95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#73394
Nem tudom, de a mennyiséget és minőséget tekintve az Oszátók és a Krugt-tól kellett volna csapatlégvédelem szintjén. Ezek az AGM-88-ig szinte SEAD-elhetetlenek voltak a megvilágítás formája és módja miatt AGM-45/78-cal. Az Osza barmomi mobil volt és eszméletlen sok célcsatornát és rakétát jelentett. A Krug és a Osza vezérlés kb. azonos, de a Krug kimanőverezése elvileg nem jelentett gondot még az F-4-eseknek sem, nemhogy a 4. gen gépeknek. Volhov táján volt a rakéta manőverezőképessége.
A Kub ellen még az ODS alatt sem volt igazi EW ellenszer, de valahogy megoldották. AF alatt a vontatott csali meg kinyírta.
Az Vega ellen a VGPO-t élesben Hpasp szerint soha nem próbálták ki. Ha indítottak belőle, akkor a cél ment a horizont alá...
A Silka HMZ kicsi, de ha benne vagy, akkor sanszosan 2-4 járműében is benne lehetsz. Az olyan tűzsűrűséget ad, hogy beszarsz.
Minden fejlesztés ellenére, a 4. gen gépek és '80-as évek jenki EW mellett a Volhov és a Nyeva legkorszerűbb változata is elavulthnak volt tekinthető. Legalábbis szerintem. -
#73393
emlegettétek a samsim-et, gondoltam kipróbálom. ez aztán kihívás! na nem meglepő mikor évekig képzik ki ezekre a szerkezetekre az embereket. SA 5B (automata-) és 8B (vizuális rávezetéssel) értem el sikereket, leszedtem akit kellett, a Shilka viszont már nem ment ilyen egyszerűen. többi ment doksi alapján is Shilka meg még videóval sem :D 4B, 3B sem ment, de azokat csak átfutottam pár perc alatt, majd még visszatérek, a másik kettőt még nem próbáltam (2F, 2E). ezek közül melyik volt a legsikeresebb? melyiktől rettegtek legjobban a nyugati pilóták? -
#73392
A britek is ATGM-ezték az argentín géppuskaállást Falklandon emlékeim szerinten. -
JanáJ #73391 Javelint indítottak Afganisztánban gyalogokra. Ha nem te fizeted... AT-4-es video is van, ahol 5-10 db-ot küldenek egy házra. Mondjuk az apró pénz ehhez képest. -
#73390
A 60-as évek szovjet légvédelmi rendszerei mellett elég volt. -
fonak #73389 Érdekes cucc volt, nekem az tetszik, hogy a felszállásba is be tudott segíteni "segédhajtóműként", aztán pótolni tudták az elhasznált naftát a BUFF-ból. Viszont csak 2 db-ot tudott vinni egy BUFF, nagy bumszli darab volt. ALCM-ből már 20-at... -
#73388
Nem. Az írás nagy része ökörség. -
steweee #73387 ez tényleg ennyire szarul sikerült ? és ha igen, hogyhogy ?
https://sg.hu/cikkek/117386/hatodik-generacios-vadaszt-villant-fel-a-northrop-grumman -
SZUsszan #73386 50 ezer dolláros anti tent rocket
-
#73385
-
JanáJ #73384 Leültem az akkori árától (Wiki). Nem is drága a Tomahawk. :-) -
#73383
A Hound Dog-ot is említeni akartam, és az bizony használatban is volt. Minden hibája ellenére a SAC elvileg legkomolyabb karmai voltak sokáig. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73382
Nem is rossz analógia, méretben és sebességben is stimmelnek. Mondjuk ezek közül csak a SNARK az, ami valóban el is érhette volna Moszkvát, és az tényleg 1958-ban állt rendszerbe, de 1961-ben az üzemeltetési nehézségek és a ballisztikus rakétaprogram miatt már ki is vonták.
Csakhogy...
Egyfelől kifejlesztésnek ott volt a SNARK utánra szánt Navaho, Mach 3 sebességgel, és a szovjet analógia is, a Lavocskin Burija és Tupoljev Tu-123 képében, mindkettő Mach 3 körüli sebességre tervezve.
1960-ban pedig már ott volt rendszerben a Hound Dog, 1200km-es hatótávolság és Mach 2.1-es sebesség.
Szóval annyira mégse volt földtől elrugaszkodott elvárás a hangsebesség feletti, kis méretű célok elfogásának igénye Moszkva körül...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.11. 10:12:42 -
#73381
Ugyanez pepitában először a százas nagyságrendű szovjet bombázófalkáktól rettegő amerikai légvédelem, majd a Mach 3 bombázóktól való félelem az 1960-as években (F-108 / YF-12 programok motívációja).
Nem rendelkeztek kellően pontos információval az ellenség képességeiről, ezért túlmisztifikálták azokat... -
#73380
Snark, Regulus, Matador és hasonló társaira. Legalábbis szeritnem. Igaz, hogy ezek nem váltak be, de ezt előre nem tudhatta senki. -
millerius #73379
"Érdekes számomra, hogy szuperszonikus amcsi vadászokat vizionáltak Moszkva fölött, amik légi utántöltéssel repültek volna oda.
Vajon mire gondoltak akkoriban?"
Tekintve a NATO-támaszpontoktól való távolságot, szerintem legfeljebb a saját rémálmaikra gondolhattak :-) -
#73378
1958 és 1964 között dolgoztak a második modernizáción, a feladat egy MiG-19 jellegű cél elfogása volt, amit távirányított MiG-17-el demonstráltak. (gondolom az olcsóbb volt akkoriban)
Érdekes számomra, hogy szuperszonikus amcsi vadászokat vizionáltak Moszkva fölött, amik légi utántöltéssel repültek volna oda.
Vajon mire gondoltak akkoriban? -
#73377
A .357 SiG és a .40S&W arra tökéletes példa, hogy két, kvázi azonos képességű lőszert kihoznak, gyakorlatilag értelmetlenül. Még a mindkét lőszert használó típusok (pl. SiG P250) is takkra ugyan azt tudják lőszerkapacitás és általános képesség terén. De a SiG elmondhatja, hogy van egy "saját" lőszere (mondani sem kell, első sorban az amerikai piacra...).
A .338 Lapua és Norma Magnum dettó ugyanez. A Norma akart egy saját .338 Lapua Magnum alternatívát, hogy ne kelljen a finnekkel közösködnie, és persze egy amerikai sportlövész "segítségével" megalkották a "tökéletes" nagykaliberű sportlőszert.
Mindkettő példádnál van egy kvázi sikeresnek mondható kaliber (.40S&W és .338 Lapua Magnum) és van egy később kijött, szűkebb körben, vagy szinte egyáltalán nem elterjedt kaliber (.357 SiG és .338 Norma Magnum). -
#73376
A második modernizáció célja a nagy sebességű kis radar-keresztmetszetű célok (MiG-17) elfogásának lehetősége volt, 1965-ben került rendszerbe.
Itt mi nem kerek? A MiG-17 rendszerbe állási időszaka 1952, hangsebesség alatti gép. A MiG-19 mindössze három év múlva állt rendszerbe, amely már közel másfélszeres hangsebességgel, és 1959-ben már a MiG-21 is hadrendben volt, kétszeres hangsebességgel. Most vagy a rakéta fejlesztése volt ilyen lassú, vagy nem lehet, hogy nem a MiG-17 a legjobb analógia a megszületésére? -
#73375
Küldetem emailt. -
#73374
Egyébb iránt nem nagyon tudom, mi értelme lenne. Annyi féle lőszer van, hogy tuti talál az ember olyat, ami az igényeit kielégíti...
Az emberek próbálkoznak. A példák azt mutatják, hogy néhány túljut az elméleti kísérleteken, akár rendszeresítik is.
.357 SIG; .40 S&W: parent case 10mm Auto
.338 Norma Magnum; .338 Lapua Magnum: parent case .416 Rigby -
#73373
Nyers erővel. Az akkor technikával letettek annyi vasat, ami kellett 20 célcsatornához. Nem véletlen került olyan sokba rendszer és került csak Moszkva köré. -
F1End #73372 Ha már Sz-25 a téma:
Hogy oldották meg az 50 -es években azt, hogy egyszerre 20 célra tudjanak egyszerre rakétát vezetni? -
#73371
1 kis Sz-25 Berkut (SA-1) történelem...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!1954 decemberében állt rendszerbe az első változata, az Sz-25 a V-300 205 típusú rakétával, amiből 2924db-ot gyártottak 1952 és 1954 között.
56 ezred Moszkva körül, ezredenként 1 komplexum és 60 indítóállás.
207-es rakétát 1954..1956 között gyártották (erősebb hajtóművel), 1146db mennyiségben.
207A rakétát 1954..1960 között gyártották (még erősebb hajtóművel - 90kN), 9467db mennyiségben.
Az első modernizáció 1957-ben következett.
Az Sz-25M komplexum újításai között az SzDC, a T/T rávezetés (zavaró célra), és a kötelékek elleni nukleáris rakéta jelentette.
207T (215) rakéta 10kt harci résszel rendelkezett, 1958-ban 60db-ot gyártottak belőle.
A második modernizáció célja a nagy sebességű kis radar-keresztmetszetű célok (MiG-17) elfogásának lehetősége volt, 1965-ben került rendszerbe.
217M rakéta sebessége-manőverezőképessége, és hatótávolsága is nőtt 1962-ben.
218 (217T) rakéta az előbbi párja volt "speciális" töltettel.
1968-ban következett a 3. modernizáció Sz-25MA.
5Já25 (217MA) rakéta 1968-ban állt rendszerbe, növelt hatótávolsággal.
1979-ben következett a 4. modernizáció 1. szakasza Sz-25MAM.
5Já25M (217MAM) rakéta 1979-ben állt rendszerbe, növelt manőverezőképességgel.
1982-ben következett a 4. modernizáció 2. szakasza Sz-25MR.
5Já24 (219) rakéta zavar álló rádiógyújtóval.
44N6 (5Já24S) rakéta nukleáris fejjel.
1979-ben kezdődött a Moszkva körüli 56 ezred lecserélése Sz-300PT komplexummal 1:1-ben, minden Sz-25MR ezred helyébe egy Sz-300PT osztály került.
1984-re fejeződött be a teljes csere, akkorra 56db Sz-300PT osztály vette körül a fővárost.
1989-től megkezdődött az Sz-300PT osztályok cseréje Sz-300PM komplexumokkal.
Összesen 20db Sz-300PM osztály váltotta a korábbi 56db Sz-300PT-t.
Ekkor a külső gyűrűn lakóparkok épültek a TÁS-ok helyén.
2007-óta elkezdődött az Sz-300PM rendszerek cseréje Sz-400-ra.
Idén a 10. Sz-400 osztály áll rendszerbe Moszkva körül.
a túloldalon közben...
Nike Ajax is 1954-től került rendszerbe.
1954, Baltimore (7), Chicago (22), New York (19), Philadelphia (12), San Francisco (12), és Washington (13)
1955, Boston (12), Detroit (15), Hanford (4), Los Angeles (16), Milwaukee (8), Niagara Falls (4), Norfolk (9), Pittsburgh (12), Seattle (11)
1956, Bridgeport (6), Buffalo (4), Cleveland (8), Fairchild AFB (4), Hartford (6), Providence (7)
1957, Ellsworth AFB (4), Loring AFB (4), Travis AFB (4).
Telepítve összesen - 223db komplexum az USA-ban - 24db Európában - és 103db raktárban
Teljes legyártott mennyiség - 350db komplexum és hozzá 13'714db rakéta
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.02.10. 18:28:02 -
#73370
Még nukleáris fegyver bevetése esetén sem tudna ÉK olyan mértékű kárt okozni egyik szomszédnak sem, ami után ne vernék bele úgy a földbe őket, hogy a túloldalon bukkannak ki...
A több száz km-es CEP-pel bíró BM-mel kb. nagyvárosokban tudnának random civileket ölni, vagy vegyifegyverek alkalmazásával némi katonai eredményt elérni. Ennek következménye is elég durva lenne. Az USA igen valószínűleg atommal válaszolna, ha amerikai egységet érne ilyen támadás. Nem hinném, hogy stratégiaival és nem a főváros ellen, de garantáltam valami kiemelt északi katonai célpont ellen. -
JanáJ #73369 Az USA-t nukival támadni nem a hosszú élet titka. A holdon is levadásznak. Szerintem a japánok is hamar leráznák magukról ezt az önvédelmisdit. Dél Korea már szopó roller, de nem hinném, hogy tudna észak úgy átrakétázni, hogy azt ne fütyülje ki valaki délre, meg azért ennek vannak jelei is. Kérdés persze, hogy dél bevállalna-e egy megelőző csapást. De ha bármelyiket bántják is, utána mi lesz. A kicsi Kim hova megy? Mert hogy az Oszama utáni nyomozás egy kis vicc lenne ahhoz képest, amit vele kapcsolatban művelnének. Kínán kívül mindenki utálja és már ők is rosszul viselik a dilis szomszédot. -
#73368
Ha azok a srácok, akiket Molni ajánlott valami miatt nem érnének rá, én szívesen megcsinálnám, jó kis gyakorlás lenne.
Egyébként nem egy nehéz feladat. Milyen fájlformátumban kellene?
Dobj egy mailt légyszíves:![]()
-
#73367
Nagyon aranyos, és brutális a terepjáró képessége. De tipikusan oroszos - az alapcél zseniálisan van megoldva, plusz van pár okos megoldás (pl. üzemanyagtartály a kerékfelniben) ám amúgy látványos problémák vannak alapvető tereken. Feltűnő, hogy szinte mindig nyitott szélvédővel közlekednek, a magyarázat is ott van szem előtt - a közelieken néha lehet látni, hogy durván párásodnak az ablakok... Erre már nem jutott erőforrás... -
#73366
:D
-
#73365
Valamilyen ballisztikai program kellene, amelynél meg tudod adni a lőszer adatait. Itt válogathatsz. De sajnos a legtöbb csak az előre megadott (kereskedelmi forgalomban kapható) lőszereket ismeri.
A legközelebbi, ami ehhez fogható a 338-223 Straight, erről pl. itt olvashatsz, viszont abba 200 graines lövedéket raktak. Energia terén még nem olyan rossz (~1880 Joule), de a lövedék elég lassú, 1820 fps az cirka 560 m/s, vagyis a kétszeres hangsebesség alatt van.
Egyébb iránt nem nagyon tudom, mi értelme lenne. Annyi féle lőszer van, hogy tuti talál az ember olyat, ami az igényeit kielégíti...
-
#73364
Dél-Korea esete ciki, mivel Észak-Koreának rengeteg SCUD-folyományú rövid hatótávolságú rakétája van. Ezek nagy részét ettől még képesek lehetnek lelőni, de 100%-os védelmet aligha képesek nyújtani, még a közelben lévő Amerikai hajókkal együtt sem.
Japán már kényelmesebb helyzetben van, mivel a Japán-szigetek jellemzően csak a közepes hatótávolságú No-Dong-B rakétáknak elérhető, azokból pedig (függően a forrásoktól) 150-200 lehet rendszerben, ezen túl még maximum pár tucat Musudan / KN-8, amitől félhet. Az SM-3 kipróbált és bevált rendszer amely nem csak a Kongo-osztályú hajókon, de a Japán vízeken mozgó, általában legalább fél tucat amerikai AEGIS hajó is erősít, Japánnak pedig sziklaszilárd radarfelderítő-rendszere van, szóval esélyesen ők már kellő biztonságban vannak.
Az Egyesült Államok ellen csak a max. tucatnyi mennyiségben rendszelkezésre álló Musudan / KN-8 jelenthet veszélyt, de út közben vannak a Dél-Koreai, Japán (környező vízeken állomásozó amerikai) hadihajók és szárazföldi rendszerek, tehát nem túl reális, hogy ezek elérjék az USA területét... -
#73363
Van olyan oldal, amin olyan kísérleteket lehet elvégezni, mi lenne, ha ... Gyalogsági lőszerekkel. Pl mi lenne, ha 9x45mm-es lőszert csinálnának a 5.56x45mm-ből. Standard bullet weight is 124 grains [8.03 grams], szóval egy normális NATO 9mm-es lövedéket tennének a hüvelybe. -
Sequoyah #73362 A reszletekbe nem belemenve, jelentenek ezek valos veszelyt a mai raketavedelmi rendszerek elleneben? Pl sorjaban Del Korea, Japan vagy USA elleni tamadast feltetelezve. -
Sequoyah #73361 De sajnos a felelem mindig ott van a legkorben, hogy ha egyszer megis tettekre valtjak az obegatast, az Del-Koreanak legalabb komolyan fajni fog. Soul eleg kozel van a hatarhoz...
Lehet nem teljesen hulye az eszak-koreai vezetes, de nem is teljesen normalis... -
#73360
Erről beszélek. Minden megy tovább, ahogy eddig. -
A környező országok védelmi szintje még mindig magasabb, mint az ÉK-i rakétaprogram sikerei.
Foglalkozni kell vele, de nem kell túlzásokba esni szerintem, arra viszont jó volt hogy a politikusoknak legyen egy kis óbégatásra indokuk és azért érezzék ÉK-ban figyelünk nem úgy van az, és meg arra is jó, hogy még több zsét kisírjanak védelmi rendszerek számára, üzlet az üzlet. -
#73358
Egy kicsit sufnituningnak érzem a kivitelezést -
fonak #73357 Szó sincs ilyesmiről, nem elmebetegek irányítják ÉK-t, ez nagy tévedés. És igazából nagyon is kiszámíthatóan viselkednek, tulajdonképpen ugyanazt csinálják újra és újra, semmi meglepőt nem húznak. Kim Dzsongun sem szeretne megbukni, ezért folytatnia kell a papa és a nagypapa politikáját. Nem mondhatja azt, hogy bocsi, most teljes fordulat, és ezután még hatalmon is marad.
Dél-Koreában gyakorlatilag senki sem foglalkozik ÉK "őrjöngéseivel", azok elsősorban a belső propagandát szolgálják, megszokták, csak a nyugati média szereti felfújni. ÉK nem agresszív állam, a vezetés nyilvánvalóan tisztában van az erőviszonyokkal, a legdrámaibb fenyegetőzések után sem történt semmi. A maximum amíg merészkedtek, az egy tüzérségi támadás volt, meg egy őrhajó elsüllyesztése.
A hidegháború idején ÉK sokkal tovább is elment, volt időszak, amikor szabályos "kis háború" folyt a DMZ-ben (vagy amikor egy északi katona baltával gyilkolt meg egy amerikai katonát, mert a DMZ-ben ki akartak vágni egy fát, amit állítólag maga a Nagy Vezér ültetett:)), vagy pl. északi diverzánsosztagokat dobtak át délre, egyszer a déli elnök megöléséhez is közel álltak. Vagy robbantottak pl. fel déli utasszállítót bombával (Budapesten is átutazott az északi ügynöknő, aki feltette a bombát a gépre, őt elfogták, és "áruló" is lett).
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.02.09. 18:26:30 -
fonak #73356 Ezt a képen látható rakétát sohasem tesztelték, sem a Musudant, ami ennek a második fokozata is elvileg. Szóval elég kétséges, hogy bevethető, és ha ki is lőnék, működne-e. A másik persze, hogy képesek-e rakétára tehető nuki robbanófejet előállítani. -
#73355
Észak-Korea 2012-ben egy kvázi a mostanihoz nagyon hasonló rakétatesztet (műholdindítást) hajtott végre. Akkor is oda és vissza volt a világpolitika, hogy már pedig ilyet nem lehet, és irgum-burgum, most móresre tanítjuk Észak-Koreát. Nem történt semmi. 2013-ban és 2014-ben rakétatesztek voltak a Japán-tenger irányában. Megint nagy nemzetközi felháborodás, megint semmi valós lépés. 2016 miben különbözik ettől?
Az USA és Dél-Korea azon tárgyal, hogy a THAAD rakétavédelmi rendszert Dél-Koreába telepíti. Holott az SM-3 ABM rendszer már hadrendben áll a Japán hadihajókon és a régióban állomásozó Burke osztályú rombolókon, az SM-2 Block IVA (ami végső fázisos elfogásra képes) pedig már megvan a Dél-Koreai hajókon, és fejlesztik a Korean Air and Missile Defense (KAMD) rendszert, ami az SM-3-hoz hasonló, de szárazföldi telepítésű ABM. Magyarul hogy még egy ABM rendszert oda telepítenek, kb. politikai széltolás, hogy úgy tűnjön, csinálnak valamit.
![]()
A KAMD rendszer vázlata 2013-ból
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.09. 17:39:04
