és HK33 az általános kézifegyver gyakorlatilag.
![]()
2012-es kép a Török hadsereg fegyvereiről, a kék sapkások hegyi vadászok, a sisakosak sima hadsereg -
#73222
Az elsütő embert majdnem elkaszálja az első lövés...
A támasztóláb előtt áll, mi kaszálná el? -
#73221
A DARPA nem a "holnapi", hanem inkább a "holnap utáni" technológiákra való fejlesztéssel foglalkozik, vagy pedig olyan technológiákkal, amelyek közvetlenül nem, de hosszú távon hasznos képességeket nyújt. Például ezért adott pénzt a SpaceX-nek a Falcon-1 indításokra: a cél az volt, hogy legyen egy új cég a hordozórakéta piacon, amelyet az éppen egyesülő Boeing és Lockheed rakétacég monopolizált. Az előbbire példa a lépegető drónok fejlesztése, vagy az önvezető járművek versenye.
A DARPA ugyanakkor komplett katonai programot nem képes megfinanszírozni, egyfelől nem ez a célja, másfelől nincs ehhez elég forrása, per pillanat kevesebb, mint 3 milliárd dollárból gazdálkodik. Ennyiből a sok-sok program részére csak pár, vagy pár tízmillió dolláros összegek jutnak évente. Egy vadászgépek számára használható szilárdtest vagy fénnyel pumpált lézer fejlesztési költsége ennél legalább egy, de talán több nagyságrenddel több pénzt igényel. -
#73220
Elektronikai hadviselésről.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.01. 01:43:32 -
#73219
Én a váz hátra billenésére gondoltam amikor a támasztólábak mélyebbre süllyednek, ilyenkor ezt is figyelembe kell venni a következő lövésnél gondolom, vagy optikával gyors vissza kalibrálják vagy egyéb elektromos ketyere segít benne ?
pár M777 pdf
-
JanáJ #73218 Lehet hülyeség, de szerintem a malac már rég a levegőben mire elkezd hátra csúszni. -
Itt van még pár M777 videó, a linkeden látszik nem ma kezdték, a töltő úgy áll ott, mint Mari néni az őszi naplementében kosárral kezében 
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Ha nagy a töltet és rossz a talaj akkor vannak érdekességek az elő lövéseknél főleg ha löveg is kis szögben áll, nem tudom mennyire hat ki ez a pontosságra manapság, de valószínűleg megjelölt célra lőnek és a korrekció számolás "automatikus" lehet
Kis töltetnél nem ficánkol, jól megfogja a lövegcsillapítás
D-30 cövekes verzsön
-----------------------------------------------------------------------------------
ba-ba-ba-bam
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.01.31. 22:27:57 -
JanáJ #73216 És szerintem nem airsoftosok: FB link -
JanáJ #73215 Rossz vicc. Egy felöl összekeverhetőek, más felől meg ha a "rendes" hivatásos/szerződéses állomány fegyver nélkül megy, akkor ők miért nem? Mert meglepődnék, ha ez jogszerű lenne. Max ha korhű felszereléssel csinálják. Legyen az airsoft vagy hatástalanított. -
JanáJ #73214 A 777-es mocsok drága és desszantolható. Tuti nem viccből akarták ilyenre. Önjáróból ezt nem tudták volna megoldani. Meg nincs mindenkinek önjáró tüzérsége működő tüzérségi radarral. -
#73213
airsoftosok, megemlékezésen -
Zézoli #73212 Üdvözlet!
Ez egy kvázi beásott, fix telepítésű tarack. Valamirevaló ellenség max. a második lövése után visszalő és jó jó eséllyel kiüti. Akkor mi van? Addig nem viszi el a helikopter... Asszimetrikus hadviselésben, dárdahajító zulu fejvadászok ellen jó lehet, de modern háborúban? Vagy pont ez a lényege? Olcsó megoldás gyenge ellenség ellen?
Zzoli -
Berkut111 #73211 Ez most komoly? Mert viccnek eleg szar.
MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalji -
JanáJ #73210 A törökök komolyan a 7.62-es NATO mellé PKM-et is használnak? Vagy ez valami SF specialitás?
FB link -
JanáJ #73209 Nagyobb gödröt ásnak. Ráérnek, katonák. :-) -
#73208
Ez abnormális. Az elsütő embert majdnem elkaszálja az első lövés...
Mi a francot csinálnak hóban, télen vizes saras földön?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.31. 20:24:29 -
Omega Tanker KC-707 Air Refueling Procedures Brief
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!http://www.cruiser-feeder.eu/downloads/manfriani-righi---aerodynamic-design-of-a-boom.pdf
-----------------------------------------------
http://thevickers.tumblr.com/
-
#73206
valószínűleg én tévedek, de én nem úgy gondolom, hogy a légierő költségvetéséből kéne megoldani, hanem például ott van a DARPA. azért gondolom így mert légierő profitálhat belőle, kitárgyaltuk, tengerészet profitálhat belőle? bár sokszor nagy a pára azt nem szereti a lézer, de okvetlen úgy gondolom, hogy mégis profitálhat belőle akár már rombolótól felfelé mindenki. szárazföldi egységek? már kevésbé valószínű, de valamire ott is jó lehet.
egyébként lehet tudni manapság mivel foglalkozik a DARPA? -
Ez valószínűleg első lövés volt, a talaj függvénye, hogy hányadik lövés után állapodik meg.
http://www.dailymotion.com/video/x327m8j
-
JanáJ #73204 Erre olvastam valahol, hogy ezzel be is ásta magát. Ez volt az első lövés. -
#73203
Ez az ára az alacsony tömegnek. Az M777 tömege mindössze 4,2 tonna, még a sokkal kisebb torkolati energiájú D-20-as is 5,7 tonna, az M777 előd M198 pedig hét tonnánál is nehezebb. -
#73202
Miközben egy Sz-300P/400 rendszer 6 célra összesen 12 rakétát tud rávezetni (célonként 2-t), akár 250km távolságra is (az fölött már a föld görbülete komolyan belejátszik a felderítési lehetőségekbe a cél magasságának függvényében), erre csak 105 fokos azimuth-ban képes.
A maradék 255 fokos azimuth-ban a rendszer sebezhető.
![]()
Innentől már a támadók taktikáján esetenként több múlik, mint az eszközeiken.
![]()
Mondjuk az extra nagy hatótávolságú és sebességű, ramjet, lopakodó HARM-ról elég keveset hallani mostanában, inkább csak sejteni lehet hogy ez egy lehetséges megoldás...
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.31. 16:15:11 -
#73201
Ez így normális? Kicsit sokat mozog az ágyú elsütés után. -
#73200
a lézeres dolognál meg kicsit úgy érzem, hogy majd '22-ben lesz rá pénz? ez kicsit, olyan hogy most tuti nincs rá pénz, volt shutdown, meg hitelkeret emelés stb, de maaaaajd talán '22-ben lesz rá pénzünk :) mintsem olyan, hogy '22-ig félreteszünk évente x milliót, milliárdot hogy legyen a programra pénz.
Az USAF a YAL-1A esetében csúnyán megégette már magát a lézerfegyverekkel. 2001-ben indult úgy, hogy másfél milliárd dollár lesz az első példány, és képes lesz 800 km-re lévő, éppen gyorsítási fázisban lévő rakétákat lelőni. 9 évvel és 5 milliárd dollárral később ott tartottak, hogy a második YAL-1A ára másfél milliárd dollár lett volna, egy gép éves üzemeltetési költsége 100 millió dolláros nagyságrendet képviselt, és a lézer effektív lőtávolsága a 800km helyett valahol 250 és 400 km közé esik inkább. Szóval amikor a programot leállították, még az USAF-nál is úgy nyilatkoztak, hogy nincs senki, aki úgy véli, hogy a YAL-1A valaha is bevethető, harcba küldhető eszköz lesz.
Miután az USAF költségvetése így is roppant feszes, tele F-35, LRS-B, KC-46 és pár hasonló, de kisebb programmal, a lézerfegyver programnak sokszáz millió dolláros éves költséget nem tudnak összehozni. A #73134 -es hsz.-ben van egy előre felvázolt költségvetés, noha ez korántsem kőbe vésett, de a nagyságrendeket lehet látni. Ide beszúrni egy olyan programot, amely várhatóan éves szinten több száz millió dollárt fog kérni, nos az nem fog menni. Az USAF köszöni szépen, de nincs erre most pénze. 2022-ig elég szépen elő van jegyezve mit és hogyan fognak elkölteni... -
millerius #73199 Akkor ezért "nem voltak normálisak" (ámbár a gyakorlatuk megvolt hozzá!), most meg azért, mert felszámolták a légierejüket! :-( -
JanáJ #73198 Ezek nem normálisak. -
millerius #73197 17,30-tól 18,10-ig "barrel-roll", vagyis palást-orsó összecsatlakozva!:-) -
JanáJ #73196 köszi! -
#73195
Erről soha nem tudtam, de ha már van ilyen, akkor rákerestem. Gyors volt. :)
Kép is van a hátsó gépből.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.31. 12:36:18
