95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#73533
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.02.21. 12:53:19 -
#73532
Nyeva és a KUB egymásnak komplementerei, mindkettő kis-hatótávolságú komplexum (egyik honi, másik csapatlégvédelmi), csak míg a Nyeva telepítési szintideje 2 óra, addig a KUB-é 5~15 perc.
Mindkettő szilárd (nem mérgező) hajtóanyagú. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73531
...Magyarországon...
Azt nem tudtam, hogy a Mistral-t használják a Kub közellégvédelmére, viszont megint ott egy oldalszúrás, hogy a Mistral nem MANPADS, nem rendelkezik azokkal kvalitásokkal, amivel egy vállról indítható rendszer (mobilitás, álcázás).
Apropó egy kérdés. Anno soksok évvel ezelőtt volt szó róla, hogy (ha jól emlékszek) a lengyelek megcsinálták volna Nyeva-nkból a lánctalpas alvázra telepített, félig-mobil Nyeva-t (Newa SC), ha odaadjuk nekik a meglévő Krug-ot. A részletek már ködösek, de a lényeg valami ilyesmi lett volna.
Miért döntöttek a Kub mellett, és a Nyeva ellen? Hogy a Dvina-t és a Krug-ot kivonták, azt megértem valahol, de a Nyeva szilárd hajtóanyagú, alapjában véve a Newa SC még talán a Kub-ot is lelépi...
Vagy ez ismét egy olyan döntés volt, ahol szakmai érvek még a folyosói kukáig se jutottak el...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.21. 12:27:34 -
#73530
Érdekes cikk, csak most találtam rá.
Lérak manapság...
http://airbase.blog.hu/2012/04/25/csendes_taktika
-
#73529
Van egy ütemterve a Rheinmetallnak, hogy maradjon Németország ütőképes harckocsik terén a T-14 ellenében:
1. Fázis: Leo2A8 vagy Leo2B (saját elnevezésem - Cifu), új "digitális" torony, teljes 360°-os folyamatos érzékelők és aktív védelmi rendszer, új, magas nyomású löveg és új lőszerek.
2. Fázis: 130mm-es új löveg, a Rheinmetall állítása szerint 50%-al nagyobb lehet az átütési értéke, mint a korábbi 120mm-esnek (felteszem a 120mm L/44-hez képest, azért ekkora ugrást csak nem hoz 10mm kaliberemelés - Cifu). Ennek a lövegnek a fejlesztését már megkezdte a Rheinmetall.
3. Fázis: Main Ground Combat System (MGCS) (angol fordítás - Cifu), vagyis a 'Leopard 3'. A koncepció véglegesítése 2017-re várható, de a Rheinmetall arra számít, hogy a még nagyobb sebességű lövedékek ideje jön el. Az Afganit APS esetén ~1700m/s maximális beérkezési sebességet adtak meg az oroszok, tehát várhatóan a cél 2km/s feletti sebesség lehet. -
#73528
Így néz ki a Dél-Koreai 20. Gépesített Gyalogos Hadosztály felvonulva hadgyakorlathoz... -
#73527
Érdekes, hogy itt a 'Dál' elnevezés egy Sz-400-as típusszám mellett olvasható. Elkezdtem utána nézni, és kiderült, hogy hibásan, V-400 jelöléssel tényleg létezett ilyen, de "Sz" jelzést nem láttam hozzá.
Szovjet / Orosz ABM rendszerek @ APA
Dal @ Astronautix.com (én marha, hogy nem itt kezdtem, ha rakéta, akkor az Astronautix tuti tud róla... :P ) -
JanáJ #73526 Orosz orai előrejelzők
Nekem ez scifi, márpedig ilyen radar nincs és punktum. (a vicc után) -
#73525
https://en.wikipedia.org/wiki/Azov_radar
-
fonak #73524 Itt találtam egyébként az 5 Já 26-ot, van sok más érdekes fotó is. -
fonak #73523 Ezek közül csak az S-225 Azovról találtam képet (azaz az 5Já26 rakétáról). Ezek mind ABM projektek voltak főleg, ugye?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.02.20. 18:38:55 -
#73522
Az Sz-50 Sz-100 és a Dál története összefonódik. A kérdéses történelmi évtől függ hogy mit értettek Sz-100 -on. -
#73521
A Dál-nak miért nem volt típusszáma? -
#73520
Hat fene tudja...van ott annyi hely , eltori az ujjam a felhuzokar.... -
#73519
sztem mint mikor a mesterlövészek bipodról lőnek, rá a tusra -
#73518
Ennél hová kell rakni a bal kezemet ? :)
Vagy ez ilyen egykezes karabély ? :) -
#73517
Biztosan elgondolkozott minden Szovjet lérakkal foglalkozó, hogy miért ennyire foghíjas a honi légvédelmi komplexumok számozása...
Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-300 (SA-10)
Vajon mi történt a kimaradt számokkal?
Lehet hogy elkezdek egy sorozat róluk, azokról a komplexumokról, amik nem kerültek rendszerbe.
Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-50
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-100 Vektor
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Dál
Sz-175
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-225 Azov
Sz-250 Elektron
Sz-300 (SA-10) -
30 inch-et írnak fe/le ebben a régi könyvben ami kb. egy 150cm átmérőjű kör, ha egy T-90 kb 230 cm magas amiből lejön a hasmagasság akkor kb. egy 180cm magas terület marad ahova célozni lehet. A terep domborzata még ronthat vagy esetleg javíthat ezen.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.02.18. 18:49:28 -
fonak #73515 Nem lesznek új helik még egy ideig, úgy néz ki -
#73514
A 9K112 Kobra (AT-8) 3~5 méterrel a célvonal fölött repül hogy el ne akadjon, és fel ne verje a port.
Csak a cél előtt 500m-rel (becsapódás előtt ~2sec) ereszkedik le. -
Itt egy régi Field Manual FM3-22.34 átdolgozott verziója
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Tipp
Mivel imbolyog a rakéta ami a távolsággal kicsit növekszik ezért az automatika esetleg a célkereszt felső felén próbálja tartani a rakéta röppályát nehogy elakadjon valami tereptárgyban, de mivel a táv kb 2/3-3/4-nél azt látja a Shtora miatt, hogy az alacsonyan van próbálja azt korrigálni, mondhatni egy állandó fel paranccsal a végén amikor már célra kellene repülnie, addigra már kb 30-40 méterrel felette jár.
Ha meg alá céloznak a Shtora lámpának akkor ez a magasság mizéria nem játszik hisz mind a lámpa mind a rakétából kapott jel magassága oké nem szorul korrigálásra, ilyenkor játszik szerepet a két szélső helyre szerelés miszerint az egyikhez elkezdi igazítani magát egy állandó jobbra vagy balra paranccsal és a cél mellett fog elkanyarodni valamelyik irányba.
Ha kezelő pont a lámpa alá céloz lehet akkor telibe kapja, de BMP-n a torony oldalára szerelték és ha szerencséjük van elhúz mellette a HK-kon is elől oldalt van ahol a legvastagabb . -
#73512
Nekem akkor sem adja ki direkt találati verzió esetében, csak a cél felett elrepülő TOW variánsoknál áll a magyarázat.
Ebben az esetben az indítóberendezésben lévő lézeres távolságmérő megadja a cél távolságát, a vezérlő pedig akár az eltelt repülési idő, akár direkt távolságmérés alapján pedig a rakéta távolságát is ismeri. Ebből már meg lehet határozni, hogy a rakéta milyen pályát is kövessen. A cél közelében a rakéta a szálkereszt szintjére kellene, hogy süllyedjen, azonban az indítóállványon lévő érzékelő ekkor már a Stora-1 reflektorait figyeli, ami viszont még mindig feltehetően magasabban van, mint a szálkereszt, vagy akár lehet pont rajta is. A vezérlő miért adna emelkedésre parancsot ilyen esetben?
A magyarázat viszont tökéletes a 'Fly-over-shoot-down' működés esetén, hiszen akkor a rakétának a cél felett kellene átrepülnie, márpedig a pálya végén azt látja az indítóállás érzékelője, hogy a rakéta (ami a Stora infrarefije) a cél szintjén van, vagyis emelkednie kellene. -
#73511
Nem lehet hogy a TOW is alapvetően a célzási egyenes felett repül valamivel, hogy ne verje fel a port?
Ez megmagyarázhatná, hogy ha a célkereszt közepén világít a Stora, akkor felfelé tér el a raketta.
-
#73510
Dunno, most megnéztem jó pár videót, és sok esetben valóban felfele tér ki a rakéta. Pedig a logika alapján lefele kellene... Nem értem... -
Terep függő is lehet, mondjuk egy BMP-nél mondhatni mindegy mi látszik ki nem lesz lepattanó :), egy HK.-val ellentétben.Videó -
#73508
Miután a Stora-1 infrarefijei a harcjármű középvonala felett van, és legalábbis a TOW esetében a kézikönyv szerint a követendő az, hogy mindig közvetlenül a cél közepére célozzanak (akár közvetlen rávezetéses, akár cél felett robbanó módban is vannak), ezért ebben a forgatókönyvben inkább a "lefele" parancs reális, elég valószínűtlen, hogy a szálkereszt az infrarefik magassága fölé mutasson. -
#73507
A két nagy hőkibocsátású refi miatt az indítóállvány érzékelője nem tudja, hogy hol is van pontosan a rakéta, esélyesen úgy véli, hogy pont a célon van, így a rakétának nem küld pályamódosító parancsot, az meg repül folyamatosan tovább.
Mivel sohasem pontosan a Stora lámpáit célzod meg, így a rávezető rendszer konstans fel vagy le parancsot ad a rakétának attól függően hogy éppen a Stora lámpa alá vagy fölé célzol. Persze a rávezetés elején még közelebb van a rakéta (flare) az indítóhoz, erősebben látszik mint a Stora, így a rakéta látványos fel/le térése csak bizonyos célközelség esetén jelentkezik.
(ahol a Stora fényereje már nagyobb mint a rakéta végén lévő flare fényereje) -
#73506
LoL!!!
Akkor innen van a havanaclub "világleleplező" videója. Nem is Aleppóban, és nem is T-90 ellen lőttek (feltehetően nem is TOW-ot), hanem a BMP-3U Stora-1 tesztjéről készült videót rakta be valami isten barma, hazugságokkal fűszerezve... -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.02.18. 11:22:54 -
#73504
Még egy (két) apróság:
-A TOW kézikönyv szerint ha a cél erős IR zavarás / háttérzaj környékén van, akkor kézzel is rávezetheti a rakétát, ekkor a kijelzőben neki kell a rakéta fáklyáját követnie, és figyelmen kívül hagyni a zavaró tényezőket. A kézi rávezetés csak álló célpontra célszerű...
-Az USMC 2013-ban ki is vonta a TOW-ot a helikoptereiről, helyette lézeres rávezetésű Hellfire van rendszerben az AH-1Z-ken.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.18. 09:52:37 -
JanáJ #73503 Nekem ezzel az a bajom, hogy kb az is elég ehhez, ha Abdul mellé lő, mert valami zavarja. :-) Ha lenne egy tucat ilyen video, akkor oké. -
JanáJ #73502 Nem értem ezen miért lepődsz meg folyton. Hány ország képes önerőből prec fegyverekre? öt? (USA, Izrael, Francia o, Nagybr. Orosz o) Ebből az útóbbinál nem is prior, meg nem is volt pénz rá egy jó ideig. Ott kevésbé érzékenyek a járulékos veszteségre. -
#73501
Jujj... Pár apróság:
1.: A Stora-1 esetében két hatalmas infra-fényszóró van a harckocsik tornyán, elől. Ezek azok, amik a HPASP által leírt módon a rakéta végén lévő infra fáklya fényét "túlvilágítva" megtévesztik az ilyen rendszerrel irányított rakétát. A rendszer működése röviden annyi, hogy vannak körkörösen figyelő infraérzékelők, amelyek feladata a rakétaindítás észlelése. Aktív Stora-1 rendszernél a rakétaindítás után a rendszer automatikusan a rakéta felé fordítja a tornyot, és működésbe lépteti az infrareflektorokat. A két nagy hőkibocsátású refi miatt az indítóállvány érzékelője nem tudja, hogy hol is van pontosan a rakéta, esélyesen úgy véli, hogy pont a célon van, így a rakétának nem küld pályamódosító parancsot, az meg repül folyamatosan tovább. A rakéta felé fordulás másodlagos oka az, hogy így a legerősebb páncélzat néz szembe a beérkező rakétával.
![]()
T-90A működő Stora-1-essel, a két nagy vörös "szem" az infrareflektor, a löveg két oldalán
2.: A lent belinkelt cikk olyan zagyvaságokat hord össze, mint annak a rendje. A Stora-1-es T-90-es valóban viszonylag védett a hagyományos TOW-2-essekkel szemben (az oroszok valami 80-85%-os hatékonyságot mértek).
A linkelt cikk elején lévő sokszögű torony a T-55 (?) tetején viszont nem Stora-1, és még csak nem is emlékeztet rá, ez a Arena aktív védelmi rendszer radarjára emlékeztet, de nagyon-nagyon gagyisztikus módon.
A cikknek tehát abban igaza lehet, hogy az Aleppo-nál bevetett T-90-esek eltérítettek TOW-okat, csak a mellé rakott gagyi T-55 képeknek közük nincs ehhez.
3.: F1End #73500-es hsz.-ében egy Arena ADS-el felszerelt BMP-3M-et látunk. Ennél az a sokszögű torony egy radarárbóc, amely 360°-ban figyeli a környezetet, és amennyiben 70m/s-nál gyorsabb, és 700m/s-nál lassabb beérkező objektumot érzékel, akkor egy elhárító aknát vet be abba az irányba. Ezek a képen látható, kifelé dőlő rekeszekben pihennek, és aktiváláskor átlósan fel vetik ki őket, hogy utána fentről lefele repeszfelhőt bocsássanak ki oda, ahova a beérkező lövedéknek/rakétának érkeznie kellene - így elpusztítva.
Ennek semmi köze a lenti esetekhez, főleg azért, mert az Arena APS-t nem rendszeresítette tudomásom szerint senki. Az orosz hadsereg sem.
A belinkelt videóban pedig rögtön a nyitóképen Arena rendszerről írnak, de az ostoba videófeltöltő valamiért a Stora-1-re hivatkozik...
![]()
Az Arena APS működési elve
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.18. 09:26:15 -
F1End #73500 Igen. És (bár ahogy a kommentekben is írták, a videó valószínűleg nem szíriai), de a feltételezés is helytállónak tűnik nekem a "vödör" -el kapcsolatban. Mégpedig azért, mert a BMP-3M -hez készült változat ezen része szerkezetileg megdöbbentő hasonlóságot mutat a Szíriában felfedezett "vödörhöz". Egyszerűen jobb a kivitelezése.
Sajnos elég nehéz képeket találni róla a neten, de itt van egy:
![]()
(link, ha nem töltene be a kép)
Meg egy videó, ahol jól látszik az eszköz:
-
F1End #73499 Automatikus. Pont ez volt a TOW -nál az egyik legnagyobb előrelépés az addigi SS.10 -hez képest.
A Stora lényege, hogy olyan sugárzást bocsájtanak ki az OTSU-1-7 ( ОТШУ-1-7 ) zavarók, amik elnyomják a TOW által használt jelet (meg elvileg a lézeres dolgokat is zavarja). Tehát nem kell gyújtani semmit, ahogy pl. az AN/ALQ-144 -nél sem. -
#73498
A TOW-nál ez a tartás manuális vagy automatikus? Mert manuális módszernél nem megy, amit írsz. A másik bibi az, hogy a tank nem gyújtott semmféle flare-t... -
#73497
Ühüm...
Szal a huzalos vezérlés csak az egyenlet egyik vége.
Az optikával megcélzod a harckocsit, indítasz, rajta tartod a célzó jelet a célon.
A komplexum kiszámolja hogy a te célzásodhoz képest merre kószál a rakéta.
Azt hogy ippeg hol a rakéta, azt a farában lévő flare alapján méri.
Gyakorlatilag a flare-t próbálja a célkeresztbe húzni a dróton keresztül.
Namost ha a cél gyújt egy erősebb flare-t, akkor mi is történik?
Ha az optikai célzó a cél által gyújtott erősebb flare felett van, akkor a rakéta FEL parancsot kap a végtelenségig...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.02.17. 22:24:42 -
#73496
Ez a difi a világ élvonalbeli és az orosz CAS között. Ordító... -
#73495
-
#73494
A HTKA szerzők nem elfogultak. Az oda kommentelők egy része már annál inkább...
